Népszava, 1959. április (87. évfolyam, 76–100. sz.)

1959-04-01 / 76. szám

t LinksZPTszott választások előtt írta: Horn Dezső, a SZOT titkárságának tagja Áprilisban általános ■“■SZAKSZERVEZETI VÁ­LASZTÁSOK kezdődnek meg az üzemekben, hivatalokban országszerte. E választások je­lentősége mind társadalmi, mind politikai tekintetben igen nagy, hiszen nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a legnagyobb magyar tömegszer­­vezetek, a közel kétmilliónyi bérből és fizetésből élő szer­vezett dolgozót magukba tömö­rítő szakszervezetek választják meg több mint százezer tiszt­ségviselőjüket, bizalmiaikat, szakszervezeti bizottsági elnö­keiket, az üzemi tanácsok és a szakszervezeti bizottságok tag­jait. A választások olyan időpont­ban zajlanak le, amidőn a párt és a kormány helyes politiká­ja iránt megnövekedett és megszilárdult a bizalom a tö­megekben. Az ellenforradal­mat követő két és fél esztendő eredményei arról tanúskod­nak, hogy életünk minden te­rületén egészséges fejlődés ment végbe. Jobban dolgo­zunk és jobban élünk. A szak­­szervezetek most, a választá­sok során jogos büszkeséggel számolhatnak be tagjaiknak arról, hogy kivették a részüket a párt és a kormány bátor, következetes és őszinte politi­kájának megvalósításából. A szakszervezeti munka min­den területén szemmel látható az egészséges felvirágzás, az emelkedés. Az alapszervi ve­zetők, az aktivisták nagy többsége bizonyságot tett po­litikai helytállásáról, hozzájá­rult a termelés fellendítésé­hez, a dolgozók élet- és mun­kakörülményeinek javításához, a törvényesség megszilárdítá­sához. E­rre azért is sor ke­rülhetett, mert meg­növekedett az üzemi szakszer­vezeti bizottságok felelőssége­­ és hatásköre is. A tömegek­ részvétele a gazdasági vezetés-­­ben általában kiszélesült — a­ gazdasági vezetés további de-­ mokratizálódását jelzi például; az üzemi tanácsok létrehozása,­ a legtöbb helyen egészséges; működése is — s ezzel párhu-; zamosan szükségképpen ki kel­; lett bővülnie a szakszervezetek­ feladatkörének is. A dolgozók­ most sokkal többet kívánnak­ meg a szakszervezeti bizottsá­­­goktól, mint bármikor azelőtt , s joggal várják el tőlük azt is,­­ hog­y a maguk lábán álljanak,­ döntsék el és oldják meg­­ a helyszínen azokat a kérdé­seket, amelyekben nincs szük­ség központi utasításra vagy segítségre. A szakszervezeti bizottságok általában meg is felelnek a megnövekedett igényeknek. Így van ez a szocialista bérezési rendszerek kialakítása és gya­korlati bevezetése terén,, az üdültetés, a jutalmazás, a se­gélyezés tekintetében és sok más kérdésben is. Igaz, nem minden területen egyforma a fejlődés, így például elmara­dás tapasztalható a politikai nevelőmunka rendszeressé vá­lása területén. A választások jelentőségét külön is emeli az a tény, hogy a szakszervezetek ezúttal nem csupán két és fél esztendő ke­mény és gyümölcsöző küzdel­meire tekinthetnek vissza, ha­nem olyan jövő építéséből is ki kell venniük részüket, amely gazdag aratást ígér. Az elmúlt két és fél esztendőben barátaink segítségével kihe­vertük az ellenforradalom csapásait, sőt mind a gazda­ság, mind pedig a politika és kultúra terén megteremtettük a szocializmus felé való gyor­sabb előrehaladás feltételeit. Ennek során most az a közvet­len feladat áll előttünk, hogy már ennek az esztendőnek a végére elérjük azt a színvona­lat — legalábbis néhány na­gyon fontos területen —, ame­lyet csak a következő eszten­dőre terveztünk. A PÁRT TŰZTE KI a töme­­­­gek elé e célokat , s hogy a tömegek mennyire meg­értik és magukévá teszik a nagyobb ütem, a gyorsabb elő­rehaladás eszméjét, azt semmi sem bizonyítja jobban, mint a szocialista