Népszava, 1962. november (90. évfolyam, 256–280. szám)

1962-11-01 / 256. szám

Nyughatatlan szenvedély (Riport a 2. oldalon) Borsodnádasd zöldárut kér (Riport a 3. oldalon) Világ proletárjait egyesüljetek! NÉPSZAVA M­K: Szerkesztői üzenetek (A 4. oldalon) 90. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 1962. NOVEMBER 1. CSÜTÖRTÖK — ÁRA 60 FILLÉR C­astro és U Thant tárgyalásai Az ügyvezető főtitkár visszatért New Yorkba — Kuznyecov és Stevenson megbeszélése a kubai kérdésről — Kennedy előreláthatólag ma dönt a blokád folytatásáról, vagy további felfüggesztéséről . Thant, az ENSZ ügy­vezető főtitkára kedden Havannában megbeszé­lést folytatott Fidel Cast­­róval, a kubai forradalmi kormány miniszterelnö­kével. A tanácskozás több mint két óra hosszat tar­tott. U Thant szerdán ismét felkereste Castro minisz­terelnökö­t, hogy két na­pon belül a második megbeszélést folytassa vele a kubai válság ren­dezéséről. A keddi meg­beszélésről közelebbi rész­leteket nem közöltek, de hivatalos részről „igen hasznos eszmecserének­“ minősítették. Egy ENSZ-szóvivő rá­mutatott, U Thant nem azért érkezett Kubába, hogy az ország vezetőivel a különböző fegyverek kivonásáról tanácskozzék. A Thant útjának az a célja, hogy Fidel Castró­­val megvitassa a kubai válság valamennyi fontos oldalát. A megbeszélésekről a kubai fővárosban hivata­los közleményt adtak ki, amely hangoztatja, hogy a kubai fél »világosan le­szögezte« álláspontját. A tárgyalásokon azonban nem született megállapo­dás. A megbeszélésen kubai részről Fidel Castrón kí­vül részt vett Corticos el­nök és Raul Roa külügy­miniszter. Az ENSZ ré­széről U Thanton kívül a tárgyaláson jelen volt Omar Lutfi és Tavares de Sa, valamint Rykhie tábornok. Jól értesült források szerint Fidel Castro ra­gaszkodott ahhoz, hogy adjanak biztosítékokat ar­ra, hogy az Egyesült Ál­lamok nem követ el sem­miféle agressziót Kuba ellen. A miniszterelnök kijelentette, hogy csak a garanciák megadása után engedélyezheti az ENSZ- megfigyelőknek, hogy el­lenőrizzék a Kubában le­vő fegyverek leszerelését. Jól értesült források szerint Kennedy elnök U Thant visszaérkezése után dönt arról, hogy is­mét életbe léptesse-e a Kuba-ellenes tengeri blo­kádot. A források szerint Kennedy döntése nagy­mértékben függ U Thant havannai tanácskozásá­­nak kimenetelétől. Zorin, a Biztonsági Ta­nács e havi elnöke, dísz­ebédet adott a Biztonsági Tanács tagjai tiszteletére. A díszebéd során Kuz­nyecov, a Szovjetunió el­ső külügyminiszterhelyet­tese, megbeszélést folyta­tott Stevensonnal, az Egyesült Államok ENSZ- küldöttségének vezetőjé­vel. A tanácskozáson a kubai kérdésről volt szó. A szerdai Pravda cik­ket közöl arról, hogy amerikai hivatalos forrá­sokból rosszindulatú ko­holmányokat terjesztenek kubai »terrorcselekmé­nyekről« a latin-amerikai országokban. Az, hogy ezeket a koholmányokat most találták ki, kétség­telenné teszi, hogy a ko­holmányok szerzői min­den eszközzel meg akar­ják hiúsítani a végleges megegyezést és valamifé­le új ürügyet keresnek Kuba megtámadására — írja a lap. — Mindez ve­szélyes következmények­kel terhes. E körülmények között különös jelentőségre tesz szert az, hogy az Egyesült Államoknak