Népszava, 1959. április (87. évfolyam, 76–100. sz.)
1959-04-01 / 76. szám
t LinksZPTszott választások előtt írta: Horn Dezső, a SZOT titkárságának tagja Áprilisban általános ■“■SZAKSZERVEZETI VÁLASZTÁSOK kezdődnek meg az üzemekben, hivatalokban országszerte. E választások jelentősége mind társadalmi, mind politikai tekintetben igen nagy, hiszen nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a legnagyobb magyar tömegszervezetek, a közel kétmilliónyi bérből és fizetésből élő szervezett dolgozót magukba tömörítő szakszervezetek választják meg több mint százezer tisztségviselőjüket, bizalmiaikat, szakszervezeti bizottsági elnökeiket, az üzemi tanácsok és a szakszervezeti bizottságok tagjait. A választások olyan időpontban zajlanak le, amidőn a párt és a kormány helyes politikája iránt megnövekedett és megszilárdult a bizalom a tömegekben. Az ellenforradalmat követő két és fél esztendő eredményei arról tanúskodnak, hogy életünk minden területén egészséges fejlődés ment végbe. Jobban dolgozunk és jobban élünk. A szakszervezetek most, a választások során jogos büszkeséggel számolhatnak be tagjaiknak arról, hogy kivették a részüket a párt és a kormány bátor, következetes és őszinte politikájának megvalósításából. A szakszervezeti munka minden területén szemmel látható az egészséges felvirágzás, az emelkedés. Az alapszervi vezetők, az aktivisták nagy többsége bizonyságot tett politikai helytállásáról, hozzájárult a termelés fellendítéséhez, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításához, a törvényesség megszilárdításához. Erre azért is sor kerülhetett, mert megnövekedett az üzemi szakszervezeti bizottságok felelőssége és hatásköre is. A tömegek részvétele a gazdasági vezetés-ben általában kiszélesült — a gazdasági vezetés további de- mokratizálódását jelzi például; az üzemi tanácsok létrehozása, a legtöbb helyen egészséges; működése is — s ezzel párhu-; zamosan szükségképpen ki kel; lett bővülnie a szakszervezetek feladatkörének is. A dolgozók most sokkal többet kívánnak meg a szakszervezeti bizottságoktól, mint bármikor azelőtt , s joggal várják el tőlük azt is, hogy a maguk lábán álljanak, döntsék el és oldják meg a helyszínen azokat a kérdéseket, amelyekben nincs szükség központi utasításra vagy segítségre. A szakszervezeti bizottságok általában meg is felelnek a megnövekedett igényeknek. Így van ez a szocialista bérezési rendszerek kialakítása és gyakorlati bevezetése terén,, az üdültetés, a jutalmazás, a segélyezés tekintetében és sok más kérdésben is. Igaz, nem minden területen egyforma a fejlődés, így például elmaradás tapasztalható a politikai nevelőmunka rendszeressé válása területén. A választások jelentőségét külön is emeli az a tény, hogy a szakszervezetek ezúttal nem csupán két és fél esztendő kemény és gyümölcsöző küzdelmeire tekinthetnek vissza, hanem olyan jövő építéséből is ki kell venniük részüket, amely gazdag aratást ígér. Az elmúlt két és fél esztendőben barátaink segítségével kihevertük az ellenforradalom csapásait, sőt mind a gazdaság, mind pedig a politika és kultúra terén megteremtettük a szocializmus felé való gyorsabb előrehaladás feltételeit. Ennek során most az a közvetlen feladat áll előttünk, hogy már ennek az esztendőnek a végére elérjük azt a színvonalat — legalábbis néhány nagyon fontos területen —, amelyet csak a következő esztendőre terveztünk. A PÁRT TŰZTE KI a tömegek elé e célokat , s hogy a tömegek mennyire megértik és magukévá teszik a nagyobb ütem, a gyorsabb előrehaladás eszméjét, azt semmi sem bizonyítja jobban, mint a