Népszava, 1964. szeptember (92. évfolyam, 204–229. szám)

1964-09-16 / 217. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! • A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 92. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR 1964. SZEPTEMBER 16. SZERDA Ma nyílik meg Moszkvában a Világifjúsági Fórum (Tudósítás az 5. oldalon) Október 15-re írták ki az angol választásokat (Tudósítás az 5. oldalon) Szerkesztői üzenetek (A 1. oldalon) M­agyar—jugoszláv barátsági nagygyűlés K­ádár János és Jossip Bros Tito beszéde A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti bi­zottsága és­ a Hazafias Népfront budapesti bizottsága kedd délután magyar—jugoszláv barátsági nagygyű­lést rendezett a Sportcsarnokban. A magyar, jugo­szláv és vörös zászlókkal díszített nézőtér, s a díszemel­vény előtt elhelyezett széksorok már jóval a kezdés időpontja, négy óra előtt megteltek. A gyűlés részt­vevői között ott voltak a budapesti gyárak, üzemek, hivatalok, vállalatok és intézmények küldöttei, a termelő munka legjobbjai, a társadalmi és tömeg­­szervezetek legeredményesebben dolgozó aktivistái, a főváros minden rétegének képviselői. Az elnökségben foglaltak helyet jugoszláv vendé­geink, élükön Joszip Broz Titóval, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság elnökével, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkárával. Tagjai vol­tak az elnökségnek Veljko Vlahovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága végre­hajtó bizottságának tagja, Kocsa Popovics külügymi­niszter és Nikola Dzsuverovics külkereskedelmi mi­niszter is. Ugyancsak az elnökségben forlalt helyet Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a kormány elnöke, Apró Antal, Biszk­u Béla,­ Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Ajtai Miklós, Czi­nege Lajos, Cseterki Lajos, Ilku Pál, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagjai, dr. Korom Mihály, Né­meth Károly, Szurdi István, a Központi Bizottság tit­kárai, Pap János, a kormány elnökhelyettese. Az el­nökség tagja volt Bara Margit színművésznő, Biró József külkereskedelmi miniszter, Csergő János, a Ganz-MÁVAG vezérigazgatója, Csikesz Józsefné, a budapesti pártbizottság titkára, Dapsi Károly, a VIII. kerületi pártbizottság első titkára, Darvas József, a Magyar Írók Szövetségének elnöke, Dóra Mihály, a XV. kerületi Béke Termelőszövetkezet elnöke, dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsának elnöke, Kata Sándorné, a Csepel Vas- és Fémművek dolgozója, Kisfaludi Stróbl Zsigmond Kossuth-díjas kiváló művész, Péter János külügymi­niszter, Rad­iát László, a Ganz-MÁVAG pártbizott­ságának titkára, Reischl Antal egyetemi tanár, Sar­lós István, Budapest Főváros Tanácsa végrehajtó bi­zottságának elnöke. Szabó János, a Ganz-MÁVAG szocialista brigád vezetője, Szakosíts Árpád, az Orszá­gos Béketanács elnöke, Vass Istvánná, az országgyű­lés elnöke. Részt vett a gyűlésen Joszip Broz Tito felesége, Jovanka Broz, Dobi Istvánná és Kádár Jánosné. A jugoszláv és a magyar himnusz elhangzása után Gáspár Sándor nyitotta meg a nagygyűlést, majd átadta a szót Kádár Jánosnak. tett dolgozók átlagkerese­te kereken 8 százalékkal emelkedett. A nemzeti jövedelem az ötéves terv első három évében mint­egy 17 százalékkal növe­kedett. Miután a néphatalmat megszilárdítottuk, a gaz­dasági és kulturális épí­tőmunka lendületesen fej­lődött és a szocialista társadalom alapjainak le­rakását befejeztük, ha­zánkban ma minden tár­sadalmi osztály és réteg alapvető érdekei azono­sak. Az egész nép érde­kelt a szocializmus építé­sében nemcsak történel­mi, hanem napi értelem­ben is. Ez a legszélesebb körű nemzeti összefogás alapja. Ma minden eddi­ginél jobb lehetőség van arra, hogy mindenki tu­dásának és tehetségének legjavát adja a társada­lomnak. Kötelességünk, hogy jól éljünk a szocialista tár­sadalmi rend teremtette lehetőségekkel, hiszen a növekvő igények kielégí­tésének az a feltétele, hogy a maga munkahe­lyén mindenki terveink megvalósításának tevé­keny és tudatos részvevő­je legyen. Munkánk célja, hogy országunk tovább virá­gozzék, népünk jóléte emelkedjék, dolgozóink szabad hazában, békében