Népszava, 1964. szeptember (92. évfolyam, 204–229. szám)
1964-09-16 / 217. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! • A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 92. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR 1964. SZEPTEMBER 16. SZERDA Ma nyílik meg Moszkvában a Világifjúsági Fórum (Tudósítás az 5. oldalon) Október 15-re írták ki az angol választásokat (Tudósítás az 5. oldalon) Szerkesztői üzenetek (A 1. oldalon) Magyar—jugoszláv barátsági nagygyűlés Kádár János és Jossip Bros Tito beszéde A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti bizottsága és a Hazafias Népfront budapesti bizottsága kedd délután magyar—jugoszláv barátsági nagygyűlést rendezett a Sportcsarnokban. A magyar, jugoszláv és vörös zászlókkal díszített nézőtér, s a díszemelvény előtt elhelyezett széksorok már jóval a kezdés időpontja, négy óra előtt megteltek. A gyűlés résztvevői között ott voltak a budapesti gyárak, üzemek, hivatalok, vállalatok és intézmények küldöttei, a termelő munka legjobbjai, a társadalmi és tömegszervezetek legeredményesebben dolgozó aktivistái, a főváros minden rétegének képviselői. Az elnökségben foglaltak helyet jugoszláv vendégeink, élükön Joszip Broz Titóval, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökével, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkárával. Tagjai voltak az elnökségnek Veljko Vlahovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága végrehajtó bizottságának tagja, Kocsa Popovics külügyminiszter és Nikola Dzsuverovics külkereskedelmi miniszter is. Ugyancsak az elnökségben forlalt helyet Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Ajtai Miklós, Czinege Lajos, Cseterki Lajos, Ilku Pál, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagjai, dr. Korom Mihály, Németh Károly, Szurdi István, a Központi Bizottság titkárai, Pap János, a kormány elnökhelyettese. Az elnökség tagja volt Bara Margit színművésznő, Biró József külkereskedelmi miniszter, Csergő János, a Ganz-MÁVAG vezérigazgatója, Csikesz Józsefné, a budapesti pártbizottság titkára, Dapsi Károly, a VIII. kerületi pártbizottság első titkára, Darvas József, a Magyar Írók Szövetségének elnöke, Dóra Mihály, a XV. kerületi Béke Termelőszövetkezet elnöke, dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, Kata Sándorné, a Csepel Vas- és Fémművek dolgozója, Kisfaludi Stróbl Zsigmond Kossuth-díjas kiváló művész, Péter János külügyminiszter, Radiát László, a Ganz-MÁVAG pártbizottságának titkára, Reischl Antal egyetemi tanár, Sarlós István, Budapest Főváros Tanácsa végrehajtó bizottságának elnöke. Szabó János, a Ganz-MÁVAG szocialista brigád vezetője, Szakosíts Árpád, az Országos Béketanács elnöke, Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke. Részt vett a gyűlésen Joszip Broz Tito felesége, Jovanka Broz, Dobi Istvánná és Kádár Jánosné. A jugoszláv és a magyar himnusz elhangzása után Gáspár Sándor nyitotta meg a nagygyűlést, majd átadta a szót Kádár Jánosnak. tett dolgozók átlagkeresete kereken 8 százalékkal emelkedett. A nemzeti jövedelem az ötéves terv első három évében mintegy 17 százalékkal növekedett. Miután a néphatalmat megszilárdítottuk, a gazdasági és kulturális építőmunka lendületesen fejlődött és a szocialista társadalom alapjainak lerakását befejeztük, hazánkban ma minden társadalmi osztály és réteg alapvető érdekei azonosak. Az egész nép érdekelt a szocializmus építésében nemcsak történelmi, hanem napi értelemben is. Ez a legszélesebb körű nemzeti összefogás alapja. Ma minden eddiginél jobb lehetőség van arra, hogy mindenki tudásának és tehetségének legjavát adja a társadalomnak. Kötelességünk, hogy jól éljünk a szocialista társadalmi rend teremtette lehetőségekkel, hiszen a növekvő igények kielégítésének az a feltétele, hogy a maga munkahelyén mindenki terveink megvalósításának tevékeny és tudatos részvevője legyen. Munkánk célja, hogy országunk tovább virágozzék, népünk jóléte