Népszava, 1963. szeptember (91. évfolyam, 204–228. szám)
1963-09-01 / 204. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 91. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1963. SZEPTEMBER 1. VASÁRNAP ,r.hé 1fet Diákok csapatai indulnak LASSAN ROZSDABARNÁBA öltöznek a falevelek. Ismét elkövetkezett egy ősz. A költők évszázadok óta az elmúlás szimbólumát látják a természet e különös szépségű változásában. Pedig ilyenkor figyelmeztet talán a legjobban valami a jövőre, az életre: feltűnnek az utcákon az iskolába, egyetemre igyekvő csapatok... A táskákban gondosan csomagolt taneszközök, tiszta irkák, jegyzetfüzetek. Vajon lehet-e, kell ezenkívül valami útra valót adni nekik a szülői házban? 171 tantermek, áldozatkész pedagógusok, bővülő szertárak, szaporodó tanműhelyek felé vezet útjuk. Vajon lehet-e, kell-e ennél is többet várni őket? A mi életünk új valósága tükröződik abban is, ahogyan a szülők túlnyomó többsége útjára bocsátja azon a napon gyermekét, amikor megkezdődik a tanév. Még a viszonylag gyengébben kereső édesapák és édesanyák is komoly összegeket fordítanak ilyenkor vásárlásra. Rendszerint új ruha kerül a diáknak, a tankönyvek hihetetlenül olcsók, a használt kiment a divatból és a csillogó körző, a szép táska ma már nem vágyálom, hanem elérhető valóság, szinte magától értetődő kellék. * MINDEZ NEM ELÉG. Ha a szülői ház nem tudja útravalóul adni gyermekének — a legkisebbtől a legnagyobbig — az emberformáló felelősségérzetet, akkor semmit sem tett, vagy legalábbis nagyon, de nagyon keveset. Világos, egyértelmű dolog ez ma már minden apa és anya számára? Egyre többen és többen értik meg, de akadnak bizony még olyanok, akik azt vélik: ha a gyerek számára minden anyagit előteremtenek , megtették kötelességüket. Nincs jobb alkalom, mint éppen most, a tanévnyitón figyelmeztetni arra, hogy ez megengedhetetlenül rövidlátó szemlélet. A felelősségérzet olyan portéka, ami nélkül a legjobb taneszközök sem érnek semmit. Ezt nem lehet üzletben vásárolni, ezt az otthon levegőjében kell kialakítani, s állandóan ébren tartani, ha valóban becsületes, komoly felkészültségű, tiszta erkölcsű embereknek szeretnénk majd látni gyermekeinket. Az iskolareform megvalósulásával párhuzamosan gyarapodnak tantermeink, politechnikai műhelyeink, modernizálódnak a kor követelményeinek megfelelően tanterveink. Az iskola nagy átalakulása elsősorban a pedagógusokra hatott, akiket majd kivétel nélkül magukkal ragadtak a párt nagyszerű célkitűzései, s áldozatkészségük jóformán határt nem ismerően várja e tervekkel és anyagi gyarapodással együtt a diákokat. Minderről csak az elismerés hangján lehet szólni, de talán mégis helyénvaló, ha ez évnyitón azt is kimondjuk: bizony ennél is többet lehet és kell várni a jövő nemzedékét iskoláinkban és felsőfokú intézményeinkben. MIRE GONDOLUNK? Arra, hogy minden pedagógusnak arra kell törekednie, hogy a szocialista pedagógia alapelveinek megfelelően használja ki a rendelkezésére álló anyagi eszközöket, erkölcsi tulajdonságokat. Megváltozott történelmi helyzetünknek megfelelően, pártunk útmutatása alapján megszüntettük például a származási kategóriák figyelembevételét az egyetemeken és főiskolákon. Az anyagi eszközök, a pedagógusok helytállása fontos tényező lesz abban, hogy a fizikai dolgozók gyermekeit is felkészíthessük elegendő számban a felsőfokú tanulmányokra. De csak a szocialista pedagógia, a mindenki számára egyértelmű és világos magyarázatok tüntethetik el végérvényesen azt a különbséget, amely sokszor még kétségtelenül jelentkezik abban az »indítási« különbségben, amit az értelmiségiek