élhessenek és munkálkod­hassanak. Ezt az ügyet magukénak vallják ma a kommunisták és a pár­­tonkívüliek, a materialis­ták és a vallásos embe­rek, egész népünk. Át­ment a köztudatba, hogy a szocializmus felépítése nem csupán a párt ügye, hanem az egész népé, mert a szocializmus mind­annyiunk közös alkotása­ként valósul meg. Ma ar­ra van szükség, hogy a párt politikájával való egyetértés, a szocialista nemzeti egység a munká­ban, a tervek, a felada­tok, a határozatok végre­hajtásában fejeződjék ki. Feladataink teljesítésé­nek feltételei biztosítot­tak, mert a Magyar Szo­cialista Munkáspárt mar­xista-leninista politikát folytat, amely megfelel nemzeti érdekeinknek és a kommunista világmoz­galom nemzetközi érde­keinek is. Kádár János: Jugoszláv barátaink látogatása jelentősen hozzájárul népeink barátságának erősítéséhez Kedves Tito elvtárs! Kedves elvtársak! Ba­rátaim! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, a Magyar Nép­­köztársaság kormánya s a magam nevében szívből köszöntöm Budapest dol­gozóinak képviselőit mai ünnepi gyűlésünkön, ame­lyet a magyar—jugoszláv barátságnak szentelünk, őszinte tisztelettel és me­leg barátsággal köszön­töm körünkben Tito elv­társat, a kommunisták, a jugoszláv nép kiemelkedő vezetőjét, s a kíséretében érkezett elvtársakat, vala­mennyi kedves vendégün­ket. (Taps.) Kedves elvtársak! A szocialista országok vezetői időről időre talál­koznak, hogy eszmecserét folytassanak a közös ér­dekű kérdésekről, hogy személyesen és még kö­zelebbről megismerkedje­nek egymás népeinek szo­cializmust építő munká­jával, s látogatásaikkal tovább erősítsék interna­cionalista kapcsolataikat. Ez a célja jugoszláv elv­társaink magyarországi látogatásának. Ugyanezek a célok vezérelték a ma­gyar vezetőket, amikor Jugoszláviában jártak. Kapcsolataink kedvező alakulásáról ma jóleső ér­zéssel beszélünk. Az el­múlt esztendőkben nem­csak az egykori magyar és jugoszláv uralkodó osz­tályok szította soviniszta gyűlöletet számoltuk fel, hanem fokozatosan elosz­latjuk azokat a felhőket is, amelyek 15 évvel ez­előtt és az azt követő években árnyékot vetettek országaink viszonyára. Ma meggyőződéssel mond­hatjuk, hogy a szocialista építés és a béke megvé­désének közös céljai fűz­nek össze bennünket. A mai Jugoszlávia az idegen elnyomók és a ha­zai reakció elleni hősi harcban született. A ju­goszláv kommunisták az illegalitás és a terror sú­lyos viszonyai közepette harcoltak a nemzetközi kapitalista monopóliumok és hazai kiszolgálóik el­len. A hitleri megszállás sö­tét éveiben a jugoszláv nép történelmének legsú­lyosabb szakaszát élte; a náci hadigépezet a jugo­szláv nép megsemmisíté­sére törekedett. A jugo­szláv kommunisták Tito elvtárs vezetésével felvet­ték az egyenlőtlen har­cot a fasiszta megszállók­kal és nemzeti felszaba­dító harcba vitték az or­szág népét. Az emberi­ség nem felejti el a hős jugoszláv partizánok ön­feláldozó és győzelmes harcát a fasizmus ellen. A népfelszabadító há­ború éveiben eltéphetet­­len kapcsolatok alakultak ki a jugoszláv nép és a jugoszláv kommunisták pártja között. A kommu­nistákat szeretet, a pár­tot a népfelszabadító harc vezetőjének tekintélye övezte. A nép, amely már a fegyveres harcban a párt mögé sorakozott, kö­vette azt akkor is, ami­kor a feladat a társada­lom forradalmi átalakítá­sa lett. Így győzött Jugo­szláviában a néphatalom, a szocialista forradalom. A jugoszláv nép a fel­­szabadulás után gyökere­sen átformálta a háború előtti elmaradott Jugo­szlávia képét. Újjáépítet- A magyar nép a s. felépítésének ke Kedves elvtársak! Népünk, amely mögött csaknem két szabad év­tized áldozatos munkája van, nagyra értékeli Ju­goszlávia eredményeit. Az elmúlt 20 esztendő­ben az egész világon óriási változások követ­keztek be. Kialakult a 14 országból álló szocialista világrendszer, amely fel­öleli az emberiség egy­­harmadát. A világ első szocialista állama, a Szovjetunió, már a kom­munizmus építésével mit­te a háborúban lerombolt városokat és falvakat. Fejlődött a népgazdaság, a nemzeti jövedelem ma már az 1939. évinek mint­egy háromszorosa. Az ipari fejlődés lehetővé tette a mezőgazdasági