Népszava, 1964. augusztus (92. évfolyam, 179–203. szám)
1964-08-01 / 179. szám
Ha tudásuk és szorgalmuk legjavát adják, nem elérhetetlen a cél, az elmaradás pótlása és a kétheti nyereségrészesedés A Péti Nitrogénművek dolgozói ebben az évben nem kaptak nyereségrészesedést, mert tavaly nem tettek eleget a rájuk rótt kötelezettségeknek. Múlt évi teljes termelési értéktervüket csak 88 százalékra teljesítették. Következésképpen költségszinttervük is (3,5 százalékkal) gyengébben alakult a tervezettnél. Hogyan zárták az idei — Ezen a munkán áll, vagy bukik, hogyan zárjuk az esztendőt — mondják. Folytonos üzem vagyunk, év közben egy percre sem állhatunk le. Ha nagyjavítás minősége nem üti meg a kívánt színvonalat, ebben az évben is baj lehet. Fél évi eredményeinkkel ugyanis most sem dicsekedhetünk. A számok, sajnos, igazolják a hamarjában kapott tájékoztatást.. A tervezett költségszinttől (előzetes számítások szerint) 2,6%kal elmaradtak. Igaz, a tavalyi tényszámhoz viszonyítva, nincs lemaradás, de ez gyenge vigasz. Teljes termelési értéktervüket sem teljesítették. A lemaradás több mint 18 millió forint. Nitrogénműtrágyából 5737 tonnával maradtak adósok, de nagyobb mennyiségű zsíralkohol, szorbit és ammónia is terheli számlájukat. Pillanatnyi, helyzetükön, az,, sem sokat változtat, hogy nagyév első felét, számíthatnnak-e az üzem dolgozói, jövőre nyereségrészesedésre? E népgazdasági szempontból is jelentős gyárban viszonylagos csend fogad. Áll az üzem, a berendezések nem működnek. Az emberek túlnyomó többsége azonban bent dolgozik. Javítják a gépeket, a berendezéseket, finomságú argongáz-tervüket 70 százalékkal, szénkéneg-tervüket pedig 200 tonnával túlteljesítették. — Mi a magyarázata a kedvezőtlen helyzetnek? — Sajnos, sok összetevője van — magyarázza dr. Veszprémi Ferenc főosztályvezető. — Kezdjük talán az elején... Az üzem egy része valóban elöregedett. Léptennyomon a fáradtság jelei láthatók. Amikor megszabadultak a s tél szorításától, repedés támadt az egyik magasnyomású berendezésen. Megfeszített munkával, viszonylag rövid idő alatt helyrehozták, de a nyolcnapos leállás (a fent említett és egyéb okok következtében) 700 tonna ammóniakiesésben jelentkezett. Később a kompresszor meghibásodása miatt gyártottak 280 tonnaammóniával kevesebbet, amely a nitrogénműtrágya alapanyagát képezi. néve a pétiek közel állnak a teljesítés lehetőségéhez. A kétheti fizetésnek megfelelő nyereségrészesedés tehát nem elérhetetlen cél. — Részletesen megbeszéltünk mindent — érvelnek. Mint látja, a javítási munkák óramaponPersze, hogy az üzem dolgozói körülbelül 14 nap fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést kapjanak, ahhoz a maguk módján, más vegyi üzemeknek és kereskedelmi szerveinknek is hozzá kell járulni. Zsíralkoholból például a berendezések 50 százalékig sincsenek kihasználva, megrendelés híján. Érthetetlen ez, hiszen a zsíralkohol a szintetikus mosószerek alapanyagát képezi. Márpedig mindenki tudja, hogy jó minőségű szintetikus mosószerekből nálunkeléggé keveset gyártanak. Nagyobb menynyiségben importra szorulunk. Megfontolandó lenne tehát, hogy milyen importcsökkentési lehetőségek vannak kész mosószerekből. Ugyanakkor piacot kellene keresni alapanyatossággal folynak. S hogy milyen minőségi színvonalon végezzük el, annak lehetősége a mi kezünkben van. Vezetőink pontos számításokat végeztek, nitrogén-műtrágyából és egyéb nitrogéntermékekből túlteljesíthetjük a tervet ... gokra — a hazai szintetikus mosószergyártás fokozása mellett. Hasonló a helyzet a Péti Nitrogénművek másik jelentős termékével, a nagytisztaságú argongázzal. Argongázból nemrégiben még behozatalra szorultunk