Népakarat, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. sz.)

1957-02-24 / 46. szám

- TUDOMÁNY — TECHNIKA — TUDOMÁNY - TECHNIKA - TUDOMÁNY Kibernetikai számológépet gyártana egy magyar szövetkezet — HA HAGYNÁK... NÉHÁNY HÉT óta különös Szövegű hirdetés tűnik fel idő­ről időre a lapok­ban: GYUBER — KIBERNETIKA. Mi ez a titokzatosnak tűnő formula? A GYUBER — különleges villamosberendezéseket gyártó kisipari szövetkezet neve. A kibernetika pedig a második világháború óta kibontakozó ipari forradalom és a nyomá­ban járó teljes automatizálás egyik legfontosabb segédtudo­mánya, az automatikák vezér­lésének rendszere. Maga az elnevezés a »Kiber­­nosz« görög szóból ered, ami kormányzást, irányítást jelent. A kibernetikát elsőként Nor­bert Wiener, az egyik legki­válóbb amerikai matematikus, a Columbia Egyetem és a massachussetsi technológiai intézet professzora alakította ki. Wiener jutott először arra a gondolatra, hogy a vezérlő berendezések egyes rendszerei­ben észlelhető törvényszerűsé­gek bizonyos tekintetben ha­sonlítanak az állati és emberi idegrendszerben végbemenő folyamatok törvényszerűségei­hez. A kibernetikai tudomá­nyok művelői azután világ­szerte elkezdtek kutatni, ab­ban az irányban, hogyan lehet­ne ezt a »hasonlóságot« a kor­szerű géprendszerek önműködő irányításában hasznosítani. De hogyan függ össze mind­ez a GYUBER-rel és a hirde­téssel? Úgy, hogy a szövetke­zet fő munkaterülete most a XX. század legutolsó éveinek egyik uralkodó és legújabb te­rülete: a kibernetika. A bá­nyászati robbantógépezetek mellett most kibernetikai ana­lógiás számológépekkel fog­lalkoznak. AZ ANALÓGIÁS számoló­gépek, a közismert »elektro­nikus agyak«, a digitális szá­mológépek «­ifjabb kisöccsei«. Nem általános célokra készül­nek, hanem egy-egy probléma­kör megoldására Elvileg min­den fizikai, műszaki, vagy akár biológiai feladat megoldására lehet analógiás számológépet készíteni, ha a feladatot mate­matikai képlettel ki lehet fe­jezni. De ezek a gépeik órák alatt végzik el a számítást, amely e gépeik nélkül esetleg több hónapig is tarthat, sok­szor pedig egyenesen megold­hatatlan feladat. Az analógiás számológépek egyben legfőbb alkotó elemei az önműködő gépsorok és automata gyárak vezérlésének. Az elektroanalógiás számoló­gépek előállítása hatalmas gazdasági lehetőséget biztosít nemcsak a szövetkezet, de egész népgazdaságunk részére is. Jelenleg még csak néhány nagy vezető ipari országban foglalkoznak gyártásukkal, de külföldre alig adnak el. A ke­reslet viszont máris nagy és egyre növekszik. Az említett piaci helyzet miatt van olyan gépfajta is, amely hozzávető­le­gesen ugyanannyi dollárért he­lyezhető el, mint amennyi fo­rintba kerül hazai előállítása. Az ilyenfajta készülékeik elő­állításának elengedhetetlen feltétele a magas színvonalú el­méleti — elsősorban matema­tikai — és az ügyes gyakorlati munka egyesítése. Ennek kö­vetkezménye a GYUBER-szö­­vetkezet »mérnök-üzem« jelle­ge. Ez azt jelenti, hogy az üzem dolgozóinak nagy része — 60—70 százaléka — külön­leges elméleti képzettségű mérnök, esetleg mérnökhall­gató, nagy gyakorlatú techni­kus vagy más szakember. Ugyanis a GYUBER-nél a ter­melő jellegű munkák nagy ré­szét is műszakiak végzik. Az üzem kis létszáma ellenére a szokásos forgácsoló, lakatos, elektromechanikus, elektromű­szerész, elektronikus szerelő és más csoportokon kívül saját öntödével, bakelitüzemmel, sőt dokkozóval is rendelkezik. A kis létszámmal ezt úgy egyez­tetik össze, hogy a legtöbb munkatárs legalább két, sok azonban három-négy szakmá­hoz is kifogástalanul ért. NEM KELL különösebb köz­­gazdasági képzettség annak a felismeréséhez, mit jelent a magyar népgazdaság számára egy olyan gyártmány, amely­ből egy-egy külföldi ország­nak legfeljebb csak néhány tucat egyedi darabra van szüksége, ezért a nagy világ­cégeknek nem érdemes »rá­állni«, és így nekünk mono­polhelyzetünk lehet a világ­piacon. * Ezek után az olvasó azt hi­­hetné, hogy a szövetkezetet, amely ilyen különleges fel­adatra vállalkozik, minden illetékes szerv támogatja. Ép­pen ellenkezőleg. Évek óta minden eszközzel elnyomják őket. Az elmúlt években azért nyomták el, hogy ne