Népakarat, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. sz.)

1957-01-03 / 1. szám

NÉPAKARAT A MAGYAR SZABAD SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA­­ 2. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR 1957. JANUÁR 3. CSÜTÖRTÖKI Készületlenül érte a kerületi tanácsokat a munkaközvetítés első napja A munkaügyekről szóló de­cember 29-i kormányhatáro­zat a kerületi tanácsok hatás­körébe utalja a munkaközvetí­­ést és a munkanélküli segé­dek szétosztását. Néhány ke­­ü­­eti tanácsnál megérdeklőd­­ik, hogyan fognak az új mun­kához. A XIII. kerületi tanácsnál nzámban kiderül, hogy nem is tudnak a rendeletről. Az V. kerületi csak az újságból ol­vasta, de a hivatalos közlönyt még nem kapta meg. A IV. kerületi tanácsot annyira el­árasztják a különböző lakás­ügyek, hogy semmihez se jut­­nak hozzá. A VII. kerületi tanács v. b.­­elnöknőjének nagy gondja: nem tudnak egyelőre a mun­kaközvetítéssel foglalkozni, mert­­ nincs rá emberük! A VIII. kerületi irodához küldik a feleket. A fővárosi tanács­nak kellene sürgősen intéz­kedni! Haink — de nélkülük döntöttek a fővárosi tanács munka­erőgazdálkodási osztályának vezetője, Mosonyi Endre szin­tén panasszal kezdi: — Mindenki tudott róla, hogy mi leszünk a közvetítés gazdái, csak mi nem. Az elő­terjesztést az MTH csinálta. Mi is csak az újságból érte­sültünk új hatáskörünkről. — Még nem sokat tudunk termni az ügy érdekében. Csak tervezetet dolgoztunk ki, ho­gyan oldhatnák meg a kerü­leti tanácsok legkedvezőbben ezt a feladatot. Lehet, hogy a­­­­ővárosi tanácsnak is lesz sze­repe a közvetítésben, mivel a vállalatok nálunk jelentenék be a munkaerőigényt és mi bontanánk le kerületekre. Még csak tervezetről van szó, nem tudjuk biztosan, hogyan old­juk meg a gyakorlatban. A VII. kerületiek panaszára csak annyit mondhatunk, hogy a kerületeknek a meglevő kere­tekből kell felállítani a 2—4. személyes közvetítőirodát és­ helyiségről is nekik kell gon­­­doskodniuk. — Még a hét folyamán ősz­ i­s lehívjuk a kerületi tanács­elnököket. Az MTH pedig pén­teken országos értekezletet tart erről a kérdésről — fe­jezte be tájékoztatását Moso­nyi osztályvezető. Állást keresnek ... — Bizony isten rákényszerí­tik az embert, hogy káromkod­jék — mordul vissza az em­ber az ajtóból, micisapkáját a tarkójára lökve. Az asztalnál ülők egyike még mondani sze­retne valamit, némi magya­rázatfélét, hogy: -Hallgasson meg már bennünket is­, vagy -Jöjjön vissza később talán« — de visszaülteti helyére az ajtó kemény csapódása. (Hogy némi képet adjunk, a hely, amiről írunk: VIII. ke­rület, Teleki tér 23. Munka­­közvetítő iroda. A téma, ami igen-igen érdekli az asztal kö­rül ülőket, az előbb remény­telenül eltávozott embert, és sokakat az országban: az ál­lás biztosítása.) — No lám — mondja Vajai József, az iroda munkatársa —, ez az ember is veszi a ka­lapját és elmegy. Nem hagy­ja, hogy megmagyarázzuk: az esztergályos szakmában ideig­lenesen szünetel a felvétel. A gyárak saját embereiknek is csak napi háromszor négy­órás műszakban biztosíthatják a munkát. De hát a szükség törvényt bont. Átmenetileg dolgozhatna a MEZŐKER- nél havi 1500 forintért, vagy az építőiparban. De nem ezt teszi, hanem elrohan ... A bányászatban és építőiparban kell az ember Csak az építőiparba és bá­nyászatba keresik az embert. Oda viszont sokaknak nem na­gyon akaródzik menni. Az építkezéseknél­­nehéz a mun­ka«, meg­­hideg van«. És a legtöbb jelentkező asszony. A