Népszava, 1963. október (91. évfolyam, 229–255. szám)

1963-10-01 / 229. szám

2 Biztonságos alap A napirend lezárása­ként Békési Mihály el­nök­ az üzemi tanács vé­leményét tolmácsolva ja­vasolta, hogy az elhang­zottak alapján a vállalat vezetősége sürgősen dol­gozzon ki intézkedési ter­vet. — Az üzemi tanács tagjainak javaslatai, ész­revételei nagyon haszno­sak voltak — mondja Bodnár Gáspár főköny­velő. — Nemcsak azért, mert jólesett hallani, mi­lyen szakértelemmel bon­colgatták a termelőmun­ka különféle problémáját, hanem tudtunkra adták, hogy a gyár összes dol­gozói milyen segítséget várnak tőlünk a még eredményesebb munká­hoz. És ez biztonságot adott ahhoz, hogy való­ban a leghelyesebb in­tézkedéseket hozhassuk. A helyes intézkedések pedig nem várattak ma­­gukra: a szervizrészleg­ből harminc főt átvezé­nyeltek a közvetlen al­katrészgyártásba. Felül­vizsgálták a forgácsolási kapacitást a szerszám­­műhelyben, a szériagyár­tás tehermentesítésére vállalták, hogy a néhány darabos alkatrész-rende­léseket soron kívül le­gyártják. A munkaszer­vezést átcsoportosítások­kal javították. A vállalat vezetői tá­maszkodtak tehát az üze­mi tanács javaslataira. A megvalósított intézkedé­sekben pedig a vezetés gondjainak megosztása vált kézzel fogható való­sággá. Az üzemi tanács érde­me is, hogy e hónap ele­je óta sokat javult a fe­gyelem, a rend, a mun­kaszervezés a gyárban. Hiszen a tanácsülésről már másnap beszámoltak a munkásoknak, azt is tudomásukra hozva, hogy az eddigiek alapján máris esedékes tizenkét napi nyereségrészesedést ho­gyan növelheti a III. ne­gyedévi terv teljesítése. Szeptemberben a mun­kások naponta két-három százalékkal több termé­ket adtak a közösség va­gyonához, mint a korábbi hónapokban. S­­­ a gyár vezetői szerint máris biz­tosra vehető, hogy a IV. Tizenkilencen részt vállalnak a vezetés gondjaiból Az Autóalkatrészgyár üzemi tanácsának első lépéseiről Az Autóalkatrészgyár legutóbbi termelési ta­nácskozásán megválasz­tották az üzemi tanács tagjait.. Azóta több mint k­ét hónap telt el. • Vajon mennyiben jó­ A legjobb munka Rövid ismerkedés után megtudjuk, hogy a ko­rábbi 41 helyett most csak 19 tagja van az üze­mi tanácsnak. — Ez nemcsak azért jó, mert a kisebb testület sokkal mozgékonyabban, gyorsabban végezheti a tennivalóit — véli Békési Mihály, a szakszervezeti bizottság titkára. — Na­gyon lényeges, hogy a műhelyek s még a leg­kisebb részvéte­ i­ a leg­jobb, a szakmában leg­jártasabb munkásokat je­lölték az üzemi tanácsok­ba. — És korábban? — Amíg az üzemi ta­nács tagjainak többségét delegálták, bizony előfor­dult, hogy még a leggon­dosabb kiválasztás sem találkozott minden eset­ben a többség egyetérté­sével. Most azonban nem történhetett ilyesmi, hi­szen a munkások maguk választották küldötteiket. A jelenlegi 19 üzemi já­rult hozzá az üzemi de­mokrácia fontos szervé­nek eddigi tevékenysége a termelési problémáknak a gyár egészére való megoldásához s­ okát választották nácstagból 15-öt most vá­lasztottak meg első ízben. Ez a bizalom pedig nagy felelősséget hárít az üze­mi tanács minden tagjára, aminek — az eddigiek szerint — tudatában is vannak az érdekeltek. A választás után pár nappal a szakszervezeti bizottságon már arról folyt a szó, miről tárgyal­janak az első ülésen, ami­vel leginkább segíthetik a gyár munkáját. A vezetők véleményének meghallga­tása, majd alapos meg­fontolás után, döntöttek: a III. negyedév első két­havi lemaradásának pót­lásával, másik