Népszava, 1959. március (87. évfolyam, 51–75. sz.)
1959-03-01 / 51. szám
Elkészült a pedagógusok bérrendezéséről szóló végrehajtási utasítás A kormány — mint ismeretes — korábbi határozatával ez év január 1-től 220 millió forintot biztosított a pedagógusok fizetésemelésére. A rendelkezés értelmében több mint 80 ezer pedagógus részesül béremelésben. Most készült el a bérrendezés végrehajtásáról szóló miniszteri utasítás. Ezzel egyidejűleg a Művelődésügyi Minisztérium intézkedett, hogy a január 1-től visszamenőleges hatállyal járó bérkülönbözetet a pedagógusok legkésőbb március 3-ig megkapják. Az utasítás hatálya kiterjed a népművelési, tanulmányi és ifjúságvédelmi felügyelőkre, valamint azokra a pedagógusokra is, akiknek alkalmazása meghatározott időre szól. A kormányhatározatnak megfelelően bevezetnek két új alapbér jellegű pótlékot is. Az egyik a mérnök-tanárok részére megállapított mérnöki pótlék, amelynek összege 400 forintig terjedhet. A másik az általános iskolai napközi otthonokban működő pedagógiások pótléka. Ennek összege 140 forint. A diákotthonokban és iparitanuló-otthonokban foglalkoztatott nevelők pótléka a korábbi százról kétszáz forintra emelkedik. A tanulmányi felügyelők képesítésük és szolgálati idejük szerint járó törzsfizetésen kívül havi 500—700 forint összegű pótlékban részesülnek. Az utasítás lehetőséget ad arra, hogy 1960-tól lényegesen több pedagógust léptethessenek elő soron kívül. A kiemelkedően dolgozó nevelőket jutalomképpen két korcsoporttal is feljebb sorolhatják. (MTI) A VÖRÖSMARTY CUKRÁSZDÁBAN kiváló szakemberek oktatják az utánpótlást. Képünkön: Puskás Dániel üzemvezetői Széphelyi Rudolf II. éves tanuló munkáját ellenőrzi (MTI Fotó : Friedmann Endre felvétele) GIIROOS milliós Részletek a szerzőnek a Kossuth Kiadónál a közeljövőben megjelenő könyvéből. A részletek 1919 januárja és márciusa között játszódnak. 7. A fehérvári megyegyűlés — ... és követeljük a régi, megbízható és használható hadseregnek és fegyelmének visszaállítását! A törvényes jogrend, az alkotmányos élet helyreállításának egyetlen lehetséges alapja az országgyűlés mindkét házának azonnali összehívása. A régi képviselők és főrendiházi tagok testesítik meg a jogfolytonosságot. Az iskolákban azonnal vissza kell állítani a valláserkölcsi nevelést és biztosítani kell ennek hatékonyságát... A gabonavásárlási, úgynevezett népélelmezési rendeletet nem hajtjuk végre, mert ez súlyosan megkárosítja a birtokosokat... Bizalmatlanok vagyunk a kormány iránt, lemondását óhajtjuk és szavazzuk meg ... Bizalmatlanok vagyunk az úgynevezett új rend, a köztársaság iránt és hűségesek vagyunk az apostoli királyság iránt... — hallatszott a csöndben. A határozati javaslat mondatait száraz hangon, gyorsan olvasta fel Károlyi gróf. Egyetlen pisszenés, hang nem zavarta; Prohászka püspök, szokása szerint, bólintott egyetegyet minden követelés után. Károlyi József letette a papirost, amelyre a határozati javaslat írta. Szünetet sem tartott, de hangja megváltozott. Most nyersebb, durvább, még hangosabb is volt. — Nekem személy szerint szégyenkezni is van okom megtévedt, szerencsétlen Mihály testvérem miatt... De az, hogy testvérem, nem fékez a haragban és gyűlöletben!... Minden idegszálammal, véremmel tiltakozom az ellen, hogy nekem, magyar