szigorúan teljesítenie kell vállalt kötelezettségeit, tisztelet­ben kell tartania a kubai terület sérthetetlenségét. Éppen ezért a világköz­vélemény figyelmének homlokterében állnak most azok a biztosítékok, amelyek garantálnák a Kuba belügyeibe való be nem avatkozást és szava­tolnák Kubát új fegyve­res támadástól, amelyet az agresszív erők tovább­ra is előkészítenek. A Pravda ezután meg­említi a Fidel Castro nyi­latkozatában közölt öt feltételt, amelyet Kuba garanciának tekintene az Egyesült Államok részé­ről. E feltételek között van a guantanamói ame­rikai haditengerészeti tá­maszpont kiürítése is.­­ Ezeket a követelése­ket, amelyek Kuba szuve­renitását és biztonságát szavatolnák, széles kör­ben támogatják a béke­szerető erők. Kuba, amely kénytelen az agresszió állandó fenyegetésének légkörében élni, teljes joggal igyekszik bizton­­tani saját biztonságát. Latin-Ameri­­a népei, az egész haladó emberiség szolidaritást nyilvánít a hős kubai néppel, ugyan­akkor erélyesen figyel­meztet mindenkit, nehogy kezet emeljen Kuba jo­gaira. A Szovjetunió, amikor lépéseket tesz a rendkívül heves viszály felszámolására, továbbra is a kubai nép mellett áll és nem hárítja el magá­tól a felelősséget a kubai nép megsegítéséért. A szovjet emberek elvár­ják, hogy az Egyesült Ál­lantok kormánya tartóz­kodjék a rövidlátó csele­kedetektől és legyen elég erős ahhoz, hogy megza­bolázza a felelőtlen uszí­­tókat. Ha ez megtörté­nik, akkor az Egyesült Államok kormánya tar­tóssá teszi a békét és biz­tonságot, feltételeket te­remt a többi halasztha­tatlan nemzetközi kérdés megoldására is. (Folytatás az 5. oldalon.) Őszi hangulat a Városligetben [­Gonda György felvétele) Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusa 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1962. november 5-én délelőtt 11 órára összehívta. (MTI) Fogadás a magyar-lengyel kulturális munkaterv aláírása alkalmából Dr. Rosta László, a varsói magyar nagykö­vetség ideiglenes ügyvi­vője, fogadást adott a kétéves magyar—lengyel kulturális munkaterv alá­írása alkalmából. A foga­dáson megjelent a lengyel fővárosban tartózkodó kulturális küldöttség Ilku Pál művelődésügyi mi­niszter vezetésével. A lengyeleket W. Tulod­­ziecki oktatásügyi, vala­mint T. Galinski kultu­rális és művészetügyi mi­niszter képviselte. Döntés a kp! Az Országos Tervhiva­tal és a KGM az üzemek javaslatai alapján nagy­részt már döntést hozott a gépipar jövő évi beru­házásairól. Az 1373 millió forintos beruházási ösz­­szegnek nagyobbik részét, 57 százalékát korszerű gé­pekre, berendezésekre köl­tik, csupán 43 százalékát építkezésekre.. A beruházások vezér­­gondolata a rendelkezés­re álló anyagi erők kon­centrálása, lehető leggaz­daságosabb felhasználása. Ezért nagy összegeket köl­tenek a folyamatban le­­k.