Népszava, 1959. január (87. évfolyam, 1–26. sz.)

1959-01-01 / 1. szám

Gazdagabb, tartalmasabb a szocialista verseny (Varga Györgynek, a Szaktanács titkárának cikke a 2. oldalon) * Három ember élete 1958 és 1959 első napjai között (Riport a 3. oldalon) Dobi István rádióbeszédet az új esztendő alkalmából; Dobi István, a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke az új esztendő al­kalmából éjfélkor beszédet mondott a Magyar Rádióban. Köszöntötte Magyarország né­pét, utalt az elmúlt esztendő eredményeire, s arra, hogy a nemzet ismét erős és egységes emberi érzésekben és bizalom­ban összeforrott. Azt kívánta, hogy a nemzet haladjon to­vább a felemelkedés útján a,. szocializmus csillaga felé... amely már szinte kézzel fog­ható közelségben ragyog előt­tünk.­ ­­r ­r. Mamnek Ferne távirata a Szudáni Köztársaság m­­iszterelök­kéh­ez üll . Mü­­mich Ferenc, a ma­gyar forradalmi munkás-pa­raszt kormány e­lnöke a Szu­dán­ Köztársaság memzen ün­nepe alkalmából üdvözlő táv-­­iratot küldött Ibrahim Abbud­­waik, a Szudáni Köztársaság «ti­ntezt «­elnökének (MTI) ÚJÉV A VENDÉGLÁTÓ IPARBAN ÉS AZ ÜZLETEKBEN Szilveszter nagy feladatot rótt a vendéglátóipar dolgozóira: december 31-én mintegy 251­ budapesti szórakozóhelyen tel­jes üzem volt. A vendéglátóipar dolgozói­nak itt és­ a leltározások sok körültekintést igénylő munká­jával is meg kell birkózniuk Az üzletek újévi nyitvatar­tási rendje a szokásos ünnepl­és. vasárnapi nyitvatartáshoz igazodik: január 1-én csak a ma jelölt boltok­­ lesznek nyitva. Világ proletárjai egyesüljetek ! •7. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1959. JANUÁR 1. CSÜTÖRTÖK Ma lépnek életbe az új termelői árak néhány kiskereskedelmi áru korrekciója évi 820­ millió forint megtakarítást biztosít a lakosságnak. Olcsóbb lett a zsír, a szalonna, a petróleum, a benzin, több textil-, ruházati és cipőipari cikk A­ kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A párt és a kormány hatá­rozata alapján 1959. január 1- től új ipari termelői árak, új építőipari egységárak, új áru­szállítási díjtételek és kereske­delmi haszonkulcsok lépnek életbe. Az árrendezés révein megvált­toznak a vállalatok egymás­­közötti forgalmában érvénye­sülő árak. A cél az, hogy az alapanyagtermelő iparágak — a bányászat, a kohászat, az építőanyag i­par — együttesen több milliárd forintos állam t­ámogatására ne legyen többé szükség, s hogy a termelői árak jobban tükrözzék e ter­mékek önköltségét. Azo­k az iparágak, amelye­ket eddig az államnak támo­gatnia kellett, a tényleges ön­költségen aluli árakon adták át termékeiket a feldolgozó iparágaknak. Az állami ártá­mogatásnak az volt a követ­kezménye, hogy a feldolgozó iparágak önköltségében az alapanyagok alacsony összeg­gel szerepeltek, ezért az eze­ken alapuló termelői árak a fel­dolgozó iparágakban sem tük­rözték a tényleges önköltséget. E gyes gyártmányok termelői ára tehát jelentékenyen eltért az előállítás tényleges költsé­geitől. Az új árrendszer a gaz­daságosabb termelést szolgálja, m­ert megszünteti ezeket a v­­isszásságokat. A termelői­­ árrendezés foly­tán szükségessé vált egyes fo­gyasztói árak emelése, ez azon­ban a kiskereskedelmi árufor­galomnak rendkívül szűk kö­rét, mindössze fél százalékát érinti és az áremelést bősége­sen ellensúlyozza az egyes fo­gyasztási cikkeknél végrehaj­tott kiskereskedelmi árleszállí­tás. Az áremeléseik