Népszava, 1960. szeptember (88. évfolyam, 207–232. szám)

1960-09-01 / 207. szám

OLIMPIAI telefonjelentésünkből. Két újabb magyar aranyérem: Öttusázó­csapatunk és Németh győzött! (Római telefonjelentésünk a 6. és 8. oldalon) Kétszer egymás után röppent fel tegnap Rómában a magyar lobogó az olimpiai győzelmi árbocra. Kétszer egymás után csendültek fel a Himnusz hangjai , egyben kétszer egymás után arattunk olimpiai győ­zelmet a modern olim­piáknak egyik legnehezebb versenyszámában, az öttusá­ban. Az egyéni versenyben Németh a győzelmi emelvény legmagasabb fokára állt, a második helyen Nagy é­s ott állt a győztes helyén csapa­tunk is. Az egykor a­­ svédek által ki­­tervezett pompás versenyszám eredetileg kifejezett katonai vetélkedés volt. Más, mint ka­tonatiszt, nálunk sem próbál­kozott vele — amíg csak a fel­­szabadulás új sportot, új test­­nevelési elméletet és gyakor­latot nem teremtett Magyar­­országon és a nép fiai, »civil­« sportolók, ifjú dolgozók, külö­nösen sok csepeli gyerek, diá­kok tömege próbálkozott ez­zel az összetett versennyel. 1952-ben először nyertünk olimpiai öttusa-bajnokságot csapatversenyben. Azóta nemzetközi viszonylatban e sportág első soraiba tarto­zunk. 1953-ban egyéni világ­­bajnokságot nyertünk s az­után csapatvilágbajnokságot 1954-ben és 1955-ben. Az ellen­­forradalom után teljesen új, fiatal gárdát neveltünk, s ez az új, nagyszerű gárda szer­dán Rómában ragyogó diadalt aratott: mind egyéniben, mind csapatban megszerezte az olimpiai elsőséget. "A legnehezebb sportág válo­gatottjai, Németh, Nagy, Bal­­czó, ezek a nagyszerű gye­rekek, egyébként csak egy hajszállal jobbak az utánuk következő két, sőt három gar­nitúra tagjainál! Midőn tehát szeretettel és büszkén üdvö­zöljük a győzteseket, gratulá­ciónk az egész magyar öttusa­­sportnak, vezetőinek, edzői­nek, versenyzőinek, híveinek egyaránt szól. Mert a diadal­ban mindannyian részesek! ­* Kudarcba fulladt a kubai külügyminiszter elleni légimerénylet Raul Roa kubai külügymi­niszter San Joséból visszaér­kezett Havannába — közük a nyugati hírügynökségek. Fidel Castro és Roa több ezer főnyi tömeg előtt beszédet mondott. A miniszterelnök felháboro­dottan jelentette be, hogy nemzetközi banditák az Egye­sült Államok támogatásával merényletet kíséreltek meg Raul Roa és a San José-i érte­kezleten részt vett kubai kül­döttek ellen. Guatemalában két repülő­gép várakozott, hogy a kubai küldöttség elindulásával egy­idejűleg magasba emelkedjék és elfogja a kubai repülőgé­pet. A Costa Rica-i hatóságok azonban előre figyelmeztették erre a külügyminisztert és azt tanácsolták, hogy a tervezett­nél öt órával korábban Costa Rica-i gépen induljon Havan­nába. Fidel Castro gúnyos szavak­kal utalt a San José-i értekez­letre. Costa Ricában — han­goztatta — a jenki cápa és a latin-amerikai szardíniák tar­tottak ülést. Raul Roa külügyminiszter felszólalásában rámutatott, hogy a San José-i értekezlet az Egyesült Államok erkölcsi vereségével végződött. A külügyminiszter ismét hi­tet tett Kuba és a Szovjetunió barátsága mellett és hangoz­tatta, hogy a havannai kor­mány a Monroe-elv, az ameri­kai államok szervezete, az észak-amerikai monopóliumok, Eisenhower és Herter ellené­re is ápolja és tovább fejleszti a Szovjetunióhoz fűződő ba­ráti kapcsolatait. A Csepel-csillagtelepi új, 24 tantermes általános iskola is ma fogadja először a diákokat (Gonda György felvétele) Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPSZAVA • A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA • 88. ÉVFOLYAM, 207. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR 1960. SZEPTEMBER 1. CSÜTÖRTÖK Hruscsov és Kádár János nyilatkozata a moszkvai magyar kiállításon A szovjet kormányfő a magyar nép eredményeiről, a kommunizmus győzelméről és az amerikai elnökválasztás kérdéséről Mint közöltük, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, aki a Szov­jetunióban töltötte szabadsá­gát és Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első Hruscsov­ titkára, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke szerdán megtekintették a moszkvai magyar kiállítást. A látogatás után Hruscsov és Kádár János a szovjet és magyar sajtó mun­katársainak kérésére nyilat­koztak a lapok és a rádió szá­mára. Hruscsov a többi között a következőket mondotta: Magyarország bámulatba ejti majd azokat az országokat, amelyek fejlettebbnek hitték magukat . A kiállítást természetesen csak sietve nézhettük meg, hi­szen egy ilyen kiállítás rész­letesebb megtekintést érdemel. Több időre van szükség ahhoz, hogy a pavilonokban meg le­hessen állni, hogy teljesen ér­tékelni lehessen valamennyi kiállított tárgyat. De még az ilyen gyors látogatás is elég ahhoz, hogy a látogatóban örömteli, szép kép alakuljon ki. A kiállított tárgyak nagy­­figyelmet érdemelnek és a magyar mérnökök, feltalálók, munkások nagyfokú hozzáérté­séről és műszaki tehetségéről tanúskodnak. — Jómagam is lakatos vol­tam, s ezért különösen kedves nekem a légpárnás köszörű­gép. A köszörülés nehéz, ki­merítő és pontosságot igénylő munka, itt pedig olyan gépet láttunk, amely ezt a munkát eszményien látja el. Mint volt lakatos, annyira örülök ennek a remek gépnek, hogy szinte nem is találok szavakat. Nem mindenki tudja megérteni, mi­lyen nagy dolog az, amikor két munkadarabot olyan pontosan csiszolnak, hogyha a felsőt felemeljük, az alsó hozzátapad és nem is szakad le róla. Mondhatná valaki, hogy nem a legfontosabb dolog ragadta meg a figyelmemet. Lehet, hogy másnak nem ez a legfon­tosabb, de nekem, mint volt lakatosnak, nagyon fontos, mert én magam is csiszoltam és tudom, milyen nehéz mun­ka ez. Közbeszólás: A gépet Pál József találta fel. Hruscsov: Tehát Pál József. Gratulálok neki, nagy tisztele­tet érdemel, le a kalappal előt­te. Meg kell hajolni az ilyen tehetség előtt. — A többi megtekintett gép is csodálatos volt. A maró­gépek, a programvezérlésű esztergapadok, a könnyűipari termékek, az elegáns ruhák — mindez nagyon szép. A ma­gyar nők amúgy is szépek, de ezekben a ruhákban még szeb­bek. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa szerdán ülést tartott, önálló és független állam­nak ismerte el Dahomey Köz­társaságot, Niger Köztársasá­got, Felső-Volta Köztársasá­got, Elefántcsontpart Köztár­saságot, Csád Köztársaságot, a Középafrikai Köztársaságot, a Kongói Köztársaságot, Ga­bon Köztársaságot és Ciprus Köztársaságot. Az Elnöki Tanács módosí­totta 1959. évi 24. számú — a mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas terü­letek kialakításáról szóló — törvényerejű rendeletét, majd határozatot hozott kitünteté­ses doktorrá avatásokról. Az Elnöki Tanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. (MTI) Rónai Sándor megkezdte szabadságát Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke meg­kezdte rendes évi szabadsá­gát. (MTI) Kádár János hazaérkezett Kadár János, a Magyar Szo­­­­cialista Munkáspárt Központi­­ Bizottságának első titkára ,rendes évi szabadságáról ha­zaérkezett, és elfoglalta mun­­n­kahelyét. (MTI) — Örülök, magyar testvé­reim sikereinek és azt hiszem, hogy ez csak egy lépcsőfoka a mi haladásunknak. A szocia­lizmus kimeríthetetlen lehető­ségeket tár fel a munkások, a parasztok, a műszaki és egyéb értelmiségiek előtt. Ezért meg­győződésem, hogy erősödni fog Magyarországon a szocia­lista életforma, fejlődni fog a kultúra és a technika, s Ma­gyarország bámulatba ejti majd azokat az országokat, amelyek fejlettebbnek hitték magukat. Ezek majd félreáll­nak a szocialista országok elől. Magyarország ma is, a jö­vőben is az egyik legjobb he­lyen áll az ipar, a technika, a mezőgazdaság fejlesztésében. Ez vonatkozik a magyar álla­mi gazdaságokra, a termelő­­szövetkezetekre is. Nem aka­rom megsérteni az egyénileg gazdálkodó parasztokat. Ők még egyelőre nem léptek be a szövetkezetbe. Türelemmel kell bánni velük. Minden gyü­mölcs a maga idejében érik be. De a történelem kérlelhe­tetlen haladása odavezet, hogy az új, a haladóbb győz.­­ Az ember jobban szeret­ne élni, a jobb élet pedig csak­ a műszaki és tudományos vív­mányok alkalmazásával érhető el, ezt pedig a parasztok csak nagyüzemi gazdálkodással vív­hatják ki. Ha kialakul a nagy­üzemi gazdálkodás, tág tér nyí­lik a gépeknek, a műszaki tu­dományos vívmányoknak. Eb­ben van a nagyüzemi gazdál­kodás fölénye. Minden nézetünkben egységesek vagyunk az MSZMP-vel, a magyar kormánnyal . Nagyon elégedett vagyok, s köszönetet mondok barátom­nak, Kádár Jánosnak, aki meghívott a kiállításra. Na­tetszett a kiállítás, s kö­(Folytatás az 5. oldalon) Hruscsov és Kádár János látogatása a moszkvai magyar ipari kiállításon (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) ­ Ingyenessé válik minden tbc-vizsgálat és kezelés, kötelező a részvétel a szűrővizsgálaton Dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter nyilatkozata a tbc elleni küzdelem tovább­fejlesztéséről kiadott rendeletről A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány rende­letet adott ki a tuberkulózis elleni küzdelem továbbfej­lesztéséről. A Magyar Köz­löny csütörtöki számában megjelent rendeletről dr. Do­leschall Frigyes egészségügyi miniszter nyilatkozott a Ma­gyar Távirati Iroda munka­társának. A miniszter elmon­dotta, hogy a gümőkór a fel­­szabadulás előtti hosszú évti­zedek terhes öröksége és bár az elmúlt tizenöt esztendőben igen eredményesen küzdöt­tünk ellene, a helyzet még mindig nem kielégítő. — Országunk politikai és gazdasági fejlődése — folytat­ta —, az orvostudomány fel­­készültsége lehetővé is teszi, hogy a siker minden remé­nyében fokozzuk erőfeszíté­seinket a gümőkór további visszaszorítására, majd a tel­jes leküzdésére. Már nem vol­tak elegendők az utolsó tbc­­törvény, az 1940. évi VI. tör­vény rendelkezései. Szükséges­sé vált, hogy kidolgozzuk a tbc elleni küzdelem távlati tervét, és új kormányrende­letben szabályozzuk az állami és társadalmi feladatokat. Ezután a felszabadulás óta folytatott küzdelem eredmé­nyeit ismertette a miniszter, kiemelve a tbc-halálozás nagyarányú csökkentését. 