Népszava, 1956. augusztus (84. évfolyam, 180-205. sz.)
1956-08-01 / 180. szám
vallásos vagy ateista meggyőződését. Törvényeink maradéktalanul biztosítják a minden magyar állampolgárt megillető jogokon túl az ország területén élő minden nemzetiség számára az anyanyelven való oktatásnak és nemzeti kultúrája ápolásának lehetőségét. E jogok gyakorlati érvényesítését akadályozták a múltban, főleg a délszláv nemzetiségiekkel szemben elkövetett törvénysértések. Ezek nagy részét kormányzatunk már orvosolta, illetve orvoslásuk folyamatban van. Az ügyészi szervezet e vonatkozásban is teljesíteni fogja kötelességét. Az állampolgárok jogainak védelme a szocialista törvényesség egyik oldala. A törvényesség másik oldala, hogy az állampolgárok is eleget tegyenek minden törvényes kötelezettségüknek. A szocialista törvényesség megköveteli, hogy tovább erősödjék és szilárduljon a munka-, a begyűjtési és az adózási fegyelem. Megköveteli minden állampolgártól a hatósági személyek megbecsülését és felelősségteljes munkájuk segítését. Tisztelt Országgyűlés! Alkotmányunk szerint: »A legfőbb ügyész gondoskodik arról, hogy a Magyar Népköztársaság rendjét, biztonságát és függetlenségét sértő, vagy veszélyeztető mindennemű cselekmény következetesen üldöztessék.« Az az éles harc, amelyben népi demokratikus állami és társadalmi rendünk kialakult, az ellenséges erők elszánt és veszedelmes támadásainak visszaverését követelte meg. Közvetlenül a felszabadulás utángyökeresen új bűnüldözési és igazságszolgáltatási szervekre volt szükség. A politikai rendészeti szervek, népügyészségek és népbíróságok leleplezték és megbüntették a háborús és népellenes bűnöket elkövető fasiszta gonosztevőket, gyilkosokat. A népügyészi és népbírósági szervek megfelelő felelősségrevonást alkalmaztak az ellenforradalmi bűntettesekkel szemben is. 1948 után azonban a feszült nemzetközi helyzetben nálunk károsan hatott az a téves nézet, hogy az osztályharc állandóan és minden területen élesedik. Kialakult a kritikát elfojtó személyi kultusz és ezzel együtt a bizalmatlanság légköre, amelynek rossz hatását csak fokozta az államvédelmi szerveknek különleges helyzete. Ebben a légkörben az államvédelmi hatóság irányítói, vezetői és tisztjei közül sokan visszaéltek hatalmukkal, a megfelelő ellenőrzés hiányával. Erkölcsi és fizikai kényszert alkalmazva egy sor esetben hamis és koholt bizonyítékokat készítettek, valótlan beismerő vallomásokat csikartak ki, ezzel a szocialista törvényességet a legdurvábban megsértették. Lehetővé tette a törvénysértéseket az is, hogy sem az ügyészség, sem más szervezet nem gyakorolt ellenőrzést az államvédelmi szervek tevékenysége fölött, hiszen az ügyészi szervezetet ezzel a feladattal csak 1953-ban bízták meg. A Központi Vezetőség 1953 júniusi határozata megkövetelte a szocialista törvényesség megszilárdítását, az elkövetett törvénysértések kivizsgálását és jóvátételét. Ez után került sor az államvédelmi szervek munkájának felülvizsgálatára. A vizsgálat fényt derített a korábbi államvédelmi vezetők bűnös tevékenységére. A katonai bíróság 1953 decemberében hozott ítéletében megállapította: — idézem — »Péter Gábor és társai vezető beosztásukkal járó hivatali hatalmukkal visszaélve, egyrészt az államvédelmi munkában súlyosan törvénytelen módszereket honosítottak meg, ezáltal tudatosan népellenes irányban ferdítették el az állam büntetőpolitikáját, másrészt mérhetetlen személyes igényeik kielégítése érdekében éveken keresztül óriási mértékben fosztogatták és pazarolták a társadalmi tulajdont. Ezután megkezdődött azoknak az ügyeknek felülvizsgálata, amelyekben az elítélt volt államvédelmi vezetők irányították az eljárást. A bonyolult, nehéz, súlyos törvénysértések és bűncselekmények