Népszava, 1964. szeptember (92. évfolyam, 204–229. szám)
1964-09-01 / 204. szám
Cikkünk nyomán? A Nehézipari Minisztérium intézkedései a szabálytalan külföldi utazásokkal kapcsolatban A Népszava július 9-i számában »Magánutazás — vállalati költségen« címmel cikk jelent meg, amelyben megírtuk: vállalati és tröszti vezetők eldöntötték, hogy Heitz Ferenc, a volt Bányagépgyártási Tröszt főmérnöke, Szikora Ferenc, a termelési és műszaki osztály vezetője, Kováts László kutatómérnök, Jutás Titusz, a volt Budapesti Bányagép és Bányavillamossági Vállalat főmérnöke és Csontos József, a volt Salgótarjáni Bányagépgyár főmérnöke utazzék Belgiumba egy kiállításra, miután , ott bányagépeket is bemutatnak. Tekintve, hogy az utazás hivatalos szolgálati útlevéllel nem volt lebonyolítható, turista útlevelet kértek és »maszek« turistaként hagyták el az országot. Az utat odavissza repülőgéppel tették meg és pár nap múlva vissza is tértek. Vizsgálódásunk időpontjáig nem készült jelentés, sem úti elszámolás. Ennek ellenére a volt Bányagépgyártási Tröszt, illetve a hozzátartozó vállalatok fizették ki az útlevelek, a vízumok, a 70 dollárok, a repülőjegyek árát, az összes felmerült kiadásokat az érintett vezető beosztású dolgozók helyett. (Kivéve Jutás Tituszt, aki a NIKEX költségén utazott és jelentését, valamint elszámolását a NIKEX-hez adta le.) Cikkünkre Haracska Imre nehézipari miniszterhelyettes válaszolt. «... Vizsgálatot végeztettem a volt Bányagépgyártási Tröszt — jelenleg Országos Bányagépgyártó Vállalat — területén a külföldi utazásokkal kapcsolatban. Az 1962. évig visszanyúló vizsgálat megállapította, hogy a tröszt területén két esetben történt kiutazás turista útlevéllel, vállalati költségek terhére: 1964. május 1-től 7-ig Hannoverbe 2 személy 9018,40 forint költséggel és 1964. június 3-ától 10-ig Liegebe 4 személy 25 788,80 forint költséggel. Megállapítást nyert, hogy szabálytalanul járt el a tröszt igazgatója, mert a külföldi kiküldetéshez a minisztérium engedélyét nem kérte; a kiküldöttektől visszatérésük után jelentés elkészítését nem követelte meg és ezáltal nem biztosította, hogy az utak tapasztalatai hasznosításra kerüljenek; egy-egy vásár meglátogatására a szükségesnél több személynek adott utasítást...« Szabálytalanul járt el a tröszt főkönyvelője is — írja a miniszterhelyettes, mert »... a Pénzügyminisztérium Ipari Főosztályának 1962. június 22-én a Pénzügyi Közlöny 15. számában megjelent külföldi utazások költségeinek elszámolására vonatkozó közleményét helytelenül értelmezve, az utazások engedélyezésére az igazgatónak helytelen felvilágosítást adott; a kiküldötteket visszatérésük után nem számoltatta el, holott azok 14 napra szóló valutaellátmányt kaptak, de négy-öt, illetve hét nap múlva visszatértek. A vizsgálat megállapításai alapján Morgenstern Gyula volt trösztigazgató és Táborffy István volt tröszt-főkönyvelővel szemben a felelősségrevonási eljárást megindítottam; utasítást adtam arra vonatkozólag, hogy az utazásban részt vevő személyek a jogtalanul felhasznált valutaellátmány forintértékét... fizessék vissza ...