munkaverseny megújhodása,­­ kibontakozása. A szakszervezeteknek kima­gasló szerep jut e munkaver­seny szervezésében és ezzel kapcsolatban az előrehaladás meggyorsításában. Arra kell törekedniük, hogy a gazdasági vezetés által legfontosabbnak tartott célok elérésére buzdít­sák a dolgozókat, egy percig sem szabad feledniük, hogy a verseny lelke a demokratiz­mus, az önkéntesség, a kölcsö­nös segítség és legjobbak meg­becsülése. Ugyanakkor válto­zatlan, sőt az eddiginél is be­hatóbb gondot kell fordítaniuk a dolgozók munka- és életkö­rülményeinek további javításá­ra, a mindennapi gondokkal való törődésre, hogy a szak­­szervezetek minden tagja ma­ga mögött érezhesse szerveze­tének támogatását, bátorító és segítő szándékát, valahány­szor becsületes ügyről, jogos és méltányos igényről van szó. A szakszervezetek tagjainak most a legjobbakat kell ki­emelniük maguk közül a tiszt­ségekre. Ezzel kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy az üzemi, hivatali tisztségvise­lők­ tízezreinek túlnyomó többsége az elmúlt két és fél esztendő során bizony­ságot tett képességeiről, áldozatkészségéről s arról,­­hogy alkalmas a rá váró meg-t­­növekedett feladatok ellátásá-­ ra is, méltó a további bizalom-­, ra. Joggal bízhatunk abban is,­ hogy a pártszervezetek — ame-­ lyeknek segítségét és támoga-­ tását eddig is élvezhették szak-­­ szervezeteink — támogatást­­nyújtsanak majd szakszerve-­­zeteinknek a választások során­, is, őrködnek e választások de-­ mokratizmusa felett és segít-; séget nyújtanak ahhoz, hogy: tehetséges, népi demokráciánk-­ hoz feltétlenül hűséges,: fáradságot nem ismerő tiszt-:­ségviselők ezreivel erősödjék: jelenlegi aktíváink százezres,: kipróbált serege." A KGST építésgazdasági tagozatának ülése­ n Bukarestben rendezték meg ♦ a Kölcsönös Gazdasági Segít­♦ ség Tanácsában működő építés­♦ gazdasági és tudományos-mű­­­szaki együttműködési állandó­­ bizottság építésgazdasági tago­zatának második tanácskozá­­­sát. ♦ Megvitatták a tagországok X építőipari tevékenységének X 1950—58. évi színvonalát, gaz-­ dasági mutatóit és a következő* évek távlati kérdéseit. Több:: javaslatot fogadtak el az építő-,; ipar gazdaságosságának növe-| lésére irányuló élenjáró tapasz-­­ talatok összegyűjtésére, fel-,: használásának előmozdítására.:: Pontosan körvonalazták és ki-:: bővítették a tagozat 1959—1960... évi munkatervét, több téma-,: terv programját jóváhagyták.'' Algériai szakszervezeti vezetők a béketanácsnál Baráti beszélgetésre hívta meg kedd délután az Országos Béketanács a SZOT vendége­ként hazánkban tartózkodó Sakhri Haddit és Milud ben Ahmedet, az Algériai Munká­sok Általános Szövetsége vég­rehajtó tanácsának tagjait. Dr. Pesta László, a buda­pesti békebizottság elnöke üd­vözölte az algériai vendégeket. — Mi magunkévá tettük az algériai nép megsegítésének ügyét — mondotta —, folyik a gyűjtés és reméljük, hogy en­nek eredményeképpen hozzá­járulhatunk majd az algériai­ nép szenvedésének enyhítésé-« hez. « Sakhri Haddi válaszolt az« üdvözlésre és megköszönte azt« a szívélyes fogadtatást, amely-­ ben már eddig is részük volt.? Elmondotta, hogy a szolidan­? tásnak és együttérzésnek már? eddig is számos megnyilvánu­? lásával találkoztak és minde-? nütt, ahol csak megfordultak,­ a legnagyobb érdeklődést ta­­­pasztalták az algériai nép igazi ügye iránt. (b. o.). A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) nemzetközi kérdések rendezé­sére békés tárgyalások útján. A magyar nép érdekei min­denekelőtt azt követelik, hogy a német kérdés rendeződjék a kontinens biztonságának, a tör­ténelmi tapasztalatoknak mesz­­szemenő figyelembevételével, az Európa népeinek