Népszava, 1961. április (89. évfolyam, 78–102. szám)
1961-04-09 / 84. szám
................................................................................................................................................................................................................................4.....4.4...................................—...........rrrrrrr.r......J.„„..rrf frr„ TECHNIKA- TUDOMÁNY- TECHNIKA- TUDOMÁNY-TECHNIKA- TUDOMÁNY-TECHNIKA- TUDOMÁNY- TECHNIKA- TUDOMÁ-NY-TECHNIK A-TUDOMÁNY-TB Gyapjú, pamut és műszál A »Non Iron« és a »Neva« már ismert fogalom: ne vasald. Sokan azonban azt hiszik, hogy amire ezt ráírják, az a textilanyag szintetikus műszálból készült, vagy ilyen szállal van keverve. Ez csak részben igaz, mert szép számmal található ma már a kereskedelemben olyan pamut-, vagy viszkóz-szálból gyártott anyag, amelyen ugyan rajta áll a Neva jelzés, de a textíliában nincs szintetikus műszál. Az ilyen anyagok kémiai kezelést kapnak. Ez a kémiai kezelés hasonlatos az impregnáláshoz. Műgyantát visznek a pamut-, vagy viszkóz-szálakra, s ez bizonyos mértékig változtatja az anyag tulajdonságait. A műgyanta gátolja a szálak vízfelvételét, mosásnál tehát az anyag eredeti tulajdonságaitól eltérően nem szív magába túlságos sok vizet, hamar szárad. Emellett a műgyanta egyben merevíti is a szálakat, s így a textília kevésbé gyúródik. Többszöri mosással azonban a műgyanta eltávolítható az anyagból és ekkor a pamut-, vagy viszkóz-fonal visszanyeri eredeti tulajdonságait. Az anyag tehát a kémiai kezelés során szerkezetileg nem változik. Folytattak kísérleteket azonban arra is, hogy kémiai beavatkozással átalakítsák a gyapjú- és pamutszálat. Ezeknek a kísérleteknek célja az volt, hogy a gyapjú- és pamutszál sajátosságait a szintetikus műszálak ismert jó tulajdonságaival gazdagítsák. Ilyen kémiai beavatkozás: az acetilezés. A szál szerkezete ezután megváltozik. Az anyag fényesebb lesz, kevésbé piszkolódik, könnyebben mosható. Acetilezéssel főleg nyugati államokban foglalkoztak, bár nálunk is folytattak ilyen irányú kisebb kísérleteket. Egyelőre ez az út számunkra járhatatlan, mert nagyon költségesnek ígérkezik. A textilanyagok kedvező tulajdonságainak növelése a legkönnyebben a különböző műszálakkal oldható meg, amikor a természetes anyagokba műszálat kevernek. A hagyományos alapanyagokat feldolgozó iparágak közül viszonylag a gyapjúiparban használják fel a legtöbb műszálat, melynek jelentős része szintetikus szál. A szintetikus műszál világpiaci ára ugyanis nem magasabb, mint a gyapjúé, s így ennek helyettesítése a népgazdaság és a lakosság számára is egyaránt nagyon hasznos. Már abban az esetben megsokszorozódik a gyapjúszövet élettartama, ha csupán kismennyiségű szintetikus szálat tartalmaz. A szintetikus szál aránya azonban a gyapjúáruknál aránylag általában nem haladja meg a 15—20 százalékot. Nagyobb arányú keverésekkel komolyan csak most foglalkoznak. A tapasztalatok ugyanis azt bizonyították, hogy ha a textíliába nagyobb arányba kerül szintetikus műszál, akkor az anyag elveszti gyapjús fogását, merevebb lesz, csomósodik, természetesen ezzel szemben nő az anyag szakítószilárdsága, tartóssága. A cél azonban az említett hátrányos tulajdonságok csökkentése, illetve megszüntetése. A Textilipari Kutató Intézet szakemberei persze komolyan foglalkoznak e feladatok megoldásával. A gyapjúáruknál keverésre főként a magyar danulont használják, s ez megfelelőnek bizonyult, de még mindig számos olyan technológiai probléma van, amelynek megoldása jelentősen növelhetné a műszállal kevert textíliák minőségét. (p. f.) Csomagoló automata A bakui Lenin gépkocsijavító üzemben nemcsak javításokkal foglalkoznak, hanem nagy mennyiségű pótalkatrészt is gyártanak, a többi között a ZIL—15a típusú gépkocsikhoz. A tengelycsapszegek zsírozását és csomagolását azelőtt kézzel végezték, nemrégiben