Népszava, 1959. szeptember (87. évfolyam, 204–229. sz.)

1959-09-01 / 204. szám

­ Hogyan látja a statisztikát­ az „alanyt’ (Riport a 3. oldalon) * A kongresszusi munkaversenyről, a dolgozók élet- és munka­körülményeinek alakulásáról tanácskoztak a szakszervezeti vezető szervek (Tudósítás a 2. oldalon) •* Gazdaságosabb energiafelhasználás a kályhától a kazánig (Riport a 8. oldalon) * A gyámhatóság közbeléphet az elvált szülők gyermekei érdekében (Tudósítás a 8. oldalon) : Világ proletárjai egyesüljetek■! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 87. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM /^TafiAflax60 FILLÉR -------------------------------------------m——----------------------- *~C . H­ruscsov beszéde a nemzetközi helyzetről Amerikai látogatásáról, a világpolitika sürgető problémáiról, Adenauer válaszüzenetéről, valamint a szovjet népgazdaság új nagy sikereiről beszélt a szovjet kormányfő Vesenszkajában és meghívta Solohovot amerikai útjára Moszkva, augusztus 31. (TASZSZ) Hruscsov vasárnap felesége és leánya társaságában Mihail Solohov szovjet író meghívá­sára a Rosztov területen levő Sztanyica Vesenszkajába láto­gatott. A fogadtatás után gyűlést tartottak, amelyen társadalmi szervezetek vezetői, továbbá Solohov és Hruscsov mondott beszédet. Hruscsov beszédének jelen­tős részét a nemzetközi hely­zet kérdéseinek, a békés együttélés problémájának, a szovjet és az amerikai kor­mányfő közelgő találkozásai­nak szentelte. Hangsúlyozta, hogy jó szándékokkal utazik az Egyesült Államokba, azzal a hő óhajjal, hogy elősegítse a nem­zetközi feszültség enyhülését, a béke megszilárdulását. — Hajlandók vagyunk olyan intézkedésekre — mondotta —, amelyeknek segítségével fel lehet olvasztani a hidegháború jegét és amelyek lehetővé te­szik, hogy a népek fellélegez­zenek. Reméljük, az Egyesült Államok kormányát szintén hasonló elgondolások vezetik. — Minden józan gondolko­dású ember előtt világos — folytatta a szovjet kormányfő —, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok megjavulása nem­csak a Szovjetunió és az Egye­sült Államok népeinek, hanem minden ország népének, a nagy és kis népeknek egyaránt hasz­nára lenne, mert a népek nem akarnak háborút, hanem tar­tós békére vágynak. — Ma a szó szoros értelmé­ben minden embert érdekel és foglalkoztat a világ békéjének (Folytatás az 5. oldalon) Hruscsov és Solohov Vesenszkajában ( Rádiófotó) ­ A dal győzelme Sok minden ferdét összebeszélnek,­ sajnos, rólunk a világnak azon a felén, ahol az emberség,­az igazság, a tisztesség még nem mutatkozhat teljes szépségében az embertelenség, igaztalanság és tisztességtelenség árnyé­kában. Azt is gyakran mondják például, hogy nálunk durva, kulturálatlan az élet. Aztán jön egy nem várt epizód és a hazugság az egész világ előtt szégyenszemre lelepleződik. így történt tavaly is, amikor ötven debreceni lány kiutazott az angliai Llangollenbe a walesi nemzetközi dalosversenyre , s mindenki ámulására a legjobbnak bizonyult. A Manchester Guardian munkatársa nem győzött ámulni: »... kiderült, hogy ezek az ifjú magyar énekesek sokkal jobban megértik az angol Elgar zené­jét — írja —, mint az angolok maguk«. Aztán a Times tudósítója is kíváncsi lett az ifjúság zenei képzésének arra a módjára, amely a »vasfüggönyön« túl ilyen világ­verő kórus-színvonalat eredményezett. Elküldötte szak­emberét hozzánk, aki egyik zenei általános iskolánkból így tudósította lapját: »nyolc-kilenc éves gyerekek olyan zenei fejlettséget árulnak el minden tekintetben, mint jó előmenetelű főiskolai hallgatók«. A debreceniek néhány nappal ezelőtt ismét útra kel­tek — ezúttal a dal hazájába, Petrarca városába, az olaszországi Arezzóba. Olyan együttesek indultak el ugyanekkor, mint a Monteverdi-kórus, a hamburgi Olasz Intézet kara, Franciaország, s Európa más orszá­gainak legjobb ifjúsági énekkarai. Vegyeskarunk huszon­négy induló közül második lett.