békéjét olyannyiszor feldúló német mi­­litarizmus végleges megfékezé­sével. A Magyar Népköztársa­ság országgyűlése február 18-i határozatában felhatalmazta a kormányt, hogy vegyen részt a német kérdés rendezésére összehívandó konferencián; a kormány tagjai és képviselői már ismételten síkraszálltak a Németország — akár egy eset­leges konföderáció, akár a tör­ténelem során kialakult két német állam — képviselőivel kötendő békeszerződés mellett. Tizennégy év telt el a hitle­rista Németország szétzúzása óta. Itt a legfőbb idő a háború maradványainak végső felszá­molására. A Magyar Népköz­­társaság kormányának szilárd meggyőződése, hogy a Szovjet­unió kormányának a német kérdés rendezésére előterjesz­tett javaslatai reális alapot nyújtanak mind a békeszerző­­­­dés megkötésére, mind Nyugat­­, Berlin státuszának rendezése­ire. E javaslatok elfogadása '.nem ellentétes egyetlen nép,­­ egyetlen békeszerető kormány v '■érdekeivel sem. 1 . Ugyancsak Európa, a világi­­ népeinek érdekeit, a nemzet­«­­közi biztonság javát szolgálná» ;a szovjet kormány és más szo-| .cialista kormányok által márs , korábban is előterjesztett ja-j­a­vaslatok elfogadása, az atom-% •és hidrogénfegyverek törvény-% ’■ jelenné nyilvánítása és az ál- %­lamok fegyverzetéből való ki-% ■iktatása, az e fegyverekkel* végzett kísérletek örök időkre szóló eltiltása, a közép-európai atom-, hidrogén- és rakéta­fegyverektől mentes övezet megteremtésére tett lengyel kormányjavaslat elfogadása, a hagyományos fegyverzet szint­jének és a fegyveres erők lét­számának lényeges csökkenté­se, az európai államok terüle­tén állomásozó külföldi csapa­tok létszámának csökkentése. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagállamai nemcsak javaslatok­at tettek e tárgyban, de egyoldalúan tet­tekkel is alátámasztották bé­kés szándék­aikat. A Szovjetunió több ízben csökkentette fegyveres erőinek létszámát, és a varsói szerző­dés értelmében egyes országok területén tartózkodó csapatai­nak jelentékeny részét kivon­ta. A varsói szerződés többi tagállamai — köztük Magyar­­ország — ugyancsak több íz­ben csökkentették saját fegy­veres erőik létszámát. A Szov­jetunió egyoldalúan felfüg­gesztette az atom- és hidrogén­fegyverekkel végzett kísérlete­ket, és csak azután kényszerült újabb kísérletek végzésére, hogy a nyugati hatalmak to­vább folytatták kísérletsoro­zatukat. A sor most a NATO-orszá­­gok kormányain van. A szov­jet kormány békeszerető ja­vaslatainak elfogadásával vagy hasonló célok elérését szolgáló javaslatok tételével bebizonyít­hatják, hogy a maguk részé­ről valóban készek a hideg­háború felszámolására, és a vitás nemzetközi kérdések bé­kés rendezésére. A Magyar Népköztársaság kormánya üdvözli a Szovjet­unió kormányának állhatatos kiállását a nemzetközi kérdé­sek rendezését valóban előmoz­dító legfelsőbb szintű értekez­let összehívásáért, valamint azt a mély felelősségérzetről tanúságot tevő hajlékonysá­gát, hogy hajlandó részt ven­ni a NATO-hatalmak által­­május 11-re javasolt külügy­miniszteri értekezleten a né­met békeszerződés és a nyu­gat-berlini helyzet megtárgya­lása céljából. A magyar nép békeakaratát ismerve, a Magyar Népköztár­saság kormánya teljes erejével küzd a megoldásra megérett nemzetközi kérdések rendezé­séért s éppen ezért úgy véli, hogy a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya által tett javasla­tok, illetve a NATO-hatalmak­ által esetleg teendő, hasonló eredménnyel kecsegtető előter­jesztések elfogadása, a szüle­tendő megegyezés kedvező ha­tást gyakorolnának az egész nemzetközi helyzetre, és meg­teremtenék Európában az ál­talános béke és biztonság kor­szakának