Népszava, 1964. február (92. évfolyam, 26–50. szám)
1964-02-01 / 26. szám
Mlég proletárjai, egyesüljetek 2 ZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 92. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR 1964. FEBRUÁR 1. SZOMBAT Az országgyűlés folytatta a költségvetés vitáját Az országgyűlés pénteki ülésén folytatta az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülésen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Focst Jenő, Gáspár Sándor, Kállevezetőül a kormány nevében köszönetet mondott a képviselőknek a kritikában, véleményekben, és javaslatokban a legutóbbi ülésszakon megnyilvánult segítségéért. — Szocialista társadalmi rendünk alapvető célja — folytatta —, hogy az emberek jobban, boldogabban, kulturáltabban éljenek, mint a kapitalizmusban. Következetesen harcolunk e cél eléréséért. Nem értünk egyet azokkal, akik a szocialista társadalmi rendszerben élő népek életszínvonalának emelkedésétől a forradalom távlatait féltik, sem azokkal, akik attól a forradalmi tudat elhomályosodását várják. Nem, éppen ellenkezőleg, mi azt tartjuk, hogy minél többet teszünk népünk életének további javításáért, annál jobban szolgáljuk a szocializmus eszméinek világméretű térhódítását is. — Gazdaságpolitikánk egyik fő alapelve, hogy a termelés növekedésével párhuzamosan, folyamatosan emelkedjék népünk életszínvonala. 1956. november 4-e óta következetesen érvényesítjük ezt azt elvet. Újra tisztává tettük az 1947—1948-as évek forradalmai jelszavát: »Tiéd az ország, magadnak építed.« — Népünk életszínvonala az elmúlt esztendőben a lehetőségekhez mérten tovább növekedett — állapította meg az adatok alapján, majd rámutatott: — A magyar nép jelenlegi életkörülményeit öszsze sem lehet hasonlítani azzal, amilyen a Horthyrendszer idején volt. Nyugodtan állíthatjuk, száműztük a nyomort, népünk túlnyomó többsége szilárd, biztosított szolid életkörülmények között él, s tudja, hogy amilyen becsülettel dolgozik tovább, helyzete a jövőben olyan mértékben javul. — Népünk életszínvonalát, természetesen még nem hasonlíthatjuk a nyugati országok ama kivételezett rétegeinek életnívójához, amelyek — ilyen vagy olyan formában — részesei a kapitalista és gyarmati kizsákmányolásnak, vagy abból hozadékot kapnak. De már most vállaljuk az összehasonlítást a kapitalista országok nagy többsége alapvető munkás- és paraszttömegeinek életmódjával, mert ez az egybevetés a mi népünk jobb életét, bizonyítja. Erről egyébként jó néhány, nálunk járt nyugati újságíró cikke is Jai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, s a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese szólalt fel tanúskodik. E téren vannak saját tapasztalataink is. Az elmúlt esztendőben csaknem 600 ezer állampolgárunk járt más országokban, s közülük több mint 100 ezer fordult meg az európai kapitalista államok földjén. Rendszerünk ottani ellenségei nagy reményeket fűztek a turisztika ilyen mértékű kiterjesztéséhez, mert arra gondoltak, hogy az úgynevezett »szabad világ« tömegével csábítja disszidálásra a Magyar Népköztársaság állampolgárait. — Egynéhány esettel elEzután emlékeztetett az elmúlt tél mostoha időjárására és az azzal járt nehézségekre, majd így folytatta: — Az idei tél eddig még a tavalyinál is hidegebb, az ország és a főváros ellátása mégis jobb, mint tavaly: folyamatos a termelés és a főbb termékek szállítása. Az iskolákban nem kellett, s nem is kell szénszünetet elrendelni. Sok helyen vannak ugyan átmeneti nehézségek, de mindent egybevéve azt mondhatjuk: az idén jobban felkészültünk