Népszava, 1961. április (89. évfolyam, 78–102. szám)
1961-04-13 / 87. szám
Gagarin neve nógrádi csillék oldalán és a traktoros brigádok rádióhullámain A pesti üzemekben villámgyorsan elterjedt az első híradás a Vosztok űrhajó és bátor utasa teljesítményéről. Ettől kezdve a legtöbb helyen azonnal bekapcsolták az üzemi hangosbemondók hangszóróit, hogy a munkások figyelemmel kísérhessék a legújabb híreket is. A Május 1. Ruhagyárban, ahonnan a nyár folyamán több fiatal utazik szovjetunióbeli szabadságra, népes csoport közepébe került Besenyei Ilona fiatal gépész, akit munkatársai máris megbíztak, tolmácsolja személyesen is üdvözletüket Jurij Gagarinnak. A jutalomüdülés programjában ugyanis szerepel a rakétafellövő állomás megtekintése is és Besenyei Ilona reménykedik, hogy eleget tehet a megbízásnak. A Lenin Kohászati Művekben 60 helyen tartottak röpgyűlést, sok ezer diósgyőri munkás részvételével, akik indítványozták, üdvözöljék táviratban a szovjet technika minden eddiginél nagyobb sikerét. A borsodi bányákban több helyen magnetofonszalagra rögzítették a rádió híreit és a műszakról felérkező bányászoknak lejátszották, hogy minden mozzanatról pontosan értesüljenek. Rudolftelepen, Edelényben szemléltető plakátokon ábrázolták az űrhajónak a Föld körül megtett útját. A Szegedi Kenderfonóban azonnal a hír vétele után »megjelentek« a gyár faliújságjai a dolgozók saját kommentárjaival a nagy eseményhez. A Nógrádi Tröszt bányáiban a külszínen dolgozó bányászok a lefelé tartó üres csillék oldalára írták a nagy hírt, hogy a bánya mélyén, a szélfalakon dolgozók minél gyorsabban értesüljenek az űrkutatás nagy sikeréről. A déli órákig a Nógrád megyei postahivatalok száznál több üdvözlő táviratot továbbítottak az iparmedence munkásaitól a szovjet követségnek. A magyar vidéki városok és a falvak lakossága ugyancsak élénk figyelemmel kísérte Gagarin őrnagy útját. A Szegedi Tudományegyetemen a legtöbb előadó professzor megszakította óráját, úgy jelentette be az első űrutas visszaérkezésének hírét. »A történelemórákon ezentúl egy új szovjet nevet is meg kell tanulniuk a hallgatóknak, a világ első űrutasának nevét« — mondotta Gulya Károly történész adjunktus. Szolnok megye tsz-városaiban és falvaiban több helyen motoros küldöncök vitték szét a hírt a határban dolgozó szövetkezeti gazdáknak, így értesült Gagarin őrnagy útjáról és sikeres visszatéréséről Mezőtúr, Mezőhék, Vezseny és Kunhegyes szövetkezeti parasztsága. A Közép- Tisza vidéki és a mezőhéki állami gazdaságban azonnal üzembe helyezték az üzemegységeket és traktoros brigádszállásokat összekötő rádióadókat, s rajtuk közölték a legfrissebb jelentéseket. A karcagi szövetkezetekben röpgyűléseken ünnepelték a Vosztok sikeres felbocsátását és visszatérését. Bi Mintha mindenki randevúra sietne. Idegen emberek szólítják meg egymást: tudja már, hallotta?... És a másik máris válaszol: Igen, ember a világűrben ... Percenként újabb és újabb hírek. Gagarin Afrika fölött repült el, és újabb üzenetet küldött... Mert már mindenki tudja, hogy ki az űrhajó utasa, hány gyereke van, hogy hívják a feleségét. A tranzisztoros zsebrádiók ezúttal jó szolgálatot tesznek: villamosokon, autóbuszokon, az utcákon mindenütt sztárrá léptek elő, mindenki rájuk figyel. S mi a pestiek véleménye, mit mondanak e történelmi jelentőségű eseményről? Íme néhány válasz: A perecárus — Ma nem érdekel az üzlet — mondja Lécz Lászlóné. — Olyan izgatott vagyok, mint még soha. Az újságárusnak segítek, szegénynek majdnem elvitték a bódéját, úgy megrohanták a különkiadásért. Szeretném megölelni az első űrutast. Az újságárus Kacsó Károly: — Praxisomban először történt meg, hogy még azt sem tudtam kiabálni: szenzáció, rendkívüli kiadás. Szóhoz sem