Népszava, 1958. június (86. évfolyam, 128–152. sz.)

1958-06-01 / 128. szám

Havi 543 forint-------------------, amiről nem tudnak a Gheorghiu-Dej Hajógyárban uiiiiiiimiiiiiimji_______________________________________________________________________________________________ A Gheorghiu-Dej Hajógyár szakszervezeti bizottsága legutóbb a vasas-szakszervezet elnöksége előtt számolt be munkájáról. Jelentésében volt egy adat: a gyárban minden ember személyenként, havonta átlag 543 forint értékű közvetett juttatást kap. Vajon tényleg így van-e ez és tudnak-e erről a dolgozók? Találomra beszélgetünk négy dolgozóval az üzemben. Az első egy jól megtermett öntő: Siha János. Aki nem tudja, de kételkedik — Nem tudom, mire gondolnak, mit értenek közvetett juttatáson — kérdi —, de, hogy én nem kapok ennyit, az biztos. Talán a negyedét — teszi hozzá. — Gondolom — folytatja —, hogy ebben benne vannak a kulturális és sportkiadások, a bölcsőde és a napközi otthon költségei, az üdülési hozzájárulás, a táppénz — ha nem dolgozik Valaki —, a segélyek. Meg a jó ég tudja, mi mindent számolnak ide. —, De én ... mindezekben nem részesülök. Én nem voltam beteg. Nem járok üdülni sem, mert jobban szeretek vadászni. A gyári mozit, a könyvtárat sem veszem igénybe. A sportfelszereléseket sem használom. A gyerekem sincs a napköziben. Mi tenne hát ki — a jól megdolgozott fizetésemen felül — havonta 543 forintot? Közben azon vesszük magunkat észre, hogy egész embergyűrű vesz körül bennünket. A havi 543 forintot mindenki soknak tartja.*» Ha ez így lenne, kedves szaki, akkor a gyár Szilveszterre bezárhatná a kaput, mert tönkremenne — szól közbe Kiss Szölgyéni János magkészítő. — Akkor nem kapnánk nyereségrészesedést sem. Régi, jó szakmunkásokkal nehéz így általában, csak úgy vakvilágban — vitatkozni. Ezek az emberek szeretik, ha konkréten, fehéren-feketén bizonyítják az igazságokat. — Menjünk fel a gyári szakszervezeti bizottság helyiségébe. Nézzük meg ott a számításokat.. Az önzőket érdekelte a dolog és noszogatták Siha Istvánt. — Menj, szaki. Minket is érdekel, mi igaz ebből. Meglepő „felfedezések“ és meglepődött emberek A szakszervezeti bizottság helyiségében nagy listát vesznek elő. Hosszú felsorolás és a kérdések sorozata következ Kapott újítási díjat? Volt betegállományban? Igénybe veszi a gyár kulturális és sportlétesítményeit? Volt a múlt évben üdülni? Kapott jubileumi jutalmat, családi pótlékot? A gyermeke sem üdült? Bölcsődébe, napközibe sem jár a gyerek? Nem... nem ... A válasz eddig mindenre: nem. Galántai Károly, aki a listát olvassa, tovább kérdez: — Mennyi a havi keresete? — 2700 forint. — A vállalat 10 százalék SZTK-t fizet ön után. Az havonta 200 forint. — Munkaruhát kapott-e a múlt évben? — Igen. Egy felsőruhát, egy inget... — Ez havonta 38 forintot tesz ki. — Védőételt kap? — Igen, naponta fél liter tejet és szódavizet. — Ez havi negyvenöt forint. — Igénybe veszi a gyári konyhát? — Igen. — A vállalat étkezési hozzájárulása havonta 65 forint 25 fillér. — Kapott segélyt a múlt évben? — Igen, amikor a kisgyermek született. 240 forintot. — Ez, ha elosztjuk, havi 20 forintnak felel meg. Ezenkívül kap napi félóra ebédidőt, amiért a gyár havi ötven forintot fizet. A fizetett szabadsága és a fizetett ünnepek idejére 2520 forintot kapott. Az havi 210 forintnak, felel meg. Mint látja, Siha szak- társ havi 694 forint 25 fillért tesz ki az az összeg, amelyet a közvetlen munkabéren felüli kap havonta. 