Népszava, 1964. március (92. évfolyam, 51–75. szám)

1964-03-01 / 51. szám

­llag proletárjai, egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 92. ÉVFOLYAM, 5­. SZÁM ÁRA 1 FORINT 1964. MÁRCIUS 1. VASÁRNAP A Emberek a ranglétrán ■ U­TCASEPRŐKKEL beszélgettem. Riportalanynak ritkák: erről a szakmáról valóban szökőévenként is jelenik meg írás az újságokban. Rendkívüli öröm­mel nyilatkoztak. Emlékekről beszéltek: a veterá­nok elmondták, hogyan kezdték annak idején, még csengés fiúként, a nagy, nehéz léptű lovak mellett. Némelyikük egész kis előadást kerekített arról, mi­lyen jelentősége van a köztisztaságnak egy milliós város életében. Nagyon szemléletes, bár kissé natura­lista példákat mondott a beszélgetésünk színhelyéről — egy szemétgyűjtő láda mellett álldogáltunk a nem messze eső rendelőintézet hulladékairól, azok egész­ségügyi hátrányairól, veszélyeiről. Ezek után már csak az hiányzott, hogy a mesterség szakmai szokásához híven felírjam partnereim nevét is. Elhárította kettő is. Nem paaszkodnak munkájuk miatt, de hogy kiírják a nevükkel a utcaseprést Azt nem. Egyikük meg is indokolta, nagyon alaposan: a bérházban, ahol lakik, van egy kisfiú, aki nagyon rosszul tanul, annak az anyja a lépcsőházban kiabál­ja: "Ha nem tanulsz, mehetsz utcaseprőnek!" BESZÉLGETÉS ÓTA szinte módszeresen figye­lem, hogyan becsülnek le gondolatban, szóban munkaterületeket, miféle különleges ranglétra szemlélet alakult ki egyesekben a dolgozó embe­rek értékeléséről. Nem a munka társadalmi értékének mércéivel vitatkozom. Eszem ágában sincs az idézett utcaseprő és egy Kossuth-díjas atomfizikus tevékenysége közé holmi demagóg egyenlőségjelet tenni. Ilyenféle egyen­­lősdire reálisan gondolkodó embernél úgysem kerül sor. Gyermekkoromban kisvárosunk öreg parasztem­berei kesernyés öngúnnyal szívesen nevezték magukat “­földesztergályosnak«, ezzel is jelezve az ekével, ka­pával végzett munka alsóbb lépcsőfokát. Mindenki tudja is, hogy haszon tekintetében és a belefektetett energia dolgában milyen mérhetetlen különbség lehet két ember munkája között. TIT­INCS AZONBAN olyan munka, amelynek ne voln­­ na meg a maga helye a társadalom keretei között. N­ És régen túl vagyunk azokon az éveken is, ame­­­­lyek a nehézipar elsődleges fejlesztésének helyes elvéből kiindulva, helytelen következtetések révén alárendelt szerepet szántak könnyűiparnak, élelmi­szeriparnak, vendéglátásnak, a »szolgáltatók« gyűjtő­név alatt összefoglalt fodrásznak, szobafestőnek, ci­pésznek. Mégis, időnként és helyenként mintha még mindig ez a felfogás kísértene, különös módon ötvö­ződve a régi polgári, kispolgári felfogás bizonyos szak­mákat »felülről kezelő« gondolkodásmódjával. A fiatalság körében hullámzó divatja van a szak­máknak: vannak időszakok, amikor — főleg a lányok körében — az úgynevezett »fehér köpenyes munka­­területek« kerülnek előtérbe a laboránstól a kozme­tikusig. Ebben a vonatkozásban ma már anakroniz­mus lenne a régifajta társadalmi ranglétrákat emle­getni, hiszen például a 30-as években egyesek által annyira lebecsült bányászat ma előkelő szakma, az emberi megbecsülés és az anyagi ellenszolgáltatás szempontjából is. Itt ÉGIS MINDUNTALAN találkozni kis- és nagy- és üzemekben emberekkel, hol a munkapad, hol az EN­ íróasztal mellett, akik úgy érzik, valamiképpen­­­­ kevesebbet érőek társaiknál. Ha csak ők érzik ezt — az még a kisebbik hiba. Nagyobb a baj, ha mások is éreztetik velük ugyanezt, hogy ők »csak segédmunkások« »csak kala­uzok«, »csak eladók«, »csak gépírónők...