Népszava, 1964. május (92. évfolyam, 101–126. szám)
1964-05-15 / 112. szám
Már nem oldott kéve - szervezett erő Perkáta , furcsa elrendezésű község. Központi intézményei — sajátos települési viszonyai miatt — a falu szélén létesültek. Ez némileg nehezíti a társadalmi szervezetek munkáját, bár alkalmazkodtak a helyzethez. Köztük a szakszervezetek szakmaközi bizottsága is, amely a falu legfiatalabb társadalmi szerve. Amikor felkeresem titkárát, Kotosz Gyula nyugdíjas pedagógust, éppen egy asszony búcsúzik tőle: — Jó dolog, hogy a faluban is van szakszervezet. Köszönöm, a felvilágosítást .. . A magas, fehér hajú tanár elmondja, hogy az Mintha kido Hogyan értékelik hát a perkátaiak a szakmaközi bizottságot? — Mi, falusi dolgozók. Szakszervezetileg valahogy úgy voltunk, mint szélben az oldott kéve. Most viszont mi is a mozgalom nagy seregéhez tartozónak érezzük magunkat. Hiszen a szakmaközi bizottság megalakulása óta már nemcsak tagdíjfizetők vagyunk, hanem helyi szervezetünk is van — külön klubhelyiséggel. Itt rendszeresen összejöhetünk szórakozni, problémáink megbeszélésére, politizálásra, előadásokra. Ma már nemcsak tagjaink, hanem a tsz-parasztok is gyakran felkeresnek. — Hogyan jutottak idáig? — Megalakulásunk után a falu különböző összejövetelein, gyűlésein »bemutatkoztunk«. Meglátogattunk beteg szakszervezeti tagokat — egy kis ajándékkal — és különböző családi eseményekénél, is képviseltettük magunkat. Mindennek olyan híre terjedt , mintha keldobolták volna., s Nem a pénz Ilyen esetben, persze, a szakmaközi bizottság a dolgozót a gyári illetékes asszonyka bolti elárusító és munkaügyi problémájában kért tanácsot. Az ötezer lakosú Ferkátán ugyanis csak 36 kereskedelmi dolgozó van és nincs külön szakszervezeti alapszervük. Hasonló helyzetben van itt 36 pedagógus, 18 közalkalmazott, 6 postás, 7 egészségügyi és 12 élelmezési dolgozó. A falusi szakmaközi bizottság éppen azért alakult, hogy az itt élő s dolgozó szakszervezeti tagok, a "szórványtagság", önálló alapszervezet nélkül is rendelkezzék érdekképviselettel és szakmai központjuktól távol is érezzék a szakszervezetek törődését... ibolták volna Ezek , után merült fel annak a gondolata, hogy szükségük lenne egy külön helyiségre is, így jutottak el odáig, hogy a falu még kihasználatlan kultúrházában két-három szobát saját klubként rendezhettek be, amihez a Szakszervezetek Fejér megyei Tanácsától kaptak segítséget. A kiszes fiatalok mellett most már a szakszervezeti klub is élénkséget vitt a kultúrházba, amely így az eddiginél sokrétűbb szerepet tölthet be a falu társadalmi és kulturális életében. — Ezt nagyon fontos feladatunknak tekintjük. Már csak azért is, mert falunkból naponta több százan járnak Dunaújvárosba dolgozni. Munka után sietnek haza: kulturális, sportolási és szórakozási igényeikkel itt jelentkeznek, de ezt a falunkban még nemigen tudjuk kielégíteni. Nekünk tehát velük kapcsolatban is sok tennivalónk lenne. Hiszen olykor még a saját üzemi bizottságukra tartozó problémákokai is bennünket keresnek fel." segítés a fontos sebhez tanácsolja, esetleg külön levelet is ír nekik — de munka utáni szabad idejük jó kihasználásának igényével mégsem lehet a városi üzemi bizottsághoz küldeni őket. A szakmaközi bizottságnak viszont nincs elég anyagi lehetősége, pénze, felszerelése. Mi lehetne itt a megoldás? — A helybeliek havi tagsági díjából személyenként 3 forint a szakmaközi bizottság pénzügyi alapját szolgálja, amit