Népszava, 1959. április (87. évfolyam, 76–100. sz.)

1959-04-01 / 76. szám

s­zakszervezeti választások előtt (Horn Dezsőnek, a SZOT titkársága tagjának cikke a 2. oldalon) * A gyár, ahol nemcsak a kazán melegít (Riport a 3. oldalon) * Slágerszöveg, Wurlitzer és a szórakozóhelyek műsora (Riport a 3. oldalon) * Egészségügyi razzián piacon, hentesnél, közértben (Riport a 8. oldalon) Budapest megemlékezik felszabadulásunk évfordulójáról A budapesti kerületek la­kossága és az üzemek, hivata­lok dolgozói hazánk felszaba­dulásának 14. évfordulója al­kalmából megemlékeznek a magyar nép szabadságáért el­esett szovjet hősökről. Április 3-án ünnepélyesen megkoszo­rúzzák a szovjet hősi emlékmű­veket, s koszorút helyeznek el a Kerepesi temetőben levő szovjet emlékműnél. Az üze­mekben és a hivatalokban a pártszervezetek és a vállalatok vezetőségei, a lakóterületeken a Hazafias Népfront körzeti csoportjai ünnepségeket, em­lékesteket rendeznek. • Felhívás a főváros lakosságához Tizennégy évvel ezelőtt, 1945. április 4-én szabadult fel hazánk. A fővárosi tanács vég­rehajtó bizottsága felkéri a főváros lakosságát, hogy lobo­gózza fel a lakóházakat és dí­szítse az utcára néző ablako­kat. Világ proletárjai egyesüljetek! ! 87. ÉVFOLYAM, 76, SZÁM ÁRA 60 FILLÉR 1959. ÁPRILIS 1. SZERDA A Varsói szerződés és az Északatlanti szerződés államai közti megnemtámadási szerződés kedvező talajt teremtene a nemzetközi kérdések megoldására A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata az Északatlanti Szövetség Tanácsának ülésszakával kapcsolatban " A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetségének kor­­­­mánya március 29-én nyilat­kozatot tett abból az alkalom­ból, hogy az Északatlanti Szö­vetség Tanácsának rendes ülésszakát április 2-ára össze­hívták Washingtonba. A Ma­gyar Népköztársaság kormá­nya tanulmányozta a Szovjet­unió kormánya által a szóban­­forgó nyilatkozatban tett ja­vaslatokat, s álláspontját a következőkben összegezi. A Magyar Népköztársaság kormánya melegen üdvözli a szovjet kormány március 29-i nyilatkozatát, s úgy véli, hogy az abban foglalt javaslatok teljes egészükben alkalmasak a világ népei, köztük a magyar nép érdekeinek megfelelően a nemzetközi feszültség enyhí­tésére, az államok közti biza­lom légkörének megteremté­sére és megerősítésére. A szov­jet kormány őszinte békeaka­ratát bizonyítja az Északatlan­ti Szövetség, tagállamainak kormányaihoz intézett, az el­múlt években már több ízben megtett javaslatának megis­métlése a Varsói Szerződés tagállamai és a NATO-orszá­­gok közt kötendő megnemtá­madási szerződés megkötésé­ről, valamint, hogy a két szer­ződés szövegébe iktassanak pontot: az agresszortól meg kell vonni minden nemzetközi támogatást. A magyar nép, amely egy emberöltő alatt két ízben vér­zett idegen érdekekért, átélte a horthysta ellenforradalmi rendszer minden nyomorúsá­gát, alig másfél évtizede vált valóban szabaddá, alig több mint két éve hárított el a lét­érdekeire törő ellenforradalmi kísérletet, békében és bizton­ságban kíván élni. Megmásít­hatatlan akarata, hogy a nép igazi otthonává lett hazájában felépíti a szocialista társadal­mat, s hogy független államát­ megvédi. A szocializmust építe­tő társadalomban — a nép tu­­­­datos ellenségeinek szánalmas, csoportjától eltekintve —­ nincs egyetlen ember sem, akit érdekelt volna egy új világhá-­ ború kirobbantásában. A Ma-­a­gyar Népköztársaság kormá-­­­nya a nép érdekeitől és akara­tától vezéreltetve éppen ezért­ teljes súlyával támogatja a­­ Szovjetunió kormányának a ] nemzetközi biztonság megnö-­­ velésére, a tartós béke megte­remtésére tett fenti kezdemé-­ nyezését és a Varsói Szerződés­­ tagállamaként kész a­ NATO-t országokkal kötendő megnem-­ támadási szerződés aláírására.­­ A Magyar Népköztársaság ] kormánya egyetért azzal is,­­ hogy e szerződések szövegébe­­ iktattassék megfelelő rendel-­ kezés: az agresszoroktól meg­ kell tagadni minden nemzet-­ közi támogatást.