Népszava, 1956. július (84. évfolyam, 154-179. sz.)
1956-07-21 / 171. szám
Szuszlov: Megnövekedet a munkásosztály akcióegységének lehetősége Párizs, július 20. (TASZSZ) A Francia Kommunista Párt XIV. kongreszszusán a Szovjetunió Kommunista Pártjának üdvözletét M. A. Szuszlov tolnia- TM...—,—_ csalta. Szuszlov üdvözlőbeszédében a többi között ezeket mondotta: Az önök kongresszusa a nemzetközi feszültség jelentékeny enyhülése közepette folyik. Ez annak az önfeláldozó harcnak az eredménye, amelyet a békeszerető erők vívnak az erőpolitika és a háborús előkészületek hívei ellen a demokrácia és a szocializmus erőinek világszerte észlelhető további megerősödése közepette, midőn a dolgozók megszilárdítják hosszú és kemény harcban kivívott hadállásaikat, az elnyomott népek nemzeti felszabadító mozgalma általános fellendülésének közepette. A francia kommunisták jól látják, hogy Franciaország munkásmozgalmának további sikerei a munkásosztály akcióegységétől függnek. A gazdag tapasztalat, amelyet a francia kommunisták az egységért vívott harcban szereztek, igen tanulságos. Az utóbbi időkben közeledés történt különböző országok kommunista és szocialista pártjai között olyan kérdésekben, mint az atomfegyver eltiltásának és a fegyverzet csökkentésének, a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élésének, a népek gazdasági és kulturális kapcsolatai kiterjesztésének, a gyarmati rendszer elleni harcnak szükségessége. Ez azt mutatja, hogy a munkásosztály akcióegysége szükséges és lehetősége megnövekedett. A Szovjetunió Kommunista Pártja a maga részéről megszilárdítja a testvéri kommüniké pártokhoz fűződő barátságát és arra törekszik, hogy a szocialista pártokkal, köztük a Francia Szocialista Párttal is felvegye és kiterjessze a kapcsolatokat, hiszen meggyőződése, hogy e kapcsolatok a béke és a szocializmus ügyét mozdítják elő. Igaz — itt sajnálattal kell rámutatnom —, hogy a Francia Szocialista Párt küldöttségének országunkban járt egyes tagjai utazásukat korántsem a kölcsönös megértés elérésére igyekeznek felhasználni, hanem az objektivitás kölcsönös kötelezettségét megszegve, hamisan nyilatkoznak a szovjet rendszerről és népünk életéről. Előttünk nyilvánvaló, hogy a kommunistáknak és a szocialistáknak sok közös érdekük és feladatuk van. S mi bizonyosak vagyunk benne, hogy nincs messze az az idő, amidőn ezek az érdekek felülkerekednek a szocialista pártok egyes vezetőinek szűk törekvései felett. Vajon az európai szocialista elirt írtaknak és kommunista elvtársaknak nem egyformán érdeke, például az, hogy ne tűrjék az új Wehrmacht feltámasztását, hogy elérjék a fegyverzet igen nagymértékű csökkentését, hogy enyhítsék a katonai kiadások terhét, és együttesen küzdjenek a világbékéért és a társadalmi előrehaladásért? Kétségkívül nem kis ideológiai nézeteltérések maradnak köztünk. Ezeket azonban nem a munkásmozgalmon belüli ellenségeskedések és a »hidegháború« légkörében, hanem elvtársi viták és egy új, háború veszélye ellen, a dolgozók érdekeiért vívott harcban való együttműködés sorém lehet, és kell megoldani. A jelenlegi körülmények közt minden kommunista párt sikerét mindenekelőtt az határozza meg, mennyire teljesen fejezi ki és száll síkra a munkásosztály és a dolgozók érdekeiért, országának nemzeti érdekeiért, politikai vonala mennyiben számol a konkrét nemzeti sajátosságokkal és hagyományokkal. A munkásmozgalom és a nép nemzeti érdekeinek végcéljait tekintetbe véve, minden párt maga határozza meg feladatait. Nevetségesek azok az ellenséges koholmányok, hogy egy ország munkásmozgalmára kívülről erőszakolhatják rá a harc , céljait és eszközeit. Ugyanakkor a kommunista pártokat a marxizmus—leninizmus egységes ideológiája, valamint a munkásmozgalom végső eszméi és