Népszava, 1963. december (91. évfolyam, 281–305. szám)

1963-12-03 / 282. szám

# /-------------------------------­ Ma : Mit mond a § (A 2. oldalon) 's______________________/ Világ proletárjai, egyesüljetek ! • A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 91. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR 1963. DECEMBER 3. KEDD Egymásra hatni, jóra szoktatni »VANNAK MAGUNKKAL HOZOTT KÉPESSÉ- 1­­GEINK, de fejlődésünket egy nagy világ ezer­­ behatásának köszönjük« — írja Goethe. És Si- 77 ■ men György lakatos, aki Nyírmeggyesről ke­rült a Csepeli Vasművekhez, most századunk világ­­irodalmával, Gorkijjal, Berwittel, Hemingway-vel és Dürrenmattal ismerkedik. Mi szüksége van egy lakatosnak Hemingwayre? Talán ha elolvasta az öreg halász esetét, jobban ka­lapálja a vasat? És miért járnak lakatosok, hegesz­tők, martinászok olyan előadásokra, ahol a család­­védelem időszerű kérdéseiről, az erkölcsről, a világ­­történelemről, biológiáról, fizikáról hallhatnak? Az országnak nemcsak részfeladatokat végre­hajtó, hanem a termelés folyamatát áttekintő, az üzemi, sőt népgazdasági összefüggéseket is felismerő, az új ismeretekkel, művészi alkotásokkal a lehetősé­gekhez képest lépést tartó munkásokra van szük­sége. Ha Simon György lakatos érdeklődését a mun­kásakadémián sikerült egy kis »kóstolóval« felkel­teni az irodalom iránt, ha ránéz arra, mit és ho­gyan érdemes olvasni — élete, világa, munkája egy­aránt gazdagabb lesz. Azért, mert választ kap sokféle miértre, megismeri az élet összefüggéseit, megtalálja köztük a maga és munkája helyét. Egy művelt em­ber gyümölcsöztetni tudja »magával hozott képessé­geit« szakmájában, magán- és közösségi életében egyaránt. A MUNKÁSAKADÉMIÁK fontos helyet foglalnak­­ el az ismeretterjesztésben. Nem helyettesítik, n­ nem pótolják a szakmai képzést, az általános­­­­ vagy középiskolát, de a hallgatót arra ösztönzik, hogy érdeklődésének, képességeinek megfelelően ne elégedjék meg önmagával. A színes, izgalmas, jól megválasztott előadások nyugtalanná, többet aka­­róbbá teszik azt­ a munkást, aki mindennapjait ad­dig csak műhelye és otthona között élte. »Úgy vagyok vele, mintha most tanultam volna beszélni« — jelentette ki a Klement Gottwald-gyár egyik munkásakadémiai tagozatának hallgatója. »Ko­pogtatom, forgatom a szavakat, egyszerre rájöttem, hogy mennyi mondanivalóm van.« Aki elszánd magát, nem áll meg félúton. A munkásakadémia,a előadásait tárlat- vagy színházláto­gatás, olvasás, további módszeres tanulás követi. Színt, a megszokottnál több értelmet nyer az eddig végzett munka, amely most már szorosan­ összefügg a tapasztalt, tanult és megkedvelt dolgokkal. Tavaly a munkásakadémiákon mintegy 1200 ta­gozat működött és a résztvevők szám­a meghaladta a százezret. Az idén október—november hónapokban kezdődött a tanulás. Annyit máris meg lehet állapí­tani, hogy az akadémiák számában esetleg lehet csökkenés, de a tagozatok száma mindenképpen emelkedett. Bővült ugyanis az előadássorozatok téma­köre, s az üzem termelési, műszaki feladatainak vég­rehajtását támogató és a szocialista életmód, a kö­zösségi erkölcs kialakítását serkentő tagozatokon túl újdonságnak számítanak az idén az iskolába járó dolgozók tanulmányi munkáját segítő különleges ta­gozatok. E E­GYES HELYEKEN azonban előfordul, hogy a­­­ hallgatóság nagy része év közben lemorzsolódik.