s köbméterenként négy dollárt fizettünk érte. Most — megrendelés híján — nagy mennyiségben a levegőbe kell engedni a nemes védőgázt. Az üzem dolgozói nincsenek könnyű helyzetben. Szorgalmuk és tudásuk legjavát kell adni, hogy a jelenlegi mélypontból kijussanak. De felülről is segítségre van szükség, mert nemcsak a nitrogénműtrágyától függ, hogyan alakul az év végéig a végleges önköltség. Zsidai Pál 18 millió forint A műtrágyát várja a mezőgazdaság . Már minden tartalékot »bedobtunk«. Nitrogénműtrágyából a teljesítőképesség maximumát adjuk. Sőt, megítélésünk szerint — és felettes hatóságunk szakemberei megítélése szerint is — az op,timális teljesítőképesség fölött vagyunk. Bármilyen hestéryhibásodás veszélyezteti céljaink megvalósítását. De a nitrogén-műtrágyára nagy szüksége van mezőgazdaságunknak. A mérsékelten megállapított szükséglet felét még így is importból kell beszereznünk. Szerencsére, az üzem dolgozói jól ismerik a rájuk rótt kötelezettségeket, s tudásuk, szorgalmuk legjavát adják. A nagy leállás előtt a legkülönbözőbb szintű tanácskozásokon beszéltük meg a tennivalókat — intézkedési tervek készültek, s ha sikerül azokat maradék nélkül megvalósítani, úgy 14 nap nyeresésre ^számítunk. A fő optimizmus dicséretre méltó. A többoldalas intézkedési terv azonban még csak sejteti a lehetőségeket. A Vegyipari Tröszt tájékoztatása szerint is a Péti Nitrogénművekben nagyon is határesetről lehet szó, hiszen ebben az évben kell behozni a múlt évi, körülbelül 2 millió forint értékű lemaradást is. Ennek ellen Felülről is segíteni kell llllllllllllllllllllllllllllllllllllllilmllllliiliimilil..il Hegedűs Géza: Az életművész hagyatéka Ha a győzelmes forradalom, ki is mondotta, hogy mindenki, ép ember, amliunkája után éljen, sajnos, az új törvény szava magában nem válthatta meg a világot. Még az embertelen , tegnapokból meg a véres nyilas időkből miat más volt a levegő. Óriási erőfeszítésnek, hatalmas küzdelemnek kellett jönnie, hogy a csalásra, hamisságra, alattomosságra szokott sehonnaiak, az »életművészek«, akik persze, nem művészei, hanem gátlástalan, elbitangult fosztogatói voltak a vajúdó életnek, valahogyan becsületre, emberségre kényszeríttessenek. Ebben a, pompásan pergetett mulatságos könnyed ,hangon írt s mégis döbbentően megrázó regényben az ragadja meg legmélyebben az olvasót, hogy züllött hőse elundorodva gyalázatos tetteitől, önmagától, maga ellen küld névtelen feljelentést, mert úgy érzi, elvetemedett életéből csak a börtönön keresztül menekedhet ki. A vergődő emberről vallott mély optimizmusát hirdeti az író ebben a megoldásban, hogy még a gonoszságban elmerült lélek is képes ráeszmélni az erkölcsi jóra s kész érte vállalni a megnyugvást hozó szenvedést is. (Szépirodalmi) V. Gy. Stéphane Mallarmé költeményei Mai irodalmi életünk kiszélesedését bizonyítja ez a Weöres Sándor pompás fordításában kiadott első magyar Mallarmékötet, amely a múlt század egyik legjelentősebb francia költőjének munkásságát tárja az olvasó elé. Kétségtelen, hogy nem a mi valóságot megragadni akaró s az élet pozitív értelmét kereső világunkat tükrözik ezek a »többsíkú«, homályos, szavú, merő szimbólumokban lebegő, különös muzsikájú verseik. Mégis hozzánk tartozóak írásai, hiszen a költő erőfeszítései mögött a »látni és tudni« akaró ember magasodik fel. Magányos volt, távol állt tőle korának értetlen polgári társadalma. Elzárkózott, pedig a kozmoszba tárulkozó lélek. Költeményeit a századnyi messzeségből mi is csak jó kommentátorral, a bonyolult zseni elmélyült ismerőjének vezetése mellett tudjuk teljes egészében élvezni. Dobossy László jegyzetei s szellemes tanulmánya kitűnő, szakszerű