szociális, kulturális és sportcélokra fordítunk. Jó lenne, ha ezt az alapot kiszélesíthetnénk, méghozzá úgy, hogy a városba járó munkásaink után is kapnánk hasonló visszatérítést. Így jobban gondoskodhatnánk az öszszes falusi szervezett dolgozó neveléséről és szabad idejük kulturált eltöltéséről. Megoldhatnánk például klubunk mindennapi nyitva tartását, amit többen is igényelnek. A szándék helyes, a módjáról mégis vitatkozni kell Kotosz Gyula titkárral. A városban dolgozók utáni visszatérítés két okból sem lenne helyes: először is őkmindenfajta szakszervezeti jogaikat, lehetőségeiket, főleg a munkahelyükön realizálhatják, mivel ott van alapszervük, helyzetük tehát nem azonos a kocsmázás he m perkátai szakmaközi bizottság jó bázisa lehetne a helyi népfrontmunkának is. De tovább kell jutniuk az együttműködés közös óhajánál. Beszélgettem postásokkal, kereskedelmi és malombeli dolgozókkal. Mindnyájan vágyódnak olyan mozgalmasabb helyi társadalmi élet után, amelyet éppen a népfront és a szakmaközi bizottság jó együttműködése teremthetne meg- különösen a kultúrházi élet olyan kifejlesztésével, hogy az a társaséletre, szórakozásra és politizálásra egyaránt lehetőséget nyújtson. Az ilyen közösségi életről szólva, Móker Gáspár perkátai postás, találóan faluban dolgozó szórványtagságéval, másodszor pedig csak formai támogatás lenne a visszatérítés, a szakszervezeti bizottságok viszont más módon is jól segíthetik üzemeik falusi munkásainak kulturális életét Mire gondolunk? Arra, hogy például a perkátai szakmaközi bizottság vegye fel a közvetlen kapcsolatot azokkal a dunaújvárosi üzemekkel, ahol falubeliek dolgoznak. A faluban jelentkező igények ismeretében vizsgálják meg együttműködésük lehetőségeit, és kérjenek konkrét segítséget azok kielégítéséhez (például előadókat az esetleges tanfolyamok rendezéséhez, könyveket, ismeretterjesztő filmeket, klubfelszerelést stb.). Ily módon az érintett üzemek Szakszervezeti bizottságai eredményesebben mozdíthatnák elő falusi munkásaik kulturáltabb életének kialakítását , ami kötelességük is. Hiszen így falun élő munkásaik is jobban lépést tarthatnának az általános fejlődéssel. Ilyen vonatkozásban pedig Perkáta, de más falu szakmaközi bizottsága is,még sok kihasználatlan lehetőséggel rendelkezik. I lyett klubélet fejezte ki többek igényét: — Inkább mindennapi klubéletet, mint mindennapi kocsmázást... Szenes Imre Több nyelven beszélünk Mulatságos, bátor, helyenként elmélyült kritikai hang és szinte naprakész aktualitás jellemzi a Vidám Színpad új műsorát. A 70 éves magyar kabaré történetében talán először fordul elő, hogy egy egész estét betöltő műsort egyetlen szerző írjon. A jó tollú, szellemes, kitűnő politikai érzékkel rendelkező Róna Tibor sikerrel oldotta meg ezt a rendkívüli feladatot. Közéletünk légköre szókimondásra biztat és Róna Tibor él is e lehetőséggel. Bátran bírálja, csipkedi, a szatíra nyílvesszőivel célozza — és többnyire telibe is találja — az egészséges fejlődést gátló hibákat, fonákságokat. A műsor kerete egy »idegenforgalmi kabaré-tanfolyam«, de a jelenetek, tréfák nemcsak és nem elsősorban idegenforgalmunk gyengéit leplezik le. A szerző kölcsönkérte a külföldi szemüvegét, hogy azon át felnagyítva vizsgálja társadalmi és politikai életünk különböző jelenségeit. Nem ismer kényes témát, a külpolitikai kérdéseket, éppúgy tollheevre tűzi, mint a hazai munkaerkölcsöket, a gazdasági vezetés és a tervezés hibáit. Egy-két kevésbé sikerült, vagy