Népszava, 1960. december (88. évfolyam, 285–310. szám)

1960-12-01 / 285. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! • A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA • M. ÉVFOLYAM, 235. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR 1960. DECEMBER 1. CSÜTÖRTÖK A munkavédelem helyzetéről és a szakszervezeti kultúrcsoportok jövő évi fesztiváljairól számoltak be a SZOT sajtótájékoztatóján Szerdán délelőtt a Szak­­szervezetek Országos Tanácsa sajtótájékoztatót tartott Dózsa György úti székházában. Horn Dezső, a SZOT titkára a munkavédelemmel kapcsola­tos helyzetről számolt be. El­mondotta, hogy egy majdnem tízéves fejlődés után a múlt év közepén a munkavédelmi helyzet javulása megállt, sőt, néhol visszaesés is mutatko­zott. A legkedvezőtlenebb a helyzet a vas-, acél- és fém­gyártásban, a gépiparban, a vas- és fémtömegcikkek ter­melésénél, a könnyű- és az élelmezési ipar területén. A munkavédelem megjaví­tásáért az állam rendkívül so­kat áldoz. A hároméves terv időszakában 32 milliárd forint értékben beszerzett új, korsze­rű gépek önmagukban is csök­kentik a baleseti veszélyt, ezenkívül az egyes tárcák 1958-ban 106, tavaly pedig 192 millió forintot fordítottak közvetlenül a munkavédelmi feladatok megoldására.­Az anyagi eszközök azonban önmagukban nem érhetik el a célt. Ehhez meg kell változtat­ni azt a szemléletet, amely egyes gazdasági vezetők gon­dolkodásában jelentkezik, akik azt hiszik, hogy a balesetek természetes velejárói a terme­lésnek. Maguk a dolgozók sem tö­rődnek eléggé a biztonsági rendszabályokkal. Sok balese­tet okoz a legénykedés, az it­tasság és a felelőtlenség. Az ilyen hibákat — sajnos — a közép- és felső vezetőszervek sem veszik elég komolyan. Sok helyütt mellékesen kezelik a kötelező biztonsági szemléket, a balesetek után pedig túlsá­gosan liberális a felelősségre­­vonás. Összefügg ezzel az, hogy a biztonsági rendszabályok még ma sem eléggé ismertek. Erre vezethető vissza, hogy általá­ban a balesetek 37 százaléka, de a faiparban 42, az élelme­zési iparban 43, az építőipar­ban pedig 50 százaléka a mun­kaviszony első évében éri a dolgozókat. Ezért szükséges­nek látszik, hogy a techniku­mokban és a főiskolákon, de az üzemekben is mélyrehatóan ..............................♦♦♦♦♦♦ oktassák a balesetek elleni véb­irodalmi színpadok közös vé­dekezés módszereit. A SZOT a jövő év egyik fő feladatának tekinti a munka­­védelmi helyzet megjavítását. Vas János, a SZOT kultu­rális osztályának vezetője is­mertette a szakszervezetek kulturális nevelőmunkáját. Az egyes szakszervezeti kultúrcsoportok fejlődésének lemérésére 1961-ben közös fesztiválokat rendeznek — je­lentette be — kapcsolódva a Liszt- és Bartók-évfordulóhoz. A bányászok és az építőik Komlón, a vasúti, közlekedési és postásszakszervezetek Szol­nokon, a textilesek és az élel­mezésipariak Szegeden, a pe­dagógusok és a helyiipari szakszervezet Székesfehér­vá­rott, a közalkalmazottak és a kereskedelmi dolgozók pedig Békéscsabán tartanak énekka­ri fesztivált. A legjobb budapesti szak­­szervezeti szimfonikus zeneka­rok