eligazítónk, Weöres Sándor, a fordító, magyar szavú, mégis Mallarmé módján csodálatosan éneklő versei muzsikájukban rásejtetnek a magányos francia költő titkaira. (Helikon) V. Gy. Sipkay Barna: Messzi harangszó Egy Szabolcs megyei homokos falu parasztjai e szatirikus regény hősei, akik a felszabadulást követő társadalmi átalakulás fortyogásában élnek — persze, szatírához »méltó« különös és derűs kalandok közepette — tudatos, jövőt formáló embereikké. A fél falu e hónapokban pálinkafőzésből él; a »gyár« termékeit részben eladják a városban, de jobbára maguk isszák meg. A közös ivászatok azonban túlnőnek a puszta időtöltésen; ez alkalmakkor tárgyaltatnak meg a falu dolgai, egyesek különös balesete, mások hirtelen megvagyonosodása, és hogy ki huhog éjszakánként a temető halmai közt... A tragikomikus és bohózati elemekből felépített mese groteszkül kacagtató világa mélyen hiteles, a múltbeli paraszti elmaradottság mélységeibe világít be. Jó ízű népi humor, gazdagon árnyalt nyelv, szellemes dialógusok jellemzik a tehetséges fiatal író regényét. A szatíra és a realitás avatott kézzel vegyített közegében remekül megrajzolt figurák közvetítik a haladó mondanivalót. A kötetet Kondor Lajos rajzai élénkítik. (Magvető) K. Gy. Fá Modern táncjáték — modern drámai oratórium Bartók- és Honegger-mű Szegeden Láttuk az idei év és megítélésünk szerint a szegedi játékok egész eddigi történetének legnagyobb figyelmet érdemlő kettős bemutatóját. Ezt a rangot természetesen nem az adja meg, hogy valami tökéletes-e, előadói világnagyságok-e , hanem az: képviseli-e, vagy legalább igyekszik-e képviselni önnön műfaját, jelen esete szintén jóleső dolog a pécsi balettet látni Szegeden (hát még ha az ember Gyuláról érkezett előző nap, ahol ugyancsakkulturált produkciót látott,-, békéscsabai művészekkel). A táncéletünkbe új vérkeringést hozott pécsiek amúgy is kezdettől szívügyünk. Újból élveztük érdekes, változatos táncolásukat, amelynek minden mozdulatán fegyelmezettség, kifejeződni akarás, az újfajta mozgásokban való öröm érződik. Eck Imre egész mozdulatvilágában ezek a fiatal táncosok félreérthetetlenül jól, immár otthon érzik magukat. Elismerjük: ez az anyag — a mozdulatanyag csakúgy, mint az emberanyag — megfelel Bartók Béla zenéjének frappáns kifejezésére. .. ben a sajátos követelményeket támasztó szegedi játékokat? Helyes irányban mutat-e a játékok egész jellegének, további útjának meghatározásában? Másként-másként — de mindkét mű helyes irányba mutat. Így igaz akkor is, ha a »Királyfi«-t megvalósult formájában nem fogadjuk el. Mint már fentebb előre bocsátottuk, A fából faragott királyfi -koreográfiai elképzelését mindezzel együtt nem tudjuk elfogadni. Alig hinnénk, hogy mindeddig »a konzervatív ízlés utóvéd-állásaiból« ítéltük volna meg ifjú és életerős együttesünk egész létét és tevékenységét (az idézetet a játékok prospektusában közölt nyilatkozatból vettük) —de A fából faragott királyfit ezúttal csak nyomokban láttuk. S akkor hiába a legátgondoltabb szövegi alátámasztás — mert ilyent most többet és többfélét olvashattunk —, a táncnak magáért kell beszélnie. Márpedig ennek a műnek bármiféle értelmezése, vagy átértelmezése, sem lehet híjával a meghatottságnak, a csendes és mély lírának, nem nélkülözheti a figurákban — légióként a királykisaszszonyban — végbemenő lelki folyamatok végigvitt, világos, jól árnyalt egészét. Persze, persze, a teljes bartóki életművön átvonul az elembertelenedett valóság és a humánus illúzió ellentétje, de azért például a »Királyfi«-t és a »Csodálatos mandarin«-t zsánerben, s gondolatban is roppant távolság választja el egymástól. Ez a koreográfia elidegenült