Népszava, 1960. január (88. évfolyam, 1–26. szám)

1960-01-19 / 15. szám

.15 FOK HIDEGBEN, metsző dunai szélben dolgoznak a Gheorghei-Déj Hajógyár hős hajóépítői. A 6. számú, 1290 ton­­­nás tengerjáró hajó gépterét hegeszti Szatmári Sándor, Melisek Sándor és Tóth Sándor . (Gonda György felvétele) . Eltemették Sándor Károly újság­ró-rajzolóművészt Hétfőn délben a rákos­­keresztúri köztemetőben he­lyezték örök nyugovóra a tra­gikus hirtelenséggel elhunyt Sándor Károly újságíró-raj­zolóművészt. A temetésen ott­ voltak az MSZMP sajtó alosz-­ tályának, a kormány Tájékoz­tatási Hivatalának, a MUOSZ elnökségének képviselői, a szerkesztőségek vezető munka­társai, az elhunyt barátai, tisztelői. A pályatársak búcsú­zó szavaikban méltatták Sán­dor Károlyt, az embert, a pél­dás családapát, a haladásért küzdő neves rajzolómű­vészt, újságírót. Hatszázhúsz vadásztársaság indult »búcsú­ütközetre« a nyulak és fácánok ellen. Nóg­­rádtól Csongrádig, Zalától Bor­sodig aligha maradt bokorban egy ellen nyuszi is. A legna­gyobb csaták egyike a Mátra alján zajl­ot­t ott, ahol a vén hegy útját állja az Alföldnek. Ide sereglettek össze Heves, Nógrádi, Borsod, Szolnok és Pest megye legjobb »serét­­er­ege­tői«. A hajtók hét órakor rajtol­tak. A zárt rendben menetelő puskás félkaréj nyolc órakor nyitotta a tüzet, s mire Gyön­gyösről kihozta a déli harang­szót a szél, már ötvenkét hosz- 37ú szálfán csüngött a nyúl- ------------------V. I Nyuszik veszedelme S_______| füzér. A szép, bundás zsák­mánnyal motorizált brigádok száguldottak a vadásztanyára, ahol már kora reggeltől dol­gozott a szakácssereg az ízes lakoma előkészítésén. Az étla­pot természetesen a vadász­, ízlés állította össze. A pesti főhadiszálláson, az Országos Vadász Szövetségben vették a jelentéseket a jó han­gulatról, ami — a találatok­tól függően — óráról órára emelkedett. Pakson például délig majdnem ezer nyulat ül­tettek puskavégre, de mint je­lentették, még lenne mit célba venni. Kár, hogy a va­­dásznaptár január 17-től már ±■nyúltilalmat-t ír elő. Dél­utánra azonban mindenütt a legteljesebb volt az öröm. Va­lamennyi vadásztársaság kéz­hez kapta az expressz értesí­tést: a földművelésügyi mi­niszter engedélyezte a megyei tanácsok mezőgazdasági igaz­gatóságainak, hogy ott, ahol a vadállomány száma azt lehető­vé teszi, január 31-ig meghosz­­szabíthatják a nyúl vadászatát, sőt, Békés, Csongrád, Hajdú és Szolnok megyében fácánt­ is lőhetnek. (k.) A Meteorológiai Intézet jelenti:­­ szeles idő. Várható időjárás kedd­­ estig: szeles idő, legfeljebb néhány­­ helyen kisebb havazással, havas-­­ esővel. Várható legmagasabb nap- i­pali hőmérséklet kedden mínusz 2, 1 plusz 1 fok között. Saseles idő, havazás, havas eső NÉPSZAVA Ködben robbantás, kenőcs­kesztyű, átszúrhatatlan védőkötény, rázáscsökkentő berendezés A SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet munkájáról, terveiről nyilatkozott a Népszavának Babos László igazgatóhelyettes A SZOT Munkavédelmi Tu­dományos Kutató Intézetének elmúlt évben végzett munká­járól, eredményeiről és ez évi terveiről nyilatkozott a Nép­szavának Babos László, az in­tézet igazgatóhelyettese. " Kísérleti munkánkban jelentős helyet foglal el a szi­likózis elleni védekezés, a szi­­­­likózist okozó poroknak mű­­­­szaki módszerekkel történő el­hárítása — kezdte tájékozta­tását Babos László. — Mint­­ ismeretes, a bányákban, a­­ meddőrétegben található kvarc­­­tartalmú por okozza a­­ szilikózist. Célunk tehát az­­volt, hogy a száraz fúrással­­ együttjáró nagy mennyiségű­­ port lekössük. Kísérleteink eredményeképpen 1959 elején bemutattuk és Komlón, Pé­csett, Recsken és Gyöngyös­­orosziban már sikeresen al­kalmazzuk is a hab- és köd­fejlesztő készülékeket.