­­ Az Ózdi Kohászati Művekben a szakszervezeti * aktívahálózatot vonták be a lemorzsolódás elleni küzdelembe. A műhelybizottságok tagjai, a bizalmiak beszélgetnek a dolgozókkal, ösztönzik őket, hogy a következő előadásokon már jelenjenek meg. A lemor­zsolódás ellen azonban más módszerekkel biztosabb eredményt lehet elérni. Elsősorban megfelelő körültekintéssel kell kivá­logatni az egyes tagozatok hallgatóságát, mert a kü­lönböző felkészültségű és érdeklődésű emberek je­lenléte zavarja a munkát. Zavarólag hat az is, hogy egyes üzemekben nem tisztázták kellően a munkás­­akadémiák és az államilag szervezett szakképzés kapcsolatát. Hiba, ha rosszul koordinálják az oktató és ismeretterjesztő tevékenységet, s az akadémiát a tervektől, termelési problémáktól függetlenül szer­vezik. A program színes szemléltetése, az ismeretter­jesztés különböző formáinak bátor alkalmazása kelti fel igazán az érdeklődést az előadások iránt. Az Egyesült Izzóban a munkásakadémia a dol­gozók önművelésénél a kalauz, a segítő szerepét vál­lalta. Az előadók neves pedagógusok, tudományos kutatók, főiskolai, egyetemi tanárok, a műszaki tago­zatokon pedig a gyár és a kutatóintézetek elismert szaktekintélyei. Az előadásokat — ahol a téma en­gedi — filmvetítés, esetleg zene, vagy vendégművé­szek közreműködése teszi a tanuláson felül szórako­zássá is. A gyár dolgozói ilyen körülmények között örömmel, felszabadultan járnak a munkásakadé­miára.­­ * TÁRSAS ÉLET tapasztalatai teszik az emberek­­ két képessé arra, hogy egymásra hassanak, egy­ik mást meggyőzzék, jóra szoktassák.« Ez a véle- szl­ménye az egyik munkásakadémia előadójának, dr. Radnai Bélának. Szavait a valóság igazolja: a kö­zösségi élet hozta létre az akadémiákat, amelyek élesztő szerepet játszanak a világ megismerésének folyamatában. A képzett munkások magasabbrendű munkára képesek. Ezért fontos, hogy a munkás aka­démiák — a maguk lehetőségeivel — minél több dol­gozó kezébe adják a műveltség hatalmát. Győri Illés György A Béke-világtanács ülésszakának résztvevői hitet tettek az atomcsend-szerződés mellett Dr. Siti Endre felszólalása Hétfőn volt az utolsó tanácskozási napja a Bé­­ke-világtanács varsói ülésszakának. A délutáni ülés a­­ bi­zottságok jelentéstételével kezdődött. Az 1. számú bizottság jelentése szerint a béke­­világmozgalomnak fokoz­nia kell erőfeszítését az atomfegyver-kísérletek tel­jes eltiltásáért, az általá­nos és teljes leszerelésért, az atommentes övezetek megvalósításáért. A bi­zottság »európai bizton­sági« konferenciát előké­szítő albizottságában ha­tározatot hoztak a konfe­rencia jövő évi összehívá­sára. A bizottság ajánlja Pauling Nobel-díjas tudós üdvözlését, valamint fel­hívás kibocsátását min­denkihez, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a teljes és általános leszerelés megvalósításáért. A jelentést a bizottság tagjainak többsége elfo­gadta. Ellene csak a Kí­nai Népköztársaság, a Koreai NDK, a Vietnami Demokratikus Köztársa­ság és néhány japán kül­dött szavazott. A plénum a jelentést egyhangúlag tudomásul vette. Malviya fundia) a nem­zetközi gazdasági-, tudo­mányos-­és, kulturális bi­zottság­­ jelentését, ismer­tette. Közölte, hogy a bi­zottság jelentését csak a kínai és a japán küldöt­tek nem hagyták jóvá. Ezután a Béke-világta­­nács jóváhagyta a béke­­mozgalomért