előfeltételeit. (MTI) Ülést tartott a SZOT mérnök-technikus tanácsa­ ­ Kedden délután ülést tartott­­a SZOT mérnök-technikus ta­­­­nácsa. Olajos Józsefnek, a­­SZOT elnöksége tagjának, a­­ tanács titkárának beszámolója­­alapján megvitatták a műsza­­­ki tanácsoknak és bizottságok- Inak a SZOT IV. ülése határo­­­zatából adódó feladatait. A ta­nács tagjai beszámoltak ar­ról, hogy az üzemi-műszaki bizottságok számos brigádja dolgozik egy-egy gyártmány technológiája, önköltsége ala­kulásának vizsgálatán és szá­mos üzemben alakultak mű­szaki klubok munkások és mű­szakiak együttműködésére. 135,6 miillió forint az állami építő-és építőanyagipar nyereségrészesedése Az Építésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó építő- és építőanyagipari vállalatok dolgozói között 135,6 millió fo­rint nyereségrészesedést oszta­­­­nak szét az 1958. évi eredmé­nyek alapján. Tekintélyes nö­vekedés ez az 1957. évi 95 mil­­­­lió forintos nyereségrészesedés­hez képest. Az eredmény az építőipar termelésnövekedésé­nek és önköltségcsökkenésének tulajdonítható. Ennek megfele­lően az építőipari vállalatok a tavalyi ö­tvenkét millió forint­tal szemben most 93,3 millió forintot, 9,9 napi bérnek meg­felelő összeg helyett 17,7 napot kapnak. Az építőanyagipar tel­jesítménye, így nyereségrésze­sedése is körülbelül az előző évi szintnek felel meg: 42,3 millió forintot osztanak fel 13,5 na­pos átlag szerint. Az építőiparban csupán két vállalat nem kap nyereségré­szesedést, tizenöt vállalat vi­szont az elérhető legnagyobb részesedéshez jut. Az építőanyagiparban nyolc vállalat nem tudott elérni nye­reségrészesedést, 16 vállalat a maximumot kapja. Április 3-ig mindenütt kifizetik a dolgo­zóknak az őket megillető ösz­­szegeket. 330 utassal elindult a „barátság“-vonat [ Kedden délután a Nyugati­­ pályaudvarról 330 utassal in­­­dult útnak a »barátság“ vo­­­nata, amelyen 330 munkás, pa­­£ raszt és értelmiségi utazott a­­ Szovjetunióba.­­ — Az IBUSZ 1959-ben öt­­t ezer turista számára teszi le-­ehetővé a Szovjetunió megláto­­­­gatását. Tizenkét különvona­­­­tot indítunk Kijevbe és Moszk­­­vába, amelynek utasai a leg­­­­különbözőbb társadalmi réte­gekből kerülnek ki — mon­­­dotta Tihanyi János, az IBUSZ X vezérigazgatóhelyettese a Nép- X szava munkatársának­. — Az első különvonaton pedagógu­sok utaztak, most pedig a Ma­gyar-Szovjet Baráti Társaság legkiválóbb aktivistái látogat­nak el Kijevbe és Moszkvába. — Milyen program fogadja a látogatókat? — A városnézéseken és más »szokásos« programokon­­ kívül megismerhetik egy-egy társa­dalmi réteg életét is — mon­dotta Demeter Sándor, az MSZBT titkára. — Huszonöt tsz-elnök és mezőgazdasági dolgozó például több kolhozba látogat el és ott-tartózkodásuk idején két magyar agronómus előadást tart majd a magyar—­ szovjet mezőgazdasági napok? keretében. Üzemlátogatások? keretében műszaki szakem­­­bereink megismerkedhetnek, majd a szovjet gyárak műsza-­­ki fejlettségével, legújabb­* eredményeivel. Küldöttségünk: április 8-án érkezik haza.­­ A »barátság«-vonat részve-? vőit Szakosíts Árpád, a Ma-? gyar Újságírók Országos Szöv­ vetségének elnöke, a Ma-? gyar—Szovjet Baráti Társaság? elnökségének tagja búcsúztat­? ta. (M. T.) . A bútoripar fejlesztésének feltételeiről tárgyalt az építőszakszervezet elnöksége, a Komárom megyei vegyipari dolgozók ellátásáról tárgyalt a vegyipari szakszervezet elnöksége A Vegyipari Dolgozók Szak­­szervezetének elnöksége keddi ülésén a többi között megvi­tatta a Komárom megyei vegy­ipari dolgozók áruellátását,­­ amely a munkásosztály hely-­­­zetével foglalkozó párthatáro­zat nyomán tovább javult. Je­lentős lépés volt ebben, hogy a kereskedelmi