« A miniszterhelyettes a »magánutazás« jelleggel kapcsolatban ugyanakkor megjegyzi, hogy »a kiutazást nem az érdekeltek kezdeményezték, hanem még az év elején — a Gépipari Tudományos Egyesület tájékoztatója alapján — a tröszt igazgatója az általa erre a célra összeállított bizottság javaslata alapján rendelte el, hogy melyik ipari vásáron ki fog részt venni«. Csupán Kovács Lászlóról tudták megállapítani, hogy hét napot magánjellegű tevékenységgel töltött Belgiumban. ». .. Természetesen felelősséggel tartoznak a kiküldöttek azért, hogy a rendelkezésükre bocsátott pénzellátmány fel nem használható részét sem devizában, sem forintban nem fizették vissza. Ez ügyben bejelentést tettem a Magyar Nemzeti Bank devizaigazgatóságánál. Megjegyzem, ez a nem egészen szabályos kiutazás az országban eléggé elterjedt, a Pénzügyminisztériumnak e tekintetben rendet kellene teremteni.A Haracska Imre nehézipari miniszterhelyettes utasítására végzett vizsgálat alapos volt és a megtett intézkedések is példamutatóak. Úgy gondoljuk, azzal is egyet lehet érteni, hogy a Magyar Nemzeti Bank devizaigazgatósága is szerezzen érvényt a rendelkezésnek, amely szerint, akik a tervezettnél rövidebb ideig tartózkodnak külföldön, azok a visszajáró összeget devizában fizessék vissza. (zsidai) Jogszabály-magyarázat Olvasóinknak már régebben jeleztük, hogy ismertetjük a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága 3. számú irányelvét a HÁZASSÁGI KONTÓFEREKRŐL, illetve az ezekkel kapcsolatos általános szempontokról és az e perekben folytatott bírósági gyakorlat egységesítéséről. Az irányelv első pontja megállapítja, hogy népköztársaságunk jogi és erkölcsi rendje védi és szilárdítja a házasság és család intézményét. A házasságot azonban nem tekinti felbonthatatlannak, a reménytelenül megromlott, társadalmi rendeltetésének betöltésére alkalmatlanná vált házasság felbontását megengedi. A házasságot komoly és alapos ok esetén bármelyik házastárs kérelmére fel kell bontani. Olyan egyedi ok (abszolút válóok) azonban nincs, amelynek fennállása esetén a bíróságnak a házasságot minden további vizsgálat nélkül fel kellene bontania. A bontóperekben azt kell elsősorban vizsgálni, hogy a házastársak közötti viszony véglegesen megromlott-e és reménytelen-e az életközösség helyreállítása. A házastársaknak a házasság felbontására irányuló szabad, befolyásmentes, komolyan meg- Hlitmoimmmmmmmz fontolt végleges elhatározáson alapuló közös akaratnyilvánítása a házasság felbontása szempontjából lényeges körülmény. Ebből ugyanis egyéb tényekkel összefüggésben többnyire a házasélet végleges és teljes megromlására lehet következtetni. Ha a házastársak az életközösséget megszakították, és az együvétartozást minden vonatkozásban felszámolták, az rendszerint a felek egyetértő válási szándékának megfontoltságára és véglegességére mutat. Eddig a peres feleket a bírói eljárásban, a válásra irányuló eltökélt elhatározásuk figyelmen kívül hagyása nemegyszer arra késztette, hogy meg nem történt tényekre hivatkozzanak a házasság felbontása érdekében. Ilyen esetekben a bíróságok nem ismerhették meg a házas élet megromlásának valódi okait. Más esetekben az okok részletekbe menő felesleges feltárása oly mértékben felzaklatta a feleket és feldúlta a közöttük levő viszonyt, hogy tartós gyűlölet és ellenségeskedés támadt bennük egymás iránt amelynek következményeit a házasságból származó gyermekek sínylették meg. A házasság felbontására irányuló közös kérelem esetén is gondos körültekintést kíván a bontóper lefolytatása a bíróságoktól. Elsősorban azt kell vizsgálni, hogy a felek elhatározása alaposan megfontolt, végleges, kényszer- és befolyásolásmentes volt-e. Vizsgálni kell tehát, hogy például rendezték-e a gyermek elhelyezését, tartását, a lakás és vagyonközösség kérdéseit, egyik, vagy másik fél nem használta-e fel zsarolásra a gyermekelhelyezés, vagy tartásdíj kérdését. Mert a gyermekelhelyezés