Népszava, 1963. október (91. évfolyam, 229–255. szám)
1963-10-19 / 245. szám
TOWR Az összes nukleáris kísérletek megszüntetéséről tárgyal a közgyűlés politikai bizottsága Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága csütörtökön folytatta a nukleáris kísérleti robbantások beszüntetéséről szóló vitát E napirendi pont megvitatása — írják a hírügynökségek — a moszkvai atomcsend-szerződés által teremtett kedvező légkörben folyik. Az ülésen felszólaló küldöttek hangoztatták, hogy a légkörben, a kozmikus térségben és a víz alatt végzett nukleáris robbantások törvényen kívül helyezése után most a föld alatti robbantások beszüntetésére kell fő figyelmet fordítani. Novikov, a szovjet kormány képviselője hangsúlyozta, a Szovjetunió minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy megkössék az összes kísérleti atomrobbantást, köztük a föld alatti robbantást is magában foglaló szerződést. Eközben a Szovjetunió abból indul ki, hogy valamennyi atomrobbantás betiltását ellenőrizni lehet a rendelkezésre álló nemzeti észlelő eszközökkel. Ciprus küldötte azt javasolta, hogy az ENSZ égisze alatt hozzanak létre úgynevezett »kis« különleges bizottságot, amely kidolgozná az egész világot átfogó szeizmografikus állomásrendszer megteremtését. Tanganyika képviselője felszólalásában azt a reményét fejezte ki, hogy a nagyhatalmak megállapodásra jutnak a föld alatti atomrobbantások száműzésében és korlátozzák a nukleáris fegyverek gyártását. Az ülésen felszólalt Pakisztán, Afganisztán és Peru küldötte is. Az ENSZ-közgyűlés megkezdte a szavazást a Biztonsági Tanács három lejárt mandátumú, nem állandó tagja utódjának megválasztására. A szavazás első menetében az Elefántcsontpart Köztársaság 92, Boltnál 86, Csehszlovákia 63, és a Malaysia Államszövetség 56 szavazatot kapott. Ezen kívül egyegy szavazatot kapott Indonézia, Libanon és Nigéria. Mivel a szükséges kétharmad többség Gromiko szovjet külügyminiszter, aki részt vett az ENSZ közgyűlésének XVIII. ülésszakán, csütörtökön New Yorkból Moszkvába repült. 72 szavazat volt, ezért már az első menetben a Biztonsági Tanács nem állandó tagjainak sorába választották az Elefántcsontpart Köztársaságot és Bolíviát Az elnök ezután újabb szavazást rendelt el a még függőben levő harmadik hely betöltésére. Az ötödik eredménytelen szavazás után az elnök bejelentette, hogy október 25-re, péntekre halasztják a további szavazást A Biztonsági Tanács nem állandó tagjainak megválasztása Lord Home az új angol kijelölt miniszterelnök Köves Tibor, az MTI tudósítója írja: A kórházban lábadozó Harold Macmillan péntek délelőtt személyi titkára útján juttatta el a Buckingham-palotába lemondólevelét, s egyszersmind javaslatát utódjának személyére. Közvetlenül ezután — általános meglepetést keltve — 11. Erzsébet királynő a kórházba hajtatott, hogy személyesen is tanácskozzék Macmillannel az utódlás kérdéséről A távozó Macmillan személyi »favoritját«, lord Home-t kezdettől fogva csak kompromiszszumos lehetőségként emlegették, így még konzervatív körökben is nagy megdöbbenést keltett, amikor a királynő végül az ősi arisztokrata családból származó külügyminisztert bízta meg kormányalakítással. Angliának 1903 óta nem volt főrendi miniszterelnöke. Az új miniszterelnök kinevezése előtt egész éjszaka összeesküvések és ellen-összeesküvések zajlottak, s az utolsó pillanatban is kísérleteztek, hogy útját állják Macmillan jelöltjének. Csütörtök délután még valamennyi bennfentes megfigyelő bizonyosra vette Butler győzelmét, s alternatív megoldásként Maudling pénzügyminiszterrel számoltak. Amikor a késő esti órákban elterjedt a hír, hogy Macmillan — a konzervatív vezetők tanácsa ellenére lord Home megbízását készül javasolni a királynőnek, forrpantra hevült az angol főváros politikai légköre. Megfigyelők azonban rámutatnak, hogy nincs az ügyben semmi boszorkányság Közismert, hogy a hatalom legmagasabb régióiba beépült Macmillan család mindent elkövetett, hogy megakadályozza Butler hatalomra kerülését, mert Butler sohasem bocsátotta meg, hogy 1957-ben Macmillan élébe vágott a miniszterelnökségért folyó versenyben. A Churchill család, amely hét évvel ezelőtt hatalomra segítette Macmillant, s jutalmul fontos miniszteri tárcákat kapott a kormányban, hasonló meggondolásokból igyekezett másodszor is elgáncsolni Bullert a Downing Street 10 küszöbén. 