Népszava, 1964. február (92. évfolyam, 26–50. szám)
1964-02-01 / 26. szám
ügyeink vannak, hajlandók vagyunk az egyenjogúság és a kölcsönös megértés szellemében tárgyalásokat folytatni. Változatlanul valljuk: a szocialista Magyarország és a semleges Ausztria, mint két szomszédos állam, példát mutathatna a Világnak a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésében, a kölcsönösen előnyös, gyümölcsöző gazdasági, kulturális és politikai kapcsolatok fejlesztésében. Úgy gondoljuk, hogy ennek elérésére államközi kapcsolatainkat ma már magasabb érintkezési formákkal kell helyettesíteni. Úgy ítéljük meg, elérkezett az idő arra is, hogy további kölcsönös lépések történjenek a Magyar Népköztársaság és az Egyesült Államok közötti viszony javítására. Megérett a helyzet arra, hogy a két állam viszonyát zavaró, ma még vitás kérdésekről hivatalos tárgyalások kezdődjenek. Ezután a nemzetközi helyzetről szólva hangsúlyozta, hogy az valamelyest enyhült, annak ellenére, hogy a háború megszállottjai, a leghatalmasabb monopolista csoportok továbbra is folytatták hidegháborús tevékenységüket. — Javult a nemzetközi helyzet — mondotta —, erősbödött A vitás hé tárgyalások útja — Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy léteznek még olyan befolyásos imperialista érdekkörök és csoportok, amelyeknek nem tetszik a nemzetközi helyzet enyhülése. Ezek a legdurvább provokációktól sem riadnak vissza, hogy a világ hajóját viharos, háborús veszélyekkel terhes tengereken tartsák. Ilyen provokatív merényletnek esett áldozatul az Egyesült Államok fiatal elnöke is. John Kennedy az Egyesült Államok elnöki székében természetesen az amerikai monopoltőke alapvető érdekeit védte, s az Egyesült Államok politikai céljait akarta megvalósítani. De felismerte, hogy a régi módszerekkel és eszközökkel az Egyesült Államok sem folytathatja politikáját, mert egy Világháború az Egyesült Államok pusztulását is maga után vonná. Ezért tett bizonyos lépéseket a vitás kérdések tárgyalások útján történő megoldása felé, s ez a békés egymás pisilett éles politikájának erősítése irányában hatott. Azok az ultrareakciós jobboldali körök, amelyek meggyilkolását megszervezték, e tettükkel is a nemzetközi helyzet élezésére törekedtek. Céljukat nem sikerült megvalósítaniuk, mert ezt egykönnyen nem teszi lehetővé a mai világhelyzet, amelyben az erőfölény, a béke, a szocialista világrend, a Szovjetunió oldalán van. Véleményünk szerint az Egyesült Államok népének érdekét is az szolgálná, ha az új elnök megfelelő realitással vonná le a következtetéseket a világ mai helyzetéből, amely parancsolólag írja elő a vitás kérdések tárgyalások útján történő rendezését. A béke erőinek gyarapodásában fontos szerepe van annak, hogy a szocialista Kuba nemzetközi helyzete megszilárdult és tekintélye megnövekedett. Amikor 1962 októberében az amerikai imperialisták által provokált karib-tengeri válságot a kubai kormány és a nép, együtt a Szovjetunióval és a világ haladó erőivel, a béke javára, a békés egymás mellett élés alapján oldotta meg voltak, akik azt gondolták, hogy a visszavonulás behódolás, sőt mi több, árulás. Nos, az azóta eltelt az a szellem, amely a vitás kérdéseket tárgyalások útján kívánja megoldani. E kedvező légkör megteremtésében döntő fontosságú lépés volt a moszkvai részleges atomcsend-egyezmény, amelyhez — egész népünk akaratát kifejezve — a Magyar Népköztársaság kormánya is csatlakozott. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének tizennyolcadik közgyűlése nyugodtabb légkörben zajlott le, a viták jórészt konstruktívak voltak. Ennek köszönhető, hogy a három nagyhatalom között elvi megállapodás született, hogy nem küldenek atomfegyverrel felszerelt mesterséges égitestet az űrbe. Ezeket a megállapodásokat úgy tekintjük, mint további kezdeti lépéseket a leszerelés irányába. Hasonlóképp üdvözöljük a tizennyolcadik közgyűlés határozatát, amely az egészséges világkereskedelem útjába álló akadályok elhárításának megtárgyalására nemzetközi konferenciát hívott egybe. Úgy véljük, ez is előmozdítja a népek közötti jobb megértést, segíti a kölcsönös előnyökön alapuló kereskedelmet, és ezáltal is csökkenti a háborús veszélyt. rdéseket in kell rendezni idő fényesen igazolja, hogy a karib-tengeri válság megoldása nem viszszavonulás, hanem lényegében előretörés volt, ami biztosította a békét, s ugyanakkor megszilárdította Kuba nemzetközi helyzetét is. Fidel Castro elvtárs moszkvai útja újabb bizonysága a fiatal Kubai Köztársaság szilárd belső és külső helyzetének. A forradalmi Kuba a szocializmus erős szigete a nyugati féltekén: függetlensége, népének szabadsága mellett ott áll a hatalmas Szovjetunió és a szocialista világrendszer, ez pedig legyőzhetetlen erő. Kuba megítélésében a józanabb szemlélet utat tör a kapitalista világban is. Több tőkésország fokozni óhajtja kereskedelmi kapcsolatait Kubával. Az Egyesült Államok által kikényszerített gazdasági blokádon Kuba kaput nyitott. Ez is bizonyítja, hogy az élet realitásai elől nem lehet kitérni. A jövőben minden bizonnyal egyre több tőkés állam tényként veszi tudomásul a szocialista Kuba létét és teremt vele kereskedelmi, gazdasági kapcsolatokat .■ A napokban a kínai Népköztársaság és a Francia Köztársaság közös közleményben bejelentették, hogy diplomáciai kapcsolatot létesítenek egymással. A Kínai Népköztársaság megalakulásától kezdve a nemzetközi politikai élet egyik legfontosabb tényezője. Elismerésével a Francia Köztársaság kormánya ésszerű lépést tett. A nemzetközi helyzetnek ez a fontos eseménye mutatja, hogy kezd töredezni az a realitásoktól elszakadt izolációs politika, amelyet a nyugati hatalmak a szocialista országok egy részével, közöttük a világ legnagyobb lélekszámú országával szemben hoszszú időn át folytattak. Örülünk a testvéri Kínai Népköztársaság nagy sikerének. — Meg vagyunk győződve, hogy közel van a Kínai Népköztársaság jogainak helyreállítása az Egyesült Nemzetek Szervezetében is. Változatlanul valljuk, hogy a világszervezet csonka marad és nem lehet a béke teljes értékű őre mindaddig, amíg nem foglalja el ott őt megillető helyét a Kínai Népköztársaság. — A Kínai Népköztársaság elismerése a Francia Köztársaság részéről, még élesebb fényben mutatja meg a mai nyugatnémet politika tarthatatlanságát a Német Demokratikus Köztársasággal szemben. — Walter Ulbricht elvtárs, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke, nemrégiben nagy fontosságú javaslatot tett a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjának: a két Németország mondjon le az atomfegyverek gyártásáról, beszerzéséről és tiltsa meg, hogy területén ilyeneket állomásozhassanak. A kancellár a javaslatokat még csak át sem vette. Világos tehát: Adenauer ment, de a leglényegesebb kérdésben a nyugatnémet kormány továbbra is a realitásoktól elszakadt politikát folytat, amikor nem akar tudomást venni a szomszédságában levő, biztatóan fejlődő, erős, szuverén államról, a Német Demokratikus