kérdésében történő intézkedés során nem lehet a gyermek alku tárgya, a házassághoz való ragaszkodás, vagy a házasság felbontásához való hozzájárulás feltétele. A közös kiskorú gyermek érdeke, hogy szülei együttesen neveljék, azonban a helyrehozhatatlanul elrontott házasélet a gyermek fejlődésére káros hatással lehet. A különélés időtartamának jelentősége van a házassági bontóperben, de még a tartós különélés sem minden esetben bizonyítja a házasság teljes megromlását. Erre általában csak a házastársaknak a különélés alatti magatartása ismeretében lehet alaposan következtetni. Annak elbírálásához, hogy a házastársak különélése tartós-e, nem csupán annak időtartamát, hanem a házastársak közötti viszony miden jelentős mozzanatát vizsgálni kell. Ha a felek egyezően kérik a házasság felbontását, vagy az alperes a bontást nem ellenzi, akkor a tartós különélés a közös elhatározás alapos megfontoltságát bizonyító jelentős tényként jöhet számításba. A bontást kérő házastárs kötelességsértő magatartása alapján is fel kell bontani a házasságot, ha az már teljesen és véglegesen megromlottnak tekinthető. Ha viszont a házastárs a bontást kérő másik házastárs kötelességsértő magatartását megbocsátja, a házasság fenntartásához ragaszkodik és még van is remény a házasság megmentésére, akkor a keresetet el kell utasítani. A házasság fenntartásához való ragaszkodás esetén azonban körültekintően vizsgálni kell a nyilatkozat őszinteségét, azt, hogy a házasfél valóban őszintén akarja, vagy csupán bosszúból, az esetleges újabb házasságkötés megakadályozása érdekében teszi nyilatkozatát. Az irányelv végezetül kimondja, hogy a családjogi perekben a pervezetésnek és az egész tárgyalás légkörének szolgálnia kell a felek nevelését, a szocialista erkölcsi, társadalmi együttélési szabályok megtartását, s a társadalommal és a család intézményével szembeni felelősségtudat fokozását. Törekedni kell arra, hogy a házassággal összefüggő öszszes vitás kérdéseket lehetőleg egy per keretében döntsék el. Il íl IL PI 2 --------------------------------------Kitünt. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Dille Dénes professzornak, a Magyar Tudományos Akadémia Bartók-archívuma tudományos osztályvezetőjének a Bartók-kutatásban elért jelentős eredményeiért a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára nyújtotta át. ülések A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Bereczky Endre Kossuth-díjas egyetemi tanárnak kiemelkedő tudományos és oktatói munkássága elismeréséül nyugdíjba vonulása alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke nyújtotta át. A közélet eseményein Kádár János, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke hétfőn fogadta K. P. S. Menont, aki 1953-tól 1959-ig az Indiai Köztársaság követeként, 1959-től 1961-ig pedig nagykövetként működött hazánkban. K. P. S. Menon feleségével néhány napos látogatásra érkezett Budapestre. Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese ebéden látta vendégül K. P. S. Menont és feleségét, este pedig S. V. Patel indiai nagykövet adott fogadást tiszteletükre. (MTI) * Vas-Vitteg Miklós országgyűlési képviselő, az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának alelnöke hétfőn Berlinbe utazott, ahol részt vesz az NDK népi kamarájának a második világháború kitörése 25. évfordulója alkalmából rendezendő ülésszakán. NÉPSZAVA Toldalék a martonvásári zárókoncerthez Szombaton, 29-én este, eszményien szép időben volt az idei martonvásári »szezon« nagyon