főrendnek, grófnak, az utca népe, koszosok, parasztok, munkások dirigáljanak! És most még rosszabb felé rohan a szerencsétlen ország! Orosz mintát emlegetnék, kommunisták jelennek meg mindenütt. Jönnek a hírek, hogy a felbujtogatott nép már a birtokokat követeli, semmirevaló kéreseket akarnak megtenni az elrablott birtokok vezetőjének! Ez mind a mostani úgynevezett köztársaság szüleménye, ennek a felfordult, bolond világnak következménye ... Csendőr kell és katona, fegyver és kíméletlen leszámolás ezekkel az irányzatokkal! Én azt hiszem, Fejér vármegye ősi jogon együttülő közgyűlése kimondja, hogy megveti ezt a rendszert és visszavárja, visszahívja a régit, a jobbat! őfelsége negyedik Károly törvényes királyunk oldalán állunk... Károlyi József után sorra álltak fel a grófok, a nagybirtokosok és lelkes szavakkal köszöntötték a bátor kiállást. Gfiger plébánost hevesen megtapsolták. — Nagyon örülünk, hogy ellenforradalmároknak tekintenek minket! Mi igenis azok vagyunk, büszkémn valljuk! — kiáltotta a fiatal pap. Prohászka püspök biccentett. A megyei közgyűlés végéin egyenként hajtottak el az urak a vármegyeház elől. Kövess kormánybiztos még beszélgetett Heckenast szerkesztővel, aztán a titkárt hívatta: Budapestet kell felhívnia, a földművelésügyi miniszterrel akár FEBRUÁR KÖZEPE VOLT. A Visegrádi utcai pártközpontban késő éjszaka is égett a villany: megbeszélés volt Kun Bélánál. Nem ülés, előre megállapított napirenddel — éppen csak elvtársi, baráti tanácskozás a harc pillanatnyi szünetében. Pillanatnyi szünet volt csak valóban: a körúttól a párt helyiségéig vagy harminc detektív ólálkodott; a szemben levő ház egyik magánlakásában is ott ültek Nagy Vince belügyminiszter polgáriruhás nyomozói, szüntelenül lesték az ablakon át, mikor jön vagy megy valaki a kommunista párt helyiségéből. Dietz rendőrfőkapitány állandó riadókészültségben tartotta embereit, Weltner Jakab és Bőhm Vilmos megállapodtak: a szociáldemokrata párt az állandó sajtó-össztűz mellett megpróbált még más harci módszereket is a kommunisták ellen. És az ellenség szakadatlan támadásai még jobban megacélozták a kommunistákat. Nem volt egyetlen órája sem a napnak, amikor valahol ne kezdődött volna kommunista akció, ne lett volna kommunista gyűlés és ne kérdezbeszélni. És a kagylóban olvadó alázattal zengtek a kor- mánybiztosi szavak: »Vannak nehézségek a népélelmezési törvény körül, de legyen nyu- godt, miniszter úr, mindent elkövetünk a sikerért... Igyek: szűrik gabonát szerezni, tudjuk, hogy kell Budapestnek...«. J amikor lecsengette a készüéket, együtt nevetett a titkár-r ral. Fejér megye nem ad ga-I bonát a szűkölködő fővárosnak íték volna ezrek és tízezrek a párttól a jó utat, a helyes cselekvést. Fáradtan, szájában füstölgő cigarettával ült az asztalfőn Kun Béla. — A Népszavában közölt felszólalásokon túl van már valami értesülésük a szociáldemokrata pártgyűlésről? Engem különösen érdekelne annak a sátoraljaújhelyi elvtársnak a felszólalása ... Még a Népszava is kénytelen volt megemlékezni róla... — mondta Kun. — Ismerem a felszólalást. Lejegyezték nekünk — mond ta Kelen József. — Munkás- ember volt a felszólaló és elsősorban a múlt heti gaztettről beszélt. A múlt héten két század csendőr érkezett Újhelyre és kétnapos rémuralmat rendeztek, raboltak, erőszakoskodtak. Még a szociáldemokrata pártvezetőség néhány tagját is letartóztatták. Amikor ezt elmondta, tiltakozott a kommunisták kizárása ellen a szocdem pártból és a szakszervezetekből. Még határozati javaslatot is előterjesztett, amely ellentmond Garramiék kizárási javaslatának.