napirendi pontként pedig a nyere­ségrészesedéssel foglal­koznak. A döntés helyesnek bi­zonyult. Hiszen a jobb munka szükségességét összekapcsolták az ettől elválaszthatatlan ösztön­zéssel, a nyereségrészese­dés kérdésével, negyedévet adósság nél­kül kezdik. Az Autóalkatrészgyár újjáválasztott üzemi ta­nácsának első lépése alap­ján tehát elmondhatjuk: a kezdet nagyon biztató. Ez biztosítéknak ígérkezik arra, hogy az üzemi ta­nács enyhítve a vezetés gondjait, s hasznosan szolgálva az egész üzem kollektíváját, egyre in­kább részt vállal a bo­nyolult üzemi élet irányí­tásában. Taray László Az utat ők találták meg A szeptember elején tartott első tanácsülésre, amelyen a főkönyvelő számolt be a vállalat gaz­dasági helyzetéről, meg­hívták az igazgatót, s a gyár több műszaki veze­tőjét is. A főkönyvelő nem árasztotta el őket számok és adatok halma­zával, hanem világos, ért­hető képet tárt eléjük a termelés helyzetéről, is­mertetve, hogy júliusban és augusztusban mintegy négymillió forintos kiárriá­­nyal zárták a tervet, amit a szériagyártást zavaró, sok soron kívüli rendelés idézett elő. A soron kívüli alkatrészekre azonban szükség volt a több száz javításra váró kocsi üzemképessé tételéhez, hogy a mezőgazdasági, a szén-, az építőanyag-, az élelem- és a személyszál­lítás megnövekedett igé­nyeit kielégíthessék. A vitában sok javaslat, észrevétel hangzott el. — Véleményem szerint helyes lenne — véleke­dett Sólymos Károly, a köszörűsök képviselője —, ha nem szabnánk határt a százalékos túlteljesíté­seknek. Javaslatát néhányan helyeselték, a többség azonban ellenvéleményt nyilvánított. — A százalékhajszolás nemegyszer megbosszulta már magát — fejtette ki végül nézetét Budai Imre igazgató. — S ha nem szabnánk határt a túltel­jesítésnek, az bizonyára a selejt növekedését vonná maga után. Amit nyernénk a vámon, el­­vesztenénk a réven. Ke­ressünk más utat... Ezt az utat az üzemi tanács tagjai találták meg. Több munkaszerve­zési intézkedés között ja­vasolták: szabad forgá­csolási kapacitást kell biztosítani az egyedi da­rabok legyártására, hogy az ne zavarja a széria, vagyis szalagszerű gyár­tást. De éppen ilyen fon­tos, hogy a nyersanyagok időben kerüljenek a mun­kapadokhoz, tehát a mun­kások kieső idő nélkül dolgozhassanak. Végül felhívták az igazgató fi­gyelmét, hogy következe­tesebben vonja felelős­ségre azokat a műszaki vezetőket, akiknek mu­lasztása hátráltatja a fo­lyamatos munkát. 1 -------------------------------------------------------3— A KÖZÉLET ESE­MÉNYEI Országszerte ünnepi eseményeken emlékeztek meg vasárnap a fegyve­res erők napjáról. A pá­­kozdi emlékműnél koszo­rúzási ünnepséget rendez­tek. A fegyveres erők napja alkalmából Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, az MSZMP Po­litikai Bizottságának pót­tagja, vasárnap este foga­dást adott a Magyar Néphadsereg Központi Klubjának nyári helyisé­gében. A fogadáson megjelent Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnök­­helyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke, a Politikai Bizott­ság póttagja, Losonczi Pál földművelésügyi mi­niszter, Pap János bel­ügyminiszter, Papp Ár­pád, a munkásőrség or­szágos parancsnoka, s több más közéleti szemé­lyiség.* Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke Ciprus nemzeti ünnepe alkalmá­ból táviratban fejezte ki jókívánságait Mak­ariosz érseknek, a Ciprusi Köz­társaság elnökének. Dr. Sarlós István, a fő­városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke hét­főn bemutatkozó látoga­táson fogadta Konstantin Himariost, a Görög Ki­rályság rendkívüli és meghatalmazott nagykö­vetét.