Népakarat, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. sz.)

1957-01-03 / 1. szám

SZAKSZERVEZETI BIZOTTSÁG vagy főbizalmi rendszer? A sorra kerülő szakszervezet választások jelentőségét ké fontos tényező növeli. Az egyik mintegy 10—12 újonnan megalakult szakszervezet tartja első választását. A másik: a régi szakszervezetekben, ahol a tagok véleménye szerint nem érvényesült megfelelően a demokrácia, új választást kel tartani. Mindezekkel szorosan összefügg az a kérdés, hogy melyik szervezeti forma felel meg jobban az üzemben. Előrebocsátjuk: nem a régi értelemben vett szakszervezeti munka módszerei mellett, hanem a helyesebb, a minden tekintethez jobb szervezeti forma kiválasztása érdekében hozunk fel néhány érvet. Melyik a legmegfelelőbb forma ? A kérdés tehát: melyik szervezeti forma megfelelőbb az üzemben, a szakszervezeti bizottság, avagy a főbizalmirendszer? Kétségtelenül az üzemi bizottság mellett szól hogy ez kollektív testület, amely a szakszervezet tagjaira és a bizalmiakra támaszkodva körültekintőbben, helyesebben tud állást foglalni a tagság zömét érintő kérdésekben. Ha számba vesszük a szakszervezetekre váró gyakorlati feladatokat, beszélhetünk a bérekkel, a munkásellátással, a szociális érdekvédelmi, sport és kulturális munkával, a nyugdíjügyekkel, a segélyek intézésével, az üzemi munkavédelem ellenőrzésével kapcsolatos feladatokról. Pillanatnyilag még tisztázatlan, mennyi munkát hárít a szakszervezetekre a társadalombiztosítás, az üdülés, a munkaközvetítés, a munkástanácsok támogatása és a munkanélküliség problémáinak megoldása. Külön-külön mindegyik feladat megoldása is nagy energiát és szakértelmet igényel. Akik ismerik a szakszervezeti munkát, nem gondolhatják komolyan, hogy mindezeket a feladatokat el tudja végezni egy-egy főbizalmi. A szakszervezeti munkához gyakorlat, hozzáértés kell. A meglevő üzemi, szakszervezeti bizottságok tagjai között ezrével, tízezrével akadnak olyanok, akik jól ismerik ezeket a feladatokat és eredményesen tudnak dolgozni megvalósításukért. Természetesen nem arról van szó, hogy a bürokratákat, kompromittált vezetőket hagyjuk meg a szakszervezeti funkciókban. Az ilyeneket ki kell rekesztenni a szakszervezeti vezetésből. A testületi vezetés mellett szól az is, hogy a szakszervezeti bizottságban képviseletet kapnak a különböző szakmák, műhelyek, üzemrészek. Ezt például semmiképpen sem lehet megoldani a főbizalmirendszerrel. Sértené a szakszervezeti tagok érdekeit, ha ott, ahol fontos problémákat kell intézni, nem az illetékes szakma egy-egy képviselője tárgyalna. Egyik-másik üzemben vagy iparágban természetesen szükség lehet főbizalmiakra. Az építkezéseken, ahol a munkahelyek sajátosságai ezt megkövetelik, feltétlenül helyes a főbizalmi rendszer. Előfordulhat más iparágak egy-egy üzemében is, hogy előnyösebb a főbizalmi megoldás. Indokolhatja például a munkahelyek széttagoltsága. A szakszervezeti bizottságok azonban nélkülözhetetlenek ezeken a területeken is, éppen a már említett okok miatt. A politikai divat és az igazság kevesek manapság mindent elkövetnek, hogy elhomályosítsák a szakszervezeti szervek elmúlt években végzett munkájának eredményeit és sokan vannak, akik csak a rosszat látják. Politikai divatból, a mindenáron való kritizálásnak hódolva, szembeszállnak a szakszervezeti alapszervekkel