Népszava, 1961. április (89. évfolyam, 78–102. szám)

1961-04-09 / 84. szám

................................................................................................................................................................................................................................4.....4.4...................................—..­...­......rrrrrrr.r.....­.J.„„..­rrf frr„ TECHNIKA- TUDOMÁNY- TECHNIKA- TUDOMÁNY-TECHNIKA- TUDOMÁNY-TECHNIKA- TUDOMÁNY- TECHNIKA- TUDOMÁ-NY-TECHNIK A-TUDOMÁNY-TB Gyapjú, pamut és műszál A »Non Iron­« és a »Neva« már ismert fogalom: ne vasald. Sokan azonban azt hiszik, hogy amire ezt ráírják, az a textilanyag szintetikus műszálból készült, vagy ilyen szállal van keverve. Ez csak részben igaz, mert szép számmal található ma már a kereskedelemben olyan pamut-, vagy viszkóz-szálból gyártott anyag, amelyen ugyan rajta áll a Neva jel­zés, de a textíliában nincs szintetikus műszál. Az ilyen anyagok kémiai kezelést kapnak. Ez a kémiai kezelés hasonlatos az impregnáláshoz. Műgyantát visznek a pamut-, vagy viszkóz-szálakra, s ez bizo­nyos mértékig változtatja az anyag tulajdonságait. A műgyanta gátolja a szálak vízfelvételét, mosásnál tehát az anyag eredeti tulajdonságaitól eltérően nem szív magába túlságos sok vizet, hamar szárad. Emel­lett a műgyanta egyben merevíti is a szálakat, s így a textília kevésbé gyúródik. Többszöri mosással azonban a műgyanta eltávolítható az anyagból és ekkor a pamut-, vagy viszkóz-fonal visszanyeri ere­deti tulajdonságait. Az anyag tehát a kémiai keze­lés során szerkezetileg nem változik. Folytattak kísérleteket azonban arra is, hogy ké­miai beavatkozással átalakítsák a gyapjú- és pamut­szálat. Ezeknek a kísérleteknek célja az volt, hogy a gyapjú- és pamutszál sajátosságait a szintetikus műszálak ismert jó tulajdonságaival gazdagítsák. Ilyen kémiai beavatkozás: az acetilezés. A szál szer­kezete ezután megváltozik. Az anyag fényesebb lesz, kevésbé piszkolódik, könnyebben mosható. Acetile­­zéssel főleg nyugati államokban foglalkoztak, bár nálunk is folytattak ilyen irányú kisebb kísérleteket. Egyelőre ez az út számunkra járhatatlan, mert na­gyon költségesnek ígérkezik. A textilanyagok kedvező tulajdonságainak növe­lése a legkönnyebben a különböző műszálakkal old­ható meg, amikor a természetes anyagokba műszálat kevernek. A hagyományos alapanyagokat feldolgozó iparágak közül viszonylag a gyapjúiparban használ­ják fel a legtöbb műszálat, melynek jelentős része szintetikus szál. A szintetikus műszál világpiaci ára ugyanis nem magasabb, mint a gyapjúé, s így ennek helyettesítése a népgazdaság és a lakosság számára is egyaránt nagyon hasznos. Már abban az esetben megsokszorozódik a gyapjúszövet élettartama, ha csupán kismennyiségű szintetikus szálat tartalmaz. A szintetikus szál aránya azonban a gyapjúáruknál aránylag általában nem haladja meg a 15—20 szá­zalékot. Nagyobb arányú keverésekkel komolyan csak most foglalkoznak. A­ tapasztalatok ugyanis azt bizonyították, hogy ha a textíliába nagyobb arányba kerül szintetikus műszál, akkor az anyag elveszti gyapjús fogását, merevebb lesz, csomósodik, termé­szetesen ezzel szemben nő az anyag szakítószilárd­sága, tartóssága. A cél azonban az említett hátrá­nyos tulajdonságok csökkentése, illetve megszünte­tése. A