Népszava, 1963. április (91. évfolyam, 77-99. sz.)

1963-04-02 / 77. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! PSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK LAPJA 91. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR­­*, 1963. ÁPRILIS 2. KEDD A sportolók világa A MOSZKVAI NEMZETKÖZI öttusa-versenyen történt. Az amerikai Dániel lova két akadály között kitört, s lovasát egy szakadék felé sodorta. Az életveszélyes pillanatban két fiatalember ug­rott ki a nézők sorából, az egyik a lovat kapta el, a másik pedig a lovas lábát lökte vissza a kengyelbe. Az egész másodpercek alatt zajlott le, s az amerikai versenyző máris biztonságban folytathatta útját. A hír bejárta a világsajtót: történt-e szabálysértés, vagy sem? A magyar és a lengyel öttusázó nagyfokú lélekjelenlétéről, bátorságáról éppen csak megemlé­keztek. A sportolók világában ugyanis az ilyen, vagy hasonló példa mindennapos — kezdve az öttusázók­tól egészen a sakkozókig. A sportolók mintha más fából faragott emberek lennének. Sok tekintetben eltérhet a felfogásuk, különböző lehet a társadalmi rend, amelyben élnek, de a sportpályákon, a ver­sengésben ezeknek a különbségeknek nem lehet sze­repe. Ott csak a tudás, a felkészültség számít és ezt, tekintet nélkül mindenre, elismerik, tisztelik — és segítik. Persze nekünk az a véleményünk, hogy a szocialista társadalom jobb, magasabbrendű embert, tehát sportembert is neve. A testnevelés és a sport világszerte egyike a leg­népszerűbb tömegmozgalomnak, s mint ilyen, min­denütt alkalmazkodik a társadalmi viszonyokhoz. Mi a kultúrforradalom jegyében ma már többet kívá­nunk a sportolóktól, mint tegnap. A tudatosság ki­­fejlesztésére egyre nagyobb gondot fordítunk, s meg­nyilvánul ez a törekvés minden tekintetben. Az ifjú­ság nevelésétől kezdve, a közegészségügy fejlesztésén keresztül, egészen a világversenyekig. A szocialista társadalomban nemcsak tanult, művelt, hanem ed­zett, erős emberek is kellenek. Ezt pedig csak úgy valósíthatjuk meg, ha sportmozgalmunkat minél jobban kiszélesítjük, minél mélyebb alapokra he­lyezzük. Ez a feladat mindannyiunkat arra kötelez, hogy nagyon komolyan vegyük a rendszeres test­nevelést. Nem szabad lebecsülni ezt a munkát — bár ma még gyakran találkozunk ilyen jelenségek­kel, s nem is szabad a sportmozgalom alatt csak az élsportolók tevékenységét érteni. De ne felejtsük el, hogy minden elmondott és leírt érvnél is nagyobb vonzóerővel rendelkezik a súlyemelő Veres Győző, a kalapácsvető Zsivótzky Gyula, az úszó Katona Jó­zsef, vagy a kardvívó Horváth Zoltán példája — és itt egy hosszú-hosszú sorban folytathatnák a ma­gyar sportélet kiválóságait —, akik mind az isme­retlenségből tűntek fel, a tömegekből váltak ki. A nagyszerű sportolási lehetőségek tették lehetővé szá­mukra, hogy kivételes tehetségük kibontakozhasson és megfelelő szakemberek irányításával a győzelmi dobogó legmagasabb fokára juthassanak. A MAGYAR SPORTOLÓK világhírnévnek örven­denek, s nemcsak itthon, hanem külföldön is el­várják tőlük, hogy a színvonalat tovább fejlesz­­szék, kivételes tudásukhoz méltóan szerepelje­nek. Mi ezen felül azt is igényeljük, hogy mutassa­nak példát a fiatalságnak, fűtse őket a vágy, hogy dicsőséget szerezzenek a hazának, s a sporteredmé­nyeken keresztül is juttassák kifejezésre a szocia­lista rend erejét, az új társadalom fejlettségét. Mert erre minden lehetőségük megvan. A magyar sport­­aranytartaléka« kimeríthetetlen. Legjobb szakembe­reink napról napra keresik, kutatják a »kincset«, s nem kímélnek sem erőt, sem időt, hogy még erő­sebbé, még gazdagabbá tegyék sportéletünket. Ehhez azonban elengedhetetlenül fontos, hogy legyen hol »bányászni«. Sokoldalú, fejlett, tömegekkel rendel­kező sportmozgalom nélkül