Népszava, 1961. szeptember (89. évfolyam, 207–232. szám)

1961-09-01 / 207. szám

SALUT­AM DELEGATIA DE PARTID SI GU­VERNAMENT­ALÁ DIN REPUBLICA POPULARA ROMÍNA FRATEASCA! U a érkezik hazánkba a test­­véri Román Népköztársa­ság párt- és kormányküldött­sége Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága első titkára, az Ál­lamtanács elnöke vezetésével. Szívből jövő szeretettel kö­szöntjük a szomszéd ország vezető férfiait azoknak az el­szakíthatatlan testvéri kapcsolatoknak szellemében, amelyek szocializmust építő országainkat összekötik. Népeinket nemcsak a jelen fűzi megbonthatatlan egy­ségbe, hanem a történelmi múlt is. Évszázadok óta együtt harcoltunk az osztályelnyomás ellen, vállvetve mértünk csa­pásokat az idegen elnyomókra, s akkor is közösen vallottak egy jobb jövőbe vetett hitünket, amikor az uralkodó rétegek mindenféle mesterkedésekkel próbálták szembeállítani népein­ket. Ugyancsak a történelmi múlt élő hagyományai közé tar­tozik az is, hogy mindkét ország népe előtt a szovjet hadse­reg nyitotta meg a szabadság útját. Sőt, hazánk felszabadí­­tásában részt vettek a felszabadult Románia katonái is. S ma, amikor országaink ugyanazon az úton, a szocializ­mus építésének útján haladnak, kapcsolataink, testvéri ba­rátságunk szorosabb, élőbb, mint valaha. Közösek az örö­meink azoknak a sikereknek láttán, amelyeket a két baráti ország népei érnek el a népgazdaság fejlesztésében, az élet­színvonal szüntelen emelésében; közösek harcaink, amelyeket a szocializmus építésének útján jelentkező nehézségek leküz­déséért vívunk egymás segítségével. Együttműködésünkre számtalan példát sorolhatnánk fel, megmutatva azt, hogy a közös eszmények, a közös célok mi­lyen termékennyé, gyümölcsö­zővé teszik ezt az együttműkö­dést. Ennek az együttműködés­nek a jegyében áramlik a ro­mán földgáz vegyiműveinkbe, ennek jegyében nyújtottak éppen a napokban segítséget román szakemberek kigyulladt földgázkátunk tüzének lokalizálásához, ennek jegyében épül­nek kölcsönös segítséggel új ipari üzemek. Kapcsolataink még jobban elmélyültek akkor, amikor a Román Népköztársaság népei hozzájárultak hazánknak az el­lenforradalom ütötte sebei begyógyításához. S azóta még job­ban tudjuk: a szocializmus építésében elért eredményeinket csak egymás segítségével, összetartással óvhatjuk meg. Testvéri barátságunk erősödését szolgálják a más terüle­teken — kulturális, tudományos és művészi területen — szüntelenül fejlődő együttműködésünk is. Külpolitikánk célja is azonos, hiszen államaink együtte­sen, egyetértően törekszenek arra, hogy az emberiség életéből száműzzék a háborút, megóvják az emberiség békéjét a békés egymás mellett élés eszméjének érvényesítése útján, a teljes és általános leszerelés megvalósításával. Midőn szívből jövő szeretettel köszöntjük a Román Nép­­köztársaság Gh. Gheorghiu-Dej vezette párt- és kormánykül­döttségét, kívánjuk, hogy népeink és országaink testvéri kap­csolatai ezzel a látogatással is erősödjenek, kívánjuk, hogy a román párt- és kormányküldöttség tagjai érezzék jól magukat hazánkban, amelynek lakossága vezetőivel együtt sok sikert, további eredményeket kíván a testvéri Román Népköztársa­ság népének! Szeretettel üdvözöljük román barátainkat! Gheorghe Gheorghiu-Dej Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 89. ÉVFOLYAM, 207. SZÁMÁra 60 filler 1961. SZEPTEMBER 1. PÉNTEK 1. A szocialista tábor harcol az agresszív háború ellen Kínai kormányközlemény a szovjet kormány legutóbbi döntéséről A Kínai Népköztársaság kormánya csütörtökön közle­ményt adott ki, amelyben tá­mogatja a szovjet kormány­nak azt a döntését, hogy fel­újítja a kísérleti nukleáris robbantásokat. A kínai kormány úgy véli, hogy a szovjet kormánynak ez a döntése hideg zuhany­ként hat a forrófejű háborús álattokra, s egyben hatékony ösztönzést nyújt a világbéke megőrzéséért küzdő népeknek — hangzik a közlemény. A mlág tudja, hogy a Szov­jetunió és valamennyi szocia­lista ország állandóan békés külpolitikát követett. 