1963. október 19 Tito és Kennedy tanácskozása Tito jugoszláv köztársasági elnök csütörtökön befejezte hivatalos washingtoni látogatását Este a Fehér Házban felkereste Kennedy elnököt Tárgyalásaikról közös közleményt adtak ki, amely hangoztatja: a látogatás alkalmat nyújtott az eszmecserére mind a nemzetközi helyzet, mind a két ország viszonyának egész sor kérdésében. Mint a közös közleményből kitűnik, a két államfő egyetértett abban, hogy a moszkvai részleges atomcsend-szerződés fontos lépés volt a nemzetközi enyhülés útján. Arra a következtetésre jutottak, hogy a háború veszélyét tovább lehet csökkenteni, a világbékét meg lehet szilárdítani, ha minden ország segédkezet nyújt ehhez. Tito elnök később újságírókkal közölte, hogy meghívta Kennedyt Jugoszláviába. Kennedy a meghívást elvben elfogadta. r——-------------------------------------------------— ..............................................Erhard ismertette kormányának programját Erhard, az NSZK újonnan megválasztott kancellárja, pénteken ismertette a bonni parlamentben kormányának programját. Beszéde külpolitikai részében lényegében megismételte az Adenauer-kormány által hangoztatott külpolitikai célokat. Az atomcsend-egyezménnyel már most döntően megváltozott a világpolitikai helyzet A fenyegetés továbbra is fennáll – hangoztatta, hozzátette azonban: a kormánynak az a felfogása, hogy hasznosak lehetnek a kapcsolatok és a megbeszélések az Egyesült Államok és a Szovjetunió között, s folytatni kell a tárgyalásokat annak megvizsgálására, vajon van-e lehetőség a feszültség csökkentésére. Erhard a nyugat-berlini kérdéssel kapcsolatban is megismételte az Adenauer-kormány álláspontját, majd külön kitért a szocialista országokkal való viszony kérdésére. Ezzel kapcsolatban kijelentette: »A kormány nagy figyelmet szentel majd az NSZK és a kelet-európai államok közötti viszony további megjavításának. Hajlandó minden keleteurópai országgal együtt lépésről lépésre megvizsgálni, hogyan lehetne mindkét részen megszüntetni az előítéleteket és kihúzni a talajt a fennálló gondok és aggodalmak alól. A nyugati országokkal való kapcsolatokról szólva Erhard hangsúlyozta, hogy a NATO továbbra is alappillére a nyugatnémet politikának és a kormány tevékenyen támogatja a sokoldalú atomhaderő megteremtését. Erhard különösen kiemelte az Egyesült Államokkal való jó viszony jelentőségét, majd hangoztatta, hogy a kormány tovább akarja folytatnia nyugat-európai integrációs művét. Rámutatott, hogy a Franciaországgal való baráti kapcsolatok megerősítése mellett ápolni kívánja az Angliával való jó viszonyt is. Az általános politikai vita befejeztével az ENSZ közgyűlése megkezdte a napirendjen szereplő problémák egyenkénti tárgyalását, így került sorra a világűr atomfegyver-mentesítésének kérdése is. A moszkvai atomcsendegyezmény — amelyet magyar részről az Elnöki Tanács csütörtökön ratifikált — kedvező légkört teremtett a vitához. Helyesebben: nem volt vita, hiszen minden felszólaló — a politikai bizottságban és a közgyűlésben egyaránt — egyetértett a határozati javaslattal. A csütörtökön egyhangúlag határozattá emelt javaslat értelmében egyetlen ország sem bocsát fel a világűrbe atom- és hidrogénfegyver hordozására alkalmas mesterséges égitestet. Sajnos, az egyetértés távolról sem ilyen biztató a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogainak helyreállítása kérdésében. Az Egyesült Államok — makacsul ragaszkodva évek óta folytatott ellenállásához — most is élére állt azoknak az erőknek, amelyek minden logikát és ésszerűséget félre téve, ragaszkodnak a senkit sem képviselő csangkajsekista klikk jelenlétéhez. Teszik ezt annak ellenére, hogy a józan ész azt mondja: a világ lakosságának negyedét képviselő Kínai Népköztársaságot nem lehet huzamos