szocialista munkaverseny megújhodása, kibontakozása. A szakszervezeteknek kimagasló szerep jut e munkaverseny szervezésében és ezzel kapcsolatban az előrehaladás meggyorsításában. Arra kell törekedniük, hogy a gazdasági vezetés által legfontosabbnak tartott célok elérésére buzdítsák a dolgozókat, egy percig sem szabad feledniük, hogy a verseny lelke a demokratizmus, az önkéntesség, a kölcsönös segítség és legjobbak megbecsülése. Ugyanakkor változatlan, sőt az eddiginél is behatóbb gondot kell fordítaniuk a dolgozók munka- és életkörülményeinek további javítására, a mindennapi gondokkal való törődésre, hogy a szakszervezetek minden tagja maga mögött érezhesse szervezetének támogatását, bátorító és segítő szándékát, valahányszor becsületes ügyről, jogos és méltányos igényről van szó. A szakszervezetek tagjainak most a legjobbakat kell kiemelniük maguk közül a tisztségekre. Ezzel kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy az üzemi, hivatali tisztségviselők tízezreinek túlnyomó többsége az elmúlt két és fél esztendő során bizonyságot tett képességeiről, áldozatkészségéről s arról,hogy alkalmas a rá váró meg-tnövekedett feladatok ellátásá- ra is, méltó a további bizalom-, ra. Joggal bízhatunk abban is, hogy a pártszervezetek — ame- lyeknek segítségét és támoga- tását eddig is élvezhették szak- szervezeteink — támogatástnyújtsanak majd szakszerve-zeteinknek a választások során, is, őrködnek e választások de- mokratizmusa felett és segít-; séget nyújtanak ahhoz, hogy: tehetséges, népi demokráciánk- hoz feltétlenül hűséges,: fáradságot nem ismerő tiszt-:ségviselők ezreivel erősödjék: jelenlegi aktíváink százezres,: kipróbált serege." A KGST építésgazdasági tagozatának ülése n Bukarestben rendezték meg ♦ a Kölcsönös Gazdasági Segít♦ ség Tanácsában működő építés♦ gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési állandó bizottság építésgazdasági tagozatának második tanácskozását. ♦ Megvitatták a tagországok X építőipari tevékenységének X 1950—58. évi színvonalát, gaz- dasági mutatóit és a következő* évek távlati kérdéseit. Több:: javaslatot fogadtak el az építő-,; ipar gazdaságosságának növe-| lésére irányuló élenjáró tapasz- talatok összegyűjtésére, fel-,: használásának előmozdítására.:: Pontosan körvonalazták és ki-:: bővítették a tagozat 1959—1960... évi munkatervét, több téma-,: terv programját jóváhagyták.'' Algériai szakszervezeti vezetők a béketanácsnál Baráti beszélgetésre hívta meg kedd délután az Országos Béketanács a SZOT vendégeként hazánkban tartózkodó Sakhri Haddit és Milud ben Ahmedet, az Algériai Munkások Általános Szövetsége végrehajtó tanácsának tagjait. Dr. Pesta László, a budapesti békebizottság elnöke üdvözölte az algériai vendégeket. — Mi magunkévá tettük az algériai nép megsegítésének ügyét — mondotta —, folyik a gyűjtés és reméljük, hogy ennek eredményeképpen hozzájárulhatunk majd az algériai nép szenvedésének enyhítésé-« hez. « Sakhri Haddi válaszolt az« üdvözlésre és megköszönte azt« a szívélyes fogadtatást, amely- ben már eddig is részük volt.? Elmondotta, hogy a szolidan? tásnak és együttérzésnek már? eddig is számos megnyilvánu? lásával találkoztak és minde-? nütt, ahol csak megfordultak, a legnagyobb érdeklődést tapasztalták az algériai nép igazi ügye iránt. (b. o.). A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) nemzetközi kérdések rendezésére békés tárgyalások útján. A magyar nép érdekei mindenekelőtt azt követelik, hogy a német kérdés rendeződjék a kontinens biztonságának, a történelmi tapasztalatoknak meszszemenő