Népszava, 1964. július (92. évfolyam, 152–178. szám)

1964-07-11 / 161. szám

Az amerikai kommunisták harcra hívnak a reakció ellen New Yorkban a Hall és Davis védelmében alakult bizottság nagygyűlést hí­vott össze. A gyűlésen Elizabeth Gurley Flynn, a bizottság elnöke, beszédében rámu­tatott: Amerika haladó erői kiemelkedő győzelmet arattak, amikor nemrégi­ben az Egyesült Államok legfelső bírósága alkot­mányellenesnek nyilvání­totta azt a követelést, hogy az Egyesült Államok Kom­munista Pártja regisztrál­tassa magát, és azt a gya­korlatot, hogy a kommu­nistáktól megtagadják az útlevelet. A bíróság ugyan­csak alkotmányellenesnek találta Archie Brown ra­kodómunkás, szakszerve­zeti vezető üldözését a szakszervezetellenes Landrum—Griffith tör­vény alapján, amely meg­tiltja a kommunistáknak, hogy vezető helyet töltse­nek be a szakszervezet­ben. Az ezután felszólaló Gus Hall, a párt főtitkára, fog­lalkozott a fasizmus veszé­lyével, az Egyesült Álla­mokban mutatkozó újabb reakciós hullámmal. Meg kell teremteni a nép de­mokratikus erőinek széles koalícióját, — mondotta —, amely a küszöbönálló választásokon nemcsak vereséget tud mérni a re­akcióra, hanem nyomást is tud gyakorolni a kormány­ra a polgári jogok, a de­mokratikus szabadság és a béke érdekében. A gyűlés résztvevői vi­haros tapssal fogadták a tribünön megjelenő Henry Winstont, a párt alelnökét, aki büszkén beszélt az amerikai kommunistákról, a dicső hazafiakról, akik magukra vállalták a reak­ció fő tüzét. Köszönetét fe­jezte ki a szocialista or­szágok és a világ dolgo­zóinak, akik szolidaritást vállalnak az amerikai kommunistákkal, támo­gatják őket a mccarthys­­ták ellen vívott harcuk­ban. Sürgette a dél-viet­nami amerikai intervenció megszüntetését, valamint a normális diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok helyreállítását Kubával. A gyűlés résztvevői táv­iratot intéztek Johnson elnökhöz, és abban köve­telik, hogy küldjön hala­déktalanul szövetségi csa­patokat Mississippi állam­ba. Subandrio Moszkvában Pénteken a szovjet kor­mány meghívására Moszk­vába érkezett Subandrio, az Indonéz Köztársaság első miniszterelnök-he­lyettese és külügyminisz­tere. Az indonéz államfér­fit több miniszter elkísérte útjára. A seremetyevói repülő­téren a vendéget Anasz­­tasz Mikojan, Andrej Gro­­miko és a szovjet kormány több más vezetője fogad­ta. Megkezdődött a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség végrehajtó bizottságának ülésszaka Pénteken a MÉMOSZ székházában megkezdő­dött a Demokratikus If­júsági Világszövetség vég­rehajtó bizottságának ülésszaka. Claude Gatignon, a DIVSZ főtitkárának meg­nyitó szavai után Szűcs Pál, a Magyar Ifjúság Országos Tanácsának al­­elnöke üdvözölte a dele­gátusokat. A napirendi és ügyrendi javaslat elfoga­dása után Rodolfo Mechi­­ni, a DÍVSZ elnöke tar­totta meg a tanácskozás első napirendi pontjáról szóló beszámolóját .A DÍVSZ feladatai a nem­zetközi ifjúsági mozga­lom egységének, szolidari­tásának és együttműködé­sének kibontakoztatásá­ban a békéért, a nemzeti függetlenségért, a demok­ratikus szabadságjogokért és a jobb jövőért vívott küzdelemben" címmel. A DÍVSZ elnöke ezután a titkárságnak a legutób­bi végrehajtó bizottsági ülés óta végzett munká­ját ismertette. Beszámolt azokról a nagy nemzetkö­zi kezdeményezésekről és akciókról, amelyeknek a DÍVSZ részben szervező­je, részben cselekvő rész­vevője volt. A DÍVSZ elnöke a to­vábbiakban a tagszerve­zetek egységének fontos­ságát hangsúlyozta. Visz­­szautasította azokat az is­mételt támadásokat, ame­lyeket a Kínai Ifjúság Országos Szövetségének képviselői intéztek a DIVSZ titkárságának a moszkvai atomcsend­­egyezménnyel kapcsola­tos pozitív állásfoglalása ellen.