­­ A Magyar Népköztársaság kormányának véleménye sze­rint a Varsói Szerződés és az Északatlanti Szerződés álla­mai közti megnemtámadási szerződés megkötése egyúttal kedvező talajt teremtene a vi­lágbéke szempontjából legfon­tosabb, megoldásra megérett (Folytatás a 2. oldalon) A világ 317 légitársasága ma léptette életbe a nyári menetrendet Új járatot indít a MALÉV Moszkvába és Stockholmba — Közvetlen összeköttetés­­ Magyarország és Irak között — Tizenegy európai főváros felé repülnek a magyar gépek . Ma, szerdán reggel — a nem­zetközi megállapodásoknak megfelelően — a világ 317 légi­­forgalmi társasága életbe lép­teti a nyári menetrendet. Az új menetrend szerint to­vább nő hazánk légiforgalma. A MALÉV gépei tizenegy európai fővárossal teremtenek összeköttetést: Béccsel, Berlin­nel, Brüsszellel, Amszterdam­mal, Kopenhágával, Belgrád­­dal, Tiranával, Varsóval, Prá­gával, Szófiával és Bukaresttel. A forgalomtól függően néhány város felé sűrítik a járatokat, sőt a nyári menetrend már új vonalak nyitását írja elő. Hazánk felszabadulásának 14. évfordulója alkalmából, április 7-én megnyitják a Bu­dapest—Kijev—Moszkva légi­járatot. Egyelőre Moszkvába csak hetenként egyszer közle­kedik menetrendszerűen a MALÉV gépe. Május első nap­jaiban valószínűleg megterem­tik a közvetlen összeköttetést magyar gépekkel a svéd fővá­ros felé. A MALÉV gépei Bu­dapest és Stockholm között Berlinben és Koppenhágában szállnak majd le. A szovjet, csehszlovák, len­gyel, NDK, bolgár, román, bel­ga, skandináv és holland légi­­társaságok holnaptól kezdve sűrítik járataikat Budapesten keresztül. Segítségükkel most már a magyar fővárosból köz­vetlen légiösszeköttetés van a világ minden országába. A SAS a jövőben Budapesten ke­resztül Kairó felé hetente nem egy, hanem két járatot indít, s a KLM egyik közép-keleti légi­járatának útját megváltoztat­ja; a gép fővárosunkon keresz­tül Damaszkuszba és Bagdad­ba viszi utasait, így közvetlen légiösszeköttetés létesül Irak­kal is. (mt.) Határőrök az ország szívében — A 8. sor közepe előbbre! A harmadik elvtárs emelje jobban a lábát! Zeng a városligeti tó beton­­feneke, csattognak rajta a va­donatúj barna bakancsok. A mikrofonnál álló tisztek szeme olyan boldogságot sugárzik, mint futballszurkolóké, ha csa­patuk váratlan gólt rúg, még a harántsorok is a tökéletes mértani egyenes mentén he­lyezkednek el. Ám ezek a szép egyenes so­rok nem hullnak az égből. Sze­rény számítás szerint minden mellékidőt figyelmen kívül hagyva, az előkészületi napok minden öt óráját itt csattogják végig a katonatalpak. Tessék utánuk csinálni! De nem akár­hogy — úgy, ahogy a határ védői gyakorolják. Mert jól szerepelni az ápri­lis 4-i szemlén: ez határőr­hagyomány. A felkészülés kemény munkás jólesik a pihenő. A fűben elüldögélve viszonoz­ni lehet a tó körül gyülekező nézők figyelmét. Most a kato­nák szemlélnek, s érdekes, mennyi ilyenkor délelőtt ezen a környéken a diáklány. Hét határőr ül a fűben — az ország hét vidékéről. Van köztük szabolcsi, Kreisz tize­des pesti vasas, Széll Péter balástyai, Szeged mellől. Újsá­­golják, hogy a szülők is fel­­felruccannak fiaikhoz, a nagy ünnep részvevőihez. — Az elv­társ szülei is feljöttek? — kér­dem a barna szemű, fiatal Széll Pétertől. — Csak az édes­anyám. Apám ottmaradt a há­borúban — mondja halkan­­a határőr és a kis csoporton, mint futó árnyék átszalad az urak háborújának emléke. Ők akkor nagyon kisfiúk voltak még... S ma már az ő dol­guk, vigyázzanak a békére és békében is a határra. Van köz­tük négy, aki a nyugati hatá­ron Szolgálj vág hát géni tar­pasztalata arról, kik szeretnék átlépni ezt a határt, akár nyu­gatról keletre, akár keletről nyugatra. És éppen Széll Péter mondja azt is: »Igyekszünk megőrizni a határőr-hagyomá­nyokat.« Ami ezúttal az április 4-i sikeres és méltó szereplést jelenti. Új barátságok szövődnek az ország különböző sarkaiból ér­kezett harcosok között é s persze az alakulatok között is. Együtt készülnek, együtt örül­nek, egymás jól sikerült dísz­menetének; el is köszönnek egymástól, amikor vége a gya­korlatnak. »Viszontlátásra, lég­oltalmi elvtársak!