Köztársaságról, amelynek nemzetközi pozíciói erősödnek. A Német Demokratikus Köztársaság létéről, erejéről, fejlődéséről tudomást nem venni a politikai vakság jele. — A német nép és a béke érdekét az szolgálná, ha a Német Szövetségi Köztársaság vezetői nem ezen az úton járnának. Mi arra törekszünk, hogy a Német Szövetségi Köztársasággal is a békés egymás mellett élés alapján alakítsuk kapcsolatainkat. Ennek szellemében kötöttünk megállapodást kereskedelmi kirendeltségek kölcsönös felállításáról és a kereskedelmi forgalom bővítéséről. Ezen az úton haladva látunk lehetőséget kapcsolataink további bővítésére. — A békés egymás mellett élés politikájának érvényrejutását szolgálja Feladatainkat odaadó m oldhatji —■ A nemzetközi helyzet további enyhüléseinek jegyében ült össze újabb ülésszakra a tizennyolchatalmi genfi leszerelési értekezlet. Korábban ez a testület mázsányi papírhegyet termelt, de érdemleges eredményre nem jutott. A szocialista országok részéről a jóakaratban itt sincs hiány, elég csak arra emlékeztetni, hogy a Szovjetunió Legfelső tanácsának decemberi ülésszakán egyoldalúan 600 millió rubellal csökkentették az 1964. évi katonai kiadásokat. A Magyar Népköztársaság kormánya —■ mérlegelve a nemzetközi helyzet alakulását, valamint honvédségünk harci készültségének eddig elért fokát—szintén lehetőnek tartotta, hogy az idei költségvetésben kisebb összeget irányozzon elő honvédelmi kiadásokra, mint amekkorát az ötéves terv kidolgozásakor erre az évre korábban meghatároztunk. Mi azt szeretnénk, ha minél előbb eljönne az az idő, amikor már egy fillért sem kell fegyverre költeni. Gondolom, hogy ezzel az óhajunkkal még parlamentünk katonaképviselői is egyetértenek, ők is könnyen találnának maguknak helyet a békés termelésben. De ezt ma még nem tehetjük meg. Mindaddig éberen kell őrködnünk fegyveres erőink harckészségén, amíg az imperialista hatalmak részéről háborús veszély fenyeget, amíg a békéért harcoló erőknek nem sikerül kivívniuk az általános és teljes leszerelést. Ha a nyugati fia Hruscsov elvtárs javaslata, amelyet a világ állam- és kormányfőihez intézett a területi és határviszályok békés, fegyveres öszszetűzéseket kizáró megoldására. — Bár a ma meglevő területi és határviszályok jellege különböző, bár vannak még elnyomott, nemzeti figvetlenségüktől megfosztott népek, amelyeknek szent joguk, hogy — ha másként nem megy —, fegyverrel vívják ki szabadságukat. Hruscsov elvtárs javaslata alkalmas arra, hogy megszabadítsa a világot a háborús feszültségek sok forrásától és megerősítse a békét. — A Magyar Népköztársaság kormánya üdvözölte a Szovjetunió kormányának újabb javaslatait és kifejezte egyetértését azokkal. A javasolt nemzetközi egyezmény egybeesik a Magyar Népköztársaság külpolitikai törekvéseivel; kormányunk a maga részéről kész minden szükséges lépést megtenni, amellyel elősegítheti az egyezmény megkötését. Ezután a gyarmati rendszer felborulása során létrejött új államokról, Kenya és Zanzibár függetlenné válásáról és a gyarmatosítók törekvéseiről beszélt, amelyekkel befolyásukat korábbi gyarmataikon fent akarják tartani. A szocialista világrendszer és a világ haladó erői ebben a küzdelemben a nemzeti függetlenségüket kivívott, azt védelmező népek mellett vannak. Ezért is elítéljük — mondotta — az Északatlanti Szövetség tagállamainak Ciprus szigete ellen tervezett katonai intervencióját Úgy véljük, hogy a ciprusiaknak maguknak, külső erők és főként külső fegyveres beavatkozás