Népszava, 1958. február (86. évfolyam, 27–50. sz.)

1958-02-28 / 50. szám

NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 1958. FEBRUÁR 28. PÉNTEK Vasárnap teszik közzé (-AA.) a magyar-román közös nyilatkozata: Bukarest, február 27. (MTI) A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány s a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának kül­döttsége és a Román Népköz­­társaság kormányának s a Ro­mán Munkáspárt központi ve­zetőségének képviselői között február 22-én kezdődtek a megbeszélések. A megbeszélések befejeződ­tek és február 26-án, szerdán este a Román Népköztársaság minisztertanácsának elnöksé­gén közös nyilatkozatot írtak alá. A nyilatkozat aláírásán részt vettek a magyar és a román küldöttség tagjai. Magyar részről Kádár János román részről pedig Gheorghe Gheorghiu-Dej írta alá a közös nyilatkozatot, amelynek szöve­gét vasárnap, március 2-án te­szik közzé mind Budapesten mind pedig Bukarestben. Kádár János és Gh. Gheorghiu-Dej aláírja a közös nyilatkozatot A munkáshatalomért érzett felelősséggel mia kezdi meg tanácskozását a szakszer­­vezetek XIX. kongresszusa. A kong­resszus a magyar szakszervezeti mozgalom jelentős eseménye, fontos állomás társa­dalmi és politikai életünkben. A Szaktanácsnak a kongresszus elé ter­jesztett jelentése öt év munkájáról ad szá­mot. Olyan esztendőkről, amelyek során nagy események zajlottak le mind a ma­gyar, mind a nemzetközi munkásmozga­lomban. A magyar szakszervezetek munkája a XVIII. kongresszus óta sok vonatkozásban fejlődött. Megerősödtek a szakszervezetek, jelentősen fejlesztették a társadalombizto­sítást, a munkavédelmet s a társadalmi ak­tivisták tízezrei kapcsolódtak be az üzemi szakszervezeti munkába, a dolgozók ügyes­bajos dolgainak intézésébe. Hátráltatta azonban a szakszervezeti munka eredmé­nyességét a helytelen szemlélet, amely a szakszervezetek szerepét leszűkítette és egyoldalúan értelmezte. Ez gyengítette a szakszervezetek tömegbefolyását s megne­hezítette azt is, hogy a szakszervezetek számbeli és szervezeti erejüknek megfelelő súllyal léphessenek fel az ellenforradalmi uszítással és a revizionista demagógiával szemben. Bár az ellenforradalmi zűrzavarban a szakszervezetek elkövettek komoly hibá­kat— az alapkérdésben: a munkáshatalom, a szocializmus ügyének védelmében az e­­gész szakszervezeti mozgalom szilárd osz­­t­ályharcos álláspontra helyezkedett. A ♦ szakszervezetek az első perctől kezdve­­ minden rendelkezésükre álló eszközzel tá­♦­mogatták a forradalmi munkás-paraszt­i kormány intézkedéseit a proletárdiktatúra megvédése és megerősítése érdekében. A szakszervezeti munkások ezrei vettek részt az ellenforradalom fegyveres erejének­­szétzúzása után megtartott első mun­­­­kástüntetéseken, fegyverrel a kézben­­védték a munkáshatalmat a karhatalmi »kötelékekben, az üzemekben pedig harcol­tak a sztrájkra uszítókkal, a munkást­aná­­­csok ellenforradalmi elemeivel és cseleke­­­deteivel szemben. ♦ A­z elenforradalom megsemmisítése után­­ rendkívül nehéz feladatok vártak a­­ magyar munkásosztályra, a szervezett dol­gozókra. Újból meg kellett indítani az el­lenforradalmi pusztítás által szétzilált ter­­­­melést, rendet kellett teremteni a megza­vart fejekben,­­ igazolva mindezzel a ma­­­gyar munkásság segítségére siető nemzet­­­közi munkásosztálynak a magyar forra­dalmi erőkbe vetett bizalmát.