1955 óta a Szovjetunió egyoldalúan é­s többször is csökkentette fegy­veres erőinek létszámát és 1958 márciusában bejelentette, egyoldalúan lemond a nuk­leáris kísérleti robbantások folytatásáról. Az Egyesült Ál­lamok vezette imperialista tömb azonban mindvégig vo­nakodott megkötni az általá­nos leszerelésről és a nukleá­ris kísérletek megszüntetésé­ről szóló egyezményt, sőt, fo­kozta a totális fegyverkezési hajszát és a nukleáris hábo­rús előkészületeket. Az ame­rikai imperializmus az utóbbi időben szerte a világon Euró­pában, Ázsiában, Afrikában és Katin-Amerikában növelte a feszültséget, agresszív tevé­kenységet fejtett ki, fenye­gette a népek békéjét és biz­tonságát — állapítja meg a közlemény. Ennél is súlyosabb, hogy ab­ban az időben, amikor a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország tevékenyen fára­dozik a német békeszerződés megkötésén, a nyugati hatal­mak — kiváltképpen az ame­rikai imperializmus és a nyugatnémet militarizmus — háborús hisztériát keltenek és (Folytatás az 5. oldalon) Televízióközvetítés Tyitov őrnagy berlini látogatásáról ! A Magyar Televízió közli,­­ hogy szeptember 1-én, 14 óra SS perctől körülbelül 17 óráig közvetítést ad Ber­­­­linből Tyitov őrnagy meg­­­­érkezéséről és fogadásáról. ;­«IMÉS«4WMt44H«H««»4444H Ma délelőtt érkezik Magyarországra a Román Munkáspárt Központi Bizottságának és a Román Népköztársaság kormányának küldöttsége A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány baráti látogatásra hívta meg a Ro­mán Munkáspárt Központi Bizottságának és a Román Népköztársaság kormányának küldöttségét, hogy viszonozza a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségé­nek a Román Népköztársaság­ban 1958-ban tett látogatását. A romány párt- és kor­mányküldöttség szeptember 1-én, pénteken érkezik ha­zánkba. A küldöttség veze­tője Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Román Népköztársa­ság Államtanácsának elnöke. A küldöttség tagjai: Ion Gheorghe Maurer, a Román Munkáspárt Központi Bizott­sága Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársa­ság Államtanácsának alelnök Televízióközvetítés a román párt­os kormányküldöttség fogadásáról A Magyar Televízió közli, hogy szeptember 1-én, 19 óra 30 perces kezdettel a Tv-híradó különkiadásában beszámol a Gheorghiu-Dej elvtárs által vezetett román párt- és kormányküldöttség fogadásáról. Utána helyszíni közvetítést ad az Állami Operaházból, a küldöttség tiszteletére rendezett dísz­előadásról. ke, a Minisztertanács elnöke, Emil Bodnaras, a Román Munkáspárt Központi Bizott­sága Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Mogyorós Sán­dor, a Román Munkáspárt Központi Bizotts­ága Politi­kai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyette­se, Alexandru Birladeanu, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, C­orneliu Manescu külügy­miniszter, Mihail Rosianu, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság budapesti nagykövete. A különvonat pénteken reg­gel érkezik a lökösházi határállomásra, ahol a bará­ti látogatásra érkező küldött­séget ünnepélyesen fogadják. A külön vonat 11.20 óraikor fut be a Nyugati pályaudvar­ra, ahol Gheorghe Gheorghiu- Dejt és a küldöttség tagjait katonai díszpompával köszörü­tik. A román párt- és kormány­­küldöttség