3 Siha István vasöntő az ered- mény láttán csak néz, hossza-; san elgondolkozva és csak en- nyit mond: — Való igaz, így van. ; 1900 forint fizetés plusz 2123 forint „mellékes“. A gépműhelyből egy közép- 3 korú embert szólítunk meg: 3 — Galambos Pál minőségi 3 ellenőr vagyok — mondja. 3 Ő is így kezdi: — Üdülni nem voltam, be-t teg nem voltam, kulturális és sportlétesítményeket nem ve-3 szék igénybe stb., stb. Így háty szó sem lehet róla ... A szakszervezeti bizottságon azonban más derül ki. Tekint- ve, hogy a havi fizetése 1900 forint, az SZTK 190 forint. Az étkezési hozzájárulás hatvani forint. Családi pótlék három gyerek után havi 180 forint. Fizetett szabadság és fizetett ünnep havonta 173 forint. Fize-tett ebédidő nyolcvan forint. A napközi költsége naponta és gyermekenként 21 forint. (Eb- ből napi egy forintot fizet a dolgozó.) Mind a három gyer-mek a napköziben van s ez; havonta 1440 forintba kerül a vállalatnak. Tekintve, hogy Galambos szaki más juttatás-ban nem részesül, a kép teljes: havonta 2123 forint a munkabéren kívül. Találomra megkérdezünk 3 még két embert. Az egyik tipus 3 Elek esztergályos, ő már tá-jékozottabb, mint társai. A szakszervezeti bizottság »hír- adatjából magyarázza, hogy: bizony: a fizetésen felüli, juttatásokról szóló adatok; gyári viszonylatban helytállók. Arra azonban, mint Utólag be- ismerte, ő sem mert gondolni, hogy havonta 1013 forintot kap a munkabéren felül. 3 Csak azt számolják, ami a borítékban van ! 3 Bizonnyal véletlen, de a megkérdezett négy dolgozó közzül csak Gergely Ferencnek, a munkaügyi osztály egyik dolgozójának a munkabéren kívüli juttatása tesz ki az átlagnál alacsonyabb összeget, 429 forintot. »Hát így konkréten egészen más« — mondotta Siha István vasöntő. Valóban az. De vajon hány dolgozótudja ezt ebben az országban? Hány munkás ismeri konkréten, hogy mit kap közvetett úton (ha nem is éppen mindig a borítékon kívül) a gyártól, a proletárhatalomtól. Amit azonban feltétlenül meg kell gondolni: mit lehetne ebből a borítékba áttenni? Mert a tapasztalatok szerint, a munkás azt számolja elsősorban, ami a borítékban van. Persze, ez nem új probléma és a megoldás sem olyan egyszerű. A szakszervezetek és a Munkaügyi Minisztérium — átgondolt, megfontolt javaslatok alapján — javíthatna a borítékon belüli és kívüli juttatások jelenlegi arányain. Zsidai Pál A nyurga, sötétkék ruhás fiatalember ott topogott a kapu alatt. Most jött ki az utolsó szóbeliről és úgy érezte magát, mint hal a vízben. Csurgott róla a víz! Délelőtt volt, rekkenő meleg és ott állt tetőtől-talpig gálában. Megtörölte homlokát, nagyot fújt és kilépett a kapun. Azaz, hogy kilépett volna! De nem lépett ki. Kél. Az utóbbi hónapokban mindenkitől azt hallotta — még az Ödön bácsitól is, aki pedig a család esze volt —, hogy jól vigyázzon, az érettségi után nagy-nagy esemény történik vele: kilép az életbe! Most itt állt a kapu alatt és nem mert kilépni. — Ha férfi vagy, légy férfi — gondolta magában (Petőfit kapta magyarból) és mivel tovább nem tudta kívülről a verset — kilépett. Azaz, hogy kilépett volna! Előbb gyorsan végiggondolta, hogy ezután minden más lesz. Felnőtt lesz (erről egyébként most már okmánybélyeggel ellátott, lepecsételt és felülbélyegzett hivatalos papírt kapott) máshogy néznek majd rá az emberek és ő is másképpen néz majd az emberekre. Különösen a nőkre! Ennek reményében kidüllesztette mellét és elszántan kilépett a