Népakarat, 1956. december (1. évfolyam, 17-41. sz.)

1956-12-14 / 28. szám

NÉPAKARAT :a magyar szabad szakszervezetek országos szövetségének lapja 1 1. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR Új kományrendelet a nezemben bérfizetésekről A forint értékállandóságának megóvása érdekében a rendeletek betartásáért anyagilag is felelősek a vezetők A kormány 10/1956. sz. rendelete a bérek kifizetése terén szükséges rend helyreállításáról és a decemberi bérek kifizetéséről. 1. A forradalmi munkás-pa­raszt kormány a termelés megindításának nehézségeire tekintettel eddig méltányos­ságból engedélyezett bizonyos bérkifizetéseket termelő mun­ka nélkül is. Bár ezek a ki­fizetések igen jelentős terhet jelentenek a nemzetgazda­ságra, a kormány korábbi en­gedélyét még december hóra is fenntartja. A forint érték­­állandóságának megóvása ér­dekében azonban felhívja a vállalatokat, intézményeket a bérügyi rendszabályok leg­pontosabb betartására. A munkástanácsok elnöksé­gének tagjait, a vállalatok igazgatóit és főkönyvelőit és az intézmények vezetőit a kormány személyükben anya­gilag is felelőssé teszi a bér­kifizetési rendeletek betartá­sáért. A bérek kifizetése terén szükséges rend helyreállítása érdekében az állami és társa­dalmi szervek a hatályos jog­szabályokban foglalt felha­talmazásokon túlmenő bér­ügyi intézkedéseket nem te­hetnek, ilyen intézkedésekre vonatkozó javaslatukat a kor­mány elé kell terjeszteni. A kormány által jóvá nem hagyott és kifizetett többlet­béreket, illetve előlegeket a járandóságokból le kel vonni A levonás üteme tekintetében a vállalat (intézmény) álla­podjon meg az illetékes bank­ijukkal. A levonások ütemét a dolgozók jövedelmének ar­á­­nyait figyelembe véve úgy kell megállapítani, hogy a le­vonások­ általában legkésőbb 1957. április 30-ig befejeződ­jenek. II. A kormány a december hó­napra kifizethető béreket az alábbiak szerint szabályozza: A) Azoknál a vállalatoknál, amelyeknél a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak 1956. évi 25. sz. törvény­­erejű rendelete szerint mun­kástanács működik, a bérkifi­zetést a munkástanács szabá­lyozza az alábbi irányelvek szerint, illetve keretek kö­zött: 1. Munkások a) A végzett munkáért a törvényes rendelkezések sze­rinti bérek fizetendők. b) Ha az üzemben a de­cemberre előírt munkaidő rö­­videbb az 1956. október 23-a előtti munkarend szerinti munkaidőnél, úgy a különbö­zet után kifizethető a novem­ber 1-től 20-ig terjedő időre alkalmazott átlagórabér 80 százaléka, feltéve, hogy a dolgozó a decemberre előírt munkarend szerinti munka­időt ledolgozta. Azoknak a dolgozóknak, akiknek havi keresetét a je­len pont szerinti csökkentés 800,— forint alá csökkentené, a 800,— forint havi keresetet biztosítani lehet. Azoknak azonban, akiknek havi kere­sete a csökkentés nélkül sem éri el a 800,— forintot, a tényleges keresetet csökken­tés nélkül kell kifizetni. Azoknál a dolgozóknál, akiknek törvényes munka­ideje meghaladja a havi 210 órát, a jelen pont szerinti 80 százalékos bért a ledolgozott idő és a törvényes munkaidő különbözete után kell folyósí­tani és az átlagbér kiszámí­tásánál a túlóra-pótlékot is figyelembe kell venni. c) A közlekedési akadályok miatt távollevők részére a helyi körülmények alapos mérlegelése alapján az aka­dályok fennállása idejére leg­feljebb b) pont­ szerinti bér fizethető. Azon munkahelyek­nél, ahol bármilyen közleke­dési lehetőség rendelkezésre állt, a munkahelyüktől távol­maradó dolgozók részére bért kifizetni nem szabad. d) Azoknak, akik fenti b) és c) pontokban foglaltaktól eltérő okból nem dolgoznak, bér nem fizethető. 