Népszava, 1956. augusztus (84. évfolyam, 180-205. sz.)

1956-08-01 / 180. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA_________ 84. évfolyam, 180. szám ÁRA­SO FILLÉR 1956. augusztus 1. szerda Az országgyűlés keddi ülésén elfogadta a Minisztertanács elnökének beszámolóját, meghallgatta a legfőbb ügyész jelentését Az országgyűlés kedd délelőtt a Minisztertanács elnöké­nek beszámolója feletti vitával folytatta munkáját. Az ülésen megjelent a párt és a kormány vezetői közül Apró Antal, Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Kiss Károly, Marosán György, Mekis József, Szalai Béla, Bata István, Gáspár Sándor, Piros László, Rónai Sándor, Egri Gyula, Vég Béla, valamint a Miniszterta­nács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Az ülést néhány perccel 10 óra után Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Mi­nisztertanács elnökének beszámolója feletti vitában Vég Béla, Rchátz Imre, Földvári Rudolf, Kiss Imre, Molnár Ernő és Urbán Ernő képviselő jelentkeztek felszólalásra. Házi Árpád­­ A tanácsok állandóan fejlesszék és erősítsék kapcsolatukat a lakossággal A vitában elsőnek Házi Ár­pád, az állami ellenőrzés mi­nisztere szólalt fel. Hangsú­lyozta: a tennivalók között igen jelentős helyet foglal el az állami munka megjavítá­sa, demokratizmusának to­vábbfejlesztése. A lakosság által demokratikusan megvá­lasztott tanácsoknak, a taná­csok végrehajtó bizottságai­nak, állandó bizottságainak úgy kell megszervezniük mun­kájukat, hogy állandó és élő kapcsolatot tartsanak fenn a széles dolgozó tömegekkel és e kapcsolatot állandóan fej­lesszék és erősítsék, ennek segítségével vonják be az összes hazafias erőket az állami ügyek intézésébe. A továbbiakban szólt a he­lyes községpolitikai munká­ról, amelyhez már jelentős anyagi alapot biztosítottunk, majd elmondotta, hogy a taná­csi munka további javításának az is feltétele, hogy a megyei, járási tanácsok is adják át az alsóbb tanácsi szerveknek azokat a ha­tásköröket, amelyek át­adása a munka megjavítá­sát, a bürokrácia meg­szüntetését, a lakosság szükségleteinek jobb ki­elégítését szolgálja. •— A községpolitikai munká­ban azonban még jelentős hiá­nyosságok vannak — hangsú­lyozta ezután, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a haza­fiasságból, államunk iránti szeretetből származó lelkese­dés, kezdeményezés és áldo­zatkészség jelentősen kiegé­szítheti, megnövelheti az ál­lam teremtette feltételeket és erőforrásokat. A társadalmi aktivitás felkeltésével a tanács arra neveli az állampolgáro­kat, hogy közös erőfeszítéssel, a közügyek iránti érdeklődés­sel megvalósíthatjuk azokat a célokat is, amelyeket szétszór­tan, egyéni erővel soha nem lehetne elérni. — A demokratizmus fejlesz­tésének útjából — amint pár­tunk Központi Vezetősége meghatározta — el kell távolítanunk min­den fékező és gátló ténye­zőt, meg kell szüntetnünk azokat a bürokratikus vo­násokat, amelyek az álla­mi munkában még meg­találhatók. Ezt a célt szolgálják azok az intézkedések, amelyeket az ál­lami munka javítására, s egy­szerűsítésére a kormány már eddig is tett, s amelyek folya­matban vannak. Mindezeknek végső fokon azt kell eredmé­nyezniük, hogy a hatáskörök és az eszközök ott legyenek, ahol a feladatokat el kell vé­gezni. Az állami munkában el kell érnünk, hogy a vezetés közelebb kerüljön a végrehaj­táshoz, a végrehajtó szervek pedig a széles dolgozó töme­gekkel egybeforrva végezzék munkájukat. Nekünk,­ ország­­gyűlési képviselőknek is egy emberként kell munkánkat végeznünk a szocializmus épí­tésének további sikereiért, a szocialista demokrácia fejlesz­téséért. (Taps.)