* A Külügyminisztérium sajtóosztályának meghí­vására finn újságíró-kül­döttség érkezik a napok­ban Budapestre. A kül­döttség tagjai finn lapok főszerkesztői. * Hétfőn délután a Ma­gyar Tudományos Akadé­mián megnyílt a II. ma­gyar belgyógyász-kong­resszus. A kongresszus a szívgyógyászat­i kardio­lógia -I­ különböző kér­déseit vitatja meg. A ta­nácskozásra több száz magyar résztvevőn kívül 16 ország, mintegy 150 kardiológusa vesz részt. * R. M. Asteleanu, a Ro­mán Népköztársaság bu­dapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője hét­főn este fogadást adott a hazánkban tartózkodó ro­mán íróküldöttség tiszte­letére.* Hétfőn a Magyar Tu­dományos Akadémia nyelv- és irodalomtudo­mányi osztályának felol­vasó ülésén Robert Gof­­fin író, a belga Pen Club elnöke előadást tartott Materlinckről, a nagy bel­ga íróról. 1--------------------------------------------------------------­Jugoszláv szakszervezeti delegáció Budapesten A Jugoszláv Szakszer­vezeti Szövetség delegá­ciója, amelyet Szvetozár Vukmanovics Tempo, a Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség elnöke vezet, átutazott hazánkon. A vendégek egy napot Bu­dapesten töltöttek. Láto­gatást tettek a Csepeli Szerszámszöregyárban, aho­vá a de­cusációt előí­sérte Brutyó János, a Szakta­nács főtitkára és Karakas László, a Szaktanács tit­kára. A Csepeli Vasmű­ben a vendégeket Csató László, a vasmű vezér­­igazgatója és Koltai Ti­bor, a vasasszakszervezet területi bizottságának tit­kára fogadta. Brutyó Já­nos fogadta a delegációt. A megbeszélésen részt vett Karakas László és Kádas István, a Szakta­­nács nemzetközi osztály­­­vezetője. Az üzemlátoga­­táson és megbeszélésen jesen volt Dusán Csich, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság magyarországi nagykö­vete. A Ppít­iázadók Szakszerve­,cím­ek kö/imilli vpzetu­ses:i i'tee A Pedagógusok Szak­­szervezetének központi vezetősége hétfői ülésén az oktatási intézmények dolgozóit érintő egyes kér­désekről és a legutóbbi ülés óta végzett munká­ról tárgyalt. A központi vezetőség felhívással fordult a ma­gyar oktatásügy dolgozói­hoz: erkölcsileg és anya­gilag támogassák a sztrájkoló spanyol mun­kások harcát, amelyet jo­gos követeléseik teljesíté­séért vívnak. * Kegyeletes ünnepség volt hétfőn délben a Pe­dagógusok Szakszerveze­tének székházában: lelep­lezték azt a márványtáb­­lát, amelyet a fehérterror és a Hitler-fasizmus által meggyilkolt pedagógusok emlékére állítottak. Ün­nepi beszédet Péter Ernő, a szakszervezet főtitkára mondott. Utána megko­szorúzták az emléktáblát. tbc-sen táppénz-kiegészítése LÁSZLÓ ANDRÁS egyhá­­zasgergei olvasónk azt kér­di, helyesen állapították-e meg táppénzét, mint tbc-s betegnek, a kórházi ápolás idejére járt napi 6 forintos táppénz-kiegészítés, és bár ez­zel 30 forintnál több lett vol­na a napi táppénze, mégis­csak 30 forintot kapott. A tbc-s betegeknek a fekvőbeteg-gyógyinté­zeti ápolás idejére táp­pénz-kiegészítés jár. Ha a nem családfenntartó dol­gozó napi táppénze a 30 forintot nem éri el, e táp­pénz-kiegészítés napi 6 forint A rendelet azt is kimondja, ha a táppénz 24 forintnál több, akkor ez a kiegészítés csak any­­nyi, am­ennyi a táppénzt 30 forintra egészíti ki. A családfenntartókra ugyan­ez a szabály vonatkozik, azzal az eltéréssel, hogy ott 60 forintot vesznek alapul és 8 forint