­­Ezután következett a lányok versenye. A debrece­niek elénekelték Bartók csodás »Bolyongás—át, Kodály »Lengyel László—ját. A nemzetközi zsűri tagjai szabály­­ellenesen felállottak a helyükről, s úgy tapsoltak. Augusztus 31-én hajnalban kihirdették döntésüket: a versenyt 92 ponttal a debreceniek nyerték el. Másodu­k a Monteverdi-kórus lett , 82 ponttal. A magyar lányokat meghívások garmadával halmozták el. Holnap Bologná­ban, majd Rómában hangversenyeznek — mindenütt magyar műveket kérnek tőlük. Yehudi Menuhin, az egyik legnagyobb élő hegedűs mondotta három évvel ezelőtt, amikor nálunk járt: »Ma­gyarország neveli ma a világon a legjobb muzsikusokat. Az elért, eredmények bámulatba ejtőek.« Helyesebb volna nyugaton az emberi kultúra ilyen nagyságaira hallgatni — semmint hazugságokra. Meg­kímélnék magukat sok kellemetlen meglepetéstől, a ha­zugságokat a lelepleződéstől. Már eddig is, s a jövőben remélhetően fokozottan. Az igaz vetélkedést a jövőben is szívesen, bátran vállaljuk. Dalban is, s a kultúra min­den más területén. (rajk) 1959. SZEPTEMBER 1. KEDD 310 millió fitost szállítanak az év végéig a fővárosi autóbuszok Hetven új autóbuszt kap a főváros A fővárosi autóbuszok évről évre egyre több utast szállíta­nak. Alig néhány éve még napon­ta 600 ezer utasa volt az autó­buszoknak, ma 800—900 ezer jegyet adnak el mindennap. A múlt évihez képest az idén is jelentősen emelkedik a forga­lom: 1958-ban 280 millió uta­sa volt a Fővárosi Autóbusz Üzemnek, az idén 300—310 mil­lióra számítanak. A Fővárosi Autóbusz Üzem­nél elmondották, hogy az év hátralevő hónapjaiban 54 »IKARUS 620- és 16 darab »31«-típusú autóbuszt vásárol­nak. A nagy befogadású, 620-as típusú, korszerű városi autóbu­szokat a 8-as, 11-es, 15-ös, 21-es, 45-ös és 91-es vonalakon állítják forgalomba. A külső kerületek forgalmának megja­vítása érdekében az idén 20 pótkocsit vásárolnak. (mt) Ősszel a főváros hét kerületében és kilenc vidéki városban megalakulnak a lakásépítő szövetkezetek Mint ismeretes, az állam — az év elején megjelent kor­mányrendelet értelmében — a bérből és fizetésből élő dolgo­zóknak módot nyújt, hogy szö­vetkezeti formában lakáshoz jussanak. Az Építésügyi Mi­nisztériumban tájékoztatták az MTI munkatársát, hogyan ha­lad a szövetkezeti lakások építése és a szövetkezetek alakulása. Az idén 1645 szö­­vetke­li lakás építésére kerül sor, jövő évi befejezéssel. A lakások építése kevés kivétel­lel megkezdődött és jó ütem­ben halad. Budapesten hét ke­rületben 723 lakást kapnak a szövetkezetek, a többi kilenc vidéki városban, az Ózdon, Szolnokon, Győrött, Székes­fe­hérváron, Zalaegerszegen, Mis­kolcon, Debrecenben, Pécsett és Szegeden alakult szövetke­zeteknek jut. A szövetkezetek az ősszel­ alakulnak meg, a tagok — mint ismeretes — bizonyos, kezdő összeggel lépnek be a­ szövetkezetbe. A lakás árának, a belépési összegen felüli ré­­­szére az állam az OTP útján, kölcsönt folyósít, kedvező vis­-­ szafizetési feltételekkel. A jövő­ esztendőben az ed­d­diginél nagyobb arányú lesz a­­ szövetkezetek szervezése. 1960- ban a most épülő lakásmeny­­nyiség kétszeresének építésé­hez fognak hozzá. Kapunyitás A tanévnyitás csengői meg­szólalnak országszerte. Kis fa­lusi iskolákban és sokemeletes nagyvárosi épületekben szól a csengő, szandálos kisfiú lábak és nagy kamasz félcipők csat­tognak a lépcsőkön. Kinyílnak az iskolakapuk és bár csak a fiatalok százezrei lépik át ezeket a kapukat, mégis milliók számára neveze­tes nap a tanévnyitás. Csak iskolai dátum? Sokkal több. Persze mindenekelőtt iskolai. Elvégre nem valaki más, ha­nem a hat-tizennyolc évesek baktatnak felfelé a lépcsőkön, hogy ismét több tudást gyűjt­senek, hogy okosabb és kép­zettebb fiaivá és lányaivá vál­janak a hazának; ők vonulnak be sok helyen új, korszerű, csinos iskolákba, számukra ké­szültek új tantervek és új tan­könyvek, értük tanulnak egyre többet és jobbat a pedagógu­sok. Ezen a napon az ország ér­deklődésének középpontjába ők kerülnek. Ha van vasutas­nap, bányásznap, traktorosnap és pedagógusnap, hát a tanév­­nyitás napja minden évben — diáknap. A jövő napja. Soha ennyien nem tanultak: soha nem érintett és nem érinthetett ennyi szülőt és pe­dagógust a tanévnyitás! És a mi társadalmunkat, amely mérhetetlen erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a jövő munkásai és mérnökei, traktoristái és tanárai, művé­szei