és úgy tüntetik fel, mintha a szakszervezeti bizottságoknál dolgozó, becsületes emberek tehetnének az elmúlt években elkövetett mulasztásokról, igyekeznek lejáratni a régi, becsületes munkásmozgalmi embereket. Mások azt állítják, hogy a főbizalmi rendszer egyszerűbb, nem jár ülésezéssel és bürokráciával. A főbizalmi rendszer előnyéül hozzák fel, hogy ha egy-egy kérdésben a főbizalmi nem tud dönteni, összehívja a bizalmi testületet. Ugyanez a lehetősége azonban megvan a szakszervezeti bizottságnak is. Az előttünk álló nagy feladatok megkövetelik, hogy a szakszervezetek hatékonyan segítsék a munkát és alkalmasak legyenek arra, hogy megfelelő szervező erőt fejtsenek ki. Éppen ezért, véleményünk szerint, az üzemi szervek legdemokratikusabb, legmegfelelőbb formája, a szakszervezeti bizottságok rendszere. Barta János* Az itt közölt cikk nem hivatalos állásfoglalás. A Szaktanács szervezési osztálya egyik munkatársa véleményének helyt adtunk a lapban és kérjük olvasóinkat, a szakszervezeti funkcionáriusokat és tagságot, minél többen szóljanak hozzá. EMBEREK A HAVASON — újra a mozivásznon EGY ÚJ MAGYAR FILM — amely régi Több budapesti filmszínházban mától kezdve ismét műsorra tűzik a magyar filmművészet történetének egyik legkiemelkedőbb alkotását, az „Emberek a havason”-t. A film annak idején, 1943-ban — mint ismeretes — a velencei filmfesztivál nagydíját nyerte. Szőts István, a kiváló magyar filmrendező erőszakkal eltemetett alkotása Nyirő József regényéből készült. A film zenéjét Farkas Ferenc szerezte. Reméljük, hogy az „Emberek a havason” felújítását rövidesen követi Szőts István másik jelentős, a nagyközönségtől eddig „eltanácsolt” alkotásának, az „Ének a búzamezőkről” bemutatása is. Egy kis jégdarab az oka... Ha az nem kerül a lábam alá január 2-án, reggel háromnegyed hatkor a Petőfihídnál, akkor sikerül felkapaszkodnom a garázsból közeledő lomha autóbuszra s még unokáim előtt is azzal büszkélkedhetnék egykor, hogy én utaztam elsőnek az újjászületett 12/a jelzésű járaton, így azonban megcsúszom, a busz elsüvít, s nekem az a kétes dicsőség jut osztályrészemül, hogy a 12-esről én maradtam le először... De csak átmenetileg! Nincs baj, utolérem, hiszen a Boráros téri végállomásnál csak most sorakoznak fel indulásra a garázsból érkező kocsik. Szabó Zoltán forgalmi tiszt mégegyszer átnézi a menetrendet, megadja az eligazítást: — Húsz-húsz autóbusz indul egyszerre a két végállomásról. Remélhetőleg ez a negyven kocsi jól bírja majd a körúti forgalmat, hiszen figyelembe véve a menetidőt, egy, másfél percenként követik egymást a 12-sek. Pontosan 8 óra. Piros Gyula rendező kissé megilletődött hangon kiáltja: »Figyelem 490-es! Indulás!« A 490-es elindul ás a 490-es sorszámú autóbusz, amelyet Pordány Tibor vezet és húga. Kerepeszky Pálné — csinos, barna, fénylő szemű fiatalasszony — »kalauzol«, méltóságteljesen nekivág a hajnali Nagykörútnak. Buszunk közben olyan bizonytalanul imbolyog az úttesten, mint vitorláját vesztett bárka a tengeren. Nem csoda, mert hajdan ragyogó körútunk most fénytelen, sötét. Gyenge az utcai világítás, hiányoznak a kirakatok fényei, szegény vezetőnk csak találomra közlekedik. Annál is inkább, mert nem tudja pontosan, hol vannak most a megállóhelyek. A romok miatt ugyanis sokat áthelyeztek, s az új táblákat a sötétben nehéz megtalálni. Most hát társasjáték A Boráros tértől a Nyugati pályaudvarig ismét a 12 -es busszal! hot játszunk — utasok, vezető, kalauz közösen találgatjuk, hol is kellene megállni. „Miért csak a Nyugatiig?