Népakarat, 1957. április (2. évfolyam, 77–99. sz.)

1957-04-02 / 77. szám

Két akna - két világ TATABÁNYÁN • SZAKSZERVEZETI ÉLET Elhanyagolt vágatok, alacsony teljesítmények a Vil-esben Rend, fegyelem, munkakedv , siker a Vill-asban Az ország szénellátásának biztosításáért dolgozó bányá­szok hétről hétre újabb sikerekkel dicsekedhetnek. A tatabá­nyai tröszt például a legutóbbi jelentés szerint március 23-án teljesítette negyedévi tervét. Mi van e jelentés mögött, ezt vizsgáltuk meg Tatabányán. A VII. és a VIII. aknát látogattuk meg. Mindkettőben arra törekednek a bányászok, hogy mielőbb elérjék az októ­ber előtti teljesítményt. Mit mutatnak a számok? VIII-as akna: az egy főre eső termelés 1,8 tonna. Egy tonna szén önköltsége 145 forint. VII-es akna: az egy főre eső termelés 1,1 tonna. Egy tonna szén önköltsége 276 forint. Mi magyarázza ezt a különbséget? A szakmánybér bevezetése óta nem kell sok biztatás a Vill­asban A VIII. akna dolgozói még január elején elhatározták: március végére annyi szenet adnak, mint október előtt. A mennyiség növelése mellett minden erővel az önköltség csökkentésére törekszik a bá­nyász, az aknász, a lőmester, a lakatos, a mérnök.­­ Ettől függ, hogy má­sodik negyedév végére meny­nyi lesz a nyereségrészese­dés — magyarázta Paci István, a szakszervezeti bi­zottság elnöke és jól megértet­ték ezt a bányászok: egyik hó­napról a másikra 319 000 fo­rinttal csökkentették az ön­költséget. Ezzel elérték az ok­tóber előtti színvonalat. A IX-es pillérnél dolgozik Román Károly, Palócz István és Csizma Iván. Mindhárman a Kossuth-díjas Lugosi Ferenc csapatának tagjai. A brigád februárban 1720 csille szenet adott s fejenként átlagban 120,44 forintot kerestek műsza­konként. — Ma hány csillét adnak a műszak végéig? — kérdezzük. — Tegnap 35-öt, de ma még jobban megy, megrakjuk a 40-et is — mondják. — Higgye el, a szakmány­­bérezés bevezetése óta nem kell nekünk sok biztatás — mondják. — Dolgozunk mi. Mint már említettük, a VII-es aknán alacsonyak a fej­teljesítmények és magas az ön­költség. Mi lehet itt a baj? A választ Somlói György üzem­vezetőtől és Mosonyi Zoltán főmérnöktől kapjuk meg. — Hiba van a technológia fegyelem körül, nincsenek nagykapacitású munkahe­lyeink, nem kapunk elegendő TH-gyűrűt a tröszttől, sínszer hiánnyal is küzdünk — sorol­ják. (Kiderült a napokban hogy 200 gyűrűt nem építet­tek be. Tehát a meglevőt serr használták fel.) Meglátogatjuk Németh Já­nos csapatát a felső szinten ahol alapközle szállítófolyosó vánnak teljesen meddő, ke­mény kőben. Kétszer nyolc óra alatt két darab TH-gyűrű amennyire erőnkből, tudá­sunkból telik. Nem is egyszer kaptunk az elmúlt két hónap­ban dicséretet Padi Pista bá­csitól. Alig múlik el nap, hogy ne látogatna meg bennünket a szakszervezeti elnökünk. Ahol nem áldozzák fel a holnapot a pillanatért A bánya legtávolabbi részén két testvérre akadunk. Biri János és József. Kléber Fe­renc csapatában dolgozik, a legmélyebb szinten. Nagy itt a nyomás, a levegő is rossz, de már készül a levegővágat. Ez a csapat februárban több mint 2000 csille szenet adott. Igaz, a munkavédelemre nem kaptak külön utasítást, de Padi István az üzemvezető­vel együtt járja a bányát és ha valahol hanyagságot, felü­letességet tapasztalnak, azon­­nyomban abbahagyatják a ter­melőmunkát és kijavíttatják a hibát. Nem áldozzák fel a holna­pot a VIII-as aknában a pilla­natnyi sikerekért. Jelenleg