a télre, s már eddig is bebizonyítottuk, hogy gondos, alapos, előrelátó munkával elviselhetőbbé lehet termi a nagy hideget is. A jobb munka lehetőségei még az elmaradásai miatt legtöbbet emelegetett iparágban, az építőiparban is adva vannak. Ezzel kapcsolatban méltatta a Dunai Cement- és Mészmű építőit, akik a többi munkahelyekkel azonos körülmények közt végeztek kimagasló, példamutató munkát. A munka termelékenységének növekedésével kapcsolatban hangsúlyozta az üzemek vezetőinek és politikai munkásainak feladatait, majd kiemelte: a műszaki fejlődés egész szocialista építőmunkánk gyorsításának kulcskérdésévé vált. A költségvetés a műszaki fejlesztési alapra 2 és félmilliárd forintot fordít — ez a tavalyinál 13 százalékkal több. A Tudományos és Felsőoktatási Tanács segítségével a kormány behatóbban foglalkozik a tudományos kutatások fejlesztésével az e célra fordított összegek évről évre növekednek. Mind a műszaki fejlesztésben, mind a tudomátekintve , keserű csalódás érte őket. A világjáró magyarok elismeréssel adóztak Olaszország műemlékeinek, megnézték Párizs fényeit, megállapították, hogy látnivaló van elég a ködös Albionban is, de dolgozni és élni jobb itthon, a szocialista Magyarországon. Számunkra az elért eredmények azonban nem a végcélt jelentik. Népünk életszínvonalának további emelése csupán rajtunk múlik, egyedül a mi munkánktól, terveink pontos, lelkiismeretes végrehajtásától függ.nyos kutatásban feltétlenül szükség van a rendelkezésre álló szellemi kapacitás és ezzel együtt az anyagi erők jobb, összpontosítottabb felhasználására. — ötéves tervünk első három évének eredményei elsősorban annak köszönhetők, hogy a bányákban, a gyárakban, az üzemekben, a közlekedésben, a szállításban dolgozó munkások zöme mindig híven teljesítette kötelességét, s kész volt áldozatot is vállalni a nem várt nehézségek leküzdéséért. De szólni kell arról is, hogy csaknem minden gyárban, üzemben, hivatalban vannak olyanok is, akiket nem fűt az ügyünk iránti lelkesedés tüze. A munkásosztály legjobbjaitól azt is kérjük, hogy példájukkal és ha kell, jó szóval is, serkentsék jobb munkára a hanyagokat. A szocializmus vívmányait mindnyájan élvezzük, dolgozzunk is érettük mindnyájan — ki-ki ereje és képessége szerint, de azonos szívvel és lelkesedéssel! Az idén a mezőgazdasági termelés a terv szerint 5 százalékkal növekedik. Ez reális célkitűzés, amely mezőgazdaságunk jelenlegi anyagi-technikai színvonalával, munkaerőhelyzetével, s bizonyos fokig az időjárás esetlegességével is számol. Mezőgazdaságunk ez évben is több gépet és vegyianyagot kap és a belterjesség irányában fejlődik. A tudomány és a technika a szocialista nagyüzemi gazdálkodás viszonyai között széles fronton tör előre a mezőgazdaságban is, megkönnyíti és megváltoztatja a paraszti munkát — de természetesen nem teszi azt nélkülözhetővé! — állapította meg, s ezzel kapcsolatban hangoztatta, hogy máris meg kell kezdeni a tavaszi munkák előkészítését. — Az idei népgazdasági terv, a szocialista szektor beruházásaira 46 milliárd forintot irányoz elő. Az új létesítmények gyorsabb üzembehelyezésének alapvető eszköze a beruházások koncentrálása. Beruházási politikánk legfontosabb célja, hogy a folyamatban levő létesítményeket gyorsan befejezzék és üzembe helyezzék. Gazdasági,.., életünkben egyre növekvő, a jelentősége a Kölcsönös Gazdasági Segítség tanácsába tömörült államok között egyre jobban elmélyülő nemzetközi munkamegosztásnak. Az előadó részletesen felsorolta a KGST keretében végrehajtott beruházásokat és megkötött