ugyanis olyan cikkeket érintenek, ame­lyeket a lakosság általában nem rendszeresen és nem nagy mennyiségben vásárol, s az ár­emelések összege országos vi­szonylatban körülbelül évi 330 millió forint, az árcsökkenté­sek viszont nagyrészt a lakos­ság ellátása szempontjából je­lentős cikkekre vonatkoznak, s évi összegük mintegy 650 mil­lió forint, vagyis az áremelé­sek összegének csaknem két­szerese. Az áremelés a következő fontosabb cikkekre terjed ki: különböző vas-, műszaki áruk (alkatrészek, szerszámok, sze­relési anyagok), egyes vegysze­rek,­ mozaik- és cementlapok, vasbeton gerendák, nád- és gyé­kénylemezeik, torontáli- és per­zsaszőnyegek, kötelek, vatta, egyes hangszerek, vadásztöl­tény, bognár- és kádáripari termékek, zsákszövetek. Az árcsökkentő a következő fontosabb cikkekre terjed ki: A zsír ára kilogrammonként 28 forintról 20 forintra, a zsír­szalonna és húl fogyasztói ára 27 forintról 24 forintra, a só­zott kenyérszalonna ára 32 fo­rintról 27 forintra, a füstölt paprikás csemege szalonna fo­gyasztói ára 46 forintról 40 fo­rintra, az egyéb szaloranaféle­­ségek ára 407 forinttal, a rétesliszt ára 2­40 forinttal, a bors­ám 300 forinttal csökken. Az éttermekben megszűnik a kiszolgálási díj, az úgyneve­zett zene­felárat pedig beszá­mítják az árakba. A könnyűipari cikkek közül az árleszállítás több textil-, ruházati- és cipőipari terméket ér­int. A nylonharisnya fogyasz­tói ára a szálvastagságtól füg­gően, páronként 17, 12, illetve 7 forinttal, a férfi és női nylon­­zoknik ára mintegy 20—25 szá­zalékkal, a nylon női pulóver fogyasztói ára mintegy 5—12 százalékkal, a festett nylon méteráruk fogyasztói ára mé­terenként 6—25 forinttal csök­ken. A kardbársony ára 97 fo­­­­rint helyett 85 forint lesz.­­ Mintegy 25—40 százalékkal csökken a PVC anyagból ké­szült esőkabátok, térítők és egyéb közszükségleti cikkek fogyasztói ára. A tiszta műszálból­ készült pamutszerű méteráruk árát 15 —20 százalékkal szállították le. Csökken a mikroporózus gu­mitalpú cipők és szandálok, valamint a tornacipők, a cér­nafeleségek ás kézimunkafora­­lak, továbbá a gumiból készült játékok ára is. Az ajtók és ablakok fogyasz­tói ára 10 százalékkal, a mész fogyasztói ára pedig 32 száza­lékkal­ csökken. Csökkentik a 300-as és a 400-as cement árát is. - - ■ 1 Vidéken bevezetik a terület szerint megállapított egységes háztartási és világítási áram­­díjszabást, ez 24 millió forint megtakarítást jelent a lakos­ságnak. A petróleum ára 6 forintról 1 forintra, a benzin ára 4 fo­ntról 2,70 forintra csökken. A kormány intézkedése alap­ján a kereskedelemnek január 1-től már az új árakon kell biztosítani a forgalom lebo­nyolítását. (MTI) 1955 végén megkezdődnek a színes televízió próbaadásai Moszkvában Moszkva december 31. (TASZSZ) Alekszandr Kukunyin, a Szovjetunió postaügyi minisz­terének helyettese nyilatkozott a TASZSZ munkatársának a szovjet televízió fejlesztési terveiről. Elmondotta, hogy a legközelebbi években Lengyel­­országbam, Csehszlovákiában,­­­ Német Demokratikus Köz­­térshzeiffbmt, Romárnéban, Ma­gyarországon és Bulgáriában vehető lesz a szovjet televíziós adók műsora, másrészt a szov­jet nézők is megtekinthetik ezeknek az országoknak e mű­sorát. Mint a miniszterhelyettes kö­zölte, a szovjet televíziós le­­adó-berendezések jelenleg 50 millió néző számára tudnak­ televíziós vételt biztosítani., Jövő év végére