­­ Reméljük, hogy év vé­géig általánosan elterjed a szárazhabos fúrás, illetve a ködfejlesztő készülék melletti robbantás módszere. Annál is inkább, mert mindkét készülék kezelése rendkívül egyszerű. A működtetéséhez szükséges habképző, illetve ködfejlesztő anyaggal együtt is körülbelül öt, vízzel együtt huszonöt ki­logramm súlyt tesz ki, és ugyanakkor a bányák részére jelentős összegű meg­takarítást tesz lehetővé azál­tal, hogy szükségtelenné teszi a vízvezetékek szerelését. A ködfejlesztő készülék előnyeit jobban felismerték már bá­nyászaink, és szélesebb kör­ben alkalmazzák is. Érthető, hiszen a szárazrobbantás után csak több óra múlva lehetett a munkaterületet újra meg­közelíteni, most viszont 20 perc alatt a köddugó 70—80 százalékos porlekötést biztosít. — Az intézet jelentős ered­ményének könyvelhető el a »Dermatex« védőkenőcs kikí­sérletezése — folytatta a to­vábbiakban az igazgatóhelyet­tes. A kenőcs a szerves oldó­szereknek (benzol, benzin stb.) és a porártalmaknak áll el­lent. A kézre kenés után 4—8 órát kibíró »kesztyű« képző­dik. A kezet megóvja, és ugyanakkor szellőzik is a bőr. A gumikesztyűnél lényegesen jobb védőszer, ugyanis nem pállik ki a bőr a használatá­tól és bőrbetegséget sem okoz, ugyanakkor hideg vízben is lemosható. A »Dermatex« kö­rülbelül ez év második ne­gyedétől üzemi használatra már kapható lesz. A kutatások most az irányban folynak, hogy olyan filmképző védőke­nőcsöket dolgozzanak ki, ame­lyek védelmet nyújtanak majd a savas, lúgos, vizes ol­dattal dolgozók részére is.­­ Az egyéni védőeszközök­kel kapcsolatos kísérletekről szólva: a többi között a hús­iparban előforduló balesetek meggátlására kívánunk védő­kötényt elkészíteni; ennek olyannak kell lennie, hogy a munkában ne zavarja a dol­gozót, és késre esés esetén a szúrást meggátolja. A kísér­letek már folynak egy korozzióálló, magas króm­tartalmú acéllal. De egy­előre még problémát okoz a 0,5 mm-es huzal gyártása, és a hegesztés. Ugyanebből az anyagból szeretnénk megol­dani a védőkesztyűt is, egy­részt a húsipar, másrészt a pezsgősszakma számára is. Végül a préslégszerszámok­­nak rázáscsökkentővel való ellátásáról beszélt Babos László. Elmondta, hogy a Préslégszerszámgyár a múlt években kikísérletezett, rázás­csökkentőt az év végéig az MKF 16 típusú kőzetfúró és az MBK 35 típusú betonbon­tó kalapácsokon alkalmazni tudja már A prototípus elké­szült, és remélhetőleg a SZOT munkavédelmi osztályával egyetértésben rövidesen ki­adja az utasítást a KGM, hogy csakis rázáscsökkentővel el­látott préslég­szer­számokkal szabad a jövőben dolgozni. B. L. Készülődik már karnevál herceg... Elkészült a munkáskultúrotthonok farsangi programja — Nem lesz „báli ügyelet" Új jelmezek a kölcsönzőben — Dorottya-nál Kaposvárott Már készülődik Karnevál hercege. Pompás ruháját szab­ják a szabók, de — úgy hírlik — az idén a táncoslábú ifjak is jó előre megkezdték az »ed­zést« a farsangi báli szezonra. A gyári művelődési házak táncestéit még egyetlen eszten­dőben sem látogatták ennyien. Mire — mint mondani szo­kás — a herceg végigkocsizik városon, s falun, hogy nyitó­táncba vigye a legszebbik lányt, akkorra elkészül, a báli bizottságok ezernyi színes, ér­dekes terve is. Itt-ott már kopogtatják az írógépek a dús programot. íme, a csepeli munkásotthon farsangi »me­netrendje«. Január 23-án a Fémmű bál­ja nyitja a sort. 29-én az ukrán együttes látogat Csepelre. A gyárváros öntevékeny kultúr­­csoportjai februárban lépnek fel műsorukk­al. A legnagyobb előkészületet a »Farsang — re­ceptre« című vidám, zenés mű­sor előzi meg. A főápoló sze­repét Németh Lehel tölti be. A beutaltak között szerepel a­ többi között Fónay Márta, Fa­a­ragó Vera és Benedek Tibor.