érkezéséről pénte­ken délelőtt 11 óra 20 perces kezdettel helyszíni közvetí­tésben számol be a Kossuth­­rádió. /..v . A"budapesti honvédhelyőr­ség parancsnoksága kéri a lakosságot, hogy a Margit-híd és az Árpád-híd közötti sza­kaszon levő pesti és budai épületek, valamint a Margit­szigeten levő épületek ablakait szeptember 1-én, pénteken 11 és 12 óra között tartsa nyitva, hogy a tüzérségi dísz­­sortűz következtében be ne törjenek az ablakok. (MTI) A brazil kongresszus nagy többséggel megszavazta Goulart beiktatását A 3. hadsereg nem engedelmeskedik a puccsista hadügyminiszternek A brazil kongresszus két háza szerdán túlnyomó több­séggel, 296 szavazattal 14 el­lenében megszavazta, hogy Goulart alelnököt iktassák be az elnöki tisztségbe. A kong­resszus által a reakciós kato­nai vezetők tiltakozása elle­nére megszavazott határozat kiemeli, hogy a jelenleg ér­vényben levő választási tes­tületeket tiszteletben kell tar­tani, ami más szóval azt je­lenti, hogy Goulart, Quadros alkotmányos utóda lesz az el­nök. A határozat elvben el-,­fogadja az alkotmány módo­sítására vonatkozó javaslatot, amelynek célja megváltoztat­ni a kormány jelenlegi for­­májait. New Yorkból keltezett hír­­ügynökségi jelentések szerint Goulart alelnök szerda este repülőgépen New Yorkból Buenos Aires-be indult. Út­közben érinti Miamit, Pana­mát és Limát is. A New York-i repülőtéren újságírók­nak kijelentette, hogy Buenos Aires-ből tovább utazva, »a legmegfelelőbb helyen« lép Brazília földjére. Elmondotta, azért tér vissza, hogy gondos­­kodjék a törvényesség és a rend fenntartásáról. Kifejezte azt a véleményét, hogy a kongresszus feladata dönteni a kormányforma módosításá­ról és a válság megoldását magának a brazil népnek kell megtalálnia. Az alkotmány rendelkezéseiből világosan ki­tűnik, hogy a törvényes ál­lamfő én vagyok — mondta. Amikor megkérdezték, hogy folytatja-e Quadros politiká­ját, azt felelte, túlságosan sok gondot okoznak neki az or­szág belügyei, és külpolitikai kérdésekkel még nem foglal­kozott. Amikor Brazíliába ér­kezésének időpontja felől kér­dezték, Goulart kijelentette, hogy Panamából telefonössze­köttetést vesz fel Brazíliával, és e beszélgetés után dönt véglegesen. A brazíliai katonai vezetők — annak ellenére, hogy a szerdai nap folyamán elfo­gadták a kongresszus javasla­tát Goulart beiktatásáról — közbeeső állásfoglalásukat megváltoztatva, szerda este kiáltványt adtak ki, amelyben ismét erélyesen tiltakoznak az alelnök visszatérése ellen. Ki­fogásul azt hozzák fel, hogy Goulartnak »túlságosan sok a kommunista kapcsolata« ah­hoz, hogy az ország vezetője legyen. Denys hadügyminiszter szer­da este rendeletet adott ki a 3. hadsereg feloszlatására. Lopes tábornok, a hadsereg parancsnoka azonban elutasí­totta a rendelet végrehajtá­sát. A hadügyminiszternek szerda este küldött üzeneté­ben megismételte, hogy nem hajlandó alkotmányba ütköző utasításait teljesíteni. A tá­bornok egy helyi lapnak nyi­latkozva kijelentette, ameny­­nyiben Cordeiro de Farias tábornok, akit utódjaként ki­neveztek, Porto Alegrébe ér­kezik, akkor letartóztatják. Brizzola, Rio Grande do Sul állam kormányzója rádiófel­hívást intézett a lakossághoz, és fegyverbe szólította őket. Bejelentette, hogy a mozgósí­tásra vonatkozó első intézke­déseket Lopes tábornokkal egyetértésben hozta meg. A brazil hírügynökség szer­dán megbízható forrásra hi­vatkozva közölte, hogy Lacer­­da, Guanabara állam kor­­­­mányzója — Quadros lemon­­­­datásának egyik kezdeménye­­­­zője — lemondott kormányzói­­ tisztségéről. Később azonban­­— mint az AP jelenti — La­­­cerda cáfolta a visszavonulá­­­­sáról terjesztett híreket.