Népszava, 1959. január (87. évfolyam, 1–26. sz.)
1959-01-01 / 1. szám
Gazdagabb, tartalmasabb a szocialista verseny írta: Varga György, a Szaktanács titkára A most lezárult esztendő gazdasági eredményei lehetővé tették, hogy számos — a munkásosztályt érintő és foglalkoztató — kérdést sikeresen oldjunk meg. Az új esztendőt a nyugdíjkérdés rendezésével kezdjük, emeljük a pedagógusok bérét, s az év folyamán még egyéb — a dolgozók életkörülményeit javító — intézkedésekre is sor kerül. A párt és a kormány megez a felismerés volt az elmúlt esztendő eredményeinek legfőbb hajtóereje, ez ösztönözte a dolgozó tömegeket arra, hogy öntudatosan túlszárnyalják a kitűzött feladatokat, hogy szocialista módon versenyezzenek. Az üzemeinkben folyó munkaverseny — sok régebbi hibájától megszabadítva — új vonásokkal gazdagodott. Ezt tükrözte a Népszava hasábjain a munkaverseny kérdéseiről folytatott vita is. A munkaverseny már mind inkább a gazdaságos termelést szolgálja. Gazdasági eredményeink és az életviszonyok javulása nap nap után táplálja és erősíti a párt és a kormány iránti bizalmat, amely újabb eredmények forrása. Munkásosztályunkat a ma eredményei mellett öszsz élet, a dolgozó tömegek gyakorlata adott választ arra a sokat vitatott kérdésre, mit tekintsünk szocialista versenynek, ki a versenyző, lehet-e munkaversenyről beszélni, ha nem gyűjtünk tömeges felajánlásokat, ha nem szervezünk nyakra-főre kellően meg nem alapozott és az adott iparág sajátságaihoz nem alkalmazkodó mozgalmakat. Versenyzőnek, a munkaverseny résztvevőjének tekintünk mindenkit, aki öntudatosan törekszik a vállalat feladatainak sikeres megvalósítására, aki azon töri a fejét, hogyan lehet jobban megszervezni a munkát, gazdaságosabbá tenni a termelést, aki igyekszik minél jobban elsajátítani szakmája művészetét, s tapasztalatainak átadásával segíti társait. A hangsúly azon van, menynyire öntudatos ez a tevékenység, mennyire hatja át a felelősség a közös ügyért? Az üzemeinkben kialakult légkör ma sokkal inkább, mint bármikor, alkalmas a dolgozók öntudatos tevékenységének, versenyszellemének felkeltésére és fokozására. A Minisztertanács és a SZOT 1957-ben kiadott határozata abból indul ki, hogy a verseny nem tűri a bürokratikus megkötöttségeket. Üzemeinkben ma nem »fenn« határozzák meg a verseny céljait, hanem a munkásokkal együtt a termelési tanácskozásokon állapítják meg, a vállalat feladataival összhangban. Ilyen módon a dolgozók aktivitása a vállalat eredményeiben is kifejezésre jut, hozzájárul a népgazdaság fellendítéséhez, a nemzeti jövedelem emelkedéséhez, vagyis az életkörülmények javulásához. A Ganz Vagon- és Gépgyárban, miután a dolgozókkal megvitatták, versenycélul tűzték ki, hogy az év végéig mindenki legalább száz forintot takarítson meg. _A textilipari üzemekben a Hulladék csökkentéséért versenyeznek a dolgozók. A Fémáru- és Szerszámgépgyárban a gyártmány felvalósított és tervbe vett intézkedései bizonyítják, hogy a jobb és eredményesebb munkának, elsősorban a dolgozó nép látja a hasznát. Munkásnak és mérnöknek egyaránt érdemes azon fáradoznia, hogyan lehet többet, jobbat és olcsóbban termelni, mert a szocializmus építésének gyorsabb üteme együtt jár az élet- és munkakörülmények javulásával. tönzi és lelkesíti a holnap ígérete is. A munkaverseny szervezése és irányítása közben sohasem feledkezhetünk meg arról, hogy az anyagi ösztönzés helyes alkalmazása mellett mindig szükség van a tömegek öntudatának növelésére, a szocializmus távlatainak bemutatására. Az elmúlt esztendőben széleskörű, tömeges szocialista verseny bontakozott ki üzemeinkben, amelynek eredményeit nem az írásos felajánlások száma, hanem a termelékenység emelkedése, a csökkenő önköltség, a jobb minőség s végső soron a gazdaságosabb termelés