______ ________________ fő- és gépipa­ ri beruházások gyors be­fejezésére, s gondosan megválasztották, hogy milyen újabb építkezések vagy korszerűsítések a legfontosabbak. Jövőre kereken 30 beruházást fe­jeznek be a gépiparban, köztük néhányat az ere­detileg tervezettnél jóval előbb. A Győri Célgép­gyár és a Debreceni Or­vosi Műszergyár új rész­legeit például egy évvel előbb adják át. A jövő évben induló korszerűsítési munkák mindenekelőtt a gazdasá­gosság javítását és a vi­ kt jövő évi ber­ lágpiacon is keresett cik­kek nagy sorozatú gyártá­sát szolgálják. A Csepeli Szerszámgépgyár, a Kőbá­nyai Szerszámgépgyár, to­vábbá a Fémáru- és Szer­számgépgyár például olyan berendezéseket kap, ame­lyek lehetővé teszik a kü­lönleges­ pontosságú szer­számgépek előállítását. A felújítási alapnak egy részét, mintegy 230 millió forintot ugyancsak koncentráltan néhány na­gyobb, fontos beruházás­ra költik. Nagy körülte­kintéssel igyekeznek el­járni az új gépek kirá­­ ­házásairól­ ­asztásakor. Jövőre keve­sebb univerzális eszterga­­padot, de annál több fél- és egészautomatát, kor­szerű portálmarót, nagy termelékenységű, egycélú gépeket és gépsorokat he­lyeznek üzembe a gép­iparban. Jelenleg a jövő­ évi be­ruházási tervek részlet­­kérdésein dolgoznak az il­letékes szervek, s előre­láthatólag november kö­zepén, jóval korábban, mint eddig bármely év­ben, kézhez kapják rész­letes beruházási tervüket a gépipar üzemei. (MTI) Iskola, óvoda, emeletes középületek a centrumban Az első új típusú falu — SZEKKUTAS autóbusz- vagy vasúti ösz­­szeköttetést létesítenek. — A távlati fejlesztési tervnél — amelynek cél­ja, hogy a környező fal­vak is városi jelleget ölt­­senek — figyelembe vet­ték, hogy akkorra meg­szűnik a háztáji jelentő­sége, ez lehetővé teszi a telkek beépítését — foly­tatja Perczel Károly. — A pályázók erre vonatko­zóan is több megoldást dolgoztak ki. Vagy úgy építik be a házközöket, hogy az új épület mint­egy megnagyobbítsa a ré­git, vagy az üres terüle­tek beépítése után a régi lebontására kerülne sor, hogy helyét egy korszerű — a többihez hasonló — emeletes ház foglalja el. A pályázat körülbelül 3000 lakosú falu terve­zését írta ki. A Csongrád megyei Székkutas átépí­tését már évekkel ezelőtt tervbe vették. Nagysága, alakja és lélekszáma al­kalmasnak látszik, hogy kísérlet legyen a tervek megvalósítására. (F. M.) Aki ránéz a tervrajz­ra, azt hinné, egy város térképe. Sehol egy üresen maradt házhely, a széles, egyenes utcák téren ta­lálkoznak. — Nemrégiben — mondja Perczel Károly, az Építésügyi Miniszté­rium városi és községfej­lesztési főosztály vezetője , az Építőművészek Szö­vetsége és az ÉM közösen tervpályázatot írt ki, épí­tészeti szempontból ideális szocialista falu tervének elkészítésére. A kitűzött határidőre több mint száz pályamű érkezett, egy lengyel, és egy prá­gai csoport is elküldte terveit. — A terveknek arra a kérdésre kellett választ adni, hogyan fejlesszük ma a falvakat úgy, hogy évtizedek múlva — ami­kor sor kerül a falu és város közti különbség megszűnésére — az az­­ ideális szocialista falu igényeinek megfelelően könnyen átépíthető le­gyen. Első feladat a falu közművesítése. Itt tévé­sembe kell venni, hogy ma még nagy szerepük van a háztáji gazdasá­goknak. A házak messze vannak egymástól, a víz- és csatornahálózat beve­zetése nem lenne gazda­ságos. Úgy tervezték hogy a közintézmények — iskola, óvoda, orvosi rendelő, üzlethálózat Ab. — a centrumban helyez­kedjenek el, emeletes épü­letekben. A közművesítés — amely ezek zavarta­lan működésének feltéte­le — így gazdaságosan megoldható. Ehhez