Népakarat, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. sz.)

1957-01-29 / 23. szám

HíK­K ! Újabb cikkek érkeznek­­ az NDK-ból A Német Demokratikus Köz-­­­társaságból ismét újabb áru-­­ cikkek érkeznek az első ne- n gyedévben. Többek között 48­0 köbcentiméteres MOPED mo-­­­torkerékpár, és Simpson-már-­­­kájú, nagyobb teljesítményű­­ motorkerékpárok. Szállítanak a külső és belső kerékpárgumit,­ torpedóagyakat és kerékpár-3 küllőket.­­ Még az első negyedévben­­ megérkeznek a kávéőrlők, az­­ alpakka és rozsdamentes acél­­­evőeszköz-készletek, varrógép- 1 tűk, lapos elemek és anód-­ telepek. I —­roviczky József a Német­ Demokratikus Köztársaságba« utazott hathetes vendégsze-­ replésre. Első fellépése januári 30-án lesz Berlinben. — A SZAKTANÁCS ÜDÜ­­­LÉSI FŐIGAZGATÓSÁGA ér­­­tesíti a balatonlellei üdülőbe­­ beutalt gyermekek szüleit,« hogy a gyermekek ma (29-én)« délután 16 órakor érkeznek« meg a Déli p. u.-ra. A Parád-« sasváron és Parádfürdőn üdülő « gyermekek ugyancsak ma 14« és 15 óra között érkeznek­­. * Szaktanács (VI. ker., Dózsa­ György út 84/b) épülete elé.­­ — Visszaállították a ledön-­­tött felszabadulási emlékműve­« ket a magyar, román és dél-« szláv anyanyelvű dolgozók« lakta Battonya községben.­­ — Ijjabb cikkekkel bővíti­­ áruválasztékát az IKKA. A­­ jövő héttől kezdve kapható­­ lesz angol penge és megkezdik­­ az ausztrál fonalak árusítását.­ Ugyancsak a jövő hét folya­l­mán kerülnek az IKKÁ-hoz a, legújabb AL 601-es típusú­ Orion rádiók. Két hét múlva­ érkeznek svájci Doxa órák is.­ — Bécsnek a fővárosi sta­t­­isztikai hivatal kimutatásai szerint 1956. december 31-én 1­1 632 544 lakosa volt. A bécsiek­­ többsége nő. Minden 1000 férfi­ lakosra 1278 asszony és leányt jut. X 4 A műszakiak érdekeit általuk választott műszaki értelmiségiek képviseljék! MŰSZAKI BIZOTTSÁG AZ ÜZEMBEN - KÜLÖN TITKÁRSÁG ÉS SZAKOSZTÁLY IPARÁGI SZINTEN - ORSZÁGOS SZERV A SZAKTANÁCS MELLETT [ A műszaki dolgozók köre­iben mind erősebb a törekvés,­­hogy az eddiginél szakszerűbb ►és eredményesebb szakszerve­zeti érdekképviseletet kapja­­­nak. A kétségtelenül jogos ki­­sválság alapja, hogy a szak­­szervezetek, a közelmúltat fe­lszámítva és kevés kivételtől­­eltekintve, nem foglalkoztak ► megfelelően a műszaki értei­► miség problémáival.­­ A műszaki értelmiség súlya­inak megfelelő, fokozottabb­­ megbecsülés érvényesítését,­­ érdekeinek hatékony képvise­letét mind a mai napig fékezi­­a szervezeti kérdések meg­► oldatlansága. [ Fékezi a szervezeti kérdé­­­sek rendezését két szélsőséges­­álláspont, amely fellelhető , mind az üzemekben, mind ma­­­gasabb szinten. Az egyik ne­mzet képviselői lényegében a­­régi mérnök-technikus szak­­­szervezet visszaállítására töre­­­kedtek. Ennek megvalósítása­­megbontaná az egy üzem egy­­szakszervezet elvét. Ezt látták ►be hosszas vita után a tudo­­­mányos dolgozók, akik meg­­►maradtak a közalkalmazottak ►szakszervezetén belül és ér­­­dekképviseletüket a tudomá­nyos szakmai elnökségre bíz­­tzák.­­ A műszaki dolgozók nagy ►része — elsősorban az üze­­­miek — az eredményesebb ér­­­dekképviselet követelése mel­lett továbbra is hű akar ma­­­radni az iparági szakszerve­­­zethez. Így nyilatkoztak pél­dául a Ganz Hajógyár, az­­Egyesült Izzó, a Híradástech­nikai Kutatóintézet mérnökei­­és technikusai.