fejezi ki. Ennek a versenynek jellemző és lényeges vonása, hogy a hároméves terv gazdaságpolitikai célkitűzéseinek vallóra váltását mozdítja elő. lesztési mozgalom eredményeként csökkentették a szerszámgépekhez felhasznált anyag mennyiségét. Az ifjúmunkások jelentős része brigádokba tömörülve, fiatalos lendülettel segíti gazdasági céljaink megvalósítását. E néhány példa is tanúsítja, hogy munkásosztályunk, a dolgozók széles rétegei megértették: ahhoz, hogy szocialista módon éljünk, szocialista módon kell dolgoznunk. Szakszervezeteink a dolgozók Amikor ismételten aláhúzzuk, milyen nagy a szerepe a dolgozók öntudatának, a távlatok bemutatásának és a jó munkát végzők nagyobb erkölcsi megbecsülésének, a munkaversenyben nem feledkezhetünk meg az anyagi ösztönzésről, a bérezés, a nyereségrészesedés rendszerének továbbfejlesztéséről sem. Olyan korban élünk, amikor a szocialista tábor országai rohamosan törnek előre, s a szocialista gazdaság építésében sikersikert követ. »A nagy ugrás« nemcsak a kínai fejlődésre jellemző. A Szovjetunió kétérdekeit szolgálják, amikor felelősségük tudatában, a lehetőségeket kihasználva, felkarolják és terjesztik a dolgozók kezdeményezéseit. Mindennapos tetteinkből érezzék a megbecsülést és elismerést De egyoldalú dolog lenne csak jobb munkára ösztönözni, ha ugyanakkor nem foglalkoznánk a dolgozók mindennapos ügyes-bajos dolgaival, nem őrködnénk a törvények betartásán. Ha a szakszervezeti tisztségviselők ott állnak az egyes emberek mellett, amikor azok nehézségekkel küzdenek, ha enyhítik gondjaikat, akkor hallgatnak szavukra s követik őket olyankor is, amikor a gazdaságosabb termelésről, a jobb munkáról van szó. A kiváló dolgozók, az újítók, a termelés élharcosai, akik a legtöbbet tették a közös ügyért, mindennapos tetteinkből is érezzék, hogy tisztelet és megbecsülés övezi őket. S ne csak a kormánykitüntetésben részesített dolgozók, az országszerte ismert emberek, hanem a derékhad, vagyis azok is, akik mindennapi jó munkájukkal a kisebb közösség, az üzem, vagy a műhely dolgozóinak elismerésére, tiszteletére szolgáltak rá. Új esztendőt köszöntünk. Új és nagyobb feladatok megoldása áll előttünk. Az elmúlt esztendő eredményei tanúsítják: jó úton járunk s minden feltétel adva van, hogy az új feladatokat is megoldjuk. Arra van szükség, hogy még inkább a tömegek ügyévé tegyük a szocializmus építését. Használjuk fel az üzemi tanácsokat és a termelési értekezleteket arra, hogy minden dolgozó megismerje feladatait. Fordítsunk nagyobb gondot a verseny nyilvánosságára, s terjesszük mindenütt a jó kezdeményezéseket. éves terve, a kommunizmus építésének sikerei valamennyi szocialista ország dolgozóit újabb eredményekre, jobb munkára lelkesítik. Ezzel az általános fellendüléssel mi is lépést akarunk tartani. Pótoljuk az ellenforradalom okozta visszaesést, 1959-ben a munkaverseny újabb sikereivel fokozzuk népünk jólétét, erősítjük a szocialista tábort a kapitalizmussal folytatott békés versengésben, mert mi békét, nyugalmat, jólétet akarunk magunknak és ezt kívánjuk a világ valamennyi dolgozójának! Nem az írásos felajánlások száma a döntő A dolgozók kezdeményező készségét az eredmények fejezik ki Az anyagi ösztönzés tovább fejlesztéséről Angol film Főszerepben: JACK HAWKINS Bemutató: január 8 Azokban a romantikus időkben, amikor a befolyásos öszszeköttetéseket és meleg falatokat nélkülöző diplomás fiatalok téli zimankó idején a hólapátolás komor műfajában tevékenykedtek, nyáron pedig a könnyű múzsáknak hódoltak, többnyire strandkabinos-kisegítői minőségben, Hasszán volt az állástalan jogászok, mérnökök és orvosok nesztora. Haszszánt tulajdonképpen nem is hívták Hasszánnak és egyáltalában nem volt muzulmán. Bölcsője itt ringott a pesti rónaságon és sose járt