szervek önál­lóan oldották meg az élelmi­szerbeszerzést és árusítást, sok gondot fordítanak a meglevő üzlethálózat korszerűsítésére, az udvariasabb kiszolgálásra és az áruválasztók biztosítá­sára. Ennek eredményeképpen kevés az olyan közszükségleti cikk, amelyet Pesten vagy Komáromban kellene besze­rezni. Az egyes zöldségfélék, idényjellegű ruházati cikkek és a tüzelőellátás további ja­vítására az elnökség felkérte a Belkereskedelmi és a Nehéz­ipari Minisztériumot. A bútoripari termelés 1959. évi 26—27 százalékos növelé­sének feltételeiről tárgyalt a többi között az építők szak­­szervezetének elnöksége. Meg­állapította, hogy ennek érde­kében az üzemek két műszak­ra való átállása lényegében megtörtént. A legtöbb helyen gondoskodtak a munkás után­pótlásról és megtették a leg­fontosabb műszaki intézkedé­seket. A szükséges bútoripari gépek beszerzése viszont ké­sik, s ez veszélyezteti a terv­­teljesítést. Ezért a szakszerve­zet elnöksége úgy határozott, hogy a legrövidebb úton meg­vizsgálja a gépek behozatala körüli huzavona okát és szük­ség esetén minden intézkedést megtesz a bútorgyártás meg­gyorsítása szempontjából fon­tos gépek mielőbbi behozata­láért. NÉPSZAVA Változások egyes külföldi postadíjakban A Postavezérigazgatóság közli, hogy április 1-től — az új Egyetemes Postaegyezmény és Megállapodá­sok rendelkezései alapján — né­hány postai díjban változások lépnek életbe. Az új díjszabás a postahivataloknál tekinthető meg és 15,60 forintért meg is vásárol­ható. Ugyanakkor — körülbelül 20 százalékkal — csökkentették a lé­giszállítási díjakat. A posta a va­kok részére szolgáló dombornyo­­mású írásokat ezentúl díjmente­sen szállítja. Április 1-től Auszt­riába is az általános külföldi le- ■­vél- és levelezőlap díjak érvénye­sek. Leveleknél a díj 20 grammig 1 forint — minden további 20 gramm 60 fillér —, a levelezőlapok díja pedig 66 fillér. A Nemzetközi Atomenergia ügynökség működéséről számolt be Sterling Cole főigazgató Sterling Cole, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség fő­igazgatója és két munkatársa néhány napos látogatást tett hazánkban, megbeszélést foly­tatott a Magyar Atomenergia Bizottság elnökével és tagjai­val. Cole főigazgató kedden délben az Újságíró Szövetség­ben sajtófogadást tartott. Mint elmondotta, a Nemzet­közi Atomenergia Ügynökség 1956-ban az ENSZ intézménye­ként alakult meg, 81 ország — közöttük Magyarország — fo­gadta el egyhangúlag műkö­dési szabályzatát. — Magyarországi látogatá­som célja az volt — hangoz­tatta —, hogy a kormány kép­viselőit tájékoztassam az ügy­nökség munkájáról, arról, mi­,­lyen segítséget nyújthat tag­jainak, így Magyarországnak is. Másrészt közvetlen tapasz­talatokat kívántam szerezni, hogy Magyarország miként tá­mogathatja szervezetünk tevé­kenységét. Az ügynökség szá­mos formában segíti elő az atomenergia békés felhaszná­lását. E program egyik fontos pontja például a tudósok kép­zése. Magyarország részére nyolc tanulmányi ösztöndíjat biztosítottunk. Sterling Cole nagy elisme­réssel nyilatkozott a Magyar Tudományos Akadémia Köz­ponti Fizikai Kutató Intézeté­ben szerzett benyomásairól. Kijelentette: az ügynökség se­gítséget nyújt majd az atom­kutatás különböző területeit szolgáló speciális magyar be­rendezések és műszerek kül­földi elhelyezésében. Sterling Cole, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség fő­igazgatója néhány napos ma­gyarországi látogatás után ,­ amelynek során többek között megbeszéléseket folytatott az Országos Atomenergia Bizott­ság vezetőivel, és látogatást tett a Központi Fizikai Kutató Intézetben — kedden kísére­tével együtt elutazott. 1959. április 1 .

Next