is 15 feltáró, előváló csapatuk dolgozik és már túlteljesítették az első negyedévre előírt 1180 folyóméteres elővárási tervet: 1300 méternél tartanak, szerelnek össze (két darab TH- gyűrű beszerelése 1,20 méter előrehaladást jelent). Bizony a gyűrűk kengyelcsavarjai nem az előírásnak megfelelően il­leszkednek egym­ás mellé. Pe-­­­dig jól megfizetik ezt a mun- f­kát, hiszen az elmúlt hónap-­ ban 134 forint volt műszakke-­ resetük. Reif Sándorék, akik­ szintén elővár­osban dolgoz-­ nak, már jóval eltértek a meg-­­adott iránytól, s ráadásul az­ újonnan lefektetett vágányzat­ úgy hullámzik, mint a kígyó,} így nem csoda, ha a tele csille} műszakonként háromszor is} kisiklik. Az ilyen karambolok} helyreállítása hosszú órákat­­ vesz igénybe. Ezt a vágatot a} most feltárás alatt levő mező} szállítófolyosójának szánják,} de igen lassan haladnak vele.} Itt ugyan nemigen gondolnak­ a holnapra,­­ keressük a biztonsági csil­­lefogó sorompót. Pedig ha el­szakad a villa drótkötele, a visszarohanó csille halálra zúz­hatja az embert. Az első szenelő munkahe­lyen — Albert Istvánt és Mer­hallt Józsefet találjuk itt — a nagy talpduzzadás miatt annyira összeszűkült a vágat, hogy alig fér el a csille. — Ha kibővítenék a folyo­sót, nem húsz, hanem harminc csillét termelhetnénk műsza­konként — mondják az itt dolgozók. Az egyik szénporos bányász megállít: — Tegye már szóvá azt is, hogy a síkvölgyi mun­kásszállásokon lakók piszkos szobákban, elhanyagolt kör­nyezetben kénytelenek szabad idejüket tölteni. Ha Tatabá­nyán esik az eső, sár van. Ha nem esik, por van. Rossz a közvilágítás, az ember sötét­ben a nyakát szegi az utcá­kon. Hányszor szóvá tettük mindezt már a szakszervezeti taggyűléseken, meg a tanácsi fogadónapokon. Hiába, semmi sem változott.­ Ezt tapasztaljuk a két akná­ban. Elég ahhoz, hogy megál­lapítsuk, melyik a követendő példa. Az egyik aknában azt látjuk, hogy a mindenáron való tervteljesítés megbosszul­ja magát az önköltségben, ter­melékenységben, munkavéde­lemben. A másik aknában vi­szont a vezetők és a bányá­szok egy akaraton vannak, nincs olyan feladat, amit kö­zös erővel meg nem oldaná­nak. A VII-es aknában tapasztal­takért természetesen nem le­het csupán az akna vezetőit, bányászait hibáztatni. Hiszen az elmúlt évek során nem egy­szer hallották, nemcsak a trösztnél, de a minisztérium­ban is a parancsot: versenyez­zetek, ennyi és ennyi ezer tonna szenet adjatok, más semmi sem fontos. S ez a for­ma nem helyes. A követendő példát a VIII-as akna mutatja. Bérczes György A VII-esben úgy hullámzik a vágány, mint a kígyó Külföldi piani­ték és zongorák nagy választékban kaphatók A ZONGORATEREMBEN, Lenin körút 101. Telefon: 123.398 használt zongorát és piani­­tót magas áron vásárolunk KE­t bent és bedolgozó tagnak FELVESZÜNK Állandó munkát biztosítunk KESZTYŰKÖTŐ­NŐKET bedolgozó tagnak FELVESZÜNK folyamatos munkát biztosítunk Jelentkezés: V., Gerlóczy u. Szövetkezet Buksi-részleg 11 2 A szűk folyosón alig fér el, a csille­g Recseg-ropog felettünk a kőzet, amikor Dávid József­ék munkahelyére érünk. Először csak tojás nagyságú darabok potyognak, majd mint valami lavina omlik a tetőről a szén. Dávid József éppen csak hogy félre tud ugrani. De nem ez az egyetlen fogyatékosság a balesetvédelem terén. Egy ereszkében, ahol teli csillét húztak fel villával, hiába Nagy siker! 