a gaz­dasági és kulturális köz­ponthoz tartozó falvakkal Ez a terv nyerte a »Szocialista falu« tervpályázat első díját No verni,­a­s Az idei szovjet filmhét mához egy hétre, novem­ber 8-án kezdődik. Ekkor mutatja be több filmszín­házunk az idei velencei filmfesztiválon nagydíjat nyert új szovjet alkotást, az Iván gyermekkorát, a fiatal Andrej Tarkovszkij világsikert aratott filmjét A költői megfogalmazású mű egy háborúban árván maradt kisfiú történetét eleveníti meg, aki végül maga is a háború áldo­zata lesz, sosem élve le azt a derűs, szép gyer­mekkort, amelyhez pedig a világ minden gyerme­kének jussa van. A film per 8-án s­zovjet finm megkapó mondanivalójá­val és művészi színvona­lával hódította el az első­séget Velencében az év más, kimagasló filmjei elől. A filmhét másik újdon­sága Kálik filmje: El­mentem a nap után. Egy , nagyváros zajló forgataga kerül a néző szeme elé egy csendes, békés hétköz­napon, s a kamera szin­te­­körüljárja a földet­­ez alatt az egy nap alatt. Jurij Rajzmannak, az idő­sebb szovjet rendezőgene­ráció tagjának filmje a harmadik, bemutatásra ezdődik idét kerülő új mű: Hátha még­is szerelem. A filmhétre Budapestre jön Zsanna Prohorenko, ez utóbbi film főszereplő­je (akit a Ballada a ka­tonáról című filmből kö­zönségünk már jól is­mer), valamint Valentyin Zubkov, akit sok filmben láttunk már. Ezúttal az Iván gyermekkorának egyik főszerepét alakítja. A fővárosi és a vidé­ki mozikban az említette­ken túl számos, korábban bemutatott nagysikerű szovjet filmet újítanak fel. Befejeződött a budi A budapesti pártérte­kezlet szerdán a pester­zsébeti Vasas Művelődési Otthonban folytatta mun­káját Veres József, a fő­városi tanács vb-elnöke mondott megnyitót. A két referátum és a hatá­rozati javaslat feletti vi­tában felszólalt Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, aki időszerű kül- és belpolitikai kérdések­ről beszélt. A vita második napján felszólalt Keszei Károly, a Szakszervezetek Buda­pesti Bizottságának veze­tő titkára, Füzesi Lajos­­ ­pesti pártértekezlet né, a Gyermekruhagyár párttitkára, Papp György, a Klement Gottwald-gyár igazgatója, Harrer Ferenc, a Hazafias Népfront bu­dapesti bizottságának el­nöke és Dapsi Károly, a Ganz-MÁVAG párttitká­ra. Kiss Dezsőnek, a buda­pesti pártbizottság első titkárának válasza után a pártértekezlet egyhan­gúlag elfogadta a beszá­molókat, valamint a ha­tározati javaslatot a vi­tában elhangzott kiegészí­tésekkel. A budapesti pártérte­kezlet utolsó napirendi pontjaként megválasztot­ták a budapesti pártbi­zottság 53 tagját, 17 pót­tagját, a revíziós bizott­ság 11 tagját, valamint a VIII. kongresszus 189 sza­vazatai jogú és 12 tanács­kozási jogú budapesti kül­döttet. Az újonnan megválasz­tott pártbizottság nevé­ben Kiss Dezső mondott köszönetet a bizalomért. A budapesti pártbizott­ság megtartotta első ülé­sét, amelyen megválasz­tották a végrehajtó bi­zottságot.­­ A budapesti pártbizottság első titkára Gáspár Sándor, másod­titkára Kiss Dezső, titká­rai: Csikesz József­né, Mé­hes Lajos és Venéczi Já­nos. A pártbizottság az Esti Hírlap főszerkesztőjévé Kelen Bélát választotta. A revíziós bizottság el­nöke ismét Gallai Lajos lett. (MTI)

Next