a ki­egészítés, illetve 52 forin­ton felül csak annyi, amennyi a táppénzt 60 fo­rintra egészíti ki. Személyi tulajdonú, tanácsi rendelkezésű­ lakás RAJZ GABRIELLA buda­keszi olvasónk aziránt ér­deklődik, hogy milyen sze­mélyi tulajdonban levő la­kás számít tanácsi rendelke­zésűnek, s ez milyen korlá­tozással jár. Tanácsi rendelkezésű az a személyi tulajdonban levő lakás, amely az 1953. április­­ előtt épült, há­romszobásnál nagyobb la­kóházban van, továbbá az említett időpont előtt épült társasházban, szö­vetkezeti házban levő, há­romszobásnál nagyobb la­kás. A tanácsi rendelke­zés azt jelenti, hogy a la­kás csak tanácsi kiutalás alapján adható bérbe, to­vábbá e lakásokra vonat­koznak az albérleti díjak maximálásáról és a lak­bérpótlékról szóló ren­delkezések. A haszonélvezetről CSIKÓS JÁNOSNÉ buda­pesti olvasónk arra kér rá-­lés­zt, hogy a férjet illető haszonélvezetet annak halála esetén a feleség örökölheti-e. A Polgári Törvény­­könyv rendelkezései sze­rint a haszonélvezet csak korlátozott időre, és leg­feljebb a jogosult élete végéig állhat fenn. Ebből következik, hogy a ha­szonélvezetet örökölni nem lehet. Családi pótlék folyósításának kezdete NAGY GÁBOR pécsi ol­vasónk azt kérdi, hogy mi­kortól kell folyósítani a csa­ládi pótlékot. A családi pótlékot — az egyéb feltételek fenn­állása esetén — a gyer­mek születését (örökbe­fogadását) követő hónap első napjától lehet legko­­rábban folyósítani. Jogszabály-magyarázat Olvasóink kérdésére is­mertetjük, hogyan ala­kul a BALESETI JÁRADÉKOS JOGOSULTSÁGA ÖREGSÉGI NYUGDÍJRA Az érvényes nyugdíj­­szabályok szerint a bal­eseti járadékban részesü­lő dolgozó általában ugyanolyan feltételek mel­lett jogosult öregségi nyugdíjra, mintha nem kapna baleseti járadékot. A résznyugdíjra jogosult­sághoz tehát — 1929 után szerzett — legalább 10 évi, a teljes nyugdíjhoz pedig az 1963. évben leg­alább 18 évi szolgálati időt kell igazolni. Az 1963. május 1. nap­jától hatályban levő ren­delkezés szerint az a dol­gozó, aki az 1952 előtti jogszabály szerint 66 szá­zalékot meghaladó munka­képesség-csökkenés alap­ján részesül baleseti já­radékban, 18 évi szolgá­lati idő hiányában is öregségi teljes nyugdíjat kaphat akkor, ha baleseti járadékának első megál­­lapítása után szerzett leg­alább 10 évi szolgálati időt. A nyugdíj-lekészí­­tés számításánál ilyen esetben is az 1929 után szerzett szolgálati időt ve­szik figyelembe. Baleseti járadékosnál a szolgálati idők között nem képez megszakítást az az idő, amely alatt 1929. január 1. és 1951. de­cember 31. napja között legalább 20 százalékos, 1952. január 1. napját kö­vetően pedig legalább 50 százalékos munkaképes­ség-csökkenés alapján ré­szesült baleseti járadék­ban. A szolgálati időket tehát 1952 előtt bekövet­kezett öt évnél hosszabb megszakítás esetén is egy­be lehet számítani, ha a dolgozó legalább 20 szá­zalékos, az 1952 utáni öt évnél hosszabb megszakí­tás esetén pedig akkor, ha legalább 50 százalé­kos munkaképesség-csök­kenés alapján részesült baleseti járadékban. Az öregségi nyugdíj megállapításakor a bal­eseti járadékot megszün­tetik, de­­ legfeljebb 66 százalékos m­unkaképes­sáv-csökkenés alapján já­ró összetben — munka­bérként hozzászémítják ez öregségi nyugdí­j összegé­nek alapját képező tény­­leges művi­abérhez. Az alatt az idő alatt azon­ban, amikor az öregségi nyugdíj folyósítását szü­neteltetik (például ame­lyik hónapban a nyugdí­jas keresete az 500 forin­tot meghaladja), a balese­ti