ter­melés elmaradottságának felszámolását és e gazda­sági ág gyors fellendíté­sét, így Jugoszlávia egyre jobban bekapcsolódhatott a nemzetközi árucserébe és hozzáláthatott a dol­gozók anyagi és kulturá­lis életfeltételeinek szün­telen javításához. A kul­turális fejlődést jellemzi, hogy míg a háború előtt Jugoszlávia három egye­temén mintegy 15 000-en tanultak, addig ma a főiskolai és egyetemi hall­gatók száma több mint 160 000. Jugoszlávia most ké­szülő 7 éves terve a ter­melés, a termelékenység és a nemzeti jövedelem gyors fejlődését, s ennek alapján az életszínvonal további emelkedését cé­lozza. Bizonyosak va­gyunk abban, hogy a dol­gos és tehetséges jugo­szláv nép megvalósítja terveit és a fejlődés újabb magaslataira emeli szép hazáját. Ehhez mi min­den magyar dolgozó ne­vében sok sikert kívá­nunk a jugoszláv elvtár­sainknak. (Taps.S­ zocializmus teljes trixadába lépett tatja az utat az emberi­ségnek. A történelem fo­lyamán először alakultak ki a világon olyan új erőviszonyok, hogy túl­­súlyban vannak a béke, a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás erői, a szocializmus korunk uralkodó gondolatává vált. Erre a 20 évre esnek a legdöntőbb szocialista átalakulások Magyaror­szágon is. Pártunk nyol­cadik kongresszusa mér­leget készített országépí­tő munkánkról és megál­lapította, hogy a mező­­gazdaság szocialista át­szervezésével egész nép­gazdaságunkban osztatla­nul uralkodóvá váltak a szocialista termelési vi­­■­szonyok, vívmányaink megszilárdultak, befejez­tük a szocializmus alap­jainak lerakását. Ez a tény történelmi jelentő­ségű, mert ezzel a ma­gyar nép a szocializmus teljes felépítésének kor­szakába lépett. Most második ötéves tervünk negyedik évében vagyunk. Elmondhatjuk, hogy népgazdaságunk fej­lődése a fő arányokat te­kintve, a tervnek megfe­lelően alakul. Idén az el­ső félévben az állami ipar 9,7 százalékkal ter­melt többet, mint az elő­ző év azonos időszaká­ban, s mintegy 2 száza­lékkal túlteljesítette ter­vét. Parasztságunk a múlt év őszén idejében elvetet­te a gabonát, tavasszal pedig jó gazda módjára ápolta a vetést. Ennek eredményeként idei ke­nyérgabona-termésünk fe­dezi az ország szükségle­tét. 1960 és 1963 között a népgazdaság állami szektorában foglalkozta. Kedvező­­ kapcsolataink Kedves elvtársak! A magyar és a jugo­szláv nép kapcsolatai nem mai keletűek. Több mint ezer esztendeje vagyunk szomszédok Európának ebben a térségében. Sok­szor sújtottak bennünket azonos megpróbáltatások s a magyarok és délszlá­vok gyakran küzdöttek vállvetve a betolakodó idegen hódítók ellen. Hunyadi csatája Szendrő váránál és Nándorfehér­várnál a törökök elleni honvédő harcok idején, aranybetűkkel van felje­gyezve mindkét nép tör­ténelmében. Az évszázadok során magyar és jugoszláv job­bágyok sokszor üzentek alap van fejlesztésére közösen hadat elnyomóik­nak, a feudális nagybir­tokosoknak. Amikor pe­dig országainkban a mun­kásmozgalom bontogatni kezdte szárnyait, magyar, szerb, horvát, szlovén proletárok egységesen vív­ták harcukat a kizsákmá­nyolók ellen. A felszabadulás után népeink a szocializmus építésének útjára léptek. Az a tény, hogy Magyar­­ország is és Jugoszlávia is a szocialista eszmék gyakorlati megvalósításá­nak útján jár, nagymér­tékben megkönnyíti kap­csolataink további sokré­tű fejlesztését. (Folytatás a 2. oldalon) Aláírták a magyar-jugoszláv közös nyilatkozatot Kedd délután az Or­­szágház Munkácsy-termé­­ben ünnepélyesen aláír­ták a magyar és jugo­szláv államférfiak tárgya­lásairól szóló közös nyi­latkozatot. A közös nyilatkozatot Dobi István, a Népköz­­társaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke és Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának első titká­ra, a kormány elnöke, il­letve Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének főtitkára írta alá. Az aláírásnál­­ jelen volt Apró Antal, a kormány elnökhelyettese, Biszku Béla, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tit­kára, Gáspár Sándor, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Kállai Gyula, a kormány elnökhelyettese és Nemes Dezső, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, a