kapun. Azaz, hogy kilépett volna! Az utolsó pillanatban észrevette, hogy bal lábbal akart kilépni. Nem volt ugyan babonás, de bal lábbal mégsem lehet kezdeni az életet. Kilépett hát jobb lábbal és viszszavonhatatlanul. Végigment az utcán, de érdekes, csaknem ugyanolyan volt, mint nyolc éven keresztül. Szembe jött vele egy gyönyörű nő. Hosszan a szemébe nézett, de érdekes, a nő ugyanúgy nem nézett viszsza, mint a többiek, nyolc éven keresztül ... Nehéz szóvel szállt fel a villamosra. Jött a kalauz és a jegyet kérte. Odaadta tanuló hetijegyét. — Maga diák? — kérdezte gyanakodva a kalauz. — Igen, azaz nem ... Izé ... csak voltam — hebegte elvörösödve. — Szégyellje magát! Félre akart vezetni egy hivatalos közeget. Tíz forint büntetést fizet. A fiatalember előkotorta egyetlen tízesét, átnyújtotta a kalauznak és nagyon- nagyon boldogan leszállt. Kilépett az életbe! (Ágoston—Veress) • Érettségi után ► (Folytatás az 1. oldalról) ► adatot! A szocialista kultúra ► megteremtése során eddig elért hatalmas eredményekben ftt tükröződik a pedagógus [munkája is: a pedagógus a [kulturális forradalom központi ]alapjává vált. Köszönet és hála azoknak a pedagógusoknak,akik a nép mellé álltak és segítették a kultúra javainak elsajátításában, társadalmi és szellemi felemelkedésében. Beszéde további részében ► Kállai elvtárs foglalkozott a ► pedagógusok gyökeresen meg- változott munkakörülményeivel, azzal a megbecsüléssel, ► amelyben társadalmunk részesíti őket. Ezután az ellenforradalom kártevéseire mutatottrá, a reakciónak arra a törekvésére, hogy az iskolákat saját céljaira használja fel. — ► Az ellenforradalom a pedagóust ismételten a reakciós klérus és a népellenes, nacionalista, fasiszta ideológia rabságába akarta taszítani — mon Kállai Gyula beszéde hozta. — A forradalmi munkásosztály, a Magyar Szocialista Munkáspárt segítséget nyújtott és nyújt a pedagógusoknak ahhoz, hogy megszabaduljanak az ellenforradalom által okozott eszmei és politikai zűrzavartól. A továbbiakban a nevelésügy nemzetközi helyzetével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy ma már a tőkés világ, ha keserű szájízzel is, de kénytelen elismerni, hogy a mi oktatási rendszerünk jobb. Ám, mi sem ülhetünk határainkon, tovább kell tökéletesítenünk iskoláinkat. Ennek az iskola és az élet kapcsolatainak megerősítése az útja. — A mi iskolai oktatásunkat is — mondotta Kállai elvtárs — közelebb kell hozni a rohamosan fejlődő élethez, az ipari, mezőgazdasági és technikai eredményekhez. Az iskolai oktatást úgy kell fejleszteni, hogy az jelentős mértékben járuljon hozzá a felnövekvő új nemzedék valamennyi kényességének kifejlesztéséhez és s ezen keresztül a fizikai és a szellemi munka közötti alapvető, lényeges különbségek csökkentéséhez. Ezután az Úttörő Szövetség és a Kommunista Ifjúsági Szövetség iskolai szervezeteinek munkájával foglalkozott, amelyeknek nagy szerepük van az iskola és az élet kapcsolatainak erősítésében. Hangsúlyozta, hogy a tantestületek egészének kell segítenie az úttörő mozgalmat és a középiskolai KISZ-szervezetek tevékenységét. Végezetül az egész társadalom segítségét kérte az iskolák előtt álló feladatok megvalósításához. " Elsősorban arra van szükség, hogy a munkásosztály legöntudatosabb rétege vegye gondjaiba az iskolát, törődjön az eddiginél többet gyermekei tanulásával és továbbtanulásával, s a maga forradalmi szellemében segítsen a pedagógusoknak politikai és világnézeti kérdéseik