­­ A másik szélsőséges nézet­­képviselői viszont azt mand­­►ják: maradjon minden a régi­­­ben. Nincs szükség üzemi mű­► szaki csoportok, iparági sznk­► osztályok, országos tanácskozó­­testület létrehozására. Ezzel a ►nézettel sem érthetünk egyet,­­mert az elmúlt évek tapaszta­latai alapján semmiképpen sem bízhatjuk a véletlenre, hogyan foglalkoznak a műszaki dolgo­zók problémáival az üzemi bi­zottságok vagy a szakmák. Alapvető elvi kérdés, hogy a­ műsza­ki dolgozók érdekeit általuk választott műszaki em­berek képviseljék; b) fenntartsuk a munkások és műszakiak egységét mind üzemi, mind iparági szinten. A műszakiakkal folytatott beszélgetések után, vélemé­nyüket összegezve, úgy látjuk, hogy a fenti alapelveiket leg­célszerűbben szolgálná a kö­vetkező megoldás: 1. Az üzemekben a mérnökök, technikusok, műszaki dolgozók a szakszervezeti alapszabálynak megfelelően, saját maguk által választott bizalmiak útján kép­viseltetik érdekeiket. Nagyobb üzemekben a műszaki bizalmiak saját soraikból alakítsanak szak­­szervezeti műszaki bizottságot, melynek egy vagy több képvi­selője legyen tagja a szakszer­vezeti üzemi bizottságnak is. Az üzemi bizottság mindenkor a szakszervezeti műszaki bizottság állásfoglalása alapján döntsön a műszaki dolgozókat érintő kér­désekben. 3. Iparági szinten is biztosítani kell a műszakiak szervezett ér­dekvédelmét. Erre a célra hoz­zanak létre műszaki titkárságo­kat, műszaki szakosztályokat. Ez utóbbiak vezetőségét az üzemi szakszervezeti műszaki bizott­ságok küldöttei válasszák saját soraikból. A vezetőségből egy vagy több műszaki dolgozó le­gyen tagja egyben a szakmai elnökségnek is. 3. A műszaki dolgozókat or­szágosan érintő problémák meg­felelő súlyú és szakszerű intézé­se megkívánja az országos szak­­szervezeti képviselet megoldását is. Az országos érdekképviseleti szerv (tanács, vagy szövetség) gyakorlati munkáját a Szakta­nácson és az iparági szervezete­ken keresztül veszi, legfelsőbb fokon képviseli a műszaki dolgo­zók érdekeit. Vezetője (elnöke) legyen tagja a Szaktanács elnök­ségének is . A fent vázolt szervezeti megoldás alapján a műszakiak speciális érdekvédelmét üze­mi, iparági és legfelsőbb szin­ten maguk választotta képvise­lőik láthatják el, ugyanakkor a különböző juttatások tekin­tetében az iparági szakszerve­zet létesítményeire, anyagi erőforrásaira is támaszkodhat­nak. Emellett szükségesnek tartjuk azt is, hogy az üzemi szakszervezeti műszaki bizott­ságok részére önálló pénzügyi keretet biztosítsanak az üzemi bizottság költségvetésén belül. (Az összeget a műszakiak szervezettségétől és tagdíjfize­­tésétől függően határoznák meg.) Ugyanezt lehetne érvé­nyesíteni iparági szinten is. Szükségesnek tartjuk, hogy az előbbiek figyelembevételével kialakított legcélszerűbb szer­vezeti formákat az általános szakszervezeti alapszabályban is rögzítsék. Az elmúlt hetek során több üzemben és iparágban létre­hozták már a szakszervezeti műszaki bizottságokat, illetve az iparági műszaki titkárságo­kat. Így például az építőknél,­­ a vasasoknál, a vegyészeknél,­ a kohászoknál, a MEDOSZ-­ nál. A már megalakult szak-« osztályok a Szaktanácson ke-­ resztül — több javaslatot tet-* tek a bérrendezés, racionali-i zálás megoldására. Hasonló te-J vékenységet fejtett ki a mű-J szaki dolgozóik érdekvédelmi­ problémáinak megoldásával­­ foglalkozó előkészítő bizott- J ság is. « Nincs mód arra, hogy egy­ cikk keretében részletezzük aj megoldásra váró feladatokat.