­ A nővérke Kovács Eszti lesz. Élénk farsangi készülődésről­ adnak számot a főváros vala-a mennyi nagyüzemének kultúr-­ otthonai. Elkészült már a­ MOM, a Pesterzsébeti Vasas és­­ az angyalföldi József Attila­ kultúrház terve is.­­ Mint megtudtuk, az idén­ nem tartanak központi bális ügy­eletet. Minden művelődési­­ ház maga gondoskodik a ren­i­­dezésről és a propagandáról. ] [Ez utóbbira azonban valószínűl­g nem kell nagy gondot fordí-­­­­tani. •­­ ! A tánciskolákban az illem-j­ó szabályokról és az ízléses tán-j­ócokról készített dia-filmeket i­s vetítenek. Ez nagy segítséget b­enyújt a tánckultúra színvona­l­­­­ának emelésében. ,­­ , Farsang előtti látogatást tét- «­­­tünk a Jelmezkölcsönző Válla-5 . hát raktáraiban. Mint Vidám I . Győzőné, a kölcsönzési osztály t . vezetője elmondotta, a készlet­e egy esztendő alatt 4500 ruhá-­ val bővült. Sok új, kis- és­ nagyestélyi ruhát készítettek* és növelték az állat jelmezek* számát. Az idén nagymérték­­ ben könnyebbé válik a válla­* lat Bécsi utcai fiókjának mun­­­­kája. Eddig ugyanis az egész « ország jelmezigényét a Bécsi« utca elégítette ki. Szeged és« Pécs után néhány hónappal­ ezelőtt megnyílt a miskolci, * február 1-én pedig megnyílik* a szombathelyi kölcsönző. * Vidéken is megkezdődött a­ farsangi bálok előkészítése. Az­­ idén különösen érdekesnek* ígérkezik a február 6-i kapos- ó­vári Dorottya-bál, amelyen a­ Somogy megyei népi együttesi megeleveníti a 160 év előtti mu­­­latságok kacagtató figuráit.­ Éppen úgy, ahogyan Csokonai­ Vitéz Mihály ábrázolta a »Do-t­rottya« című komikus eposzá-♦ ban. (k) f a­tMlt SS1A­ ­»Ne hagyd magad, emberke!­ í Ez a címe Bokor Péter és Tek- Jnős Péter kétfelvonásos új­­ rajzfilmjének, amely a napok-­­ ban készült el — Tordai Attila­­ rendezésében — a Pannónia­i Filmstúdióban. Rövidesen be­fejeződnek »A ceruza és a ra­­­­dir« című vidám színes rajzfilm «felvételei is, amelyet Macs­­­kássy Gyula írt és rendez.­ ­A »Tündérlaki lányok«-at, » ■ ■ ■■ ............... ►XHeltai Jenő egyik legnépsze-­­rűbb vígjátékát újítja fel­­ január 23-án a pécsi Nemzeti X Színház kamaraszínháza, A Csárdáskirálynő visszatér. A Fővárosi Operettszínház a­ közeljövőben, részben új szer­­­reposztásban ismét felújítja­ Kálmán Imre elnyűhetetlen és­ mindig biztos sikert jelentő­ nagyoperettjét. Az egykori­­ Csárdáskirálynőt ismét Honthy­ Hanna, partnereit Ráthonyi­ Róbert és Gyenes Magda ala­­­­kítja. 1 * 3 címmel vidám szatirikus estet­­ rendez január 23-án a Guten-­­­berg Művelődési Otthon a­­ nyugdíjas nyomdászok számá­ra. Az előadáson több öntevé­keny nyomdász-együttes szóra­koztatja régi szaktársait. * A Warrenné mesterségét, G. B. Shaw világhírű szín­darabját megfilmesítették Nyu­­gat-Németországban. A cím­szerepet Lilli Palmer alakítja, így Játszunk mi!« CSEHSZLOVÁK NYÁRI DI­VAT 1960-RA. Csinos imprimé nyári ruha lastex derékkal . (Fotó: J. Finda) ■ Az alkalom és a meggondo­­­latlanság vitte a bűn útjára a­­21 éves Tóth Mihályné sz. Lá- E­zár Zsuzsannát. Hosszú éveken át dolgozott a­­KÖZÉRT Édesség Bolt Válla­latnál. Tavaly májusban a 91. számú fiókba helyezték és ott­­kihasználva az alkalmat, ami­kor egyedül maradt a bolt­ban, benyúlt a pénztárba és­­kivett 100 forintot.