« — hang­zik sok száz torokból a búcsú­szó, amikor a bordószalagos légoltalmi díszegység autókra száll és elporzik a jól megér­demelt ebéd irányába. S mi így mondjuk, papíron, nyomda­­festékkel: »­Viszontlátásra, ha­tárőr elvtársak!« ·ttaC* DÖNG A DÍSZEGYSÉG LÉPÉSE a Városligeti-tó medrében (Gyulavári Béla felvétele) 450 TONNA ALUMÍNIUMOT gyártanak terven felül az Inotai Alumíniumkohóban. A kohócsarnok dolgozói a terv­ teljesítése érdekében szocialista munkaversenyt kezdeményeztek. Kép az öntödéből. Ilyen hatalmas rudakba öntik a további feldolgozásra kerülő alumíniumot (MTI Fotó : Jármai Béla felvétele) A Szovjetunió egyetért azzal, hogy május 11-én Genf­ben összeüljön a külügyminiszteri értekezlet Szovjet jegyzék a nyugati hatalmakhoz ! A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere március­­ 30-án fogadta az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét és­­ átnyújtotta neki a szovjet kormány jegyzékét a külügyminisz­­­­teri értekezletről és a csúcsértekezletről. Ugyanaznap Gromiko­t fogadta Nagy-Britannia és Franciaország moszkvai nagyköve­­­tei,t is és hasonló tartalmú jegyzékeket nyújtott át nekik. « A­­szovjetunió kormányának ♦ jegyzéke az Egyesült Államok ♦ kormányához a többi között a ♦ következőket tartalmazza: ♦ A szovjet kormány megelé­♦ gedéssel állapítja meg, hogy az ♦ Egyesült Államok, Nagy-Bri­♦ tannia, Franciaország és a­­Szovjetunió kormányai meg­yegyeznek abban, hogy a kül­­­­ügyminiszteri értekezleten és­­a legmagasabb szintű értekezé X létén hozzá kell látni a meg­♦ érett nemzetközi kérdések ♦ megoldásához.­­ A külügyminiszteri értekez­det napirendjét, időpontját és ♦ helyét illetően, a szovjet kor­­rmány kijelenti: egyetért az ♦ Egyesült Államok kormánya­inak azzal a javaslatával, hogy ► a külügyminiszteri értekezlet »(Svájc kormányának hozzájá­­r­­ulásával) 1959. május 11-én­­Genfben üljön össze a Német­­országot érintő kérdések — t beleértve a német békeszerző­­­dést és a berlini problémát —­­megvitatására. Ezek a konkrét­­ kérdések, mint arra a szovjet ♦kormány március 2-i jegyzéke ♦már utalt, régen megértek az ♦érdekelt államok megfelelő­­ ♦ döntéseire. A szovjet kormány sajnálat­tal állapítja meg, hogy még nincs teljes megértés a Len­gyel Népköztársaságnak és a Csehszlovák Köztársaságnak a külügyminiszteri értekezleten való részvételéről. A szovjet kormány az Egyesült Államok kormánya álláspontjának fi­gyelembevételével lehetséges­nek tartja, hogy ezeknek az országoknak az értekezleten való részvétele kérdését ma­gán az értekezleten döntsék el. Mint az eddigi véleménycse­réből megállapítható, megol­dottnak tekinthető az a kér­dés, hogy a május 11-én kez­dődő külügyminiszteri értekez­leten mindkét német állam , a Német Demokratikus Köztár­saság és a Német Szövetségi Köztársaság képviselői részt vesznek. A Szovjetunió kormánya ha­sonló tartalmú jegyzéket jut­tatott el Nagy-Britannia kor­mányához. * A francia kormányhoz inté­zett szovjet jegyzék hasonló az Egyesült Államok és Nagy- Britannia kormányához kül­dött jegyzékhez, ezenkívül azonban rámutat: a szovjet kormány abból indul ki, hogy magától értetődően mindegyik kormány kifejtheti álláspont­ját mindazokról a kérdésekről, amelyek az értekezleten meg­vitatásra kerülő problémákat érintik.­­ A francia kormány jegyzéke megemlíti, hogy ha a külügy­miniszteri értekezletem a tény­leges haladás reménye mutat­kozik, a francia kormány kész beleegyezni a csúcsértekezlet­be. A szovjet kormány úgy véli, hogy a külügyminiszteri értekezleten elérhető haladás, amelyet a francia kormány említ, az értekezlet valameny­­nyi résztvevőjének erőfeszíté­seitől függ. A szovjet kormány kész az értekezlet eredmé­nyességéért erőfeszítéseiket ten­ni és reméli, hogy erre a többi résztvevő is hajlandó lesz. Ha ez a hajlandóság nem bi-­­zonyulna elegendőnek a kül­ügyminiszteri értekezleten, ak­­kor — a szovjet kormány vé­leménye szerint — nemcsak hogy nem kellene abbahagyni az eredmény elérését célzó erő­feszítéseket, hanem még to­vább kellene fokozni ezeket az erőfeszítéseket, hogy a legma­gasabb szintű értekezlet, ame­lyet a nemzetközi problémák megoldására hívnak össze, po­zitív eredményeket hozzon.

Next