244 210 látogató SICT VALLOMÁS URÁNIA SZIKRA MÁJUS 1 ALKOTMÁNY FELSZABADULÁS HUNYADI MUNKÁS TÁTRA ZUGLÓI SZABADSÁG (XI. ker.) csak délután Ezer magyar gyermek töltheti á­t Németországban a nyári szünidőt jelentettek be sajtófogadáson a német segélybizottság tagjai A szocialista Magyarország­­ megsegítésére a Német De­­­mokratikus Köztársaságban­­alakult bizottság elnöke, Adolf St Henecke Nemzeti-díjas bá­­­­nyász, Heinz Brühl, a bizott­­­­ság titkára, a német szakszer­­[ vezeti szövetség titkára és­­ Siegfried Bowenz, a bizottság [tagja, Nemzeti-díjas újító, a [ német szakszervezeti szövet­­[ség elnökségének tagja hét­­f­­őin délután a Margitszigeti [Nagyszállóban találkozott a [magyar sajtó képviselőivel. [ A kötetlen beszélgetés ke­­­­retében először arról a nagy ► élményről szóltak, amelyben a ► Szaktanács székházában va­► sárnap tartott szülői értekez­letem részük volt. A Német ► Demokratikus Köztársaságban [üdülő 3700 magyar gyermek­ének mintegy nyolcezer hozzá­tartozója látogatta meg ezen­­ a napon a Szaktanács szék­­[­házát, hogy átvegye a terme­­[­kéktől érkezett leveleket [ (mintegy ezer levelet postán [továbbítanak a szüleik címé­­re), meghallgassa a gyerekek [ magnetofonra vett üzeneteit [és hálája kifejezéséül kezet [szorítson a német vendégek­­[kel. [ A Népakarat Németország­iban járt munkatársai ismé­­­­telten beszámoltak már la­­[punk hasábjain az NDK-bam [üdülő magyar gyermekek éle­­[téről. Ezért most inkább a [ Magyarország megsegítésére [ alakult bizottság munkájáról [és további terveiről kérdezget­­­tük vendégeinket.­­ — Munkások, parasztok, ér­­­telmiségiek, a nemzeti nép­­[ hadsereg katonái, kisiparosok ► siettek a magyar nép segítsé­► gére és spontán tömegmozgal­► múltnak adott szervezett for­► mái bizottságunk. Jellemző ► adat — mondotta Heinz Brühl, ► a bizottság titkára —, hogy ► az NDK kormányának 22 mil­►­lió márka értékű adománya Amellett a lakosság természet­beni és pénzbeli gyűjtésének összege mintegy 11 millió márka. — Ugyanakkor a Német Szövetségi Köztársaságban — jegyzi meg Adolf Henecke elnök —, melynek lakossága jóval nagyobb, mint az NDK-é, csupán egymillió márkát —­űj­­töttek. És a bizottság munkája még korántsem ért véget. — Április 7-én a Német Ke­reskedelmi Dolgozók Szak­szervezetének adománya 15 teherautón érkezik Budapest­re. Április 14-én újabb, még nagyobb szállítmányt küldünk, összesen 100 teherautóval, fő­ként ruhaneműt — számol be Heinz Brühl. — Több iskolá­ba akciót kezdeményeznek­ a tragikus események során kárt szenvedett budapesti is­kolák elpusztult berendezésé­nek pótlására. — A sonnebergi játékvá­rosban 1500 márka értékű já­tékot vásároltak a gyermekek ajándékul magyar pajtásaik­nak — említi meg Adolf He­­necke elnök, aki jogos büsz­keséggel emlékezik meg szak­társairól is. — A német szén­bányászok, akik a többi mun­kással együtt kivették részü­ket a gyűjtésből, illetmény­szenükből 900 tonna brikettet küldenek Magyarországra. A magyar gyermekek igen jól érzik magukat, ami abból is kitűnik, hogy amint közele­dik a hazatérés ideje, aján­déktárgyakat kérnek levélben szüleiktől a német nevelők és német pajtásaik számára. Egy egész szervezet foglalkozik azzal, hogy a búcsúzásra kellő számú bőröndöt készítsenek, amelyekben a kis üdülők ha­zahozhatják a kapott ruha- és játékajándékot. A Köl­­pingsee-ben elhelyezett gyer­mekek és magyar nevelőik felháborodottan tiltakoztak levelükben a Szabad Európa Rádiónak álhíre ellen, amely a magyar