feltárását eredményező vizsgálat hosszú ideig tartott. Erre az igazságügyi miniszter megtette a szükséges intézkedéseket. Intézkedés történt, hogy a rehabilitáltakat munkába helyezzék, részükre lakást biztosítsanak, a betegeket orvosi kezelésben, gyógyüdülAz ügyészséghez érkezett panaszok azt mutatják, hogy nemcsak azoknak van joguk rehabilitációra, akiket a bíróságok alaptalanul elítéltek. A törvénytelen perekkel egyidejűleg a bizalmatlanság egészségtelen légkörében sok elvtársat, becsületes dolgozót alaptalanul internáltak, bocsátottak el felelős funkciókból, illetve munkahelyükről. Anélkül, hogy a munkájukat jól végző mai vezetőket, beosztottakat leváltanánk, indokolt a korábban alaptalanul leváltottakat olyan munkakörbe állítani, amit képesítésüknél fogva elláthatnak. Az ártatlanul elítéltek ügyeinek felülvizsgálata azt bizonyítja, hogy népi demokratikus rendszerünknek van ereje ahhoz, hogy a visszaéléseket, a törvénysértéseket felfedje, hogy érvényt szerezzen a szocialista törvényességnek, hogy helyrehozza az elkövetett hibákat. Rendszerünk erejét bizonyítja az is, hogy nem állunk meg az alaptalanul elítéltek ügyeinek felülvizsgálatánál. Ennél tovább megyünk. Szabadlábra helyezzük nemcsak azokat, akiket ártatlanul elítéltek, de azokat is, akikre valóban elkövetett bűncselekményeikért a múltban túl súlyos büntetéseket szabtak ki. Rendszerünk megszilárdulása lehetővé teszi, hogy kegyelmet gyakoroljunk és az igazságosan kiszabott büntetés letöltése előtt helyezzünk szabadlábra olyanokat is, akiket a háború utáni években háborús és népellenes bűntettekért és más politikai bűncselekményekért ítéltek el a bíróságok. Ezeknek az ügyét egyénileg tetésben részesítsék, az idősebbeknek megfelelő nyugdíjat folyósítsanak. Intézkedés történt arra is, hogy a rehabilitáltak munkaügyi jogfolytonosságát elismerjék, kitüntetéseiket visszakapják stb. bírálják el. Nem gyakorolunk kegyelmet olyanok esetében, akiknek kiszabadulása népünkre, államunkra veszélyt jelentene. Az igazságügyminiszter, a belügyminiszter és a legfőbb ügyész együttesen döntenek abban, hogy kit kell szabadlábra helyezni. Ez a munka folyamatban van. Eddig 1400-nál több személyt helyeztettünk így szabadlábra. Megvizsgáltuk annak a 250 elítéltnek az ügyét is, akiket háborús bűntettekért a szovjet bíróságok ítéltek el és akiket a szovjet hatóságok átadtak a magyar szerveknek. Az 1953 júniusi központi vezetőségi határozat megkövetelte a pártellenőrzés megerősítését és az állami ellenőrzés megvalósítását az állambiztonsági szervek munkája fölött. Egyidejűleg az állambiztonsági szerveket, az ügyészi szervezetet, az igazságszolgáltatási apparátust a párthoz hű, öntudatos és gerinces dolgozók százaival erősítettük meg, közöttük számos olyannal is, akiket rehabilitáltunk. Az új ügyészi szervezet állandóan felügyeletet gyakorol az államvédelmi szervek munkája felett. A hároméves tapasztalat azt igazolja, hogy az államvédelmi szervek munkájában gyökeres változás történt, a szocialista törvényesség itt is megszilárdult. Az ügyészi felügyelet során észlelt minden törvénysértés miatt felelősségrevonás történik. Ez alatt az idő alatt 54 államvédelmi nyomozóval szemben kezdeményezett az ügyész fegyelmi eljárást, míg a súlyosabb törvénysértések elkövetőit 13 ügyben katonai bíróság elé állítottainak fejlődésére. Méltatta rendőreink szakképzettségének javulását. Hangsúlyozta, hogy a rendőrségen előfordult törvénysértéseket szigorúan megtorolják. Ezután a fiatalkorúak bűncselekményeinek csökkenéséről s a bűnözés általános csökkenéséről számolt be. 1932-höz képest 45 százalékkal kevesebb személy ellen indítottak büntetőeljárást 1955- ben. Ez a szám még kisebb lenne, ha sok esetben nem állítottak volna