jutottam, ötszáz lapot kaptam, de ha tízezret hoztak volna, azt is eladom. A cipőtisztító Császár Nándor 31 éve dolgozik ugyanazon a helyen, a Nemzetinél. — Történt már egy-két dolog életemben, de én még itt délelőtt ilyen tömeget nem láttam. Az emberek ölelgetik egymást, mindenki tud valami újat. Azt hiszem, ma már az egész világ a »Vosztok«-ról beszél. A diák már harmadszor olvassa a különkiadást. Mintha minden sorát meg akarná tanulni. Kamasz. Olyan igazi. Amikor kérdezzük, csak lelkesedve tud beszélni, kipirul az arca. — Nincs olyan fantasztikus könyv, amit ne olvasnék el — mondja Kostya György, a Bem Gimnázium tanulója. — Sokan találgatták, mikor lövik fel az első űrutast. Azt mondták, tíz év múlva. Most meg Verne vágya valóra vált. De jó lehet az űrhajósnak!... A mozigépész, Rácz Jenő a Puskinban egy filmet hetenként negyvenkétszer néz meg. — Mégis, ha most azt mondanák, hogy három napig egyfolytában kell vetítenem az első űrhajósról szóló filmet, szívesen tenném. Soha még nem vártam egy filmet sem olyan izgalommal, mint azt, amelyik az űrhajó visszatérését mutatná be. A színész, Szakács Miklós a Vígszínház társalgójában vitatkozik. — Ma nincs próbám. Reggel a rádióban hallottam a hírt. Nem tudtam otthon maradni. Be kellett rohannom, hogy megbeszéljem a többiekkel. idapest — í Fent, a háziszínpadon a »Faust«-ot próbálják. Időnként leszól egy-egy hang: »Van valami új hír az űrutasról?« Boldog érzés tölt el. A professzor, a Közlekedési Mérnöki Kar dékánja, Kádas Kálmán így nyilatkozik: » Nem mindennapi közlekedési mód... Az űrhajós utazása, visszatérése a Földre a közlekedés fejlődése szempontjából óriási jelentőségű. A rakéta a légiközlekedési technika fejlődésében új korszakot nyitott meg. A »Vosztok« Föld körüli útja a szovjet technika páratlan teljesítménye, hatalmas műszaki fejlődésről tanúskodik. A pilóta, Hoffmann Róbert a Ferihegyi repülőtéren az űrutas rendkívüli teljesítményéről beszél: — Több mint 1 40000 kilométert repültem, el tudom kép írhajójátbi zelni, milyen felkészülésre volt szüksége Gagarinnak. Mi öt és fél—tízezer méter magasban repülünk. A repülők, ha eljutnak 30 000 méterig, az szenzációnak számít. Ö meg több száz kilométer magasságban utazott. Egy ilyen rakéta útnak indításához, előállításához hat-nyolc tudományág rendkívüli fejlettségére van szükség. Új távlatok. Ki tudja, milyen szenzációt hoz a holnap? A gépkocsivezető, Seres Gábor: — Amikor bemondta a Kossuth rádió a hírt, önkéntelenül a fékre léptem. Nem tudom miért, de meg kellett állnom. Kiszálltam a kocsiból, és megöleltem az első embert... Az autószerelő, az 1. számú Autójavító dolgozója, Jankó László így beszél: “ Amikor először néhány méter magasságba n emelkedett az ember, azt mondták: csoda. Azt hiszem, törölni kellene a szótárakból a fantasztikus és a csoda szót. Ma már csak technika és cél van. Az ember legyőzi a természetet, és minden képzeletet felülmúló teljesítményekre képes. A műhelyvezető, Rajnák Ferenc, a Ganz Daru- és Kazángyárban, több száz munkás előtt röpgyűlésen beszélt. — A mai nap történelmi jelentőségű. A Szovjetunió űrhajója visszaérkezett emberrel a fedélzetén a Földre. S az örömmámor leírhatatlan. A munkások arról beszélnek: e napot piros betűvel kell a naptárakban jelölni, mint az emberiség ünnepét, a világűr meghódításának napját. A titkárnő, Perbkó Endréné így jelentkezik: — Itt, nálunk, a MAHART-székházban mindenki a rádiót hallgatja. A hajósor mindenhonnan érdeklődnek a vizekről: mi újság van? A trafikos, Reich Jenőné az 5906. számi Dohányboltban széttárja a kezét, és azt mondja: — Soha nem szerettem a fizikát s más kénytelen vagyok bevallani nagyon érdekel. Ma már nem lehet technikai ismeretei nélkül élni. Azt