nélkül, kell megoldani problémáikat a nemzeti függetlenség és Ciprus népeinek barátsága javára. Csak a tömegek unkájával tök meg halmak a szocialista országokéhoz hasonló, jó szándékkal küldték el képviselőiket Genfbe, újabb lépésekre van lehetőség az általános és teljes leszerelés útján. Erre kiváló alkalmat nyújtanak azok a javaslatok, amelyeket a Szovjetunió képviselője az értekezlet elé terjesztett. A szocializmus teljes felépítésének munkája ma elsősorban termelő, gazdasági, kulturális és tudományos tevékenység. Azt jelenti-e ez a tény, hogy a politikai szervező-, nevelőmunka, a pártszervezetek, az állami és a társadalmi szervek tevékenysége háttérbe szorult, vagy másodrendűvé vált? — Nem, természetesen nem jelenti ezt. Feladatainkat csak a tömegek odaadó munkájával, a szocialista építésben való öntudaté® részvételével oldhatjuk meg. Helyes és jó dolog a prémium és a nyereségrészesedés, de nagy baj lenne, ha csak ez ösztönözné dolgozóinkat az eredményesebb, a jobb munkára. Ipari, mezőgazdasági, kulturális terveink teljesítésének elsőrendű feltétele, hogy a dolgozó tömegek odaadással, alkotó erővel vegyenek részt valóra váltásukban. Ez pedig nélkülözhetetlenül szükségessé teszi a tömegek között a kiterjedt, széles körű felvilágosító és szervezőmunkát. A párt és a kormány az élet minden területén arra törekszik, hogy kipróbált és helyesnek bizonyult politikai vonalát következetesen megvalósítsa és attól a jövőben sem tér el. Minél többen teszik benső meggyőződésből magukévá ezt a politikát, annál biztosabban és gyorsabban haladunk előre a szocializmus teljes felépítésében, annál erőteljesebben növekedhetik népünk jóléte. — Országunk fejlődése annál biztosabb, minél szilárdabb társadalmunk egysége. Az alapvető politikai célok tekintetében általában egész társadalmunk egységes: megszűnt a belső széthúzás, a minden erőnket az építőmunkára fordíthatjuk. A Hazafias Népfront-mozgalom szerepe és hatóköre nő, s legfőbb feladata most az, hogy országépítő terveink megvalósítására mozgósítsa a dolgozó milliókat, segítsen olyan közszellemet kialakítani, hogy mindenki megértse, népünk jólétének további növeléséhez, hazánk fejlődéséhez, nemzetközi tekintélyének gyarapodásához, a béke védelméhez azzal járulhat hozzá legjobban, fut lelkiismeretesen, okosan, szorgalmasan dolgozik. Tavasszal összeül a népfront kongresszusa. Bízunk abban, hogy nemcsak pontosan meghatározza a mozgalom további feladatait a népgazdaság, a tudomány, a kultúra és a szocialista közélet további fejlődésében, hanem újabb száz- és százezreket von be a mozgalom értékes tevékenységébe. — Ez év végén és a következő esztendő első hónapjaiban történetes eseményekről emlékezünk — mondotta ezután. — Októberben lesz 20 éve, hogy hazánk földjére léptek a felszabadító szovjet hadsereg első egységei, üldözve és verve a fasiszta ellenséget. 20 évvel ezelőtt, 1944. december 22-én alakult meg Debrecenben az Ideiglenes Nemzeti Kormány. A jövő év március 15-én lesz a huszadik évfordulója annak, hogy a magyar parasztság a munkásosztály támogatásával, az új, demokratikus hatalom segítségével diadalra vitte az ezeréves port, s megkezdte a földreform megvalósítását. A jövő év április 4-én ünnepeljük nemzetünk legnagyobb történelmi eseményét: Magyarország teljes felszabadulása 20. évfordulóját. — Ha visszatekintünk az elmúlt időszakra, az öröm és büszkeség érzése hat át bennünket. Népünk küzdelme, munkája nem volt hiábavaló! Legyőzve az ellent, a