“ Kivilágosodott. Mind több utas száll fel, s hallgatva őket, az ember azt hihetné, hogy a pestiek nem olvasnak újságot és nem hallgatnak rádiót. Tíz felszálló közül ugyanis kilenc megkérdezi: »Meddig megy kérem a kocsi?« Igaz, lehetséges az is, e kérdés célja mindössze az, hogy utána — ó, áldott pesti telhetetlenség!— meg lehessen kérdezni: »És mondja, miért csak a Nyugatiig?« Nos, mivel reggel 6-kor én is ezt kérdeztem először Szabó Zoltán forgalmi tiszttől, hadd adjam tovább az ő válaszát: azért jár a 12/a egyelőre csak a Nyugatiig, mert a Fővárosi Autóbuszüzemi Vállalat igen nehéz létszámgondokkal küzd. Nincs elég kalauza, vezetője. Már harmadszor fordulunk oda-vissza, amikor, végre kilenc óra körül várakoznunk kell egy kicsit a Nyugatinál. Rágyújtunk egy cigarettára, s gyorsan »értékeljük« az eddigi tapasztalatokat. — Két éve kocsizunk már a húgom, meg én itt a Körúton, ezzel a jó, öreg 490-essel — meséli a kackiás bajuszú Pordány Tibor. — Kész idegbaj volt október 22 előtt a körúti szolgálat. Képzelje el, egy menetre a Boráros tértől a Moszkva térig 17—18 percet engedélyeztek, pedig közben 11 villanyrendőr és 17 megálló esett útba! Lehetett így nyugodtan közlekedni? Ha kicsit késtünk, a végállomáson rögtön jegyzőkönyveztek, tízperces kiesés esetén pedig büntetésből kiállítottak bennünket egy ka-, nyárra. Mivel így kevesebb lett a kilo- méterem, húgomnak pedig a bevétele, persze azonnal megérződött mindket htőnk keresetén. Hányszor itt akartuk már hagyni a Körutat! Csak ne szeret-', nénk annyira... Most bízunk. Remél-', jv,k, ezután másként megy itt is a munka. Mindenki rendes... . — Talán még a közönség is megvál-', tozik — reménykedik a fiatal kalauznő.! Régen nem volt elég a hajsza — én 14 kilót fogytam, mióta a Körúton kocsi-zom — még az igazságtalan, goromba kifakadásoktól is sokat szenvedtünk. De most mintha mások lennének az emberek. Megfigyelte, milyen csendesek, szerények a kocsiban? És ami a legnagyobb meglepetés: szabályosan mozognak. Hátul fel, elöl le, minden figyelmeztetés nélkül. Jaj, mondja, lehet, hogy ezután mindig így lesz? Bárcsak biztathatnám! Tíz óra elmúlt, s még mindig csend,trend, nyugalom uralkodik a kocsiban. Sőt, a Nyugatinál egy szemüveges fiatalasszony leszállás közben sáros ötven- fillérest nyújt át Kerepeszkynének: — Tessék, kalauz néni, a padlón találtam! Most, most kell gyorsan leszállni, hogy megőrizzem az illúziót — íme, ilyen nyugodtan, ilyen baráti hangulat-ban is lehet utazni a Nagykörúton!! Örömömben legszívesebben emlékverset írnék a menetlevélbe. Mivel azonban a menetlevél, sajnos, nem emlékkönyv, őrizze meg hát az újságlap a 12-es meg-indulásának ünnepi hangulatát és az eb- ből leszűrt, talán nem túlságosan elha-l markodott következtetést: A lábtiprás, vita, rút jelzők, harc gombszakadásnal ősi szokás a buszon, ez volt eddig a múlt. Most bókot fuvolázunk .,, Lám, a gyalogjárással! Pest s a Körút népe szépen utazni tanult! ! Miklós Dezső! * 1 Statáriális bíróság elé kerül a zalaegerszegi kofferos gyilkos lány Zalaegerszegen, a Kossuth Lajos utca 18. számú házban Borzalmas gyilkosság történt Szilveszter