Moszkvában', megkieecédnek ! mines tetem-' ­ Az év elejétől berlini, prágai, varsói, pozsonyi műsort is sugároz a Magyar Televízió Elkészültek a magyar mikrohullámú televíziós lám- állomásai A mikrohullámú technika a Híradástechnika leggyorsab­ban fejlődő ágazata. A széles­sávú mikrohullámú összeköt­tetést és e drótnélküli közvet­len telefonbeszélgetést a Szov­jetunióban és több nyugat­­európai országban megvalósí­tották már. Rádióműsor-csere és televíziós adások, valamint a várakozás nélküli telefon­­­kapcsolás megvalósítása cél­jából Magyarországon is ki­építik a mikrohullámú lán­cot. Az ehhez szükséges be­rendezéseket és műszereket a Távközlési­­ Kutató Intézet kí­sérletezte ki és készítette el. Ismeretes, hogy a televízió műsora továbbító állomások közbeiktattásával az ország leg­távolibb részeibe is sugároz­ható, s ezek az ismétlőállomá­sok arra is alkalmasak, hogy külföldi adásokat vegyenek át, illetve magyar adást köz­vetítsenek a szomszédos or­szágokba. A teléállomások se­gítségével azért is változato­sabbá tehető a televízió mű­sora, mert bármelyik állomás­tól 50—60 kilométerre történő eseményről helyszíni közvetí­tést adhatnak. A Távközlési Kutató Inté­zetben elkészült az első hat rövidtávú ismétlőállomás, mely televíziós kép és hang átviteléire szolgál és alkalmas arra, hogy mintegy 300 kilo­méter távolságra megfelelő, minőségű képet továbbítson . A Postai Tervező Intézet te­­­lepítési terve alapján a Posta­­ Rádióműszaki Hivatala és a] Távközlési Kutató Intézet ] szakemberei állítják fel. Az] összekötő lánccal kapcsolatot] teremtünk a népi demokrati-­ kus államokkal. Az első állo-* másokat Budapesten a Sza-] badság-hegyen, továbbá Ge­­­recsén, Győrött, Mosonma-a­gyaróvárott és Sopronban ál-t­aítják fel. Ezen a láncon­ ez év elejétől a berlini, prá­­­gai, bratislavai, varsói műsort] vehetjük majd át. A hat is-3 mérlőállomás hazai elkészítő-1­9 éves nagyösszegű devizát ta­a­karított meg a kutató­intézet , mert a hat berendezésből állói lánc árából a Franciaország-­­ ban gyártott állomásokból­­ csak egyet vásárolhattunk­ volna.­­ (molnár) s­zió próbaadásai. A szovjet tu­dósok és mérnökök több vál­tozatban készítették el azt az új vevőkészüléket, amely szí­nes és fekete-fehér műsorok vételére egyaránt alkalmas. CSEPELEN, AZ ÉV UTOLSÓ CSAPOLÁSA KÖZBEN. Nagy András olvasztár-csoportvezető és Solymosi Ferenc csapoló a négyszázötvenötödik acéladagot csapolják az év utolsó nap­ján. Az anyagból a csőgyáriak olajfúrásainkhoz készítenek csöveket. Éppen ezért igen fontos a minőség. A brigád szigo­rúan betartja a programszerűséget s az utolsó félévben komoly mértékben emelkedett az általuk készített acél minő­sége. Pukkan a dugó s ömlik a folyékony acél. Sikerült az év utolsó csapolása. Az olvasztárok koccintanak az újévre, most még csak szódavízzel Ki mit tervez 1959-re (•Nyilatkozatok az 5. oldalon) * Csokoládé-vasútvonal Budapesttől Érdig (Riport a 12. oldalon) Boldog új évet (Lelkes István felvételei) & Újévi jókívánság A régi rómaiak egyik istenét Janusnak hívták. A kaput­­őrző isten volt ő: két arcával egyszerre tekintett a múltba és a jövőbe, és tulajdonságai nagyon is emberiek. A kétezer év előtti ember alighanem önmagáról mintázta ezt a különös istenséget is, mint az isteneket általában. Január az ő nevet, őrzi magyarrá, németté vagy , angollá változott formájában is. Szilveszter óesztendő búcsúztató