malteros láda emelgetés, a téglahordás nem éppen fiatal lánynak, asszonynak való munka. A szövőgyárak hall­gatnak és energia­hiányra pa­naszkodnak. Ezért járt ma itt hiába a 17 éves Pivárnyik Margit és a többi asszony. De hát valamit tenni kell A munkaközvetítő iroda alkalma­zottai ezernyi kérdést, panaszt hallgatnak meg naponta, s hiába a segíteni akarás, ha egyszer a gyakorlatban ennek nincs foganatja. Mert egyedül csak rajtuk keresztül történik a munkaközvetítés — a rende­let szerint. Ám a vállalatok nem jelentik be a munkaerő­­igényüket. Az emberek meg jönnek. Ma is például 42 em­ber jelentkezett munkára eb­ben az egy irodában és csak néhány szállító vállalat, egy­két építőipari tröszt kért segítő erőt. Egyelőre a szakszerveze­tek segítő ellenőrzése is na­gyon hiányzik. * Két írásunk bemutatja a mai helyzetet. Az elbocsátásokról és a munkaközvetítésről egy rendelet intézkedik. Talán ész­szerűbb és megnyugtatóbb lett volna, ha úgy oldják meg, hogy mire megkezdődnek az elbocsátások, a munkaközvetí­tés is életképes legyen! Tóth — Gantner „Az ENSZ nem kereste a kivezető utat a magyar nép megsegítéséhez" — írja a belgrádi Politika A Politika újévi számában »Reménység és kiábrándulás­­címmel a nemzetközi helyzet múlt évi alakulásával foglalko­zik és tág teret szentel az ENSZ munkája értékelésének. A többi között ezeket írja: »Az ENSZ egyes problémá­kat sikerrel oldott meg, máso­kat kevesebb sikerrel, vagy egyáltalán nem. Az egyiptomi agresszió idején megtalálta a helyes megoldást, képviselői sikerrel védelmezték a békét és a világszervezet tekintélyét A magyar kérdéssel kapcsolat­ban már nem lehet ezt alk­o­tani. Nem mondhatjuk, hogy a­ Magyarországról folytatott vita­ méltó színvonalon mozgott és­­ hogy ennek a rendkívül fájó­ kérdésnek megvitatása alkal-­­mával jobban számításba vet- t­ték Magyarország igazi érde-­­keit, mint a tömbpolitika pro-*­pagandacéljait és elemeit. Nemi kerestek a kivezető utat a mft-­ gyár nép megsegítéséhez, ha-J nem olyan utakat kerestek,­ amelyek még jobban bonyolí-J tották az amúgy is bonyolult­­ és zavaros helyzetet.«­I Hétszázmillió forint a főváros kára A tanácsoknál számba vet­ték, hogy milyen összegű kárt szenvedtek Budapest kerületei. A felmérés eredménye: csak­nem hétszázmillió forint érték pusztult el. Ebben a számban benne vannak a rommálőtt la­kások, a sérült épületek, el­pusztult tantermek stb. A ke­reskedelem például 260 milliós kárt szenvedett. A veszteség nagyobb részét a helyiségek pusztulása, a berendezési tár­gyak megsemmisülése okozta, kisebb hányadot tesz ki az el­veszett, széthordott áru. A KFLSZ székházában Márton Zsuzsika és Pisti izgatottan bontják fel a csomagot, amit a szovjet szakszervezetek küldtek ajándékba nekik és velük együtt csaknem ezer kispajtásuknak (Gonda György felvétele] Az év első munkanapján szor­galmasak az FVV dolgozói. Már a Nemzetinél húzzák a felsővezetéket, hogy mielőbb indulhasson a 6-os (Gyulavári Béla felvétele) Német kormányküldöttség a Szovjetuniéban A TASZSZ jelenti: A Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége Otto Grotewohl miniszterelnök vezetésével szerdán a Szov­­etunióba érkezett. A kormányküldöttség szerdán tovább foly­atja útját Moszkvába. A MINISZTERTANÁCS CSAK A LEGFONTOSABB CIKKEK ÁRAIT SZABJA MEG Több árucikknek szabad ára lesz A fogyasztási árak kialaku­lásánál sok visszásságot oko­­zott és nagy bürokráciával járt, hogy az árakat minden esetben a