este. A 25 éves Koma Mária és a 18 éves Rózsa Ilona hosszú évek óta lakott itt közös látásban és ez idő alatt alig volt közöttük szóváltás, veszekedés. Szilveszter estéjén azonban a két lakótárs csúnyán összeveszett. A szóváltás során Rózsalona megtámadta Koma Mátét és leteperte az ágyra, ahol rosszú ideig dulakodtak. Koma Mária nagy nehezen kiszabadítota magát, felkapta a baltát és hatalmas ütést mért vele Rózsa Ilona fejére. Rózsa Ilona elterült a padlón, Koma Mária pedig fogta a kabátját és lement az utcára sétálni. Jó óra hosszat sétált, azután visszatért a lakásba. A baltával, amellyel megöle Rózsa Ilonát, feldarabolta a holttestet. A kéz- és lábfejesét a kályhában elégette, majd a törzset egy bőröndbe, a fejet pedig nylontáskába csomagolta. Újév napján reggel fél 8 körül elindult a Zala folyóhoz, hogy a csomagok rettenetes tartalmát beledobja. A járókelőknek feltűnt a nagy csomagot cipelő, izgatottan viselkedő fiatal lány. Néhányan utána mentek és amikor látták, hogy csomagjainak tartalmát a Zalába üríti, értesítették a rendőrséget. A helyszínre érkező rendőrjárőr Koma Máriát elfogta és előállította a rendőrkapitányságra. Időközben egy másik rendőrcsoport a folyóban megtalálta Rózsa Ilona borzalmasan megcsonkított hulláját. Koma Máriát őrizetbe vett lány beismerte a bestiális gyilkosságot, de nem volt hajlandó megmondani, miért veszett össze lakótársnőjével. A zalaegerszegi rendőrkapitányság a további nyomo**"•órán fényt kíván deríteni a borzalmas gyilkosság indító okára, majd Koma Máriát átadják a statáriális bíróságnak, amelyet fennálló törvények értelmében hivatott ebben az ügyben ítélkezni. se. 4. ASSZONYGONDOIK Már hírt adtunk arról, hogy december 27-én a dolgozó nők küldöttsége megbeszélést folytatott a Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége vezetőivel. Ez a beszélgetés is azt bizonyította, hogy a szakszervezeteknek az eddiginél sokkal többet kell foglalkozniuk a dolgozó nők gondjaival. A problémák egy része abból adódik, hogy az asszonyoknak üzemi, hivatali munkájukon kívül el kell látniuk a háztartást is. Várja őket a „második műszak ok azok, akik összetartják a családot, elsősorban az ő gondoskodásukon, hangulatukon múlik az otthon nyugalma, derűje, a gyermekek jó ellátása és nevelése. Bizony nem könynyű összeegyeztetni a család és a munkahely iránti kötelességeket. A munkahelyeken pedig sok előítélettel kell megküzdeniük. Több állami gazdaságban például háttérbe szorítják a szakképzett asszonyokat, leányokat, csupán nővoltuk miatt. A megbecsülés hiánya mutatkozik abban is, hogy a munkástanácsokban nagyon kevés a nő. Gyakran előfordul, hogy nem tartják be a Munka Törvénykönyvének a nők védelmére vonatkozó rendelkezéseit. Mindezeket a kérdéseket a szakszervezetek többé-kevésbé ismerik, de nem foglalkoztak velük elég alaposan. Itt az ideje, hogy a dolgozó nők érdekvédelme megfelelő helyet kapjon a szakszervezetek munkájában. Az ezzel kapcsolatos feladatok egy része azonnal megvalósítható. Ilyen például a nőket védő rendelkezések betartásának szigorú ellenőrzése. A feladatok másik része inkább anyagi természetű. A szakszervezeteknek a dolgozó nőkkel együtt kidolgozott javaslatokat kell kormány elé vinniük. Példáu már elkészült a javaslat a szülési szabadságidő felemelésére a gyermekápolási táppénz kiterjesztésére a