Népszava, 1956. július (84. évfolyam, 154-179. sz.)
1956-07-01 / 154. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 84. évfolyam, 154. szám ÁRASO FILLÉR 1956. július 1. vasárnap A tervjavaslatokról Azt hinné az ember, a második ötéves terv irányelvei közül »minden csendes«. Pedig erről szó sincs. A vita folyik tovább. S nem kevésbé lelkesen, felelősségteljesen mérlegelik, vitatják a párt és kormány által életrehívott egyes szakbizottságokban a többezernyi javaslatot, észrevételt, mint ahogy a dolgozó nép vitatta az irányelveket. A mezőgazdasági bizottság már be is fejezte munkáját. Közel 4000 javaslat alapján szinte újjáalakították az irányelvek III. fejezetét, a mezőgazdaságról szóló részt. Az ipari, az életszínvonal, és a területfejlesztési bizottságok tagjai is már az összefoglaló jelentéseken dolgoznak. Mindez egy főbizottság elé kerül, ahol egészében tekintik át és vitatják meg az irányelvek javaslatokkal módosított képét és a maguk véleményével ellátva terjesztik végső elfogadásra a párt Központi Vezetősége elé. Világos, hogy nagy munkát végeznek a bizottságok, s nem kismértékben múlik alkotó vitáikon, hogy az irányelveket valóban az egész nép irányelveivé emelje a Központi Vezetőség, azzal, hogy teret enged a jó javaslatoknak, sőt továbbfejleszti azokat. Világos azonban az is, hogy mindazok — a dolgozó nép többsége —, akik nagy aktivitással, s hozzáértéssel figyelték a napilapok hasábjain, a rádióban, az üzemi gyűléseken az irányelvek feletti vitát, szintén érdekeltek a második ötéves terv kialakításának ebben a fontos szakaszában is. A vitában résztvevők gondosan megfogalmazott válaszlevelekből értesülnek majd javaslataik sorsáról. Ez azonban nem elegendő, hiszen az egész közvéleményt érdekli a szakbizottságok munkája. Nemcsak a javaslattevőt, hanem mindenkit érdekel, hogy például az ipari szakbizottság közlekedési részlege is helyesli: az irányelvekben szereplő útmodernizálás terjedjen ki a Hatvan—Salgótarján, a Budapest —Tatabánya, a Miskolc—Ózd közötti utak korszerűsítésére is. Ugyanígy közérdeklődésre tarthat számot már a szakbizottság és később a központi főbizottság véleménye az anyagellátásra, kohászatra vonatkozó javaslatokkal kapcsolatban. Az sem lehet közömbös senki előtt, hogy az életszínvonal-bizottság megvalósíthatónak tartja nagyobb számú iskolai tanterem létesítését éppen úgy, mint azt a javaslatot, amely a beteg gyermek édesanyja számára — az eddigi egy évvel szemben — a gyermek hároméves koráig biztosít meghatározott időtartamú táppénzt. Arról van tehát szó, hogy a szakbizottságokban résztvevő miniszterek, tudósok és vezető elvtársak a nyilvánosság előtt is fejtsék ki véleményüket az egyes javaslatokról. A mezőgazdasági szakbizottság munkája megkezdésekor igen helyesen a nyilvánosság elé állt, de mivel példája nem talált követésre, a további munkáról már nem tájékoztatta a nagyközönséget. Pedig a javaslattevők várják, hogy a bizottságok elébük tárják összefoglaló jelentéseiket. Mindez a párt és kormány által elindított vita szerves része, s feltétlenül segíti a párt Központi Vezetőségét is a végső határozat meg-alkotásában. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata A Szovjetunió Kommunista Pártja történelmi jelentőségű XX. kongresszusának hatására, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1956. március 12—13-i határozata alapján hazánkban megerősödött a pártdemokrácia, az állami és társadalmi élet demokratizmusa, a szocialista törvényesség. A párt jelentős kezdeti eredményeket ért el a szektarianizmus, valamint a személyi kultusz maradványai elleni harcban és egyre inkább érvényesül a kollektív vezetés lenini elve a pártmunkában. A munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek építő bírálata, egészséges, alkotó vitái és javaslatai új lendületet adnak a szocializmus építésének. Különösen üdvözölni kell a pártszervezeteinkben kibontakozó termékeny vitákat. E vitákon sok helyes, egészséges, az eredmények növelésére és a hibák kijavítására irányuló javaslat merül fel. Ezt az egészséges fejlődést azonban helyenként a párt és a népi demokrácia ellen irányuló