járadékot újra folyósít­ják. NÉPSZAVA Megérkezett Svájc első magyarországi nagykövete Adalbert Koch, a Svájci Államszövetség első ma­gyarországi rendkívüli , meghatalmazott nagykö­vete megérkezett Buda­pestre. A nagykövetet megérkezése alkalmából Gergely Miklós, a Kül­ügyminisztérium proto­koll-osztályának vezetője üdvözölte. (MTI) • Elhunyt Sík Sándor Sík Sándor Kossuth-dí­­jas nyugalmazott egyete­mi tanár, piarista rend­főnök, az ismert katolikus költő hosszas betegség után elhunyt. Temetése pénteken, 15 órakor lesz a farkasréti temetőben. (MTI) Kína ünnepe­ vszázadokon át tartó küzdelmek után tett pontot 1949. október 1-én a kínai nép: ezen a napon került sor a Kínai Nép­­köztársaság kikiáltására. Az esemény jelentősége nem csupán abban állt, hogy egy esztendővel a csankajsekistákkal vívott harc befejezte után egy nép a szocializmus építé­sének útjára lépett, ha­nem abban is, hogy egy olyan országgal gyarapo­dott a szocialista országok közössége, amelynek la­kossága a Föld lakosságá­nak csaknem egynegyede. A kínai nép a Népköz­­társaság kikiáltása óta eltelt tizennégy esztendő során tanúságot tett arról, hogy a szabadságát el­nyert, szabadon alkotó nép milyen óriási léptek­kel haladhat a fejlődés út­ján. A kínai nép barátait örömmel töltik el a szo­cializmus építésében csak­nem másfél évtized alatt elért sikerek. Reméljük, hogy a jövőben is nagy eredményeket ér el a Kí­nai Népköztársaság lakos­sága hazája békés építésé­ben. Sajnálatos, hogy a Kínai Kommunista Párt veze­tői szembekerültek a nem­zetközi munkásmozgalom­mal, de meggyőződésünk, hogy ezek a nézeteltérések nem homályosíthatják el barátságunkat a nagy kí­nai néppel. Mi a magunk részéről — mint eddig is — mndent megteszünk, hogy tovább erősítsük né­peink barátságát és együttműködését a béke és a szocializmus javára. Magyar államférfiak üdvözlő távirata kínai államférfiakhoz MAO CE-TUNG elvtársnak, a Kínai Kommunista Párt központi Bizottsága­­ elnökének, LIU SAO-CSI elvtársnak, a Kínai Népköztársaság elnökének, CSU TE elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése állandó bizottsága elnökének, CSOU EN-LAJ elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének PEKING A Kínai Népköztársaság kikiáltásának 14. év­fordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar forradalmi munkás-pa­raszt kormány és az egész magyar nép nevében üd­vözletünket, jókívánságainkat küldjük Önöknek és a nagy kínai népnek. A kínai forradalom győzelme, a népi hatalom létrejötte megnyitotta a kínai nép előtt a felemelke­dés útját, a szocialista társadalom felépítéséhez ve­zető utat. A szocialista építés ügye, az imperializ­mus elleni általános küzdelem érdeke összefűzi or­szágainkat, népeinket. Őszintén óhajtjuk, hogy kap­csolataink a népeink közötti­ barátság útján, a mar­xizmus—fen­in­izmus elvei alapján, a proletár inter­nacionalizmus szellemében fejlődjenek. Nagy nemzeti ünnepük alkalmából sikereket kí­vánunk a testvéri kínai népnek. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke KÁDÁR JÁNOS, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke . Az évforduló alkalmából Péter János külügy­miniszter Csen Ji kínai­­külügyminiszterhez intézett üdvözlő táviratot, a Szakszervezetek Országos Taná­csának elnöksége a Kínai Országos Szakszervezeti Szövetséget, a KISZ központi bizottsága pedig a Kí­nai­­Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizott­ságát üdvözölte táviratban. (MTI) 1963. október 1

Next