megoldásában. Erre a munkára szólítjuk fel mi e helyről is a munkásosztály nagymúltú szakszervezeteit, a Hazafias Népfrontot, a Magyar Nők Országos Tanácsát, mindazokat a társadalmi szerveket, amelyeknek drága és szent gyermekeink nevelése. Ruha vagy egyenkötény? Válasz egy névtelen levélre ► »Pedagógus« aláírással ér►dekes levelet kaptunk. Olvadónk négy sűrűn teleírt oldalon tör pálcát amellett, hogya középiskolás lányok és a felsőtagozatosok hordjanak E egyenkötényt. Ezenkívül eltilttásra javasolja a hosszú nad- E rág viselését és a bodorított [ frizurát. [ Mindezt a kislányok külső [megjelenése közötti különbség [ megszüntetése, a közösségi [ szellem megszilárdítása érdefkében ajánlja. Érvként a szülők egyenlőtlen anyagi körülményeit és egyéb gyakorlati [indokokat sorol fel. ► Véleményében kétségtelenülvannak elgondolkoztató igazságok. Mi sem értünk egyet ► azzal, ha egyik-másik szülő [összetéveszti az iskolát a di► varbemutatóval. Mi sem helyeslünk az öltözködésben ► semmiféle túlzást, ízléstelensé- get, feltűnést, különösképpennem iskoláskártyáknál. Ez természetes. S mégsem osztjuk 3 olvasónk álláspontját. Úgy gondoljuk: az iskolai egyéni kötény, a mindenáron egyfor-toma öltözet az iskolában — éppen olyan egyoldalú túlzás. ► mint az iskolába nem illő, kiszívó öltözködés. Gondoljon csak arra kedves ► olvasónk, hogy ezeknek a tizenkét-tizennyolc éves kislányoknak már kialakulóbanvan az egyéni ízlésük, szépérzékük. A többségük szeretne mindig csinos, jól öltözött lenni. Örömet szerez nekik egy-egy újabb kötöttkabát vagy kartonruha, s miért vegyük el tőlük ezt a nagyon is természetes emberi kedvtelést? Hiszen, hála a sorsnak, a mi iskoláink már nem zárdák, hanem az életre előkészítő tanulóintézetek. (radnóti) A vasipari üzemi tanácsok első közös értekezlete Szombaton, a vasas-szakszervezet székházában több nagy vasipari vállalat üzemi tanácsának elnöke, párt- és gazdasági vezetője gyűlt össze, hogy kicseréljék tapasztalataikat az üzemi tanácsok öthónapos tevékenységéről. A küldöttek véleménye egyöntetűen arra utalt, hogy az üzemi tanácsok rendszere bevált. A Láng Gépgyárban, az Óbudai Hajógyárban, a Vörös Csillag Traktorgyárban és több más üzemben — a munkások megelégedésére — tevékenyen részt vettek a tervek kidolgozásában, a nyereségrészesedés és a munkaruha elosztásában stb. Sok helyütt különleges, nagy felelősséget igénylő ügyekben is állást foglaltak — állapították meg a küldöttek. Az állami felvásárlás érdekeit sértő cselekmény: szabálysértés % A kormány rendeletet adott ki ♦ az állami felvásárlás érdekeit sértő * egyes cselekményeknek szabálysértéssé nyilvánításáról. Szabály► sértést követ el és 3000 forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható azállami vállalatnak vagy szövetke► zetnek az a dolgozója, illetve tagja, aki a vállalat vagy szövetkezet részére mezőgazdasági terményt, terméket, vagy állatot a mégálla►pított felvásárlási árnál magasabb áron vásárol. Szabálysértésnek minősül az is, ha a vállalat (szö- vetkezet) telephelyén kívül, vagya megállapított körzeten kívül vásárol, vagy ha a minőségi és egyéb átvételi feltételeket megszegi. Ugyancsak szabálysértést követ el és 3000 forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható Az, aki az élelmezésügyi miniszter által rendeletben meghatározott mennyiséget meg nem haladó mezőgazdasági terméket a tiltó rendelkezés ellenére vásárol; e mértéken felül a cselekmény