Népszava, 1959. április (87. évfolyam, 76–100. sz.)
1959-04-04 / 79. szám
A MOSZKVAI VÍRUSKUTATÓ INTÉZET egyik laboratóriumában Pjotr Szergiev orvos- akadémikus egy veszedelmes kórokozóval beoltott kísérleti majom egészségi állapotát vizsgálja (Foto E. Porter) A debreceni pályaudvaron megdöbbenten álltak még a jó, királyitó urak is — az ostoba katonakarmester a Gotterhaltot vezényelte a vasúti kocsiból leszálló Habsburg Károly tiszteletére. A vastag ajkú fiatalember akkor még nem vette észre az ijedt tekinteteket —csak másnap, a parlamenti vihar és a sajtó-össztűz világosította fel a példátlan balfogásról ..... A Habsburg-hivők, mint annyiszor, újra megsértették a nemzeti önérzetet... Az osztrák császári himnuszt többé soha nem játszották hivatalosan Magyarországon, Ausztriában is rövid ideig lapozták csak már a Haydnkottát a zenekarok. A Gotterhalte akkor, 1918. októberében elsüllyedt, együtt a Habsburgokkal, a monarchiával is csak úgy élemedett meg poraiból, mint egy másik ország sokszor hallott dala. De a dallam, a Haydn-dallam, az új szöveg kíséretében újra meg újra felhangzott. Először Berlin és München zengte, aztán Bécsben is az új szöveg élt, a »Deutschland, Deutschland über alles...« És hallottuk újra itt Magyarországon is. Haydn e valóban megkapó, csodálatos vonósnégyesének harmadik tétele, ez a dallamos adagio cantabile egyre inkább összefonódott a politikával. Kompromittált és Nemcsak zene feedzve: nyírott tarkójú porosz generálisok vad étvágya jutott eszébe róla a gondolkodó hallgatónak, ha visszaszólít az időben a K. u. K.-világ rémjeit fel előtte, a bécsi Burg csukaszürkéje, a megátkozott tegnap ... A Haydn-vonósnégyes most újra politikai vita tárgya lett Ausztriában. Az Osztrák Köztársaságának a húszas évek óta más himnusza volt; Haydn helyett Mozart egyik Cantata-jának dallamaibólmerítették méltóságteljes, mélységesen emberi zenéjét. S most, a Hadn-év ürügyén felharsant a követelés: vissza jogaiba a régi himnuszt, a Gotterhaltét. ■. Vén jobboldali professzorok, egykori nácik és monarchista szédelgők házaltak az ötlettel, előbb csak zenei érveket emlegetve, aztán szemforgatva . Nem jut esze senkinek, hogy beleszóljon az ilyen igazán belső vitába, osztrák polgárok majdnem családi ügyébe... Csak hát a múlt, a Gotterhalte és a Deutschlandlied emlékei kissé borzongatóak .. . A kermester keze még a kottán matat, de azért a háta mögött, a minap már Habsburg Ottó hazatéréséről, köztársasági elnökké jelöléséről fecsegtek a Gotterhalte-hívők. Kölnben feszes vigyázzban hallgatták nemrég a Deutschland-dalt egy katonatalálkozó résztvevői. Van valami kísérteties a dallamok újraéledésében, hiszen a Gotterhalte és a Deutschlandlied mögé odasettenkedtek a zeneileg alacsonyrendű, de politikai értelmükben egy fokkal még borzongatóbb emlékű fércművek, a Horst Wessel-dal, a barna gyilkosok különböző indulói... Nem Joseph Haydn géniusza iránti tiszteletlenség éz a megmagyarázható viszolygás a dallamra valaha írt szövegektől! Azokat a debreceni király fogadókat, negyvenegy éve, csak nacionalista gőgjükben sértették meg a balkezes karmester által — de ma, a más, az új magyar világban már többet, értünk és tudunk a Gotterhalte és a Deutschlandlied szelleméről! Mert