a proletárinternacionalizmus elvei iránti hűség fűzi egybe szellemileg. Magától értetődik, hogy a mai viszonyok közt is fenn kell tartani és el kell mélyíteni a kommunista pártok kapcsolatait és együttműködését. A kommunisták kapcsolatainak elmélyítése annál is inkább szükséges és természetes, mert a különböző országok kapitalista monopóliumai már régen olyan, szövetségekbe és szervezetekbe tömörültek, amelyek megkönnyítik a munkás és nemzeti felszabadító mozgalom ellen folytatott harcukat. Érthető, hogy a kommunista pártok együttműködésének formáit nem szabhatják meg holmi sablon szerint, amely minden korban és minden körülmények között alkalmas. Szuszlov elvtárs ezek után vázolta a Szovjetunió közel negyven éves útját, az elért gazdasági, társadalmi és kulturális sikerekről számolt be, majd felvázolta a hatodik ötéves terv feladatait. A szovjet rendszer— mondotta — nem egy elme találmánya. A tömegek forradalmi alkotásának folyamatában, három orosz forradalom tüzében jött létre, magából a népből nőtt ki és igazi népi rendszer. A szocializmus nem korlátozódik csak a haladó, tervszerű gazdaságra, az anyagi vívmányokra, bár a dolgozók számára ezeknek döntő jelentőségük van. A szocializmus elképzelhetetlen politikai demokrácia nélkül, anélkül, hogy ne adnának a polgároknak széleskörű jogokat és elsősorban olyan létfontosságú jogokat, mint a munkára, az üdülésre, a művelődésre, az öregkori anyagi ellátásra, a személyes képességek sokoldalú kibontakoztatására való jogot. Gyökeresen kiirtjuk a személyi kultusz minden következményét, s megteremtettük a szükséges biztosítékokat, hogy a jövőben ne támadhassanak ilyen jelenségek. Pártunk Központi Bizottsága nemrég hozott határozatában megadta azoknak az okoknak és feltételeknek a marxista magyarázatát, amelyek a szocialista rendszer természetétől és világnézetünktől idegen személyi kultusz keletkezésére vezettek. A világ kommunista és munkáspártjai helyesen értékelték ennek a határozatnak a jelentőségét. Meghiúsult a reakciós köröknek az a számítása, hogy Sztálin személyi kultuszának kérdését felhasználva csökkentik a kommunista pártok befolyását, zavart és bomlást keltenek soraikban, megingatják a szocialista szovjetország iránti bizalmat. A szovjet demokrácia megerősödésének legnagyszerűbb kifejezése az az új politikai és termelési fellendülés, amely a Szovjetunió dolgozóit most elfogja. Az SZKZP XX. kongzeszszusának határozatai új lendületet adtak a tömegek kezdeményezésének, alkotó aktivitásának, növelte bennük azt az érzést, hogy ők országuk gazdái. M. A. Szuszlov beszéde végén felolvasta az SZKP Központi Bizottságának a Francia Kommunista Párt XIV. kongresszusához intézett üdvözletét. Dobi István üdvözlő távirata Belgium nemzeti ünnepe alkalmából I. BAUDOUIN őfelségének, a belgák királyának. Belgium nemzeti ünnepe alkalmából engedje meg Felséged, hogy kifejezésre juttassam a magyar nép, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magam jókívánságait az Ön személyes jólétére, s a belga nép boldogságára és felemelkedésére. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke . # A dr. Petru Groza egészségügyi állapotáról Csütörtökön kiadott orvosi jelentés szerint enyhe javulás észlelhető a beteg egészségi állapotában., A± A Jugoszláv Újságírók Szövetségének küldöttsége cütörtök este elutazott Lengyelországban 20 százalékkal emelik Olaszországban az újságok árát. Mi nyugtalanítja Adenauert ? A kancellár aggódik. Csütörtöki sajtóértekezletén kijelentette: komolyan nyugtalanítja a Nyugat-Németország területén állomásozó fegyveres erők létszámának esetleges csökkentése. Szó sincs elírásról vagy sajtóhibáról. Adenauert nem a fegyverkezés aggasztja, nem a megszálló csapatok magas létszáma miatt nyugtalankodik. Ellenkezőleg: attól lesz ideges, ha a megszálló erők csökkentésének akár csak puszta terve felmerül. Persze, ízlése válogatja. Vannak, akik a fegyverkezésnek örülnek, vannak, akik a leszerelésnek. Vannak, akiket a hadseregek felduzzasztása nyugtalanít — mások a haderők csökkentése miatt esnek kétségbe. Annyi bizonyos: a bonni kancellár nyugtalansága Önmagáért beszél. ifc Pikiirtást! pirjamaet!kül tisztség érkezett Moskvába a Szovjetunió Legfelső tanácsának meghívttára. —4&frid.