időn keresztül kizárni az ENSZ-ből. f. Súlyos helyzetet teremtett Észak-Afrikáában az Algéria és Ma-rakkó határán kirob- 3 bánt fegyveres kantailiktus. A marokkói részről indult támadás okát két tényezőben kell keresni. Az egyik az a régen hangoztatott marokkói követelés, hogy Mauritániát — amely jelenleg független állam — történelmi jogon csatolják vissza Marokkóhoz, s a hozzá vezető úthoz Algéria szaharai területéből biztosítsanak folyosót. A másik tényező Algéria szocialista irányú fejlődése, amelyre gyűlölettel tekintenek a feudális viszonyok közt élő Marokkóban, s a Marokkót támogató kapitalista országokban. Az egymást kiegészítő, két ok kapóra jött az érdekeiket féltő tőkés érdekeltségeknek, amelyek így a háttérből irányíthatják az Algéria és az algériai vívmányok elleni agressziót. A konfliktus tartósnak ígérkezik. Erre mutat az, hogy egyrészt mindkét fél erősítést küldött és küld a harcok színhelyére, másrészt az, hogy a marrakechi tárgyalások a két ország megbízottai között eredménytelenül félbe szakadtak. Ugyancsak siker nélkül maradtak a többi arab államok békéltető kísérletei is. Még 43 napig tart Venezuelában Betan-court elnök uralma. 3 December 1-én került sor ugyanis az új elnök megválasztására, így Betancourt nem jelöltette magát. Hogy azonban »emlékezetessé« tegye uralmának utolsó heteit, olyan izzó légkört teremtett a baloldali erők ellen indított terrorhadjáratával, amely még az államcsínyekhez és puccsokhoz szokott Dél-Amerikában is figyelemre méltó. Betancourt elsősorban a venezuelai kommunisták ellen vezeti hadjáratát, sorozatos letartóztatásokkal igyekszik megtörni a mozgalom erejét. A Venezuelából érkező hírek azonban arról számolnak be, hogy napról napra növekszik az ellenállás, a Nemzeti Felszabadulási Front akciócsoportjai fegyveres támadásokat intéztek és intéznek a rendőrállomások és katonai létesítmények ellen. Az ellenzék jelöltje J. Villaiba, aki ígéretei szerint megvalósítja mindazt, amit Betancourt nem tett meg: a vlág olajtermelői között előkelő helyet elfoglaló országot megszabadítja az amerikai tőke befolyásától, s az olajból származó hatalmas profitot az ország javára forintja. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azonban azt, hogy Betancourtnak jelentős ellenzéke van jobbról is, s nem lehetetlen, hogy a hadsereg segítségével erőszakosan »választanak« majd elnököt Mátray Ferenc NÉPSZAVA Kiküldött tudósítónk telefonjelentése: Egy nappal a választások előtt az NDK-ban Péntek reggel is a berlini Ostbahnhof, a Keleti pályaudvar előtt összegyűlt 80 000 és a szállásukra vonuló űrhajósokat útvonalukon köszöntő több száz berlini dalos üdvözlése cseng még fülünkben. Nem csupán plakátokról, vagy a televízió képernyőjéről, hanem személyesen, a valóságban mosolygott ránk, integetett nekünk, berlinieknek és — az üdvözlő dal , szövegével — a Spree-parti Athén vendégeinek a bájos Valja és a kedves Jurij Gagarin, a Föld első űrhajósa időközben alezredessé lépett elő. Két-két csillagot visel már váll-lapján, Tyereskova, az első női űrhajós pedig világosszínű, csinos kabátot. “A köztársaságbann ezzel a kifejezéssel gyakran találkozunk, s így azonnal a német kérdés kellős közepébe kerül a látogató. Berlin különleges helyzetét érzékelteti ez a szóhasználat. Minden németben mélyen él az a tudat, hogy Berlin kettéosztottsága csakis ideiglenes lehet, s míg a nagyváros keleti része a Német Demokratikus Köztársaság fővárosa, addig egész Berlin egész Németországé. Aligha van ebben felfogáskülönbség az NDK, a Szövetségi Köztársaság és Nyugat- Berlin lakosai között. Ezt a tényt juttatja kifejezésre az is, hogy az emberek megkülönböztetik a fővárost és a köztársaságot, az NDK alkotmánya szerint pedig közigazgatásilag külön kezelik Kelet- Berlint, ahol vasárnap csak a városi képviselőtestületet választják újia, míg a 14 kerületre osztott vidéken az ország legfelső választótestülete, a Népi Kamara 433 képviselőjének megválasztására is sor kerül. Dz ez a betű mindenütt szemünkbe tűnik stilizált formájával, egy ideig talán az idegen