1856. de­cember 11- és 12-re nem fizethető bér azoknak, akik ezeken a napokon bármilyen címen nem dolgoztak. e) A bányászatban csak a tényleges munkában töltött időre, illetve a végzett telje­sítményért fizethető bér. En­nek megfelelően a b) és c) pontokban foglaltak a bányá­szatra nem alkalmazhatók. f) A munkástanácsokról szóló 1956. évi 25. sz. tv. 1. 16. § 1. bekezdése szerint a munkástanács tagjai nem függetlenítettek. Amennyiben azonban a termelés beindí­tása, vagy egyéb, az üzem ér­dekében végzett munkák miatt a munkástanács tagjai kivételesen nem munka­körükben végeznek munkát, részükre a más munkakörben eltöltött időre is legfeljebb a saját munkakörükben őket megillető munkabért kell fo­lyósítani. g) A decemberi részfizetés alkalmával kifizethető a de­cember 1—15-e közötti mun­kanapokra az a)—f) pontok szerint jutó hozzávetőleges kereset. A szokásos levonáso­kat a decemberi bérből leg­később a végelszámoláskor végre kell hajtani. 2. Egyéb dolgozók a) Az alkalmazottak és egyéb dolgozók alapbér fize­tésére nézve ugyanazokat az A december 28—29-én kifi­zethető bérekre december 22— 23-án legfeljebb az esedékes összeg fele előleg címén kifi­zethető. Ezt az előleget azon­ban a dec. 28—29-i kifizetés­kor egy összegben kell levonni. D) A vállalatok és Intézmé­nyek által dec. hónapra a jelen rendelet alapján kiszámított béralap használható fel. Az il­letékes bankfiók tartozik a havi végelszámolás előtt a no­vember és december havi ki­fizetési rendeletek betartását ellenőrizni. Ehhez a vállalatok munkástanácsának elnöke, igazgatója és főkönyvelője (in­tézményeknél a vezető) tartoz­nak a bank által megkívánt alábbi adatokat törvényes kö­vetkezmények terhe mellett a valóságnak megfelelően kö­zölni: Hány órára és mennyi bért fizettek a ledolgozott órák után,­­ hány órára és mennyi bért­­ fizettek a le nem dolgozott­­ órák után,­­ hány főnek és mennyi bért­­ fizettek távollevő dolgozóknak,­­ mennyi levonást eszközöltek 2 és milyen címen,­­ mennyi volt állománycsopor- 2 fönként az A/1. pont szerinti­­ “előző átlagbér­“, hány főnek fizettek összesen 1 bért állománycsoportonként, ] mennyi prémiumot fizettek,­­ mennyi volt az I—III. negyed-­­ évi átlagprémium és mennyi­t a feltételek 100 százalékos tel­­­jesítéséért járó prémium. 1 elveket kell alkalmazni, mint a munkások keresetére. b) A rendszeresen prémium­ban részesülő dolgozók pré­miumát a szokásos prémium kifizetési időpontokban az I— III. negyedévi átlagos pré­mium alapján kell kiszámíta­ni, ez azonban nem haladhat­ja meg a 100 százalékos terv­­teljesítésért járó prémiumot. Az ilyen módon kiszámított prémiumot az alapbérek csök­kenésének megfelelő arányban kell csökkenteni. (Kifizetés a havi premizáltaknál január­ban, a negyedévenként premi­­záltaknál februárban történ­hetik.) Ahol a IV. negyedévre történt prémiumfizetés, ott a fentiek szerint kifizethető ne­gyedévi összes prémiumban a folyósított összegeket bele kell­ számítani. Azoknál a vállala­­ toknál, amelyek a jóváhagyott­ prémiumfeladatokat teljesítet- t ték, prémiumot az eddig szo-­­kásos módon kell számfejteni.; Az előbbiek szerint kifizet-­ hető prémiumok összege vál-­ lalati keretnek tekintendő.; Felosztásáról a munka bein-­ dításával kapcsolatos felada- t tok figyelembevételével a vál-­ lalat igazgatója és a munkás-­ tanács dönt. B) Azoknál a vállalatoknál,­ amelyeknél a Magyar Népköz-­ társaság Elnöki Tanácsának, 1956. évi 25. sz. tv. r. szerint, nincs munkástanács, illetve­ hivataloknál, állami intézmé-­ nyeknél az A­­ppaiban­ foglalt­ elvek alkalmazandók. A kiskereskedelem, nagyke-J reskedelem és közétkeztetés, hálózati dolgozói részére kifi-­ zethető béreket a kereskede-­ lemügyi miniszter a pénzügy-­ miniszterrel egyetértésben sza-­ bályozza.