­ Ezért teljességre törekvés nél-l kül csupán néhányat ragadunk­ ki a legidőszerűbbek közül.­­ Figyelembe véve a népgaz-3 daság helyzetét, de következe-­ tesen harcolni a műszaki dol-­ gozók helyes bérezési formái-­­ naire és arányainak kialakító-­­sáért. Közreműködni abban,­ hogy a racionalizálás ne a ve-­­­zetés szakszerűségének rová- i sára történjék, hanem éppen) erősítse azt. Segíteni az ész-) szerűsítés során átmenetileg) munkanélkülivé vált műsza-) kiatk elhelyezését a képessé-) Beiknek legmegfelelőbb terüle-­ ten. Bevonni a műszakiak szé-­ les rétegét a gazdasági vezetés­ és a gazdálkodás új, rugalma-­ sabb, ösztönzőbb módszereinek) kialakításába. A műszaki ér-­ telmiség közreműködésével ki-3 dolgozni az új újítási és talál-­­ mányi rendeletet, amelytől az­ akadályok elgördítését és a­ jogos anyagi érdekek véde­-i mét várjuk. A legfontosabb 3 ^feladatok egyike a fiatal mű-3 északi értelmiséggel való fog-3 Valkozás, együtt a MEFESZ-I '■szel. Szorosan együtt kell mű-3 ! köd­ni a szakszervezeteknek a 13 '.tudományos egyesületekkel,3 jmert a fokozottabb érdekvé-3 • delem és az eredményesebb.) !tevékenyebb műszaki alkotó-) ■munka szorosan összefüggnek) | egymással. ) Olajos — Korner' KÉP SZÖVEG NÉLKÜL Készül a kormány mezőgazdasági programja Ribiánszky Miklós miniszterhelyettes nyilatkozata Hogyan készül a kormány mezőgazdasági programterve­zete? Ribiánszky Miklós mi­niszterhelyettes, Kossuth-díjas a mezőgazdasági program elő­készületeiről a többi között a következőket mondotta: " A kormány programjá­nak kidolgozásába a gyakor­lati és tudós alányos élet igen sok tekintélyes képviselőjét vonta be. A mezőgazdasági bi­zottságban a különböző szak­mai területeknek megfelelően albizottságok alakultak, ame­lyek területük alapos megvizs­gálása után javaslatot tesznek arra, hogy milyen anyagi esz­közök és intézkedések szüksé­gesek a termelés fellendítésére.­­ A bizottság munkájában abból indul ki, hogy mező­­gazdasági termelésünk alapja a föld, amelynek termőereje határozza meg az egyéb terme­lési ágak fejlesztésének lehető­­ségét. — A múltban a helytelen árpolitika, a forgalmi korláto­zások csökkentették a terme­lési kedvet — mondotta. — Ez különösen a termelőszövet­kezetek állattenyésztésének fejlesztésére volt nagy hatás­sal. A begyűjtési rendszer és az aránytalan húsárak követ­keztében a sertések száma a szarvasmarha-állomány rová­sára növekedett és az export­ban is kiszorította a gazdaságo­sabban termelhető marhahúst. A miniszterhelyettes hang­súlyozta, hogy biztosítani kell a parasztok termelési és érté­kesítési szabadságát. Ezek után rátért az állami gazdaságok és gépállomások problémáira. El kell érni, hogy a gép­állomások jövedelmező ál­lami vállalatokká váljanak. Eddigi feladataik mellett je­lentős szerepet kell betölteniük az árkiegyenlítésben is. A termelőszövetkezetekről szólva Ribiánszky Miklós elmondotta, hogy a kormány szilárd