demagóg fellépések veszélyeztetik. A pártszervezetek, a kommunisták sok helyütt szembeszálltak az ilyen törekvésekkel. Egyes esetekben azonban pártunk tagjai e kötelességüket elmulasztották, főként azért, mert azt hitték, hogy a helytelen nézetek elleni határozott állásfoglalásukkal a bírálat elfojtásának látszatát keltik. A pártellenes elemek a párt, a kommunisták türelmén felbátorodva, egyre erősödő, támadást indítottak pártunk politikája és vezetése, s népi demokratikus rendünk ellen. E támadások egyik gócpontjává vált a DISZ Petőfi-köre. Ennek vitaestjei kezdetben egészséges irányúak voltak, ezeket azonban az utóbbi időben egyes, pártunk politikájával szembehelyezkedő elemek egyre erősödő mértékben igyekeztek felhasználni pártellenes nézeteik terjesztésére, arra, hogy megtévesszék a közvéleményt, különórán az ifjúság egy részét, s ingadozó elemekből híveket toborozzanak maguknak. A legutóbbi Petőfi-köri vita egyes felszólalói (Déry, Tardos) már odáig mentek, hogy tagadták a párt, s a munkásosztály vezető szerepét és burzsoá, ellenforradalmi nézeteket hirdettek. Néhány más felszólalóval együtt a párt és a népi demokrácia fejlődése során elkövetett hibákat demagóg módon, egyoldalúan kiélezték, teljesen elhallgatták, sőt tagadták pártunk és dolgozó népünk forradalmi vívmányait. Rágalmazták a párt- és állami funkcionáriusokat, akiknek munkája összeforrott a magyar népi demokrácia nagy sikereivel. Ezek a felszólalók, számolva a XX. kongresszus, a lenini eszmék rendkívüli népszerűségével, úgy léptek fel, mintha a XX. kongresszus, a marxizmus a leninizmus talaján állnának, hogy így is leplezzék párt- és népi demokráciaellenes nézeteiket. Ezzel becsületes dolgozókat, köztük párttagokat is megtévesztettek, akik nem ismerték fel azonnal, hogy rosszindulatú, pártellenes megmozdulással állnak szemben. A Petőfi-kör legutóbbi vitájának antidemokratikus jellegére jellemző, hogy szervezett csoportok botrányos módon zavarták a párt álláspontját képviselő elvtársak hozzászólásait, s a nagy számban megjelent becsületes kommunisták megnyilvánulásait. A párt és a népi demokrácia elleni fellépéseket főként egy bizonyos csoport szervezi, amely Nagy Imre körül alakult ki. A sajtó nem lépett fel a pártellenes nézetekkel szemben, egyes újságok és folyóiratok pedig megtévesztő, elvtelenül dicsérő tudósításokat közöltek, sőt esetenként provokációs tartalmú cikkeknek is helyet adtak. A párttagság körében több helyütt zavart keltett a Szabad Nép június 24-i számának hibás cikke, amely nem szállt szembe az ellenséges, demagóg nézetekkel, eltúlozta a Petőfi-köri vita egyes egészséges vonásait. Az MDP Központi Vezetősége határozottan elítéli a Petőfi-körben lezajlott pártellenes megnyilvánulásokat. Pártunk és egész dolgozó népünk elvárja, hogy véget vessünk a párt- és népi demokráciaellenes jelenségeknek. A párt és a kormány az elmúlt hónapokban, a XX. kongresszus szellemében számos fontos határozatot hozott és további intézkedéseket készít elő a hibák kijavítására, s további fejlődésünk meggyorsítására. Semmiféle demagógia nem akadályozhatja meg pártunkat abban, hogy továbbhaladjon a szocialista demokratizmus útján. Pártunk töretlenül tovább fejleszti az állami, a társadalmi élet demokratizmusát, biztosítja az alkotó vitát, a pártszerű bírálatot, tántoríthatatlanul folytatja a pártélet lenini normáinak biztosítását, küzd a személyi kultusz, a dogmatizmus, a szektarianizmus minden megjelenési formája ellen és a szocialista törvényesség további megszilárdításáért. A Központi Vezetőség felhívja a kommunistákat, pártunk minden tagját és népi demokráciánk minden hívét, hogy szánjanak mindenütt síkra a párt és a kormány politikájáért. Mindenekelőtt felvilágosító munkával, meggyőzéssel védelmezzék a párt, a munkásosztály, a szocializmus ügyét, népszerűsítsék a párt célkitűzéseit. A legerélyesebben szálljanak szembe a pártos népellenes demagóg megnyilvánulásokkal, bárhol és bárki részéről jelentkezzenek is azok. A párttagok és pártszervezetek őrködjenek éberen a párt egységén, erősítsék a pártfegyelmet. Legyenek tudatában annak, hogy a dolgozó nép ellenségeinek