inkább csak átlagos színvonalú jelenet kivételével a műsor minden számában rengeteg mulatságos ötlet sziporkázik. Különösen a második rész bővelkedik remek szatirikus groteszk hangvételű, harcosan bátor jelenetekben. A szellemes, borsos humortöltetű Politikai tájékoztatót Kazal László és Viola Mihály kitűnő előadásában a két pesti polgár gondolatait tükrözi a nagy politika kérdéseiről. A műsor egyik legjobb jelenete az idegenvezetői záróvizsga, fontos kérdéseket vet fel ellenállhatatlanul mulatságosan, ugyanakkor érezni, hogy itt az epébe mártott tollal egy jó ügyet féltő író hadakozik. Jól sikerült, A Vidám Színpad új műsora ötletes tréfa az Egy kis szellemidézés, amelyben Mátyás király, Gerbeaud cukrászmester, egy hajdani budai basa és Anonymus mondja el mindnyájunk véleményét az idegenforgalomról és annak ürügyén egy sor más kérdésről. Romhányi József ügyes, mulatságos rímeit Erdődy Kálmán, Hlatky László, Kibédy Ervin, Petites Ferenc és Viola Mihály tolmácsolta. A színészgondokkal küzdő színház két jeles vendégművészt is szerepeltet új műsorában. Agárdy Gábor egy kémet játszik fanyar tumorral és Rajkinra emlékeztető nyálszívű átalakulásokkal. Mányai Lajost már a Vidám Színpadon is láttuk jobb szerepben, ezúttal nem kapott elég jó lehetőséget sajátos komikusa képességeinek csillogtatásához. Kazal László igen jó színésszé érett, ezt a jelenetekben és a tanfolyamvezető« konferansziéként egyaránt bizonyítja. Nincs módunk a népes szereplőgárda felsorolására, valamennyien hozzájárultak a produkció sikeréhez. Zsudi József rendező megtalálta a politikai kabaréhoz illő szatirikus hangvételt és játékstílust. Biztos kézzel fogja össze az előadást és különösen a második részben, pergő iramot diktál. Vogel Eric díszletei és jelmezei modernek, ötletesek, mindent összevetve, a Vidám Színpad új műsora kellemes estét, jó mulatságot szerez a nézőknek. (vajk) A játék, a színpadi teljesítmény könnyedsége mindenkor külön megragadó. Ez ad napjainkig Molnár Ferenc darabjainak sajátos varázst, s a most látott Anouilh színműnek is ez kelti káprázatát. Az újkori francia drámairodalom jeles alakja bámulatos biztonsággal bontja ki színpadán a cselekményt, anélkül, hogy valamiféle szellemi erőmutatványnak hatna. Igaz, ez esetben mondanivalója — emberről, világról — nem is készteti, őt átlagon felüli erőkifejtésre. A szereplők könnyű széllel hajóznak a mélyebb emberi-társadalmi igazságok felszínén. Csak pillanatok, amikor tarajos hullám tetején bukdácsolnak, jelezve, hogy alattuk végzetesebb áramlatok sodródnak. Anouilh szándéka, hogy egy kis virágárus alakjában megfogalmazza azt a kérdést: érdemes-e erkölcsösnek lenni, ha az megfakítja az életet? Nem jobb akkor már a könynyű élvezetek közt lubickolni, felelőtlen gondtalanságban? Kétféle válasz kísért a darab végén. Az egyiket Colombe, a színészvilágba csöppent fruska, a másikat a nehéz természetű, az erkölcsi normákkal szüntelenül tusakodó férje sugallja. Colombe szemrebbenés nélkül hagyja faképnél Julient, az élet csillámló színeiért. Julienviszont a végén teljesen magára marad, csupán emlékeiből szőtt illúzióit álmodhatja viszsza. Színház a színházban. Az újkori szerzők kedvenc ötlete. Anouilh is nagy kedvét leli benne. A századforduló utáni francia színházat idézi fel bő humorral, maró szatírával. Ebbe a mesterkélt pózokkal teli, a komolytalan külsőségeket komolyan vevő, az igazi életet festett kulisszákkal körülsáncoló világba kerül be a kis