­ségvetési előirányzatának több mint felét kulturális jellegű kiadásokra fordítják. A város büszkeségei között említette meg a megyei rádióállomást, de hangoztatta: annak 30 per­ces műsora — a korábbi egy óra helyett — nem elégíti ki az igényeket, a határmenti délszláv községek pedig veze­tékes rádiót kérnek. Szóvá kell tennem azt is — mondotta —, hogy a magyar—jugoszláv vi­szonyban beállott kedvező fordulatot talán sehol sem értékelték olyan felszaba­dult jó érzéssel, mint ép­pen nálunk, Pécsett és Baranyában. örömmel állapíthatjuk meg, a jó viszony helyreállításának törekvéseiben magunk is kez­deményezők lehettünk. A kora tavasszal elsőként fogadtuk a jugoszláv határon az eszéki városi népi bizottság küldöt­teit, akik a magyaros vendég­szeretetet rövidesen hasonló­val viszonozták. Azóta is szá­mos olyan gesztus történt, amely alkalmas a régi sebek begyógyítására. Nagy tapssal fogadott fel­­(Foly­tatás a 3. oldalon) Achátz Imre : Pécs dolgozói lelkesen támogatják a kormány célkitűzéseit Achátz Imre országgyűlési képviselő szólalt fel ezután. Bevezetőben arról a bizalom­ról szólt, amellyel Pécs dolgo­zói fogadják kormányunk cél­kitűzéseit és arról a lendüle­tes munkakedvről, amellyel e célokat valóra váltják. Pécs gyors növekedésével és prob­lémáival foglalkozva elmon­dotta: Pillanatnyilag az a leg­főbb gondunk, hogyan juttassuk fedél alá azt a 25 000—30 000 embert a nyugati városrész kiépí­tésével, akik a második ötéves tervben a Mecsek nyugati részén kezdik meg a bányaművelést. Számolnunk kell azzal, hogy a második ötéves terv végére Pécs lélekszáma eléri a 150 000-et. A továbbiakban a nagymér­vű fejlődés egyes kérdéseivel foglalkozott, kiemelte annak jelentőségét, hogy Pécs megyei jogkörű város lett. Megnőtt a tanács önállósága, az egyes kerületi tanácsok közelebb ke­rültek a lakossághoz. Részle­tesen foglalkozott a lakásprob­lémával, s rámutatott, hogy az építkezés nem tudott lépést tartani az egyre nö­vekvő igényekkel, bár a második ötéves tervben a nyugati városrészen és Úr­­meszesen több ezer új la­kást építenek. A lakosság helyeselné a lakás­hiány tervszerű felszámolásá­nak ütemezését, a szükséges hitelek folyósításának, az épí­tőanyag és a munkások bizto­sításának koordinációját. El­mondotta még: javult Pécs ivóvízellátása is, amely a város több évtizedes problémá­ja volt. A nyugati városrész megépülésével azonban a napi szükség rövidesen eléri a 20 ezer köbmétert. Ezért a vízel­látást véglegesen csak a pécs— mohácsi dunai vízvezeték ki­építése fogja biztosítani. A vá­ros élelmezési — különösen zöldség- és gyümölcsellátási — nehézségei és közlekedési problémái után beszélt Pécs kulturális fejlődéséről is, s rá­mondotta, hogy a város költ­ A SZOVJET-JAPÁN TÁRGYALÁSOK ELSŐ ÜLÉSE Július 31-én a Külügymi­nisztérium épületében újból megkezdődtek a Szovjetunió és Japán viszonyának rende­zésével foglalkozó szovjet— japán tárgyalások. Megtartot­ták az első ülést. Az első ülésen D. T. Sepi­­lov és M. Sigemicu küldött­ségvezetők rövid beszédet mondottak és bemutatták a küldöttségek tagjait. Majd a felek ismertették a Szovjet­unió és Japán viszonya