Textilipari Kutató Intézet szakemberei per­sze komolyan foglalkoznak e feladatok megoldásá­val. A gyapjúáruknál keverésre főként a magyar da­­nulont használják, s ez megfelelőnek bizonyult, de még mindig számos olyan­­ technológiai probléma van, amelynek megoldása jelentősen növelhetné a műszállal kevert textíliák minőségét. (p. f.) Csomagoló automata A bakui Lenin gépkocsijavító üzemben nemcsak javítá­sokkal foglalkoznak, hanem nagy mennyiségű pótalkat­részt is gyártanak, a többi között a ZIL—15a típusú gépko­csikhoz. A tengelycsapszegek zsírozását és csomagolását az­előtt kézzel végezték, nemrégiben azonban teljesen auto­matizálták ezt a két munkafolyamatot. Az üzem két mér­nöke ugyanis ötletes berendezést szerkesztett, amely órán­ként 1000 darab csapszeget zsíroz be és csomagol papírba. A csapszegek először a gép adagolójába kerülnek, innen pedig egyenként a villanymotorral, áttétellel és kettős ék­szíjjal hajtott dob pereméhez csúsznak Forduláskor a dob peremén elhelyezett szegek működésbe helyezik az előre­­fotó-berendezés emeltyűjét, amely lenyomja a tároló nyel­vét,­­ így a csapszegek a dob megfelelő nyílásaiba kerül­nek. Ezután a csapszegek a zsírral teli kádba jutnak, s két acéllemez között áthaladnak a zsíron. A zsírt villamos fű­tőberendezés melegíti állandóan. A dob további elfordulá­sakor a bezsírozott csapszeg a csomagolórészhez ül, át­gurul a csomagolópapíron, amely a csapszeg önsúlya és a zsírréteg következtében ráragad a munkadarabra, ezután a gép önműködően becsomagolja. A bezsírozott és becso­magolt csapszeg végül lejtős asztalon át a tárolódobozba csúszák. ’ Esztergapad — vasbetonból A kramatorszki gépipari intézetben nemrégiben olyan új univerzális esz­tergapadot szerkesztettek, amely mintegy kéthar­mad részben vasbetonból készült. A beton-eszterga előállítási költségei mintegy 50 százalékkal alacsonyabbak, mint a fémből készülteké, preci­zitásuk azonban a tapasz­talatok szerint semmivel sem kisebb. 8 Rádióaktív gyémántkereső Új rendszerű, rádióizotó­­­­pos gyémántkereső beren­­­­­­dezést szerkesztettek a Szov­jetunió Tudományos Akadé­­­­­­miája Geológiai Intézetében J­s a geológiai vizsgálatok cél­­­­­­jaira. Az új berendezés lé­­­­nyegesen megkönnyíti a pa­­­­rányi, ipari célokra alkal­­­­­­m­as gyémántszemcsék kimu­­­­tatását az összetört kőzetben. ]­­ Eddig ilyen célokra röntgen- J I sugaras berendezéseket al­­­­kalmaztak; ismeretes, hogy a! • gyémántkristályok röntgen- J > sugarak hatására sárgás J 1 fénnyel felvillannak. Csak­­­­­­hogy a röntgenberendezések­­ műkö­dtetéséhez nagyfeszü­lt­­­­­­ség szükséges, s ez nagyon i­s megnehezítette a helyszíni« ] vizsgálatokat. A rádióizotó­ J I­pos berendezés teljesen füg­­­getlen a hálózattól, s külön­­ előnye, hogy a vizsgálatok [ sz­erint a rádióaktív sugárzás ] hatására a gyémántkristá­­­­­­lyok fénylése kétszer-három­­­­szor erősebb, mint a röntgen­besugárzás esetében. i AUTOMATIZÁLT „TOJÁSGYÁR“ A krasznodári kerület urupi állami gazdaságá­ban nemrégiben üzembe helyezték a világ legkor­szerűbb baromfitenyésztő épületét. A több mint 100 méter hosszú épületben az állatokat kétoldalt so­rakozó, háromemeletes ketrecekben helyezték el. Az etetést önműködő etetőberendezés végzi; en­nek futószalagja mérleg alatt halad el, amely a vályúkat