és a munkások között tapasztalhatunk. Az általános iskolától az egyetemekig olyanoknak kell lenniük a magyarázatoknak, az oktatási módszereknek, hogy az a gyermek is megértse, akinek otthon esetleg még nem tudnak elegendő segítséget adni a szülők gyengébb felkészültsége miatt. S ez azoknak a diákoknak az életében is sorsdöntő, akik a középiskola elvégzése, vagy a magasabb színvonalú iparitanuló-képzés után valamely szakmában akarják kamatoztatni tudásukat. Hiszen a mind magasabb és magasabb műveltség életünk, boldogulásunk alapvető követelménye lett. Tanulóifjúságunknak pedig meg kell értenie, hogy dolgozó népünk mérhetetlenül sokat áldoz értük, s ezért az áldozatvállalásért komoly munkával, egyre inkább kialakuló hivatástudattal kell háláját lerónia. Mert lehet a tankötelezettségnek úgy is eleget tenni, hogy a diák eljár az iskolába, úgy ahogy elsajátítja a legszükségesebb tudnivalókat, s ezzel készen is van. Azután lehet már egészen fiatal korban is komoly munkának tekinteni a tanulást és készülni az életre. Munkásosztályunk, népünk ezt az utóbbit méltán elvárhatja és el is várja. S itt, ezen a ponton válik el a tanulás a magánügytől. Mert a tudás megszerzése bármennyire is szolgálja az egyén boldogulását, jelentősége nem mérhető csak abban. SZEMÉLY SZERINT IS másképpen alakul persze az élete annak, aki igazán jó szakemberré tud válni életünk bármely területén. De ennél a személyes ügynél is sokkal nagyobb horderejű — persze attól nem elválaszthatóan —, hogy a tanulásnak társadalmi funkciója, társadalmi jelentősége van. A szocialista társadalom megvalósítása csak magas képzettségű, elegendő kulturáltsággal rendelkező egyénekkel képzelhető el. Kívánunk sok sikert az új tanévben minden szülőnek, diáknak, pedagógusnak, amikor az idei őszön feltűnnek az első tanúim igyekvő csapatok az utcákon. Fodor Gábor A béke a szocializmus leghűbb szövetségese — mondotta Hruscsov a velenjei gyűlésen A pénteken Velenjében tartott nagygyűlésen, amelyről tegnapi számunkban hírt adtunk, az Titok — A szocializmus napjaink döntő erejévé vált — állapította meg beszédében —. Ezzel együtt növekszik a szocialista országok és minden szocialista és haladó erő felelőssége a világban. A szocialista rendszer fölényét a kapitalizmus felett csa kis anyagi eredményekkel, a dolgozó tömegek életszínvonalának emelésével lehet bebizonyítani, nem pedig mesékkel és forra Álláspontunk a nemzetközi — A szocialista országok egész háború utáni fejlődésükben szemben találták magukat kölcsönös viszonyuk és soraik marxista—leninista elvek alapján történő rendezésének problémájával. Ez nem könnyű dolog, és most sem megy könnyen — folytatta Tito. — Utunkat körülményeink határozták meg. 1956-ban a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a Szovjetunió Kommunista Pártja viszonyáról Moszkvában aláírt nyilatkozat hangsúlyozta azt a lenini álláspontot, hogy aszocialista fejlődés útjai különböző országokban és különböző feltételek köüdvözlések után elsőnek Tito elnök lépett a mikrofon élét esséde dalmi szólamokkal. Ezért mi teljesen egyetértünk a szovjet elvtársakkal, Hruscsov elvtárssal, akik teljesen indokoltan hangsúlyozzák, hogy a szocialista országok számára most a leglényegesebb az, hogy fejlesszék gazdasági erejüket, megszervezzék a korszerű termelésű olyan szintre emeljék a dolgozók életszínvonalát, amilyent a kapitalizmus nem ismer, Hen ott a lényeges kérdésekben tött különbözőek, és a szocializmus fejlődésének formagazdagsága hozzájárul erősödéséhez«. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban Hruscsov elvtárs spliti beszédében hangsúlyozta eme álláspont helyességét. Jóleső érzés számomra, hogy ebben a kérdésben álláspontjaink teljesen azonosak. Tito elnök méltatta a munkás-önigazgatás rendszerét, majd így folytatta: mikor a Szovjetunióban jártunk, alkalmunk volt meggyőződni arról, hogy az utóbbi évtized alatt rendkívül nagy fejlődést értek el az építés, az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra, a tudomány és a technika minden területén, nagyszerű sikerek születtek a világűr meghódításában, a társadalmi viszonyok terén. Ez a szovjet párt- és államvezetés és személyesen Hruscsov elvtárs lenini politikájának az eredménye. Mi most dolgozunk Jugoszlávia fejlődése új távlati tervének összeállításán. Ezzel összefüggésben tervbe vettük gazdasági kapcsolataink sokoldalú fejlesztését a szocialista országokkal, továbbá Ázsia, Afrika és Latin- Amerika államaival és a többi országgal. Ez lehetővé teszi a termelés nagyobb fokú szakosítását, tőlünk pedig megköveteli a magasabb szintű termelékenység elérését. Egyetértek Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtárssal, hogy ez a szocialista országok útja a jólét felé. — Örömmel állapíthatom meg, hogy álláspontunk a lényeges nemzetközi kérdésekben azonos — folytatta Tito elnök. — Teljesen egyetértünk azzal, hogy napjainkban a kommunisták, és általában a haladó emberek, különösen az államférfiak számára nincs fontosabb feladat, mint a háború megakadályozá- Hruscsov Ezután Hruscsov lépett a mikrofonhoz, megköszönte a vendégszerető ■— ---------ja, a világbéke megszilárdítása és a népek közötti együttműködés erősítése. A különféle politikai kalandorok és az építő jellegű nemzetközi együttműködés ellenségei gyakran kiforgatják ezeket a nézeteket. A világ azonban nem fog velük haladni és nem is haladhat velük — jegyezte meg Tito —, mert kalandor elképzeléseik elfogadhatatlanok a nemzetközi munkásmozgalom számára, a világ népei számára. Hruscsov elvtárssal alkalmunk volt ezúttal is részletesen megtárgyalni országaink kapcsolatai továbbfejlődésének konkrét kérdéseit — mondotta ezt követően Tito. — Ezek a kapcsolatok már eddig is jelentősen fejlődtek. Eredményesek voltak az utóbbi évek kölcsönös erőfeszítései, hogy kiküszöböljük és áthidaljuk a letűnt félreértések következményeit, hogy mi magunk is, mint felelős emberek, népeink jövője felé forduljunk. Ez nem jelenti azt, hogy már mindent megtettünk. Minden feltétel megvan azonban ahhoz, hogy kapcsolataink még barátiabbak, még tartalmasabbak legyenek. A beszéde fogadtatást, majd kijelentette: — Az önök országában mindenütt dolgoznak, az élet forr. A nép gondolatai a jövő felé irányulnak. A jugoszláv nép joggal lehet büszke arra, amit országában a néphatalom éveiben teremtett. Hruscsov ezután ismertette a szovjet mezőgazdaság eredményeit és problémáit, majd így folytatta: A nép vagyonának és jólétének növeléséről gondoskodva gondolunk más dolgokra is, nevezetesen arra, hogyan mentsük meg azt, amit teremtettünk, a háború tűzvészétől, hogyan őrizzük és n’szilárdítsuk meg a békét. A termonukleáris világháború megakadályozásáért, a (Folytatás az 5. oldalon) Csaknem 500 új általános és középiskolai tanteremben kezdődik meg a tanítás Az év végéig 1400-zal nő az óvodai helyek száma A hétfői tanévnyitóin országszerte tatarozott, szépen rendbehozott iskolák ezrei várják a pedagógusokat és a diákokat, számos helyen pedig új, a legkorszerűbb követelményeknek is megfelelő oktatási intézmények nyitják meg kapuikat. Csupán állami beruházásokból szeptember elején 313 általános iskolai és 175 középiskolai tantermet adnak át rendeltetésének, az óvodai