Népakarat, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. sz.)

1957-01-08 / 5. szám

REFLektor:­ a VILÁGPOLITIKA EGY NAPJA I AM­ BESZÉLNEK Megérkezett Moszkvába a kínai kormányküldöttség , Moszkva, január 7. társaság miniszterelnöke, Ho meg a vnukovói repülőtérre.L­I (TASZSZ) Lung miniszterelnökhelyettes a vendégeket N. A. Bulga­t ! Január 7-én a szovjet kor- és a kínai kormányküldöttség nym­, a Szovjetunió miniszter-a­r­mány meghívására baráti lá­­tegjai­ tanácsának elnöke üdvözölte. L­á­togatásra Moszkvába érkeztek A kínai vendégek TU—104 Utána Csou En-laj miniszter­. * Csou En-laj, a Kínai Népköz­ mintájú repülőgépen érkeztek elnök mondott beszédet. : Az Eisenhower-terv > 1. MI A TERV LÉNYEGE?; Először: felhatalmazás a kong­resszustól amerikai csapatok felhasználására a Közép-Kele­­­ten, ha az elnök úgy véli, hogy:­­kommunista agressziós eseten forog fenn. Másodszor: több­ száz millió dolláros katonai és­­ gazdasági segélyprogram a köz­­zép-keleti államok részére. 2. MI A TERV CÉLJA? Leg-­­alábbis kettős: a) az enyhülés folyamatának a feltartóztatása a világnak eb-­­ ben a veszélyzónájéban, amivel, egyidejűleg megfelelő propa-­ gandahadjáratot lehet, folytatni, az amerikai külpolitika érdeké-­ ben. b) A nyugati szövetségesek­ fokozatos kiszorítása, pozícióik­ átvétele, különösképpen pedig, az olajlelőhelyek biztosítása. 3. MI A TERV VISSZHANG-­ JA? Már eddig is megállapít­ható, hogy nemcsak az arab­ világban, hanem Izraelben, sőt­ Nyugat-Európában is erős el­lenérzésekkel fogadták Elsen-S­hower és Dulles tervét. Nagy­ súllyal esik a latba Nehru in­diai miniszterelnöknek a Kong- p­resszuspárt plenáris ülésén tett­ kijelentése: -Mindenfajta kísér­­­let, amelyet bármely idegen­­ hatalom tenne abból a célból,­ hogy a Közép-Keleten létező, állítólagos űrt betöltse, veszé­­­lyes helyzetet teremtene és­ megzavarná a békét ebben a­ térségben.­ Tekintélyes francia­ lapok arról cikkeznek, hogy a­ washingtoni tervek háttéré-­­ben az amerikai olajmonopó-­­liumok húzódnak meg. Stanley, Norman Evans angol munkás-] párti képviselő pedig a milliós, példányszámú Sunday Express] című polgári lapban minden, kertelés nélkül kimondja: -Va­jon sejtik-e az amerikaiak,­ mennyire felbőszítették Angliát, azzal a szándékukkal, hogy be-­ vonulnak a Közép-Keletre és­ pontosan azt követik el, ami­] nek megkísérlése miatt Angliát, és Franciaországot elítélték?, Tudják-e, hogy a texasi olaj-] bárók durva eljárása kimond­, hatatlan elkeseredést okoz ] Angliának?« Persze vannak helyeslő meg-] nyilatkozások is, különösen a­ kardcsörtető angol—francia kö-] rök részéről. De mindez nem­ változtat azon az alapvető té-í nyen: a Közép-Keleten nincs] olyan légüres tér, amelyet az, Egyesült Államok dohárainak­ és fegyvereinek kellene kitölte-­ niük. Csak egyetérthetünk] Nehru értékelésével, aki fesze-] gezte: -Ha létezik hatalmi űr a, Közép-Keleten, azt ezen orszá-­ goknak kell kitölteniük — sa­­­ját erejükkel és belső egysé-j gükkel.« Menedékjogot kért az NDK-ban egy angol repülőtiszt Az ADN jelentése szerint Anthony Wright, az angol lé­gierő főhadnagya 1956. de­cember 3-án átment az NDK- ba és kérte, nyújtsanak neki politikai menedékjogot, rését teljesítették. Ké­ Amerkai gazdasági szakértők küldöttsége utazik Belgrádba Mint a Jugopress jelenti, rövidesen Belgrádba érkezik az amerikai külföldi gazdasá­gi kapcsolatok tanácsadó bi­zottságának négy tagja és öt szakértője. Ezt a bizottságot Eisenhower elnök nevezte ki azzal a feladattal, hogy vizs­gálja meg az Egyesült Álla­mok külföldi gazdasági kap­csolatait és március elsejéig terjesszen be javaslatot a gaz­dasági