Colombe. Naiv bája, hamvas szemérmessége, amelyet csupán erényes férje oldalán öltött fel, egyszeribe lefoszlik róla. Megejti őt a szírtészkirálynő másik fiának, Armandnak nagyvilági könnyedsége, no meg rajta kívül az öreg direktor, az idióta »költőkirály«, a kivénhedt hősszerelmes és a pacsuli szagú színházi figaró legyeskedése. A szellemes párbeszédek, a fordulatos cselekmény nyomán támadó vígjátéki hangulatot néha érzelgős jelenetek is kikezdik. Ilyen például a két testvér, a töprengő lelkű Julien és a híg jellemű Armand közti összecsapás a második felvonás végén. Csak a szerző ügyessége menti meg egy kitűnő ötlettel a helyzetet, mielőtt a függöny lehullana. A Nemzeti Színház művészei Dobai Vilmos rendezői irányításával a Katona József Színházban mutatták be Anouilh komédiáját. A rendező érdeme, hogy sehol sem fárad el a játék menete, a hangos vidámság nem perel a mélyebb szatírával A szereplők közül Mezei Mária a színészkirálynőt alakítja páratlan művészettel. Sziporkázó humora, iróniával színezett játéka különösen az első felvonásban kap korlátlan lehetőséget. Egyszerre keveredik benne a mérhetetlen hiúság, a számító ravaszsággal — megszórva az emberi józanság aranyporával. A címszerepét Demján Edit játssza biztos színészi eszközökkel, kedves bájjal. Sztankay István Julienje eleinte a kelleténél komorabb, későbben azonban színészi tehetsége megcsillantja a figura többi színeit is. A könynyűvérű testvért Fülöp Zsigmond eleveníti meg elegáns könnyedséggel. Rajtuk kívül remek vígjátéki alakítás fűződik Balázs Samu, Rajz János, Kemény László és Garas Dezső nevéhez. Az örökkön sopánkodó, a színházért azonban élő-hajó öltöztetőnőt Pártos Erzsi keltette életre híven. A szöveg szellemes fordítása Bajomi Lázár Endre műve. Az ötletes díszletek Varga Mátyás, a vígjátéki hangulatot jól segítő jelmezek pedig Nagyajtay Teréz elképzelései alapján készültek. Szombathelyi Ervin ■ COLOMBE Jean Anouilh-bemutató a Katona József Színházban LÁTOGASSA MEG KIÁLLÍTÁSUNKAT A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR LENGYEL PAVILONJÁBAN MNITRA gyártmányú rádiókészülékek, televíziós készülékek, gramofonok, magnetofonok. Kali szakszervező látogatása az A Szaktanács elnökségének meghívásáraa május elsejei ünnepségekre hazánkba érkezett külföldi küldöttségek elutazásukelőtt látogatást tettek a Szaktanács székházában. Gál László és Karakas László, a Szaktanács titkárai fogadták Argentína, Kenya, India és Indonézia szakszervezeti küldöttségét. Keszei Károly, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa vezető titkára fogadta az arab és a szenegáli küldöttséget. Fabók Zoltán, a Szaktanács titkárságának tagja fogadta a kubai és az uruguayi küldöttséget. Kádas István, a Szaktanács nemzetközi osztályának vezetője pedig a zanzibári és a guineai küldöttséget. Jóidti küldöttek szaktanácsnál NÉPSZAVA Cikkünk nyomán: , Azonnali hatállyal elbocsátották a Kaposvári Közúti Üzemi Vállalat önkényeskedő igazgatóját Április 26-i számunkban .»Történt Somogyban 1957 és 1964 között« cím alatt beszámoltunk róla, hogy a Kaposvári Közúti Üzemi Vállalat igazgatója éveken át önkényeskedett, durva eszközökhöz folyamodott s visszaélve funkciójával, megengedhetetlen módon viselkedett a vállalat dolgozóival. Az üggyel kapcsolatban Molnár János, a KPM Közlekedési Építő Tröszt vezérigazgatója arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a cikk megjelenését követő újabb és részletesebb vizsgálatok során