önműködően, meghatározott mennyisé­gű keverékkel tölti meg. A futószalag azután a leg­felső »emeleten«, az épü­let mindkét oldalán szét­osztja az eleséget. Az ele­sés előkészítése, valamint szétosztása naponta hat­szor, teljesen önműkö­dően megy végbe. Hajna­li négykor a gondozók 20 »mesterséges napot«, nagy teljesítményű ibo­lyántúli sugárzót kapcsol­nak be. Az ibolyántúli su­gárzás ellenállóbbakká te­szi az állatokat a beteg­ségekkel szemben, ugyan­akkor növeli a tojáshoza­mot is. A fészekből a to­jások futószalagra hulla­nak. A futószalagot úgy tervezték meg, hogy ön­működően meginduljon, ha mintegy 800 tojás van rajta. Ekkor a tojásokat az osztályozóba szállítja, ahol ládákba rakják őket. A hatalmas épületben 12 ezer baromfit lehet el­helyezni; egyetlen ba­romfigondozó és a ve­zérlőpult mellett helyet foglaló mechanikus látja el őket. Az állatokat tv­­berendezés­­ segítségével figyelik. A trágya a föld­szintre hullik és ott más­fél méter vastag réteget alkot. A trágyában vég­bemenő vegyi folyama­tok következtében a réteg felmelegszik, ezt a hőt használják fel télen az épület fűtésére. A fel­gyülemlett trágyát évente egyszer eltávolítják. A következő években a Szovjetunió más vidékein is sok hasonló baromfi­­gyárat építenek. Gyümölcsválogató berendezés A pszkovi terület egyik élelmiszerkombinátjának dolgozói nemrégiben öt­letes gépet szerkesztettek az eper, málna és szeder önműködő válogatására és mosására. Az eddigi, kézi módszerrel egy műszak­ban 20—30 kg gyümölcs volt a munkások átlagtel­jesítménye, a gép ennek mintegy 40—50-szeresét végzi el, mert egy mű­szak alatt 1000 kg gyü­mölcsöt válogat ki és mos meg. A gyümölcsszemek az adagolóberendezésről az alatta haladó futó­szalagra kerülnek, ahol a rothadt, száraz szemek, valamint a gyümölcs közé keveredett homok és föld megakadnak és a hulla­dékgyűjtőbe esnek. Az ép szemek viszont saját sú­lyuknál fogva a szalag mozgásának irányában, az alul elhelyezett mosó­­berendezésbe, majd innen a gyűjtőkádba jutnak. A futószalag hajlásszögét a szemek nagyságának, ned­vességének és alakjának megfelelően állítják be. adagoló hulladékgyűjtő Újságpapír cukornád-hulladékból• India a legutóbbi idő­kig nagy mennyiségű im­portra szorult, hogy új­ságpapírszükségletét ki­elégítse. A Bombaytól mintegy 320 km-nyire fekvő­­ Karad városban nemrégiben sikeres kísér­leteket végeztek a cukor­nádhulladéknak újság­papírrá történő feldolgo­zására. A kísérletek sze­rint a cukornádhulladék­­ból jó minőségű és olcsó újságpapír készíthető. A péppé zúzott hulladék ön­magában még nem alkal­mas papírgyártásra, ezért tömítőanyagul 50 százalé­kos arányban fűrészpor­ból vagy rövidszálú ke­ményfából készült fa­pép­pel keverik. Megfelelő cukornádhulladék haszná­lata esetében a hagyo­mányos papírgyártó gé­pekkel kitűnő minőségű újságpapír készíthető. Az új eljárásnak különösen azokban a cukorgyártó or­szágokban van jelentő­sége, ahol nagy mennyi­ségben áll cukornád­­hulladék rendelkezésre. Tűzjelző automaták Angliában új fajta tűzvédelmi berendezések gyártását kezdték meg a közelmúltban. A berendezések lényege egy kisméretű ionizációs kamra, amely kis mennyiségű égési gázokra is reagál. A­­ detektorokat* a különösen tűzveszé­­syes vagy kevéssé szem előtt levő épületcsoportokban he­lyezik el, s központi ellenőrző