kapcsolatok továbbfej­lesztésére. A budapesti találkozónak nagy jelentősége van a béke és a szocializmus ügye szempontjából — írja a Pravda A Pravda hétfői számában második vezércikket is közöl­­A szocialista tábor országai­nak további tömörüléséért­ címmel. A cikk a többi között meg­állapítja: A kommunista mozgalom ereje a munkásosztály nem­zetközi szolidaritásában van. Ezért nem véletlen, hogy az imperialisták mindig igyekez­tek, most pedig különösen igyekszenek elválasztani egy­mástól a kommunista pártokat. Erre a célra használják fel az úgynevezett »nemzeti kommu­nizmus« hamis jelszavát, amelynek célja a kommunista és munkáspártok egységének aláaknázása. A budapesti találkozónak nagy jelentősége van a béke és a szocializmus ügye szempont­jából, hiszen elősegíti a szocia­lista országok összefogását, a kommunista pártok egységének tartóssá válását. Nagy elvi jelentősége van a budapesti találkozó részvevői azon egyöntetű következtetésé­nek, hogy a magyar dolgozók erőfeszítései eredményeként, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány vezetésével, a szovjet csapatok segítségével elhárították a népi demokra­tikus rendszer és a magyar nép szocialista vívmányai megsem­misítésére irányuló kísérlete­ket. A magyarországi események osztályjelileges, marxista-leni­nista elemzését adta a magyar forradalmi munkás-paraszt kormánynak a legfontosabb feladatokról szóló nyilatkozata is, amely a Pravda hétfői szá­mában jelent meg. Ez a nyilat­kozat a proletárdiktatúra funk­cióit teljesítő államhatalom erősítésének és további demok­ratizálásának széleskörű prog­ramját, a gazdasági élet helyre­állításában és továbbfejleszté­sében, valamint a lakosság életszínvonalának emelésében mutatkozó időszerű feladatok megoldásának programját tar­talmazza. A népi Magyarország bizto­san halad a szocializmus építé­sének útján. Ennek biztosítéka a Magyar Szocialista Munkás­párt sorainak erősödése. A párt erőfeszítéseket tesz a népi de­mokratikus rend erősítéséért, a szocializmus magyarországi építéséért, a tartós baráti kap­csolatok fejlesztéséért a szocia­lista tábor összes országaival. Magyarország dolgozói a re­akció elleni harcban a szocia­lista tábor országainak segít­ségére és támogatására támasz­kodtak és támaszkodnak. Bul­gária, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia képviselői biztosították a magyar elvtár­sakat, hogy országuk népei mindenre kiterjedő támogatást és segítséget nyújtanak a ma­gyar forradalmi munkás-pa­raszt kormánynak és a magyar szocialista munkáspártnak a népi demokratikus állam meg­szilárdításában, abban, hogy függetlenségét és biztonságát szavatolják az agresszív impe­rialista erők merényleteivel szemben. A Pravda ezután a szovjet kormány október 30-i nyilatko­zatáról megállapítja, hogy téte­lei sikeresen megvalósulnak a szocialista államok kölcsönös kapcsolatainak gyakorlatában. Ez elősegíti a szocialista tábor további szilárdulását, a gazda­sági és kulturális építés to­vábbi fellendülését a szocializ­á A párizsi vasárnapi és hét­fő reggeli lapok a Szovjetunió és a népi demokráciák párt- és kormámyküldötteinek bu­dapesti tárgyalásairól vezető helyen adnak hírt. Az erősen jobboldali Figaro külön kommentárt szentel Hruscsov és Malenkov buda­pesti tárgyalásainak és azt írja, hogy új moszkvai diplo­máciai offenzíva várható. A lap ezután így folytatja hírmagyarázatát: A Szovjetunió és a népi de­mokráciák viszonyáról folyta­tott tanácskozásokon a szovjet vezetők, úgy látszik, mérsé­kelt és megértő magatartást tanúsítottak. Moszkva tartotta magát ahhoz, hogy megerősít­más országaiban, népeik baráto­­­ságának erősödését és testvéri­­ kölcsönös segélynyújtásának­­ fejlődését. ? Az SZKP központi lapja ez- 1 után hangsúlyozza, hogy a szo- % cialista országok békeharca­­ szempontjából is nagy jelentő­ % ségű a nemzetközi helyzet idő-­­ szerű kérdéseiről Budapesten % folyt eszmecsere.