Újpesten és Pesterzsébe­ten mutatják majd be új mű­soraikat. Várpalotán a szakszerveze­tek táncegyüttesei találkoznak. Győrött lesz a szakszervezeti mutatkozása, Budapesten pe­dig a gyermekművészeti cso­portok seregszemléjét rende­zik meg. Ugyancsak a főváros­ban lesz az öntevékeny képző­művészek kiállítása. Elmondta Vas János, hogy a munkásszállások lakói részé­re adott SZOT ajándékműso­rok négy újabb műsorral bő­vültek. Nagy népszerűségre tettek szert a budapesti szín­házaknak a munkáslakta ke­rületekben rendezett előadá­sai. Ebben az idényben eddig 17 ilyen előadást tartottak, s ez a szám az év végéig 26-ra növekszik. Az előadások telt házak előtt folynak le és nagy­mértékben fokozzák a munká­sok kulturális érdeklődését. Beszámolt végül Vas János arról, hogy megkezdődött azoknak az üzemeiknek a kije­lölése, amelyek a politechnikai oktatás, illetve az 5 plusz 1-es rendszer segítésére szakembe­reket és felszerelést bocsáta­nak az iskolák részére, illetve amelyekben a tanulók a hét egy napján az üzemben ismer­kednek meg a termelőmunká­val. (MTI) A bonni kormány tárgyalásokat kezd az NDK-val a bel­német kereskedelem rendezésére A Német Szövetségi Köztár­­­­saság kormánya szerdán Er­­i­hard alkancellár, gazdaság­­i ügyi miniszter vezetésével­­ ülést tartott, s ezen elhatároz­­­­­a:­­ felhatalmazza dr. Kurt Leopoldot, a nyugatnémet és­­ nyugat-berlini kereskedelmi képviselet vezetőjét, hogy a ] belnémet kereskedelem ren­­­­dezésére kezdjen tárgyalásot­ ] kar az NDK­­külkereskedelmi ] és belnémet kereskedelmi mi­­­­nisztériumának képviselőivel.­­ A nyugatnémet hírügynökség­­ értesülése szerint a tárgyal­­­­­sok pénteken már meg is kéz-­­­dódnak. Mint ismeretes, a nyugatné­met kormány szeptember 30­ - án, válaszul az NDK kormá-­­ nyának a nyugat-németországi­­ militarista és revansista ele­........................................................ mek tevékenysége ellen irá­nyuló óvatossági intézkedései­re, úgy határozott, hogy ez év december 31-i hatállyal fel­mondja a két német állam árucsereforgalmi megállapo­dását. Politikai megfigyelők sze­rint a bonni kormány kezde­ményezése a belnémet keres­kedelem rendezésére tulajdon­képpen kényszerű lépés volt. A szövetségi kormány szep­tember 30-i ülésén, amelyen tárgyalták az övezetközi ke­reskedelem kérdését, Erhard gazdaságügyi miniszter, Strauss hadügyminiszter és Lemmer össznémetügyi minisz­ter ellenezte a kilenc évvel ezelőtt megkötött belnémet árucsereforgalmi egyezmény felmondását. Azzal érveltek,­­hogy ha felmondják a keres­­­kedelmi egyezményt, ez­ér­­t­vénytelenítené a pótegyezmén­y nyekét is. ► Mint kiderült, ilyen pót­­­­egyezmény szabályozza a­­ Helmstadt és Berlin közötti­­vasútforgalmat is. Az USA,­­ Nagy-Britannia és Franciaor­­­szág nyugat-berlini megszálló­­csapatai ugyanis ezt a vasút­vonalat használják, s a vasút­► vonal használatáért természe­­­tesen fizetniük kell az NDK­► nak.­­ A Neues Deutschland, a Né­­­­met Szocialista Egységpárt ► központi lapja, a minap figyel­► meztetett arra, hogy január­­ elseje után már nem lesz­­ér­tvényben az a pótegyezmény­­sem, amely a vasútvonal hasz­­■ nálatának fizetési feltételeit­­ szabályozza.