­­ Luns holland külügy­miniszter, aki Gromiko szovjet külügyminiszter meghívására vendégeske­dik a Szovjetunióban, pén­teken feleségével és kísé­retének tagjaival repülő­gépen Leningrádba utazott. Ha nem járna olyan ka­tasztrofális következmé­nyekkel a kongói vezetés­ben egymást követő válto­zások sorozata, bizonyára humorosan beszélhetnénk róla. Sajnos, az a tény, hogy ez az afrikai ország függetlenségének elnyeré­se óta egyik zűrzavarból a másikba jut, mind poli­tikailag, mind gazdasági­lag a csőd szélére juttatta Kongót. A hatalmi harcok, a két tartományban most folyó felkelés, legújabban pedig Csombe miniszterel­nöki kinevezése és kor­­­mányalakítása teljesen megakadályozza azt, hogy Kongó jövőjéről bármi bi­zonyosat mondhassunk. Ámít e napokban hatá­rozottan megállapítha­tunk, az az, hogy az ame­rikai—belga vetélkedés szemmel láthatólag a bel­gák javára dőlt el: Adoula lemondott és eltűnt, Csombe pedig beült a mi­niszterelnöki bársonyszék­be. Csombe miniszterelnö­ki megbízatása 6—9 hó­napra szól, az új választá­sok megtartásáig. De alig­ha akad a világon bárki, aki bizonyos benne, hogy ez így is lesz... Bár még mindig nem dőlt el véglegesen és visz­­szavonhatatlanul Scranton kormányzó és Goldwater szenátor harca a Köztár­sasági Párt elnökjelöltsé­géért, a jelek arra mutat­nak, hogy Scranton hely­zete meggyengült Jelen­leg ugyanis — a hétfőn kezdődő elnökjelölt-vá­lasztó kongresszus előké­szítéseként — San Fran­ciscóban ülésezik a párt 100 vezető személyisége, hogy elfogadja a progra­mot. Csütörtökön este Ja­mes Rhodes, Ohio állam kormányzója arra célzott, hogy 58 szavazatát Gold­­waternek engedi át. Ez annyit jelent, hogy a sze­nátor a megválasztáshoz szükséges 655 szavazatnál körülbelül 100 szavazattal már többet mondhat ma­gáénak. Scranton ellen szól az is, hogy a programbizott­ság — a jelek szerint — nem fogadta el azt a ja­vaslatot, hogy a nemrég életbe lépett polgárjogi törvényt a Köztársasági Párt tartsa alkotmányos­nak, iktassa a párt prog­ramjába, s támogassa vég­rehajtását. Ha e javaslatot sikerült volna elfogadtat­ni, Goldwater aligha vál­lalta volna ezt a progra­mot, hiszen a szenátusban a polgárjogi törvény ellen szavazott. Mindezek után még mindig nem lehet 100 szá­zalékos biztonsággal meg­jósolni Goldwater győzel­mét , mert az amerikai politikai életben már elő­fordultak meglepetések... A New York Herald Tri­bune pénteki száma meg­döbbentően cinikus terv­ről rántja le a leplet: ha a dél-vietnami szabadság­­harcosok elfoglalnak egy falut, az amerikai—dél­­vietnami légierők megtor­lásul egy falut bombáznak a Vietnami Demokratikus Köztársaságban. Ez a terv egyértelmű a háború ki­­terjesztésére irányuló tervvel, s kiszámíthatatlan következményekkel jár­hat. Ezzel egyidejűleg kerül­tek nyilvánosságra az amerikai szenátus külügyi bizottságának június 23-i ülésén elhangzott kijelen­tések, amelyek szerint »esetleg szükségessé vál­nak a határon túli (Dél- Vietnam határán túli — a szerk.) katonai akciók«. Ezt McNamara hadügymi­niszter jelentette ki, de még a szenátorok is meg­lepődésüknek és megdöb­benésüknek adtak kifeje­zést az általános háború kockázatával járó terv fe­lett. Megjegyezzük, hogy Mc­Namara kijelentése ellent­mond a nemrég elhangzott Bush-beszéd alaphangjá­nak, amely valamelyest hajlott a politikai megol­dás felé. Hogy végül is me­lyik álláspont tükrözi a hivatalos kormány-állás­foglalást, csak a jövőben történő események hatá­rozzák meg. M­a, szombaton lép ne­gyedik napjába a Brit Nemzetközösség