Népszava, 1964. december (92. évfolyam, 281–305. szám)
1964-12-01 / 281. szám
Jugoszlávia benn Ili. A nők új életszabálya Nagyon kellemes és tanulságos beszélgetésnek voltunk részesei, mi, magyar újságírók Zágrábban, a horvátországi szakszervezetek székházában. Horvátországban akkor készültek a szakszervezetek a nők konferenciájára és ennek az előkészítéséről beszélt Maricsics elvtársnő, titkár. — A legnagyobb gondunk a szakmunkásképzés — mondotta. — A munkaigényes területeken, a textiliparban, a nyomdaiparban, a dohányfeldolgozó és vegyiparban már általában nők dolgoznak. Nálunk az összes dolgozó 33 százaléka nő, de a munkaképeseknek több mint fele asszony és leány. Ezért érthető, hogy a szakmunkás képzést fontos feladatnak tartjuk, mert tudjuk, hogy nagyon sok nő szeretne elhelyezkedni. Csakhogy az idősebbeknek — különösen, hogy Horvátország elmaradott agrárország volt — nincs szakmája, ez nehezíti céljainkmegvalósítását. A fiatal leányok számára a középfokú szakiskolákban tömegesen biztosítunk helyet. De mi azt szeretnénk, hogy a már dolgozó nőket is magasabb képzettséghez juttassuk, ennek a képzésnek a célja, hogy társadalmilag is mindenki előtt elismertessük a nők helyét a termelésben. Ne csak betanított munkás legyen a nő, hanem szakmunkás, méghozzá jól képzett szakmunkás. A szakszervezetek arra is törekszenek, hogy a vezetésben egyre több nő vegyen részt. Az igények növekszenek Itt, Jugoszláviában, pontosabban Horvátországban is életszabállyá vált az elmúlt húsz esztendő alatt, hogy dolgoznak a nők is. Az igények egyre növekszenek. És a szakszervezeti tájékoztatás szerint számos olyan kezdeményezést népszerűsítenek, támogatnak, amely lehetővé teszi az asszonyok számára a munka mellett a jól szervezett életet és a pihenést is. Mosodákat létesítenek, sőt már vannak gyárak is, ahol ilyen házi mosoda működik, az asszonyok beviszik reggel a fehérneműt és tisztán kapják vissza. A gyerekek elhelyezése, a napközi otthonok létesítése a másik nagy gond. — Drágák még a szolgáltatások nálunk — mondják aggodalommal a szakszervezeti központban. — Kutatjuk a lehetőségeit, hogy olcsóbbá, tömegesebbé tegyük azokat és mindent elkövetünk, hogy még népszerűbbé váljanak a jó kezdeményezések. Családi otthont A beszélgetés hosszú ideig tart, száz és ezer dolog kerül napirendre. Egyre inkább kirajzolódik, hogy mindezek a kérdések, amelyek a nők társadalmi, gazdasági egyenjogúsításának gyakorlati megvalósításához szükségesek, azonosak azokkal a kérdésekkel, amelyekről a tavasszal Bukarestben tárgyalt több mint 400 szakszervezeti küldött, hogy előre vigyék a dolgozó nők helyzetének járvítáját szerte a világott. Most azt tapasztaltuk, hogy ez a kérdés élénken foglalkoztatja a jugoszláviai szakszervezeti szerveket is. Ezt mutatja a lehetőségek felkutatása, a fiatal lányok elhelyezése, tanítása, az ipartelepítés, vagy a gyermekotthonok rendszerének szélesítése is. Ez utóbbival kapcsolatban elmondták, hogy gondjaik közé tartozik az elhagyott, vagy a nem megfelelő körülmények között élő gyermekek állami gondozása. Számos új kísérletet vezettek be, s ezek közül is kiemelkedik az a gyakorlat, amely a családi otthont igyekszik pótolni a gyerekeknek. Szelcében például él egy házaspár. A gondjaikra bízott elhagyott gyerekek között van egészen kicsiny és van tizenhat éves is. Mint ahogy a családban sem egykorúak általában a gyerekek. A házaspáron kívül egy szakács él még velük, aki a gyerekek, illetve most már a nagy család ellátását biztosítja. Erős kötelékek A kerekek óvodába, iskolába járnak úgy, ahogy a családban is teszik. A nagyobbak, ha pályaválasztás előtt állnak, a