életüket ál­dozó békeharcosok kitün­tetésére szolgáló Lambra­­kisz aranyérem megala­pítását, amelyet első­­íz­ben Lambrakisz özvegyé­nek és Manolisz Glezosz­­nak nyújtottak át. A BVT plenáris ülésén ezután ellenvélemény nél­kül fogadták el — de a­ bizottságokban elhangzó ellenvéleményt tükröző — II. és IV. bizottsági je­lentést is. A Béke-világtanács va­sárnapi varsói plenáris tanácskozásán, a békés együttélés, a nemzetközi feszültség enyhülése kér­déseinek fejtegetése köz­ben a szónokok szinte ki­vétel nélkül aláhúzták a moszkvai atomcsend­­egyezmény rendkívüli je­lentőségét. A­­vasárnap délelőtti ülésen bebizonyosodott, hogy a békeharcosok túl­nyomó többsége harcolni akar a világbékéért, he­lyesli a moszkvai szerző­dést. A vasárnap délelőtti plenáris ülésen felszólalt többek között dr. Sík Endre, a BVT-n részt vevő­­ magyar­ küldöttség vezetője. Bevezetőben cáfolta az olyanféle állításokat, hogy a moszkvai atomcsend­egyezmény megkötése nö­veli a háborús veszélyt és az amerikai imperia­listák célját szolgálja. Az egyezmény megkötéséig az amerikai imperialis­táknak szabad kezük volt a légköri, kozmikus és víz alatti atomfegyver­­kísérletek folytatásában is. A légköri kísérletek százmilliók életét veszé­lyeztették. Ezeknek be­szüntetése nagy ered­ménynek tekinthető. Nem azok az utópisták — emelte fel szavát dr. Sík Endre —, akik hisz­nek a békés együttélés le­hetőségében, hanem azok, akik még nem értették meg ennek szükségessé­gét. A továbbiakban Sik Endre visszautasította az olyan állításokat, amelyek szerint »egyesek« meg akarják győzni a függet­lenségükért harcoló népe­ket, hogy hagyjanak fel a szabadságharcot foly­tató fegyveres küzdelem­mel. Visszautasította azoknak vádjait is, akik a BVT-t a népek becsa­pásával vádolják, mond­ván: feladta a békéért való harcot, mert ma­gáévá tette a tárgyalások elvét. Dr. Sik Endre felszó­lalása általános tetszést aratott. Sok afrikai, és ázsiai küldött melegen gratulált a magyar kül­döttség vezetőjének. . Tiszteletet és megbecsülést érdemelnek (Riport a 2. oldalon) Megkezdődött a szervezett pályaválasztási tanácsadás (Tudósítás a 3. oldalon) Kádár János fogadta N. Sz. Patolicsevet Kádár János, a forra­dalmi munkás-paraszt kormány elnöke az 1964— 65. évi, először két évre szóló magyar—szovjet árucsere-forgalmi megálla­podás aláírása alkalmá­ból, hétfőn fogadta N. Sz. Patolicsev szovjet kül­kereskedelmi minisztert, és a szovjet delegáció né­hány tagját. A szívélyes és baráti megbeszélésen részt vett Fock Jenő, a kormány elnökhelyettese, Incze Jenő külkereske­delmi miniszter, valamint G. A. Gyenyiszov, a Szov­jetunió budapesti nagy­követe. Kádár János és N. Sz. Patolicsev a most aláírt megállapodás főbb kérdésein kívül eszmecse­rét folytatott a magyar­­szovjet gazdasági együtt­működés további felada­tairól. G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió budapesti nagykövete és N. E. Pro­­sunyin, a Szovjetunió ma­gyarországi kereskedelmi képviselője hétfőn este fo­gadást adót az N. Sz. Pa­tolicsev külkereskedelmi miniszter vezetésével ha­zánkban tartózkodó szov­jet gazdasági delegáció tiszteletére. A fogadáson részt vett Incze Jenő külkereskedel­­mi miniszter, Némely Bé­la, a Külügyminisztérium 1-es számú politikai osztá­lyának vezetője, valamint a Külkereskedelmi Mi-­ nisztérium, az Országos Tervhivatal és a