megállapodásokat, majd megállapította, hogy a KGST- ben tömörülő országok sikeres kooperációja két úton halad előre: valamennyi ország közös megállapodásával, továbbá az érdekelt országok közötti két- vagy több oldalú megállapodásokkal. Mindkét út azonos célhoz, az együttműködés elmélyítéséhez, a szocialista nemzetközi munkamegosztásból fakadó előnyök teljesebb, jobb kihasználásához vezet. Az ilyen együttműködés elmélyítése a legfontosabb eszköz arra is, hogy a szocialista országok népgazdaságainak színvonala a fejlődés során kiegyenlítődjék — mégpedig a legfejlettebb ország színvonalán. A szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyös nemzeti érdekeink szempontjából, elősegíti iparunk és egész népgazdaságunk fejlődését. Már a nyugati hírharsonák is rájöttek: hatástalanul pufogtatják frázisaikat arról, hogy a KGST miatt nemzeti iparunk háttérbe szorul. Kénytelenek voltak frontot változtatni, s ma már nem az együttműködést, a munkamegosztást támadják, hanem éppen ellenkezőleg, a lassúságot vetik a KGST szemére. Szembeállítják ezzel azt, hogy a Közös Piacban az együttműködés jobban és gyorsabban fejlődik. »Jóakaróinkat« arra kérjük, ne fájjon a fejük a mi együttműködésünkért. Ezeknek a tollforgatóknak — ha akarnának — volna mit írniuk a Közös Piac tagállamainak olykor viharos összeütközéseiről! A szocialista országok gazdasági együttműködése él, virul és egyre gyorsabb ütemben fejlődik! Költségvetésünk közel 2 milliárd forinttal többet, mintegy 27 milliárd forintot fordít egészségügyi, szociális és kulturális kiadásokra. Ez a költségvetésnek csaknem 29 százaléka. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy az Egyesült Államok költségvetése 98 milliárd dollárjából 54 milliárd a közvetlen katonai kiadások összege, tehát minden dollárból 62 cent jut hadikiadásokra , egészségügyi és szociális kiadásokra pedig csak 6 cent Kállai Gyula beszéde A műszaki fejlődés építőmunkánk gyorsítasának kulcskérdése Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese beszédét mondja (MTI Foto — Fényes Tamás felvétele) Kádár János képviselőnőkkel a Parlament folyosóján (MTI Foto — Fényes Tamás felvétele) Megérlelődnek a feltételek a középiskola általánossá tételére — A mi idei költségvetésünk — folytatta — javítja a megnövekedett egészségügyi és szociális igények ellátását és tovább növeli iskoláztatási lehetőségeinket. Az iskolatörvény végrehajtásáról szólva kiemelte: különösen szembeötlő az a nagy fejlődés, amelyet az utóbbi néhány évben a középfokú iskoláztatásban elértünk. Míg például az 1960—61-es tanévben, ötéves tervünk első esztendejében 155 ezren tanultak középiskolában, ebben a tanévben már 210 ezer a nappali tagozaton tanuló középiskolások száma. Ez azt mutatja, hogy lassan, de biztosan megérlelődnek a feltételek ahhoz, hogy általánossá tegyük a középiskolát. Az iskolareform központi gondolata: a munkára nevelés, a munkaoktatás bevezetése az iskolákba az egész társadalom osztatlan elismerésével találkozott. A középfokú szocialista munkaiskola alapvető típusának a szakközépiskolát tekintjük és ezt tartjuk a jövő általánossá váló középiskolájának. Jelenleg azonban még jóval kevesebb szakközépiskolánk van, mint amennyit a társadalom már is igényel. Ezután arra emlékeztetett, hogy a származás szerinti megkülönböztetés megszüntetésekor sokan azt hitték, hogy ez a döntés veszélyes, háttérbe szorítja a munkás- és parasztfiatalokat az egyetemeken és főiskolákon. — Nos, mit mutatnak a tények?" Az idei tanévben nem volt semmiféle előírás, hogy az első évfolyamok