berendezéssel kötik össze. Ezek a berendezések többféle műveletet végeznek: akusz­tikus úton jelzik a veszélyt, regisztrálják a tűz helyét, biz­tonsági ajtókat zárnak be és riadóztatják a tűzoltóságot. A 91 C típusú új tűzvédelmi berendezést főleg olyan kapcsoló­­táblákba, villamos és elektronikus berendezésekbe építik be, amelyek különösebb ellenőrzés nélkül, automatikusan működnek. A megfelelő helyre beiktatott detektorok tűz­veszély esetén azonnal kikapcsolják az áramot és jelzik, hogy a berendezés melyik részében keletkezett az égés­okozta üzemzavar. A tűzjelző-készülék pótelemekkel is működik, tehát függetleníthető a külső áramkörtől. Ve­szély esetén automatikusan megnyitja a szénsavas oltó­berendezés csapjait és megakadályozza a tűz elharapózá­­sát. VISSZAVONULÓBAN A SARKI JÉGTAKARÓ Az a jelenség, hogy a Föld irkáit borító jégtakaró visz­­lavonulóban van, a skand­­­ív államokban figyelhető meg a legszembetűnőbben. A­zolvadás következtében a sárazföld súlya állandóan iökken. jelentkezik a szá­rföld v­izosztatikus­ ki­­jyenlítődésének jelensége, 1. a jelenség, hogy a konti­­ens — akár egy rakomá­­já­t folyamatosan kirakó a tó a vízen — egyre jobban­­ emelkedik az alatta levő Szegből. Egy norvég tudós emrégiben a norvégiai Tok­­e-tó tanulmányozása során megállapította, hogy a tó vi­­znek legalsó rétege tengeri fedetű. A tó jelenleg 60 mé­­trrel van a tengerfelszín fe­­ltt, s a tófenéken talált ten­­eri sókról ítélve az alsó ré­­­g vizének korát a kutató 000 ezer évesre becsülte. A­orvég tudós egy másik ilyen ivat is tanulmányozott, mely 12 méterrel fekszik a ingerszín f­lett. Figyelembe­éve az apályt és a dagályt, tudós kiszámította, hogy a­­ felszíne 3000 év alatt mint­­gy 10 méterrel emelkedett. * A NÖVÉNYEK KOBAL­TSTÜKSEÜLETE Mindeddig úgy tudtuk, hogy a kobalt nem feltétle­­nül szükséges elem a növé­­nyek növekedéséhez. Kr a­usztrál tudós azonban most kimutatta, hogy a lóhere nő­­jelentősen segíti, műtrágyához kobalt­­irátot is kevernek. A lel­etek így azt bizonyítot­ták, hogy a kobalt mégis­csak nélkülözhetetlen a hü­velyesek gyökérgumóiban végbemenő nitrogénmegkö­téshez. Az ausztrál tudós összehasonlító kísérleteket­ is végzett különböző trágyázott földterületeken. A kobalttal kezelt talajon tavasszal nem lehetett lényegesebb válto­zást megfigyelni a növényzet fejlődésében. Legfeljebb an­­­nyit észleltek, hogy a ko­balttal kezelt növényzet szí­ne valamivel sötétebb ár­nyalatú volt. A különbség később jelentkezett, amikor a kobalttal kezelt föld mint­egy 30 százalékkal nagyobb termést hozott. A PSZICHOLÓGIAI ÁLLAPOT ÚJFAJTA VIZSGÁLATI MÓDSZERE A rohamosan fejlődő légi­közlekedés fokozott elhatá­rozóképességet, gyors ref­lexeket, állandó koncentrá­ciót követel a hangnál gyor­sabban repülő gépek pilótái­tól. Az egyik amerikai légi­közlekedési kutatóintézetben érdekes kísérleteket végez­tek, amelyek során a bőr villamos ellenállása és a pszichológiai állapot közötti összefüggéseket vizsgálták. Nyugalmi állapotban a bőr villamos ellenállása meglehe­tősen nagy. A kísérleti sze­mélyek borának ellenállása azonban jelentékenyen le­csökkent, ha nagy koncent­rációt igénylő munkát végez­tek, izgalmi állapotba kerül­tek. A bőr villamos ellenál­lásának állandó figyelése így pontos képet ad a kísérleti személy éberségi