* (Folytatjuk) Kun Béla a pártközpontban Korszerű közúti híd építését kezdték meg . Szolnokon Szolnokon megkezdték a budapesti debreceni főútvonalat összekötő új Tisza-híd építését. A munkát 1982-re fejezik be. A régi, úgynevezett százlábú híd helyén pedig az ország egyik legkorszerűbb ártéri hídját építik fel. (MTI) A kölcsönösen hasznos együttműködésről tárgyaltak az országos mezőgazdasági konferencián Az országos mezőgazdasági konferencia, melyet a magyar— szovjet mezőgazdasági napok alkalmából rendeztek, szombaton folytatta munkáját. A hozzászólók megvitatták Somos András akadémikus pénteken elhangzott előadását és a kiegészítő felszólalásokat. Elsőnek V. K. Gulevszki, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének első titkára emelkedett szólásra. Nagy elismeréssel beszélt a magyar mezőgazdaság kimagasló eredményeiről. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió sok hasznos tapasztalatot és kiváló módszert kapott már a magyar mezőgazdasági szakemberektől és ezt a kölcsönösen hasznos együttműködést a jövőben igyekeznek még tovább szélesíteni. Felszólalt Halász József, a MEDOSZ főtitkára, aki a mezőgazdasági szakemberek fel- adatairól beszélt. Petőfi Sán- dor, a Helvéciai Állami Gaz- daság igazgatója, Ványi József, minisztériumi osztályvezető, Kapás László élelmiszeripari mi- nisztériumi osztályvezető szó-lalt fel ezután, majd Magyari András, a földművelésügyi mi-niszter helyettesének záróbeszéde fejezte be az ünnepi ülést. NÉPSZAVA A dolgozó nők továbbtanulása a társadalom ügye Befejezte tanácskozását a szakszervezetek országos nőkonferenciája A magyar szakszervezetek országos nőkonferenciája szom-bat reggel folytatta tanácskozását a vasas-szakszervezet székházában. Az értekezleten megjelent Vas-Witteg Miklós, a SZOT alelnöke, és az elnökség több tagja. A beszámoló és a kétnapos vita egyik legfőbb tanulsága volt — mint a küldöttek többsége hangsúlyozta —, hogy az elmúlt két évben az üzemekben, hivatalokban, intézményekben sikerrel igyekeztek javítani a nők munkakörülmé- nyeit, könnyíteni az otthoni terheket. A Kiállításokat Kivitelező Vállalatnál, a FővárosiVillamos Vasútnál, a Hazai Fésűsfonóban, a Kistextben és ■másutt is szabás-varrás tanfolyamokkal, üzemi mosodák létesítésével, háztartási gépkölcsönzéssel, néhol vacsorafőzéssel mentesítették az asszonyokat a házimunka gondjainak lesúlyosabbjaitól. — Mosodát, ruhajavítást, szemfelszedést, szabás-varrás tanfolyamot, éjjeli orvosi inspekciót, háromműszakos bölcsődét és napközi otthont biztosítottunk a dolgozó asszonyoknak — mondta Baradzsej Lászlóné, a Kistext szb-elnöke. — A két év erőfeszítéseinek eredményeit januárban értékeltük és megállapítottuk, hogy az asszonyok közül sokkal többen veszik igénybe az üzemi könyvtárat, sokkal többen vásárolnak színházjegyet, látogatják az ismeretterjesztő előadásokat. Jellemző például, hogy egy könyvankétra négyszáz nő jött el, előmenetelű forgalmi gyakorlattal rendelkezik. Egy ilyen tanfolyamra