hallgatóinak hány százaléka legyen munkás vagy paraszti származású. Csak azt kértük: olyanokat vegyenek fel, akik a szocialista társadalmi rend hívei és rátermettek a választott szakma elsajátítására. Az idei tanévre az egyetemekre és egyetemi jellegű főiskolák nappali tagozatára mintegy 14 ezer hallgatót vettek fel; 44 százalékuk fizikai munkát végző szülők gyermeke. Ez azt igazolja, hogy a munkásosztály és a parasztság gyermekei jórészt leküzdötték azt a műveltségbeli hátrányt, amely az értelmiségi, kispolgári és más foglalkozású szülők gyermekeivel szemben korábban megvolt — Államunk változatlanul nagy gondot fordít jól felkészült, kommunista szemléletű szakemberek képzésére — mondotta Kállai Gyula, szólt az egyetemek, főiskolák további bővítéséről, majd rámutatott:, — A szakemberek képzésében már túlhaladtuk a legtöbb fejlett tőkésországot, elértük a világszínvonalat. Nálunk ezer lakosra 8 egyetemi hallgató jut és ez azt jelenti, hogy hazánk a nemzetközi összehasonlításban az első öt ország között foglal helyet. — Az a fölény, amelyet a tőkésországok felett a szakemberképzésben kivívtunk és kivívunk, akkor lesz még nagyobb hatóerő a két rendszer békés gazdasági versenyében, ha a szakembereket a termelésben, a termelés irányításában, a műszaki fejlesztésben, a kutatásban, a kísérletezésben — mindenütt a szakképzettségüknek és rátermettségüknek legjobban megfelelő munkakörben foglalkoztatják. Hazánk kivívott nemzetközi tekintélye egyre hatékonyabban segíti a béke és a haladás erőit . A tavalyihoz viszonyítva növekedett költségvetésünknek az az összege is, amelyet népköztársaságunk külpolitikai feladatainak ellátására fordítunk. Ez az indokolt növekedés abból ered, hogy tovább bővültek hazánk kapcsolatai a világ országaival. Az elmúlt két esztendőben hat újabb országgal létesítettünk diplomáciai kapcsolatot. Ma már a világ 60 államával állunk diplomáciai kapcsolatban. Csaknem 100 országgal rendszeresen kereskedünk. Szilárd belső helyzetűnk, a békés egymás mellett élés elveit megvalósító aktív külpolitikánk eredményeként hazánk nemzetközi tekintélye az utóbbi esztendőben tovább növekedett. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének tizennyolcadik közgyűlésén nem került napirendre, elhalt az úgynevezett »magyar kérdés«. Hét éve folytatott töretlen és világos bel- és külpolitikánknak jelentős nemzetközi sikere ez. Elmúlt, s úgy gondoljuk, örökre elmúlt az az idő, amikor a Magyar Népköztársaság nevét a reakciós erők a hidegháborús uszításban a haladással szemben fegyverként használhatták. Hazánk belső viszonyai, külpolitikája, kivívott nemzetközi tekintélye egyre hatékonyabban segítik a béke és haladás erőit világszerte. Figyelemre méltó tény az is, hogy a nyugati országok, közöttük az Északatlanti Szerződés egyes tagállamainak kezdeményezésére az utóbbi hónapokban néhány diplomáciai képviseletünk szintje emelkedett. Külképviseleteinket a magyar-görög, magyarsvájci, magyar—angol, magyar—francia, magyar —belga, magyar—svéd viszonylatban kölcsönösen nagykövetségi szintre emeltük. Külpolitikánkban változatlanul arra törekszünk, hogy tovább erősítsük annak a testvéri barátságnak a szálait, amely hazánkat a szocialista világrendszer országaihoz és elsősorban a Szovjetunióhoz fűzik. Dolgozunk azon, hogy még jobb, barátibb viszonyt teremtsünk a Magyar Népköztársaság és a gyarmati rabságból felszabadult államok között Korrekt, jó viszonyban akarunk élni a kapitalista társadalmi berendezkedésű államokkal is. Azokkal az országokkal, amelyekkel még rendezetlen