tornyosuló millió akadályt, kijavítva saját hibáinkat, végül is közel értünk a célhoz: a szocialista Magyarország teljes felépítéséhez. Azt hiszem, mindnyájunk gondolatát tolmácsolva mondhatom: hazánk felszabadulásának huszadik évfordulóját ez évi terveink pontos végrehajtásával, a szocialista építőmunkában elért újabb eredményekkel ünnepelhetjük méltóképpen! — Az idei költségvetésünk e célok elérését szolgálja. Elfogadva a költségvetést, képviselőtársaimat e nagy feladatok megoldására, eredményes, jó munkára hívom fel — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét Kállai Gyula. NAGY RICHARD (Budapest) a honvédelmi költségvetés részleteivel foglalkozott, hangsúlyozva, hogy a honvédelmi bizottság helyeselte a bevonulási korhatár leszállítását. A KISZ- ben, a középiskolákban és az iparitanuló-intézetekben jelentősebb helyet kell kapnia a honvédelmi nevelő- és szervezőmunkának. A továbbiakban a népgazdasági tartalékok feltárásáról szólva, rámutatott, hogy még kedvező szalmaellátás esetén is indokolt a hazai nádfélék papír- és cellulózipari hasznosítása. A Dunai Szalmacellulózgyárban minimális beruházással el lehetne érni, hogy a nádcellulóz gazdaságosan beilleszkedjen a termelőapparátusba. DR. SZABÓ PÁL ZOLTÁN (Baranya megye) az élővizek tisztaságának védelmére hozott kormányrendelet végrehajtásáról szólott. Az elmúlt kilenc év alatt 45 százalékkal romlott a Duna vizének minősége. Fűzfő és környékének ipartelepei igen rövid tárolás után a Séd patakba engedik a vegyianyagokkal szennyezett vizet és ez rontja a Séd, a Nádor-Csatorna, az alsó Sió-szakasz és a Duna vizét. VARGA GYULA (Zala megye) méltatta a költségvetési javaslat célkitűzéseit, majd a bevételi előirányzatokkal foglalkozva a termelés szükségszerű bővítésének, a termelékenység növelésének problémáit elemezte. Helyeselte a mezőgazdasági beruházások növelését; a közlekedés és hírközlés fejlesztésére fordítandó összeg 4,6 milliárdos növelését pedig annak reményében méltatta, hogy ez remélhetőleg lehetővé teszi a Zalaegerszeg és Budapest közötti vonatközlekedés és a helyi hírközlés meggyorsítását. Felhívta a figyelmet a tanárképzés, a mezőgazdasági szakmunkás- és traktorosképzés növekvő fontosságára. Javasolta, hogy lehetőség szerint erősítsék a kabhegyi televíziós közvetítőállomást, a dél- és nyugat-dunántúli műsorvétel javítása érdekében. ELEK LÁSZLÓ (Békés megye) a művelődésügyi tárca költségvetését méltatta. Megemlítette, hogy megyéjében a legutóbbi három esztendő során 28-ra emelkedett a középiskolák száma, s azokban mintegy 45 százalékkal többen tanulnak, ez azonban sok helyen súlyos terheket rak a pedagógusok vállára. Bírálta a beruházások helyenként tapasztalható ésszerűtlenségét, felvetette, nem lenne-e érdemesebb a kevés tanteremmel rendelkező kis iskolák helyett a meglevő nagyobb oktatási intézményeket bővíteni és a diákotthoni helyek számát növelni. PR. DÉSI FRIGYES (Budapest) tudományos életünk problémáival foglalkozott. Különösen a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazását, a természettudományos eredmények népgazdasági felhasználását szorgalmazta. Változásokat javasolt az Akadémia szervezetében is. Az új struktúra létrehozására első lépésként azt javasolta, hogy alakítsák ki a lényegében azonos elméleti és gyakorlati területen dolgozó szakemberek együttesét. SZABADY BEJÁnd (Veszprém megye) felhívta a figyelmet arra, hogy vegyipari beruházásainknál mindenütt a világszínvonalnak megfelelő, legkorszerűbb