elküldtek 61, férfit és négy nőt. Jelenleg egyetlen női forgalmi tiszt sincs a vállalatnál. Segítség a gyermeknevelésben Részarányukhoz képest kevés nő van vezető beosztásban a KPVDSZ-hez tartozó vállalatoknál, s a minisztériumokban is. Hasonló tényekről számolt be több más küldött is. A KISZ képviselője elmondta például, hogy az arányok eltolódása már az iparitanuló-képzésnél megmutatkozik: az ipari tanulóknak mindössze 15,5 százaléka lány, ami nyilvánvalóan kedvezőtlenül befolyásolja az elkövetkező években is a szakmunkásnők arányát. Segítséget nyújtani a dolgozó asszonyoknak a gyermeknevelésben — erről szintén igen sok szó esett a konferencián. Dr. Bencsáth Aladárné olyan kiadványok rendszeresítését javasolta, amelyek a munkásasszonyok speciális gyermeknevelési problémáihoz nyújtanak segítséget. Mások azt hangsúlyozták, hogy az anyák sokkal szorosabb kapcsolatot tartsanak a napközi otthonokkal, és sűrűbben érdeklődjenek gyermekeik tanulmányi előmenetele iránt. — A nőmozgalom egyik legfontosabb feladata a nők tömegét bevonni a békeharcba — fejtegette Kecskés Lászlóné —, így lehet növelni politikai látókörüket, és fokozatosan bevonni őket a társadalmi életbe. A nők mint üzemvezetők ► Kevesebb eredmény mutatkozik azonban a dolgozó nők [ szakmai, politikai képzésében ]és ez bizonyos fokig összefügg a nők vezetésben való részvételével. Nagyon találó megjegyzést tett ezzel kapcsolatban Faragó Erzsébet, a Le► mna Kohászati Művek küldötte, mondván: «Ha női vezetőkövet el egy hibát, azzal magyarázzák, hogy a nők nem értenek a vezetéshez. Ha viszont férfivezető hibázik, egyszerűen azt mondják: a lónak is négy lába van, mégis megbotlik.« — Nagyon helyes lenne a nőket foglalkoztató üzemekben kísérletképpen néhány megfelelő képességű szakmunkásnőt kinevezni üzemvezetőnek — javasolta a konferencián Földi Istvánná, a Hazai Fésűsfonó küldötte. Nálunk az egyik üzemrészben két éve női üzemvezető dolgozik, s a termelési eredmények itt a legjobbak. Magasabb szakképzettséget A vita során kiderült, hogy egyik-másik vállalatnál a nők szakképzettségének megszerzéséhez nem biztosítják a szükséges feltételeket. Wetzel Ferencné a Fővárosi Villamos Vasúttól elmondta, hogy a vállalat ötezer dolgozó nője közül igen kevesen képezik magukat. A fárasztó szolgálat, a rendszertelen beosztás mellett az is magyarázza ezt, hogy nem látnak perspektívát a vállalatnál. Nálunk csak az lehet ellenőr, aki kalauzi, kocsivezetői képesítéssel és ötévi jó Bugár Jánosné vitazáró beszéde A kétnapos vitát Bugár Jánosné, a SZOT titkára foglalta össze, elöljáróban hangsúlyozva, hogy sokat fejlődtek a dolgozó asszonyok, a konferencia egésze felelősségteljes, a kérdéseket minden szempontból mérlegelő felszólalásaik, az élet örömeinek és gondjainak alapos ismerete bizonyítja ezt. Ezután arról beszélt, hogy a munkakörülményeket szabályozó különböző törvények és rendeletek érvényesítésénél ezután is tekintettel kell lenni * a helyi körülményekre s határozott intézkedés szükséges mindenütt, ahol közömbösség, nemtörődömség gátolja betartásukat. Ezt szem előtt kell tartani a nők egészséget védő rendelkezések és az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének érvényesítésénél egyaránt. A zárszóban részletesen kitért a dolgozó nők továbbtanulásának lehetőségeire, aláhúzva, hogy a felnőttek oktatási reformjára már előkészületek történtek. A dolgozó nők továbbtanulása nem magánügy — hangsúlyozta —, elsősorban társadalmi probléma. Majd elmondta, hogy a szakszervezetek ezután is támogatják a dolgozó anyákat a gyermeknevelésben. 