ren­dezésével kapcsolatos kérdé­sekben elfoglalt álláspontju­kat. Mindkét fél megállapí­totta, hogy az 1955. június 1- től 1956. március 20-ig Lon­donban folyt tárgyalások eredményeként a békeszerző­dés tervezete cikkelyeinek többségében megállapodtak. A felek megállapodtak, hogy a következő ülést 1956. augusztus 3-án tartják. (MTI) Átszervezik az ingatlankezelő vállalatokat A lakásgazdálkodási igazgatóság főmérnökének nyilatkozata A főváros lakóinak és a ke­rületi tanácsoknak régi kí­vánsága teljesül: átszervezik a jelenleg túlközpontosított in­gatlankezelő vállalatokat és közvetlenül a kerületi taná­csok irányítása alá kerülnek. A házak karbantartásával, a lakosság szükségleteivel kap­csolatos igények gyorsabban, könnyebben megoldáshoz jut­nak majd. A Minisztertanács felhatal­mazása alapján a fővárosi ta­nács végrehajtó bizottsága ki­dolgozta az ingatlankezelési szervezet átalakítására vonat­kozó tervezetét, amelyet a leg­közelebbi tanácsülés elé ter­jesztenek. Az átszervezés jó­formán minden budapesti la­kót érint. Ezért felkerestük a Lakásgazdálkodási Igazgatóság főmérnökét, Selmeczi László elvtársat, aki ismertette ve­lünk az átszervezési terv fon­tosabb részleteit. A sok félreértést okozó „La­kásgazdálkodási Igazgatóság” elnevezés helyett Házkezelési Igazgatóság név alatt újjászer­veződik a fővárosi tanács vég­rehajtó bizottsága mellett mű­ködő apparátus. Ennek az operatív irányítás helyett ki­zárólag a legfelsőbb szakmai irányítás és felügyelet lesz a feladata. Megszűnnek a kerü­leti ingatlankezelő vállalatok és mint kerületi házkezelési igazgatóságok közvetlenül a he­lyi tanács szerveként működ­nek majd. Rugalmas, bürok­ráciamentes pénzgazdálkodá­suk érdekében azonban gazda­sági ügyeiket nem a kerületi tanácsok költségvetése kere­tében alakítják ki, hanem ön­állóan. Ami még ennél is lényege­sebb változás: a kerületi ház­kezelési igazgatóságok a hozzá­juk tartozó épületeket­ önálló körzeti házkezelőségek útján gondoznák. Ez azt jelenti, hogy minden ilyen körzeti házkeze­­lőség az eddigivel ellentétben, önálló pénzügyi és karbantar­tási tervvel rendelkeznék és jogi személyként működnék. Igen sok panasz megszünteté­sét eredményezi majd, hogy e körzeti házkezelőségek a laká­sok és épületek javításával, valamint a kisebb felújítások­kal kapcsolatos minden szak­ipari munkát közvetlenül bo­nyolíthatnak le. Mellettük ugyanis az eddigi kerületi köz­ponti műhelyektől független szakmunkás-brigádokat állíta­nak fel a gyorsabb és gazda­ságosabb munka érdekében. A nagyobb feladatokat továbbra is központi műhely végzi. E házkezelőségek a körzeti tanácstagokkal és a lakóbizott­ságokkal szorosan együttmű­ködve jelölik majd ki a javí­tásra és tatarozásra szoruló há­zakat és ellenőrzik a kivite­lező vállalatok munkáját. Ér­dekes az elgondolás a házke­zelőségek és a lakóbizottságok helyes kapcsolatának megte­remtésére. A lakóbizottságok soraiból 9—15 tagú házkeze­lési bizottság alakulna a kör­zeti házkezelőségek támogatá­sára. A házkezelési bizottságok segítik majd a házkezelősége­ket terveik összeállításában, az elvégzendő munkák sorrendjé­nek melétanításában, a lak­bérek maradéktalan beszedésé­ben, a házak rendjének és tisz­taságának biztosításában, és az elvégzett munkálatok társa­dalmi ellenőrzésében. Joguk lesz még a számlák felülvizs­gálására is. A házkezelőségnek ily módon nem kell egyszerre 