gyermekeket ért hajószerencsétlenségről szá­molt be. A bizottság tagjai most ismét megnyugtatják a szülőket: a gyermekek jól vannak, lelkiismeretesen gon­doskodnak róluk, minden igényt kielégítő az orvosi ellenőrzés. A postára sem le­het jogos panasz, inkább az a hiba, hogy sok szülő helytele­nül címezi meg levelét, s így az esetleg nem jut el a gyer­mekhez. (A 46 üdülő pontos címe a Szaktanácsnál a szülő rendelkezésére áll.) A bizott­ság egyébként tervbe vette, hogy a nyári szünidőben újabb ezer magyar gyermeket lát vendégül. Igazgatók és szakszervezeti vezetők tanácskozása Népakarat szerkesztőségében­ Április 1-én délután a Nép­akarat szerkesztőségében a Szaktanács és a szerkesztő­ség meghívására több buda­pesti nagy-, közép- és kisüzem igazgatói vitatták meg gazda­sági életünk aktuális kérdé­seit. A vita során többen szól­tak hozzá a vállalatvezetés ön­állóságának kérdéséhez. Majd minden igazgató beszélt a munkástanács és az igazgatók viszonyáról, és részletesen tag­lalták felszólalásaikban a szakszervezetek szerepét. A vita anyagának részletesebb ismertetésére visszatérünk. Munkanélkü­li segélyt fizet közalkalmazottak szakszervezete és a HVDSZ bi­ zottsága április 1 és április 10 között segélyt folyósít azoknak a munkanélküli szakszervezeti­­ tagoknak, akik állami munka-­­ nélküli segélyben már része­sültek. A segély kifizetésére a­­ szakszervezet központjában :(VIII., Puskin u. 4) délelőtt ,9—12 óra között kerül sor. A­­ fővárosi tanácstól, az Orszá­gos Tervhivataltól, a Könnyű­ipari Minisztériumtól és a­­ Központi Statisztikai Hivatal­­tól elbocsátottak volt munka- s helyük szakszervezeti bizott­ságánál kaphatják meg segé­­­lyüket. [ A HVDSZSZ is megkezdi áp­­­rilis 1-én a munkanélküli se­gélyek kifizetését. A szakszer­­­­vezet igényjogosult tagjai Bu­­­dapesten a szakszervezeti köz­­pontban (VI., Benczúr u. 43), [vidéken a területi bizottság I­goknál vehetik fel a segélyt. ] A munkanélküli segélyek el­­­­bírálásához és kifizetéséhez a­­ munkakönyv, a személyazo­­­nossági igazolvány és a szak- s szervezeti tagsági könyv fel- s mutatása szükséges. A közalkalmazottak szak­­szervezetének budapesti bi- Építők a Rákóczi úton Bemutatjuk a szereplőke­t, a negyvenöt­ per­ egyesei zaz a 45. sz. Állami Építő­­ 1. számú főépítésvezetőjé­­e, Budapest, dolgozói.­­ A ház, a Rákóczi út egyik nagy, négyemeletes épülete. Főpil­lért találtak el a lövedékek az ősszel, s emiatt az épület jobbszárnyán a négy emelet egy sóhajjal beomlott. A ház előtt felvonó állvá­nya magasodik, téglát, csere­pet, habarcsot hordanak, fa­lak nőnek. Egy görög fiú Szatmárba nősül Vattaruhás öreg kőműve­sektől svájci sapkát viselő, újonc legénykékig mindenféle korosztállyal lehet találkozni itt. S a véletlen elsőnek egy egész brigáddal hoz össze: Diószegi Bertalannal és tíz társával. A brigád nem hol­mi most összeverődött alkal­mi együttes! Először is vala­mennyien Szatmár megyeiek, kivéve Bujanosz Evangéloszt, a görög fiút. De az is oda nősült, valahová Mátészalka­­ mellé s ezért­­tiszteletbeli ♦ szatmárinak­ számítják. Fe­kete kalapja peremét felpör­­dítve, otthonos mozdulattal bújik képünkön is Evangélosz (akit egyébként Jancsinak tisztelnek) az öt és félmázsás vasbetongerenda alá. Bíró Piri és Reményi Aranka, a brigád lányai, fényképészt és újságírót látván, azonnal­­ a legkedveltebb témával, a férj­­hezmenéssel kezdik ugratni egymást. A két Rózsavölgyi­­testvér, Pintye