Népszava, 1956. július (84. évfolyam, 154-179. sz.)

1956-07-01 / 154. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 84. évfolyam, 154. szám ÁRA­SO FILLÉR 1956. július 1. vasárnap A tervjavaslatokról Azt hinné az ember, a má­sodik ötéves terv irányelvei közül »­minden csendes«. Pedig erről szó sincs. A vita folyik tovább. S nem kevésbé lelke­sen, felelősségteljesen mérle­gelik, vitatják a párt és kor­mány által életrehívott egyes szakbizottságokban a több­ezernyi javaslatot, észrevételt, mint ahogy a dolgozó nép vi­tatta az irányelveket. A mezőgazdasági bizottság már be is fejezte munkáját. Közel 4000 javaslat alapján szinte újjáalakították az irány­elvek III. fejezetét, a mező­­gazdaságról szóló részt. Az ipari, az életszínvonal, és a területfejlesztési­­ bizottságok tagjai is már az összefoglaló jelentéseken dolgoznak. Mind­ez egy főbizottság elé kerül, ahol egészében tekintik át és vitatják meg az irányelvek ja­vaslatokkal módosított képét és a maguk véleményével el­látva terjesztik végső elfoga­dásra a párt Központi Veze­tősége elé. Világos, hogy nagy munkát végeznek a bizottságok, s nem kismértékben múlik alkotó vi­táikon, hogy az irányelveket valóban az egész nép irányel­veivé emelje a Központi Ve­zetőség, azzal, hogy teret enged a jó javaslatoknak, sőt tovább­­fejleszti azokat. Világos azon­ban az is, hogy mindazok — a dolgozó nép többsége —, akik nagy aktivitással, s hozzáértés­sel figyelték a napilapok ha­sábjain, a rádióban, az üzemi gyűléseken az irányelvek felet­ti vitát, szintén érdekeltek a második ötéves terv kialakí­tásának ebben a fontos szaka­szában is. A vitában résztvevők gon­dosan megfogalmazott válasz­levelekből értesülnek majd ja­vaslataik sorsáról. Ez azonban nem elegendő, hiszen az egész közvéleményt érdekli a szak­­bizottságok munkája. Nemcsak a javaslattevőt, hanem min­denkit érdekel, hogy például az ipari szakbizottság közleke­dési részlege is helyesli: az irányelvekben szereplő útmo­­dernizálás terjedjen ki a Hat­van—Salgótarján, a Budapest —Tatabánya, a Miskolc—Ózd közötti utak korszerűsítésére is. Ugyanígy közérdeklődésre tarthat számot már a szakbi­zottság és később a központi főbizottság véleménye az anyagellátásra, kohászatra vo­natkozó javaslatokkal kapcso­latban. Az sem lehet közöm­bös senki előtt, hogy az élet­színvonal-bizottság megvaló­síthatónak tartja nagyobb szá­mú iskolai tanterem létesítését éppen úgy, mint azt a javas­latot, amely a beteg gyermek édesanyja számára — az eddi­gi egy évvel szemben — a gyermek hároméves koráig biztosít meghatározott időtar­tamú táppénzt. Arról van tehát szó, hogy a szakbizottságokban résztvevő miniszterek, tudósok és vezető elvtársak a nyilvánosság előtt is fejtsék ki véleményüket az egyes javaslatokról. A mező­­gazdasági szakbizottság mun­kája megkezdésekor­­ igen helyesen a nyilvánosság elé állt, de mivel példája nem ta­lált követésre, a további mun­káról már nem tájékoztatta a nagyközönséget. Pedig a ja­vaslattevők várják, hogy a bi­zottságok elébük tárják össze­foglaló jelentéseiket. Mindez a párt és kormány által elindított vita szerves része, s feltétlenül segíti a párt Központi Vezetősé­gét is a végső határozat meg-­­alkotásában. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata A Szovjetunió Kommunista Pártja történelmi jelentőségű XX. kongresszusának hatására, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1956. március 12—13-i határozata alapján hazánkban megerősö­dött a pártdemokrácia, az álla­mi és társadalmi élet demok­ratizmusa, a szocialista törvé­nyesség. A párt jelentős kez­deti eredményeket ért el a szektarianizmus, valamint a személyi kultusz maradványai elleni harcban és egyre inkább érvényesül a kollektív vezetés lenini elve a pártmunkában. A munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek építő bírálata, egészséges, alkotó vitái és ja­vaslatai új lendületet adnak a szocializmus építésének. Különösen üdvözölni kell a pártszervezeteinkben kibonta­kozó termékeny vitákat. E vi­tákon sok helyes, egészséges, az eredmények növelésére és a hibák kijavítására irányuló javaslat merül fel. Ezt az egészséges fejlődést azonban helyenként a párt és a népi demokrácia ellen