ez a himnusz nemcsak zene... Gárdos Miklós a vizen. Egyet meg akartak fogni s akkor, mintha vezényszóra tűntek volna el, úgy merültek le a vízbe. A Baleari szigetcsoport közelében 12 napig hánykolódtak, mire kiköthettek. Amikor újból elindultak, egy hajó vontatókötélre vette őket, de egy oldalhullám felborította a tutajt és mindenük a vízbe veszett. Újból felszerelkedve, eltutejoztak Tangerig, ahol az angol útitárs megvált s Bombard egyedül utazott tovább. A Kanári szigeteken levő Las Palenasból indult neki az Atlanti-óceánnak, de előbb visszarepült Párizsba, újszülött kislányát és feleségét megnézni, sokan hitték, hogy »meggondolja magát«, ő azonban kitartott elhatározása mellett és nekivágott hallatlanul merész útjának. Különös érzés fogta el, amikor egy spanyol iskolahajó legénysége levett sapkával és félárbocra engedett lobogóval búcsúzott tőle, úgy, ahogy a világ minden haditengerészetében a tengerészhalált halt bajtársaktól búcsúznak... A kísérőhajók elmaradtak, a tengerpart lemerült a horizont alá és ő egyedül maradt az óceánon, senkire sem számíthatott, csak önmagára. Ránehezedet a legfélelmetesebb emberi érzés, a magány. Vizes ruhában kevésbé fázik az ember Bombard expedíciója minden más tudományos vállalkozástól különbözött. A merész hegycsúcsok megmászása, a mély tengerekbe való leereszkedés, ,-a barlangkutatás, a sarkvidéki fáradalmak elviselése egész embert kíván — az igaz. A katasztrófa lehetősége minden nagy vállalkozásnál megvan, de Bombardnál ez a lehetőség még együtt járt az óriási testi és lelki megpróbáltatással. Nyers halon tengervizet kortyolgatva, planktonon élni valóban hősi erőfeszítés a huszadik század derekán. Amikor Bombard szakított az ember, évezredek óta beidegzett életmódjával, óriási kockázatot vállalt, egészsége tönkretételének, sőt a teljes megsemmisülésnek lehetőségét is. Milyen különös olvasnunk, hogy legfinomabb csemegéje a nyers madárhús volt! Két hónapon át hányódott egyedül a tengeren, kizárva az emberi társadalomból, csupán egy nagyszerű emberi cél, a hajótöröttek megmentése érdekében. Hozzá kellett szokni, hogy ruhája állandóan tele volt vízzel, így aludt — napjában 12 órát — és azt írja, hogy a tüzes ruhában sokkal kevésbé fázik az ember, mint ruhátlanul. Vigyázni kellett, hogy az állandó ülés vagy- fekvés ki ne dörzsölje a gumitutaj tömlőit, mert ha a levegő kiszökik az úszókból, vége van. A cápa támadni készül Egy napon kiesett a kezéből valami doboz és ő utána vetette magát. Mekkora volt ijedtsége, mikor látta, hogy a tutaj gyorsabban halad, mint ahogy ő úszik. Bombard kitűnő úszó volt — a La Manche - csatornát is átúszta — és csupán erejének végső megfeszítésével tudta utolérni tutaját Ekkor végképp lemondott a fürdés gyönyörűségéről. Ügyelnie kellett, hogy bele ne kerüljön a Sargosso-tengerbe, ebbe a hírhedt, szélcsendes, növényekkel borított tengerrészbe, amitől Kolumbus óta rettegtek a tengerészek. Éjszakánként lámpát akasztott az árbocra, nehogy valami hajó nekiszaladjon. A lámpafény azután odacsalta kit cápákat. Rémületes látvány volt, amint egy cápa hanyattfordulva, borotvaéles fogaival támadásra indult a tutaj ellen. Gyorsan eloltotta lámpáját, úgy látszik a cápa nem lát: sötétben, mert nem találta