Pénzügy­minisztérium több vezető beosztású munkatársa, to­vábbá néhány gyárunk vezetője. (MTI) Mérsékelt erejű földrengés Sopronban és környékén Bécstől 25 kilométerre volt a rengés fészke Hétfőn reggel 7 óra 51 perckor megrengett a föld Sopronban és környékén. A lakásokban kinyíltak az ajtók, a csillárok lengeni kezdtek, az edények csö­römpöltek. A rengés kü­lönösen a bécsi dombon, Sopronbánfalván és Brennbergbányán volt erős. Egy ház fala meg­repedt.. Más anyagi kárról eddig nem érkezett jelen­tés. • A 4-es erősségű, vagy mérsékeltnek nevezett földrengést a házakban sokan, az utcákon kevesen észlelték. Délelőtt 1­1 óra­kor az ELTE sopronbán­­falvi földrengésjelző állo­másának műszerei úgyné­­zet utórengést rögzítettek. Ezt azonban a lakosság már nem észlelte. A bécsi rádió a rengés után 9 perccel közölte, hogy az osztrák fővárost földrengés rázta meg. Ugyanez volt észlelhető Kismartonban, Wiener, Neustadtban és Ebenfurt­­ban, továbbá más helysé­gekben is. Egy későbbi rá­diójelentés arról számolt be, hogy a földrengés fész­ke Bécstől keletre, mint­­egy­­25 kilométernyire volt. A bécsi híradás ki­sebb anyagi károkról szá­molt be. (MTI) Új televízió- és rádióadók építését kezdik 1964-ben 90 méteres betontorony Tokajban — Távvezérelt nemzetközi mikrohullámú lánc — Tíz hónap alatt 112 500 televízió-készüléket vásároltak A posta és az ipar szakemberei ezekben a hetekben tárgyalnak az ország rádió- és televí­zióhálózatának fejleszté­séről. A jelenlegi középhullá­mú rádióadók műsorait ugyanis az ország egyes részein nem lehet meg­felelő minőséggel venni. Bár­ a különböző hullám­hosszakat az UIT, az erre hivatott nemzetközi szer­vezet, elosztotta az egyes ország­ között, mégis előfordul, hogy azonos hullámhosszakon több adót üzemeltetnek egy­­időben. A hazai adók vé­telénél is zavart okoz az, hogy azonos hullámhosz­­szon más adóállomások is dolgoznak. A Petőfi adó hullámhosszán például három nagy teljesítmé­nyű és több kisebb adó­állomás dolgozik külföl­dön. Egy legutóbbi nem­zetközi statisztika szerint csak Európában a közép­hullámon közel 1000 adó­állomás sugároz műsort. A panaszok alapján a posta szakemberei kidol­gozták a terveket az adá­sok minőségének javítá­sára. A lakihegyi adó újjá­építése 1964-ben kezdő­dik. A 15 éve üzembe­helyezett 135 kilowattos adó mellett két 150 kilo­­wattos adót emelnek, amelyek majd együtt is üzemeltethetők, s így a Kossuth Rádió műsorát 300 kilowattos teljesít­ménnyel is sugározhatják. A Petőfi Rádió műsorát 3 nagy középhullámú adó­állomás sugározza majd, Balatonszabadin és Szol­nokon 135—135 kilowat­tos, Budapesten 20 kilo­wattos teljesítménnyel. Mind többet foglalkoznak az országos URH-hálózat kiépítésével, mely meg­oldaná a Petőfi és a Kos­suth Rádió műsorának teljes besugárzását, vala­mint lehetővé tenné ki­tűnő minőségű zenei mű­sor vételét. Jelenleg há­rom ilyen adóállomás mű­ködik az országban, Bu­dapesten, Miskolcon és Pécsett. A teljes hálózat terveit most készítik, a munkálatokat 1965-ben kezdik. A televíziós adóhálózat építését 1957-ben kezdték meg, azóta részben társa­dalmi és helyi segítségek­kel tíz adóállomás épült, amelyek az ország terü­letének 80 százalékán le­­televízió műsorának véte­lét. Jelenleg három­ nagy­adó dolgozik az ország­ban, a budapesti, a szen­tesi és a kabhegyi. Jövő­re megkezdődik a negye­dik, a