­­ Később áthelyezték a 76. számú boltba és ott is folytat­­­ta a kasszába nyúlkálást. Két­­hét leforgása alatt 3000 forintot lopott el. A boltvezető azonban gyanút fogott és megjelölte a százforintosokat. A jelölés napján 400 forint hiányzott a kasszából. A boltvezető ellen­őrt hívott, Tóthnét megmotoz­ták és megtalálták nála a­­ pénzt. A központi kerületi bíróság előtt Tóthné bűnét beismerte és arra hivatkozott, hogy ru- ♦ házkodásra kellett a pénz. Ezt a magyarázatot azonban nem fogadta el a bíróság, mert Tóthné családjával rendezett körülmények között élt és hogy­­­ nem volt égetően szüksége a pénzre, bizonyította az is, hogy az utoljára lopott 3000 forintot megtalálták lakásán. A bíróság társadalmi tulaj­don sérelmére elkövetett lo­pás bűntette miatt a fiatal asz­­szonyt — figyelemmel fiatal korára és családos voltára , négyhónapi börtönre és pénz­­büntetésre ítélte. Tóthné eny­hítésért fellebbezett. (szegő) Nem „rendezvények* A munkások és művészek kapcsolatának megteremtése nemrég még csak munkater­­vek, kulturális programok célkitűzése volt. Ma már mind élőbb valósággá, szellemi életünk természetes, megszo­kott jelenségévé válik az üzemi munkások, dolgozó parasztok és az írók, költők, színészek, képzőművészek, alkotó, gyümölcsöző, őszinte barátsága. Elég bizonyíték erre, ha csupán egy nap krónikáját átlapozzuk. Most érkezett hír arról, hogy az Állami Opera­ház a napokban vendégül látja a Csepeli Készülék- és Szerszámgyár munkásait, február elején az Operaház énekesei, táncosai, zenekari tagjai az újpesti Duna Cipő­gyárba látogatnak el. S már az Óbudai Hajógyárban is készülnek fogadtatásukra. A legutóbb tíz fiatal hegedű- és zongoraművész járt Orosz­lányban és az egész napot a bányászokkal töltötte: a tár­na mélyén és a kult­úrott­honban. Negyven fiatal elő­adóművész járja rendszere­sen az iparitanuló-otthono­­kat. Bányász­ művész talál­kozó lesz január végén Vár­palotán. Munkások, opera­­művészek töltik együtt a nyarat az Operaház kápta­lanfüredi üdülőjében. Festőink, szobrászaink az újpesti Cérnagyárban, a Lő­rinci Hengerműben, a Gábor Áron Vasöntödében s még vagy tucatnyi más gyárban, üzemben találtak új témák­ra és rendelőkre. Ebben az évben ötvennégy képzőmű­vész tölt hosszabb időt álla­mi gazdaságokban, s művé­szeket várnak — nemcsak látogatásra, hanem alkotó­időzésre — a bányászok, az élelmezési és építőipari dol­gozók is. Nem formális »rendezvé­nyek­« ezek — így születnek új, a dolgozó népről és a dol­gozó néphez szóló műalkotá­sok, így lesz napról napra mind több az igaz művésze­tet értő és igénylő munkás és paraszt. (g. t.) B IZOTÓPOK A SELYEM­TERMELÉSBEN Üzbekisztánban kísérletképpen az eperfa leveleit kobalt 60 sugár­zásával kezelték. Azok a selyem­­hernyók, amelyek ilyen levelet fo­gyasztottak, szebb és jobb selyem­anyagot termeltek. NÉPSZAVA A magyar szakszervezetek központi lapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Főszerkesztő: Jimmer József Kiadja a Népszava Lapkiadó Vállalat VII. ker., Rákóczi út 54 Telefon: 224-319 Felelős kiadó: Galló Ernő, a Népszava Lapkiadó Vállalat­­ igazgatója Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetés egy hónapra 14 forint Athenaeum Nyomda . 12 ÉVEN ALULI LEÁNYGYERMEKEKNEK különösen aján­lott... Karácsonykor sok szülő ajándékozta meg kisleányát , hajas babával, de még sok kislány szeretne szép babát kapni. Ezekre gondolt a Textiljátékkészítő HTSz, amelynek üzemeib­­­ben ez évben az eddiginél még szebb babákat készítenek. Ked­­­­ves szülők, lehet tehát a szaküzletekben és áruházakban újabb babákat vásárolni (x)

Next