gyermek hároméves koráig és a család pótlék olyan felemelésére amely lehetővé tenné, hogy a többgyermekes anyák ne kényszerüljenek dolgozni. Nagy körültekintést és komoly anyagi eszközöket igényel a dolgozó anyák jogos követelésének teljesítése, hogy gyermekeiket lakóhelyükhöz közel, jól felszerelt és vezetett, a munkaidőhöz alkalmazkodó napközikben és bölcsődékben helyezhessék el. Az iskolásgyermekek nevelése és tanításának segítése is fontos feladat Olyan gondok ezek, amelyeknek megoldása nélkül nem mondhatjuk el, hogy könnyítettünk a dolgozó anyák terhein Vannak a dolgozó nőknek a mai helyzetből fakadó problémái is. Itt most nem a háztartás, a bevásárlás megnövekedett nehézségeire gondolunk hiszen ezek — ha nem is olyan súllyal, mint manapság — állandóan jelentkeznek és a szakszervezeteknek is állandó feladatuk, hogy segítsenek leküzdésükben. Másról van szó. Az elmúlt hetek eseményei következtében sok család széthullott, sok asszony elvesztette férjét, gyermekét, nem tud hozzátartozóiról, haza várja őket a külföldi kivándorló táborokból. Számosan közülük felkeresik a szakszervezetet és megrázó szavakkal mondják el bánatukat. Itt is segíteni kell! A szakszervezetek esetleg külföldi kapcsolataik segítségével felkutathatják az eltűnteket és hazasegíthetik őket családjaikhoz. Mi biztosítja, hogy a szakszervezetek eredményesen dolgozzanak az asszonyok érdekében? Csakis az,ha a dolgozó nőkkel együtt, rájuk támaszkodva végzik munkájukat. A szakszervezetekben megvan a törekvés erre: az első lépés a nőküldöttség és a szaktanács vezetőinek minapi megbeszélése volt. A szakszervezetek vezetőinek az a véleményük, hogy a nők problémáinak orvoslása valamennyi dolgozó , hát a szakszervezetek munkájának részévé kell válnia. A múlt tapasztalatai azonban azt mutatják, a szakszervezetek elfoglaltságuk miatt könnyen hajlanak arra, hogy ezt a munkát reszortfeladatnak tekintsék és mintegy »albérletbe« adják a nőbizottságoknak. Tévedés ne essék: nőbizottságokra szükség van a munkahelyeken is és az országos szerveknél is. De rám azért, hogy magukra hagyva küszködjenek a feladatokkal, hanem hogy tanulmányozzák, felismerjék a dolgozó asszonyok gondjait, napirenden tartsák követeléseiket és a szakszervezeteket állandóan harcra serkentsék azok kielégítése érdekében. Csak így válhatnak a szakszervezetek a nők érdekeinek tájékozott és harcos képviselőivé. Geréb Andorné Január 9-től minden nap játszik a Fővárosi Operettszínház Februárban nyit a Fővárosi Vígszínház • Január 9-től minden nap játszunk! Ezzel az örömhírrel fogadják az új évben a látogatót a Fővárosi Operettszínházban. A műsor január végéig változatlan: a négyszázadik előadása felé közeledő ,,Csárdáskirálynő” kerül színre estéről estére, Honthy Hanna és Feleki Kamill még nem vette át régi szerepét. Mindketten betegek, de a színház igazgatósága reméli, hogy rövidesen ismét a színpadon láthatjuk majd őket. Februárban kerül sor a „Luxemburg grófja” felújítására. Az első új bemutatót márciusra tervezik. A színház művészeti tanácsa, melyben Latabár Kálmán, Borvető János és Szentesi Zoltán is helyet foglal, még nem döntött arról hogy melyik darabot választják ki a klasszikus repertoárból vagy az új magyar és külföldi operettek közül. Szó van arról, hogy színre hozzák Molnár Ferenc „Liliom” című drámájának zenés változatát, amelyet