irá­nyuló demagóg fellépések ve­szélyeztetik. A pártszervezetek, a kommunisták sok helyütt szembeszálltak az ilyen törek­vésekkel. Egyes esetekben azonban pártunk tagjai e kö­telességüket elmulasztották, főként azért, mert azt hitték, hogy a helytelen nézetek elle­ni határozott állásfoglalásuk­kal a bírálat elfojtásának lát­szatát keltik. A pártellenes elemek a párt, a kommunisták türelmén felbátorodva, egyre erősödő, támadást indítottak pártunk politikája és vezetése, s népi demokratikus rendünk ellen. E támadások egyik gócpont­jává vált a DISZ Petőfi-köre. Ennek vitaestjei kezdetben egészséges irányúak voltak, ezeket azonban az utóbbi idő­ben egyes, pártunk politikájá­val szembehelyezkedő elemek egyre erősödő mértékben igye­keztek felhasználni pártelle­nes nézeteik terjesztésére, ar­ra, hogy megtévesszék a köz­véleményt, különórán az ifjú­ság egy részét, s ingadozó ele­mekből híveket toborozzanak maguknak. A legutóbbi Petőfi-köri vita egyes felszólalói (Déry, Tar­­dos) már odáig mentek, hogy tagadták a párt, s a munkás­­osztály vezető szerepét és bur­­zsoá, ellenforradalmi nézeteket hirdettek. Néhány más felszó­lalóval együtt a párt és a né­pi demokrácia fejlődése során elkövetett hibákat demagóg módon, egyoldalúan kiélezték, teljesen elhallgatták, sőt ta­gadták pártunk és dolgozó né­pünk forradalmi vívmányait. Rágalmazták a párt- és állami funkcionáriusokat, akiknek munkája összeforrott a magyar népi demokrácia nagy sikerei­vel. Ezek a felszólalók, szá­molva a XX. kongresszus, a lenini eszmék rendkívüli nép­szerűségével, úgy léptek fel, mintha a XX. kongresszus, a marxizmus a leninizmus tala­ján állnának, hogy így is lep­lezzék párt- és népi demokrá­ciaellenes nézeteiket. Ezzel becsületes dolgozókat, köztük párttagokat is megtévesztettek, akik nem ismerték fel azon­nal, hogy rosszindulatú, párt­ellenes megmozdulással állnak szemben. A Petőfi-kör legutóbbi vitá­jának antidemokratikus jelle­gére jellemző, hogy szervezett csoportok botrányos módon zavarták a párt álláspontját képviselő elvtársak hozzászó­lásait, s a nagy számban meg­jelent becsületes kommunisták megnyilvánulásait. A párt és a népi demokrá­cia elleni fellépéseket főként egy bizonyos csoport szervezi, amely Nagy Imre körül alakult ki. A sajtó nem lépett fel a pártellenes nézetekkel szem­ben, egyes újságok és folyó­iratok pedig megtévesztő, elv­telenül dicsérő tudósításokat közöltek, sőt esetenként provo­kációs tartalmú cikkeknek is helyet adtak. A párttagság kö­rében több helyütt zavart kel­tett a Szabad Nép június 24-i számának hibás cikke, amely nem szállt szembe az ellensé­ges, demagóg nézetekkel, el­túlozta a Petőfi-köri vita egyes egészséges vonásait. Az MDP Központi Vezetősé­ge határozottan elítéli a Pe­­tőfi-körben lezajlott pártelle­nes megnyilvánulásokat. Pár­tunk és egész dolgozó népünk elvárja, hogy véget vessünk a párt- és népi demokráciaelle­nes jelenségeknek. A párt és a kormány az el­múlt hónapokban, a XX. kongresszus szellemében szá­mos fontos határozatot hozott és további intézkedéseket ké­szít elő a hibák kijavítására, s további fejlődésünk meggyorsí­tására. Semmiféle demagógia nem akadályozhatja meg pár­tunkat abban, hogy tovább­haladjon a szocialista demok­ratizmus útján. Pártunk tö­retlenül tovább fejleszti az ál­lami, a társadalmi élet demok­ratizmusát, biztosítja az alkotó vitát, a pártszerű bírálatot, tántoríthatatlanul folytatja a pártélet lenini normáinak biz­tosítását, küzd a személyi kul­tusz, a dogmatizmus, a szek­tarianizmus minden megjele­nési formája ellen és a szocia­lista törvényesség további megszilárdításáért. A Központi Vezetőség fel­hívja a kommunistákat, pár­tunk minden tagját és népi demokráciánk minden hívét, hogy szánjanak mindenütt sík­ra a párt és a kormány politi­kájáért. Mindenekelőtt felvilá­gosító munkával, meggyőzés­sel védelmezzék a párt, a munkásosztály, a szocializmus ügyét, népszerűsítsék a párt célkitűzéseit. A legerélyeseb­ben szálljanak szembe a párt­os népellenes demagóg meg­nyilvánulásokkal, bárhol és bárki részéről jelentkezzenek is azok. A párttagok és pártszerve­zetek őrködjenek éberen a párt egységén, erősítsék a pártfegyelmet. Legyenek tuda­tában annak, hogy a dolgozó