minisztertanács szab­ta meg. Az árakkal kapcsola­tos javaslatok öt hivatalt jár­tak meg, amíg a különböző véleményezésekkel eljutottak a minisztertanácshoz. A most­­létrehívott Országos Arhiva­­tal feleslegessé teszi az átala­kulás eddigi bürokratikus út­­ját. Csikós Nagy Bélának, az Országos Arhivatal vezetőjé­nek tájékoztatása szerint ezen­túl kizárólag a legfontosabb cikkek, egyebek között a szén az acél, a kenyér, a zsír, a liszt árát szabja meg a miniszter­­tanács. Sok árucikknek az Or­szágos Arhivatal állapítja meg az árát, s őrködik a megszabott árak megtartásán. Az Orszá­gos Arhivatal szabja meg pél­dául a konfekcióáruk, a textil­­neműek, a divat- és egyéb cik­kek fogyasztási árát. Több árucikk árát egyáltalán nem szabják meg, utat nyitva a kereslet és a kínálat tör­vényszerűségének. A mező­gazdasági cikkeken kívül nem határozzák meg egyes szolgál­tatások, mint például a cipő­­talpalás, varrás, üvegezés stb. árát, ezenkívül az állami ipar egyes termékeinek, főleg bi­zonyos idénycikkeinek árát. Az állam természetesen arról is gondoskodik, hogy az árak szabad kialakítása ne vezessen uzsorához. Legyen munkásönkormányzat a postánál, a vasútnál és a kereskedelemben — javasolja az előkészítő bizottság • Mint lapunk újévi számá­ban • már hírül adtuk, a munkás­­­önkormányzatot előkészítő bi­­­zottság — a dolgozók kérése­ire — január 4-én megtárgyal­ja: legyen-e munkástanács a­­ vasút, posta, közlekedés és a­­ belkereskedelem területén. A­­ Népakarat szerkesztősége most­­ kérdést intézett Somogyi Lászlóhoz, az előkészítő bizott­­­ság titkárságának tagjához:­­ milyen javaslatokat terjeszte­­­­nek a január 4-i ülés elé? — Úgy véljük — mondotta­­ Somogyi László — az emlí­­­­tett területek dolgozói egyön­tetű kívánságának teszünk ele­­­­get, amikor népgazdaságunk e­­ fontos területein létre kíván­juk hozni a munkásönkor­­­mányzat sajátos, helyi szer­­­veit. A bizottság titkársága­­tárgyalásokat folytatott az il­letékes szakszervezeti és álla­lmi szervekkel, valamint a volt­­ munkástanácstagokkal, így­­készült el az a javaslat, ame­lyet a bizottság most megvá­ltat és azután rövidesen a kor­­rmány elé terjeszt.­­ Mi indokolja a munkás­tanácsok létrehozását és mi­­­­lyen elképzeléseik vannak a működésükre és hatáskörükre­­ vonatkozóan? : — A vasútnál és a postánál­­az eddigi centrális igazgatási­­ rendszer nem tette lehetővé,­­hogy a dolgozók tevékenyen­­ részt vegyenek e fontos szer­vek munkájának megjavításá­ban és érvényesíthessék aka­­­­ratukat az irányításban, a szervezeti, gazdasági felépítés meghatározásában.­­ A munkástanácsok révén a dolgozók közvetlenül érde­keltté válnak mind a vasút, mind pedig a posta gazdasági eredményeiben is, tekintve, hogy nemcsak az ipari tevé­kenységet folytató üzemek, ha­nem a középfokú igazgatási szervek is önálló gazdasági te­vékenységet folytatnak. — Milyen eltérés lesz a gyárak és az említett szervek munkástanácsai között? — A posta és a vasút spe­ciális helyzetét természetesen a munkástanácsok létrehozásá­nál is figyelembe kívánjuk venni. Működési területüket a vasúti és postai szervek sajá­tosságai szerint külön ki kell dolgozni.