ugyanis elsikkadnak ér­tékeink, s nem tudnak maradéktalanul a felszínre kerülni. A rendszeres testnevelés és sportolás kiter­jesztésével erősödik a minőségi sport is, mert a kettő elválaszthatatlan egymástól. Minél nagyobb a csu­pán kedvtelésből, testmozgási vágyból sportoló em­berek száma, annál jobbak lesznek az eredmények is. Nemcsak az élvonalban, a világbajnokságokon és olimpiákon, hanem az élet minden területén. A SPORTOLÓK VILÁGA sokkal népesebb, mint gondolnánk, és évről évre tovább bővül, frissül a felnövő, feltörő fiatal tehetségekkel. Az ő tudá­suk azonban csak zavartalan körülmények között bontakozhat ki. Versenyezni, fejlődni csak békés világban lehet. A sokak által ma még irigyelt kül­földi sportutazások, a gyakori nemzetközi sporttalál­kozók mind-mind újabb és újabb, erősebb és mé­lyebb szálakat szőrnek a földgolyó népei között. A sportemberek megismerik egymást, kicserélik gondo­lataikat, saját szemükkel ítélnek és őszinte barátsá­gokat kötnek. Ezeket az embereket nem lehet már olyan könnyen megtéveszteni a háborús propagandá­val, nem lehet bármit elhitetni velük é­s nem is lehet egymással szembeállítani őket. A sportolók mil­liói a gyilkos fegyverek helyett inkább labdákat, ge­relyeket, vagy éppen evezőlapátokat fognak a ke­zükbe. S minél többen használják majd vívásra a kardokat, mint sztrájkoló munkások megfékezésére, annál könnyebb lesz a békét megőrizni. Kölcsönös megbecsülés és együttműködés, a jó felkarolása, s a rossz elvetése jellemzi a sportvilág fejlődését — függetlenül világnézettől, eltérő gazda­sági rendtől, a más-más hagyományoktól. S bár itt­­ott még felüti fejét a nacionalizmus, vagy a soviniz­mus, a sportolók baráti kapcsolatai­ legyőzik ezeket az akadályokat is. A sportvilág tele van szép és nagyszerű célokkal, amelyeket csak békés körülmé­nyek között és közös erővel tud megvalósítani. Előt­tük áll leginkább nyitva a világ, segítsünk hát, hogy minél népesebb és erősebb legyen a sportolók tábora. Akkor bizonnyal könnyebb lesz a békés versengés, a békés egymás mellett élés megvalósulása az élet minden területén — a sportolók példájára. Vándor Kálmán A francia bányászsztrájk második hónapjába lépett A francia szénbányá­szok sztrájkja hétfőn má­sodik hónapjába lépett. Ebből az alkalomból a há­rom nagy szakszervezet újabb nyilatkozatban szö­gezte le álláspontját. A CGT és a szocialista For­ce Ouvriére határozottan kitart a sztrájk folytatása mellett. A bányászok mindaddig nem veszik fel a munkát, amíg a kor­mány nem teljesíti köve­teléseik lényegét. A szakszervezetek egy­ségesen visszautasították a kormánynak azt az újabb kísérletét, hogy megbontsa a sztrájkolók egységét. Bokanowski iparügyi miniszter ugyan­is szombaton bejelentette hogy a kormány kész újra felvenni az egy hete fél­beszakadt megbeszélése­ket a bányászok képvise­lőivel. Tárgyalási alapul a bölcsek tanácsa által ja­vasolt nyolcszázalékos fi­zetésemelést jelölte meg. A bányászok azonban kitartanak azonnali 11 százalékos béremelési kö­vetelésük mellett. Az észak-franciaországi szénbányászok múlt heti hatalmas lensi tüntetése után vasárnap a kelet­­franciaországi szénme- Louis Saillant nyilatkozata a szerdán kezdődő nemzetközi szolidaritási értekezletről dence bányászai Merle­­bachban tartottak nagy­gyűlést, s újból leszögez­ték: a sztrájk ötödik heté­ben töretlen a bányászok egysége, hiábavaló a kor­mánynak az a számítása, hogy a nélkülözés meg­adásra kényszeríti a bá­nyászokat. A francia munkásosz­tály, a lakosság csaknem valamennyi rétege, to­vábbra is támogatja a bá­nyászok harcát. Az üze­mekben, hivatalokban a dolgozók egy napi kerese­tüket ajánlották fel a bá­nyászok sztrájkalapjára. A nagyvárosokban a mun­káscsaládok több tízezer bányászgyermeket