­­ Bonni kormánykörök, úgy­­ látszik, belátták, hogy elsietve­­ határoztak. Két héttel ezelőtt , »hallgatólagosan tudomásul vették«, hogy dr. Karl Kraut­­­wig, a nyugatnémet gazdaság­­­ügyi minisztérium osztályfő­nöke »saját kezdeményezésé­­­­re« Nyugat-Berlinbe utazzék,­­s ott dr. Kurt Leopoldnak, a­­ nyugatnémet és a nyugat-ber-­l­imni kereskedelmi kirendeltség Vezetőjének közreműködésével ; »nem hivatalos, magántermé­­­­szetű, informatív jellegű-1­3­3 megbeszélést folytasson az NDK illetékes tényezőivel. Krautwig kedden tájékoztatta Erhard minisztert. Ilyen előz­mények után került a kérdés a nyugatnémet kabinet szerdai ülése elé. Külföldi címkék vájárok, vasasok bőröndjein Bőröndcímkék miről me­sélhetnek? Izgalmas, nagy versenyek­ről, ha sportolóé a bőrönd. Forró sikerű koncertről, ha mu­zsikus valaki. Felejthetetlen filmszerepről, amit távoli or­szágban játszott a színész, bo­nyolult és fáradságos üzleti tárgyalásról, ha kereskedelmi utazó viszi. De egy esztergályos bőrönd­jének címkéje miről mesélhet? S egy ifjú vájáré, technikusé? Egy évvel ezelőtt talán még címkéjük sem volt. Ma már Várpalotán, Dorogon, vagy Pesten a Beloianniszban, MOM-ban, Ganz-MÁVAG- ban kérd csak a bőröndöt: ott díszlik rajta Moszkva, Berlin, Prága, Stalin-Stadt, sok-sok szovjet, cseh és német város színes-díszes emblémája. Meg­járták a messzi városokat, lát­tak szép vidékeket. — És barátkoztunk külföldi kollégákkal, szakmabeliekkel is, hiszen ezért utaztunk leg­inkább. Szakmai út volt. Az Express Ifjúsági Utazási Iroda az idén vitt első ízben túl az ország­­ határain bányász, elektro­műszerész és vasas turista cso­portokat.­­ Az ifjú bányászok a Né-­­­met Demokratikus Köztársa-­ ság szénbányáiba látogattak el, s nem csupán fehérasztal mel­­­lett beszélgettek, odaálltak a­­ szénfal elé is. Az elektroműszerészek Cseh-­­ Szlovákiát választották, a kü­­­lönböző vasas-üzemekben dol­­­gozók a Szovjetunióba rándul­tak. — Nagy sikerük volt a szak­mai utazásoknak — summáz­zák a KISZ központban. — Nemcsa­k azok jártak jól, akik utaztak, hanem az üzemek, gyárak is, amelyek útnak en­gedték fiataljaikat. S jövőre? Az Express-nél már készül a terv. A sikeres premier után jövőre sokkal nagyobb lét­számú csoportokat indítanak, s még több szakmát kapcsol­nak be a társasutazásokba. (k Moszkvába utazott a külkereskedelmi miniszter Incze Jenő külkereskedelmi Brutyó János, a SZOT főtitkára Ramon M. Ruis-szal, a Kubai Dolgozók Forradalmi Szak­­szervezeti Szövetségének titkárával és a kubai küldöttség néhány tagjával (Gonda György felvétele) Budapestre érkezett a kubai szakszervezetek küldöttsége Hazaérkeztek a Szovjetunióban járt magyar szakszervezeti vezetők Tegnap hazaérkezett a Szov­jetunióból Brutyó János, a SZOT főtitkára, aki a Szovjet Szakszervezetek Központi Ta­nácsának a meghívására láto­gatott Moszkvába, és Varga György, a SZOT titkára veze­tésével a Szovjetunióban járt szakszervezeti küldöttség, amely a szovjet szakszerveze­tek meghívására tanulmányoz­ta a