­­ A magyar szakszervezetek részesei vol­­­tak a harcnak, amelyet a magyar dolgozók­­ a párt, a forradalmi munkás-paraszt kor­­­­mány irányításával vívtak a politikai és a gazdasági konszolidáció érdekében. A szak­­­­szervezeti tevékenység széleskörű kibon­­­­takozását döntően segítette és gyorsí­­­­totta, hogy a párt — a korábbi hibákat fel­számolva — érvényre juttatja a lenini el­­­­veket a szakszervezeteknek a proletár­­­­diktatúra rendszerében elfoglalt helyét­­­­lletően is. A szakszervezeteknek ma már megvan az a politikai és társadalmi súlyuk, amely méltán illeti meg őket, mint az uralkodó osztály, a munkásosztály legna­gyobb tömegszervezeteit. Ez a megnövekedett társadalmi és poli­tikai szerep azonban kötelez is. Arra köte­lezi a magyar szakszervezeteket, a bizal­miakat és szb-elnököket csakúgy, mint a központi vezetőségek tagjait, hogy az eddi­ginél még sokkal nagyobb felelősséggel­­te­vékenykedjenek a munkáshatalom erősí­tése, az élet- és munkakörülmények szün­telen javítása, a dolgozók mindennapos ügyeinek intézése, a törvények és rendel­kezések betartatása érdekében. A munkás­hatalomért érzett felelősség a szakszerve­zeti munkában ma elsősorban abban nyil­vánulhat meg, ha széles körben kibontakoz­tatjuk a dolgozók alkotó tevékenységét, soron levő — és bizony nem könnyű — gaz­dasági feladataink megoldására. Alapvető kérdés ez, mert csak így teremthetjük meg a jelenlegi életszínvonal megszilárdításá­nak, majd későbbi előrehaladásunknak biz­tos alapjait. A­mikor a kongresszus megvonja az eltelt ** öt év munkájának mérlegét és megha­tározza a további tennivalókat, minden bi­zonnyal jelentős teret szentel majd annak, hogyan válhatnak szakszervezeti szerveink még alkalmasabbá az előttünk álló nehéz és bonyolult feladatok elvégzésére. Nem le­het kétséges, hogy szakszervezeteink meg­növekedett társadalmi és politikai súlyuk­kal csak akkor élhetnek megfelelően, ha a szakszervezeti mozgalom belső élete a min­dennapos meggyőzésen, a dolgozók sokol­dalú nevelésén, a vezetőknek választóik iránt érzett mélységes felelősségén, és a társadalmi munka megbecsülésén alapszik. A kongresszus e tekintetben bőven me­ríthet az évszázados múltra visszatekintő magyar szakszervezeti mozgalom gazdag hagyományaiból. S bőven meríthet a nem­zetközi munkásmozgalom kimeríthetetlen kincsestárából is, hiszen a kongresszus ta­nácskozásain jelen lesznek és felszólalnak a Szakszervezeti Világszövetség vezetői, a ba­ráti, szocialista országok szakszervezetei­nek küldöttei, valamint a tőkés világ haladó szakszervezeti mozgalmainak képviselői, akik harcos, sokrétű tapasztalataikkal te­szik még teljesebbé a kongresszus tanács­kozásait. Az ország közvéleménye és a nemzetközi munkásközvélemény is nagy várakozással tekint a magyar szakszervezetek XIX. kongresszusának munkájára. Ez a várako­zás is fokozott felelősséget hárít a kong­resszus küldötteire. A küldöttek felelősség­­tudata, a munkásosztály ügye iránt érzett hűsége és gazdag mozgalmi tapasztalata a biztosíték arra, hogy a kongresszus megfe­lel majd a magyar és a nemzetközi mun­kásmilliók várakozásának. S bizonyosan új, kiemelkedő eredményekhez vezet a magyar szakszervezeteknek a békéért, a szocializ­musért és a társadalmi haladásért vívott harcában. Április 4-ét, illetve húsvétot megelőző munkaidő beosztása­­ Április 4-e és húsvét hétfő fizetett munkaszüneti nap. E két nap ebben az évben oly­képpen alakul, hogy péntek,­­ Nemzetközi piackutató konferencia Budapesten ! A Magyar Kereskedelmi Ka-­ mara piackutató főosztályának­­ meghívására Budapestre láto-­ gattak a baráti országok kon-] junktúra és piackutató szervei­] nek vezető munkatársai. Az öt] napig tartó konferencia rész-] vevői a Magyar Kereskedelmi] Kamara piackutató főosztályá-­ nak javaslata alapján meg-­ tárgyalták az intézmények kö-] zötti együttműködést. ] • Jól telelt a vetés A múlt év őszén a kenyér-­ gabona legnagyobb részét idő-­ ben vetették el. A vetés a ked-­­vező időjárás hatására jól fej-­­lődött és megerősödött a télre.