#1 A TÁSZSZ nyilatkozata a nyugatnémet hadkötelezettségi törvényről A Nyugatnémet Szövetségi Gyűlésben nemrégiben törvényt fogadtak el, amely szerint a Német Szövetségi Köztársaaságban bevezetik az általános hadkötelezettséget. Ezt a törvényt a Szövetségi Tanács is jóváhagyta. Vezető szovjet körökben ezzel kapcsolatban a következőket jelentik ki: Az általános hadkötelezettség nyugat-németországi bevezetése kétségkívül rontja az európai politikai helyzetet és, még bonyolultabbá teszi a német kérdés megoldását. Az NSZK mostani vezetői e lépésének feltétlenül éberségre kell intenie Németország szomszédait. Ezekben az országokban nem feledték el és nem is felejtik el sohasem, hogy mindkét világháborút a német militaristák zúdították az emberiségre. Különös nyugtalanságot kelt az a körülmény, hogy az NSZK-ban megteremtik a legnagyobb nyugateurópai hadsereg kifejlesztésének feltételeit olyan pillanatban, amikor sok ország kormánya keresi a leszerelés konkrét útjait és amikor egyes államok már hozzákezdtek fegyveres erőik csökkentéséhez. Ismeretes, hogy a Szovjetunió kevés híján kétmillió fővel csökkenti fegyveres erőit. Elhatározták fegyveres erőiknek csökkentését más európai országok, köztük Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Bulgária és Románia kormánya is. A nemzetközi feszültség enyhülése ténnyé lett és senkit sem téveszthet meg Adenauer úrnak az állítólagos »szovjet veszélyt« emlegető koholmányai, amelyekkel a hadkötelezettség nyugatnémetországi bevezetését próbálta igazolni. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya a minap jelentette be, hogy harmincezer fővel, azaz 25 százalékkal csökkenti nemzeti néphadseregét. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy az NDK-ban nem vezetik be a hadkötelezettséget. Ennek ellenére Nyugat-Németországban Adenauer kormányának követelésére általános hadkötelezettségi törvényt fogadnak el. Közismert, hogy ez a német nép kívánsága ellenére történik. Hiszen tény, hogy Nyugat-Németország legnagyobb taglétszámú pártja, a Szociáldemokrata Párt szembehelyezkedett a hadkötelezettségi törvénnyel. A Szociáldemokrata Párt a hidegháború politikájának megszüntetését és azt követeli, hogy javítsák meg az NSZK viszonyát A Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal a kormány törvényjavaslata élén foglaltak állást az NSZK-nak a kormánykoalícióban részt nem vevő más pártjai, Nyugat-Németország szakszervezetei és ifjúsági szervezetei, valamint a német evangélikus egyház vezetősé* ge is. Ezek a pártok és szervezeteid mindenekelőtt azzal indokol-* ják az általános hadkötelezett* ség elleni állásfoglalásukat, hogy ez a lépés elkerülhetet* lenül elodázza és még inkább megnehezíti Németország egyesítését. A felelősség ezért az NSZK mostani kormányaira hárul. Elssuhowar és Dolles nyilatkozatokról, az Egyesült Atomkutató intézet a való részvételünkről beszélt a Kirikji/Minisztérium szóvivője Július 20. (MTI) Rubin Péter, rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Külügyminisztérium szóvivője, pénteken megtartott szokásos sajtóértekezletenválaszolt a magyar sajtó képviselőinek kérdéseire. A magyar—görög diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló nyilatkozat aláírásával kapcsolatban feltett