Népakarat, 1957. december (2. évfolyam, 282–304. sz.)
1957-12-01 / 282. szám
"Világ proletárjai egyesüljetek! A MAGYAR SZABAD SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA 2. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM ÁRA 89 FILLÉR 1957. DECEMBER 1. VASÁRNAP . Kádár János elvtárs beszéde a vasasszakszervezet kongresszusán a párt és a szakszervezetek kapcsolatáról, az életszínvonalról, a munkásság feladatairól A vasasszakszervezet XXII. kongresszusának szombati tanácskozásán megjelent , felszólalt Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Az alábbiakban közöljük Kádár elvtárs beszédének rövidített szövegét. Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Szaktársak! Szívből üdvözlöm a XXII. kongresszus valamennyi résztvevőjét és a testvéri külföldi szakszervezetek képviseletében megjelent elvtársainkat és szaktársainkat A vasas-szakszervezet tanácskozása mindenképpen nagy esemény a magyar munkásmozgalom életében és a Magyar Népköztársaság életében is, ahol proletárdiktatúra van. Mi közel állunk a szakszervezethez, nemcsak azért, mert vagyunk néhányan a pártban és a kormányban, akik vasipariak vagyunk, hanem, mert összeforrott a munkánk a vasipariak harcával. Tudják az elvtársak, hogy ez a székház nemcsak a vasipari munkásságnak hanem a forradalmi munkásoknak is székhelye volt az egész Horthyellenforradalmi periódus alatt. Itt találkoztak az írók a munkássággal. Emlékszem arra a szívszorongató napra, amikor 1941 júniusában, egy vasárnap, mi, kommunisták néhányan eljöttünk — magam is — az itt ülésező földmunkás-kongresszusra és hírét vettük, hogy a hitleri fasiszták megtámadták a Szovjetuniót. Sok minden fontos esemény ment végbe, de a forradalmi munkásság szerepét mutatja, hogy jelenleg a felfegyverzett népet jelképező munkásőrségben van két olyan központi zászlóalj, amely a munkásőrség központi tartaléka és azok közül az egyik a vasas-zászlóalj. Azt lehet mondani, hogy a vasipari munkásság a szó igazi értelmében vett harcban és az alkotás időszakában nagyon nagy szerepet játszott. A vas- A lakáskérdés Ma az országban ez a legjobban feszítő szociális kérdés. De ugyanakkor állítom azt is: ha ezt közelebbről megvizsgáljuk, akkor kitűnik, hogy a faipari munkásság a magyar munkásság derékhada. Az utóbbi időben nagyon sok vita folyt a felszabadulás eredményeiről Sokat beszéltünk a régi hibákról és szidjuk a hibákat De amikor olyan emberek, akik még életükben két kilogramm kőpor ára értéket nem termeltek, gyalázzák a magyar nép 12 éves munkájának eredményeit, akkor, elvtársak, nekünk meg kell védenünk vívmányainkat az ilyen rágalmakkal szemben. Az ellenforradalom utáni konszolidációban benne van a vasipari munkásság becsületes munkája is. Ez nagyon fontos számunkra. Most, amikor a szakszervezet itt tanácskozik, nemcsak arról tanácskozik, hogy mi a baj, mert hiszen nagyon primitív dolog volna, ha csak azt állapítanánk meg, hogy sok vagy kevés a lakás. Erre a kérdésre könnyű válaszolni: kevés a lakás, régen — és ma káskérdés is magasabb fokon jelentkezik ma a dolgozók számára, mint ahogyan ezelőtt 20—25 esztendővel jelentkez folytatás a 2. oldalon) „A Duna Bécsben gyengén árad, — de Pestig kiisszák” A Meteorológiai Intézettől megkérdeztük: a legközelebbi napokban várhatunk-e csapadékot, amely enyhítené a vízhiányt? — Sajnos — hangzott a felelet —, semmilyen csapadékra sincs kilátás. Bécs felől is száraz időt jelentenek, Ausztria sem vár esőt. Ha mégis lenne csapadék, az is hó formájában jelentkezik majd, aminek a vízellátás szempontjából nem vehetjük hasznát. A vízrajzi osztály így