számára, de a dolgozó lakosság előtt nem titok a jelentése. Qualität, azaz minőség. A termékek minőségének további javítása az egyik legfőbb célkitűzés. A világszínvonal elérése a már bevált és világszerte közismert NDK-termékek további tökéletesítésén túl a szocializmus építésére tömörített munkások, értelmiségiek, szövetkezeti parasztok minden alkotásában. A nyugat-berlini és nyugat-németországi rádióadók szintén bekapcsolódtak a Választási kampányba — a maguk módján. Úgy látszik, akciójuk arra irányul, hogy a lakosságot minél több érvénytelen szavazat leadására bírják. (Talán a mindig előforduló érvénytelen szavazatokat akarják sikerként elkönyvelni?) A választások iránti érdeklődésről még azokat az NDK-állampolgárokat sem tudják lebeszélni, akik korábban nyugatra távoztak, de jelenleg látogatóban az NDK területén tartózkodnak. Amennyiben már a szavazás napja előtt elhagynák a köztársaságot, külön választási helyiségekben előbb is szavazhatnak, azokhoz az NDK-ban élő választókhoz hasonlóan, akik a szavazás idején távol lesznek lakóhelyüktől. Már egy héttel a választás napja előtt több ezren éltek ezzel a lehetőséggel — állapította meg Albert Norden professzor, az NSZEP KB PB-tagja, a választási bizottság legutóbbi ülésén. A szavazás után a Nyugato a terjesztett rémhírek eleven cáfolataként zavartalanul térhettek vissza Nyugat-Berlinbe, illetve azon keresztül a Szövetségi Köztársaságba (e sorok írója is több ilyen látogatóval beszélt a Friedrich-strassei földalatti vasútállomáson). A Nyugat-Németországból az NDK-ba érkezők száma egyébként az idén január 1-től a mai napig már több mint 912 000. Az év végéig tehát előreláthatóan megközelíti az 1 150 000-et. Egyre többen élnek az NDK által nyújtott lehetőséggel, amely a rokoni, kulturális és kereskedelmi célú látogatások megkönnyítésével is a két Németország közeledésének és fokozatos egyesítésének a választási felhívásban szintén kitűzött céljait szolgálja. Vajda Gábor hogy visszatérjünk Algírba és közvetlenül beszámoljunk az elnöknek.« A Maghreb arab hírügynökség szerint a fegyverszüneti tárgyalások megszakadtak. Ezzel szemben Guedira marokkói királyi kabinetfőnök úgy nyilatkozott, hogy tudomása szerint csak a tárgyalások felfüggesztéséről van szó, a feleknek időre van szükségük a kormányukkal folytatandó konzultációhoz. A harc tovább folyik. Változatlanul folyik a harc Algéria és Marokkó határán Az algíri rádió különtudó Az algériai különmegbízottak Algéria rabatt nagykövete kíséretében különrepülőgéppel visszaérkeztek Algírba. Jazid, a megbízottak egyike megérkezésekor kijelentette: »Megbízatásunk békemisszió vette a harcok megszüntetését célzó algériai—marokkói párbeszéd keretében. Sajnálattal kell közölnöm, nem tudtuk megteremteni a helyzet megoldásához szükséges feltételeket. Szükségesnek látták, sírója a harci övezetben tett szemleútjáról visszatérve közölte, hogy az algériai csapatok csaknem tízszeres túlerővel szemben küzdenek. Több támadás visszaverése után Tirdjoubból körülbelül 15 kilométerrel visszavonultak, hogy teljes erővel tarthassák Hassi Beidát és térségét. A marokkói csapatokat a légierő, páncélkocsik és tankok támogatják, de ennek ellenére említett térségben további előnyomulást nem hajthattak végre. Román-nyugatnémet megállapodás kereskedelmi képviseletek cseréjére A Román Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttségei közötti tárgyalások eredményeként október 17-én Bukarestben jegyzőkönyvet írtak alá kereskedelmi képviseletek kölcsönös létesítéséről. A jegyzőkönyv leszögezi, hogy a képviseletek a két ország közötti kereskedelmi és fizetési egyezmények végrehajtásával kapcsolatban fejtik majd ki tevékenységüket. Radványi János, a washingtoni magyar követség vezetője csütörtökön este koktélt adott a magyar mezőgazdasági küldöttség tiszteletére, amely Hont Jánosnak, a földművelésügyi miniszter első helyettesének vezetésével az Egyesült Államokban tartózkodik. Walter Lippman neves amerikai újságíró csütörtök este Budapestről háromnapos látogatásra Lengyelországba érkezett. 5