emelkedjék, dolgozóink szabad hazában, békében élhessenek és munkálkodhassanak. Ezt az ügyet magukénak vallják ma a kommunisták és a pártonkívüliek, a materialisták és a vallásos emberek, egész népünk. Átment a köztudatba, hogy a szocializmus felépítése nem csupán a párt ügye, hanem az egész népé, mert a szocializmus mindannyiunk közös alkotásaként valósul meg. Ma arra van szükség, hogy a párt politikájával való egyetértés, a szocialista nemzeti egység a munkában, a tervek, a feladatok, a határozatok végrehajtásában fejeződjék ki. Feladataink teljesítésének feltételei biztosítottak, mert a Magyar Szocialista Munkáspárt marxista-leninista politikát folytat, amely megfelel nemzeti érdekeinknek és a kommunista világmozgalom nemzetközi érdekeinek is. Kádár János: Jugoszláv barátaink látogatása jelentősen hozzájárul népeink barátságának erősítéséhez Kedves Tito elvtárs! Kedves elvtársak! Barátaim! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kormánya s a magam nevében szívből köszöntöm Budapest dolgozóinak képviselőit mai ünnepi gyűlésünkön, amelyet a magyar—jugoszláv barátságnak szentelünk, őszinte tisztelettel és meleg barátsággal köszöntöm körünkben Tito elvtársat, a kommunisták, a jugoszláv nép kiemelkedő vezetőjét, s a kíséretében érkezett elvtársakat, valamennyi kedves vendégünket. (Taps.) Kedves elvtársak! A szocialista országok vezetői időről időre találkoznak, hogy eszmecserét folytassanak a közös érdekű kérdésekről, hogy személyesen és még közelebbről megismerkedjenek egymás népeinek szocializmust építő munkájával, s látogatásaikkal tovább erősítsék internacionalista kapcsolataikat. Ez a célja jugoszláv elvtársaink magyarországi látogatásának. Ugyanezek a célok vezérelték a magyar vezetőket, amikor Jugoszláviában jártak. Kapcsolataink kedvező alakulásáról ma jóleső érzéssel beszélünk. Az elmúlt esztendőkben nemcsak az egykori magyar és jugoszláv uralkodó osztályok szította soviniszta gyűlöletet számoltuk fel, hanem fokozatosan eloszlatjuk azokat a felhőket is, amelyek 15 évvel ezelőtt és az azt követő években árnyékot vetettek országaink viszonyára. Ma meggyőződéssel mondhatjuk, hogy a szocialista építés és a béke megvédésének közös céljai fűznek össze bennünket. A mai Jugoszlávia az idegen elnyomók és a hazai reakció elleni hősi harcban született. A jugoszláv kommunisták az illegalitás és a terror súlyos viszonyai közepette harcoltak a nemzetközi kapitalista monopóliumok és hazai kiszolgálóik ellen. A hitleri megszállás sötét éveiben a jugoszláv nép történelmének legsúlyosabb szakaszát élte; a náci hadigépezet a jugoszláv nép megsemmisítésére törekedett. A jugoszláv kommunisták Tito elvtárs vezetésével felvették az egyenlőtlen harcot a fasiszta megszállókkal és nemzeti felszabadító harcba vitték az ország népét. Az emberiség nem felejti el a hős jugoszláv partizánok önfeláldozó és győzelmes harcát a fasizmus ellen. A népfelszabadító háború éveiben eltéphetetlen kapcsolatok alakultak ki a jugoszláv nép és a jugoszláv kommunisták pártja között. A kommunistákat szeretet, a pártot a népfelszabadító harc vezetőjének tekintélye övezte. A nép, amely már a fegyveres harcban a párt mögé sorakozott, követte azt akkor is, amikor a feladat a társadalom forradalmi átalakítása lett. Így győzött Jugoszláviában a néphatalom, a szocialista forradalom. A jugoszláv nép a felszabadulás után gyökeresen átformálta a háború előtti elmaradott Jugoszlávia képét. Újjáépítet- A magyar nép a s. felépítésének ke Kedves elvtársak! Népünk, amely mögött csaknem két szabad évtized áldozatos munkája van, nagyra értékeli Jugoszlávia eredményeit. Az elmúlt 20 esztendőben az egész világon óriási változások következtek be. Kialakult a 14 országból álló szocialista világrendszer, amely felöleli az emberiség egyharmadát. A világ első szocialista állama, a Szovjetunió, már a kommunizmus építésével mitte a háborúban lerombolt városokat és falvakat. Fejlődött a népgazdaság, a nemzeti