figyelembevételével, az Európa népeinek békéjét olyannyiszor feldúló német militarizmus végleges megfékezésével. A Magyar Népköztársaság országgyűlése február 18-i határozatában felhatalmazta a kormányt, hogy vegyen részt a német kérdés rendezésére összehívandó konferencián; a kormány tagjai és képviselői már ismételten síkraszálltak a Németország — akár egy esetleges konföderáció, akár a történelem során kialakult két német állam — képviselőivel kötendő békeszerződés mellett. Tizennégy év telt el a hitlerista Németország szétzúzása óta. Itt a legfőbb idő a háború maradványainak végső felszámolására. A Magyar Népköztársaság kormányának szilárd meggyőződése, hogy a Szovjetunió kormányának a német kérdés rendezésére előterjesztett javaslatai reális alapot nyújtanak mind a békeszerződés megkötésére, mind Nyugat, Berlin státuszának rendezéseire. E javaslatok elfogadása '.nem ellentétes egyetlen nép, egyetlen békeszerető kormány v '■érdekeivel sem. 1 . Ugyancsak Európa, a világi népeinek érdekeit, a nemzet«közi biztonság javát szolgálná» ;a szovjet kormány és más szo-| .cialista kormányok által márs , korábban is előterjesztett ja-javaslatok elfogadása, az atom-% •és hidrogénfegyverek törvény-% ’■ jelenné nyilvánítása és az ál- %lamok fegyverzetéből való ki-% ■iktatása, az e fegyverekkel* végzett kísérletek örök időkre szóló eltiltása, a közép-európai atom-, hidrogén- és rakétafegyverektől mentes övezet megteremtésére tett lengyel kormányjavaslat elfogadása, a hagyományos fegyverzet szintjének és a fegyveres erők létszámának lényeges csökkentése, az európai államok területén állomásozó külföldi csapatok létszámának csökkentése. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagállamai nemcsak javaslatokat tettek e tárgyban, de egyoldalúan tettekkel is alátámasztották békés szándékaikat. A Szovjetunió több ízben csökkentette fegyveres erőinek létszámát, és a varsói szerződés értelmében egyes országok területén tartózkodó csapatainak jelentékeny részét kivonta. A varsói szerződés többi tagállamai — köztük Magyarország — ugyancsak több ízben csökkentették saját fegyveres erőik létszámát. A Szovjetunió egyoldalúan felfüggesztette az atom- és hidrogénfegyverekkel végzett kísérleteket, és csak azután kényszerült újabb kísérletek végzésére, hogy a nyugati hatalmak tovább folytatták kísérletsorozatukat. A sor most a NATO-országok kormányain van. A szovjet kormány békeszerető javaslatainak elfogadásával vagy hasonló célok elérését szolgáló javaslatok tételével bebizonyíthatják, hogy a maguk részéről valóban készek a hidegháború felszámolására, és a vitás nemzetközi kérdések békés rendezésére. A Magyar Népköztársaság kormánya üdvözli a Szovjetunió kormányának állhatatos kiállását a nemzetközi kérdések rendezését valóban előmozdító legfelsőbb szintű értekezlet összehívásáért, valamint azt a mély felelősségérzetről tanúságot tevő hajlékonyságát, hogy hajlandó részt venni a NATO-hatalmak általmájus 11-re javasolt külügyminiszteri értekezleten a német békeszerződés és a nyugat-berlini helyzet megtárgyalása céljából. A magyar nép békeakaratát ismerve, a Magyar Népköztársaság kormánya teljes erejével küzd a megoldásra megérett nemzetközi kérdések rendezéséért s éppen ezért úgy véli, hogy a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya által tett javaslatok, illetve a NATO-hatalmak által esetleg teendő, hasonló eredménnyel kecsegtető előterjesztések elfogadása, a születendő megegyezés kedvező hatást gyakorolnának az egész nemzetközi helyzetre, és megteremtenék Európában az általános béke és