berendezéseket kell beépíteni. Növelendő a műszerekhez, automatikához jól értő szakemberek száma, ezért a Veszprémi Vegyipari Egyetemen meg kellene indítani a vegyipari gépészképzést. DR. ORTUTAY GYULA (Bács-Kiskun megye), a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára a tavaszi népfrontkongresszus országos előkészületeiről szólva Hangsúlyozta, hogy dolgozó népünk legszélesebb rétegeiben teljes az egyetértés a kormányzat politikai vonalával, s olyan részletkérdésekben is, mint a nemzeti szuverenitásunk érdekében végzett honvédelmi munka, a közoktatásügy reformja, továbbá népi államunk külpolitikája. Méltatta Hruscsov miniszterelnök újévi üzenetét, Kádár Jánosnak, a Minisztertanács elnökének erre küldött válaszát, s örömmel állapította meg, hogy ez az újévi üzenet is növelte a világbéke esélyeit. Kifejezte egyetértését a honvédelmi kiadások csökkentésével, s elismeréssel emlékezett meg a külügyi tárca képviselőiről, akik az elmúlt években nehéz viták során jól és jogos nemzeti önérzettel képviselték ügyünket a nemzetközi fórumokon. Végül Bács megyei problémákról, köztük a mezőgazdaság járulékos beruházásairól és a mezőgazdasági szakmunkásképzésről szólott. DOBOS JÓZSEF (Baranya megye) fiatal bányavárosunk, Komló problémáit hozta az országgyűlés elé. A város ma már sok vonatkozásban kinőtte korábbi években szabott ruháit, így a vízszolgáltatásban, vagy a tantermek számában és az egészségügyi ellátásban. Kereskedelmének munkáját raktárhiány nehezíti. Felvetette új járulékos beruházások szükségességét. JUHÁSZ JÁNOS (Fejér megye) a többi között elmondotta, hogy Fejér megye több mint 30 000 dolgozója vesz részt a különböző munkamozgalmakban, 1310 brigád küzd a szocialista címért, közülük 489 már el is érte ezt. A tsz-ek 6 százalékkal nagyobb termelési értéket állítottak elő, mint 1962-ben. Intézkedést kért, hogy a Dunai Szalmacellulózgyár importmegtakarítást lehetővé tevő működését ne zavarja a szalmahiány, és szóvá tette, hogy a 7-es számú főútvonal Velenceitó melletti szakasza megjavításával nem lehet 1967-ig várni, amikorra az új balatoni műút megépül. DR. H. NAGY ANNA (Heves megye) a falusi egészségügyi szolgálat továbbfejlesztéséről, az orvosok mellett a fogorvosok, védőnők, ápolónők számának növelését sürgette. Javasolta, hogy ezek az egészségügyi dolgozók is kapjanak letelepedési segélyt, épp úgy, mint az orvosok, s meg kellene vizsgálni a munkaruha-ellátás kérdését is. Ezután bírálta azt, hogy Heves megyében a bölcsődék fejlesztésére a községfejlesztési alapokból viszonylag csekély összeget fordítottak. Foglalkozott a csecsemőhalandóság további csökkenésének, a szakmai gyakorlatra kötelezett fiatal orvosok és ápolónők elhelyezésének, élet- és munkakörülményeik javításának feladataival is. PR. HORNUNG MÁTYÁS (Szabolcs-Szatmár megye) az állattenyésztés kérdéseivel foglalkozott. A szarvasmarha összlétszám és ezen belül a tehénlétszám csökkent az országban — annak ellenére, hogy a nagyüzemek szarvasmarha-állománya nőtt. A csökkenés tehát elsősorban a háztáji állományban következett be. Gazdasági érdekünk, hogy ennek a folyamatnak véget vessünk. Hangoztatta, hogy a kormány sokat tett a szarvasmarha-tenyésztés érdekében, évről évre javítja a tenyésztési feltételeket, fejleszti az állategészségügyet. A megyében ma 89 állatorvos tevékenykedik, szemben a múltbeli 17 hatósági és 14 községi vagy magánorvossal. A tsz-ek számára jel As országgyűlés ülése 2 NÉPSZAVA 1964. február X