vezető ál­lamf­érfiainak értekezlete, s a kiszivárgott hírek sze­rint nincs egyetlen kérdés sem, amelyben valameny­­nyi résztvevő egyetértene. A külügyi vita során — az értekezlet első napi­rendi pontja — a legtöbb állásfoglalás a még gyar­mati sorban levő országok jövőjéről hangzott el, s ezek túlnyomórészt a füg­getlenség megoldását kö­vetelték e területek szá­mára. Az értekezlet hétfőn folytatódik, azonban az af­rikai nemzetközösségi tag­államok külügyminiszterei nélkül, mert azok a július 17-én kezdődő afrikai csúcstalálkozó előkészíté­sére ma Kairóba utaznak. Mátray Ferenc 1964. július 11 A lengyel nagykövet sajtótájékoztatója A Lengyel Népköztár­saság fennállásának kö­zelgő 20. évfordulója al­kalmából pénteken a Lengyel Kultúrában saj­tófogadást rendeztek. A tájékoztatón megjelent Naményi Géza, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hivatalának vezetője, Marjai József, a Külügy­minisztérium főosztályve­zetője, és Zádor Tibor, a Külügyminisztérium saj­tóosztályának vezetője. Ott volt több főszerkesz­tő, valamint a sajtó, a rádió, a televízió számos vezető munkatársa. Jan Kiljanczyk, a Len­gyel Népköztársaság bu­dapesti nagykövete, rész­letesen ismertette azokat az eredményeket, ame­lyeket hazája az elmúlt két évtized alatt gazdasá­gi, kulturális és tudomá­nyos téren elért. Beha­tóan foglalkozott a len­gyel—magyar gazdasági és kulturális kapcsola­tokkal is, s kiemelte, hogy ezek évről évre erő­teljesebbek és gyümöl­csözőbbek mindkét ország népének javára. A Fran Politikai Biz nyilatk Ülést tartott a Francia Kommunista Párt Politi­kai Bizottsága. A kiadott nyilatkozat tanúsága szerint a Politi­kai Bizottság megállapítja, hogy az amúgy is gyenge jövedelmű munkáscsalá­­ ­d­a bi­zottságának házata­ dóknak súlyos tehertételt jelent az állandó áremel­kedés. Az infláció egyik fő oka, hogy hatalmas összegeket fordítanak »az atomütő­­erőre és a hatóságok tá­mogatják a kapitalista monopóliumokat«. Közlemény az Ausztráliai és Chilei Kommunista Párt tanácskozásairól Véget ért a földközi-tengeri értekezlet Június 22-től július 1-ig Ausztráliában tartózko­dott a Chilei Kommunis­ta Párt küldöttsége. Közös nyilatkozatot ad­tak ki, amely egyebek között kijelenti, hogy a felek megvitatták a nem­zetközi mozgalom jelen­legi helyzetét, és teljesen azonos véleményre jutot­tak. Mindkét párt szilár­dan tartja magát az 1957- es és 1960-as értekezlet határozataihoz és igyek­szik érvényesíteni az ott elfogadott elveket a ha­zájukban vívott harcban. A két párt határozottan állást foglal a Kínai Kommunista Párt veze­tőségének irányvonala el­len. A két párt — hangzik a nyilatkozat — amellett foglal állást, hogy hívják össze minden kommunis­ta párt értekezletét a né­zeteltérések megvitatása végett. Véget ért a Földközi­tenger atomfegyvermen­tes övezetté nyilvánítá­sát szorgalmazó nemzet­közi értekezlet, a amely jú­lius 6-án ült össze Al­gírban. Az értekezlet záróülé­sén általános határozatot hoztak és elfogadták az »Algíri felhívást«. A két okmány felszólítja a né­peket, a kormányokat és a nemzetközi szervezete­ket, hogy kapcsolódjanak be a Földközi-tenger tér­ségének atomfegyvermen­tesítéséért folyó küzde­lembe. Az értekezleten úgy határoztak, hogy nagygyűléseken és tünte­tésekkel tiltakoznak ha­ditámaszpontok és atom­fegyverek elhelyezése el­len ebben a térségben. Elhatározták, hogy lét­rehozzák az értekezlet ál­landó szervét, amely Al­gírban székel, július 5-ét pedig a Földközi-tenger atomfegyvermentes öve­zetté nyilvánításáért foly­tatott harc napjává mondják ki. Magyar—osztrák vagyonjogi megállapodások A függőben levő pénz­ügyi