tájékoztatott: — A Duna Budapestnél ma 141, Bécsnél azonban 144 centiméter, ami — a tegnapi bécsi vízállást tekintve — kilenc cm áradást mutat. Ez az áradfdás Budapestig, sajnos, alig jelent egy-két centimétert, mert mire ideér a Duna Bécsből, addigra — kiisszák. Holnapra gyenge áradást, 160 cm-es víz- állást vár Bécs. Figyelembe kell vennünk emellett, hogy a hideg hatására a víz összehúzódik, és szivárgási viszony is rosszabb. Mindezeket a tényezőket ös-szevetve, egyelőre sem a csapadék, sem a Duna nem segít megoldani a vízhiány problémáját. } Jó helyre kerül Budapest pénzen a pesti víz története Egészségügyi, oktatási és népművelési kiadásokra fordítják a főváros KILENCVEN ÉVES A BUDAPESTI VÍZVEZETÉK bevételének 79 százalékát . December 13-án az 1958. évi költségvetést A fővárosi tanács végrehajtó bizottságának költségvetési javaslatát Szili Géza, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese, szombat délben ismertette a sajtót munkatársaival. A főváros az új költségvetés keretében az intézmények és gazdálkodó szervek bevételeivel, valamint a tanácsi vállalatok nyereségével és az együttesen kezelt adókkal teljes egészükben rendelkezik, a többi adóbevételből részesedést kap. Az elmúlt évekhez képest tehát a fővárosi tanácsnak jóval nagyobb figyelmet kell fordítania arra, hogy vállalatai jövedelmezőek legyenek. A Pénzügyminisztérium a főváros 1958. évi költségvetése részére 1 675 000 000 forint be - vételi keretnek megfelelő kiadást irányzott elő. Mivel ezt a keret nem fedezné a tényle-| ges szükségletet, a főváros élt a bevételi terv emelésének le- hetőségével, hogy kiadásait is emelhesse Az új költségvetést bevételi oldalát ezért 1 mililiárd 782 804 000 forintra emelhtik fel . A főváros 1958. évi bevételei és kiadásai az előző évihez képest csaknem 220 000 000 forinttal emelkednek. Ebből a 220 millió forintos többletből 127 millió jut a szociális és kulturális ágazatban bekövetkezett létszámemelkedés, valamint általában a béremelés költségeire, 93 millió pedig dologi többletkiadásokra, így például épületfenntartásra, tüzelőre, gyógyszerekre stb. A fővárosi tanács 1958. évi költségvetésében a legnagyobb összeget, 844 millió forintot — az egész költségvetés 47,9 százalékát — az egészségügyi szervezet bővítésére és az egészségügyi ellátás színvonalának javítására fordítják. Az oktatás és népművelés, tehát az iskolák, színházaik stb. költségeire 555,7 millió forintot, vagyis a költségvetés 31,1 százalékát szánják. Az utak, a városrendezés, a piacok, a fürdők fenntartási költségei 254 millió forinttal — 14,2 százalékkal — szerepelnek az új költségvetésben. Az igazgatási apparátus költségei 11,8 millió forintot igényelnek, ami a költségvetés 6,7 százaléka. A tanácsi hatáskörök növekedése ellenére a tisztviselői létszám 1956-hoz képest 787-tel csökkent. (K. K.) Magyar képzőművészek utaztak a Szovjetunióba Pór Bertalan Kossuth-díjas festőművész és Makrisz Agamemnon szobrászművész, a Szovjetunió Kulturális Ügyei Minisztériumának meghívására Moszkvába utazott a Nagy Októberi Szociális Forradalom 40. évfordulója alkalmából rendezett képzőművészeti kiállítás megtekintésére. Egyhónapos tanulmányútra a Szovjetunióba utazott tíz fiatal magyar képzőművész is. Mulató János külkereskedelmi miniszterhelyettes szombat délelőtt tájékoztatást tartott a mezőgazdasági exportról és a gyarmatáruk behozataláról. Elmondotta, hogy a külkereskedelem teljesíti a mezőgazdasági termékek kivitelének tervét, bár az áruösszetétel jelenleg eltér a korábbitól. Általában arra törekszünk, hogy könnyebben értékesíthető árukat exportáljunk. A