látnak vendégül a húsvéti vaká­ció alatt. Vasárnap már több mint ezer gyermek érkezett Párizsba Észak- Franciaországból. Az egy hónapja tartó szénbányász-sztrájk ed­dig négymillió tonna szén­től fosztotta meg a francia gazdaságot. A szénhiány egyre erőteljesebben érez­teti hatását az iparban. Egyes hőerőművek már beszüntették működésü­ket. Az Angliából érkezett szénszállítmányok a nyu­gat-franciaországi kikö­tőkben vesztegelnek, a dokkmunkások mindenütt megtagadták a szén kira­kását. A szovjet bányászszak­szervezet központi bizott­sága újabb százezer frank értékű összeget utalt át a sztrájkoló francia bányá­szok segélyalapja részére. A Szakszervezeti Világ­­szövetség — fennállása óta először — egyetlen or­szág sztrájkmozgalmának támogatására hívott össze nemzetközi konferenciát: április 3-án Prágában ül­nek össze az SZVSZ tag­­szervezeteinek képviselői, hogy megtárgyalják a francia bányászoknak nyújtandó segítség for­máit. Ebből az alkalombó (Folytatás az 5. oldalon) Megkezdődtek a magyar—román 20 éves távlati terv egyeztető tárgyalások Bukarestben hétfőn megkezdődtek a magyar— román 20 éves távlati ter­vet egyeztető tárgyalások. Az előreláthatóan 8—10 napig tartó megbeszélése­ken részt vevő magyar küldöttséget Osztrovszki György, az Országos Terv­hivatal elnökhelyettese vezeti. A tervegyeztetés kere­tében a két ország képvi­selőinek ez a második találkozója. Átszervezés az építőanyagiparban Több mint 200 üzemből megalakult a Tégla- és Cserépipari Tröszt Több iparág vállalatai­nak összevonása után megkezdődött az építő­anyagipar átszervezése is Április 1-én megalakult a Tégla- és Cserépipari Tröszt, amely egységes vezetésben fogja össze 23 ÉM téglagyár 111 üzemé­nek és 19 tanácsi vállalat 96 üzemegységének mun­káját. A vállalatok szá­mát csökkentették és a területi elvnek megfele­lően 42 helyett 12 vállala­tot alakítottak. Egységesí­tették a szigetelőanyag­ipart is azzal, hogy a Nyíregyházi Perlit Válla­latot a Könnyűbeton- és Szigetelőipari Vállalathoz csatolták. Az átszervezés­sel megszűnt a tégla- és cserépipar irányításának kettőssége. Április 1-én megalakult az építőanyagipar másik új központi szerve, a Kő- és Kavicsipari Tröszt. A gazdasági bizottság hatá­rozatára az Építésügyi Minisztérium 37 kőbányá­jához csatolták a Közle­kedési­ és Postaügyi Mi­nisztérium összes kőbá­nyáját, valamint a Nehéz­ipari Minisztériumnak azokat az üzemeit, ame­lyek a követ építkezé­seknek szállították, í­gy végeredményben 52 üzem­ből 5 kőbányavállalatot és egy nagy kavicsbánya vállalatot szerveztek. Az átszervezéssel meggyor­sult az iparág fejlődése, s az ország zúzott- és fa­­ragottkő termelésének 90 —95 százalékát már egy­séges irányítás alapján tudja átadni az új tröszt a népgazdaságnak. (MTI) Aranyjelvény Szép Budapestért Nemes verseny győzte­seit tüntették ki hétfőn délután 15 órakor az Új­városháza dísztermében. Sarlós István, a fővárosi tanács vb-elnöke elmon­dotta, hogy 1960-ban 53 millió, 1961-ben 59 millió forint értékű társadalmi munkát végzett a lakos­ság. A legjobb társadalmi munkásokat most jel­vénnyel tüntetik ki: 109- en most aranyjelvényt kaptak, a kerületi végre­hajtó bizottságok pedig a következő napokban 181 ezüst, 879 bronzjelvényt adnak át. Budapesti vi­szonylatban a VIII. kerü­let az elsők között van a lakóházfelújítási társa­dalmi munkák szervezé­sében. Ennek eredménye, hogy a kerület aktivistái 23 arany-, 28 ezüst- és 263 bronzjelvényt kap­nak. A XIII. kerület akti­vistái 30 aranyjelvényt, 55 ez­stjelvényt és 123 bronzjelvényt kapnak. (szí oldal ® Mit mond a­z oldal ?