biztonság korszakának előfeltételeit. (MTI) Ülést tartott a SZOT mérnök-technikus tanácsa Kedden délután ülést tartotta SZOT mérnök-technikus tanácsa. Olajos Józsefnek, aSZOT elnöksége tagjának, a tanács titkárának beszámolójaalapján megvitatták a műszaki tanácsoknak és bizottságok- Inak a SZOT IV. ülése határozatából adódó feladatait. A tanács tagjai beszámoltak arról, hogy az üzemi-műszaki bizottságok számos brigádja dolgozik egy-egy gyártmány technológiája, önköltsége alakulásának vizsgálatán és számos üzemben alakultak műszaki klubok munkások és műszakiak együttműködésére. 135,6 miillió forint az állami építő-és építőanyagipar nyereségrészesedése Az Építésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó építő- és építőanyagipari vállalatok dolgozói között 135,6 millió forint nyereségrészesedést osztanak szét az 1958. évi eredmények alapján. Tekintélyes növekedés ez az 1957. évi 95 millió forintos nyereségrészesedéshez képest. Az eredmény az építőipar termelésnövekedésének és önköltségcsökkenésének tulajdonítható. Ennek megfelelően az építőipari vállalatok a tavalyi ötvenkét millió forinttal szemben most 93,3 millió forintot, 9,9 napi bérnek megfelelő összeg helyett 17,7 napot kapnak. Az építőanyagipar teljesítménye, így nyereségrészesedése is körülbelül az előző évi szintnek felel meg: 42,3 millió forintot osztanak fel 13,5 napos átlag szerint. Az építőiparban csupán két vállalat nem kap nyereségrészesedést, tizenöt vállalat viszont az elérhető legnagyobb részesedéshez jut. Az építőanyagiparban nyolc vállalat nem tudott elérni nyereségrészesedést, 16 vállalat a maximumot kapja. Április 3-ig mindenütt kifizetik a dolgozóknak az őket megillető öszszegeket. 330 utassal elindult a „barátság“-vonat [ Kedden délután a Nyugati pályaudvarról 330 utassal indult útnak a »barátság“ vonata, amelyen 330 munkás, pa£ raszt és értelmiségi utazott a Szovjetunióba. — Az IBUSZ 1959-ben ött ezer turista számára teszi le-ehetővé a Szovjetunió meglátogatását. Tizenkét különvonatot indítunk Kijevbe és Moszkvába, amelynek utasai a legkülönbözőbb társadalmi rétegekből kerülnek ki — mondotta Tihanyi János, az IBUSZ X vezérigazgatóhelyettese a Nép- X szava munkatársának. — Az első különvonaton pedagógusok utaztak, most pedig a Magyar-Szovjet Baráti Társaság legkiválóbb aktivistái látogatnak el Kijevbe és Moszkvába. — Milyen program fogadja a látogatókat? — A városnézéseken és más »szokásos« programokon kívül megismerhetik egy-egy társadalmi réteg életét is — mondotta Demeter Sándor, az MSZBT titkára. — Huszonöt tsz-elnök és mezőgazdasági dolgozó például több kolhozba látogat el és ott-tartózkodásuk idején két magyar agronómus előadást tart majd a magyar— szovjet mezőgazdasági napok? keretében. Üzemlátogatások? keretében műszaki szakembereink megismerkedhetnek, majd a szovjet gyárak műsza-ki fejlettségével, legújabb* eredményeivel. Küldöttségünk: április 8-án érkezik haza. A »barátság«-vonat részve-? vőit Szakosíts Árpád, a Ma-? gyar Újságírók Országos Szöv vetségének elnöke, a Ma-? gyar—Szovjet Baráti Társaság? elnökségének tagja búcsúztat? ta. (M. T.) . A bútoripar fejlesztésének feltételeiről tárgyalt az építőszakszervezet elnöksége, a Komárom megyei vegyipari dolgozók ellátásáról tárgyalt a vegyipari szakszervezet elnöksége A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége keddi ülésén a többi között megvitatta a Komárom megyei vegyipari dolgozók áruellátását, amely a munkásosztály hely-zetével foglalkozó párthatározat nyomán tovább javult. Jelentős lépés volt ebben, hogy a kereskedelmi