­­ A vasútnál célravezető­nek látszik a munkástanácsok létrehozása a vezérigazgatóság­­on, az igazgatóságaikon és a gócpontokon. A postánál pe­dig ugyancsak az igazgatósá­gokon és az igazgatósági jelle­gű postaszerveknél, az ipari jellegű tevékenységet folytató üzemeknél és az országos fel­adatokat ellátó budapesti for­galmi üzemeknél. — Miben látja a vasúti és postai munkástanácsok felada­tát? — E munkástanácsok fő feladata a bürokráciamentes, az igényeket teljesen kielégítő, gazdaságos, pontos és fegyel­mezett vasút és posta megte­remtése. A hatáskörüket kü­­lön-külön kell meghatározni a vezérigazgatóságon, az igaz­gatóságokon és a gócpontokon, illetve az üzemekben működő munkástanácsok számára. Ki kell mondani, hogy elsősorban elvi jelentőségű javaslatokat vagy döntéseket hozzanak. Működésükkel nem sértik, ha­nem elősegítik az egyszemélyi, felelős, operatív vezetést. En­nek szem előtt tartásával azonban ellenőrzik és segítik a szakvezetés munkáját és a gyakorlati tapasztalatok alap­ján rámutatnak fogyatékossá­gaikra. — Milyen egyéb területeken javasolnak még munkástaná­csokat?­ — Munkástanácsokat java­solunk létrehozni a közlekedés néhány területén is, így a vá­rosi közlekedésben, az autóköz­lekedésnél és teherszállításnál, valamint a szállítmányozásban. A közlekedési vállalatoknál és üzemekben semmi sem indo­kolja, hogy a dolgozókat meg­fosszák önkormányzati joguk gyakorlásától. A munkásta­nácsnak e területen különösen olyan jogokat kell gyakorol­nia, amelyek a vállalat munka­rendjének, tervének jóváha­gyásában, a munkakörülmé­nyek javításában, fontosabb határozatok hozatalában meg­szabják a vezetés irányelvét. Az operatív vezetés azonban a szolgálati főnökségek dolga.­­ Véleményünk szerint a belkereskedelem és a közét­keztetés feladatai és szervezete is szükségessé teszi munkás­­tanácsok létrehozását. Ezeken a területeken is szükséges a vezetés demokratizálása. Az is indokolja a munkás önkor­mányzat létrehozását, hogy a vállalatok tervezésre és nyere­ségbefizetésre kötelezettek. Több helyen termelő tevékeny­séget is folytatnak. Tehát mindazok a jogkörök, amelyek az ipari vállalatok munkás-­ tanácsaira vonatkoznak a­ kereskedelmi és közétkeztetési­ vállalatok eltérő feladataihoz; alkalmazott módosítással — e­ vállalatok munkástanácsaira is­ vonatkoznak — fejezte be nyi­­­latkozatát Somogyi László.­­ Bacsó János . . Kereskedelmi szakemberek utaztak külföldre . A Belkereskedelmi Minisz­térium nyolc szakemberből­­álló küldöttsége elutazott kül­földre, ahol árucseretárgyalá­­­­sokat folytatnak. A küldöttség­­Svájcban, Csehszlovákiában, a­­ Német Demokratikus Köztár­saságban és Ausztriában tár­­rgyal bútor, iparcikk és élel­­­­miszerek vásárlásáról JÓ HÍR — dohánysóknak Jön Pécsről a Kossuth, a Terv, a Munkás — ígérik a­­Pécsi Dohánygyárból. Pénte­ken teljes gőzzel kezdik a­­ munkát. Dohányuk van elég,­­ áram is lesz.­­ . Már éppen itt az ideje!... » 91 Két gyermekhalált okozott a szülői gondatlanság ! Balassagyarmaton Kuzárka­­ János 10 éves kislányára bízta l a begyújtást és kétéves kis­­löccsének gondozását. A szülők f elmentek hazulról és a gyer­­­mekeket magukra hagyták.­­ A kislány begyújtott és egy­­ kipattanó szikrától meggyul­ladt a kályha mellett levő ágy­­­takarója A tízéves kislány a­­tűztől megijedt és kiszaladt a­­ szobából, kétéves testvére­­ azonban bent maradt és a füst­­ben megfulladt. Jászberényben Erki János és felesége hagyták magukra újév napján négyéves kisfiú­kat és kétéves kislányukat A két kisgyerek a szülők távol­létében tüzet gyújtott, amitől a szobában levő bútorok láng­ra kaptak. Mindkét gyerek súlyos égési sebeket szenvedett. A négy­éves kisfiú sérüléseibe bele­halt, a kislányt életveszélyes állapotban szállították kór­háziól

Next