«, és így to­vább. De beszéljünk azokról, akik éreztetik ezeket a vélt rangbéli különbségeket, ők se holmi kastélyból­­parkból kikerült hercegkisasszonyai és trónörökösei a népi demokratikus rendszernek: lehet, hogy édesap­juk szintén »csak segédmunkás« és az anyjuk eset­leg­es csak háztartási alkalmazott« volt. De képességeik és a társadalomadta lehetőségek náluk szerencséseb­ben, sikeresebben, érdekesebb, vonzóbb munkaterüle­tek irányában hatottak. Jogos a büszkesége annak, aki szép és értékes, szerinte magasabb értékű mun­kára képes? Természetesen. De a gőgje senkinek sem jogos, nem is ízléses, és főképpen a szocializmushoz az égvilágon semmi köze sincs. ■ GŐG PERSZE ÉRZELEM SZÜLTE magatartás és­­ ezért nehéz ellene hadakozni. Ha értelem szülne, jó vitatkozni lehetne vele. Csakhogy — mondjuk ki ■*“* nyugodtan — értelem nem szülhet gőgöt, fölé­nyességet. Az értelem azt mondja: él ebben a kis ha­zában tízmillió ember, közüle mintegy öt-hatmillió végez fizikai vagy szellemi munkát. Amit alkotnak, együttesen adja élelmünket és ruházatunkat, ipar­cikkeinket és kulturális javainkat. Nem lehetünk meg egyik munkaterület nélkül sem! Csak próbálja meg valaki egyetlen napra kiiktatni az ország életéből a segédmunkást, a takarítónőt, a köztisztasági alkalma­zottat, a telefonközpont kezelőjét, a gépírónőt, és még néhány ilyen nem túlságosan nagy rangot viselő em­bercsoportot! Egyetlen napra küldjék el őket. Azt hi­szem, érdemes lenne a kísérletet elvégezni, hogy min­denkit meggyőzzön róla: a társadalom gépezetében minden alkatrészre szükség van. A kevésbé fényes csavarokra és a láthatatlan helyen forgó, ezért nem közismert tengelyekre és fogaskerekekre is. ANGLÉTRA PEDIG egy másik szempont alapján épül nálunk: hogy ki hogyan végzi azt, ami a kö­telessége. Ha ennek a fajta besorolásnak vagyunk a hívei, világossá válik, hogy többet érhet valaki az anyagmozgató kiskocsi mellett tisztességes munká­val, mint egy fényes íróasztal mellett feléből-harma­­dából megtett kötelességgel. És a dolog fordítva is igaz, mert mindenütt lehet lelkiismeretlenül dol­gozni is. Csak egy bizonyos: ha valaki megteszi a magáét, a saját helyén — sohasem kell röstellkednie a szak­mája miatt. Akármit ' 'abálnak is a lépcsőházban. Baktai Ferenc . Jogok és akiket megilletnek (Riport a 3 oldalon) M­­­­tZf Kétféle freskó (Riport a 3. oldalon) .T­xgl Március 19-én kezdődik a Hazafias Népfront III. kongresszusa A Hazafias Népfront Országos Tanácsának el­nöksége Kállai Gyula el­nöklésével pénteken ülést tartott a népfront székhá­zában. Az ülésen Kállai Gyula, az Országos Ta­nács elnöke javaslatot ter­jesztett elő a Hazafias Népfront III. kongresszu­sának időpontjára. Az el­nökség elhatározta, hogy a kongresszust 1964. már­cius 19-re hívja össze. Or­­tutay Gyula főtitkár elő­terjesztése alapján az el­nökség megvitatta a kongresszus elé terjesz­tendő jelentés szövegét A vitában felszólaltak: Szakasits Árpád, Harrer Ferenc, Vigh Imre, Cse­­terk­i Lajos, Bugár Já­nosné, Erdei Ferenc, Dar­vas József, Bencsik István, Bognár Rezső, Dobos László, Tóth Lajos és Da­­novits Lajos. Harmati Sándor országos titkár be­számolt az elnökségnek a lezajlott községi népfront­bizottsági választások ta­pasztalatairól, a kongresz­­szusi előkészületekről. Az elnökség ülése Kállai Gyu­la zárszavával fejeződött be (MTI) . Magyar körme utazott a lipi A Német Demokratikus Köztársaság kormányának meghívására magyar kor­mányküldöttség utazott a lipcsei vásárra. A delegá­ciót Lévárdi Ferenc ne­hézipari miniszter vezeti. A küldöttség tagjai: Mula­tó János külkereskedelmi miniszterhelyettes, Borsos László belkereskedelmi miniszterhelyettes, továb­bá Kárpáti József hazánk berlini nagykövete, aki az NDK-ban csatlakozik a delegációhoz. Ínyküldöttség csei vásárra A küldöttség búcsúzta­tására megjelent Nagy Józsefné könnyűipari mi­niszter, dr. Szekér Gyula, a nehézipari miniszter el­ső helyettese, valamint a Külügyminisztérium, a Külkereskedelmi Minisz­térium és a Nehézipari Minisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt Wilhelm Meissner, az NDK buda­pesti nagykövete is. (MTI) Géptávírón érkezett Péntek óta ég a hűtőház BÉCS: Rendkívül súlyos tűz pusztít péntek óta egy 500 vagon élelmiszert tá­roló bécsi hűtőházban. Forrasztási munkák okoz­ták a tüzet. Két munkás­nak már nem sikerült ki­jutnia a lángban álló épü­letből és mire a tűzoltók eljutottak a tartózkodási helyükhöz, a munkások megfulladtak. Megérkeztek a nyári ludak GÁRDONY: A közelgő tavasz első hírnökei, a nyári ludak megérkeztek a Velencei-tóra. Bár a ta­vat még jégpáncél borítja, a parti réteken elolvadt már a hó, és a ludak itt keresgélik táplálékukat. Vetik a tavaszi árpát DORMÁND: Az Új Élet Termelőszövetkezet meg­kezdte a tavaszi árpa ve­tését. Szombat estig 25 holdon került földbe a ta­karmánygabona magja. A füzesabonyi járásban ve­tik a mákot A BAKONYI BAUXITBÁNYÁK víztelenítésére új módszerrel kísérleteznek. A bányák központjában 115 méter mély vízaknát építettek, amelyen át víz alatti nagy teljesítményű búvárszivattyúk segítségével percenként 40 köbméter vizet szivattyúznak ki. Képünkön­ szerelik a külszíni láncpályát a központi szállító aknánál (MTI Fotó : Mező Sándor felvétele) H­azautazott Moszkvából is magyar K­GS­T- küldöttség A KGST végrehajtó bi- jének vezetésével eluta­­zottságának moszkvai zett a szovjet fővárosból, ülésszakán részt vett ma- a Kijev pályaudvaron a pár küldöttség számba- küldöttség búcsúztatására ton éjszaka Apró Antal- . . . D . nak, az MSZMP Politikai jelent Rajna, Sándor, Bizottsága tagjának, a hazánk ideiglenes maszk­­kormány elnökhelyette­ vai ügyvivője. Több mint húszféle áru vásárolható OTP-hitelre Egy év alatt 1 milliárd 800 millió forint értékű, részletvásárlás Az Országos Takarék­­pénztár 1958 végén indí­totta áruhitel-akcióját. Azóta egyenletesen növek­szik a hitelben részesülők száma, a bútor részletvá­sárlási kedvezmény beve­zetése óta pedig évente körülbelül százezerrel több hitellevelet bocsáta­nak ki. 1963-ban már 370 ezer hitellevéllel összesen 1 milliárd 800 millió fo­rint értékű árut vásárol­tak, s erre 1 milliárd 200 millió forint hitelt adott az OTP. Az árukölcsön sikerét igazolja, hogy az akció ke­retében eladott áru érté­ke 1960 óta négyszeresére, 1962- höz viszonyítva pedig 58 százalékkal növekedett. 1963- ban legtöbben bútort vásároltak hitellevél segít­ségével: 744 millióért, azaz kétszer annyit, mint az előző évben. Az érté­kesített bútor 37,7 százalé­kát adták részletre. Mo­torkerékpárból is 70 szá­zalékkal vettek többet, a televízió részleteladás 36 százalékkal nőtt. Jelenleg több mint húszféle árut vásárolha­tunk részletre, köztük — a bútort nem számítva — 14 olyan tartós fogyasztási cikket mint a rádió, a te­levízió, a villanytűzhely, a varrógép stb. Könnyeb­bé vált a hitellevél meg­szerzése is: gyorsabb az ügyintézés — 48 óra alatt kiadják a hitellevelet —, az árufajtától függően pe­dig a teljes ár 20, vagy 30 százalékát kell lefizetni, s kezesre is csak akkor van szükség, ha a hitelösszeg meghaladja a hitelt igény­lő jövedelmének kétszere­sét. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium kezdeményezé­sére időszakonként bőví­tik a cikklistát, így pél­dául nemrégiben több árura ismét­­bevezették az előző évben megszüntetett részletkedvezményt. Ja­nuár 1-től ugyanis újra kapható kölcsönre is min­den belföldi porszívó tí­pus, a filmvetítő és felve­vő készülék, valamint új­donságként — a már ed­dig is a cikklistán szerep­lő kisképernyős televízión kívül — a nagyképernyős készülékek közül az Alba Regia és az AT—611-es. Néhány hónapja kiterjesz­tették a hitelt a textil­árukra is: függönyre és ágyneműre. Több alkalommal ta­pasztalták a vásárlók, hogy egy-egy árura (pél­dául a hűtőszekrényre) éppen akkor szűnt meg a hitel, amikor