Sándor, Kon­­czányi szaki és a többiek ös­szeszokott kis családdá vál­tak. Tehetik: öt éve dolgoz­nak együtt... S ez nagy idő. Munkájukról sokat­­beszél­hetne­ a Hévízi úti lakás­építkezés, meg jó pár épület szerte a fővárosban. De hát csak a brigádról szóljunk? Hát a többiek? A „szakadék”” hősei Mészáros szaki, az­­öreg Mészáros­, az állványozás mestere. Azokat a bizo­­£ nyos­­halszálkákat­, az össze­roskant tetőszerkezet marad­ványait, a nyolc-tízmázsás »tiplifákat« ő és társai dacol­ták alá és eregették le a ma­gasból. Kötéltáncosokat meg­szégyenítő produkció volt... A kőművesek keze alatt belső falak nőnek. Pusztai Miska bácsit is egy sebesen növekvő fal mellett találjuk. Mit mondanak a vezetők? Tóth István építésvezető - he­lyettese. Somogyi technikus. Olyan gárdájuk van, amellyel nem félnek semmiféle feladat­tól. Árkád-gondok Pedig erre a fejre szükség van. Nemcsak ezt a házat építik. Az­­övék­ — és 118 emberüké — például a Rá­kóczi út 52, 62 és a Lenin körút 5—7 is. Olyan gondjaik is vannak, hogy például a még mindig levegőben lebegő -árkád-kérdés­ miatt nem tudják, állványozzanak-e egy­két ház nagytatarozásához. Ki tudja még, hogyan festenek majd a homlokzatok? Másutt az anyagot, szerszámot kell félteni, mert a 62-es házban ujjnepulo is.eraviu-noz leivá­­j­nult egy maszek építő is — s­­ az összekeveredés lehetőségei­­ -igen jók­...­­ Mindezek ellenére nem félt-­­jük a 45/1-eseket. S ha Tóth­­ István azt mondja: április­­ 15-re kész az első két eme- 3 let, májusban valamennyi,­­ akkor ezt nemcsak ígéretnek,* hanem örömhírnek könyvel-* hetjük el. Eddig volna a riport, azm-1 kor megjelenik Diószegi sza- 2 ki, annak a brigádnak a je-­­­lenlegi vezetője, amellyel 2 utunk során legelőször ismer-1 kedtünk meg. A noteszt nézi, 2 meg a ceruzát. ' — Tessék még belevenni a­­ Hidasi­ Dezső nevét. I — Miért, hát hol van? j — Ő a brigádvezető. Csak * most, pár napja kórházban « van. De hát együtt vagyunk,­ amit elértünk, vele értük * el... j Így­ kerül ide Hidasi Dezső J neve. Mert ha kórházban fék- 2 szik is, így kívánja a brigád. 2 Meg az építő-összetartás. 2 Baktai Ferenc « első tárgyjutalom sorsolása a LOTTÓ ÖTÖDIK SORSOLÁSA április 5-én, pénteken délután 6 órakor a MEDOSZSZ Móricz Zsigmond Kultúrtermében Jókai utca 2—4. szám A MŰSORBAN A LOTTÓ-ÁRUHÁZ tavaszi—nyári divatbemutatója NÉPAKARAT A bolgár szakszervezeti küldöttség látogatása A hazánkban tartózkodó bolgár szakszervezeti küldött­ség meglátogatta a III. kerü­­eti rendelőintézetet, ahol át­­adta a bolgár szervezett dol­gozók ajándékát: ruhanemű­és élelmiszer-csomagokat. A rendelőintézet dolgozói mőleg baráti fogadtatásban ré­szesítették a küldötteket. A bar­áti beszélgetés során a bol­gár küldöttség vezetője hang­súlyozta: látogatásuk és az ajándék a nemzetközi szoli­daritás, segítő szándék kife­jezője. Herepei dr., a szak­szervezeti bizottság elnöke vá­­aszában kiemelte: " A kül­döttség látogatása tovább erő­síti a rendelőintézet dolgozói­nak azt a szilárd meggyőződé­sét, hogy hazánk a szocialista táborhoz tartozik, és sikeresen felépítjük a szocializmust. — A III. kerületi rendelő ácsi, és talán Budapest leg­is ostobább körülmények kö­zött levő intézete. Helyesel­jük, hogy külföldi barátaink­­nak azt is megmutatjuk, ahol még hiba van, amin javítani kell — mondották a látogatás kapcsán többen is a rendelő­intézet dolgozói közül. 1957. április 1.

Next