apró-cseprő ügyekben is bíróság elé dolgozókat. Ezzel kapcsolatban utalt a társadalmi bíróságok nagy jelentőségére és a szabálysértési bizottságok létesítésével kapcsolatban rövidesen benyújtásra kerülő törvényjavaslatra. Bíróságaink munkájáról szólva hangsúlyozta: szocialista bíróságaink függetlenek és kizárólag csak a törvénynek vannak alárendelve. Senkit sem ítélnek el pusztán osztályhelyzete miatt. Mindenkor figyelembe kell venniük azonban azokat a körülményeket, amelyek arra mutatnak, hogy a tettes ártó szándéka osztályhelyzetéből, a dolgozók társadalmi rendje iránti gyűlöletből fakad. Ezután azokról a túlzásokról beszélt, amelyek arra vezettek, hogy túl sok rendesen dolgozó embert ítéltek a törvény merev felfogásával nevelő jellegű intézkedések helyett börtönbüntetésre. A közönséges bűncselekményekre hozott ítéletek felülvizsgálata során 390 személy kapott kegyelmet, 8500-at feltételesen szabadlábra helyeztek. 12 000 személy börtönbüntetését nevelő jellegű büntetésre változtatták. A továbbiakban hangoztatta: a legkritikusabban kell vizsgálni azt a régi, de helytelen elvet, amely szerint a beismerés a bizonyítékok királynője. Erről nincs szó, a beismerés csupán egy bizonyíték, amelyet a bíróság, mint minden más bizonyítékot, összefüggésében szabadon mérlegel. Majd a védelem szabadságának fontos kérdését, mint a törvényesség jelentős tényezőjét taglalta a legfőbb ügyész, a továbbiakban pedig a tárgyalás nyilvánosságáról és az ezen keresztül érvényesülő társadalmi ellenőrzés fontosságáról beszélt. Az országgyűlés szeddi ülése A törvénytelenségek felszámolása bizonyítja népi rendszerünk erejét A szocialista törvényesség megszegése súlyos károkhoz vezetett Államvédelmi szerveink ma már csak az ellenségre mérik csapásaikat . A felülvizsgálat nem ment könnyen, lassan indult, vontatottan haladt. Az utóbbi időben azonban a vizsgálat meggyorsult és ma már a végére értünk. — A vizsgálatok alapján beigazolást nyert, hogy elvtársaink, akiket a törvénytelen perekben elítéltek, nem voltak árulók, kémek, kártevők. De beigazolást nyert az is, milyen rendkívüli súlyos károkhoz vezet a szocialista törvényesség megszegése, az ügyészi szervezet hiánya. Pártunk javaslatára megszervezett ügyészség nagy szerepet kapott az alaptalanul elítéltek ügyeinek felülvizsgálatában. Az alaptalanul elítéltek ügyük felülvizsgálatának befejezése után, sokan már a vizsgálat alatt is, szabadlábra kerültek. A Legfelsőbb Bíróság eddig 149 elítélt ügyében hozott döntést, ennek során 124 elítéltet minden vádpont alól jogerősen felmentett, 15 személy ügyében marasztaló ítéletet hozott, 10 személy bűnösségét kisebb súlyú bűncselekményben állapította meg, és ennek megfelelően lényegesen enyhébb büntetést szabottki. Bejelenthetem, hogy azok is szabadlábon vannak, akiket a Legfelsőbb Bíróság elítélt, mert már korábban letöltötték a kiszabott büntetést, illetve egyéni kegyelmet kaptak. A felülvizsgálat folyamán még 156 személy került szabadlábra, részben kegyelemmel, részben büntetésfélbeszakítással. A Legfelsőbb Bíróság perújítási eljárásban olyanok ügyében is hozott felmentő ítéletet, akiket annak idején a koholt vádak alapján halálra ítéltek és kivégeztek. Felmentette a bíróság minden vádpont alól Rajk László, Szőnyi Tibor, Szalai András, Szebenyi Endre, Pálfi György, Sólyom László elvtársakat és másokat, ők jóvátehetetlenül áldozataivá váltak a törvénysértéseknek. Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek velük szemben kötelezettségeink. Kivégzett elvtársaink rehabilitálásán túlmenően intézkedést tettünk hozzátartozóik erkölcsi és anyagi támogatására. Mintegy háromszáz alaptalanul elítélt szabadult ki a börtönökből a felülvizsgálat során. Túlnyomó többségüket koholt vádak alapján tartóztatták le és ítélték el a »Rajkügyben«, a »Kádár-ügyben«, a »Sólyom-ügyben«, a »volt szociáldemokraták ügyében«, a »volt jugoszláv emigránsok ügyében« és más ügyekben. Nagy többségük pártunk tagja volt, amikor letartóztatták őket, sőt nem egy, mint köztudomású, évtizedes munkásmozgalmi múltra tekinthet vissza. Feladatunk továbbra is gondoskodni arról, hogy az ártatlanul elítéltek hosszú évek szenvedése után erkölcsi és anyagi segítség biztosítása mellett foglalják el az őket megillető helyet társadalmunkban. Pártunk és állami szerveink anyagi vonatkozásban sokat segítettek eddig is a rehabilitáltakon, de szükség van arra, hogy kártalanításukat a törvény előírta módon rendezzük. Az ügyészi szervezet feladata, hogy minden erővel segítse az államvédelmi szervek munkáját. Az a munka, amelyet az újraszervezett és megerősített államvédelmi szervek végeznek, igen nagy jelentőségű és rendkívül felelősségteljes. Ebben a munkájában segíti és támogatja egész népünk az államvédelmi szervek dolgozóit. Világosan kell látnunk, hogy a háborús uszítók elszenvedett kudarcaik ellenére sem tették le a fegyvert. Még hatályban van az Amerikai Egyesült Államok 1951. október 10-i törvénye, amely évi 100 millió dollárt irányoz elő a békeszerető államok elleni aknamunkára és kémkedésre. Ezt az összeget a legutóbb 25 millióval felemelték. Az ilyen szennyes feladatra azonban egyre kevesebb a jelentkező. De még mindig akadnak olyan elvetemült elemek, akik semmit sem tanultak, mint például Sulyánszki Jenő és 14 társa, akik volt ludovikás tisztjelöltekből, hadapródokból regrutálódtak. Fegyvereket gyűjtöttek a magyar nép ellen. Az ítélet kiütötte kezükből a fegyvert és lesújtott rájuk. Ezután utalt arra, hogy fokozott éberségre int az egyik utasszállító repülőgépünk ellen elkövetett gyalázatos merénylet is. Államvédelmi szerveinknek, de nemcsak nekik, minden igaz hazafinak résen kell lennie. Fokozott éberséggel, elszántsággal kell küzdeni azok ellen, akik hazánk, népünk, törvényeink ellen fordulnak. Államvédelmi és igazságügyi szerveink a szocialista törvényesség maradéktalan megtartásával ma már valóban csak az ellenségre mérik csapásaikat. Munkájuk egyre eredményesebb. Pártunk, kormányunk bizalma, dolgozóink fokozott támogatása lehetővé teszi, hogy keresztülhúzzák ellenségeink galád számításait. A KV-határozat megerősíti az utóbbi időben már kialakított helyes gyakorlatot, amely bűnüldöző szerveinket a súlyos bűncselekmények ellen mozgósítja. A jelentéktelenebb bűncselekmények ellen elsősorban társadalmi nevelő intézkedésekkel járunk el. Ezzel megszabadítjuk igazságügyi szerveinket az apró-cseprő ügyek tömegétől, s csak azok kerülnek majd börtönbe, akikkel szemben a súlyos büntetés alkalmazása valóban szükséges. A büntetőeljárás szocialista elveinek következetes érvényesítése lehetővé teszi, hogy véget vessünk a múltban olyan nagy károkat okozó súlyos törvénysértéseknek. 4 NÉPSZAVA 1956. augusztus 1, szerda A nép vagyona védelmében Ezután a társadalmi tulajdon megóvásának fontos feladatait taglalta a legfőbb ügyész. Hangoztatta, hogy ez azért is fontos feladat, mert szocialista gazdálkodási rendünk a társadalmi tulajdonra épül, de azért is, mert a legtöbb bűncselekmény népgazdaságunkat sérti, aminek egyik fő oka, a szokásos bűnözők bűncselekményei mellett az osztályellenség kártevése. Fontos, hogy gazdasági vezetőink és dolgozóink több figyelmet fordítsanak a népvagyon megőrzésére és kezelésére, a felügyeletük alatt álló népvagyonra. Rendőrségünk munkájának eredményeiről szólva örömmel számolt be Non György az állampolgárok elleni erőszakos támadások, emberölések, rablások számának csökkenéséről. Ezután az alkoholizmus, a prostitúció — főleg a nagyvárosokban