bűntettnek minősül. A szabálysértési eljárást az ellen a dolgozó, illetőleg szövetkezeti tag ellen is meg kell indítani, aki a szabálytalan cselekmény elkövetésére utasítást adott, vagy a cselekmény elkövetését tűrte. Kitüntetések a pedagógusnap alkalmából ; Ünneplőbe öltözött tanárok, tanítók és óvónők gyűltek össze szombat délelőtt a parlament nagy kupolacsarnokában ; a pedagógusok legjobbjai vették át a forradalmi munkás- 3 paraszt kormány vezetőitől be- 3csületes, fáradhatatlan munká- 3 suk kitüntető elismerését. A 3 VII. magyar pedagógusnap al- 3 kaiméból 81 tanért, tanítót, 3 óvónőt részesített kitüntetés- 3 ben a forradalmi mumikés-pa- 3 raszt kormány. 3 Az ünnepségen megjelent 3 Dobi István, az Elnöki Tanács 3 elnöke, dr. Münnich Ferenc, a 3 forradalmi munkás-paraszt kor- 3 Hiány elnöke, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizott- 3 ság titkára, Benke Valéria mű- 3 velődésügyi miniszter. Dobis István meleg szeretettel kö 3szöntötte az egybegyűlt nevelőket. “Önök azok közé a pedagógusok közé tartoznak — »hangsúlyozta —, akik helytállásukkal, több évtizedes mun- ikéjukkal méltónak bizonyultak a társadalom, a nép elismerésére.« ► Ezután Benke Valéria művelődésügyi miniszter átnyűj► tátta a kitüntetéseket 81 vidéki és fővárosa nevelőnek; közülük nyolcnak a Szocialista Munkáért érdemérmet, háromnak a Munka érdemérmet. A pedagógusok nevében Vidor Győző, a budapesti I., Ponty Utcai Közgazdasági Technikum tanára köszönte meg a kitüntető elismerést, és ígéretet tett valamennyi pedagógustársa nevében: a becsületes, népünk ügyét szolgáló pedagógusok továbbra is mindent megtesznek azért, hogy a magyar ifjúságot is hazafiakká, becsületes emberekké, népi demokráciánk hű tagjaivá neveljék. * Bakonyi Sebestyén Endre, a kohó- és gépipari miniszter első helyettese a pedagógusnap alkalmából szombaton délelőtt kitüntetéseket és jutalmakat nyújtott át a minisztériumhoz tartozó technikumok legkiválóbb pedagógusainak és tanulóinak, öt pedagógus az »Oktatásügy kiváló dolgozója*, négy pedig a »Gépipar kiváló dolgozója* kitüntetésben részesült. Tizenhárom pedagógust, köztük a kitüntetteket, 1500—1500 forinttal jutalmazták. A technikumi tanulók versenyének legjobbjai oklevelet, ezenkívül az első helyezettek 1000—100® a második és harmadik helyezettek 500— 500 forint pénzjutalmat kaptak. A versenyben első három helyezést elért tanulók külön jutalomként, felvételi vizsga nélkül is beiratkozhatnak az egyetemre. A Könnyűipari Minisztériumban is bensőséges ünnepségen tüntették ki és részesítették jutalomban a technikumok és ipari tanuló iskolák több tanárát. Az ünnepelteket Földi László, a miniszter első helyettese köszöntötte. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága és a Magyar Úttörő Szövetség Országos Elnöksége levélben köszöntötte a magyar pedagógusokat. A Pedagógusnap alkalmából kihirdették a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére a pedagógusok számára kiírt pályázatok eredményét. Az első díjat nem adták ki. A második díjat Nábrádi Mihály, a debreceni Kossuth Lajos Gimnázium tanára nyerte. Szülők és iskolások köszöntötték a művelődésügyi minisztert Szombaton a pedagógusnap alkalmából angyalföldi, újpesti óvodások, a Cházár András utcai és más iskolák növendékeinek, pedagógusainak és szülői munkaközösségeinek küldöttségei keresték fel és köszöntötték Benke Valéria művelődésügyi minisztert, a minisztérium vezetőit és dolgozóit. (MTI)