szakszervezeti munka időszerű kérdéseit. A magyar szakszervezeti ve­zetőkkel együtt érkezett Bu­dapestre a kubai szakszerve­zetek tizenöttagú küldöttsége, amelyet a SZOT elnökségének több tagja fogadott a Nyugati pályaudvaron. Megkértük Ramon M. Ruist, Kubai Dolgozók Forradalmi Szakszervezeti Szövetségének titkárát, a delegáció vezetőjét, szóljon magyarországi látoga­tásuk céljáról. — Sokat hallottunk Ma­gyarországról, arról az ország­ról, amely 1945-ben megszaba­dult a zsarnoki elnyomás alól, és örömmel teszünk most eleget a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa meghívásának, hogy közelebbről is megismer­kedjünk a magyar dolgozók életével — mondotta Ramon M. Ruis. — Éppen ma van négy esztendeje annak, hogy megindult Kubában a küzde­lem Batista diktatúrája ellen. Ez a nap sorsdöntő hazánk történetében. Örülünk, hogy éppen ezen a napon Budapes­ten kérhetjük meg a szakszer­vezetek lapját: tolmácsolja forró üdvözletünket a mag­yar dolgozóknak. A delegáció tagjai elmon­dották, hogy 23 napos szovjet­unióbeli út után jöttek Ma­gyarországra. Az elmúlt he­tekben jártak Moszkvában, Leningrádban, Kijevben, Szo­­csiban, Jerevánban és másutt. Magyarországon tanulmányoz­ni akarják a szakszervezetek tevékenységét, ipari, mező­­gazdasági üzemekbe, termelő­­szövetkezetekbe látogatnak el. Itt tartózkodásuk alatt meg­beszéléseket folytatnak majd a magyar szakszervezetek ve­zetőivel. Látogatásuktól azt várják, hogy az még jobban elmélyíti a két ország dolgo­zói közötti baráti kapcsolato­kat. (b) Gáspár Sándor Tolnában • Az MSZMP Tolna megyei­­ bizottsága szerdán kibővített­­ ülésen tárgyalta meg a megye­­ termelőszövetkezeteinek helyz­­­zetét. Az ülésen részt vett­­ Gáspár Sándor, az MSZMP­­ Politikai Bizottságának pót-­­ tagja. Prantner József, a me­­­­gyei pártbizottság első titkára­­ tartott beszámolót. 3 ­ Az MSZOSZ ülése Egésznapos ülést tartott szerdán Budapesten a Magyar­­országi Szlovákok­ Demokra­tikus Szövetségének társadal­­­­mi bizottsága. Az ülésen Bielik György főtitkár beszámolt a szövetség eddig végzett munkájáról, va­­­­lamint előterjesztette a jövő évi munkatervet. Kiterjesztik az üzemorvosok táppénzbe helyezési jogát A kereskedelem és vendéglátóipar felkészült karácsonyra és szilveszterre ► A fővárosi tanács végrehajtó­i bizottsága Veres József elnök­► létével szerdán ülést tartott, ► ezen megtárgyalta a decem­­­­beri tanácsülés anyagát, majd­­ foglalkozott a budapesti ke-­­­reskedelem karácsonyi és újévi­­ felkészülésével.­­ Megállapította a VB, hogy ► az ünnepekre az ellátás jónak­­ ígérkezik és a legtöbb élelmi­► szerből, iparcikkből a tavalyi­inál nagyobb mennyiség kerül ► az üzletekbe. Karácsony heté­► re 165, újévre 135 vagon hús­­­ról gondoskodnak a tavalyi ► 127, illetve 108 vagonnal szem­► ben. Nem lesz hiány élő hal­► ből sem, ebből 42 vagonnal­­hoznak forgalomba, kielégítik­­az igényeket baromfiból is. E Tejből, vajból is megfelelő­­ mennyiség kerül a boltokba.