25—30 lakóbizottsággal köz­vetlen kapcsolatot tartani, s az általuk támasztott számos igényt egyeztetni. A házkeze­lési bizottság a lakosság nevé­ben megvalósítja majd a ház­kezelőségek társadalmi ellen­őrzését is. E bizottság és a házkezelők között felmerült vi­tás kérdésekben a kerületi házkezelési igazgatóságok, il­letve tanácsok döntenek. Bizonyos, hogy az új "házke­zelési szervezet — amennyi­ben a fővárosi tanács elfogad­ja ennek tervezetét — a lakos­sággal együttműködve egysze­rűbben és gyorsabban teljesít­heti feladatát. Sz. I. MUNKÁBAN A TISZABŐI ÖNTÖZŐMŰ Nemrég üzembehelyezték a tiszabői fővízkivételi öntözőmű­vet, amelynek húsz gépegysége Csepel Diesel-motorokkal és CSK 800-as szivattyúkkal másodpercenként tíz köbméter vizet szivattyúz a környékbeli kertészetek és rizsföldek csatornahálózataiba (MTI Fotó :/ Balasa Ferenc felvétele) Kiss Imre képviselő hozzászól ÚJ ÖTÉVES TERVÜNK IRÁNYELVEIBŐL Jön a görögdinnye Útnak, indították az első vagon hevesi görögdinnye szállítmányt Budapestre. Az 5—6­­ kilósra nőtt, " pirosbélű, zamatos gyümölcsből az elkö­vetkező hetekben naponta 3—* 400 mázsát küldenek majd a fővárosba, valamint a Heves- és Nógrád megyei iparvidé­kekre. A szántóföldekről jelentik Távirat a Horvátkimlei Állami Gazdaságból. Területünk 95 százalékát három kombájnosunk aratja. Versenyükben első Preizberger Ferenc, aki ed­dig 249 holdról 3188 mázsát aratott. Farkas József telje­sítménye 243 holdról 2965 mázsa, Pénzes Jánosé pedig 224 holdról 2950 mázsa. A Palotási Állami Gazdaságból írja Erdős Lajos ab-elnök: őszi árpából a tervezett 10,8 mázsa helyett 14,4 mázsa átlagtermést értünk el holdanként. Őszi búzából pedig a tervezett 10 mázsás átlagtermés a valóságban 15 mázsa lett. Termelésünk jelentőségét emeli, hogy ezt az eredményt közismerten szikes, erősen kötött talajon értük el. A talaj termőerejét azonban állandó javítás­sal, szerves- és műtrágyázással pótoljuk. Kombájnosaink is jó munkát végeztek, a gazdaság vezetői biztosítják számukra a munkaterületet és a szük­séges üzemanyagot is. Megszerveztük a gépesítési komp­lex brigádot, amely a kombájnaratást és cséplést nyo­mon követi, folyamatosan végezzük a műtrágyaszórást, a tarlóhántást, illetőleg a nyári mélyszántást. Zsírból és szalonnából minden igényt ki tud elégíteni az élelmiszeripar A lakosságot élénken foglal­koztatja Hegedűs András mi­niszterelnök kormánybeszámo­lójának az a része, amely a zsír és a szalonna árának le­szállításáról szól. Szántó János, az Élelmiszeripari Miniszté­rium húsipari igazgatóságának vezetője erről a következőket mondta: " A mostani árleszállítással a többi között a füstölt ke­nyérszalonna és tokaszalonna ára 45 forintról 37 forintra, a csemege szalonnafélék ára 49 forintról 46 forintra, a főtt to­kaszalonna pedig 47 forintról 42 forintra csökkent A zsír- és szalonnafélék árának csökken­tését elsősorban az tette lehe­tővé, hogy jelentős mennyisé­gű zsírt és szalonnát tároltak hűtőházaink, a parasztság tel­jesítette beadási kötelezettsé­gét és eleget tett a hizlalási szerződéseknek. Az év első fe­lében 7000 tonna zsírral ad­tunk többet a lakosságnak, mint a múlt év hasonló idő­szakában. Ennek ellenére szá­mítunk arra, hogy az árleszál­lítás után nagyobb lesz a for­galom. A várható növekedést is ki tudjuk azonban elégíteni, mert hűtőházainkban elegendő tartalék áll rendelkezésre.

Next