külföldön. Többször is hívták ugyan, állást is kínáltak neki külföldön, de valahányszor nekivágott. Kelenföldön már úgy gyötörte a honvágy, hogy mindig visszajött, ördög tudja, miképp ragadt rá a Hasszán név, de mindenki így hívta és bölcsnek tartotta. Talán azért, mert ritkán szólt, ami a bölcsesség jele és egyben a legszebb férfiúi erény. Mint minden szépet és jót, ezt is a nőknek köszönhetjük, ők neveltek rá minket a hallgatagságra ... Hasszán még nem volt túl a negyvenen, de arcát már repedésnek beillő barázdák hasították keresztül-kasul, szerteágazó futóárkai a gondnak és csalódásnak. Torzonborz fekete üstökén fehér szálak sápadoztak — ezüstösen csak a jómódúak őszülnek —, úgy hatottak hajában a fehér szálak, mintha azzal lenne foltozva a feje, tudják, úgy valahogy, mint amikor csak egyféle cérna van otthon, másra nincs pénz, hát az ember fe Király Dezső: hét cérnával varrja be a szakadást a sötét ruháján. Hasszán, a Bölcs, kora hajnalban kiment a rakodópartra és néhány órai keserves cepekedéssel összehozta a napi fröccsrevalóját. Meglepő könnyedséggel hordozta a súlyos bálákat és ha valaki megkérdezte, hogy hogy nem ejti le, elővette a mérnöki diplomáját és büszkén mondotta: — Kitűnőre szigorlatoztam statikából. Alapjában véve nagyon keveset tudtunk Bölcs Hasszánról. Az igazi nevét nem ismertük, nem tudtuk, hol lakik — feltéve, hogy egyáltalában lakott valahol — és személyi körülményeiről is csak annyit gyanítottunk, hogy sokat próbált magányos farkas, aki vadon tenyész a kicskocsmák tájékán. Délidőben a Lila Pipa hátsó ivójában szürcsölte a zamatos inárcsi nedűt, a nap és az éj többi szakában a Nevető Nadály söntésébe vette be magát, ahol életét komoly tanulmányoknak szentelte, a mérgespusztai fröccs és a móri hosszúlépés kölcsönhatását kutatva, így trónolt gyanús csapszékek asztalfőjén Hasszán, a bölcs, tépettszárnyú öreg kotlós a nincstelen diplomáscsibék fölött. Haját mind több fehér szállal öltötte körül a jelen sivársága, arcán újabb gondcsatornákat ásott a reménytelenség. Mind kopottabb és elhanyagoltabb lett. Aggódtunk érte. Elszoruló szívvel figyeltük, hogyan ássa alá szervezetét az örökös éjszakázás, az ital, a bús magány és az elhagyatottság. Elhatároztuk, hogy jó útra térítjük. Nagy körültekintéssel és sok tapintattal kellett hozzáfognunk, mert Bölcs Hasszán gőgös és hozzáférhetetlen volt. Olyan büszke volt, mint egy középkori várúr, vagy egy jelenkori csatár, aki három gólt rúgott egy mérkőzésen. Ledér doktort bíztuk meg a kényes feladattal, ő volt a társaság egyetlen olyan tagja, aki rendezett viszonyok között élt. Csaknem állandó albérleti szobája volt és két inge, ami a legnagyobb jómód jele volt, hiszen nem kellett a vízcsapnál kimosott inget azon nedvesen magára húznia. Ez a jómód bizonyos tekintélyt biztosított Ledér doktornak. Anyagi megalapozottságát egyébként annak köszönhette, hogy ragyogó tudományos műveket írt az asztalfiókja, és hülye kalandorregényeket a kiadó számára. Ezeket valósággal falták. Meg is gazdagodott rajta. A kiadója ... Ledér doktor tehát egy éjszaka pedzeni kezdte a dolgot. — Bölcs mesterünk — mondotta az őt jellemző gyengéd tapintattal —, ez így nem mehet tovább. Ha nem akarja, hogy a keselyűk lakmározzanak magából, mint az útszélen felfordult dög húsából, akkor új életet kell kezdenie. Az ájtatos hangon mondott gyengéd szavak láthatóan mély hatást gyakoroltak mesterünkre. Csodálkozva nézett körül véreres szemével: — Új életet kezdjek? Hogy érti azt? — Nem élhet továbbra is magányosan, mint a kivert kutya. Otthonra van szüksége. — Van lakásom. — A lakás még nem otthon Ismerek egy csinos fiatalányt, aki nagy tisztelője mesternek. Szívesen gondozná és ápolná. Egy lány, aki gondozná és ápolná ... Már a gondolat meghatotta Bölcs Hasszánt