­­ A várható nagy decemberi­­forgalomra alaposan felkészül­t a vendéglátóipar. A szükséges­­ árumennyiség többé-kevésbé is­már rendelkezésre áll: például pezsgőből a tavalyi 25 000 pa­­► lack helyett 30 000-et szállíta­­£ nak az üzletekbe. Sörből a­­ múlt évinél 60 000 hektoliter­­r­rel többet fogyaszthatunk. A­­ játékválaszték jelentősen bő-­­­vül: több millió forint értékű­­ import­játék is forgalomba­­ kerül. A karácsonyfa-vásár de­­♦ cember 10-én kezdődik, a ta­­♦ valyinál több fenyőfát árusí­­♦ tanak majd.­­ Az ülésen foglalkoztak a­­ budapesti üzemorvosi hálózat­­ munkájával is. Az egészség-­­ ügyi osztály arról számolt be,­­ hogy jelenleg 360 fővárosi­­ üzemben van rendszeres üzemorvosi rendelés és össze­sen 560 000 dolgozó részesül teljes vagy részleges ellátás­ban. Az ellátás további javí­tása, az üzemorvosi hálózat munkájának eredményesebbé tétele érdekében az egészség­­ügyi osztály átszervezést ter­vez. Ennek lényege: az egysé­ges területi belgyógyászati el­látást irányító felülvizsgáló fő­orvosok a hozzájuk tartozó körzetek üzemorvosainak mun­káját is irányítják majd. A végrehajtó bizottság a továb­biakban utasította az egész­ségügyi osztályt, hogy gondos­kodjék a nagyobb üzemekben dolgozó orvosok táppénzbe­vételi jogának kiterjesztéséről. A végrehajtó bizottság ez­után számba vette, milyen in­tézkedéseket tesz a főváros a szociális otthonok férőhelyei­nek bővítésére. Jelenleg az ott­honok befogadó képessége 4160, az év végéig további 205 férő­hely létesül. (jankovsz­ky) Bevált kísérlet Most három éve, hogy először megnyíltak a kapuk és buksifejű kisiskolások vették álmélkodó örömmel birtokukba a művelődési házak fényárban úszó helyiségeit. Az egyikben százféle játék várt­­ rájuk, a másikban szerszám a fúrás-fara­gáshoz, a harmadikban csillogó vizű akvárium. Ma már 72 művelődési házban találnak második otthont a 7—14 éves gyermekek a különféle szakkörökben és részben a napközi foglalkozásokon. További 120 kultúrotthon rendszere­sítette a gyermekműsorokat, vasárnapi matinékat, mesedél­­előttöket. Hatvanezer gyermek szülei dolgozhatnak, szórakoz­hatnak nyugodtan, tudják, hogy fiuk vagy lányuk jó helyen, pedagógusok felügyelete mellett, hasznos munkával tölti ide­jét. S különösen hálásak azok, akiknek gyermeke tanulószo­bán kapott helyet, a korrepetálásban részt vevő iskolások ket­tesei lassanként hármassá gömbölyűdnek, s azok négyessé si­mulnak — s mindez tizedannyiért, mintha magánúton taníta­nák őket! De a szakkörök sem akármilyen ügyességre nevelnek. Sok helyen már úgy készítették munkatervüket, hogy célszerűen egészítsék ki az iskolai politechnikai oktatást. A lányos ma­mák különösen örülnek a kézimunka- és háztartási köröknek: játszva tanulnak meg a gyermekek sütni-főzni, varrni és min­dent, amivel a ház körül hasznosíthatják magukat. A barká­csoló, modellező, elektrotechnikai szakkörök is mind bizonyos ágú szaktudásra készítenek elő, a fizikai munka megbecsü­lésére, az életre nevelnek. A három év előtti kísérlet bevált, az elszórt kezdeménye­zésből elterjedt gyakorlat lett. A szakszervezeti kultúrházak útján így kap az iskola és a család egyaránt segítséget a tár­sadalomtól az új ember neveléséhez. (g. szabó)

Next