kérdésre a szóvivő jelentősnek minősítette ezt a lépést a két ország közeli kapcsolatok normalizálása, s a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének útján. Megemlítette, hogy ez évben a két ország közötti kereskedelmi tárgyalásokon az árucsereforgalom háromszorosában állapodtak meg a tavalyihoz viszonyítva. A gazdasági kérdések rendezéséről szólva, a szóvivő bejelentette: olyan görög követelésekről van szó, amelyek a két ország szakértőinek becslése szerint nem tesznek ki jelentős összeget. Rubin Péter válaszolt még Eisenhower elnöknek a magyar követ megbízólevele átadásakor mondott beszédével, valamint Dulles kijelentésével kapcsolatban feltett kérdésekre. — Eisenhower elnök beszédéből kitűnik — mondotta — a vitás kérdések rendezésére való törekvés. Örömmel üdvözlöm ezt a kétségtelenül pozitív nyilatkozatot és emlékeztetek arra, hogy a magyar korül Pham Van Donig, a Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminisztere július 13-án levelet küldött Christan Pineau francia külügyminiszterhez. A levél háttorsúlyozza, hoarrá a genfi egyezmények értelmében a francia kormánynak kötelessége hozzájárulni a genfi egyezmények végrehajtásához és a Vietnamot egyesítő szabad, általános választások megtartásához«. # A KOREAI NÉPI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG kormányküldöttsége Kim Ir Szen marsallnak, a Minisztertanács elnökének vezetésével csütörtökön visszaérkezett Phenjanba. # Joszip Broz-Títo ét felesége pénteken Brioni szigetén ebédet adott Norodom Szihanuk kambodzsai herceg tiszteletére. Lánynak az Egyesült Államokkal szemben folyó politikáját hasonló törekvés jellemzi. Dullesnek a népi demokratikus országok »felszabadítását« illetően tett kijelentéséről a szóvivő megállapította, hogy az amerikai külügyminiszter vonakodik tudomásul venni, miszerint hazánkban és a többi népi demokratikus országban a szocialista rendszer szilárd és megingathatatlan. A magyar nép, amely bátran él szabadságával, az ilyen nyilatkozatokat beavatkozásnak tekinti, amelynek egyetlen célja bátorítást adni a kapitalista rendszer restaurálását kívánó reakciós erőknek. Arra a kérdésre, mi a szóvivő véleménye Magyarország részvételéről az Egyesült Atomkutató Intézetben és hogyan értékeli a szovjet kormánynak az atomenergia békés felhasználására irányuló általános európai együttműködésről szóló javaslatát, Rubin Péter a következőket válaszolta: »Az Egyesült Atomkutató Intézet megszervezéséről szóló egyezmény — amelyet 11 ország, köztük a Magyar Népköztársaság kormánya a közelmúltban írt alá — komoly jelentőséggel bír az atomenergiának békés célokra történő, az egész emberiség javát szolgáló felhasználása szempontjából. Világos, hogy az atomenergia békés felhasználásával kapcsolatos bonyolult kérdéseket egy olyan kis ország, mint hazánk, önállóan nem oldhatja meg. Amennyiben a szovjet kormánynak általános európai együttműködésre irányuló javaslatát az európai államok magukévá teszik, a magyar kormány, éppen a fenti okokból, örömmel csatlakoznék ez újabb, szélesebb körű egyezményhez is. • Magyarországnak az UNESCO-ban kifejtett tevékenységével kapcsolatban a szóvivő kijelentette, hogy Magyarország már eddig is számos jelentős javaslattal járult hozzá az UNESCO munkájához. Magyarország egyébként tagja annak a bizottságnak, amely az UNESCO közgyűlésén a tagállamok által benyújtott javaslatokat fogja feldolgozni. Belgrádi különtudósítónk telefonjelentése: Minden erőfeszítést, megftelt teami a béke légikéreffijeik megteremtéséért• nyilvánosságra hozták a hármas találkozó záróközleményét Ma hozták Jugoszlávia, Egyiptom és India fővárosaiban egyszerre nyilvánosságra Tito, Nasszer és Nehrubrioni megbeszéléseinek közös nyilatkozatát. Mint ahogy a közleményből