helyek számát pedig négyszázzal növelik. Szeptemberben megkezdődik a tanítás egyebek között az új pécsváradi, szeghalmi, kisteleki, szentesi, dunaújvárosi, móri, győri, püspökladányi, nádudvari, gödöllői, isaszegi, kaposvári, barcsi, fonyódi, nyíregyházi, csengeri, jászberényi, várpalotai általános, illetve középiskolákban. Ugyancsak szeptember elején nyitják meg a XX. kerületben a Pöltersberg utcai 16 tantermes gimnáziumot és a IX. kerületben az Üllői úti új lakótelep 12 osztálytermes általános iskoláját Az új tanintézetekben jól felszerelt tornaterem, napközi, úttörőszoba, szaktantermi helyiségek, szertárak várják a diákokat Az év hátralevő részében egyébként újabb oktatási intézmények építését fejezik be, így december végéig további 92 általános iskolai, 53 gimnáziumi osztályteremmel gyarapszik az iskolahálózat, az óvodai helyek számát pedig ezerrel növelik. Lugossy Jenő, művelődésügyi miniszterhelyettes az új tanév megnyitása alkalmából szeptember 3-án reggel 8 órakor a Kossuth rádióban köszönti a tanulóifjúságot és a pedagógusokat. Egy hét államkölcs. Az Országos Takarékpénztár alig több mint kéthónapos szünet után ismét államkölcsön húzásra készült fel. Egy hét múlva, szeptember 9-én és 10-én rendezik meg az I., az V. és a VI. Békekölcsön 1963 második félévi húzását. Az első napon, szeptember 9-én az I. Békekölcsönt sorsolják, amelyből 110 000 kötvényre 20,5 millió forint jut. Szeptember 10-én az V. Békekölcsönből 175 000 kötvényre 35,5 millió forintot, a VI. Békekölcsönből pedig 227 000 kötvényre 52,9 millió forintot sorsolnak ki, így a két nap alatt a három kölcsönből összesen több mint félmillió kötvényre 108,9 millió forintot sorsolnak ki nyeremény és törlesztés formájában. (MT 1 . múlva"" ín-sorsolás Az ipar mással beszél (Riport a 4. oldalon) Nyeretlenek, akik csak veszthetnek A végvári gyermekorvos (Riport a 3. oldalon) Város nő a Vértesben (Riport a 3. oldalon) (Riport a 4. oldalon) érkezett Mégis megépül a csatorna-alagút LONDON: Az angol államvasutak bejelentette, hogy megjavítja a közlekedést a kontinens és a szigetország között a soron következő hét évben, amelynek elteltével esetleg már megnyílhat az alagút a La Manche-csatorna alatt. A folcrotti csata PHILADELPHIA: Valóságos csata folyt le pénteken este Folcrostban, Philadelphia külvárosában, ahol egy néger család beköltözött újonnan vásárolt lakásába egy fehérek lakta negyedbe. Mintegy ezer tüntető vonult fel a néger Horace Baker és felesége háza elé, különböző sértő jelszavakat kiáltozott és kővel dobálózott. Később a tüntetés a fehérek és a rendőrök közti nyílt öszszecsapássá fajult. Két ember megsebesült, négy embert letartóztattak. Szórakozott professzorok LONDON: Az angol orvosok érdekvédelmi szervezete, amely műhibák miatt beperelt tagjainak jogi védelmérőlis gondoskodik, évi szemléjében megállapítja, hogy 1962 folyamán 38 olyan bíróság elé került esetet jegyeztek fel, amelyben az volt a vád az operáló orvos és az asszisztencia ellen, hogy néhány tampont vagy orvosi műszert »bennefelejtett« a beteg gyomrában. Milyen ízű a római tej? RÓMA: Raffaele Jervolino olasz egészségügyi miniszter különbizottságot jelölt ki annak megállapítására, miért van furcsa mellékíze a római tejnek. Egy vizsgálat alkalmával kiderült, hogy az egyik, tejet szállító tartálykocsiban két tejszállítmány között petróleumot fuvaroztak. Azóta a rendőrség szúrópróbák alkalmával vörösbort talált a tejszállításra szolgáló kocsikban. AZ ALULJÁRÓ FÖLÖTT közlekednek már a villamosok az Astoria előL Ezen a részem a lejárati lépcsők is elkészültek már (Gonda György felvételi)