­­ A szocialista tábor az egész­­ világ békéjének hatalmas tá­masza. Minél szorosabb a szo­cialista országok egysége, an­nál tartósabb az egész világ békéje. se az október 30-i szovjet dek­larációt, amely a népi de­mokráciákban jelentkező nem­zeti irányzatok kérdésében bé­kéltető hangú volt. A Figaro ezután annak a véleményének ad kifejezést, hogy a leszerelés és a nukleá­ris fegyverek eltiltása kérdé­sében új offenzíva várható a Szovjetunió részéről. A buda­pesti értekezlet után és a kí­nai—szovjet tárgyalások kü­szöbén annál valószínűbb ez a diplomáciai offenzíva, mert a szovjet naptárban az elkövet­kező hetekben ott szerepel a központi bizottság újabb ülése és a Legfelső Tanács évi ülé­se, ami kedvező alkalmat ad diplomáciai jellegű nagy kez­deményezések elindítására. A francia sajtó a budapesti találkozóról Az Építőgép­gyártó és Javító Vállalat Budapest, Pestlőrinc, Halmidűlő (Telefon: 346—933) emelő- és portáldaruk, baggerek és egyéb építőipari, építő­anyagipari gépek gyártásával foglalkozik VÁLLALJA e szakba vágó gépek és alkatrészek gyártását és javítását. Az összes építő- és építőanyagipari vállalatok megrendelé­seit — minőségi munkával — a legrövidebb határidőn belül kielégítjük. Igazgatóság — Munkástanács n»wwiwtman ›w»r‚w^niw›«ro ›| Csou En-laj moszkvai utazása Világszerte rendkívül nagy ér­deklődés előzi meg a Moszkvában sorra kerülő szovjet-kínai tárgya­lásokat. A Csou En-laj által veze­tett kínai kormányküldöttség moszkvai látogatása már annál a puszta ténynél fogva is nagy je­lentőségű, hogy két világhatalom vezetői ülnek a tárgyalóasztalhoz, két olyan nagyhatalom képvisele­tében, amely döntő szerepet ját­szik a béke megőrzéséért vívott harcban. Ezen túlmenően azonban fokozott figyelmet keltett a kínai miniszterelnök utazása már azért is, mert Csou En-laj moszkvai lá­togatását megelőzően körutat tett Ázsiában, tárgyalt India, Pa­kisztán, Burma és más ázsiai országok vezetőivel, ezt követően Nehru Washingtonba látogatott, ahol Eisenhowerral folytatott eszmecserét, az indiai minisz­terelnök hazaérkezése után pedig Csou En-laj ismét Indiába utazott, ahol újabb megbeszéléseket folytatott Nehruval. , ,, , Ha mindehhez még hozzávesszük, hogy a szovjet—kínai tárgyalásokra olyan időpontban kerül sor, amikor növekedett a nemzetközi feszültség s amikor a legfontosabb tennivaló e feszültség csökkentéséhez vezető utak megkeresése, az enyhülés és a békés rendezések folyamatának biztosítása — akkor érthető, miért tekintenek szerte a világon különös érdeklődéssel és vá­rakozással a kínai kormányküldöttség moszkvai utazása elé. A Pravdának a szovjet fővárosba érkező kínai vendégeket üdvözlő vezércikke nyomatékkal mutat rá, hogy a két nagy­hatalom 800 milliónyi lakosát­­egységbe tömörítik az egész emberiség derűsebb jövőjéért vívott harc nemes célkitűzései.