1938-ban több mint 14 000 em­ber halt meg évente tbc-ben, mostanig ez a szám 3100-ra csökkent. Lényegesen keve­sebb lett a megbetegedések száma, 12 000 gyógyintézeti ágy áll a fekvőbetegek ren­delkezésére, jelentősen fejlő­dött a gondozóintézeti hálózat létszám-, gyógyszer-, röntgen- és műszerellátottság tekinteté­ben. 1953 óta kötelező az új­szülöttek BCG-oltása, a köte­lezettséget 1958-ban az egész 20 éven aluli lakosságra ki­terjesztették. A védőoltás eredményeként a tbc-s cse­csemőhalálozás egyharmadá­­ra csökkent. Az évente lefoly­tatott, hárommilliót megha­ladó szűrővizsgálat több mint nyolcszorosa a felszabadulás előttinek. Emellett számos más intézkedés — tbc-s bete­gek például két évig kapnak táppénzt — elősegíti a gyó­gyulási lehetőséget. A miniszter ezután a távlati terv tartalmi részét vázolta. — Mindenekelőtt tovább fejlesztjük a megelőző mun­kát — mondotta. — A védő­oltást kiterjesztjük 30 éven aluli lakosság összességére. Az ernyőfénykép-vizsgálat fej­lesztésével lehetővé tesszük a lakosság előbb kétévenkén­ti, majd évenkénti szűrését. Úgy tervezzük, hogy a máso­dik ötéves terv időszakában létesülő nagyszámú gyógyin­tézeti ágyak csaknem egyhar­­madát tbc-s betegeknek bizto­sítjuk. A­ harmadik ötéves tervidőszakra további fejlő­dést tervezünk. Emeljük a megelőző és a gondozási mun­ka színvonalát, minél előbb meg kell oldanunk a tuberkuló­zis miatt csökkent munkaké­pességűek foglalkoztatását, át­képzését is. A kormányrendelet jellemző új vonása, hogy a gümőkór elleni küzdelmet nem tekint­jük csupán az orvosok, az egészségügyi dolgozók felada­tának, hanem az egész nép ügyévé tesszük. Az állampol­gárok tevékeny részvételének elősegítésére a Vöröskereszt minden tbc-gondozó intézet mellett társadalmi bizottságot alakít majd. Ingyenessé válik minden állampolgár részére e megbetegedéssel kapcsolatos valamennyi vizsgálat és keze­lés, beleértve a kórházi ápo­lást is. Ezzel a magyar egész­ségügyben először valósul meg a népbiztosítás gondolata, je­lentékenyen­­ megelőzve az egészségügy többi ágát.­­ Államunk jelentős anyagi áldozatokat vállal, hogy nö­velje a tbc-s betegek gyógyu­lási lehetőségeit. Az alacsony jövedelmű és sokgyermekes biztosítottak a társadalombiz­tosítás alapján járó táppénzen felül külön anyagi támogatást is kapnak. Állami költségen helyezik el csecsemőotthonban a fertőző tbc-s anyák gyerme­keit, ha elkülönítésük másként nem biztosítható és így to­vább.­­ Amikor az állam ilyen nagyarányú támogatással és kedvezményekkel védi a la­kosságot a tbc-től és segíti a megbetegedettek gyógyulását, joggal elvárja az érdekeltek, az egész nép támogatását is. Éppen ezért a kormányrende­let kötelezővé teszi a részvé­telt a szűrővizsgálatokon, ugyancsak kötelező az orvosi vizsgálat a tbc-s megbetegedés gyanúja esetén, sőt indokolt esetben a közösséget veszé­lyeztető fertőző tbc-s beteget kórházi gyógykezeltetésre le­het kötelezni. Ezután elmondta a minisz­ter, hogy az új kormányrende­let 1961. január 1-én lép élet­be. A végrehajtáshoz szüksé­ges szervezeti intézkedéseket az egészségügyi hálózat és az egyéb szervek sokrétű tenni­valóit az 1960 decemberében megjelenő miniszteri rendelet és végrehajtási utasítás fog­lalja majd össze.­­ Az új kormányrendelet nagyjelentőségű lépés a tbc elleni küzdelem továbbfejlesz­téséhez. Végrehajtása nemcsak az egészségügyi szervek, ha­nem egész társadalmunk fel­adata, eredménye pedig belát­ható időn belül a tbc felszá­molása — fejezte be nyilatko­zatát dr. Doleschall Frigyes. (MTI) .

Next