szép záróhangversenye a Beethoven-emlékekben gazdag kastély parkjában. Az Állami Hangversenyzenekar Kórody András vezényletével a III. Leonóra nyitányt, majd az életművet s tán a muzsika művészetét koronázó IX. szimfóniát játszotta a Budapesti Kórus, továbbá a nagyon szépen éneklő Dunszt Mária, Szőnyi Olga, Ilosfalvy Róbert és Jámbor László közreműködésével. A hangverseny után éjszaka a magyarországi Beethoven-emlékekről készülő dokumentumfilm zárójelenetének forgatására került sor ugyanitt. Értékelés helyett egy gondolatot hadd vessünk fel itt — újból! Évekkel ezelőtt, amikor a martonvásári Beethoven-koncertek nagyon üdvös rendszere bontakozni kezdett, nyilvánvaló volt: íme, lám, ez mindeét tekintetben olyasvalami, ami nemzetközi érdekességűvé, túlzás nélkül mondható, akár világhírűvé fejleszthető. Túlmegy megjegyzésünk méretén az okok elemzése: Beethoven vonzerején, s a megnyerő hely effektív Beethoven-vonatkozásain túl még mennyi más okból. A többi között a kis Martonvásár szerencsés Pest-közelsége megkönynyítheti sok technikai nehézség áthidalását. Derék és tiszteletet érdemlő a Fejér megyei tanács minden erőfeszítése, amelyet a nagyjelentőségű ügy érdekében tett és tesz (utak rendbehozása, a tavi híd kiszélesítése stb.) — ilyen módon azonban meg sem közelíthetjük az ügyben rejlő, kiaknázásért kiálló tartalékokat. Nagyobb szabású beruházás volna szükséges és érdemes, hogy a Brunswick-kastély és park megfelelhessen az örvendetesen tapasztalható, spontán növekvő érdeklődésnek. Martonvásár lehet egyik színhelye a Budapesten oly sokat és joggal számonkért, magas színvonalú nyári kulturális eseményeknek , ami idegenforgalmi szempontból is mind sürgetőbb és elengedhetetlenebb. Ehhez persze három koncert a szezonban édeskevés, ehhez a jövőben jeles vendégek hívása is szükséges — és így tovább. Megelőzően azonban egy sor feltételt kell Martonvásárott megteremtenünk. S ehhez Budapestnek, s az országnak hozzá kell járulnia. Nem sorolhatjuk, legfeljebb jelezhetjük itt a legelemibb szükségleteket: a megfelelőbb autóparkolástól (szombaton már kocsik százaival volt gond) a higiéniai követelményekig, nívósabb vendéglátó jellegű létesítményekig stb., végül pedig igenis a vasútvonalnak a park lábától történő távolabb helyezéséig (erről már sok szó esett) több munkát el kell végeznünk az ügy érdekében. Nem akármilyen ügyilyen miliöjű, ilyen értékű, ilyen jól felhasználható objektum a világ legnagyobb és legnépszerűbb zeneszerzőjével kapcsolatban nem sok van. Pazarlás és rövidlátás Martonvásárt nem jobban felfedeznünk. Ne késlekedjünk hát vele! (rajk) Szomorú, végtelenül szomorú dolog kimondani, leírni róla a »volt« szót. A »fiatal öreg«-ről, aki évei számát és sok keserű élettapasztalatát meghazudtolva, maga volt a jóhiszemű lelkesültség, a művészetében is mindig megújuló töretlen ifjúság. A hónapok óta, sajnos, már sejthető, mégis váratlan, megdöbbentő hír anynyi személyesen átélt és hallomásból tudott mozzanatot kavart fel, hogy nagyon-nagyon nehéz rendet teremteni közöttük és elmondani azoknak, akik nem ismerték, ki is volt Pór Bertalan, a 84 éves korában elhunyt festőművész. Nagy idő ez a nyolcvannégy esztendő, még ha egyszerűen az emberi élet átlagos mértékével mérjük is. És még sokkal több, ha a művészeti fejlődés mérföldköveivel, amelyek közül nem egyet ő maga állított fel. Idősebb volt Medgyessy Ferencnél — igaz, csak egy évvel —, akihez a magyar szobrászat új korszakának megindulása fűződik, és idősebb Derkovits Gyulánál, akinek születésekor ő már a maga lábán álló fiatalember volt. Mint arcképfestő, már húszéves korában általános elismerést aratott. A korai siker ellenére volt ereje, hogy gyökeresen szakítson mindazzal, amit addig elért és a század első évtizedeiben bekapcsolódjék az egész európai művészetet megújító, friss áramlatokba. Ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy egyike legelhivatottabb monumentális festőinknek. Méltó feladatokhoz csak a tizes évek elején jutott, főként a Tanácsköztársaság idején, amikor pedig ereje megoszlott az alkotó munka és a művészeti direktórium festő szakosztályának vezetése között. A Tanácsköztársaság bukásakor a fehér terror megtorlásképpen megsemmisítette műveit. Elképzelhető, mit jelentett ez a pusztítók számára, aki úgy szerette képeit, mintha édes gyermekei lettek volna — képes volt visszavásárolni i - , őket, ha nem tudta jó helyen. A Tanácsköztársaság bukása után emigrációba kényszerült. Ettől fogva kis rajzokba sűrítette nagy erejű vízióit, amelyekben gyermekkori emlékei éledtek újra. Hegyi pásztorok és túlfeszített energiától duzzadó állatok jelképpé fokozott alakjaival fejezte ki lázadását, kétségbeesését és bizakodását, amikor a fasizmus előretörésével az embertelenség lett úrrá Európában. A fasizmus bukását a franciaországi ellenállási mozgalom harcosaként érte meg, és hamarosan hazatért, hogy harminc évi távollét után töretlen lendülettel és bizalommal folytassa a munkát, amellyel a Tanácsköztársaság idején vállalt végérvényesen közösséget. »Berci bácsi«, aki szemüvegével, pipájával, mindig szenvedélyes és mindig őszinte megnyilvánulásaival azóta elmaradhatatlan résztvevője volt mindannak, ami az elmúlt másfél évtizedben nálunk a képzőművészeti életben történt, most már csak maradandó önarcképeiről tekint a világba, amelyet annyira szeretett. (havas) * Pór Bertalan festőművészt, a pert és a munkásmozgalom régi harcosát, kétszeres Kossuthdíjast, a Magyar Népköztársaság kiváló művészét a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Művelődésügyi Minisztérium, a Magyar Képzőművészek Szövetsége és a Művészeti Dolgozók Szakszervezete saját halottjának tekinti. Temetése 1964. szeptember 3-án, csütörtökön délután 2 órakor lesz a Kerepesi temető Munkásmozgalmi Pantheonjában. • Megérkezett a Kínai Népköztársaság új nagykövete Han Ke-hua, a Kínai Népköztársaság új magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete hétfőn megérkezett Budapestre. Fogadására a Keleti pályaudvaron megjelent Gergely Miklós, a Külügyminisztérium protokollosztályának vezetője, a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője, valamint Tsung Ke-wen, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) Villamossági és Szerelési Cikkeket Értékesítő Vállalat A VEKM 2-ES SZANÓD- ÉS ÁRAMIRÁNYÍTÓ GYÁRA, A CSEPEL FÉMMŰ ELEKTRÓDAGYÁRA, A MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET ÉS A GÉPIPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET DEBRECENI CSOPORTJÁNAK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL hegesztőgép- és elektróda-bemutatót rendez Debrecenben 1964. szeptember 8—11-ig a METESZ helyiségeiben (Kossuth utca 8.). Bemutatásra kerülnek a germán tumdiódás és a legújabb szilíciumdiódás ír hegesztőgépek és hegesztő elektródák A gépek üzemeltetés közben megtekinthetők és azokról ismertető előadásokat tartunk mindennap 11 és 15 órai kezdettel. A kiállítás 9—16-ig nyitva. A kiállított gépekről megrendelést a helyszínen felvesz a TILLER T 1964. szeptember 1