jövedelem ma már az 1939. évinek mintegy háromszorosa. Az ipari fejlődés lehetővé tette a mezőgazdasági termelés elmaradottságának felszámolását és e gazdasági ág gyors fellendítését, így Jugoszlávia egyre jobban bekapcsolódhatott a nemzetközi árucserébe és hozzáláthatott a dolgozók anyagi és kulturális életfeltételeinek szüntelen javításához. A kulturális fejlődést jellemzi, hogy míg a háború előtt Jugoszlávia három egyetemén mintegy 15 000-en tanultak, addig ma a főiskolai és egyetemi hallgatók száma több mint 160 000. Jugoszlávia most készülő 7 éves terve a termelés, a termelékenység és a nemzeti jövedelem gyors fejlődését, s ennek alapján az életszínvonal további emelkedését célozza. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a dolgos és tehetséges jugoszláv nép megvalósítja terveit és a fejlődés újabb magaslataira emeli szép hazáját. Ehhez mi minden magyar dolgozó nevében sok sikert kívánunk a jugoszláv elvtársainknak. (Taps.S zocializmus teljes trixadába lépett tatja az utat az emberiségnek. A történelem folyamán először alakultak ki a világon olyan új erőviszonyok, hogy túlsúlyban vannak a béke, a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás erői, a szocializmus korunk uralkodó gondolatává vált. Erre a 20 évre esnek a legdöntőbb szocialista átalakulások Magyarországon is. Pártunk nyolcadik kongresszusa mérleget készített országépítő munkánkról és megállapította, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével egész népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési vi■szonyok, vívmányaink megszilárdultak, befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását. Ez a tény történelmi jelentőségű, mert ezzel a magyar nép a szocializmus teljes felépítésének korszakába lépett. Most második ötéves tervünk negyedik évében vagyunk. Elmondhatjuk, hogy népgazdaságunk fejlődése a fő arányokat tekintve, a tervnek megfelelően alakul. Idén az első félévben az állami ipar 9,7 százalékkal termelt többet, mint az előző év azonos időszakában, s mintegy 2 százalékkal túlteljesítette tervét. Parasztságunk a múlt év őszén idejében elvetette a gabonát, tavasszal pedig jó gazda módjára ápolta a vetést. Ennek eredményeként idei kenyérgabona-termésünk fedezi az ország szükségletét. 1960 és 1963 között a népgazdaság állami szektorában foglalkozta. Kedvező kapcsolataink Kedves elvtársak! A magyar és a jugoszláv nép kapcsolatai nem mai keletűek. Több mint ezer esztendeje vagyunk szomszédok Európának ebben a térségében. Sokszor sújtottak bennünket azonos megpróbáltatások s a magyarok és délszlávok gyakran küzdöttek vállvetve a betolakodó idegen hódítók ellen. Hunyadi csatája Szendrő váránál és Nándorfehérvárnál a törökök elleni honvédő harcok idején, aranybetűkkel van feljegyezve mindkét nép történelmében. Az évszázadok során magyar és jugoszláv jobbágyok sokszor üzentek alap van fejlesztésére közösen hadat elnyomóiknak, a feudális nagybirtokosoknak. Amikor pedig országainkban a munkásmozgalom bontogatni kezdte szárnyait, magyar, szerb, horvát, szlovén proletárok egységesen vívták harcukat a kizsákmányolók ellen. A felszabadulás után népeink a szocializmus építésének útjára léptek. Az a tény, hogy Magyarország is és Jugoszlávia is a szocialista eszmék gyakorlati megvalósításának útján jár, nagymértékben megkönnyíti kapcsolataink további sokrétű fejlesztését. (Folytatás a 2. oldalon) Aláírták a magyar-jugoszláv közös nyilatkozatot Kedd délután az Országház Munkácsy-termében ünnepélyesen aláírták a magyar és jugoszláv államférfiak tárgyalásairól szóló közös nyilatkozatot. A közös nyilatkozatot Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a kormány elnöke, illetve Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára írta alá. Az aláírásnál jelen volt Apró Antal, a kormány elnökhelyettese, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Gáspár Sándor, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Kállai Gyula, a kormány