tokaji 20 kilowattos magyar gyártmányú adó szerelése is, s ezzel 1964- ben befejezik a gerinc­hálózat kiépítését. A to­kaji adó csaknem 90 mé­teres tornyánál­ építésé­nél — imgyár­­s/Abi'­dri'­Ioqu­ alapján — új meg­oldást alkalmaznak: a to­rony vasváz helyett be­tonból épül, s csak a su­gárzó rész lesz vasszer­kezet. A pécsi 1 kilowat­tos adóállomás helyén 5 kilowattos adó létesül, s Budapest is kap egy tar­talék adót, amely a nagyadó hibája esetén azonnal átveszi a műsor sugárzását. Jövőre fel­mérik, hogy melyek azok a helyek, ahol a hegyek árnyékoló hatása miatt a televíziós adások vétele nem kielégítő, s ezeken a pontokon is átjátszó­ adó­kat helyeznek üzembe a tervek szerint. Jelenleg a legtöbb szomszédos országból ideiglenes mikrohullámú láncokon vesszük át a külföldi műsorokat. Az ideiglenes mikrohullámú láncok helyett végleges berendezések felállítását tervezik, amelyek a prog­ram szerint felügyelet nélkül, ,,, Automatikusan távvezérléssel működnek majd. A posta szakembe­rei elmondották, hogy a tervek valóraváltás­ához az ipar fokozottabb segít­ségét kérik, jelenleg ugyanis a berendezéseket csak késve kapják meg, s ez hátráltatja a munká­latokat. Az első tíz hónap mér­lege a napokban készült el. Eszerint soha nem vá­sároltak Magyarországon annyi televízió-készülé­ket, mint ebben az idő­szakban: január 1-től ok­tóber 31-ig 325 000-ről 437 500-ra növekedett az előfizetők száma, tehát több mint 112 500 tv-t adott el a kereskedelem. 1958-ban 16 038 előfizető volt az országban. Arra számítanak, hogy az év utolsó két hónapjában, novemberben és decem­berben még 20 000-rel lesz több a készüléktulajdono­sok száma. A rádióelőfi­zetők száma pedig lassan 2 460 000 lesz. (moldován) Ünnepség a Közlekedési Klubban Hétfő délután a Közle­kedési Klubban a Közle­kedési és Szállítási Dolgo­zóik Szakszervezetének központi vezetősége ju­bileumi ünnepségeit ren­dezett a 25, 40, és 50 éves szakszervezeti tag­sággal rendelkező szerve­zett dolgozók tiszteletére. Joh­n Steinbeck Nobel-díjas amerikai író feleségével együtt hétfőn a Kulturális Kapcsolatok Intézetének vendégeként néhány napos látogatásra Magyarországra érkezett. ULTI) Japán filmbemutató Hétfőn este a margit­szigeti Nagyszállóban filmbemutatóval egybekö­tött fogadást adott Ken­­ichiro Yoshida budapesti japán követ. A bemutatón megjelent Naményi Géza, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hivatalának vezetője, va­lamint kulturális és gaz­dasági életünk több más képviselője. A tetszéssel fogadott filmbemutató ba­­ráti légkörben zajlott le. Magyar rövidfilm-siker Tours-ban Vasárnap hirdették ki a franciaországi Tours­­ban­­ megrendezett nem­zetközi rövid­fimfesztivál eredményét. A nagy­díjat és a vele járó szobrot Szabó István: Te című alkotása nyerte. Vízgazdálkodási keretterv A Magyar Tudományos Akadémia legutóbbi el­nökségi ülésén megvitat­ták az országos vízgazdál­kodási kerettervet, ame­lyet az Akadémia külön­bizottsága vizsgált meg, Mosonyi Emil, az Akadé­mia levelező tagja vezeté­sével. Az ülésen részt vett Dégen Imre, az Or­szágos Vízügyi Főigazga­tóság vezetője is. Az el­nökség a tervet, melyet a gyakorlati szakemberek munkája után tudomá­nyos szempontból is ellen­őriztek, elfogadta. Az ülé­sen az öntözéssel össze­függő kutatások helyzetét és a kutatások irányát is megvitatták.

Next