« Most, amikor a szocialista országok együttműködésének fej­lesztése és a szocialista tábor további erősítése szükségesebb, mint valaha, a szocialista világrendszer két nagyhatalmának államférfiai minden bizonnyal olyan döntéseket hoznak majd, amelyek tovább szilárdítják a béke és a szocializmus erőit a s Sárga-tengertől az Elbáig. Az ENSZ főtitkárhelyettese Budapesten tárgyalt a segélyakció megindításáról De Seynes, az ENSZ főtit­kárhelyettese január 4-e és 7-e között tárgyalásokat folytatott Budapesten az ENSZ segély­akció keretében Magyaror­szágnak nyújtandó támoga­tásról. Magyar részről a meg­beszélést dr. Vajda Imre egye­temi tanár, a magyar ENSZ-delegáció tagja vezette. A fő­titkárhelyettest budapesti tar­tózkodása alkalmával fogadta Kádár János, a kormány elnö­ke, Rónai Sándor kereskedel­mi miniszter, Nyers Rezső, a közellátási kormánybizottság vezetője és Szarka Károly kül­ügyminiszterhelyettes. PINE­AU : A francia küldöttség megtagadja a részvételt, ha az ENSZ megvitatja az algériai kérdést géppel New Yorkba utazott. A külügyminiszter elutazása előtt kijelentette, hogy Fran­­ciaország ENSZ-kü­ldöttsége megtagadja a vitában való részvételt, ha az ENSZ illeték­­esnek nyilvánítaná magát az algériai kérdés érdemi meg­vitatására. Pineau leszögezte azonban: ez nem jelenti, hogy Franciaország kivonul magán­­ól az ENSZ-ből. Pineau a továbbiakban kö­zölte, hogy New York-i tar­tózkodását felhasználja arra, hogy tanulmányozza a lesze­relés kérdését, amely az ENSZ politikai bizottsága elé fog kerülni. Az AFP jelenti: Pineau francia külügymi­niszter vasárnap este repülő­ A Borba válasza a Kínai EP állásfoglalására A Borba vasárnapi száma tel­jes terjedelemben közölte a Zsenminzsipao: ►►Még egyszer a proletárdiktatúra történelmi tapasztalatairól című cikkének az Új Kína hírügynökség által lerövidített változatát. A Borba akkor »►Néhány észrevétele címmel megjegyzé­seket fűzött a n nagy jelentőségű kínai cikkhez. (A Zsenminzsipao cikkét, amely a Kínai Kommu­nista Párt politikai bizottságá­nak kibővített ülésén lezajlott vita alapján készült, a Népaka­rat december 31-i számában is­mertettük.) A Borba egyebek között eze­ket írja: — Mindenekelőtt rendkívül pozitívnak tekintjük azt a tényt, hogy a Kínai Kommu­nista Párt vezetői bekapcsolód­tak a munkásmozgalom néhány időszerű kérdéséről folytatott vitába, tekintet nélkül arra, hogy egyes nézeteikkel egészé­ben vagy csak részben értünk egyet, illetve egyáltalán nem osztjuk őket. A Zsenminzsipao cikkében számos olyan megállapítással, elemzéssel és értékeléssel ta­lálkozunk, amellyel minden jugoszláv kommunista nyom­ban teljes egészében vagy bi­zonyos fenntartással egyetért. Ilyen például a proletárdikta­túra lényegére vonatkozó meg­állapítás. Pontos az a tétel is, amely szerint­­a múltban a magyar dolgozók demokratikus jogai csorbát szenvedtek és forradalmi lelkesedésének gá­tat szabtak. Ugyanakkor az ellenforradalmárok nem­ része­sültek olyan csapásban, ami­lyent megérdemeltek volna«, továbbá, hogy a múltban­­Ma­gyarországon nem jött létre a proletáriátus diktatúrája«. Saj­nos azonban, a kínai elvtársak nem kísérelték meg, hogy vá­laszoljanak arra a kérdésre: vajon milyen hatalmat szer­veztek az elmúlt években Ma­gyarországon a proletárdikta­túra helyett? Ez esetben ugyanis a sztálinizmus jelle­gét illetően más megállapításra jutottak volna és vélemé­nyünk szerint másként tekin­tettek volna Kardelj elvtárs beszédére is. Erről azonban később. Lényegében helytálló a sztálinista cselekedeteket il­lető általános bírálat, valamint a munkáspártokban fellelhető dogmatizmusra és revizioniz­­musra vonatkozó elemzés is. Megjegyezzük azonban, hogy a revizionista jelzőt kissé köny­­nyedén osztogatják. Értékes gondolatokat tartalmaz a cikk a kommunista pártok önállósá­gának szükségességéről és együttműködésük egyenjogú­ságáról is. — Ugyanakkor a cikk egé­szében, különösen pedig a ju­goszláv álláspontot — ponto­sabban Tito és Kardelj elv­társaknak a közelmúltban el­hangzott beszédeit — érintő részében vannak olyan néze­tek is, amelyekkel nem tudunk egyetérteni. — így például a Zsenmin­zsipao cikkének szerzői meg­próbálnak