kiderül, a három ország vezetői megvitatták a legutóbbi találkozások óta eltelt tizenkét hónap alatt a nemzetközi téren bekövetkezett fejlődést. A nemzetközi kérdésekben foglalt álláspontjuk hasonlósága következtében szoros együttműködés fejlődött ki köztük és elégedetten, állapították meg, hogy az országaik által folytatott politika bizonyos mértékben hozzájárult a nemzetközi feszültség enyhüléséhez és az országok közötti egyenrangú viszony fejlődéséhez. A közös közleményben Tito, Nasszer és Nehru kifejtették nézeteiket a világhelyzetről és a legégetőbb nemzetközi kérdésekről, a népek közötti aktív egymás mellett éléséről, a tömbökről és a biztonság kérdéséről, a leszerelésről, az atomfegyver, valamint a klasszikus fegyverzet eltiltásáról, illetve korlátozásáról, az atomerő békés felhasználásáról, a világ elmaradott területeinek fejlesztéséről, az embargó és a nemzetközi kereskedelem normális megjavításáról, Kínának az ENSZ-be való felvételéről, a német kérdés békés tárgyalások útján történő rendezéséről, a közép-keleti kérdésről, az algériai helyzetről. A közlemény befejező részében a három kormányfő megállapítja: a világ problémáit nem lehet egyszerre megoldani, azonban továbbra is minden erőfeszítést meg kell tenni a béke légkörének megteremtése érdekében. A brioni dokumentumban ismételten megnyilvánul Jugo-Kairóban megkezdődtek Ndru indiai miniszterelnök és Nasszer egyiptomi köztársasági elnök tárgyalásai. A tárgyalásokon részt vesz Krisha Menen indiai államminiszter is, aki július 19-én érkeztet Egyiptomba. szlávia, India és Egyiptom aktív állásfoglalása a világeseményekkel kapcsolatban, amely már ezt megelőzően is jelentős szerepet juttatott ezeknek az országoknak a nemzetközi politikában. Ez az aktív állásfoglalás nem irányul senki ellen, hanem az aktív egymás mellett élés politikáját célozza. A három független ország vezetőjének nyilatkozata kéltségtelenül hozzájárul a világbéke megszilárdításához, ahhoz, hogy az országok és népek tárgyalások útján oldják meg a vitás és eddig megoldatlan kérdéseket. Ez a brioni hármas találkozó igazi jelentősége. Sz. Vukca* Nasszer, Nehru és Tito Brioniban Négy mai azsiyip• Iraál ésain az USA visszavonta a felajánlott segélyt Anglia is visszalépett Washington, július 20. (MTI) Ahmed Husszein, Egyiptom Washington nagykövete csütörtökön megbeszélést folytatott Dulles amerikai külügyminiszterrel. A megbeszélés után egy órával közleményt adtak ki, amelyben — hírügynökségi és rádiójelentések szerint — az amerikai kormány kijelenti: »A legutóbbi hét hónap alatt lezajlott események nem kedveznek az építési terv sikerének és az Egyesült Államok kormánya úgy véli, hogy a jelen körülmények között nem vehet részt az építésben. Nem jött létre megállapodás a Nílus mellett fekvő országok között és az a lehetőség, hogy Egyiptom a szükséges anyagi eszközöket a gátépítés végrehajtására fordítsa, bizonytalanabbá vált, mint annak idején volt, amikor az ajánlattétel megtörtént. A londoni rádió washingtoni tudósítója szerint az amerikai főváros diplomáciai köreiben a segélyajánlat visszavonását az egyre szorosabbá vélő szóvá tett egyiptomi kapcsolatok következményének tartják. Az AFP hírmagyarázata szerint »a nyugatiak elégedetlenek Nasszer politikájával,amely — szerintük — abban áll, hogy a Keletet ki akarja játszani a Nyugat ellen. Egyébként az amerikai seggálya Janisz visszavonása néhány órával azután történt, hogy Egyiptom bejelentette: elfogadja a felajánlott nyugati segítséget. Hírügynökségi jelentések szerint az angol külügyminisztérium szóvivője pénteken bejelentette, hogy kormánya az Egyesült Államokhoz hasonlóan visszavárnia azt az Egyiptomnak tett ajánlatát, hogy pénzügyi segítséget nyújt az asszuáni gát építéséhez.