Révedezve kérdezte: — Az a lány ... Valóban szép és fiatal? — Bűbájos teremtés. Amellett jő, szolid és házias. Főzne és mosna magára, tisztán tartaná a lakását és megfoltozná a holmiját. — Hm... Az nem lenne rossz ... — Nagyszerű! Akkor még ma odaköltözik magához! — Helyes — mondotta mindannyiunk megkönnyebbülésére Hasszán, a bölcs, majd, mint akit baljós látomások nyugtalanítanak, aggodalmaskodva dörmögte: — Csak egy baj van. — Micsoda? — Nem tudom, mit szól majd hozzá a feleségem ... A Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület pályázata A textilipar fejlesztésének érdekében 1959-re három pályázatot hirdet a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület. Az első pályázat tárgya a műszerezettség fokozása a textilipar valamelyik ágában. Ennek tartalmazni kell a gyártási folyamatok műszeres ellenőrzését, automatikus szabályozását. Kidolgozható egy egész iparágra, de korlátozódhat egy üzemre, illetve egyetlen technológiai folyamatra is. A második pályázat tárgya a korszerű gyártási szervezet tervezése, mégpedig úgy, hogy az a termelés gazdaságosságát, a gyártmányok minőségének javítását szolgálja. Mindkét pályázat első díja 6000, a második 4000, a harmadik 2000 forint. Külön pályázaton vehetnek részt a 30 éven aluli mérnökök és technikusok, beszámolhatnak a szintetikus fonalak feldolgozásánál nyert tapasztalataikról. Erre a pályázatra két egyenlő díjat tűztek ki: kéthetes külföldi tanulmányutat a baráti országok valamelyikébe és 1000—1000 forintot. Mikor indul Mit kutat A HOLDRAKÉTA 1958 űrhajózási eredményeiről, a jövő tervekről nyilatkozott Sinka József, a Magyar Űrhajózási Bizottság titkára. Elm mondotta, hogy a mesterséges holdak megfigyelésében tevékenyen közreműködtek a magyar állomások is. Igen jó az együttműködés a moszkvai központtal; a magyar megfigyelők értékes adatokat szolgáltattak. Rámutatott, hogy a tudományosVilágot a második lépés: a Holdba jutás foglalkoztatja. Ez a jövő terveinek a magva. A holdrakéta kezdő sebessége másodpercenként több mint tíz kilométer lesz, úgynevezett szöghibája pedig nem lehet nagyobb, mint amekkora szögben egy szál gyufa vastagságát észleljük 12 méter távolságból. A Hold másodpercenként egykilométeres sebességgel kering a Föld körül, éppen ezért az indítás idejét rendkívül pontosan kell megállapítani. Ez a rohanó céltábla azonban nehézségeket is támaszt, így például nem abban a síkban kering a Föld körül, mint a Föld a Nap körül. Nagy nehézségeket okoz az irányítás kérdése is. Elsősorban finomítani kell a rádióhullámokkal kiépített összeköttetést. A szakemberek jövő évi kutatási terveiben szerepel még a holdrakéta indítási idejének megállapítása. Általánosan elterjedt az a téves vélemény, hogy a holdrakétákat azért indítanák új hold körüli időpontban, mert ilyenkor van a Hold a Földhöz a legközelebb. A valóságban, a kísérletet azért kell ebben az időpontban végrehajtani, mert ilyenkor világítja meg a Nap a Holdnak tőlünk elfordult félgömbjét. Ez lehetővé teszi, hogy a műszeres rakéta a Hold megkerülésekor képet továbbítson a Földre a Holdnak erről az oldaláról. Érdekes méréseket is végeznek majd: először a Föld, a Hold és a két égitest közötti tér elektromos és mágneses állapotát kívánják mérni. Mérik továbbá a rakéta felszíni és belső terében kialakuló hőmérsékletet a Holdról visszavert napfény erősségét NÉPSZAVA Z. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A forradalmi munkás-paraszt kormány napirend előtt, Kállai Gyula államminiszter javaslatára elhatározta, hogy az MSZMP Központi Bizottságával együtt levélben üdvözli Dobi István elvtársat, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét, 60. születésnapja alkalmából. A Minisztertanács a napirend első pontjaként meghallgatta és jóváhagyta Dögei Imre földművelésügyi miniszter jelentését a gépállomások 1958. évi munkájáról. A jelentés szerint a gépállomások december 20-ig 9 519 778 normálhold gépi munkát végeztek, s ezzel 1958. évi tervüket 97,7 százalékra teljesítették. A Minisztertanács a Honvédelmi Minisztérium előterjesztésére rendeletet adott ki a családfenntartó sorkötelesek szolgálat-halasztásáról, továbbá a sorkatonai szolgálatot tel******** jesítő személyek hozzátartozóinak segélyben, illetőleg bizonyos kedvezményekben való részesítéséről, majd folyó ügyeket tárgyalt. Befejezésül Apró Antal, a Mi- nisztertanács első elnökhelyettese beszámolt a forradalmi munkás-paraszt kormány 1958. évi munkájának eredményeiről, és a kormány tagjainak, a Minisztertanács és a minisztériumok dolgozóinak további sikeres és jó munkát kívánt az új esztendőben. (MTI) Hazaérkezett a Kínai Népköztársaságban járt magyar katonai küldöttség A magyar katonai küldöttség, amely Révész Géza vezérezredes, honvédelmi miniszter vezetésével baráti láogatáson a Kínai Népköztársaságban járt, szerda délután hazaérkezett Budapestre. A küldöttség fogadására megjelentek a Ferihegyi repülőtéren Biszku Béla belügyminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, dr. Nezvál Ferenc igazságügy miniszter, Úszta Gyula altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese, Ugrai Ferenc vezérőrnagy, a magyar néphadsereg vezérkari főnöke, a magyar néphadsereg tábornoki karának több vezető tagja, és a magyar néphadsereg magasabb parancsnokai. Ott volt Hao Decin, a Kínai Népköztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, és több baráti ország budapesti katonai attaséja. Révész Géza vezérezredes, honvédelmi miniszter megérkezése után nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda művi? k® társának: — Nagyon érdekes, hasznos, tanulságos és kellemes volt utunk a Kínai Népköztársaságban. Rengeteg tapasztalatot szereztünm. Láttuk a kínai nép hatalmas erőfeszítéseit, s tapasztaltuk, hogy milyen lendülettel, szívóssággal építi a szocializmust. Ebben a munkában tevékenyen részt vesz a kínai népi felszabadító hadsereg is — mondotta Révész Géza honvédelmi miniszter. (MTI) Tanácsköztársaság évfordulójára készülnek a fővárosi iskolák A fővárosi iskolákban rövidesen megkezdik az előkészületeket a Tanácsköztársaság 40. évfordulójának megünneplésére. Megemlékeznek a KIMSZ megalakulásának 40. évfordulójáról, és megrendezik a magyar—szovjet barátság hónapját. " » • -• 4*-" Márciusban — a Tanácskozó társaság évfordulóján — a munkásmozgalom régi harcosai tartanak előadásokat afővárosi oktatási és nevelési intézményekben. Az osztályfőnöki órákon élményeikről mesélnek majd a veteránok. Az iskolák irodalmi és történelmi •szakkörei is bekapcsolódnak az •ünnepségekbe: a Fővárosi Pedagógiai Szeminárium irodalmi és történelmi tanszéke különböző témáik ajánlásával segíti a szakkörvezetőket. A kerületi oktatási osztályok történelmi és irodalmi témájú pályázatot hirdetnek, s az egyes iskolák szülői munkaközösségei megjutalmazzák a versenyek győzteseit és helyezettjeit. A fiatalok gyűjtik a Tanácsköztársaság idejéből származó dokumentumokat, és a pedagógusok vezetésével ellátogatnak az egykori nevezetes események színhelyére, illetve megtekintik a múzeumokban látható tanácsköztársasági emlékeket. A nevelőtestületekben foglalkoznak a Tanácsköztársaság pedagógiai jellegű intézkedéseivel és eredményeivel. Az évforduló alkalmából több iskolát a Tanácsköztársaság kiemelkedő személyiségeiről neveznek el. (j) I AZ -AFORD Ásványolajforgalmi Vállalat ÉRTESÍTI a t. fogyasztókat, hogy evévi leltározás miatt 1959. január 2-án és 3-án a csepeli és a XIII., Balzsam utca 47. sz. alatti telepein az ÁRUKIADÁS SZÜNETEL A NÉPSZAVA TELEFONSZÁMA: 1224—819* 1959. január 1