­­ C) A decemberi bérfizetése-! ket az előírt bérfizetési napo-! kon kell teljesíteni az alábbi­ kivételekkel: « 19-én, 20-án és 21-én kifiz. bér; 22-én, 23-án és 24-én * „ ; 25-én, 26-án és 27-én „ ! 28-án, 29-én és 30-án „ » ! 31-én és jan. 1-én „ » !4 Az illetékes felügyeleti szer-­ vek is tartoznak a béralap­ igénylések és bérkifizetések; helyességét ellenőrizni. E) Bért csak a banktól ilyen­­ címen felvett készpénz össze-: gekből lehet kifizetni. A vál-! Lilátok — az ilyen címen en-­ gedéllyel bíró kiskereskedelmi­ vállalatok kivételével — kész-; pénz bevételeiket bérkifizetés-­ re nem használhatják fel.­­ Budapest, 1956. december 13.; KOSSA ISTVÁN, a Forradalmi Munkás-Paraszt­ Kormány pénzügyek vezetésé-­ vel megbízott tagja (Felvilágosítást adnak a­ szakminisztériumok és azok; részére a Pénzügyminiszté- ♦ rium Iparfinanszírozási Főosz-t tálya, telefon: 185—314, 381—♦ 125, 185—334.) , dec. 19-én fiz. az egyébként dec. „ 29-án * „ » » ,, 21-én „ „ ,. .. 28-án ,» m » » „ 29-én ,j „ n ». Ideiglenesen engedélyhez kötik a gyűléseket és felvonulásokat Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete­ ­ A Magyar Népköztársaság­­ Alkotmánya 55. §-ának 1. be­kezdése a dolgozók érdekek­­nek megfelelően biztosítja a­­ szólásszabadságot, sajtósza­­­­badságot és a gyülekezési sza­­­ badságot.­­ Annak érdekében, hogy a­­ jelenlegi rendkívüli viszo­nyok között a magyar dolgo­­­­zók érdekeinek megfelelően­­az állampolgárok az Alkot- I mányban biztosított gyüleke­­­­zési jogukat zavartalanul­­ gyakorolhassák és a gyűlé­­­­sező vagy felvonuló dolgozó­kat felelőtlen, rendbontó ele­­­mek meg ne zavarhassák, a­­ Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa a következőket rendeli: 1. §. Jelen törvényerejű rendelet kihirdetésétől számí­tott egy hónapig nyilvános gyűlést vagy felvonulást csak előzetes engedély alapján le­het rendezni. 2. §. A nyilvános gyűlés vagy felvonulás rendezésére engedélyt legalább három nappal előbb a budapesti, megyei vagy megyei jogú vá­rosi rendőrkapitányságnál kell kérni. 3. §. A gyűlések, felvonulá­sok rendjének biztosításáért a rendező szerv felelős. 4. §. Az illetékes rendőr­­kapitányság megtilthatja a nyilvános gyűlést vagy felvo­nulást, ha a rend fenntartá­sát nem látja biztosítottnak. 5. §. (1) Amennyiben a cse­lekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, bűntettet követ el és 6 hónap­tól 5 évig terjedő börtönnel büntetendő az, aki engedély nélkül gyűlést, illetőleg felv­­­nulást kezdeményez, szerv­ je vagy vezet. (2) Bűntettet követ el és egy évig terjedő börtönnel büntetendő, aki engedély nél­kül rendezett gyűlésen, illető­leg felvonulásban az engedély hiányáról tudva részt vesz, vagy a gyűlés, illetőleg a fel­vonulás színhelyét a hatóság felhívására nyomban el nem hagyja. 6. §. Jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba. DOBI ISTVÁN s. k. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke KRISTÓF ISTVÁN s. k. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára S­ZENET A HAZÁNAK! A kormány felhívása a bá­­­­nyászokhoz­ . Nehéz helyzetben fordul­­ hozzátok a forradalmi mun­­­­kás-paraszt kormány. A ma­­­­gyar nép életének alapját je­lentő termelőmunka hetek óta­­ szünetel, vagy csak igen ala­­­­csony színvonalon folyik. Az­­ ország gazdasági helyzete na­­­gyon súlyos. A lakosság eddig alig érezte még a gazdasági bajok hatá­sát, mert azt a kormánynak még sikerült elhárítania. Az állami üzletekben a régi áron vásárolhatnak. De semmi sem tart örökké. Kifogyóban van­nak a raktárak és a külföldi segély is csak átmenetileg enyhíti bajainkat. Az infláció réme egyre fenyegetőbben kö­zeledik. De még nem késő, még megállíthatjuk a pénz­romlást. Kit segít ma a sztrájk? Csakis az ellenforradalmat. A sztrájk katasztrófába sodorja a nemzetet, aláássa a szocia­lista vívmányokat, lehetetlen­né teszi a rend, a nyugalom, a belső béke helyreállítását, meghiúsítja a kormánynak a munkásosztály életszínvonal emelésére irányuló törekvé­seit, vánjuk támogatni a bányászok családi házépítését. Az a bá­nyász, aki legalább 3 évet a bányában töltött, családi ház építésére állami kölcsönt és építőanyagot kaphat. Azoknak a nyugdíjas bányászoknak, akik munkát vállalnak, a ko­rábbi rendelkezésekkel ellen­tétben, rendes munkabérükön kívül teljes nyugdíjukat is fo­lyósítják. Biztosak vagyunk abban, hogy a bányászok megértik a nép, a haza gondját. A bányá­jukat szerető dolgozók, vájá­rok, aknászok, mérnökök nem nézhetik tétlenül bányájuk pusztulását. Nem tűrhetik, hogy a fenntartás elhanyago­lása miatt a vágatok tönkre­menjenek, a frontok beomolja­nak, a bányák elvizesedjenek, s ezzel évekig jóvátehetetlen kárt okozzanak az országnak, s veszélyeztessék munkatársaik, családjuk kenyerét is. Szenet kér az ország, szenet vár tőletek a nép! Olyan szük­sége van hazánknak a szénre, mint még soha. Állítsátok meg az ország gazdasági romlását. Szenet adni most annyit je­lent, mint szolidaritást vállal­ni a munkások százezreivel, se­gíteni a dolgozó népet, védeni a hazát, védeni a nép hatalmát? Bányászasszonyok! Tőletek­ is függ, hogy a kór­­házakban a betegeket, az is­kolákban a gyermekeket, az otthonokban sok-sok százezer családot meleg szoba várjan. Segítsetek megelőzni azt a sok szörnyű szenvedést, amelyet a szénhiány miatt bekövetkező munkanélküliség okozhat tíz- és százezer munkáscsaládban? Munkástanácsok! Ebben a nehéz helyzetben egyetlen egy iparág munkás­­tanácsaira sem hárul olyan rendkívüli nagy feladat, mint éppen uirátok. Munkaerő­hiánnyal, leromlott bányaüze­mekkel kell megküzdenetek? A kormány eredményes tevé­kenységiekhez minden támo­gatást megad. Mi hisszük — úrrá lesztek a nehéz helyze­ten. Bennetek bíznak a bá­nyászok, hiszen ők küldtek erre a felelős posztra és ép­pen ezért bizalommal fordul hozzátok a magyar nép is. Szi­­lárdságtok, eredményes szer­vezőmunkátok próbaköve lesz a munkáshatalom új, nagy tör­ténelmi vívmányának, a mun­kástanácsoknak. Áldozatos munkátokkal, bányásztársaitok segítségével hassatok oda, hogy ellássátok a magyar ipart szénnel, szenet adjatok a kórházaknak, az iskoláknak, a melegre vágyó családoknak? Ha összefogtok, s közös erő­vel nekigyűrkőztök a munká­nak: lesz szén! S ha lesz szén, hamarabb összeomlik a sötét ellenforradalom összes mester­kedése: újra vérkeringés in­dul meg a gyárakban, meleg lesz a családi otthonokban — győz a Magyar Népköztársa­ság, győz a magyar nép élni­­akarása! .Az ország nyilvánossága előtt őszintén megmondjuk . . A munkások nagy többsége, látva az infláció veszélyét, dolgozni akar. Munkájukat ma két tényező gátolja. Rész­ben a még fel-felbukkanó el­lenforradalmi csoportok pro­vokációja, de főként a szén­hiány. Az ország normális vér­keringéséhez legalább napi 75et) vagon szénre van szük­ség. Ennek ma csak töredéke kerül a felszínre. Az