kivitel a sertéshúsról a marhahús javára tolódik el. A baromfikivitel nem növekedett. A gyümölcsexport ebben az évben kedvezőbb volt, különösen sárgabarackból. Az év végéig 1770 tonna citrom, 40 tonna bors, 130 tonna tea, 1200 tonna narancs, 25 tonna datolya, 20 tonna banán, 200 tonna füge és 153 tonna kakaópor érkezik az országba. Az első narancsszállítmányok már a jövő héten megérkeznek. Mazsolából 150 tonnát vásároltunk. Mulató János elmondotta, hogy ebben az évben kétszerannnyi citromot importáltunk, mint az 1935—38-as években. Az idei citrombehozatal meghaladta a tízezer tonnát. ÖWR7?/ Világvárosi lakónegyed a Mária Valéria nyomortelep helyén Üllői út, II. ütem. A szigorúan kimért, szakszerű kifejezés mögött Budapest fejlődésének egyik legszebb, legmeglepőbb, legnagyszerűbb fejezete rejlik. A Lakóépülettervező Vállalat irodáiban ezen a néven ismerik azokat a munkálatokat, amelyek az Üllői út külső részén, Budapest egyik régi szégyenfoltjának, a Mária Valéria-telepnek, ennek a kapitalista »városfejlesztésre« jellemző nyomortanyának a területén kezdődtek. A beépítési terv elkészítésénél a Buváti és Lakóterv mérnökeinek sikerült a városépítés legkorszerűbb elveit alkalmazniuk. Az új telepen öt lakókörzet lesz, amelyből ez a »II. ütem« kettőt jelent. A két lakókörzet központjaiban 16 tantermes iskola és üzletház áll majd. E kis alközpontok közül az épületek egyszerű és áttekinthető, de mégis változatos rendszerben helyezkednek el. Mint a képen is látható, tulajdonképpen utcafal vagy ház sora nem lesz ezen a telepen. A telep városfelüli sarkán egy hét- és egy ötemeletes épület zárt egységet ad. További tíz hétemeletes toronyház épül, két- és másfélszobás, fürdőszobás lakásokkal; minden lakáshoz étkezőfülkét is építenek. A legérdekesebbek az »A«típusú épületek lesznek. Ezek építése kezdődik el a legközelebbi napokban. Húsz ilyen ház épül — másfélszobás, fürdőszobás lakásokkal. A ház alaprajzilag, elrendezésében és szerkezetében is eltér a megszokott típusoktól. A középső lépcsőház mentén a ház két fele magasság szempontjából eltolódik egymástól, úgy, hogy egyes épületeknek csupán a fele van alápincézve, a másik felén földszintes lakások lesznek. Az »A«-típusú házak kizárólag előregyártott elemekből épülnek; a gépek az odaszállított előregyártott elemekből a házfalakat és a tetőzetet rendkívül gyorsan rakják öszsze. Az egész lakótelepen 7500 lakás lesz, ebből az úgynevezett II. ütem 2800 lakás. Az épületeket Bakos Béla, Cserba Dezső, Gerzsényi István és Magyar Géza építészmérnökök tervezték. A gyászos emlékű Mária Valéria-telep helyén felépül Budapest egyik legszebb, legmodernebb, legegészségesebb városnegyede. (r. i.) Korszerű lakótelep 7500 lakással — a nyomornegyed helyére Pekingi tudósítónk jelentése: KÍNÁBAN ÉLŐ MAGYAROK ? A GYERMEKVÁROSÉRT ► Tízezer kilométer még a mai ► időkben sem kis távolság. Különösen nem azok számára, ► akik sokszor éveken át élnek ► távol hazájuktól. így vannak ► ezzel azok a magyarok is, akik ► mint diplomaták, kereskedel- lmi szakemberek, vagy diákok ►Pekingbeh és a Kínai Népköztársaság más részein élnek és dolgoznak. Természetesen élén► ben érdeklődnek a hazai ese- mények iránt, amelyek hírét ► a Kínába érkező magyar újságok hozzák el számukra. Nagy terömmel olvasták a Népakarat ► felhívását a Gyermekváros l létrehozására, és állandóan figyelemmel kísérték a ¡►Népakarat a Gyermekvárosért¡*•? mozgalom híreit. Az együttérzés akkor vált tettekké, amikor Pekingben is bemutatták a »Két vallomás« című magyar filmet, a magukra hagyott gyermekek életéről szóló, szívbemankoló filmdrámát. Néhány