­ n Nem alkalmazzák a jobbat, mert... A lottó tárgy nyeremény-sorsolásán oldal gyorslistája Csek­­­éppen a zászló... KIFUTÁSRA készen a balatoni hajók. Még jégtáblák úszkálnak a Balaton vizén, a MA­HART siófoki kirendeltségén telelő hajókon a be­fejező karbantartó munkákat végzik. Az első hajók április 4-én futnak ki a vízre (MTI Fotó : Hadas János felvétele) Új műszaki egyetem Győrött Új tanszékek az egyetemeken Az Elnöki Tanács tör­­v­ényerejű rendeletére Győrött műszaki egyete­met nyitnak. Az új intéz­ményre azért van szük­ség,­­ mert népgazdasá­gunk nagyarányú fejlődé­se 1980-ig mintegy 70 ezer mérnök kiképzését igényli, amihez meglevő egyetemeink keretei már nem elegendőek. A Győri Műszaki Egye­tem, 4500—4800 nappali tagozatos hallgató befo­gadására épül. Munkáját azzal is segítik majd, hogy folyamatosan, meg­felelő üzemeket, tervező- és kutatóintézeteket tele­pítenek a városba. Az új egyetem oktatói karának lakásokat is építenek. A tervek szerint Győr egyetemén az 1968—69-es tanévtől építőmérnöki, gépészmérnöki, közleke­dési, valamint híradás­technikai­ és műszer­ipari karon kezdődik meg az oktatás. A képzés kiszélesítésére bővítik műszaki egyete­meinket. Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen építőanyagok tanszék és épületgépésze­ti tanszék, a Miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyete­men szervetlen és analiti­kai kémiai tanszék, vala­mint szerszámgépek tan­szék, a Veszprémi Vegy­ipari Egyetemen pedig rádiókémiai tanszék és vegyipari műveletek tan­szék felállítását rendelte el a művelődésügyi mi­niszter. A­ budapesti, a miskolci és a veszprémi műszaki egyetem nappali tagoza­tain 1980-ig több mint­ kétszeresére növelik a hallgatók létszámát. Ugyancsak jelentősen emelik a létszámot az esti és­­ a levelző tagoza­tokon. (MTI) ­ '* ABC a DCM-ben A második ötéves terv egyik legnagyobb beruhá­zása, a­­ váci Dunai Ce­ment- és Mészművek kö­zel egy évvel a kitűzött határidő előtt elkészült, s vele egyidőben épült fel Deákváron az új lakó­negyed is. A település la­kosságának ellátására kétmillió forintos beruhá­zással létrehozták az or­szág legkorszerűbb és má­sodik legnagyobb élelmi­szer-áruházát. A váci ABC Áruházat április 1-én Tausz János belke­reskedelmi miniszter ad­ta át rendeltetésének. Az áruház a kapható élelmiszerek teljes válasz­tékával, 1 700 000 forintos készlettel, várta hétfőn délelőtt az első vásárló­kat. A mintegy 1500-féle áru között vannak apróbb háztartási cikkek, iskola­szerek, ajándéktárgyak, könyvek — amint az áru­ház neve is mutatja —, az alapvető beszerzési cikkek. A vevők hűtőpul­tokból emelhetik ki az előre szeletelt húsokat, a 1500 cikk, 1 700 OOO forintos raktárkészlet A jövőre is gondoltak a tervezők A szocialista kereskedelem kísérleteinek színhelye Még 40 hasonló áruház épül az országban csomagolt sajtokat, felvá­gottakat. Fűszerfélékből, a bevásárlás megkönyíté­­se érdekében, műanyag zsákokban egy- és kétheti szükségletnek megfelelő csomagokat állítottak ösz­­sze. A 700 négyzetméter alapterületű ABC Áruház kapacitása nagyobb, mint a jelenlegi igények, a né­hány éven belül épülő to­­vábbi 275 lakás jövendő­beli tulajdonosai azonban ki fogják meríteni a tar­talékokat. Az áruházat egyben úgy is tekintik a szakemberek, mint a szo­cialista kereskedelem kíí­sérleteinek telephelyét. Mivel ez az ország első ABC Áruháza, itt van­­leginkább mód arra, hogy megismerjék a lakosság­­igényeit, megvizsgálják, milyen az áruk ideális elhelyezése, milyen felté­telek mellett a leggazda­ságosabb az üzemeltetés, és milyen tág az iparcik­keknek az a köre, ame­lyet az élelmiszeráruház­ban forgalmazni érdemes és szükséges. A megnyitó alkalmából a szakemberek elmondot­ták, hogy a második öt­éves terv végéig még leg­alább negyven hasonló áruház épül az országban. Ezek közül a legnagyobb — 1350 négyzetméter te­­rületű — az Üllői úti Jó­zsef Attila lakótelepen épül. (g. zs.)

Next