kezére játszik, aki meg akarja bontani a párt egységét, s aki éket akar verni a Központi Vezetőség és a párttagság, a párt-, valamint állami funkcionáriusok s a nép közé. A Központi Vezetőség a forradalmi éberség fokozására hívja fel pártunk tagjait és a pártonkívüli dolgozókat, mert a pártellenes, demagóg nézetek hatására megnövekedett az ellenséges zavarkeltés veszélye. A poznani provokáció arra figyelmeztet minden magyar dolgozót, minden becsületes hazafit, hogy határozottan szálljon szembe a zavart keltő kísérletekkel és segítse azoknak az erőknek szabad kibontakozását, melyek a marxizmus—leninizmus alapján, a XX. kongresszus szellemében új sikerekhez vezetik népi demokráciánkat. A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége biztos abban, hogy pártunk tagjai, a munkások, parasztok és értelmiségiek, a népi demokrácia minden híve egységesen sorakozik fel a párt vezetése és a kormány mellett, népi demokráciánk vívmányainak továbbfejlesztéséért, a szocializmus építéséért. Budapest, 1956. június 30. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Két derűs pillanatfelvétel a budapesti fiatalok Karnevál-ünnepségéről (Tudósítás az 5. oldalon) Is Gonda György felvételei BÜSZKESfciEnTM Az, hogy a plasztikai sebészet hazánkban nyolcvan évi pangás után újból polgárjogot nyert, dr. Érczi Miklós igazgató-főorvos érdeme. Kórházában, a Kun utcai kórházban, ma már ötvenágyas osztály foglalkozik a sebészet ezen ágával és ő vezette be a baleseti sérüléseknél az elsődleges plasztika alkalmazását. Nagy érdemei vannak a plasztikai sebészorvos-utánpótlás nevelésében is. V.________________________________________________________ (Gonda György felvétele) A SZOT elnökségének ülése A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnöksége szombati ülésén a dolgozókat érintő több kérdést tárgyalt. A többi között javaslatot terjesztett a Minisztertanács elé a munka- és védőruhajuttatás módosítására, valamint egyes társadalombiztosítási kérdések rendezésére. Az elnökség megvitatta a szakszervezeti csoportok munkájára vonatkozó irányelveket. Újabb győzelmi jelentés Tatabányáról Teljesítették egész évi 80 000 tonnás vállalásukat a szénmedence bányászai A Munka Vörös Zászló Érdemrendjével kitüntetett Tatabányai Szénbányászati Tröszt bányászai alig öt napja jelentették, hogy határidő előtt felszínre küldték az első félévi tervük teljesítéséhez szükséges utolsó tonna szenet is. A félévi terv teljesítése után is nagyszerű eredményeket értek el a bányászok. Az utolsó hétre a tatabányai külszínfejtésű bányában mintegy 10 000 tonna szenet szabadítottak fel a fedőréteg alól. A szénmedence bányászai szombaton újabb győzelmi jelentéssel örvendeztették meg a bányászváros lakóit. Régi jó hírnevükhöz méltóan, a vállalt határidő előtt fél évvel, szombaton felszínre küldték az egész évre terven felül vállalt 80 000 tonna szenet. Minisztertanácsi határozat az épíőmunkások pótszabadságáról, az építők napjáról A Minisztertanács legutóbbi határozata alapján az Építésügyi Minisztérium építőiparában foglalkoztatott munkások — amennyiben egészévi fizetett szabadságukat a téli időszakban, december 15— február 28 között veszik ki, rendes szabadságukon felül hat nap pótszabadságot kapnak, ha a munkafegyelemre vonatkozó rendeleteket megtartották. A Minisztertanács az építőipar jelentőségének a kihangsúlyozása érdekében minden év május utolsó vasárnapját építők napjának nyilvánította. • Aláírták a magyar—görög árucsereforgalmi megállapodást Június 28-án a magyar kormány megbízottai és a görög kormány képviselői között barátságos légkörben lefolyt tárgyalások eredményeként új magyar—görög árucsereforgalmi megállapodást írtak alá Athénben. Az aláírt megállapodás az elmúlt évi árucsereforgalom terjedelmének mintegy háromszorosra való növelését irányozza elő az új szerződéses évre. Magyarország többek között mezőgazdasági, ipari termékeket, különféle mezőgazdasági gépeket, járműveket, távbeszélőközpontokat, textilárut és élelmiszeripar, termékeket szállít Görögországnak, főleg pamut, további nyersbőrök, különféle ércek, dohány és citrusfajták ellenében