önmagától, érdekes tán maradt (bár néhány esztétikumbeli fogyatékosságát is említhetnénk) — de belső szépsége, poézise jórészt elveszett. Az efajta szépség számonkérése semEzt a produkciót fenntartás nélkül fogadjuk el — s ha már elfogadjuk, nem is lehet másként. Mert az egyetlen fenntartás ez lehetne: szabad és lehet-e egyáltalán létrehozni ilyesmit egy bonyolult szerkezetű, önmagában komplett oratóriumból? A vaskalapos válasz: nem szabad, nem lehet, miben sincs ellentétben a modernséggel. Miért mertük hát elöljáróban azt állítani, hogy a kísérlet helyes irányba mutat? Mert igenis, modern tánc-megfogalmazások (esetleg Bartók-koreográfiák) az egyik út, amelyen a játékoknak tovább kell haladniuk. Fülöp Zoltán díszletével, Gombár Judit jelmezeivel helyesen vette át a koreográfus koncepciót — más kérdés, vajon A fából faragott királyfi morális tartalmát fejezi-e ki mindez így együtt? A tehetséges ifjú táncosok egytől egyig kimagaslóan jó és nehéz művészi munkát végeznek. Árva Eszter, Bretus Mária, Szimácz Gabriella, Csifó Ferenc és Tóth Sándor ezúttal is kivételes tehetségüket bizonyítják. Csakhogy nem vaskalapos válaszokra, hanem jó, megragadó, nem hatást vadászó, hanem hatást kiváltó művészi élményekre van szüksége valamennyiünknek — itt pedig ezt kapunk, mind zenei, mind drámai értelemben. Alig hisszük, hogy a zseniális szerzőnek, Honeggernek magának, kifogása lenne a sajátos szegedi színrevitel ellen , ha bizonyára meg is lepődnék az első pillanatban. A szegedi játékok eddigi legmerészebb és mindjárt legjobb művészi teljesítménye a sok elemből álló, megragadó est, zenének, éneknek, prózának, s ezúttal táncnak is ez a nagyszabású ötvözete, lenyűgöző hatású együttes kifejeződése. Valahány új elem került az alapjában is sokhangú műbe — s ez éppen Szinetár Miklós rendezői elképzelésének legnagyobb dicsérete — mind a mű lelkéből, s az adott hely lelkületébőlleledzett, mind a remekművet szolgálja, méghozzá kiválóan. A kivételesen sok és sokféle szereplő közül ezúttal még a jeles zenei részvevők előtt is indokoltnak érezzük kiemelni Bakó József rendkívüli fantáziára és kiváló ízlésre valló szcenikai munkáját, benne a bravúros világítási megoldásokat, amelyek a zene ritmusával vetekedő módon szolgálták az est felemelő összhatását. Mindemellett — tehát a vizualitás helyes és stílusban mértéket sosem tévesztő hatásai mellett, sőt, felett —, a zenemű megmaradt zeneműnek. Henrik Czyz, a jeles lengyel karmester (akit néhány hangversenyről már kiváló mesterként ismertünk) tökéletesen uralta a század zenéjének ezt a minden tekintetben rendkívüli, nagyszabású alkotását, a jól játszó zenekart, a Budapesti Kórust (karigazgató Kerecsényi László), a gyermekkórust, a zenei és a kivételes ritmikai feladatokat adó prózai szólistákat. A hatalmas szereplőgárda méltó értékelése itt képtelenség. Horváth Teri máglyához kötözött Johannája olyan volt, mint ennek a kitűnő színésznőnknek egész tehetsége: átfűtött, őszinte, eredeti, a népi ízeknek olyan felhangjaival teli, amilyeneket kölcsönkapni nem lehet. »Originál« oratóriumi változatban ez a Johanna nem volna jó — itt viszont másmilyen nem volna jó. Szabó Gyula fráterje is nagyon tetszett, végletes egyszerűségével. Énekesek és színészek szépen és érthetően mondották Paul Claudel emelkedett szövegét Raics István szép fordításában. A grandiózus összkép fontos része Márk Tivadar valamennyi jelmeze (az énekkar vizuális megoldása bravúr), s az Eck Imre koreográfiáját a megfelelő pontokon táncoló pécsi balett. Az énekes szólisták közül Réti Józsefet mindenképpen nagy hangsúllyal kell kiemelni. A Johanna a máglyán szegedi előadása megérdemli a nagy művészi élmény rangját, amelyre igen sokáig emlékszik majd a néző-hallgató. Rajk András A fából faragott királyfi Johanna a máglyán NÉPSZAVA A KÖZÉLET ESEMÉNYEI Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke táviratban köszöntötte Ludwig von Moost, a Svájci Államszövetség elnökét, Svájc nemzeti ünnepe alkalmából.