meg... Huzamosabb időn át tartó hullámverés idején egyszer tíz órán át merte szalmakalapjával a vizet a tutaj fedélzetéről. Kolumbus útvonalán Sokféle rossz érzés kínozta. Félt az éhségtől, szomjúságtól, betegségtől, hajótöréstől és legfőképp félt a félelemtől. Nem alaptalanul félt az eltévedéstől. Aranyira elmerült ugyanis útja előkészítése során az orvosi problémákba, hogy sem tanulta meg a pontos navigációt s ez megbosszulta magát. így például, amikor trópusi madarakat látott, azt hitte, már Dél-Amerika partjai közelében jár, pedig még mindig csak Afrika közelében hajózott. Találkozott nagy gőzösökkel, de ezek sohasem vették észre. Időérzéke lassanként elveszett. Órája megállt és ahogy parányi sajkája a végtelen tengerért vergődött, úgy úszott ő is az időóceánban. Tutaja nagyjában azon az útvonalon haladt, amelyen Kolumbus hajózott közel ötszáz éve. ,'■ Horgászott mindennapi táplálékáért. Egy napon furcsa, kígyó alakú, borotvaéles fogú halat fogott. Mérges nyál csurgótt a szájából s kezére cseppenve, veszélyes bőrkiütéseket okozott. Ilyen halat csak egyet lógtak eddig, a híres Kon Tiki tutajexpedíción. Utasunk a cápákat lassanként megszokta, ha túl közel merészkedtek, evezővel orron koppintotta a tolakodót, s az sietve eliszkolt. Egy karddal félelmetes éles csőrétől azonban nagyon félt, tíz órán át állt készenlétben szigonyával, hogy megvédje hajóját a veszedelmesnek ígérkezőtámadótól. Földközel . Nagyszerű volt a trópusi eső, édesvizet ihatott, amennyit akart, sőt annyi édesvíz hullott hajójára, hogy — legnagyobb bánatára — ki is kellett menni. . Néha elúszott a tutaj mellett egy villanykörte, hálóhoz való úszó, parafadugó, ezek mutatták, hogy van egy más világ is, mint a vízé. Kíváncsian szemlélte egyszer a látóhatár közelében felbukkant ragyogó gömböt. Azt hitte a híres »repülő csészealj«-at látja, de távcsővel megnézve, a Jupiter bolygónak bizonyult. Sok nyugtalanságot okozott neki, amint olajsimává szelídült a tenger és ólomszürkévé vált az ég. Minden jel tornádóra vallott, de szerencsére nem , tört ki. A tornádót egy tengeri jármű sem bírja ki. Az ember utálja a legyeket, mégis, milyen, örömet, jelentett neki, amint legyet pillantott meg tutaján, ez a szárazföld közelségét, jelentette. ötvenhárom napi utazás utánegy angol teherhajóval találkozott. A hajón édesvízben megfilttlt, kicserélte rádiója szárazelemeit, majd újból útnak indultjait 1000 km-re levő Barbadosa felé. A hajó kapitánya megkérte, mit tehetne érdekében s ő azt kérte, táviratozzanak családjának, hogy jól van, s karácsonykor a rádióból szeretné a Brandenburgi Koncertet hallgatni. „Ne kövessetek .. A hatvanötödik napon Bar,bados szigetén vetődött partra. Hivatalosan megállapították, hogy lepecsételt élelmiszeres kannái érintetlenek, tehát betartotta ígéretét, bebizonyította, hogy a hajótöröttek megélhetnek a tengerből, nem ízeli elpusztulniuk. Kanadán át utazott haza. Útközben repülőgépe majdnem kényszerleszállást végzett s az utasok váltig hajtogatták, milyen szerencse, hogy Bombard, a hajótörésszakértő velük van. Karácsonykor valóban meghallgatta a Brandenburgi Kon*certet. A tudományos világ el*ismeréssel fogadta eredményeit. Hajóját, az Eretneket a párizsi tengerészeti múzeumban helyezték