jelenleg Amerikában filmen és színpadon játszanak nagy sikerrel „Carussel” címmel. A Fővárosi , Operettszínház kamaraszínháza, a Blaha Lujza színház rövidesen „Fővárosi Vígszínház” néven önálló színházként folytatja pályafutását. Budapest két önálló operettszínháza nemes vetélkedésének bizonnyal a közönség látja hasznát. A Fővárosi Operettszínház új vezetősége készségesen hozzájárult a kamaraszínház átadásához. A szétválást mindössze egy feltételhez kötötte s ezt a feltételt bizonyára méltányolják az illetékesek. — A Fővárosi Vígszínház átveszi a volt Blaha Lujza színház valamennyi régi tagját s így egyetlen színész és műszaki dolgozó sem kerül utcára. A Fővárosi Vígszínház február közepén nyitja meg kapuit. G. T. Rendőrségi HÍREK A budapesti rendőrkapitányság tiltott határátlépés kísérlete miatt őrizebe vette Rózsa Miklós és Goldberger József budapesti lakosokat. Amikor elfogták őket, mindkettőjüknél nagymennyiségű órát, ezüstöt és készpénzt találtak. * Illés Gizella budapesti lakos együtt szórakozott János Imre budapesti lakossal. Kihasználva annak Ittasságát, ellopta 1600 forintot tartalmazó pénztárcáját. A VIII. kerületi kapitányság Illés Gizellát őrizetbe vette.* A Csongrád megyei rendőrkapitányság őrizetbe vette Börcsök Ferenc domaszéki lakost, a helyi szövetkezeti bolt vezetőjét, mert folyamatosan önbetörést követett el és ilymódon 12 000 forintot elsikkasztott. * Németh József hentes, bősárkányi lakos, lázító röpcédulákat készített és azokat kiragasztotta a község házainak falára. Németh József ellen a Győr-Sopron megyei rendőrkapitányság megindította a büntető eljárást. Árkádsor a Nemzeti Színházzal szemben, új tér az Üllői út és a Körút sarkán Merész tervek megvalósítására készülnek a fővárosi tanács városrendészeti és építészeti osztályán. Budapest sérült részeit úgy akarják kijavítani, hogy az egyben megfeleljen a régóta megvalósításra váró gyakorlati átalakítási terveknek. Az egyik legmélyrehatóbb átalakításra a Nemzeti Színház környékén kerül majd sor. Az itt elpusztult üzlethelyiségeket — így az 1. számú patikát, az Éjjel-nappal Közértet és az Emkét — úgy restaurálják majd, hogy ezeket beljebb viszik az épületbe, a gyalogjáróforgalom pedig árkádok alatt bnyolódik le. Jelentős változás lesz az Üllői út és a Nagykörút kereszteződésénél is. A saroképületek nagy része itt tönkrement, ezeket nem is akarják már a régi formában helyreállítani, hanem élüket letompítják. Ha az átalakítási terv megvalósul, az autók tetszés szerint fordulhatnak, akárcsak az Oktogonon. Azokat a földszintes épületeket, amelyek az Üllői úton emeletes házak között fekszenek és a harcok során súlyosan megsérültek, lebontják és emeletes lakóházakat építenek helyükre. Mindenki kíváncsian várja, mi lesz a Divatcsarnokkal, helyreállítják-e eredeti formájában. A városi tanács városrendészeti és építészeti osztásának terve szerint a Magyar Divatcsarnok teljesen leomlott szárnyát nem állítják többé helyre; a területet a mellette levő úgynevezett Fagylaltkerthez csatolták és később döntenek a terület rendeltetéséről. A kárc'- hely Téállítás? után megkezdik a főváros két főútvonalának: a Nagykörút és a Rákóczi út házainak sortatarozását. Egyidejűleg korszerűsítik az itt levő üzlethelyiségeket, hogy világvároshoz méltó arculatot kapjon fővárosunk központja. (a-a.)