állapotáról, ezen a módon tehát sok olyan veszély elkerülhető, amelyet a pilóta kifáradása, dekoncentráltsága okoz. KISZÁRÍTOTT PÁLMAFÁK Nigériában eddig sok gon­dot okozott az elöregedett pálmaültetvények fáinak ki­vágása. Most hosszas kísérle­tezés után vegyi anyaggal szárítják ki a pálmafákat mesterségesen, kivágásuk előtt, s így lényegesen meg­könnyítik a fák újra­telepí­tését. Az esős évszakban a 8—10­­ méter magas fák tör­zsébe a talajtól egy méterre 20 cm-es üregeket vájnak, s az üregekbe 40 gramm di­­quatot helyeznek, majd az üreget vízzel töltik meg. Az elöregedett pálmafák a di­­quattal végzett kezelés után két héten belül tökéletesen kiszáradnak, s így kivágásuk nem okoz nehézséget. A VETŐMAGVAK RADIO­AKTÍV BESUGÁRZÁSA Ionizáló sugárzás hatására a növények különböző anyagcserefolyamatai meg­változnak, aszkorbinsav- és cukortartalmuk feldúsul, kü­lönböző fermentjeik aktivi­tása növekszik. P-vitamin és karotintartalmuk is megnő. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Biofizikai Inté­zetének rádióbiológiai labo­ratóriumában behatóan vizs­gálják ezeket a folyamato­kat, s Kuzin professzor ve­zetésével érdekes eredmé­nyeket értek el a vetőmag­vak rádióaktív besugárzásá­val. E kísérletekhez külön­leges, rádiókobalttal működő besugárzó berendezést szer­kesztettek, s egyszerre nagy mennyiségű vetőmagvat su­gároznak be, így sem a vető­magban, sem pedig a ter­mésben nem maradnak vis­­­sza sugárzó anyagok. Hos­­­szas kísérletezés után meg­állapították az egyes nö­vényfajták magvainak besu­gárzásához szükséges legked­vezőbb sugárdózist és a be­sugárzási időket is. E kísér­letek révén bebizonyosodott, hogy a rádióaktív sugárzás hatására a magvak csírázó­képessége megnő, gyökérze­tük és száruk gyorsabban fejlődik, terméshozamuk is megnő és jobb minőségű, a hónapos retek magvainak be­sugárzása például 4—6 nap­pal csökkenti az érésidőt, a terméshozam 11—20 százalék­kal növekszik. A kukorica­vetőmag besugárzása révén a termés mintegy 15 százalék­kal növekszik, s a cukortar­talom is jelentősen megnő. A rozs rádióaktív besugár­zására a szemtermés 20 szá­zalékkal növekszik, a kísér­letek szerint a terméshozam növekedése sokszorosan fe­lülmúlja a besugárzásra for­dított költségeket. molibdén a halaknak A kaliforniai egyetem ku­tatói nemrégiben pontos vizs­gálatokkal kimutatták, hogy a halastavak kis mennyiségű molibdénnel való trágyázása jelentős mértékben növeli a halhozamot. A vizsgálatok szerint a molibdén serkenti a fotoszintézist, így növeli a planktonképződést, ezzel köz­vetett úton hat a halak fej­lődésére. A BÉKÁK ^DIALEKTUSA« Régóta feltételezik, hogy a különböző békafajok által hallatott jellegzetes hangok­nak, énekesnek­ voltakép­pen az a szerepe, hogy meg­akadályozza az ugyanabban a tóban, térségben élő kü­lönböző fajok közötti nem kívánatos párosodást, keve­redést. Egy amerikai kutató nemrégiben a legkorszerűbb eszközökkel kísérleti úton ellenőrizte ezt a feltevést, a kísérlet során különböző helyekről származó és kü­lönböző fajú békák brekegé­sét vette hangszalagra, majd egy hosszú tartály két végé­re helyezett hangszórókkal és mikrofonokkal lejátszotta a rögzített hangokat és rög­zítette a tartályban elhelye­zett békák reagálását a han­gokra. Megfigyelései szerint több békafaj pontosan meg tudja különböztetni saját fa­jának hangjait a többi fajé­tól. Sőt, egyes békafajok mintha különbséget tettek volna a dialektusok között is, előnyben részesítették az azonos fajú, velük egy tó­ban élő békák hangjait, az azonos fajú, de más vidéke­ken élő békák hangjaival szemben. A kísérlet érdekes eredményei új fényt vetnek a békák hallóképességére. A tudomány műhelytitkaiból NÉPSZAVA ULTRAHANGOS SZÁRÍTÁS A hőérzékeny anyagok szárítása sok gondot oko­zott a modern techniká­ban.