1959-ben mintegy 20 000—30 000 gyermek részére biztosítanak napközi foglalkozást a kultúrotthonokban. Ehhez minden bizonnyal anyagi segítséggel is szívesen járulnak hozzá a dolgozó asszonyok. A szakmák központi vezetőségei és elnökségei rendszeresen napirendre tűzik az asszonyok problémáit, hasonló gyakorlat követendő a szakszervezeti bizottságoknál is. A legfontosabb feladat — mondotta végül — az elkövetkezendő időszakban helyes arányokat kialakítani a munkában, hogy érvényt szerezzünk a munkakörülményeket biztosító törvényeknek és rendeleteknek, segítsük az asszonyok háztartási munkáját, a család ellátásának gondjait s ezzel együtt lépjünk előre a dolgozó asszonyok politikai és kulturális igényeinek fejlesztésében és kielégítésében. A konferencia Sárfi Rózsinak, az Orvos-Egészségügyi Dolgozóik Szakszervezete titkárának zárszavával ért véget. A vitában részt vett: László Istvánné, Szörény Rezsőné, Földi Istvánné, dr. Fényes Miklásné, Kecskés Lászlóné, Wetzel Ferencné, Markos Tiborné, Tóth Jánosné, Kiss Pálné, Korányiné dr. Sas Anna, Szeleczki Györgyné, Fülesi Istvánná, Thurn Ludmilla, Délceg Józsefné, dr. Czéród Sándorné, Fazekas Sándorné, Pesti Ernőné, Faragó Erzsébet, Balogh Istvánné, Lokár Vilmosné, Baradzsej Lászlóné, Győri Imréné, Pintér Lajosné, Szabó Imréné, Erdei Istvánné, dr. Bencsáth Aladárné, Szarka Sándorné, Újházi Ilona, Sándor Józsefné, Szolnoki Istvánná, Schiller Flóriánná. A Béke és a Szocializmus kérdései most készülő száma közli az SZKP XXI. kongresszusa határozatát A kommunista és munkáspártok havonta megjelenő elméleti és tájékoztató folyóirata márciusi számának tartalmából: F. Havlicsek, L. Gruppi: A kommunista építés növekvő nemzetközi jelentősége, É. Ochab: A Lengyel Egyesült Munkáspárt a III. kongresszus küszöbén, J. Mine: A népek nem felejtik el a múlt tanulságait, V. Joannes: A polgári demokrácia néhány tendenciájáról, T. Buck: A kanadai munkásosztály önálló politikai akcióiért, V. Skriant: A revizionista »szocializmus« és jugoszláv valóság. A lap most készülő száma közli a határozatot, amelyet az SZKP XXI. kongresszusa N. Sz. Hruscsov elvtárs »A Szovjetunió 1959—1965. évi népgazdaságfejlesztési ellenőrző számairól« tartott beszámolójával kapcsolatban hozott és a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának 6. plénumán hozott »A népi kommunák néhány kérdéséről« szóló határozatot. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG 40. ÉVFORDULÓJÁRA A * a Fővárosi Óra- és Ékszeripari Vállalat KÜLÖNLEGES JUBILEUMI ÉRMÉKET KÉSZÍT Részben az idő rövidsége, részben pedig a nagyobb igénybevétel folytén az érmekből vállalatunk csak korlátozott mennyiséget gyárthat. . Felhívjuk ezért a pártszervezetek, a városi, megyei és járási sport- és mozgalmi szervek vezetőit, hogy megrendeléseiket március 15-e előtt feladni szíveskedjenek. Cím és részletes felvilágosítással szolgál: Fővárosi Óra- és Ékszeripari Vállalat Éremüzeme Budapest, VIII., Leonardo da Vinci utca 18. Telefon: 143 p OLO. 1959. március 1