hiszem, izgalmasabb olvasmány még nem volt, mint a ma reggeli külön kiadás... A szerkesztőségben állandóan cseng a telefon, pesti és százai érdeklődnek az űrhajó utasának sorsa, a technika szenzáció részletei iránt. Az utcákon kis csoportok verődnek össze, a »Vosztok«-ról tanácskoznak. Budapest űrhajólázban él... (moldován) ,,Nagyszerű U A Ganz Kapcsolók és Készülékek Gyárában is felbolydult méhkashoz hasonlók a műhelyek: egy-egy hangosbemondó készülék közelében pillanatonként verődnek kisebb-nagyobb csoportba a munkások, műszakiak. A hír — az első szovjet űrutas űrrepülésének és visszatérésének híre — mérhetetlen örömet, heves vitákat, találgatásokat^ és igen nagy büszkeséget lobbantott lángra a gyárban, amely — különleges technikai gyártmányai miatt — különösen sok műszaki, tudományos érdeklődésű dolgozóval dicsekedhetik. — Régóta vártuk az eseményt, nagyon bíztunk a szovjet űrkutatás újabb és újabb sikereiben — mondja magabiztosan Troli István, a vegyeskészülék-műhely szocialista brigádjának vezetője. — Brigádommal már hetek óta minden, a szovjet űrkutatási programmal kapcsolatos hírt elolvastunk, megvitattunk, sőt a technikumban, ahol tanulok, különórákon faggattuk ki a fizikatanárt, milyen feltételek szükségesek az ember űrrepüléséhez. Most megtörtént! És nagyon szeretnénk legalább gondolatban kezet szorítani a szovjet tudósokkal. Steiner Mihály, a szerszámműhely esztergályosa kicsit restelkedve jegyzi meg: igencsak nehéz most a gép mellé állni és dolgozni,reggeltől estig lesnénk a híreket, beszélgetnénk erről a szédületes technikai, tudományos sikerről. Vajon, mit mondanak világszerte az emberek? Érzik-e, amit mi, milyen jó, hogy a békés szovjet űrkutatás elérte az emberiség régi vágyát, milyen nagyon előrelendíti az első szovjet ember űrutazása a béke ügyét?« A műhelyben így summázzák az április 12-i nap tanulságát: a békés, alkotó tudomány, a kommunizmust építő társadalom sikerét jelenti a 27 éves őrnagy űrrepülése. — Halotta? Családos ember ... milyen bátor... üzent már Hruscsov elvtársnak .. torban élünk“ 4700 kg a »Vosztok« súlya... nincs véletlenül magánál egy újság? — Szenttamási Lajosnét a présműhelyből, Farkas Tibort a technológiáról percenként önti el ilyen s hasonló kérdésáradat. Egymás szavába vágva, izgatottan beszélnek: »Azt a tökéletes biztonságot és pontosságot bánuljuk legjobban, amellyel irányították és visszahozok a »Vosztok«-ot. Voltak régebben a gyárban kételkedők, szkeptikusok, akik még tegnapelőtt is azt mondták, lehetetlen élő embernek megjárni a földön kívüli világot. Most ezek hallgatnak , és legtöbbjük nagy örömmel csatlakozik a sikereknek örvendő dolgozókhoz. Nyitva az út a világűrbe! Hát nem nagyszerű korban élünk? V. M. NÉPSZAVA A A koreai kérdés az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága előtt New York, április 12. (MTI) ; Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága keddi ülésén megkezdte a koreai kérdés vitáját. A TASZSZ tudósítója beszámol róla, hogy a küldöttek túlnyomó többsége élesen állást foglalt a koreai nép akaratát és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának véleményét semmibe vevő NATO-hatalmak ellen. A küldöttségek többsége jogosnak és ésszerűnek nyilvánította a Szovjetunió határozati javaslatát, amely szorgalmazza, hogy ne csak délkoreai diplomatákat, hanem a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselőit is hívják meg az ENSZ-be. Zorin, a Szovjetunió képviselője, erélyesen szembe szállt azokkal, akik Korea békés egyesítésének akadályozására törekszenek. Tarthatatlannak minősítette a nyugati hatalmak álláspontját, amelyek nem akarják tudomásul venni, hogy Észak-Korea 10 millió lakosú virágzó állam, amelyet a népakarat teremtett meg. Zorin kijelentette, a koreai kérdés nem oldható eg a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának bevonása nélkül. Stevenson, az Egyesült Államok képviselője, az utolsó pillanatban lemondott arról a követeléséről, hogy ne hívják meg a közgyűlésre a népi Korea képviselőit, de indítványozta: az észak-koreai küldött jelenlétét annak feltételéhez fűzzék, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság éppúgy elismeri az ENSZ tekintélyét, mint Dél-Korea. A politikai bizottság délutáni ülésén folytatták az ENSZ afrikai segélyprogramjának megvitatását. Az ülésen 22 ország határozati javaslatot terjesztett elő. A javaslat utal a gyarmati országok és népek függetlenné nyilvánításáról szóló decemberi nyilatkozat jelentőségére és indítványozza, hogy az iparilag fejlettebb államok, valamint az ENSZ fokozott gazdasági segítséget nyújtson a fiatal afrikai államoknak. Egyben javasolja, hogy a kérdést terjesszék a gazdasági és szociális tanács 32. ülésszaka elé és vitassák meg az ENSZ-közgyűlés legközelebbi, XVI. ülésszakán. Kennedy fénynyilatkozat Kennedy elnök kedden este interjút adott egy amerikai televíziós társaság riporterének. Az amerikai elnök ismét támadást rendezett Kuba rendszere és választott vezetői ellen. »Az Egyesült Államok és a latin-amerikai országok közötti kapcsolat válságos szakaszba jutott — mondotta. — Most kell intézkedéseket foganatosítani, mielőtt a kubai rendszer még nagyobb veszélyt jelenthet számunkra, mint amilyen veszélyes most.« Kennedy kijelentése nagy megütközést keltett. Az újságírók megrohanták Sálingert, a Fehér Ház sajtófőnökét, magyarázza meg, mire célzott Kennedy, amikor intézkedések foganatosításáról beszélt. Kennedy sajtófőnöke útján azzal próbált magyarázkodni, hogy az intézkedések alatt a latin-amerikai országoknak nyújtott segélyt értette, s az nem jelent közvetlen katonai beavatkozást Kubában. A New York Times washingtoni tudósítója arról ír, hogy az elmúlt két hétben legmagasabb kormánykörökben tárgyaltak arról, hogy milyen segítséget tud adni az Egyesült Államok a kubai lázadóknak. A tudósító szerint Kennedy meghallgatta latinamerikai szakértőit, a Központi Hírszerző Hivatal és a hadügyminisztérium jelentéseit. Ezek a jelentések sürgetik Kennedyt, hogy nyújtson katonai és gazdasági segélyt a kubai lázadóknak, hogy legalább Kuba egy részében meg tudják vetni lábukat. Kennedyt azonban aggasztja, hogy megető hangú la Kubáról Amerikában, de másutt is, kedvezőtlen katonai és politikai kihatása lehetne ilyen kezdeményezésének. Adenauer Washingtonban Mint az AP jelenti, Adenauer kedden a késő esti órákban megérkezett Washingtonba, ahol a kancellárt Bush amerikai külügyminiszter és Grewe nyugatnémet nagykövet fogadta. Az Egyesült Államok kormánya egyébként kedden elfogadta azt a nyugatnémet javaslatot, hogy Bonn 587 millió dollárt visszafizet Nyugat- Németország csaknem 800 millió dolláros háború utáni adósságaiból. Egyes vélemények szerint a bejelentésnek többek közt az a célja, hogy Adenauer amerikai látogatásával kapcsolatban ellensúlyozza az Eichmann-pernek az amerikai közvélemény bizonyos részére gyakorolt kedvezőtlen hatását«. Kennedy és Adenauer szerdán, magyar idő szerint a délutáni órákban megkezdte sorozatos megbeszéléseit az időszerű nemzetközi kérdésekről. Souvanna Phouma Belgrádban Souvanna Phouma laoszi kormányfő kedd este kétnapos hivatalos látogatásra Belgrádba érkezett. A laoszi miniszterelnök Belgrádból Prágába, majd Varsóba utazik. Korunk legnagyobb tudományos kísérletének hőse, Jurij Alekszejevics Gagarin repülőőrnagy — az első ember, aki 90 percnél rövidebb idő alatt, több száz kilométer magasságban körülutazta a Földet — visszaérkezett kozmikus útjáról. Ott, ahol járt, ahol űrhajója másodpercenként mintegy 7,8 kilométeres sebességgel száguldott, teljesen más körülmények uralkodnak, mint idelenn, a Föld felszínén. Onnan nézve eltűnik az égbolt kékje és a koromfekete végtelenség ásít a bátor űrutazóra, s még az izzó napkorong környezetében is látni lehet a tűszúrásnyi, éles pontokként ragyogó csillagokat. A világűr Kolumbusának űrhajója a Föld légkörének úgynevezett termoszférájában keringett. Régen, az iskolában még úgy tanultuk, hogy a légkör hőmérséklete — felfelé haladva — egyre csökken. Ma azonban már pontosabb képünk van a magaslégkör fizikai viszonyairól. A hőmérséklet csak körülbelül 19 kilométer magasságig csökken, onnantól kezdve hozzávetőlegesen 40 kilométerig növekszik. Most egy újabb hideg légréteg következik, egészen 80— 81 kilométer tengerszint feletti magasságig, ahol a hőmérséklet eléri a mínusz 80 fokot. E hőmérsékleti minimum után a légrétegek — felfelé haladva — újra melegebbekké válnak. Gagarin űrhajójának földközelségi pontja a felszín felett 175 kilométerre volt; itt a levegő hőmérséklete már közel 375 fok a zéruspont fölött! Még magasabban még nagyobb hőmérséklet uralkodik; 302 kilométer magasságban becslés szerint meghaladhatja a 600 fokot is! Hogy azonban az ilyen rendkívül magas hőmérséklet nem teszi tönkre az űrhajó fémfalát, az annak köszönhető, hogy a levegő ebben a magasságban már igen ritka. • A Föld felszínén a levegő min■den köbcentimétere 25 trilliós részecskét (molekulát és margányos atomot) tartalmaz. 200 ■ kilométer magasságban a ré■szecskék száma az előbbi értéknek közel milliárdad ré■szére csökken. 302 kilométer magasságban pedig százezer milliószorta kevesebb részecske van egy köbcentiméternyi ■ levegőben, mint a tengerszint ■ magasságában. Ez a lég-»sűrűség« már a Hold légkörével hasonlítható össze. Mennél jobban távolodunk a Föld felszínétől, annál inkább csökken a légnyomás is. Az űrhajó pályájának földközelségi pontjában például a légnyomás értéke körülbelül 340 milliószorta kisebb annál, maint amilyent a Föld felszínén tapasztalunk. E rendkívüli légköri körülmények következtében az űrhajó sokkal intenzívebb napsugárzást kapott, mint amilyen a tenger szintjéig eljut. A légkör felettünk levő rétegei ugyanis sok napsugárzást elnyelnek, különösen a rövidhullámú tartományból. Ezek a sugárzások főként az úgynevezett mezoszférában, a termoszféra alatt elhelyezkedő övezetben nyelődnek el, magában a termoszférában viszont úgyszólván zavartalanul érvényesülnek. A Napból érkező röntgensugárzás is csak 100 kilométer magasságban nyelődik el teljesen, úgyhogy a »Vosztok« űrhajót — amely 100 kilométernél jóval nagyobb magasságban keringett — a Napból származó, igen erős röntgensugárzás is érte. A világűr távolabbi részeiből érkező kozmikus sugárzást alkotó részecskék útjuk során összetalálkoznak a légkört alkotó molekulákkal. E folyamat következtében újabb, úgynevezett másodlagos kozmikus sugárzás keletkezik és tulajdonképpen ez terjed tovább a légkör mélyebben fekvő részei és a földfelszín felé. Abban a magasságban azonban, ahol a »Vosztok« keringett, még az elsődleges, nagy áthatolóképességű kozmikus sugárzás érvényesült. Amint ismeretes, a jelenlegi kísérletet több, kutyákkal és más élőlényekkel végrehajtott kísérlet előzte meg. A szovjet tudósok a korábbi kísérletek alapján megállapították, hogy az űrhajók utasait kellőképpen meg lehet védeni a káros sugárzások, így a Nap röntgenhullámai, a kozmikus sugárzás, az erős ibolyántúli sugárzás stb. ellen. E kísérleti eredmények ismeretében kerülhetett most sor Gagarin űrhajójának felbocsátására, miután tökéletes védelmet sikerült biztosítani számára. Hédervári Péter Merre utazott „a világűr Kolumbusa“? 1961. április 13