képességeik szerint a családi tanács javaslata alapján döntenek és indulnak el az életbe. Esténként var csora után, amikor már mindenki elkészült a leckéjével, játszott is kedvére, megbeszélik a család közös gondjait, tennivalóit, költségvetését is. Még a ház tatarozását is (természetesen amennyire korukhoz képest lehet) közösen végzik, mindenki segít valamit a mesterembernek, hogy a keze munkája benn legyen a közös otthon, a családi fészek szépségében, és kényelmében. Nagyon erősek ezek a családi kötelékek. Repültek már ki a családból gyerekek kész szakmunkásokként. Elhelyezkedtek más városban, sőt van aki már meg is nősült közülük, de valamennyien hazajárnak, s velük együtt hazamegy a menyasszony, vagy az új feleség is. Új kezdeményezés, nem valósítható még meg mindenütt. De a gondolat, a cél nagyon szép. Családi és társadalmi érzéseket oltanak a gyerekekbe, részt vesznek a munkában és megtanulják, hogy az élet alapja a munka, amely örömet, boldogságot nyújt , ehhez ad nagyon sok segítséget, szeretetet a szakszervezet. Lendvai Vera 2 Az ipari varrógépgyártás jövője Az eseményről, mármint hogy a KGST illetékes szekciója még 1962- ben hazánkra szakosította a speciális ipari varrógépek és más ruhaipari berendezések egy részének gyártását,veset tud a közvélemény, a lapok mindössze néhánysoros híradásban foglalkoztak vele. — Sok minden történt azóta. Elkészítettük a reánk szakosított gépek Legjobb partner Erről egyébként írásos bizonylatokat is kaptak, mivel a próbaüzem eredményét minden esetben jegyzőkönyvben rögzítik. A CS 311-es, központi gőzellátású elektromechanikus vasalógép például — az aláírásokkal hitelesített jegyzőkönyv tanúsága szerint — kiválóan működött többi között a szovjet Klara Zetkin Ruhagyárban. Az összehasonlító mérések alapján megállapították, hogy a vasalás minősége jobb a mostani gépekénél. Termelékenysége ugyancsak nagyobb. A régebben konstruált szovjet gépeken egy óra alatt negyven kabátot tudnak kivasalni, míg az új magyar gyártmányún hetven darabot. — A háztartási varrógépek gyártását — a KGST ajánlásának megfelelően — fokozatosan, legkésőbb 1966 közepéig abbahagyjuk, s helyettük az ipari varrógépekre térünk át — tájékoztat Babai Ferenc főmérnök. — Már a jövő évi tervünkben fele-fele lesz az arány... Megtudjuk, hogy a kardkéses szabászgépekből nyolcszáz, a pikírozó gépekből nyolcszázhatvan, a láncöltéses gombfelvarmintapéldányait, s azok legtöbbjét már be is mutattuk a különböző nemzetközi vásárokon, illetve kiküldtük próbaüzemre a baráti országok ruhagyáraiba — tájékoztat a fejleményekről Székely István, a Csepel Kerékpár- és Varrógépgyár igazgatója. — Az illetékes szakemberek gyártmányaink legtöbbjéről elismeréssel nyilatkoztak... a Szovjetunió ró gépekből pedig háromszáztizenhét darabot csinálnak. A nemzetközi munkamegosztásban a Szovjetunió bizonyult eddig a legaktívabb partnernek. Az említett gépek háromnegyed részét a szovjet ruhagyárak rendelték meg. A reánk szakosított többi gép gyártásáról és szállításáról eddig még nem történt konkrét megállapodás, erre valószínűleg a jövő évben kerül sor. A legnagyobb érdeklődés a már említett központi és egyedi gőzellátásé, vasalógépek iránt van. Az előzetes információk szerint 1966—70 között a Szovjetunióban több mint száz új nagy ruhagyárat építenek, s ezeket nagy részben magyar gyártmányú vasalógépekkel kívánják felszerelni. A Csepel Kerékpár- és Varrógépgyár szakemberei gyárlátogatásunk időpontjában éppen a Szovjetunióban tárgyaltak a részletekről. Annyi azonban máris bizonyos, hogy a szovjet üzemek igénye — mennyiségben és választékban — pillanatnyilag nagyobb, mint