meg­győződése, hogy az egészséges alapokon nyugvó nagyüzemi társas gazdálkodás azonos ter­heik mellett is jobb termelési eredményeket és nagyobb jö­vedelmet képes elérni, mint az egyéni termelők. A jövőben minden körülmények között biztosítják a szövetkezetek teljes demokráciáját. — Az albizottságok munkája a napokban befejeződik és az egyes részanyagok összehango­lása is megkezdődött már. Így a mezőgazdasági programter­vezet javaslatát egy-­két héten­, belül a kormány elé terjeszt­jük — fejezte be nyilatkozatát Ribiánszky Miklós. » Svolik András XI. kerületi ► »lakos« egy üvegverandá­n ► lakott albérletben, majd egy ► víkendházba költözött. A tél ► aztán önkényes »­lakásfogla­­­lásra« kényszerítette. Beköltö­zött a Budapesti Erőmű duna­­­parti sertésóljába ► Az erőmű vezetősége — ja­► nyár 25-i levelében — felszó­lítja, hogy az ólból azonnal ► költözzék ki. Hová menjen [most már Slávik András, a ► Budai Malom dolgozója, aki­­­nek napi 15 órán át gabonái­g kell lapátolnia — de nincs hol­­lehajtania a fejét? ► Reméljük, a XI. kerületi ta­► náci segít egy emberen, akit ► még a sertésólból is »kila­► koltafenak«. [­­ E -► Még egyszer Koch bácsiról! Írás vetette papírra az eszter­► gomi Koch-házaspár nekünk ► szóló szavait, mi pedig közöl­► jük. Márcsak azért is, mert ► velük együtt örülünk, hogy a ► lap közvetve ugyan, de segit­► hetett. ► »Életemnek javát már leéltem, [ nincs sok nekem hátra, de még ► ritkán éreztem magam úgy, mint is amikor 20-i értesítésüket felolvas­nák. Az első közlés is megörven­deztetett. Nem is volt eredmény­telen, mert a városi tanács szociá­­£ lis előadónője orvost és gyógy­► szert biztosított. Pénzt nem tudtak­­adni — nincs rá keretük —, de ► kapunk azóta ebédet és vacsorát. Is méretet kaptunk, ha felemelik a­­keretet, akkor elsőként gondol­ának ránk. Azt azonban álmomban­­sem képzeltem, hogy kérelmem­­ közlése után még visszatérnek a hányatott szerencsétlen öregsé­günk gondjainak egyengetésére. Az életben már sok keserűséget nyeltem, de ennyi jóindulatot nem igen kaptam sehonnan, mint attól a laptól, amelyet magam még elolvasni sem tudok.«­­El­írtunk már a munkanélkü­liek utazási kedvezményéről. Most felkeresett Balogh Géza, a Zöldség-Gyümölcs Vállalat dolgozója, aki a hónap elején állását vesztette. Állásügyben­ utaznia kellene, de a XII. ke­rületi tanácstól nem kapott utazási igazolványt. Mint mondják: a kedvezményes utazásra nincs még végrehaj­tási utasítás. Ez úton közöljük Balogh Gé­zával és a többiekkel, hogy csupán azért késik a végre­hajtási rendelkezés, mert a jegynyomdában most készí­tik az e célra alkalmas jegye­ket. Február 6-tól mindenki, aki állását vesztette, kedvez­ményes áron utazhat, ha ál­lásügyeit akarja elintézni. — E — Gondos Ferencnének két kis­gyermeke van Budapesten, ő maga Székesfehérvárott volt állásban. Állását és lakását egyszerre vesztette el. Most nincs az égvilágon semmije. »Elképzelni is nehéz — írja —, mit érzek egy-egy anyák nap­ján, vagy karácsonyikor, de különben mindig, hogy távol kell lennem gyermekeimtől. Már nem eszem, nem alszom, csak töprengek. Azt mondják idegállapotom aggasztó. Nin­csenek nagy igényeim, csak kislányaim mellett lehessek.