el. Ő maga előadásokat tartott, könyveket, cikkeket írt. (Könyve, a »Naufrage volontaire« — önkéntes hajótörött, magyarul is megjeyenik.) Könyvében felhívta a fiatalok figyelmét, nehogy kövessék őt, elég volt egyszer vállalni az embertelen szenvedést, a nagy cél érdekében, nem szükséges, hogy valaki kalandvágyból megismételje az ő útját,. ■’Alain Bombard orvos útja ás tanulmányai bizonyítják, hogy a teremtő fantáziával megáldott ész és erős akarat, szorgalommal és kitartással párosulva, újszerű nagy feladatokat képes megoldani. Dr. Horváth Árpád 1959. április 4 Viták, tervek, javaslatok a peremkerületek közlekedésének megjavítására Kispest, Pestlőrinc, Pesterzsébet, Csepel... Mintegy félmillió ember él e négy délbudapesti kerületben. Hajnalban, reggeltájt 100—150 ezer dolgozó indul innen munkába villamoson, autóbuszon. Kispestről Csepelre, Erzsébetről Pestlőringre — és persze Zuglóba, Óbudára, Kőbányára is. Hozzávetőleges számítások szerint is,negyedmillió órát töltenek el naponta utazással. A négy munkáskerület közlekedési viszonyai éppen ezért gondos, tanulmányozást, a problémák alapos ismeretét követelik meg. Hogyan vélekednek a munkáskerületek közlekedéséről a legérdekeltebbek: a villamosozó, autó- buszozó dolgozók? A Nagyváradtér, afféle gyűjtőmedence. Reggel öt és fél nyolc között 40 000—50 000 embertszállítanak elsmére a 43-as, 51-es, 52-es, 54-es villamosok. Felszállók egy Kispestre tartó, zsúfolt 52-esre. Csúcsforgalom idején... Jankó Ferenc a Jástos Klórház közeléből jár be dolgozni ,az egyik Gyömrői úti üzembe. •Ahogy szóba elegyedünk, első szava dicséret. .. — A 63-as gyors, jó járat. Különösen most, hogy az új lUVrkocsikat beállították. De az 52-es... Régimódi, kis kocsik ’.ezek, örökké zsúfoltak. Több ‘.új szerelvény kellene erre a ’.vonalra, a csúcsforgalom idején pedig Sűríteni kellene a ■ járatokat. ; Átszállók a 30-asra. Egykocsis járat, a Gubacsi úti és a Határ úti lakótelepnél zsúfolásig megtelik. A kalauznő megjegyzi, hogy ez a villamos’járat még a déli órák »holtszezonja« alatt is állandóanzsúfolt. Csorba Gézáné, a Gubacsi úti lakótelep egyik háziasszonya mindjárt telepi lakótársainak véleményét is •tolmácsolja. • — Nem jó az erzsébeti közlekedés. Meg kellene már hosszabbítani az 59-es járatot az Alsó-Határ útig és a ■JCdvéfutcáig. Régi kocsik — vagy új kocsik járjanak a peremkerületekben ? A kerületi tanácsok és pártbizottságok vezetői nemrégiben ugyancsak ankétokat, közvéleménykutatást tartottak. A XIX. és XX. kerületi pártbizottságon már összesítették a kívánságokat és panaszokat, érdemes idézni véleményüket: Elsősorban szükség lenne a munkássterületek járatainak további sűrítésére, a lehetőség szerint modern kocsikkal is. Pesterzsébetnek és Kispestnek régi sérelme, hogy kimustrált, magas lépcsőjű kocsik látják el javarészt a nagy forgalmú Vörös Hadsereg út és Ady Endre utca forgalmát. Miért nem lehet néhány új kocsit a peremkerületekben járatni? Meg kellene vizsgálni az autóbuszok menetrendjét is — jó néhányszor előfordult már, hogy éppen délután, csúcsforgalom idejéncsoportosították át a külvárosi járatokat.. . ■ V • . v • ' Először a modern kocsik járatásáról kérünk véleményt. • . *—• Nem indokolt... .a _ kérés.. Tekintettel kell