idényeikké vált. A Belkereskedelmi Minisztériumban elmon­dották: egy-egy árucikk­nek a hitelakció listájára történő felvételénél min­dig körültekintően járnak el, gondoskodnak arról, hogy megfelelő árukész­lettel fogadhassák a vá­sárlókat. Ugyanakkor ösz­­szehangolják a részlet- és készpénzfizetések keresle­tét. Ezért nyáron — ami­kor különösen nagy az igény hűtőszekrényre — a készpénzfizetőket részesí­tik előnyben. Az idén is­mét visszakerül a cikklis­tára a hűtőszekrény — s több lesz, mint tavaly —, de azt tervezik a folyama­tos ellátás érdekében, hogy részletakcióban az első és a negyedik negyed­évre rendszeresítik. Tele­vízióból is nagyobb meny­­nyiséget biztosítanak az idén: a tavalyi 78 ezerrel szemben 100 ezret. Húsz­ezer porszívó, 51 ezer rá­diókészülék, és 22 ezer motorkerékpár várja a hi­telre vásárlókat ötvenháromezer szemé­lyi hitelszámlát tart nyil­ván jelenleg az OTP. Többnyire a már megta­karított összeget egészítik ki a személyi kölcsönnel,é­s általában vásárlásra for­dítják ezeket a plusz fo­rintokat (légrády) N­yílt harc Nyugat-Berlin és Bonn között Brandt feltűnően éles támadása a nyugatnémet kormány ellen Pinczési Pál, az MTI tudósítója jelenti: Alig 24 órával azután, hogy félbeszakadtak a húsvéti utazási engedé­lyekről folytatott tárgya­lások az NDK kormánya és a nyugat-berlini szená­tus között, Willy Brandt nyugat-berlini polgármes­ter televíziós nyilatkoza­tában félreérthetetlenül a bonni kormányra hárítot­ta a felelősséget a kudar­cért. A nyilatkozatra a nyugatnémet kormány szokatlanul éles ellennyi­latkozattal válaszolt. Je­lenleg tehát — a máso­dik világháború óta elő­ször — nyílt harc dúl Bonn és Nyugat-Berlin között. Ezzel kapcsolatban ber­lini megfigyelők a követ­kezőkre mutatnak rá: i~"­ Brandt ismételten és L—-t nyomatékosan hang­súlyozta, hogy csakis a nyugat-berlini »védőha­talmakkal« (azaz: a meg­szálló nyugati hatalmak­kal — a szerk.) szilárd egyetértésben lehet cse­lekedni. Ebből arra lehet következtetni, hogy Brandt a legerősebb megszálló hatalom, azaz az ameri­kaiak hallgatólagos támo­gatását élvezi, s végső fo­kon ez adta neki a bá­torságot, hogy megtegye e tőle szokatlanul erőteljes lépést. Az amerikai poli­tika jelenlegi vonalába ugyanis nem vágna bele, ha Nyugat-Berlin körül a nyugatnémet ultrák ismét kiéleznék a helyzetet. Szombaton egyébként Brandthoz közelálló sze­nátusi körök — valószí­nűleg szándékosan — szintén olyan híreket szi­várogtattak ki, amelyek szerint Brandt előzetesen megbeszélte Bonn-ellenes sakkhúzását az ameri­kaiakkal. 1”^1 Brandt igyekezett a ' ** * berlini tárgyalások megszakításának okait feltáró állásfoglalásával megelőzni az SPD állan­dóan Bonnban tartózkodó al­vezéreit: Wehnert és Erlert. Brandt nyilván­valóan nem akar bele­egyezni abba a »díszelnö­­ki« szerepkörbe, amelyet Wehner és Erler szántak neki az SPD-n belül és ar­ra törekszik, hogy döntő szava legyen a párt poli­tikájának meghatározá­sánál. S Ha Brandt valóban leszűrte a számára kedvezően alakult tavalyi nyugat-berlini választások tanulságait, ha következe­tesen keresztül akarja és tudja vinni elgondolásait a szociáldemokrata pár­ton belül, s mind a né­met kérdésben, mind nemzetközi vonatkozásban a jövőben is a tárgyalá­sos politika mellett foglal állást — ez annyit jelent, hogy az eddigieknél sok­kal élesebb és keményebb választási harcra van ki­látás Nyugat-Német­or­szágban. A mostani nyi­latkozatának egy monda­ta kétségkívül arra enged következtetni, hogy Brandt már a jövő évi választá­sokra is gondolt, amikor most a nyilvánosság előtt beszélt a bonni kormány és a nyugat-berlini sze­nátus közti ellentétről, és félreérthetetlen célzást tett arra, hogy a bonni kormánynak nincs kon­cepciója az NDK-val foly­tatott tárgyalásokra vo­natkozólag.

Next