azonban teljesen automatizálták ezt a két munkafolyamatot. Az üzem két mérnöke ugyanis ötletes berendezést szerkesztett, amely óránként 1000 darab csapszeget zsíroz be és csomagol papírba. A csapszegek először a gép adagolójába kerülnek, innen pedig egyenként a villanymotorral, áttétellel és kettős ékszíjjal hajtott dob pereméhez csúsznak Forduláskor a dob peremén elhelyezett szegek működésbe helyezik az előrefotó-berendezés emeltyűjét, amely lenyomja a tároló nyelvét, így a csapszegek a dob megfelelő nyílásaiba kerülnek. Ezután a csapszegek a zsírral teli kádba jutnak, s két acéllemez között áthaladnak a zsíron. A zsírt villamos fűtőberendezés melegíti állandóan. A dob további elfordulásakor a bezsírozott csapszeg a csomagolórészhez ül, átgurul a csomagolópapíron, amely a csapszeg önsúlya és a zsírréteg következtében ráragad a munkadarabra, ezután a gép önműködően becsomagolja. A bezsírozott és becsomagolt csapszeg végül lejtős asztalon át a tárolódobozba csúszák. ’ Esztergapad — vasbetonból A kramatorszki gépipari intézetben nemrégiben olyan új univerzális esztergapadot szerkesztettek, amely mintegy kétharmad részben vasbetonból készült. A beton-eszterga előállítási költségei mintegy 50 százalékkal alacsonyabbak, mint a fémből készülteké, precizitásuk azonban a tapasztalatok szerint semmivel sem kisebb. 8 Rádióaktív gyémántkereső Új rendszerű, rádióizotópos gyémántkereső berendezést szerkesztettek a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Geológiai Intézetében Js a geológiai vizsgálatok céljaira. Az új berendezés lényegesen megkönnyíti a parányi, ipari célokra alkalmas gyémántszemcsék kimutatását az összetört kőzetben. ] Eddig ilyen célokra röntgen- J I sugaras berendezéseket alkalmaztak; ismeretes, hogy a! • gyémántkristályok röntgen- J > sugarak hatására sárgás J 1 fénnyel felvillannak. Csakhogy a röntgenberendezések működtetéséhez nagyfeszültség szükséges, s ez nagyon is megnehezítette a helyszíni« ] vizsgálatokat. A rádióizotó J Ipos berendezés teljesen független a hálózattól, s külön előnye, hogy a vizsgálatok [ szerint a rádióaktív sugárzás ] hatására a gyémántkristályok fénylése kétszer-háromszor erősebb, mint a röntgenbesugárzás esetében. i AUTOMATIZÁLT „TOJÁSGYÁR“ A krasznodári kerület urupi állami gazdaságában nemrégiben üzembe helyezték a világ legkorszerűbb baromfitenyésztő épületét. A több mint 100 méter hosszú épületben az állatokat kétoldalt sorakozó, háromemeletes ketrecekben helyezték el. Az etetést önműködő etetőberendezés végzi; ennek futószalagja mérleg alatt halad el, amely a vályúkat önműködően, meghatározott mennyiségű keverékkel tölti meg. A futószalag azután a legfelső »emeleten«, az épület mindkét oldalán szétosztja az eleséget. Az elesés előkészítése, valamint szétosztása naponta hatszor, teljesen önműködően megy végbe. Hajnali négykor a gondozók 20 »mesterséges napot«, nagy teljesítményű ibolyántúli sugárzót kapcsolnak be. Az ibolyántúli sugárzás ellenállóbbakká teszi az állatokat a betegségekkel szemben, ugyanakkor növeli a tojáshozamot is. A fészekből a tojások futószalagra hullanak. A futószalagot úgy tervezték meg, hogy önműködően meginduljon, ha mintegy 800 tojás van rajta. Ekkor a tojásokat az osztályozóba szállítja, ahol ládákba rakják őket. A hatalmas épületben 12 ezer baromfit lehet elhelyezni; egyetlen baromfigondozó és a vezérlőpult mellett helyet foglaló mechanikus látja el őket. Az állatokat tvberendezés segítségével figyelik. A trágya a földszintre hullik és ott másfél méter vastag réteget alkot. A trágyában végbemenő vegyi folyamatok következtében a réteg felmelegszik, ezt a hőt használják fel télen az épület fűtésére. A felgyülemlett trágyát évente egyszer eltávolítják. A következő években a Szovjetunió más vidékein is sok hasonló baromfigyárat építenek. Gyümölcsválogató berendezés A pszkovi terület egyik