lennünk a belváros fejlesztésére s arra, hogy a nagy forgalmú főútvonalakon jobban kilehet, használni az új,gyors kocsikat — mondják a fővárosi tanács közlekedési igazgatóságán. Mi a valóság? A tanácsok és pártbizottságok véleménye szerint a hosszú megállóközűi peremkerületekben legalább olyan jól ki lehetne használni az új, gyorsabb kocsikat — sőt, jobban, mint a belvárosban, ahol 250—300 méteresek csak a megállókörök. Pesterzsébeten ■ a 30-as villamos — döcögő, egykocsis járat — menetideje 45 perc. Az új UV- kocsi 30—32 perc alatt futná be ezt az útvonalat. Az 52-es járat menetideje ugyancsak mintegy háromnegyed óra. Itt is é 10—15 perccel csökkenthetnék ily módon az utazás időtartamát. Figyelembe véve azt a kétségtelenül fontos szempontot, hogy a belvárosban lehetőleg modern járművek közlekedjenek — 15—18 új kocsit jól kihasználhatnának,sokkal gazdaságosabban üzemeltethetnének a munkáskerületekben. ■/ - „Operatív terv", és hibái A járatok sűrítése már vitathatóbb probléma. Az RW igazgatóságán igen komoly erőfeszítéseket tettek a csúcsforgalom enyhítésére, például az Üllői úton, a Vörös Hadsereg úton. Ezekkel a vonalakkal nincs is annyi baj. Annál több a panasz a 30-as, 31-es villamosok, a 23-as autóbusz ritka járatára. A fővárosi tanácsnál kidolgozott menetrenden szemlélhető, melyik járatot milyen napszakban sűrítik. A délutáni csúcsforgalom idején azonban a munkáskerületek jó néhány autóbuszvonalát megritkítják, mert a külvárosi csúcsforgalom csaknem egybeesik a belterületivel. Az autóbuszüzemkocsis hiányra hivatkozik — a tanácsok és pártbizottságok vélet ménye szerint azonban a szervezés is hibás, a 23-as buszok közül például négy kocsit az 54-es vonalra irányítanak át délután — pontosan a 23-as "rekordforgalma« alatt. Nem lenne kárbaveszett fáradság* ha a fővárosi tanács közle*,kedési igazgatósága és a Fővárosi Autóbusz Üzemszak- emberei 'ismét átvizsgálnák- $ közlekedési »operatív 'tervet* & a meglevő járművekkel ja*vítanának néhány szervezési hibán. A munkáskerületek problémáinak megoldására már született néhány jó, hasznos elgondolás. A XIX. és a XX. kerületi tanács közlekedési osztályán a Határ úti villamosjárat meghosszabbítását szorgalmazzák. Nagy szükség lenne ezenkívül a három peremkerületet összekötő villamosjáratra A fővárosi tanács közlekedési igazgatósága is javaslatokat dolgozott ki néhány szembetűnő közlekedési fogyatékosság megszüntetésére. A kispesti vonalon például tíz új UV-típusú szerelvényt kap néhány villamosjárat. Nyárra elkészül a lépcsőzetes munkakezdés A munkáskerületek legsúlyosabb gondja: a csúcsforgalom idején mutatkozó nagy zsúfoltság, amely rongálja a kocsikat, rengeteg vitának, kellemetlenségnek szülője. Erre igen sok dolgozó hívta fel a figyelmet, de meg kell mondani őszintén, hogy a lépcsőzetes munkakezdés megszervezése — jobbára az üzemek vezetőinek ellenállása miatt —a vontatott, lassú. Néhány felső utasításra, erélyes rendszabályra lenne szükség. ’ Ehhez a munkához a közlekedési szakszervezet vezetői is segítséget adnak. Sőt, rövidesen a Szaktanács elnöksége elé terjesztik mindazokat a javaslatokat, amelyeket a közlekedés, és különösen a munkáskerületek közlekedésének javítására kidolgoznak. Várkonyi Margit NÉPSZAVA .4 11