ismételten bizonyítást nyert, hogy Czellár László igazgató alkalmatlanná vált funkciója betöltésére: az üzemi demokrácia megsértése, a munkaügyi rendelkezések mellőzése, s botrányos magatartása károkat okozott a vállalatnak, de kiváltotta a munkások megvetését is. Az elmúlt évek folyamán hasonló jelenségek miatt többször figyelmeztették, pártfegyelmit és minisztériumi büntetést is kapott Czellár László, de mindebből nem okult. A tröszt vezetője közölte, hogy Czellár Lászlót fegyelmi úton azonnali hatállyal elbocsátotta és a népgazdaságnak okozott anyagi károk miatt egyhavi illetményének megfelelő összegű kártérítésre kötelezte. Ugyanakkor 50 százalékkal csökkentette a múlt évi üzemi jutalékát is. Ezzel egyidejűleg más jellegű intézkedéseket is foganatosítottak, hogy a vállalatnál helyre álljon a rend és mindent megtesznek a törvények, a dolgozók jogainak érvényrejutásáért Cikkünkben a szabálytalan szénvásárlásról is írtunk. Ezzel kapcsolatban helyesbítünk: nem a munkásokat, hanem a vállalatot érte károsodás — a munkások TÜZÉP- áron kapták meg a szenet —, amiért Németh Mihály főkönyvelőt fegyelmileg írásbeli megrovásban részesítették és kétheti munkabérének megfelelő összegű kártérítésre kötelezték. (F. B.) Elhunyt Leni Május 13-án, hosszú betegség után, életének 63. évében elhunyt Lendvay Andor érdemes művész, az Állami Operaház tagja, a kiváló bariton-énekes, a Zeneművészeti Főiskola ének-főtanszakának tanára. Kiváló művészt veszítettünk el személyében, aki harminc évi operaházi tagsága folyamán emlékezetes sikereket aratott idehaza és külföldön. Nemcsak énekben és színpadi játékban magas színvonalú, zeneileg kiegyenlített Wagner- és dray Andor Verdi-főszerepeire emlékezik majd sokáig a közönség, hanem azokra a kisebb karakterszerepekre is, amelyekben életének utolsó szakaszában láttuk és hallottuk gyakran, s amelyekben mindig példát adott az emberformáló operaszínpadi magatartásra. Ilyen értelemben, ilyen stílusban tanította növendékeit is, akikből több generációt indított el az énekesi pályán, s akik közül többen tartoznak ma ifjabb énekesi gárdánk élvonalába. * Lendvay Andort a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. Az É központi vezeti Az ÉDOSZ központi vezetősége csütörtöki ülésén Csatorka, Lajos főtitkár beszámolója alapján megvitatta az élelmezési ipar első negyedévi munkáját, majd a szakkáderek képzéséről, a szakszervezet múlt évi pénz DOSZ iségének ülése gazdálkodásáról, a költségvetésben jóváhagyott kulturális és sportcélokra fordított összegek felhasználásáról tárgyalt. Az ülésen megjelent Karakas László, a Szaktanács titkára is. ■ A közélet eseményei Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára fogadta és az MSZMP Központi Bizottsága nevében köszöntötte Nógrádi Sándort, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnökét abból az alkalomból, hogy betöltötte 70. életévét. Jelen voltak Biszku Béla, Fock Jenő, Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagjai és Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagja. Sri Savang Vatthana, Laosz királya táviratban mondott köszönetet Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének, Laosz nemzeti ünnepe alkalmából küldött jókívánságaiért. IDEJÉBEN A LEGJOBB... OTP-RÉSZLETRE IS, SORON KÍVÜL VÁLLALUNK LAKÁSLEVÁLASZTÁST És ÁTALAKÍTÁST MINŐSÉGI MUNKAI HIVATALOS ÁR! CÍM: FŐVÁROS! JAVÍTÓ SZERELŐ VÁLLALAT Budapest, XIV. ker. Telepes utca 2—4 Telefon: 18-20-22 1964. május 15