azonosságot találni­­a nyugati burzsoázia és a jobboldali szocialisták« — akik az­­antisztálinisták és sztáli­nisták között folyó harcról be­szélnek«, s akiknek­­rossz szándéka teljesen nyilvánvaló« —, valamint a jugoszláv kom­munisták között, akik szintén megkülönböztetik a sztálinis­tákat azoktól a kommunisták­tól, akik meg vannak győződve a sztálini út helytelenségéről. Nem tekinthetjük elvszerűnek és korrektnek, ha teljesen el­lentétes alapon álló és egészen különböző célokat szolgáló né­zetek között párhuzamot von­nak. Az egyik a szocialista mozgalom gyengítését és szét­zúzását, a másik viszont a szo­cialista mozgalom erősítését kívánja.­­ A cikk szerzői ezzel a lo­gikával jutottak olyan meg­állapításra is, amely azzal vá­dolja Tito elvtársat, hogy a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége álláspontjának nyílt kifejtésével bomlasztja a nem­zetközi munkásmozgalmat. Mi azt a nézetet valljuk, hogy a nyílt, építő jellegű elvtársi vé­leménycsere hozzájárulhat a nemzetközi munkásmozgalmat érintő kérdések megoldásához és hogy a mozgalmon belül csupán ily módon lehet egysé­ges irányvonalat kiépíteni. Ha elfogadnánk azt a nézetet, hogy csupán a szocializmus ellenségeinek hasznát s hogy a szocializmus ügyére nézve ká­ros minden nyilván­os vita azokról a problémákról, ame­lyekben a vélemények külön­bözőek — akkor tulajdonkép­pen megszüntetnénk minden vitát. — Semmi alapja sincs annak az állításnak, hogy Tito elvtárs­­megtámadott majdnem min­den szocialista országot és a kommunista pártok nagy ré­szét is«, s hogy­­ellenséges ma­gatartást tanúsított a testvér­pártokkal szemben«. Mindez legfeljebb csak akkor áll, ha a szocialista országok közötti nem egyenjogú viszony bizo­nyos irányzatainak, illetve a sztálini korszak negatív örök­sége megőrzését célzó törekvé­seknek a bírálatát a szocializ­mus elleni támadásnak tekint­jük. A Borba a továbbiakban rá­mutat: a múlt hibáit és gyen­geségeit nem lehet felszámolni azon régi módszerekkel és for­mákkal, amelyek a gyakorlat­ban nem váltak be. Ezeket csak az új helyzetnek megfelelő meg­oldások keresésével lehet fel­számolni, olyan megoldásokkal, amelyek a szocialista erők irá­nyába hatnak s nem húznak vissza a Rákosi-féle időszak módszereihez. A Borba ezután­­hiányos­nak és elégtelennek­ minősíti a Zsenminzsipao azon megálla­pítását, hogy­­Sztálin hibákat követett el­, és megállapítja: -Sajnálatos, hogy a cikk szer­zői a fenti megállapításnál to­vább nem mennek, mert kü­lönben feltétlenül érdekes kö­vetkeztetésre jutottak volna a sztálinizmus társadalmi lénye­gét illetően.« Újból készpénzért vásárolunk hálószobát, kombinált bú­tort és mindenféle bútort. Telefonhívásra házhoz megyünk. HASZNÁLTCIKK KTSZ Telefon­ 341—746. 125—438 Újból készpénzért vásárolunk férfi, női ruházati cikkeket, cipót, fehérneműt, szőnyeget, függönyt, takarót, bőröndöt. Felvevőhelyeink: HI., Vörösvári út 11 VI. , Aradi utca 16 VII. , Tanács körút 11 VII. , Landler­­Jenő utca 47 VIII. , Népszínház utca 20 Vill. Kun utca 12 Az Orion Rádió és Villamossági Vállalat TMK-ja felvesz ala­csony- és magasnyomású ka­zán, valamint központi fűtő­berendezés üzemben tartásában gyakorlattal rendelkező mérnököt vagy technikust. Jelentkezés: X., Jászberényi út 29. Munkaügyi osztály 8—16,30-ig Helyreállíttató, tataroztató közületek és vállalatok! Az építőipari és rokonszak­mákban a szabad kisipari ka­pacitást az Építőiparosok Ösz­­szevont Ipartestülete (VH., Wesselényi utca 73.) tartja nyilván. Telefon: 225—649. Kisiparos kartársak! Kérjük, hogy szabad budapesti kapacitásukat a fenti címre mielőbb és folyamatosan je­lentsék be.

Next