estéjének órái már neki szól­nak, miatta csendülnek össze a poharak a Volga és a Missis­sippi, a Dúna és a Visztula mentén. Akarva-akaratlanul két­felé próbál tekinteni az emberiség, összegezi 1958-at, s meg­­próbálja felvázolni a jövő vásznaira, ha csak a jókívánságok ecsetjével is, 1959-et. ■ Különös, tavaszt játszó telünk van, langyos szellők fújnak és a szemek a láthatárt fürkészik, enyhül-e a világpolitika­­éghajlata is, oszladoznak-e a felhők? S miközben a magunk erejéből mindent megteszünk a­ nemzetközi feszültség felhői­nek eloszlatásáért, elégedetten pillantunk vissza az óeszten­dőre — bizalommal várjuk az újat. Nem felsőbb hatalmaktól, égi erőktől, hanem — az emberi történelem erős törvényei­től, a fejlődés megdönthetetlen reguláitól, a szocializmus világ­rendszerének biztos és állandó erősödésétől.. Mivel tehetjük mi, kívánságunk szerint, boldoggá e mi új esztendőnket? A régi igazság:'»Nem az istenek égetik a faze­kakat nap mint nap valóra válik­­a mi országunkban is. Nincs­­ még nálunk hegyen-völgyön, lakodalom, s még attól is távol­­ vagyunk, hogy minden problémánkat megoldottnak tekinthet­nénk, de elég egy kissé körülnézni városon és falun, hogy lelkendezés és szivárvány színű álmok nélkül is, reális és bíráló tekintettel is érezzük: kalapáccsal és szerszámgéppel, trak­tor­ekével és szőlőmetsző késsel, írógéppel és tanári szóval sokat alkottunk és sokat gyarapodtunk. Megtanultuk gyümölcsözőbbé tenni a munkát, szebbé varázsolni a várost, szebben öltözkö­dünk és — egy kis, országos méretű súlymérés minden bizony­­nyal dokumentálná is — jobban kosztolunk, mint valaha is. S bár mosolytalan élettel és szürke napokkal vádolnak bennün­­ket bizonyos nyugati jóakaróink, arra is tízmillió tanút állít*­hatunk, hogy a kultúra, a betű és a színpad, a film és a tele­víziós képcsövek ezernyi forrásán át bővebben buzog ma, mint bármikor a magyar történelemben. 1959-re sincs más tervünk. Folytatjuk a munkát. Jobban, még jobban — még több szívvel és a még jobb életért. Szeretnénk mielőbb minden jóból még nagyobb bőséget teremteni a történelemben oly keserű évszázadokra vissza­tekintő népünknek. Vannak Európának és a világnak országai, amelyek ezeréves műkincsekkel, sokszázéves városokkal dicse­kedhetnek — mi alig tudunk felmutatni valamit akár csak a XVII. századból is. Minden, a múlt századokból származó korunkra feltette a pusztítás szomorú koronáját 1944—45, a vi­lágháború légitámadásai és csatái. Nemcsak talpraálltunk, de új szocialista módon kezdtük, el az építési, új társadalmi rendszert alkottunk, amely gyermekbetegségeivel és kezdeti hibáival együtt immár — tanúsítja ezt az ellenforradalom dúlása utáni gyors, s a milliós tömegekre épült konszolidáció is — elszakít­hatatlan a nép szívétől, akaratától, örömeitől, jövőjétől. Ez©« az úton jelöl új mérföldet a naptár lapjára írt piros egyes. S az új mérföld, az új esztendő munkájához, örömeihez és küzdelmeihez, kemény erőfeszítéseihez és a napsugaras ünne­peihez kívánunk erőt, egészséget, mindenkinek, aki a közös jövőért ebben az esztendőben is meg akarja tenni a magáét tet­tel, szóval, írással, öntöde vagy bánya mélyén, íróasztalnál vagy akár a háziasszony tűzhelye mellett. A négy megszokott betűt üzenjük: »B. n. é. k.* tssneenee» cseng, otthonosan — mint ahogyan a boldogságnak is psync többen lesznek a mi mtá&unkhem szeméktt&s isntew'yser.

Next