és tisztviselői magasabb fokon, a műveltség, a képzett­ség és az emberség magasabb szintjein élhessenek — ezért érinti olyan mélyen, nemzeti jelentőségének megfelelően a tanévnyitás nagy pillanata. , Mit kívánhatunk a fiatalok­nak­­ a mai munkás nemze­déket, a mai művezetőt és mi­nisztert, üzemvezetőt és nagy­követet leváltó majdani gene­rációnak ezen a napon? Annak megértését, mit jelent szá­mukra szüleik, tanáraik és az egész ország szeretete. Mi a kérésünk a pedagógu­sokhoz? Ugyanaz, ami a kíván­ságunk is számukra: legyen számukra szép és termékeny ez az iskolaév,­­teljen örömük szép hivatásuk teljesítésében, lássák kibontakozni a tudás szép virágait növendékeik ér­telmében és az emberség szép sajátságait szívükben. Nevel­jenek a nép ügyéhez és jövő­­jéhez hűséges, derék, tiszta szívű, minden szépség és tudás befogadására képes fiatalságot, amely sosem tér le a haza­­szeretet és a nép szeretete, a becsület és a hűség, a tudás és a műveltség iránti igény­e­ a szocialista jövő útjáról. A szülőké is ez a nap. Tő­lük is, gyárban és hivatalban, íróasztal és munkapad mellett azt kéri a mi társadalmunk: segítsék és támogassák az is­kola munkáját, hogy összhang legyen aközött, amit diákjaink az iskolában a társadalomról, a jogokról és a kötelességek­ről, a világ eredetéről és fej­lődéséről hallanak és aközött, amit ugyanerről az otthonuk­ban ondanak nekik. Azt,, hogy az iskolában eltöltött öt óra után, még a munkába járó szülőknek is , legyen néhány perce arra, hogy érdeklődjenek gyerekük fejlődése, magatar­tása, kötelességteljesítése iránt. Azt, hogy a szülők a maguk életének szebb és jobb folytatá­sát lássák a gyerekek tanulmá­nyaiban — s ezért az 1959—­ 60-as tanévet, amelyben a ma­gyar nevelés nagy lépést tesz előre az új típusú úton, a mun­kára és műveltségre egyidő­­ben nevelés útján, érezzék a maguk szép és szent feladatá­nak is. Országszerte kinyílnak az iskolakapuk. Nemcsak a diá­kok számára. Ezeken a kapu­kon át a tovább gyarapodás, a jövő üzenete szól az egész országhoz. Hallgassuk meg a szót , teljesítsük a jövő pa­rancsát. Baktai Ferenc Indulás a tanévnyitóra (Gonda György felvétele) Varsó főépítésze a budapesti és a varsói építkezésekről Budapesten tanácskoznak, a KGST tagállamainak városren­dezői. Ezen a tanácskozáson­­ Lengyelországot Adolf Cibo­­­­rowski, Varsó főépítésze kép­viseli. Útjára elkísérte felesé­ge is, aki a Varsó körül léte­sítendő, úgynevezett bolygó­városok tervezésével foglalko­zik. — Többször jártam már Ma­gyarországon és először is az volt a benyomásom, hogy a né­pi demokratikus államok fővá­rosai közül Budapest a leg­szebb. De az építész szeme sok­­mindent észrevesz, például a város zsúfoltságát. Láttam azonban a fővárosi tanács vá­rosrendezési tervét is. Le a ka­lappal! Budapest a terv meg­valósítása után — felülmúlja önmagát. — Igen tetszenek az árká­dok, az esti fényben ragyogó Körút pedig egyenesen csodá­latos! Sok az építkezés, az épü­letek modernek, méltóak a fő­városhoz. De azt sem hallgat­hatom el, hogy a néhány évvel ezelőtt épült házak nem na­gyon tetszenek nekem. Terve­zőik ma már jobb és szebb épületekkel gazdagítják Buda­pestet. Aztán Varsóról beszéltek. — A németek által szinte teljesen megsemmisített Var­sóban az újjáépítés megkezdé­se előtt 20 millió köbméter tég­latörmeléket kellett elhordani, több mint százezer aknát kel­lett felszedni. Már hét új ipari negyedet építettünk fel, ne­gyedmillió új lakást adtunk át és kétszázezer lakást alakítot­­­tunk újjá a romos házakból.­ Ez idő alatt kétszáz iskolát is­ felépítettünk. (cs. j.) 9­4 Gyáros László nyilatkozata­­ a magyar újságírók­­ szovjetunióbeli látogatásáról . A hétfői »Vecsernyaja­­ Moszkva« első oldalán közli­­ Gyáros Lászlónak, a Tájékoz­tatási Hivatal elnökének nyi­latkozatát a magyar újságíró­­­ küldöttség szovjetunióbeli lá­­­­togatásáról. A különböző nagyvárosokban rendezett szí­vélyes baráti találkozókon szerzett élmények ismertetése után Gyáros László így fejezi be nyilatkozatát: »Küldöttsé­günk kitűnő hangulatban tér haza és ég a vágytól, hogy be­számoljon a magyar dolgozók­nak a szovjet nép teremtő munkájáról.«

Next