csinálja­nak konkurrenciát a bányá­szati robbantó berendezéseket előállító állami vállalatnak. A­ külföldi üzletfeleket ma is kénytelenek kézzel-lábbal «le­beszélni« üzemlátogatási ter­vükről, nehogy meglássák: a világpiacon fogalmat jelentő gyártmányok nedves, primitív berendezésű pincehelyiségek­ben készülnek. Pedig 1958-ban­­ ■ a GYUBER már ott akar len­ni a brüsszeli világkiállítási­ magyar pavilonjában, ahol egész elektro-analógiás szá­mológép-sorozatot szeretnének bemutatni a világnak. De adják meg hozzá az illetékesek az alapot, a megfelelő üzemhelyi­séget. Bacsó János 1957. február 24. ■fra/cUi­­éfr*r­«/*-ri€° AuucíUidc^é­n abba keltett kátyúi ÚJRA DIVATBA JÖN A TURNOR Babonás áldozat HONVÁGY Az illetékesek figyelmébe — Mi az, Amor kartárs, maga nem dolgozik? — Minek strapáljam magam? Feladok egy apróhirdetést és kész. — Mit csodálkozik, művész úr? Maga telefo­nált, hogy folytatjuk az aktot... Ha Don Juan feltámadna és Pestre jönne |­­_1 1­EHy/ Hy _ Sajnos, nem vehetjük fel. A vállalatnál már három Don Juan van ... A — Hát kellett nekem eljön­ni a Karpfenstein utcából?!... És ezt nevezik közbizton­ságnak! Az ember megy gya­nútlanul az utcán és szembe­jön a férj... — Ezeket a számokat megjátszom a lottón! Neki is könnyebb Új technikai eljárás üveg­vázák díszítéséhez A világszerte híres csehszlo­vák üvegipar igen érdekes, új technikai eljárást alkalmaz az üvegvázák díszítésénél. A «Má­jus 9« üveggyár dolgozói úgy­nevezett kohászati formázással díszítik az üveget. Az új eljárás lényege, hogy 8—900 fok Cel­sius hőmérsékleten díszítsék az üveget. E módszerrel egy dolgozó nyolc óra alatt 16 üvegváza díszítését végzi el. Vegyipari és gyógyszeripari alapanyagokat gyártanak vadgesztenyéből Ismert dolog, hogy a vad­­gesztenye értékes anyagokat (olajat, fehérjét és cserző­anyagot) tartalmaz. A Német Demokratikus Köztársaságban a tudósok legújabban a vad­­gesztenye eddig értéktelennek vélt anyagát, a keserű ízű sza­­ponint is hasznosítják. Ma már speciális gyárakban dolgozzák fel a vadgesztenyét. A geszte­nye héját lefejtik, gyümölcsét összetörik és az így előállított masszát üstökben főzik. Főzés után vízzel és szódás oldattal mossák és választják ki a gesztenyéből az eddig kárba­­veszett szaponint, amely a gyógyszer- és vegyipar fontos alapanyaga. Párolgást gátló alkohol Ausztráliai kutatók alkal­mazzák a víztartályok párol­gásának csökkentésére az úgy­nevezett cetyl-al­koholt. A leg­utóbb végzett kísérletek ered­ményei szerint az alkohol 70 százalékkal csökkenti a párol­gást. Az eljárás érdekessége, hogy miközben az alkohol megakadályozza a víz párolgá­sát, ugyanakkor átengedi az oxigént a levegőből és így a víz friss marad. NÉPAKARAT Mesterséges Golf-áramlat Amerikai lapok számolnak be a szovjet tudósok nagysza­bású tervéről, amelynek vég­rehajtásával meg akarják aka­dályozni, hogy a sarkvidéki tengeráramlatok dél felé hatol­janak. Ugyanekkor elképzelé­sük szerint felmelegítenék az északsarki víztömegek egy ré­szét. A terv szerint Szibéria és Alaszka között körülbelül 88 kilométer hosszú gáttal meg­akadályoznák a jéghegyek és hideg tengeráramlatok behato­lását a Csendes-óceánba. A Csendes-óceán melegebb vizét viszont átnyomnák az Északi Jegestengerbe. A mesterséges «Golf-áramlat« energia-szük­ségletét egy kétmillió kilowatt teljesítőképességű atomerőmű­vel fedeznék. A szovjet tudó­sok véleménye szerint a terv megvalósítása esetén megvál­tozna Észak-Ázsia, Amerika és Északkelet-Európa éghajlata. A terv másik része szerint a Tatár-szorosban — Szibéria és a Szahalin-szigetek között — 8 kilométer hosszú mólót építenének. Ezzel zárnák el az Ohoczki-tenger felől érkező hi­deg áramlat útját a Japán­­tenger felé. Ily módon a ten­gervíz felmelegedne, Japán, Korea, Szibéria és a környező szigetek partvidékének éghaj­lata enyhébbé válna. Az észak-amerikai Illinois állambeli technológiai Intézet professzorának, B. A. Wasil­­nak a véleménye szerint erre a célra 4—10 méter mély mó­lót kellene építeni. Hasonló hosszúságú gátak és mólók már eddig is készültek. Az amerikai tudós véleménye sze­rint a Tatár-szoros «jégelzáró­jának« építése két év alatt megoldható. 11

Next