« Gondosné egyetlen vágya, hogy állást kapjon és egy zu­got, ahol végre együtt élhet a család. Bármilyen kis faluba is elmenne, erdőgazdasági al­kalmazottnak, vagy esetleg gondnoknak valamelyik üdü­lőbe. Különben 15 évi hiva­tali gyakorlata van, vita­gyorsíró és nyelveket beszél. Reméljük, van az ország te­rületén olyan erdőgazdaság, üdülő vagy egyéb vállalat, amely szolgálati lakással al­kalmazza ezt a kétségbeesett anyát. — E — Miért nem indítják meg a 46-os villamosjáratot? — kér­dezi egyik olvasónk. A Nagy­körút és a Dózsa György út közötti utcák lakóinak nincs villamosösszeköttetésük a Váci úttal vagy a Körúttal. A kérdést a 33-as busz sem oldja meg. A körülbelül negy­ven főt befogadó autóbuszokon reggel tűrhetetlen a zsúfoltság Fél lábon állva, félig lógva, gyakran gyermekkel a kar­jukon, a lépcsőn utaznak az utasok. Hiányzik a 46-os, il­letve 15-ös járat, amely be­kapcsolta ezt az útvonalat a főváros vérkeringésébe. — E — Hiába lapul Pátkai Ferenc zsebében az általános gimná­ziumi érettségi bizonyítvány, tényleges katonai szolgálata után csak segédmunkásként tudott elhelyezkedni. Pedr minden vágya ennek a fiatal embernek, hogy szakmát ta­nuljon. Boldoggá tenné, ha bármilyen könnyűipari szak­mát elsajátíthatna, de legin­kább mégis ü­vegtechnikus vagy műszerész szeretne len­ni. Reméljük, akad olyan üzem, amely segítségére lesz Pátkai Ferencnek abban, hogy szakmunkássá válhasson. - E - Tovább adjuk a tábveszéli hivatalnak László György VIII., Gyulay Pál utcai lakot panaszát, akinek hibás telefon­ját ismételt kérésre sem ja­vítják meg. Ez a készülék­bem az októberi események követ­keztében sérült meg. Decem­ber első napjaiban még műkö­dött. Nem is lehet lényeges hibája, mert ikertelefonja ki­fogástalan. Mégis húzzák-ha­lasztják a készülék megjaví­tását. László György azt sem érti miért kell alapdíját változat­lanul fizetnie, holott képtelen lebonyolítani az alapdíjban foglalt húsz beszélgetést. * »Ferencváros cipőt kér« címme néhány napja megírtuk a 43-as számú Üllői úti cipőbolt »kis ügy«-ét. Cipőt kértek, mert nagy a kereslet a környéken és kevés a cipőbolt. Most a bolt értesít el bennünket, hogy a vállalat köz­pontjából jelentősebb, bár ma mindig a kereslet alatt mr’" készletet kaptak, közte NDK-cipő­­ket is. Köszönet a gyors, jó intéz­kedésért a Cipőboltnak! Az ójból kilakoltatott ember — A munkanélküliek uta­zási kedvezménye — Gondosné, meg a két kicsi — Egy fiatalember szakmunkás szeretne lenni HÍREK___ A Viotti-versenyen 34 magyar zenemű nyert oklevelet A magyar sajtó olaszországi hírforrásokból novemberben közölte, hogy az októberi Gian Battista Viotti zenei verse­nyen jelentős magyar sikerek születtek: Decsényi János mű­ve a második, Sulyok Imréé pedig a negyedik helyezést érte el (az első díjat nem ad­ták ki). Most érkezett meg Budapestre a versenyről , és annak eredményéről készített nyomtatott értesítő, amelyből kiderül, hogy harmincnégy magyar zenemű kapott okle­velet. Mivel az elküldött mű­vek jeligések voltak, a zene­művészszövetség most foglal­kozik a nyertesek nevének "►kinyomozásával". Az ered­mény azért is jelentős, mert a versenyre összesen 46 művet küldött annak idején a szövet­ség.