­­ Rio de Janeiróban, Guana­­­­bara állam székhelyén a ka­­t­­onaság őrségeket állított fel­­ a város középpontjában. Po­­­­litikai körök véleménye sze­­­­rint úgy látszik, hogy Rio de • • '■ Janeiro polgári és katonai ha-t­­­tóságai állnak a »kommá-♦ i. n.ifsta.oll.P'njysu* vnnv.nn.mnim. élérPLeL. ­Jól halad a Barátság­ kőolajvezeték építése ► A Szovjetunióból kiinduló ► Barátság nemzetközi kőolaj­► vezeték magyarországi szaka­­i szénák építése a tervezett­­ ütemben halad. A Drégelypa­► Zánk—Rétság térségében két­­hónapja megkezdett munká­ival augusztus végéig egyes , részleteiben egészen örszent­­imiklósig jutottak a Kőolajve­zeték Vállalat dolgozói. Ez az­­építési vonal az egész nyom­vonalnak körülbelül egyhar-',­mada. Ezen a szakaszon 37­. kilométer hosszan már össze-', illesztve lefektették a csöve-' ket a vonalra, 34,5 kilométer­ hosszan össze is hegesztették.­ Őrszentmiklósig az összes­ vasúti és hídkereszteződések új alatt áthúzták a védőcsövet,­ amelybe majd az olajvezeték-­ csövet fektetik.­­ '­­o Gheorghe Gh a román párt- és­­ rest Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság Állam­tanácsának elnöke, 1901. no­vember 8-án született Birlad városban, munkáscsalád gyer­meke. Mint villanyszerelő, 18 éves korától részt vett a munkásmozgalomban. 1930- ban belépett a Román Kom­munista Pártba — amely ak­koriban illegalitásban műkö­dött —, és hamarosan a párt egyik vezető személyisége lett. 1932 márciusában a román vasutasok országos értekezle­tén Gheorghiu-Dej-t megvá­lasztották a vasutasok köz­ponti akcióbizottságának tit­kárává. A nagyszabású sztrájkharcokban, a dolgozók életfontosságú jogait tipró ka­pitalisták ellen és az ország fasizálása ellen vívott küzdel­meiért börtönbe vetették — a hadbíróság 12 évi börtön­­büntetésre ítélte, amelyet a moftanai börtönben és a Tir­­gu-Jiu koncentrációs táborban töltött. Elítélése után hamaro­san megválasztották a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának tagjává. Gheor­ghe Gheorghiu-Dej börtönbün­tetése idején is szoros kapcso­latban volt szabadlábon levő elvtársaival. 1943-ban az ő ve­zetésével dolgozták ki a fa­siszta katonai diktatúra meg­döntésének tervét és kezdtek hozzá a terv megvalósításá­hoz. 1944. augusztus 9-ről 10- re virradó éjszaka a párt megszervezte Gheorghiu-Dej­ eorghui-Vej, kormányküldöttség­etője elvtárs szökését a Tirgu-Jiu koncentrációs táborból. A felszabadító szovjet had­seregnek a hitlerista Német­ország felett aratott győzelmei nyomán, Románia népi anti­fasiszta erői — az RKP veze­tésével — fegyveres felkelést indítottak és megdöntötték Antonescu kormányát. A ro­mán hadsereg a hitlerista be­tolakodók ellen fordította fegy­vereit. Románia felszabadítá­sa után az RKP Központi Bi­zottsága — Gheorghe Gheor­­ghiu-Dejzsel az élén — irá­nyította a néptömegek küzdel­mét az ország demokratizálá­sáért. 1945 októberében, a Ro­mán Kommunista Párt orszá­gos értekezletén Gheorghiu- Dejt megválasztották az RKP Központi Bizottságának főtit­kárává. 1948 februárjában, a Román Munkáspárt első kong­resszusán — amelyen a kom­munista és a szociáldemokrata párt a munkásosztály egységes marxista—leninista pártjává egyesült, a Román Munkás­párt Központi Bizottságának főtitkárává, a párt III. kong­resszusán a párt első titkárá­vá. A Román Népköztársaság kikiáltása — (1947 december) — Után a Minisztertanács el­nökének első helyettesévé ne­vezték ki,’ 1952-től 1955-ig pe­dig a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöki tisztségét töltötte be. 1961 márciusában a nagy nemzetgyűlés ülésszakán meg­választották a Román Nép­­köztársaság államtanácsának elnökévé.

Next