nép ellenségeinek kezére ját­szik, aki meg akarja bontani a párt egységét, s aki éket akar verni a Központi Vezetőség és a párttagság, a párt-, valamint állami funkcionáriusok s a nép közé. A Központi Vezetőség a for­­radalmi éberség fokozására hívja fel pártunk tagjait és a pártonkívüli dolgozókat, mert a pártellenes, demagóg néze­tek hatására megnövekedett az ellenséges zavarkeltés veszé­lye. A poznani provokáció arra figyelmeztet minden magyar dolgozót, minden becsületes hazafit, hogy határozottan szálljon szembe a zavart keltő kísérletekkel és segítse azok­nak az erőknek szabad kibon­takozását, melyek a marxiz­mus—leninizmus alapján, a XX. kongresszus szellemében új sikerekhez vezetik népi de­mokráciánkat. A Magyar Dolgozók Pártjá­nak Központi Vezetősége biz­tos abban, hogy pártunk tag­jai, a munkások, parasztok és értelmiségiek, a népi demok­rácia minden híve egységesen sorakozik fel a párt vezetése és a kormány mellett, népi de­mokráciánk vívmányainak to­vábbfejlesztéséért, a szocializ­mus építéséért. Budapest, 1956. június 30. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Két derűs pillanatfelvétel a budapesti fiatalok Karnevál-ünnepségéről (Tudósítás az 5. oldalon) Is Gonda György felvételei BÜSZKESfc­iEn­TM Az, hogy a plasztikai sebészet hazánkban nyolcvan évi pangás után újból polgárjogot nyert, dr. Érczi Miklós igazgató-főorvos érdeme. Kórházában, a Kun utcai kór­házban, ma már ötvenágyas osztály foglalkozik a sebé­szet ezen ágával és ő vezette be a baleseti sérüléseknél az elsődleges plasztika alkalmazását. Nagy érdemei van­nak a plasztikai sebészorvos-utánpótlás nevelésében is. V.________________________________________________________ (Gonda György felvétele) A SZOT elnökségének ülése A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnöksége szombati ülésén a dolgozókat érintő több kérdést tárgyalt. A többi között javaslatot terjesztett a Minisztertanács elé a munka- és védőruhajuttatás módosítására, valamint egyes társada­lombiztosítási kérdések rendezésére. Az elnökség megvitatta a szakszervezeti csoportok mun­kájára vonatkozó irányelveket. Újabb győzelmi jelentés Tatabányáról Teljesítették egész évi 80 000 tonnás vállalásukat a szénmedence bányászai A Munka Vörös Zászló Ér­demrendjével kitüntetett Ta­tabányai Szénbányászati Tröszt bányászai alig öt napja jelen­tették, hogy határidő előtt felszínre küldték az első félévi tervük teljesítéséhez szüksé­ges utolsó tonna szenet is. A félévi terv teljesítése után is nagyszerű eredményeket értek el a bányászok. Az utolsó hét­re a tatabányai külszínfejtésű bányában mintegy 10 000 tonna szenet szabadítottak fel a fedő­réteg alól. A szénmedence bá­nyászai szombaton újabb győ­zelmi jelentéssel örvendeztet­ték meg a bányászváros lakóit. Régi jó hírnevükhöz méltóan, a vállalt határidő előtt fél év­vel, szombaton felszínre küld­ték az egész évre terven felül vállalt 80 000 tonna szenet. Minisztertanácsi határozat az épíőmunkások pótszabadságáról, az építők napjáról A Minisztertanács legutób­bi határozata alapján az Épí­tésügyi Minisztérium építő­iparában foglalkoztatott mun­kások — amennyiben egész­évi fizetett szabadságukat a téli időszakban, december 15— február 28 között veszik ki, rendes szabadságukon felül hat nap pótszabadságot kapnak, ha a munkafegyelemre vonatkozó rendeleteket megtartották. A Minisztertanács az építő­ipar jelentőségének a kihang­súlyozása érdekében minden év május utolsó vasárnapját építők napjának nyilvání­totta. • Aláírták a magyar—görög árucsereforgalmi megállapodást Június 28-án a magyar kor­mány megbízottai és a görög kormány képviselői között ba­rátságos légkörben lefolyt tár­gyalások eredményeként új magyar—görög árucserefor­galmi megállapodást írtak alá Athénben. Az aláírt megálla­podás az elmúlt évi árucsere­­forgalom terjedelmének mint­egy háromszorosra való növe­lését irányozza elő az új szer­ződéses évre. Magyarország többek között mezőgazdasági, ipari termékeket, különféle me­zőgazdasági gépeket, jármű­veket, távbeszélőközpontokat, textilárut és élelmiszeripar, termékeket szállít Görögor­szágnak, főleg pamut, további nyersbőrök, különféle ércek, dohány és citrusfajták ellené­ben

Next