­­ Eddig ilyen célokra főként vákuumos szárító­­berendezéseket alkalmaz­tak, ezek viszonylag ala­csony hőfokon lehetővé teszik a nedvességnyomok eltávolítását. Csakhogy ezek a berendezések meglehetősen drágák, s a művelet rendkívül energiaigényes. Az­­ Egyesült Államokban most olyan szárítóberen­dezést készítettek, amely ultrahangokkal, rendkívül gazdaságosan távolítja el a nedvességnyomokat. A berendezés voltaképpen egy cső, amelynek egyik végén beadagolják a szá­rításra kerülő anyagot, a másik végén pedig az ultrahanggenerátor mű­ködik. Az ultrahangok felszakítják az anyagban kapillárisan tapadó folya­dékfilmet, s így a vissza­maradt nedvesség kön­­­­nyen elpárologhat. Az új eljárást főként az élelmi­szerek és gyógyszereik szárítására használják majd. Betonfal a repülőtéren A londoni repülőtéren háromévi kísérletezés­­ után nemrégiben különleges rekeszes betonfalat épí­­­­tettek, amely a bemelegítést végző sugárhajtású utasszállító gépek kiáramló gázsugarát és zajhullá­­­­mait megtöri és felfelé veri, így a gépek mögött a repülőtéri személyzet és a járművek teljes bizton­­­­sággal mozoghatnak, s jelentősen megnövekszik a­­ sugárhajtású gépek rendelkezésére álló hasznos manőverezési felület. ################################ Robotberendezés a laboratóriumban Egy amerikai gyár kü­lönleges, kábellel táv­vezérelhető, villanymoto­rokkal mozgatott robot­berendezést készít az em­berre veszélyes munka­­folyamatok (pl. a rádió­izotópok kezelése) távolból való elvégzésére. Az új berendezésnek két, 1,8 m hosszúságú acélkarja van. A karok hármas csuklózá­­súak, így rendkívül moz­gékonyak, pl. izzólámpák is kicsavarhatók velük foglalatukból, de nehe­zebb súlyok felemelésére is alkalmasak. »Tenye­reiket« felfújható, lágy kárpitozással alakították ki, a légnyomás bennük nagy pontossággal szabá­lyozható, így a legkedve­zőbb »szorítás« állítható be a tárgy megfogására. A robotberendezés maxi­málisan 30 méter távol­ságból (másik helyiségből), a vezérlőpultról emel­tyűkkel távirányítható. Két beépített tv-kamerá­­jával a munkafolyamat a képernyőn pontosan meg­figyelhető. A karokba egyébként mikrofonokat is beépítettek, így a mun­kafolyamatok közben ke­letkező zaj is pontosan megfigyelhető. Bonyolult elektronikus egységeiben mágnesszalagon rögzíthe­tők az egyes munkafolyam­­atok ellenőrzőjelei is, így a robotberendezés meghatározott munka­­művelete tetszés szerinti alkalommal önműködően megismételhető. ^'iimuiHiiiniiniinniminiifflinnHiinnimmHHflwinxnie ■ llílllllillillllWllllllllBllllllllllilllllliWIIIIII'IIIIIIIBIIilllll ITT A TAVASZ modern vonalú, legújabb TELEVÍZIÓ KÉSZÜLÉK Jó vétel! Szép kivitel ! <55-I ÁRA: 4200 FORINT Már kapható a szaküzletekben TíilWIWBWillWl~WIMIl>WlllillllWWllWWIi»l1T''llllW»Will»lllllílllTlliniflillTili^lllMWÍIIIIIHIfMITirf 1961. április 9

Next