amit a csepeli gyár jelenlegi lehetőségeivel reálisan számolva, vállalni tudókat a további tanfolyamok szervezésével biztosan megoldjuk. Dolgozóink zöme nem idegenkedik a tanulástól, hiszen ha szakmunkássá képezik át magukat, egyénileg is jól járnak — mondják a gyár vezetői. — A KGST megbízásából reánk háruló feladatok teljesítése azonban nem csupán ezen múlik. A meglevő géppark bizonyos kiegészítése is szükséges. Hogy milyen mértékben? Erre ma még meglehetősen nehéz válaszolni Számításokat végeztek ugyan, de nem biztos, hogy azok a későbbiekben is megállják majd a helyüket. Bizonytalanságot okoz ugyanis, hogy a részvevő országok mindegyike által elfogadott KGST-ajánlás gyakorlati végrehajtásában akad néhány zökkenő. A végrehajtás zökkenői — A háztartási és az ipari varrógépek gyártásának létszámigénye nagyjából megegyező, az utóbbi azonban nagyobb hozzáértést és a jelenleginél jóval több szakmunkát igényel — mondja Székely István igazgató. — A speciális ruhaipari gépek egyike-másika szinte egyedi gyártási precíziós műszer ... A szakmunkásgondok megoldásában kívülről nem várhatnak segítséget. Jól képzett forgácsolókból, műszerekből másutt is nagy a hiány. A meglevő dolgozók átképzésével akarnak segíteni magukon. Két tanfolyamot, mintegy hatvan fővel, már lebonyolítottak. Ezeken elsősorban a csoportvezetők és a meósok felkészültségét egészítették ki, de helyet kapott a tanfolyamon 17 olyan betanított munkás is, akik korábban a háztartási varrógépek szerelésével foglalkoztak. — Létszámproblémám Minél előbb , annál jobb A KGST illetékes szekciójának ülésén nemrégiben összegezték, hogy a szakosított gyártású gépekre milyen igényt jelentettek be az egyes országok. Az adatokból kiderült, hogy az elektromechanikus vasalógépekre a Szovjetunión kívül másnak pillanatnyilag nincs még konkrétan bejelentett igénye. A kardkéses szabász, a huroköltéses gombfelvarró, a pikírozó és a gomblyukazó gépek igénylistájáról ugyancsak hiányzik hol az egyik, hol a másik ország. Remény van rá, hogy előbb-utóbb elhárulnak az akadályok a szocialista országok közös és jól felfogott érdeke hiánytalan érvényesülésének útjából De jó volna, ha a konkrét megegyezés időpontját minél előbbre hoznák, mert a nagy sorozatú gyártásra csakis a felelősséggel bejelentett igények birtokában lehet alaposan felkészülni. Létszámmal, a géppark szükség szerinti bővítésével és az esetleges egyéni konstrukciós kívánságok, változtatások végrehajtásával egyaránt. Mocsári Károly Emlékünneplés Karancslejtősön Húsz évvel ezelőtt, az illegális kommunista párt felszólítására széles körű ellenállási mozgalom bontakozott ki a nógrádi bányákban. A bányászok egymás után tagadták meg a bevonulási parancsot. A legnagyobb megmozdulásra a karancslejtősi bányában került sor, ahová november végén 280 bányász és a hozzájuk csatlakozott harminc fegyveres katona szállt le. A 20. évforduló alkalmából pedig emlékünnepséget rendeztek vasárnap a bányatelepen. Az ünnepségen — amelyen ott voltak az egykori ellenállás résztvevői is — Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a megyei pártbizottság első titkára emlékezett meg a karancslejtősi bányászok hősi harcáról. (MTI) Tbc-sek segélye VAGY JÓZSEF bajai olvasónk azt kérdi, miért nem kapja a tbc-seknek járó táppénzkiegészítést, amikor tbc-s megbetegedéssel ápolják lakásán. A tbc-seknek járó rendszeres anyagi segély, amelyet táppénzkiegészítés formájában juttatnak a beteg dolgozónak, az egyéb feltételek fennállása esetén is csak a kórházi, szanatóriumi kezelés időtartamára jár. Tehát az otthoni ápolásban töltött táppénzes állomány idejére nem adható. Családi