elnökhelyettese és Nemes Dezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, Péter János külügyminiszter, Bíró József külkereskedelmi miniszter, valamint politikai életünk számos más vezető személyisége. Jelen volt az aláírásnál Veljko Vlahovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja, Kocsa Popovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminisztere, Nikola Dzsuverovics külkereskedelmi miniszter és a Tito elnökkel együtt hazánkba érkezett többi jugoszláv vendég. Ott volt Jovanka Broz, Tito elnök felesége, valamint Dobi Istvánné és Kádár Jánosné is. Magyar és jugoszláv államférfiak kitüntetése Kedden délután a Parlamentben az Elnöki Tanács tanácstermében Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, magas kitüntetéseket nyújtott át Tito elnöknek és két közvetlen munkatársának. Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára ismertette az Elnöki Tanács határozatát, amely szerint az Elnöki Tanács Joszip Broz Titónak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége főtitkárának, a fasizmus elleni harc hősének, a társadalmi haladás, a béke és a népek közötti megértés szolgálatában, a magyar és a jugoszláv nép barátságának elmélyítésében kifejtett fáradhatatlan munkásságáért A Magyar Népköztársaság Zászlórendjének első fokozatát a gyémántokkal; Veljko Vlahovicsnak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága végrehajtó bizottsága tagjának, és Kocsa Popovicsnak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminiszterének a fasizmus elleni küzdelemben, a társadalmi haladás, a béke és a népek közötti jobb megértés, a magyar és a jugoszláv nép barátsága elmélyítésének érdekében végzett kiemelkedő tevékenységükért A Magyar Népköztársaság Zászlórendjének 1. fokozatát adományozza. Dobi István, a kitüntetés átadásakor az Elnöki Tanács és a maga nevében melegen gratulált a kitüntetéshez, erőt, egészséget kívánt Tito elnöknek, békés, boldog életet a jugoszláv népnek. Ezután átadta a kitüntetéseket Veljko Vlahovicsnak és Kocsa Popovicsnak. A kitüntetetteknek a jelenlevők melegen gratuláltak. Tito elnök meghatottan mondott köszönetet. — Mélyen meghatottak a kitüntetés átadásakor elhangzott szavak, amelyek szerint ezt a kitüntetést a népeink közötti együttműködés és barátság érdekében kifejtett munkásságomért nyertem el. A kitüntetést a népeink közötti kölcsönös megbecsülés és jó barátság jeleként fogadom. Engedjék meg, hogy a velem együtt kitüntetett munkatársaim nevében is kifejezzem köszönetünket. A jugoszláv államfő ezután a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti békés együttműködés és baráti kapcsolatok fejlesztésében és megerősítésében szerzett rendkívüli érdemeiért Dobi Istvánnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, a kormány elnökének a Jugoszláv Nagy Csillag Rendet; Gáspár Sándornak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa helyettes elnökének, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, Péter Jánosnak, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének a Jugoszláv Zászló-Rendet a szalaggal adományozta. A kitüntettek nevében Kádár János mondott köszönetet. — Kedves Tito elvtársi — Kedves jugoszláv barátaink! — Engedjék meg, hogy mind a magam, mind Dobi István, Gáspár Sándor és Péter János elvtársak nevében őszinte köszönetet mondjak a magas kitüntetésért. Úgy érezzük, hogy ez a kitüntetés nemcsak nekünk szól, hanem mindazoknak a honfitársainknak, akik szívükön viselik a magyar és a jugoszláv nép barátságát. Mély megelégedettséggel tölt el bennünket, hogy a szocializmust építő magyar és jugoszláv nép barátsága — számos nehézséget leküzdve — ma biztos alapokon nyugszik és fejlődik. A magyar—jugoszláv barátság építése és erősítése megfelel a magyar nép érdekeinek és a haladás nemzetközi erői érdekeinek is. Biztosítom önt, Tito elvtárs és kedves jugoszláv barátainkat arról, hogy a továbbiakban is ebben a szellemben fogunk munkálkodni. (MTI)