szervek önállóan oldották meg az élelmiszerbeszerzést és árusítást, sok gondot fordítanak a meglevő üzlethálózat korszerűsítésére, az udvariasabb kiszolgálásra és az áruválasztók biztosítására. Ennek eredményeképpen kevés az olyan közszükségleti cikk, amelyet Pesten vagy Komáromban kellene beszerezni. Az egyes zöldségfélék, idényjellegű ruházati cikkek és a tüzelőellátás további javítására az elnökség felkérte a Belkereskedelmi és a Nehézipari Minisztériumot. A bútoripari termelés 1959. évi 26—27 százalékos növelésének feltételeiről tárgyalt a többi között az építők szakszervezetének elnöksége. Megállapította, hogy ennek érdekében az üzemek két műszakra való átállása lényegében megtörtént. A legtöbb helyen gondoskodtak a munkás utánpótlásról és megtették a legfontosabb műszaki intézkedéseket. A szükséges bútoripari gépek beszerzése viszont késik, s ez veszélyezteti a tervteljesítést. Ezért a szakszervezet elnöksége úgy határozott, hogy a legrövidebb úton megvizsgálja a gépek behozatala körüli huzavona okát és szükség esetén minden intézkedést megtesz a bútorgyártás meggyorsítása szempontjából fontos gépek mielőbbi behozataláért. NÉPSZAVA Változások egyes külföldi postadíjakban A Postavezérigazgatóság közli, hogy április 1-től — az új Egyetemes Postaegyezmény és Megállapodások rendelkezései alapján — néhány postai díjban változások lépnek életbe. Az új díjszabás a postahivataloknál tekinthető meg és 15,60 forintért meg is vásárolható. Ugyanakkor — körülbelül 20 százalékkal — csökkentették a légiszállítási díjakat. A posta a vakok részére szolgáló dombornyomású írásokat ezentúl díjmentesen szállítja. Április 1-től Ausztriába is az általános külföldi le- ■vél- és levelezőlap díjak érvényesek. Leveleknél a díj 20 grammig 1 forint — minden további 20 gramm 60 fillér —, a levelezőlapok díja pedig 66 fillér. A Nemzetközi Atomenergia ügynökség működéséről számolt be Sterling Cole főigazgató Sterling Cole, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója és két munkatársa néhány napos látogatást tett hazánkban, megbeszélést folytatott a Magyar Atomenergia Bizottság elnökével és tagjaival. Cole főigazgató kedden délben az Újságíró Szövetségben sajtófogadást tartott. Mint elmondotta, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 1956-ban az ENSZ intézményeként alakult meg, 81 ország — közöttük Magyarország — fogadta el egyhangúlag működési szabályzatát. — Magyarországi látogatásom célja az volt — hangoztatta —, hogy a kormány képviselőit tájékoztassam az ügynökség munkájáról, arról, mi,lyen segítséget nyújthat tagjainak, így Magyarországnak is. Másrészt közvetlen tapasztalatokat kívántam szerezni, hogy Magyarország miként támogathatja szervezetünk tevékenységét. Az ügynökség számos formában segíti elő az atomenergia békés felhasználását. E program egyik fontos pontja például a tudósok képzése. Magyarország részére nyolc tanulmányi ösztöndíjat biztosítottunk. Sterling Cole nagy elismeréssel nyilatkozott a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézetében szerzett benyomásairól. Kijelentette: az ügynökség segítséget nyújt majd az atomkutatás különböző területeit szolgáló speciális magyar berendezések és műszerek külföldi elhelyezésében. Sterling Cole, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója néhány napos magyarországi látogatás után , amelynek során többek között megbeszéléseket folytatott az Országos Atomenergia Bizottság vezetőivel, és látogatást tett a Központi Fizikai Kutató Intézetben — kedden kíséretével együtt elutazott. 1959. április 1 .