erőmű­vek szénkészlete kifogyóban van. A kórházaknak már csak 3—4 napra elegendő a szenük, sőt több helyen már hideg kórtermekben feküsznek a betegek. A Tüzép-telepek üre­sek, a lakosság nem juthat szénhez. Az üzemek többsége a folyamatos termeléshez szükséges energia egyötödét sem kapja. Ha ez így marad, további áramkorlátozásokat kell foganatosítani. A kor­mány elsősorban a sok ener­giát fogyasztó nehézipari üze­mekben, Budapesten és az ipari városokban lesz kényte­len a munkát beszüntetni. Az ország nyilvánossága előtt őszintén megmondjuk, bár­mennyire is fájó, hogy ez az intézkedés több tízezer dol­gozó munkanélküliségét je­lentheti. Népünk iránti fele­lősségünktől áthatva, nem tűrhetjük tovább, hogy mun­ka nélkül bért fizessenek és ezzel elkerülhetetlenné tegyük az inflációt. Ezért, ha a szén­­termelés nem javul, óhatatla­nul sor kerül a tömeges mun­káselbocsátásokra. Ha nincs elegendő szén elkerülhetetlen a munkanélküliség Értsétek meg az egész or­szág sorsa iránti felelősségte­­­­két. Érezzetek szolidaritást­­azok iránt a munkások iránt, akik tízezrével kerülhetnek az utcára, ha nem emelkedik je­lentősen a széntermelés. Eb­ben a helyzetben a magyar ipar dolgozóinak százezrei, de az egész magyar nép bizalom­mal fordul felétek, akiknek munkája nyomán villamos­áram kerül a gépekbe, fény és meleg árad a ma már sok he­lyen sötét és dermesztően hi­deg kórtermekbe, iskolákba, békés családi otthonokba. Ezekben a történelmi órák­ban elsősorban rajtatok mú­lik, hogy sokat szenvedett né­pünk elindulhasson a felemel­kedés útján. Tőletek függ, hogy több százezer dolgozó munkája biztosítva legyen, hogy a magyar gyermekek és anyák milliói meleg szobák­ban tölthessék el a közelgő ka­rácsonyi ünnepeket. Tudjuk, nagyon nehéz a munkátok. Sok toborzott bá­nyász visszament a falujába. A szénbányákban ma nagyon kevés a munkáskéz. Szükség van mindenkire. Jelentkezze­nek munkára azok a nyugdíjas bányászok, akiknek egészségi állapota és más körülményei ezt lehetővé teszi. Menjenek vissza a bányába azok a dol­gozók, akik valaha bányászok voltak! A bányászok keresete az első helyen a­ datában van ennek. A kor­mány, az egész dolgozó magyar nép őszinte megbecsüléssel te­­­kint áldozatos munkátokra.­­ Ennek tanúbizonyságát jelen­­t­­ette az is, hogy a kormány ki­nyilatkoztatta: a Magyar Nép­ I Köztársaságban a bányászok­­ keresetének kell az első helyen­­ állnia valamennyi munkás ke­­­resete közül! A kormány to-­­vábbá elrendelte, hogy azok­­ a bányászok, akik ok­­►­tóber 23-a előtt dolgoztak, s­­ legkésőbb december 15-től is­­mét felvették a munkát, az­­ augusztus, szeptember és októ­­­ber hónapban elért keresetük­­­­nek megfelelően december­­ 22-én az erre az időre esedé­­­­kes hűségjutalmat megkapják.­­ Az eddiginél sokkal jobban ki* A bányászmunka nem köny­­nyű munka. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány ta­ A Bányász Szakszervezet felhívása a nyugdíjas bányászokhoz A Bányaipari Dolgozók Sza­bad Szakszervezetének elnök­sége közleményt adott ki. Eb­ben, hivatkozva az ország rendkívül nehéz szén- és energianehézségeire, felhívja azokat a nyugdíjas bányászo­kat, akiknek egészségi álla­pota és más körülményei ezt lehetővé teszik, menjenek le a bányákba termelt­ vagy más kisegítő munkára. A szakszervezet elnöksége közli, hogy mindazok a nyugdíjas bányászok, akik felveszik a­ munkát, a korábbi rendelke-­ zéssel ellentétben munka-, bérük mellett teljes nyug-­­díjat kapnak. A közleményt a­ bányász szakszervezet elnök-­­sége nevében Blaha Béla írta­ alá.­­

Next