« A gabonafélék az elmúlt hóna-­ pokban különösebb kár nélkül] teleltek át s kifagyás úgyszól-I­ván sehol sem volt,­­ vasárnap és hétfő szünnap, míg szombaton dolgozni kel­lene. Tekintettel arra, hogy a szombati napon a vállalatok, hivatalok túlnyomó többségé­ben egyébként is rövidebb munkaidővel dolgoznak, a kor­mány — a munkaügyi minisz­ternek a Szaktanács elnökével egyetértésben előterjesztett ja­vaslatára — a termelés és a dolgozók igényeit figyelembe véve, a két munkaszüneti nap­nak, valamint a heti pihenő­napnak összevontan való ki­adását határozta el. A határo­zat alapján:­­ 1. 1958. évi április hó 7-ei (húsvét hétfő) rendes munka-! nap, s helyette e munkaszü-| neti napot április 5-én (szom-! baton) kell kiadni, április hó 1­3-án (csütörtökön) pedig a­ szombati napra szokásos mun-! kaidőbeosztást kell akalmazni.1 2. A miniszterek felhatalma-J zást kaptak arra, hogy az ér-! dekelt szakszervezetek elnök-­­ségével egyetértésben a folya-­ matos üzemek, bányák, vala-­ mint a belkereskedelem dolgo-J­zói munkaidejének beosztását­ — a szükségnek megfelelően! — külön szabályozzák. 1­3. A munkaszüneti napok-­ nak, valamint a heti pihenő-­ napnak öszevontan történő ki-­­­adása folytán az április 4—5—­­ 6-án esedékes munkabéreket] 1—2—3-án kell kifizetni. A továbbiakban a kormány­ határozata utasította a belke-­ reskedelmi minisztert a nyílt­ árusítási üzletek nyitvatartásá-­ nak szabályozására, a közleke-­ dés- és postaügyi minisztert­ pedig olyan intézkedések meg-­ tételére, hogy az április 3-án­ hazautazni kívánó dolgozókat­ a vasút megfelelő időben el­­ tudja szállítani. " Már csak rövid ideig tart hazánkban a szélsőséges időjárás Európában tovább tart a hi­deg és a meleg légtömegek harca. A legszélsőségesebb idő­járás az itt kialakult össze­­ütközési központ következté­ben­­ hazánk légterében van. Észak-Európa felől további sarkvidéki légtömegek foko­zatosam dél felé húzód­nak. A Kárpát-medencében az­­ évszakhoz képest enyhe volt a levegő, a nappali hő­mérséklet plusz 13—16 fokig emelkedett. Csütörtökre virra­dóra viszont a nyugat felől be­áramló hideg légtömegek ha-3 tására Sopronban, Szombat-,­helyen és Szentgotthárdon új-3 bál havazás kezdődött és 0— 2 plusz 3, máshol 4—7 fokig hűlt­­ le a levegő. A nyugati határ-3 szélen csütörtökön tovább ha-­­vazott és fokozatosam csökkent­ a hőmérséklet. Sopronban pél­dául csütörtökön délben mi- 3 m­sz 2 fokot mértek, míg­ Debrecenben plusz 16 fok volt.­ A szélsőséges időjárás azonban­ rövid ideig tart, felmelegedés­­ várható. (sz. gy.) ­ Mint bűnbánó borbarát, a csábos italboltot, úgy igyekszem kerülni az utcai könyvárusokat. S éppoly siker­telenül. A borbarát végül is betér »csak egy kis fröccsre«, a könyvbarát pedig megáll a nyitott kirakatablak előtt, »csak egy kis nézelődésre«. Márpedig, ha én megállok — nem állom meg vásárlás nél­kül. — Tessék, ezek a legújabb könyvek — hajol ki a Táncsics Könyvesbolt kirakatablakából egy hidegtől pirosló orrú, fü­lig sálazott eladónő. — Mit adhatok? Ezúttal erős maradok. Könyv helyett — interjút kérek Bar­na Istvánné eladótól. Hátha sikerül megfejtenem a titkot: miféle mágneses vonzerőt gya­korolnak az utcán árult köny­vek az emberek zsebében la­puló forintokra? Miért van az, hogy Budapesten minden nap !