Poli­tikai Bizottság tagjai, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, Péter Já­nos külügyminiszter, Bíró József külkereskedelmi miniszter, valamint poli­tikai életünk számos más vezető személyisége. Jelen volt az aláírásnál Veljko Vlahovics, a Ju­goszláv Kommunisták­ Szövetsége Központi Bi­zottsága Végrehajtó Bi­zottságának tagja, Kocsa Popovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügymi­nisztere, Nikola Dzsuve­­rovics külkereskedelmi miniszter és a Tito elnök­kel együtt hazánkba ér­kezett többi jugoszláv vendég. Ott volt Jovan­ka Broz, Tito elnök fele­sége, valamint Dobi Ist­vánné és Kádár János­né is. Magyar és jugoszláv államférfiak kitüntetése Kedden délután a Par­lamentben az Elnöki Ta­nács tanácstermében Do­bi István, az Elnöki Ta­nács elnöke, magas ki­tüntetéseket nyújtott át Tito elnöknek és két köz­vetlen munkatársának. Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára ismertette az Elnöki Tanács határo­zatát, amely szerint az Elnöki Tanács Joszip Broz Titónak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége főtitkárának, a fasizmus elleni harc hő­sének, a társadalmi ha­ladás, a béke és a népek közötti megértés szolgá­latában, a magyar és a jugoszláv nép barátságá­nak elmélyítésében kifej­tett fáradhatatlan mun­kásságáért A Magyar Népköztársaság Zászló­rendjének első fokozatát a gyémántokkal; Veljko Vlahovicsnak, a Jugo­szláv Kommunisták Szö­vetsége Központi Bizottsá­ga végrehajtó bizottsága tagjának, és Kocsa Popo­­vicsnak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügymi­niszterének a fasizmus elleni küzdelemben, a társadalmi haladás, a bé­ke és a népek közötti jobb megértés, a magyar és a jugoszláv nép ba­rátsága elmélyítésének érdekében végzett ki­emelkedő tevékenységü­kért A Magyar Népköz­­társaság Zászlórendjének 1. fokozatát adományozza. Dobi István, a kitünte­tés átadásakor az Elnöki Tanács és a maga nevé­ben melegen gratulált a kitüntetéshez, erőt, egész­séget kívánt Tito elnök­nek, békés, boldog életet a jugoszláv népnek. Ez­után átadta a kitünteté­seket Veljko Vlahovics­nak és Kocsa Popovics­­nak. A kitüntetetteknek a jelenlevők melegen gra­tuláltak. Tito elnök meghatot­tan mondott köszönetet. — Mélyen meghatottak a kitüntetés átadásakor elhangzott szavak, ame­lyek szerint ezt a kitün­tetést a népeink közötti együttműködés és barát­ság érdekében kifejtett munkásságomért nyertem el. A kitüntetést a né­peink közötti kölcsönös megbecsülés és jó barátság jeleként fogadom.­­ Engedjék meg, hogy a velem együtt kitüntetett munkatársaim nevében is kifejezzem köszönetünket. A jugoszláv államfő ez­után a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársa­ság és a Magyar Népköz­­társaság közötti békés együttműködés és baráti kapcsolatok fejlesztésében és megerősítésében szer­zett rendkívüli érdemeiért Dobi Istvánnak, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizott­sága első titkárának, a kor­mány elnökének a Jugo­szláv Nagy Csillag­ Ren­det; Gáspár Sándornak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa helyettes elnöké­nek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, Pé­ter Jánosnak, a Magyar Népköztársaság külügy­miniszterének a Jugoszláv Zászló-Rendet a szalaggal adományozta. A kitüntettek nevében Kádár János mondott kö­szönetet. — Kedves Tito elvtársi — Kedves jugoszláv ba­rátaink! — Engedjék meg, hogy mind a magam, mind Do­bi István, Gáspár Sándor és Péter János elvtársak nevében őszinte köszöne­tet mondjak a magas ki­tüntetésért. Úgy érezzük, hogy ez a kitüntetés nem­csak nekünk szól, hanem mindazoknak a honfitár­sainknak, akik szívükön viselik a magyar és a ju­goszláv nép barátságát. Mély megelégedettséggel tölt el bennünket, hogy a szocializmust építő ma­gyar és jugoszláv nép ba­rátsága — számos nehéz­séget leküzdve — ma biz­tos alapokon nyugszik és fejlődik. A magyar—jugo­szláv barátság építése és erősítése megfelel a ma­gyar nép érdekeinek és a haladás nemzetközi erői érdekeinek is. Biztosítom önt, Tito elvtárs és kedves jugoszláv barátainkat ar­ról, hogy a továbbiakban is ebben a szellemben fo­gunk munkálkodni. (MTI)

Next