* Dobi István táviratban köszöntötte Sourou- Migan-Apithyt, Dahomey Köztársaság elnökét, Dahomey nemzeti ünnepe alkalmából.* Kállai Gyula pénteken délelőtt fogadta R. K. A. Gardinert, az ENSZ afrikai gazdasági bizottságának főtitkárát. A baráti légkörben lefolyt megbeszélésen eszmecserét folytattak hazánk és az afrikai gazdasági bizottság közötti kapcsolatok fejlesztésének lehetőségéről.* Kállai Gyula, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese pénteken fogadta Zsambalin Banzart, a Mongol Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben végleg elutazik Budapestről. I. Baudouin, belga király táviratban fejezte ki köszönetét Dobi Istvánnak, a belga nemzeti ünnep alkalmából tolmácsolt jókívánságaiért. W. V. S. Tubman, a Libériai Köztársaság elnöke táviratban köszönte meg Dobi Istvánnak, Libéria nemzeti ünnepe alkalmából kifejezett jókívánságait.* Gamal Abdel Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke táviratban mondott köszönetet Dobi Istvánnak, az EAK nemzeti ünnepe alkalmából kifejezett jókívánságaiért Mahmud Riad, az EAK külügyminisztere Péter János külügyminiszternek mondott köszönetet jókívánságaiért. * Pénteken magyar—kubai barátsági napot tartottak Salgótarjánban. Ebből az alkalomból a városba érkezett dr. Juan José Fuxa Sanz, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete is, aki emlékbeszédet mondott az díszünnepségen. Dr. Adalbert Koch rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Svájc nemzeti ünnepe alkalmából péntek este fogadást adott a Táncsics hajó fedélzetén. Megjelent a fogadáson dr. Beresztóczy Miklós és Pólyák János, az országgyűlés alelnökei, Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettes, Baczoni Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, Naményi Géza, a Tájékoztatási Hivatal vezetője, továbbá a Külügyminisztérium, a Külkereskedelmi Minisztérium, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének több vezető munkatársa, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet több ismert személyisége. Ott volt a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. (MTI) Strauss-est Szegeden A szegedi ünnepi hetek alkalmából pénteken Strauss-estet rendeztek az új szegedi liget szabadtéri színpadán. A közönség több mint két órán át gyönyörködhetett a közkedvelt melódiákban. Az esten a Budapesti MÁV Szimfonikusok Zenekarát vendégként a neves bécsi karmester, Dietfried Bernét vezényelte. A szólókat Gencsy Sári és Bartha Alfonz énekelte. Az összekötő Szöveget Rácz György mondta el. Salamon Pál: A tábornok lánya A regény arról szól, ami a címe, ám a tábornok horthysta tábornok, s a lánya, Misley Klára a személyi kultusz éveiben nő felnőtté, és keres magának hivatást, kenyeret biztosító munkát. Ezen a talajon sarjad ki a regény konfliktusa. Misley Klára érthető, minimális emberi igénye is hajótörést szenved — az osztályharc állandó éleződésének hamis sztálini elmélete kificamít egy jobb sorsra érdemes emberi sorsot. Hazugságok immorális védfala, egy házasság legális prostitúciója, ital — a züllés szirtkövei közt vergődik a lány. A bátor hangú regény nem szánalmat akar kelteni a burzsoáivadékok iránt, hanem — az ellenségek és jóbarátok hiteles portréján keresztül — érzékelteti a mi felelősségünket, a szocialista humanizmus helyes gyakorlatát. (Szépirodalmi) B. Gy. F. 1964. augusztus 1