ó könyvnap? — Hát az úgy van — ma­gyarázza Barnáné —, hogy a mi vevőink zömének tulajdon­képpen eszében sincs könyvet vásárolni. Csak erre jönnek a Körúton, csak megállnak né­zelődni s aztán cse­k eszükbe jut, hogy jó lenne munkába­­menet a villamoson, a fodrász­nál, vagy estére valami olvas­nivaló. Az utcai könyvvásár­lásnak — szerencsére — ezer­nyi indítéka van... A jó pestiek­­ könyvet vesznek ----------------- fizetés napján és vesznek »sokadikén« is, mert akkor már úgysem számít az a 301 forint. Regényt vásárol­nak télen, mert hosszúak az esték, nyáron, mert nincs strandidő vagy éppen olvasni akarnak a strandon. Elkél a könyv ajándéknak, unalom­űzőnek és mozijegy helyett is. A »kirakat-boltban« nem kell blokkot kérni, pénztárhoz állni és az esti zárórát csupán a nagyérdemű vásárlóközönség érdeklődése szabályozza. Nyá­ron sokszor féltizenegyig is nyitvatartanak. Barnáné búcsúzik, letelt a szolgálata. »Köszönöm, jól fa­gyok« — válaszol váltótársá­nak, Csató Bélánénak,aki éppen »beöltözik« a nyitott kirakat­ban rá váró ötórás munkához. Hát igen, itt aztán nincs »me­legváltás«, éles szél fúj be az utcáról, apró hópelyhek tán­colnak a fülkében. A lábhoz tett kis hősugárzó nem birkó­zik meg a hideggel, az csak ar­ra jó, hogy a nyolcéves Csató Ági, az önkéntes könyves­­m­aska, mellé kuporodjon és onnan dirigálja az édesanyját: — Anyuci, hol keresed »A tengeri farkast«? Ott van a »­Beszterce ostroma« mellett. Elkél a segítség,­­mert most Csa­­--------------------Jónénak meg­szaporodik a dolga. Félhat felé jár, munkából jönnek az em­berek és meg-megállnak köny­vet nézegetni, vásárolni. Sok az ismerős »törzsvendég«, még több a »futóvevő«. Egy határ­őr Jókai-könyvet kér, egy nagyapa »valami kalandost« a kamasz­ unokának, idős nénike »szerelmes regényt­ vásárol. Egy iskolásfiú Arany Toldiját keresi (sajnos, kifogyott) és egy kalauznő elégedetten szorítja a hóna alá Victor Hugo »A pá­rizsi Notre Dame« című köny­vét. A kis »kirakat-boltból« na­ponta 150—200, szombaton 250 könyv vándorol a minden ko­rú, nemű és foglalkozású kör­úti járókelők zsebébe, táská­jába, kezébe. Érdemes lenne hosszabb ideig figyelni a »kirakat-bolt«­ forgalmát, a kulturális fejlő­, dés e kicsiny tükrét. De mert,­ az itt töltött idővel egyenes'.', arányban növekszik fogaim vacogása és orrom rózsapírja, tisztelettel elköszönök Csató Béláné eladótól, a kultúra »fagyálló« közkatonájától. De előbb még­­megv­eszem Ka­----------------Kinthy »Csoda­pók«-ját, mert az csodajó és a »Tizenkét szék«-et, mert... úgyis bútorra spórolok. Lám, hiába fogadtam szent eskü­­véssel, hogy már ezután leg­feljebb olyan könyvet veszek, amelynek szerzője: Vajk Ven­i IRODALMI NEKTÁR — utcán át Ma kezdődik a magyar szakszervezetek XIX. kongresszusa Az ÉFEDOSZ Dózsa György úti székházában ma, péntek reggel fél 9 órakor kezdi meg tanácskozásait a magyar szak­­szervezetek XIX. kongresszusa. A kongresszus napirendje a következő: 1. A Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója a XVIII. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szak­szervezetek feladatairól a munkáshatalom erősítésében, az élet­­színvonal alakításában, a dolgozók élet- és munkakörülményei­nek javításában. Előadó: GÁSPÁR SÁNDOR elvtárs, a SZOT főtitkára. 2. A SZOT számvizsgáló bizottságának jelentése. Előadó: HARUSTYÁK JÓZSEF elvtárs, a számvizsgáló bizottság elnöke. 3. A magyar szakszervezetek alapszabályainak módosítása. Előadó: MARTIN FERENC elvtárs, a SZOT titkára. 4. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a SZOT szám­­vizsgáló bizottságának megválasztása. A magyar szakszervezetek XIX. kongresszusára Budapestre érkezett Fati Kamel, az arab országok szakszervezetei szövet­ségének főtitkára (a kép jobb oldalán). A repülőtéren Vince József, a Szaktanács titkára és a Szaktanács elnökségének több tagja fogadta­­Gonda György felvételt.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék