Népszava, 1961. július (89. évfolyam, 154–179. szám)

1961-07-01 / 154. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPSZAVA« • A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA •' 89. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM­ÁRA 60 FILLÉR 1961. JÚLIUS 1. SZOMBAT Magyar-bolgár megbeszélések folytak Budapesten Teljes nézetazonosság áll fenn valamennyi megtárgyalt kérdésben — Mindkét fél szükségesnek tartja a német békeszerződés mielőbbi megkötését — Megállapodtak a két ország együttműködésének további kiszélesítésében Todor Zsivkov és Anton Jugov elvtárs baráti látogatása Magyarországon A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány vendé­geként Todor Zsivkov elvtárs, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára és Anton Jugov elv­társ, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának elnöke június 23 és 30-a között ba­ráti látogatást tett Magyar­­országon. Zsivkov és Jugov elvtársak magyarországi tartózkodásuk idején megbeszélést folytattak Kádár János elvtárssal, a Ma­­­­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első tit­kárával, valamint a Politikai Bizottság több tagjával, dr. Münnich Ferenc elvtárssal, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnökével és a kormány több tagjával. A vendégek megnézték Buda­pest nevezetességeit, nagyobb építkezéseit, látogatást tettek az Egyesült Izzóban, a Bala­­tonnagybereki Állami Gazda­ságban, a Balatonboglári Ál­lami Gazdaságban, a balaton­­kiliti »­Dózsa­« Termelőszövet­kezetben és a Badacsonyi Sző­lészeti Gazdaságban. A láto­gatások során mindenütt ta­lál­koztak és beszélgettek helyi párt- és állami szervek vezetőivel, munkásokkal, pa­rasztokkal és műszaki veze­tőkkel. A magyar és a bolgár pár és kormány vezetői megbeszé­léseket folytattak az időszerű nemzetközi kérdésekről, és két testvérpárt és ország kap­csolatairól. A tárgyalásokon megállapították, hogy a ké­rél nézetei valamennyi meg­tárgyalt kérdésben teljesen azonosak. Az időszerű nemzetközi kér­désekről folytatott eszmecse­rén a tárgyaló felek leszö­gezték, hogy a vitás kérdések tárgyalások útján való ren­dezésének hívei. Megállapítot­ták, hogy ma a béke védel­me mindenekelőtt az általá­nos leszerelésért és a német kérdés rendezéséért folytatott állhatatos harcot követeli meg a népektől, a népek ügyét felelősen intéző tényezőktől Mindkét fél szükségesnek tart­ja a német békeszerződés mi­előbbi megkötését és támogat­ja a Szovjetunió kormányá­nak a német kérdésben elő­terjesztett pozitív javaslatait, és elteli egyes nyugati or­szágok vezetőinek kardcsörte­tő politikáját. A párt- és kormányvezetők megtárgyalták a két ország kölcsönös kapcsolatai tovább­fejlesztésének, valamint a gazdasági és kereskedelmi együttműködés szélesítésének számos kérdését. Megállapí­tották, hogy mindkét részről nagy lehetőségek vannak az együttműködés kiszélesítésére, és ebből a célból megállapod­tak, hogy megbízzák a két or­szág vegyes bizottságát meg­felelő javaslatok kidolgozásá­val. Todor Zsivkov és Anton Jugov elvtársak magyarorszá­gi látogatása, a két testvér­párt és kormány közötti tár­gyalások még jobban elmélyí­tették azt az őszinte, testvéri barátságot, amely a két párt, a két kormány és a két ország népe között hosszú évek óta fennáll. A vendégek június 30-án repülőgéppel visszautaztak Bulgáriába. Búcsúztatásukra a remnegyi repülőtéren meg­jelent dr. Münnich Ferenc elvtárs, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke, a párt Politikai Bizottságának tagja és Kiss Károly elvtárs, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Ott volt Krasztyu Sztojcsev elvtárs, a Bolgár Népköztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is. (MTI) * • A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság megbízottai június 26-án tár­gyalásokat kezdtek Budapes­ten a két ország közötti szo­ciálpolitikai együttműködés­ről. A tárgyalások eredménye­ként pénteken délután a Munkaügyi Minisztériumban ünnepélyesen aláírták a Ma­gyar Népkü..társaság és a Bolgár Népköztársaság szo­ciálpolitikai együttműködésé­ről szóló egyezményt. SZEGEDEN A TISZA PARTJÁN épül a város legmagasabb lakóháza. A hétemeletes to­ronyház 26 méter magas s összesen 78 lakás lesz benne. Az épület augusztusban kerül átadásra 19 garzon lakással, 54 egyszobás hálófülkés és öt kétszoba hálófülkés lakással (MTI Fotó : Tóth Béla felvétele) 5 milliárd a fővárosi lakóépületek felújítására, tatarozására 20000 bérleményt korszerűsítenek az idén — Nagy összegek sor- és tömbtatarozásokra — A kerületi tanácsok döntenek az emelet-ráépítésekről és a padlástér-beépítésekről Ülést tartott a fővárosi tanács A fővárosi tanács pénteken az Újvárosháza dísztermében ülést tartott. Veres Józsefnek, a végrehajtó bizottság elnö­kének megnyitója után dr. Pesta László elnökhelyettes bejelentette, hogy Bartos Ist­ván, akit rendkívüli követté és meghatalmazott miniszter­ré neveztek ki, lemondott el­nökhelyettesi tisztéről és vég­rehajtó bizottsági tagságáról. A tanácsülés a bejelentést tu­domásul vette és elhatározta, hogy Bartos Istvánnak a ta­nácsapparátusban végzett mun­kájáért jegyzőkönyvben mond köszönetet, majd jóváhagyta a végrehajtó bizottság jelentését a legutóbbi tanácsülés óta vég­zett munkáról; ezután Kele­men Lajos, a végrehajtó bi­zottság elnökhelyettese ter­jesztette elő a budapesti lakó­házak javításának a második ötéves terv tartamára vonat­kozó irányelveit. A második ötéves terv során a főváros lakóépületeinek ál­lagvédelmére, felújítására, karbantartására, mintegy öt­­milliárd forintot irányoztak elő: ez másfélszerese az 1950 és 1960 közötti tatarozásokra fordított összegnek és kétsze­rese a befolyó lakbérnek. Az elnökhelyettes a többi között rámutatott, hogy — a múlt rendszer örökségeként — a fővárosi építkezésekre rá­nyomta a bélyegét a tőkés ér­dekeltség és spekuláció. A há­zak állaga évről évre romlott, a második világháborúban 13 500 lakás megsemmisült és 61 000 otthon vált lakhatatlan­ná. A lakóépületek állami tu­­lajdonbavétele után fokozott ütemben megkezdték a fővá­rosi házak helyreállítását. Az eddigi erőfeszítések ellenére­­ a kapitalista rablógazdálkodás, a háború, a földrengés­s és az ellenforradalom által okozott pusztítás miatt a budapesti la­kóépületek műszaki állapota még nem kielégítő. A házak jelentős része elavult és több mint 15 000 közülük hatvan évnél idősebb. A végrehajtó bizottság nagy fontosságot tu­lajdonít a sor- és tömbtataro­zásoknak, amelyek az épület­javítási tervek egyik fő felada­tát képezik. Az épületjavítási keret 40 százalékát erre a cél­ra fordítják, a fennmaradó 60 százalékot pedig karbantartá­sokra, a lakóépületek gépésze­ti berendezéseinek rendbeho­zatalára, az életveszélyes épü­letek javítására költik. Az épületjavítási irányelvek szerint a szükséges födémcse­réket, illetve megerősítéseket is el kell végezni. Az idén a csaknem 20 000 bérlemény ke-­ rül felújításra: ezekből 6300* lakásba bevezetik a gázt, 1250-­ be pedig a vízvezetéket. A fel-­­ újításra kerülő házak cím- * jegyzékeinek összeállítására aj házkezelési igazgatóságok a­­ társadalmi szervek vélemé- e­nyének figyelembevételével­ tesznek javaslatot. A tanácsok­­ hatáskörét növeli, hogy a fel-­­­újításra kerülő épületek meg-­­ határozásához jóváhagyásuk szükséges. Az irányelveik utal­nak az emelet-ráépítésre, pad­lástér-beépítésre, ezek szerve­zésére és irányítására. Az előterjesztés foglalko­zott a házfelügyelők munkájá­val és megállapította: többsé­gük becsületes dolgozó, de van közöttük, aki szemben áll munkaadójával és a ház egész közösségével, nem veti alá magát a lakóbizottságok jogait és kötelességeit meghatározó tanácsi rendeletnek. Abban az esetben, ha a szép szó és a nevelés nem használ, a jövő­ben a lakóbizottságok és ház­kezelési szervek éljenek a há­zirendben biztosított admi­nisztratív eszközökkel. A beszámolót követő vitá­ban több tanácstag részt vett. Veres József, a végrehajtó bi­zottság elnöke felszólalásában a többi között elismerően nyilatkozott a házkezelési szervek munkájáról és meg­állapította, hogy az utóbbi időben ezen a téren jelentős fejlődés tapasztalható. 1956 óta például több lakást hoztak rendbe, mint a felszabadulás­tól 1956-ig. A hozzászólásokra Kelemen Lajos vb-elnökhe­­lyettes válaszolt, majd a ta­nácsülés elfogadta az épület­­javítási irányelvekről szóló beszámolót és a vitában el­hangzott felszólalásokra adott választ. A továbbiakban a kémény­sepréssel kapcsolatos, vala­mint a távfűtésről és meleg­­vízszolgáltatásról szóló taná­csi rendeletet tárgyalták, a tanácsülés az előterjesztéseket jóváhagyta. Végül bejelenté­sek hangzottak el. (s. l.) Több iparág túlteljesítené félévi termelési előirányzatát Az iparágak előzetes jelentései szerint az üzemek több­sége derekasan állta az első félévi próbát és a termelési ter­vek első hat hónapra előirányzott részét teljesítette, illetve túlteljesítette. Ezzel jó alapot teremtettek az egész évi terv sikeres valóra váltásához. A szénbányászat napi ter­melése az első félévben az előzetes számítások szerint 9230 vagon volt. Ezzel teljesí­tették az évi termelési terv időarányos részét. A termelés­­növekedést mintegy 50 száza­lékban a termelékenység emelésével érték el. A villa­­mosenergia-ipar 7,9 százalék­kal termelt több energiát, mint az előző év hasonló idő­szakában. Ezt a növekedést az épülő pécsi hőerőmű kapa­citásbővítésével és a most épülő Ajka II. erőmű üzembe­lépésével érte el. A villamos­­energia-ipar 99,7 százalékra teljesítette tervét. A termelt energiamennyiség az ipar és a fogyasztóik igényét teljes mértékben kielégítette. A kőolajbányászat teljesí­­tette tervét, a második ne­gyedévben meggyorsították az új olajkutak üzembehelye­zését. A színes­fémiparban jó eredményt ért el a bauxit­bányászat, amely 112,2 száza­lékra teljesítette tervét. Az alumíniumipar elmaradt az előirányzattól, mert az üze­mek nem kaptak külföldről megfelelő minőségű anód­­masszát. A nitrogén mű­trágyaipar 850 tonnával túl­teljesítette félévi tervét. A szuperfoszfát műtrágyagyárak 109,8 százalékos teljesítést ér­tek el A vegyipar jó eredményt mutat fel. Fotofilmgyártási tervét 104,9, viscosa-műszál előirányzatát 108, danybon­­műrost termelési tervét pedig 111,4 százalékra teljesítette. A gyógyszeripar kloromitecinből 2,8, nyersmorfinból 2,6 száza­lékkal termelt többet a terve­zettnél. A kohó- és gépipar vállala­tai első félévi teljes termelé­si előirányzatát 3 százalékkal, az exporttervet pedig 4 száza­lékkal túlteljesítik. A szer­számgépipar, a járműipar, a híradástechnika és az erős­áram túltejesíti termelési ter­vét. Néhány iparág azonban, bár globálisan, megtermeli­ azt, amit várnak tőle, nem mindenben tesz eleget félévi­ kötelezettségének. Az export-­ terv teljesítésében elmaradt a­ műszeripar és a Ganz—MÁ­­VAG.­­ A könnyűipari vállalatok­ közül a papíripari gyárak 1000—1500 tonna papírral tel­jesítették túl első féléves ter­melési tervüket. A cellulóz­gyártásban azonban némileg elmaradtak az előirányzattól. (MTI) Szakszervezeti kü­ldöttség utazott Csehszlovákiába Horn Dezső, a Szaktanács titkára vezetésével szakszerve­zeti küldöttség utazott ma Csehszlovákiába a Csehszlovák Szakszervezeti Tanács meghí­vására a társadalombiztosítás kérdéseinek tanulmányozására. ­ Új, MODERN, gyönyörű pázsit­tal és erdővel övezett strand nyílik meg ma Tatabányán. A bá­nyászváros új lé­tesítménye mel­lett két alacsony mélységű kis me­dencében lubic­kolhatnak a gye­rekek és a máso­dik képünkön lát­ható sportuszodá­ban új otthonra találnak az úszó­sport kedvelői (G­istár István felvételei)

Next