élelmiszerkombinátjának dolgozói nemrégiben ötletes gépet szerkesztettek az eper, málna és szeder önműködő válogatására és mosására. Az eddigi, kézi módszerrel egy műszakban 20—30 kg gyümölcs volt a munkások átlagteljesítménye, a gép ennek mintegy 40—50-szeresét végzi el, mert egy műszak alatt 1000 kg gyümölcsöt válogat ki és mos meg. A gyümölcsszemek az adagolóberendezésről az alatta haladó futószalagra kerülnek, ahol a rothadt, száraz szemek, valamint a gyümölcs közé keveredett homok és föld megakadnak és a hulladékgyűjtőbe esnek. Az ép szemek viszont saját súlyuknál fogva a szalag mozgásának irányában, az alul elhelyezett mosóberendezésbe, majd innen a gyűjtőkádba jutnak. A futószalag hajlásszögét a szemek nagyságának, nedvességének és alakjának megfelelően állítják be. adagoló hulladékgyűjtő Újságpapír cukornád-hulladékból• India a legutóbbi időkig nagy mennyiségű importra szorult, hogy újságpapírszükségletét kielégítse. A Bombaytól mintegy 320 km-nyire fekvő Karad városban nemrégiben sikeres kísérleteket végeztek a cukornádhulladéknak újságpapírrá történő feldolgozására. A kísérletek szerint a cukornádhulladékból jó minőségű és olcsó újságpapír készíthető. A péppé zúzott hulladék önmagában még nem alkalmas papírgyártásra, ezért tömítőanyagul 50 százalékos arányban fűrészporból vagy rövidszálú keményfából készült fapéppel keverik. Megfelelő cukornádhulladék használata esetében a hagyományos papírgyártó gépekkel kitűnő minőségű újságpapír készíthető. Az új eljárásnak különösen azokban a cukorgyártó országokban van jelentősége, ahol nagy mennyiségben áll cukornádhulladék rendelkezésre. Tűzjelző automaták Angliában új fajta tűzvédelmi berendezések gyártását kezdték meg a közelmúltban. A berendezések lényege egy kisméretű ionizációs kamra, amely kis mennyiségű égési gázokra is reagál. A detektorokat* a különösen tűzveszésyes vagy kevéssé szem előtt levő épületcsoportokban helyezik el, s központi ellenőrző berendezéssel kötik össze. Ezek a berendezések többféle műveletet végeznek: akusztikus úton jelzik a veszélyt, regisztrálják a tűz helyét, biztonsági ajtókat zárnak be és riadóztatják a tűzoltóságot. A 91 C típusú új tűzvédelmi berendezést főleg olyan kapcsolótáblákba, villamos és elektronikus berendezésekbe építik be, amelyek különösebb ellenőrzés nélkül, automatikusan működnek. A megfelelő helyre beiktatott detektorok tűzveszély esetén azonnal kikapcsolják az áramot és jelzik, hogy a berendezés melyik részében keletkezett az égésokozta üzemzavar. A tűzjelző-készülék pótelemekkel is működik, tehát függetleníthető a külső áramkörtől. Veszély esetén automatikusan megnyitja a szénsavas oltóberendezés csapjait és megakadályozza a tűz elharapózását. VISSZAVONULÓBAN A SARKI JÉGTAKARÓ Az a jelenség, hogy a Föld irkáit borító jégtakaró viszlavonulóban van, a skandív államokban figyelhető meg a legszembetűnőbben. Azolvadás következtében a sárazföld súlya állandóan iökken. jelentkezik a szárföld vizosztatikus kijyenlítődésének jelensége, 1. a jelenség, hogy a kontiens — akár egy rakomáját folyamatosan kirakó a tó a vízen — egyre jobban emelkedik az alatta levő Szegből. Egy norvég tudós emrégiben a norvégiai Toke-tó tanulmányozása során megállapította, hogy a tó viznek legalsó rétege tengeri fedetű. A tó jelenleg 60 métrrel van a tengerfelszín feltt, s a tófenéken talált teneri sókról ítélve az alsó rég vizének korát a kutató 000 ezer évesre becsülte. Aorvég tudós egy másik ilyen ivat is tanulmányozott, mely 12 méterrel fekszik a ingerszín flett. Figyelembeéve az apályt és a dagályt, tudós kiszámította, hogy a felszíne 3000 év alatt mintgy 10 méterrel emelkedett. * A NÖVÉNYEK KOBALTSTÜKSEÜLETE Mindeddig úgy tudtuk, hogy a kobalt nem feltétlenül szükséges elem a növények növekedéséhez. Kr ausztrál tudós azonban most kimutatta, hogy a lóhere nőjelentősen segíti, műtrágyához kobaltirátot is kevernek. A leletek így azt bizonyították, hogy a kobalt mégiscsak nélkülözhetetlen a hüvelyesek gyökérgumóiban végbemenő nitrogénmegkötéshez. Az ausztrál tudós összehasonlító kísérleteket is végzett különböző trágyázott földterületeken. A kobalttal kezelt talajon tavasszal nem lehetett lényegesebb változást megfigyelni a növényzet fejlődésében. Legfeljebb annyit észleltek, hogy a kobalttal kezelt növényzet színe valamivel sötétebb árnyalatú volt. A különbség később jelentkezett, amikor a kobalttal kezelt föld mintegy 30 százalékkal nagyobb termést hozott. A PSZICHOLÓGIAI ÁLLAPOT ÚJFAJTA VIZSGÁLATI MÓDSZERE A rohamosan fejlődő légiközlekedés fokozott elhatározóképességet, gyors reflexeket, állandó koncentrációt követel a hangnál gyorsabban repülő gépek pilótáitól. Az egyik amerikai légiközlekedési kutatóintézetben érdekes kísérleteket végeztek, amelyek során a bőr villamos ellenállása és a pszichológiai állapot közötti összefüggéseket vizsgálták. Nyugalmi állapotban a bőr villamos ellenállása meglehetősen nagy. A kísérleti személyek borának ellenállása azonban jelentékenyen lecsökkent, ha nagy koncentrációt igénylő munkát végeztek, izgalmi állapotba kerültek. A bőr villamos ellenállásának állandó figyelése így pontos képet ad a kísérleti személy éberségi állapotáról, ezen a módon tehát sok olyan veszély elkerülhető, amelyet a pilóta kifáradása, dekoncentráltsága okoz. KISZÁRÍTOTT PÁLMAFÁK Nigériában eddig sok gondot okozott az elöregedett pálmaültetvények fáinak kivágása. Most hosszas kísérletezés után vegyi anyaggal szárítják ki a pálmafákat mesterségesen, kivágásuk előtt, s így lényegesen megkönnyítik a fák újratelepítését. Az esős évszakban a 8—10 méter magas fák törzsébe a talajtól egy méterre 20 cm-es üregeket vájnak, s az üregekbe 40 gramm diquatot helyeznek, majd az üreget vízzel töltik meg. Az elöregedett pálmafák a diquattal végzett kezelés után két héten belül tökéletesen kiszáradnak, s így kivágásuk nem okoz nehézséget. A VETŐMAGVAK RADIOAKTÍV BESUGÁRZÁSA Ionizáló sugárzás hatására a növények különböző anyagcserefolyamatai megváltoznak, aszkorbinsav- és cukortartalmuk feldúsul, különböző fermentjeik aktivitása növekszik. P-vitamin és karotintartalmuk is megnő. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Biofizikai Intézetének rádióbiológiai laboratóriumában behatóan vizsgálják ezeket a folyamatokat, s Kuzin professzor vezetésével érdekes eredményeket értek el a vetőmagvak rádióaktív besugárzásával. E kísérletekhez különleges, rádiókobalttal működő besugárzó berendezést szerkesztettek, s egyszerre nagy mennyiségű vetőmagvat sugároznak be, így sem a vetőmagban, sem pedig a termésben nem maradnak vissza sugárzó anyagok. Hosszas kísérletezés után megállapították az egyes növényfajták magvainak besugárzásához szükséges legkedvezőbb sugárdózist és a besugárzási időket is. E kísérletek révén bebizonyosodott, hogy a rádióaktív sugárzás hatására a magvak csírázóképessége megnő, gyökérzetük és száruk gyorsabban fejlődik, terméshozamuk is megnő és jobb minőségű, a hónapos retek magvainak besugárzása például 4—6 nappal csökkenti az érésidőt, a terméshozam 11—20 százalékkal növekszik. A kukoricavetőmag besugárzása révén a termés mintegy 15 százalékkal növekszik, s a cukortartalom is jelentősen megnő. A rozs rádióaktív besugárzására a szemtermés 20 százalékkal növekszik, a kísérletek szerint a terméshozam növekedése sokszorosan felülmúlja a besugárzásra fordított költségeket. molibdén a halaknak A kaliforniai egyetem kutatói nemrégiben pontos vizsgálatokkal kimutatták, hogy a halastavak kis mennyiségű molibdénnel való trágyázása jelentős mértékben növeli a halhozamot. A vizsgálatok szerint a molibdén serkenti a fotoszintézist, így növeli a planktonképződést, ezzel közvetett úton hat a halak fejlődésére. A BÉKÁK ^DIALEKTUSA« Régóta feltételezik, hogy a különböző békafajok által hallatott jellegzetes hangoknak, énekesnek voltaképpen az a szerepe, hogy megakadályozza az ugyanabban a tóban, térségben élő különböző fajok közötti nem kívánatos párosodást, keveredést. Egy amerikai kutató nemrégiben a legkorszerűbb eszközökkel kísérleti úton ellenőrizte ezt a feltevést, a kísérlet során különböző helyekről származó és különböző fajú békák brekegését vette hangszalagra, majd egy hosszú tartály két végére helyezett hangszórókkal és mikrofonokkal lejátszotta a rögzített hangokat és rögzítette a tartályban elhelyezett békák reagálását a hangokra. Megfigyelései szerint több békafaj pontosan meg tudja különböztetni saját fajának hangjait a többi fajétól. Sőt, egyes békafajok mintha különbséget tettek volna a dialektusok között is, előnyben részesítették az azonos fajú, velük egy tóban élő békák hangjait, az azonos fajú, de más vidékeken élő békák hangjaival szemben. A kísérlet érdekes eredményei új fényt vetnek a békák hallóképességére. A tudomány műhelytitkaiból NÉPSZAVA ULTRAHANGOS SZÁRÍTÁS A hőérzékeny anyagok szárítása sok gondot okozott a modern technikában. Eddig ilyen célokra főként vákuumos szárítóberendezéseket alkalmaztak, ezek viszonylag alacsony hőfokon lehetővé teszik a nedvességnyomok eltávolítását. Csakhogy ezek a berendezések meglehetősen drágák, s a művelet rendkívül energiaigényes. Az Egyesült Államokban most olyan szárítóberendezést készítettek, amely ultrahangokkal, rendkívül gazdaságosan távolítja el a nedvességnyomokat. A berendezés voltaképpen egy cső, amelynek egyik végén beadagolják a szárításra kerülő anyagot, a másik végén pedig az ultrahanggenerátor működik. Az ultrahangok felszakítják az anyagban kapillárisan tapadó folyadékfilmet, s így a visszamaradt nedvesség könnyen elpárologhat. Az új eljárást főként az élelmiszerek és gyógyszereik szárítására használják majd. Betonfal a repülőtéren A londoni repülőtéren háromévi kísérletezés után nemrégiben különleges rekeszes betonfalat építettek, amely a bemelegítést végző sugárhajtású utasszállító gépek kiáramló gázsugarát és zajhullámait megtöri és felfelé veri, így a gépek mögött a repülőtéri személyzet és a járművek teljes biztonsággal mozoghatnak, s jelentősen megnövekszik a sugárhajtású gépek rendelkezésére álló hasznos manőverezési felület. ################################ Robotberendezés a laboratóriumban Egy amerikai gyár különleges, kábellel távvezérelhető, villanymotorokkal mozgatott robotberendezést készít az emberre veszélyes munkafolyamatok (pl. a rádióizotópok kezelése) távolból való elvégzésére. Az új berendezésnek két, 1,8 m hosszúságú acélkarja van. A karok hármas csuklózásúak, így rendkívül mozgékonyak, pl. izzólámpák is kicsavarhatók velük foglalatukból, de nehezebb súlyok felemelésére is alkalmasak. »Tenyereiket« felfújható, lágy kárpitozással alakították ki, a légnyomás bennük nagy pontossággal szabályozható, így a legkedvezőbb »szorítás« állítható be a tárgy megfogására. A robotberendezés maximálisan 30 méter távolságból (másik helyiségből), a vezérlőpultról emeltyűkkel távirányítható. Két beépített tv-kamerájával a munkafolyamat a képernyőn pontosan megfigyelhető. A karokba egyébként mikrofonokat is beépítettek, így a munkafolyamatok közben keletkező zaj is pontosan megfigyelhető. Bonyolult elektronikus egységeiben mágnesszalagon rögzíthetők az egyes munkafolyamatok ellenőrzőjelei is, így a robotberendezés meghatározott munkaművelete tetszés szerinti alkalommal önműködően megismételhető. ^'iimuiHiiiniiniinniminiifflinnHiinnimmHHflwinxnie ■ llílllllillillllWllllllllBllllllllllilllllliWIIIIII'IIIIIIIBIIilllll ITT A TAVASZ modern vonalú, legújabb TELEVÍZIÓ KÉSZÜLÉK Jó vétel! Szép kivitel ! <55-I ÁRA: 4200 FORINT Már kapható a szaküzletekben TíilWIWBWillWl~WIMIl>WlllillllWWllWWIi»l1T''llllW»Will»lllllílllTlliniflillTili^lllMWÍIIIIIHIfMITirf 1961. április 9