nap alatt 3864 forint gyűlt össze, ezt az összeget rövidesen téli ruhanemű és más, gyermekek részére hasznos cikkek vásárlására fordítják. A Kínában élő magyarok remélik, hogy más külföldi magyarok is bekapcsolódnak e nemes mozgalom támogatásába. Éliás Béla » ► Budapest — a Duna kiraly► nője — szerencsés város, tiszta ► és egészséges ivóvize van. ► Mégis, a kilencvenéves Budapesti Vízműnek gyakran kell birkóznia nehézségekkel a ► Duna alacsony vízállása miatt. ► Jelenleg is hallatlan erőfeszítéseket tesz, hogy ellássa a vámost vízzel. A főváros első központivízművét Mátyás király udvarában építették. Később a törökök vallási és harcászati szempontból fejlesztették Buda vízellátását. Budavár visszafogla►lásakor, 1686-ban, az ostrom alatt azonban jóformán minden berendezés elpusztult. Pest város vezetősége 1857- ben kezdett foglalkozni a városi vízvezeték létesítésével,amit a sűrűn fellépő kolera- éstífuszjárvány tett szükségessé. • Az 1866. évi kolerajárvány • után a városi közgyűlés —1867. június 19-én tartott ülésén — elhatározta a vízvezeték • megépítését. A tanács Lindley angol mérnököt bízta meg a ► aissi vízmű megérttésével. Az i‘ideiglenes vízmű a volt Flotil► Icnplatzon, a mai Kossuth iM►ios téren értlt és 1868 decem► kerében már vizet szolgáltatott. ► 1872-ben egyesült Buda, Pestés Óbuda. Szükségessé vált az ideiglenes vízmű bővítése és a víz minőségének javítása. Wein János, a Vízművek első igazgatója kezdeményezésére megkezdték az óbudai vízmű építését és 1880-ban felépült a Stefánia úti víztorony is. A kibővült vízmű naponta 20 000 köbméter vizet szolgáltatott. Wein János halála után Kaflinger Mihály vette át a Vízmű vezetését. Szükségessé vált a kúthálózat bővítése, mert a víz minősége még mindig nem volt kielégítő. Végleges megoldásként már Wein János a káposztásmemteri dunapartot jelölte ki vízmű létesítésére. Ismételt huzavona után, amelynek az 1892. évi utolsó kolerajárvány vetett véget, Kajlinger Mihály tervei és irányítása alatt 1893—1904 között megépült a végleges vízmű. Két évtizeddel később azután áttértek a villamosüzemeltetésre. Kutakat építettek és javítottak a káposztásmegyeri víz minőségén. A hároméves terv keretében 1947—1950 között megépült a korányi I. és monostori I. vízmű, valamint a cinkotai víztermelő teren. A hálózatba bekapcsolták Soroksárt, Budaörsöt, Budakeszit, Cinkotát, Rákospalotát. Az első ötéves tervben elkészült a margitszigeti hét csáposkút és a Duna alatti új bújtató. Befejezték a gellérthegyi 30 000 köbméteres sziklamedence építését, mely egyedülálló műszaki alkotás Európában. A peremvárosok vízellátásának javítására közel 200 kilométer csővezetéket fektettek, mintegy 800 közkúttal. Bekapcsolták a hálózatba Rákosszentmihályt, Sashalmot, Pestimrét, Pestlőrincet, Nagytétényt, Békásmegyert, Árpádligetet és Adyligetet. Jelenleg a főváros lakosságának 82 százaléka tekinthető vízzel ellátottnak. A 10 százalékos szaporulatot figyelembe véve 1965-ben 750 000 köbméter átlagos és 935 000 köbméter maximális warti fogyasztás várható. Ezek a körülmények sürgős intézkedéseket követelnek: a többi között a délpesti ipari vízmű üzembehelyezését, a palotaiszigeti felszíni kivételi vízmű gyors befejezését, a pócsmegyeri víznyerő területek teljes kiaknázását. A Fővárosi Vízművek fejlesztésének távlati terveit most készíti a Fővárosi Mélyépítő Tervező Vállalat. Remélhetőleg a közeljövőben megkezdik annak a hatalmas vízműrendszernek a kiépítését, amely a fővárostól északra Vác magasságára terjedne és tökéletesen biztosítaná Budapest lakosságának zavartalan vízellátását. Jankovszky János