­­ Az ENSZ Menekültügyi Alapjának végrehajtó bizott­sága január 29-én kezdődő ülésszakának napirendjén az ausztriai magyar menekültek helyzetével kapcsolatos kérdé­sek is szerepelnek. E kérdés tárgyalásánál Marjai József vezetésével magyar delegáció vesz részt.­­ Tizenhat láda meleg ru­hát, gyermektápszert, élelmi­szert küldött a lengyel építő­művész szövetség a károsult sokgyermekes magyar építő­művészek támogatására, öt­venkét gyermek is indul a len­gyel építőművész szövetség kazimierzi üdülőjébe szomba­ton, kéthónapos üdülésre. — A Fővárosi Operettszín­ház szerződtette Kardos Mag­dát és Csonka Endrét, a zenés műfaj két kitűnő művészét. — Helyreigazítás. Vasárnapi számunkban közöltük a Szak­tanács elnöksége tagjai és pót­tagjai névsorát, melyben sze­repelnek: Scheffer János & Hahner József. Nevezett­jét a Szakszervezeti Tanács tag­jainak választotta meg a teljes ülés. MIÉRT KZ az amerikai újságb­ént wl­ resen nyitva van. Elhatározta tehát, hogy­ illegálisan átlép a magyar határon. Blum Ármin, egy bécsi menekült-diákszálló vezetője bemutatta neki Welsch Ferencet, aki tolmács­nak ajánlkozott. Welsch a Magyar Gyárépítő Vá­lalat technikusa volt, 1954- ben a társadalmi tulajdon hűt­tlen kezelése miatt két év és 8­0 hónapi börtönbüntetésre ítél­ték, ezenkívül izgatásért is­­folyt ellene eljárás. 1956. no­vember 3-án szökött Auszt­iá­iba , a Betonútépítő Vállalat­­ motorkerékpár­j­án.­­ Az újságírónő felkérte Wel­­­schet, kísérje át a határon.­­December 5-án elindultak , Bécsből. A határig gépkocsival­­mentek, onnan pedig gyalog­­fo­gtatták útjukat. Alig hálá­ltak körülbelül négy kilomé­tert magyar területen, amikor­­ a határőrök feltartóztatták l őket. Letartóztatásukkor Geor- Igette Mayer azt adta elő, hogy­­ gyógyszereket akart hozni a­­magyar lakosságnak. Ezzel­­ szemben mindössze mintegy 150 forint értékű, közönséges­­gyógyszerekből álló csomagot­­ találak náluk, valamint több­­mint nyolcezer schilling kész­pénzt. A január 26-án a budapesti V. kerületi bíróságon megtar­tott tárgya­áson megjelent az Amerikai Egyesült Államok budapesti konzula és az ame­rikai sajtó képviselője is. Mi­után a tényállás — a tetten­­é­rés és a vádlottak teljes beis­merése alapján — megnyugta­tóan bebizonyosodott, a bíró­ság meghozta ítéletét. Geor­gette Mayer Chapelle-t ötven­­napi börtönbüntetésre ítélte és az ország területéről kiutasí­totta. Egyúttal biztosították a azonnali elutazását. A­z előzetes letartóztatásban eltöltött idő­vel börtönbüntetését kitöltött­nek vették. Welsch Ferencet nyolchónapi börtönre ítélte a bíróság. A tárgyalás befejeztével az amerikai konzul kijelentette az ügyésznek: az eljárást min­denben jogszerűnek és megfe­lelőnek tartja. A Magyar Távirati Iroda je­lentése alapján már hírül ad­tuk, hogy a budapesti V. ke­rületi bíróság ítélete alapján tiltott határátlépés bűntette miatt kiutasították az ország­ból Georgette Mayer Chapelle amerikai újságírónőt. Most le­hetőségünk nyílt arra, hogy részletesen tájékoztassuk olva­sóinkat erről az ügyről. A 38 éves amerikai újságíró­­nő a Life és több más folyóirat külső munkatársa. Kevésről az októberi események előtt érke­zett Európába és Bécsben már mint az amerikai segélyakció alkalmazottja szerepelt. Bécsben élő menekültektől úgy értesült, hogy a határ tel­

Next