még előforduló titkos prostitúció — kérdéséről beszélt, majd áttért rendőrségünk nyomozati munkája Véget vetünk minden önkénynek, törvénysértésnek A börtönbüntetések végrehajtásának tapasztalatairól, a bebörtönzöttek számának jelentős csökkenéséről (1955. november 1:37 027, 1956. július 10.22 088) beszélt végül. Ez a csökkenés szocialista rendünk erősödésének egyik kétségtelen jele. Az eddigi hibás gyakorlatot megszüntetve, jobban kihasználjuk a feltételes szabadonbocsátás lehetőségét. Hangsúlyozta: börtönbüntetésünk célja elsősorban a nevelés, legfontosabb nevelőeszköz a munka. Kitért a javítónevelő munka alkalmazásának kérdéseire is. Végül a polgári perek néhány problémájáról szólott. Befejezésül hangoztatta: egész népünk, államunk szempontjából nagy jelentőségű a Központi Vezetőség határozatának a szocialista törvényesség további megszilárdításával foglalkozó része. Véget vetünk minden önkénynek, törvénysértésnek. Ezzel nagymértékben elősegítjük a szocialista demokrácia megszilárdulását, növeljük az állami szerveink iránti bizalmat, törvényeink tiszteletét. Az ügyészi szervezet a jövőben még nagyobb odaadással őrködik a szocialista törvényesség fölött. Ügyészeink legjobb képességeikkel, munkájuk állandó javításával, a dolgozók bírálatainak, bejelentéseinek és panaszainak figyelembevételével, pártunk útmutatásának követésével kívánnak eleget tenni szép hivatásuknak. Befejezésül kérte jelentése elfogadását. A legfőbb ügyész beszámolójához elsőnek Nagy Dániel országgyűlési képviselő szólt hozzá és a szocialista törvényesség érvényesülését vizsgálta a tanácsok és egyes államigazgatási szervek, a termelőszövetkezetek, a dolgozó parasztság szemszögéből. — Tanácsszerveink és végrehajtó bizottságaik sokat fejlődtek az első tanácsválasztások óta — mondotta. — Általában jól látják el az államigazgatás helyi feladatait és egyre többet törődnek a lakosság problémáival, a megye, a járás és a község életével, kulturális fejlődésével. Gyakran fordulnak elő azonban olyan törvénysértő intézkedések, amelyek közvetve, vagy közvetlenül kihatnak a dolgozók hangulatára és termelési kedvére. — Hasonlóképpen előfordulnak — folytatta — a szocialista törvényesség megsértésével olyan intézkedések, amelyek károsan befolyásolják a mezőgazdaság szocialista átszervezését, a meglevő szövetkezetek fejlődését. Ilyen szabálytalanságok különösen a földrendezés és tagosítás során fordulnak elő. A termelőszövetkezetek életében is egészséges fejlődés forrásaivá váltak a törvényesség helyreállítására és megszilárdítására hozott párt- és kormányhatározatok. Az utóbbi két évben jelentősen fejlődött a termelőszövetkezeti demokrácia. Helyenként azonban még mindig előfordulnak jogsértések s az alapszabály megszegése, részben a szövetkezet vezetősége, részben a termelőszövetkezetet irányító állami szervek részéről. Megemlítette még Nagy Dániel, hogy a földjáradék kifizetése körül is fordultak elő törvénytelenségek, úgy hogy 1955-ben jóval kevesebb földjáradékot fizettek ki a termelőszövetkezetek, mint az előző évben. Végezetül annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezetek a jövőben valóban maguk készítsék termelési terveiket és költségvetéseiket és ne változtassa meg ezeket önkényesen a járási tanács. A legfőbb ügyész beszámolóját elfogadta. Az országgyűlés szerdán folytatja munkáját. (MTI) A Dieselesítési program gyorsab}!] megvalósításáért a Győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár Szállítóműgyára teljes mértékben a Diesel-motorok gyártására állt át. Horváth Imre motorszerelő, kiváló dolgozó új típusú hathengeres JAR 135-ös Diesel-motort szerel Réti Károly technikumi hallgatóval és Tamási Ottó ipari tanulóval . (MTI Fotó : Fényes Tamás felvétele)