kérdések rendezésé­ről az utóbbi hetekben Bécsben folytatott ma­gyar—osztrák tárgyalá­sok befejeződtek. A szerződés a magyar álla­mosítási intézkedések ál­tal érintett osztrák javak tekintetében egy összeg­ben meghatározott kárta­lanítást irányoz elő. Az egyik kormánymeg­­állapodás a Duna Gőzha­józási Társaság volt ma­gyar alkalmazottainak nyugdíjaikból és szolgálati jogviszonyukból származó igényeit rendezte, a má­sik egyes osztrák válla­latokkal szemben tá­masztott magyar követe­lések megváltásáról, il­letve átruházásáról szól. A szerződést és a két kormány megállapodását a küldöttségek vezetői pénteken Bécsben para­fál­ták. NÉPSZAVA megalat Kasza­vubu kongói köz­­társasági elnök elnöki rendelettel kinevezte a Moise Csombe vezette új kormányt, amelynek meg­alakításáról a volt katan­­gai szakadár vezető na­pok óta tárgyalt Leopold­­ville-ben. A tárcák közül négy Csombéé, aki miniszter­­elnök, tájékoztatásügyi miniszter, külügyminisz­ter, továbbá gazdasági és tervezésügyi miniszter lett. A kulcsfontosságú bel­ügyminiszteri tárca Gode­­froid Munongónak jutott. Csombe és közte nem lesz szokatlan az együttműkö­dés, hiszen a most sebté­ben Leopoldville-be ren­delt Munongo a Csombe­­féle katangai ellenkor­mány belügyminisztere is volt egykoron. Rajta kívül Csőmbe kabinetjé­ben csak egy olyan név akad, amely a kongói po­litikában közismert: az új miniszterelnök a föld­művelésügyi minisztérium élére Albert Kalondzsit Csombe (Itotta­kői hívta meg, az úgynevezett dél-kaszai bányaállam egykori »isten-császár«-t, aki tevékeny szerepet töltött be Kongó részekre szakításában. A nyugati hírügynök­ségek jelentése szerint ebben a »katangai jelle­gű« kormányban egész­ségügyi miniszterré ne­vezték ki André Lubayát, a Kongói Nemzeti Felsza­­v Hiányát hódító Bizottság (székhe­lye: Brazzaville) tagját, aki állítólag már Leo­poldville-be is érkezett. Lubaya korábban azt kö­zölte, hogy nem működik együtt Csombéval. Had­ügyminiszter nincs. A tárca alighanem Kasza­­vubuhoz került. A kabinet, az új válasz­tásokig, 6—9 hónapig ma­rad hivatalban. Goldwater San Franciscó-i Az amerikai republiká­nusok San Franciscó-i programkészítő gyűlésén egyre éleződik a harc Goldwater és Scranton, az elnökjelöltségre pályázó két politikus között. Barry Goldwater, a re­publikánus jobboldali szó­csöve diadalmasan vonult be San Franciscóba és nyomban beköltözött a Mark Hopkins szálló 15. emeletére. A mérsékeltnek kikiál­tott Scranton programbe­szédében kifejtette, hogy a »radikális jobboldali csoportosulások idegenek« Amerika számára, sőt egyenesen megtámadta a néger­ üldöző John Birch társaságot. Az arizonai szenátor szintén sajtóértekezletet tartott, és szemrebbenés nélkül kijelentette: soha­ és Scranton­i összecsapása sem javasolta, hogy bár­hol bevessék az atomfegy­vert, s reméli, úgymond, hogy mint elnök, soha­sem kényszerülne utasí­tást adni atomfegyver al­kalmazására. Az AP jelentése szerint Eisenhower volt elnök is úton van San Franciscóba. Útközben Chicagóban rö­vid időre megszakította útját. Nyomban újságírók rohanták meg és faggat­ták, végül is ki mellett foglal állást, Goldwater, vagy Scranton mellett. Eisenhower elutasítóan ki­jelentette, hogy egyelőre nem foglal állást, megvár­ja az elnökjelölő kongresz­­szus döntését. Johnson röfflönzői Johnson elnök pénte­ken rögtönzött sajtóérte­­s­íkezletet tartott anélkül,­­ hogy a tudósítókat előre­­ értesítette volna. A sajtó­­­­konferencia, amelyet az­­ elnök a Fehér Ház mi­nisztertanácsi termében­­ tartott, szemmel láthatólag­­ az elnökválasztási kam­­­­pány jegyében állott. Johnson fő célja az , volt, hogy válaszoljon . Goldwater vádjaira, ame­­­­lyek szerint az amerikai­­ kormány »felelőtlen gaz­­ ­ sajtóértekezlete hasági politikát« folytat Johnson megjegyezte: nem ismeri pontosan, mit mondott Goldwater, de sokkal több figyelmet for­dít a felelős gazdasági szakértők jelentéseire. Egész sor jelentést olva­sott fel, amellyel a gaz­dasági fellendülést igye­kezett bizonyítani. John­son ezután gúnyosan megjegyezte, nem sokat törődik Goldwaternak a Spiegel című lapban köz­zétett nyilatkozatával, amely szerint jelenleg a republikánusok nem ver­hetik meg a demokrata elnökjelöltet. A republi­kánusoknak — mondotta Johnson — éppen elég problémájuk van anélkül, hogy még én is hozzá­járulnék ehhez. Az elnök bejelentette, hogy Hoover,­­az FBI ve­zetője azért utazott Mis­sissippi államba, hogy új hivatalt állítson ott fel. Mississippiben állandóan 50 FBI ügynök fog tar­tózkodni. Ennek célja, hogy megakadályozza a négerek ellen irányuló erőszakos cselekedeteket. Külpolitikai kérdések közül Johnson csupán Castro legutóbbi nyilatko­zatával foglalkozott. Azt mondotta, nagy figyelem­mel fogja kísérni a kubai kormány cselekedeteit, mert »a tettek jobban ér­deklik, mint a szavak«. Jemeljanov akadémikus­­ Enyhült nemzet ül össze a genfi A Nemzetközi Atom­energia Ügynökség pénte­ken hozta Bécsben nyilvá­nosságra Jemeljanov aka­démikusnak, a szervezet főigazgató-helyettesének nyilatkozatát. Az ENSZ a szovjet tu­dóst bízta meg az atom­energia békés felhaszná­lásával foglalkozó harma­dik genfi nemzetközi kon­ferencia elnöki tisztével. Jemeljanov akadémikus nyilatkozatában hangsú­lyozta: az első két hason­ló értekezlet óta eltelt idő nagy fejlődést hozott az atomenergia békés fel­­használásában s a követ­kező 15—20 év során az urániummal és a plutó­niummal dolgozó atomerő­ közi légkörben atomértekezlet művek nagy szerepet ját­szanak majd a világ sajt országának energiaellátá­sában. A harmadik genfi kon­ferencia — a moszkvai atomcsend-szerződés ered­ményeként — észrevehe­tően enyhült nemzetközi légkörben ül össze augusz­tus 31-én. A moszkvai szerződés és más, a közel­múltban tett hasonló lé­pések jó lehetőséget adtak ahhoz, hogy a világ tudó­sai megvitassák az atom békés felhasználásának lehetőségeit, hogy tovább fejlődjék a nemzetközi együttműködés a békéért, a fegyverek nélküli vilá­gért — mondja többek kö­zött a nyilatkozat. Ne­te York Herald Tribunes Részletes­­ Észak-’’ terrorban McNamara amerikai hadügyminiszter a szená­tus külügyi bizottsága előtt kijelentette, hogy az Egyesült Államok jelenle­gi vietnami politikája »magában foglalja azt a kockázatot, hogy a kato­nai műveleteket kiterjesz­tik Dél-Vietnam határain túlra is­. Arra vonatkozólag, hogy mit jelent a háború kiter­jesztése Dél-Vietnam ha­tárain túl, figyelemre mél­tó értesülést közöl a New York Herald Tribune. A lap saigoni tudósítója sze­rint van egy részletesen kidolgozott terv az Észak- Vietnam ellen végrehaj­tandó megtorló bombázá­sokra. A saigoni és washingto­ erv készült Vietnam házasára­ ­i katonai szakértők által kidolgozott példátlanul ci­nikus agressziós terv ab­ból áll, hogy amikor a dél­vietnami szabadsághar­cosok elfoglalnak egy fa­lut, az amerikai dél-viet­nami fegyveres erők beje­lentik, hogy a következő hét megadott napján »megtorlásként« bombázni fognak egy megadott észak-vietnami falut A bejelentés során 200 falut neveznek meg, ezek közül egyet fognak bombázni. A New York Herald Tribune szerint ezt a tervet akkor hajtják végre, ha Dél- Vietnamban további sike­reket érnek el a partizá­nok és a Fehér Ház meg­adja a zöld jelzést a ter­rorbombázásra. 5

Next