pótlék folyósítása PÉCSI KÁROLY budapesti olvasónk aziránt érdeklődik, ha október 14-én megszűnt a munkaviszonya és csak novemberben helyezkedett el újra, október hóra kaphat-e családi pótlékot. A családi pótlék az egyéb feltételek fennállása esetén is csak arra a hónapra jár, amelyben a dolgozó legalább 18 napot munkában töltött. E szempontból például a táppénzes állomány is munkában töltött időnek számít, így a kérdezett esetben, mivel októberben legalább 15 napot nem töltött munkában, nem jár a családi pótlék. Jogszabály-magyarázat A termelőszövetkezeti csoportok, valamint a szőlő- és gyümölcstermelő szakszövetkezetek, szőlő és gyümölcstermelő szakcsoportok és hegyközségek tagjainak betegségi ellátásáról szóló rendelkezések idén szeptember 1-én léptek hatályba. Ezek alapján most ismertetjük, milyen a MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐCSOPORTOK TAGJAINAK BETEGELLÁTÁSA. A rendelkezések szerint a felsorolt mezőgazdasági termelőcsoportok közös munkában rendszeresen részt vevő tagjaik betegségi ellátására megállapodást köthetnek az illetékes társadalombiztosítási igazgatósággal (kirendeltséggel). A megállapodás alapján a tagok és családtagjaik orvosi gyógykeze a fi zésre, gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre és kórházi ápolásra jogosultak. Megilleti őket továbbá anyasági segély is a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagokra vonatkozó rendelkezések szerinti feltételekkel és mértékben. Műfog, műfogsor, fogkorona, foghíd, valamint a szolgáltatások igénybevételével kapcsolatosan felmerült szállítás és útiköltség címén térítés nem jár. A mezőgazdasági termelőcsoportok tagjai közül közös munkában rendszeresen részt vevőnek azt lehet tekinteni, aki a termelőcsoporttal oly értelmű írásbeli megállapodást létesített, hogy a biztosítás évében a közös termelőmunkában szükség szerint részt vesz és legalább 120 (nő tag 80) munkegységet teljesít, vagy legalább 90 (nő tag 60) munkanapot dolgozik. A megállapodást kötött termelőcsoport minden betegellátásra jogosult tagja után havonként 30 forint betegellátási díjat fizet a társadalombiztosítási igazgatóságnak (kirendeltségnek). Egyéni önkéntes betegségi ellátásra is lehet megállapodást kötni annak a tagnak, aki a mezőgazdasági termelőcsoport közös munkájában rendszeresen nem vesz részt, továbbá annak a tagnak, aki a közös munkában rendszeresen részt vesz ugyan, de a termelőcsoport nem kötött megállapodást a társadalombiztosítási igazgatósággal (kirendeltséggel). Önkéntes betegellátás alapján orvosi gyógykezelés, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, kórházi ápolás és anyasági segély jár. Az önkéntes betegségi ellátás alapján járó szolgáltatásokat a tag és igényjogosult családtagja a megállapodás megkötését követő hónap első napjától veheti igénybe. Az önkéntes betegellátásra jogosult tag, illetve a tag felesége (élettársa) férésze szülés esetén anyasági segély abban az esetben jár, ha a szülést megelőző két éven belül legalább 270 napon át betegellátásra jogosult vagy biztosított volt. Műfog, műfogsor, fogkorona, foghíd, valamint a szolgáltatások igénybevételével összefüggő szállítás és útiköltség címén megtérítés nem adható. Az önkéntes betegségi ellátásért a tag havi 60 forint betegellátási díjat fizet. Csoportos biztosításban részt vevő tagok és családtagjaik betegellátásra jogosultságukat a mezőgazdasági termelőcsoport által kiállított beteglappal, egyénileg biztosítottak és családtagjaik pedig a társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) által kiállított biztosítási igazolvánnyal igazolják. NÉPSZAVA Tobi István táviratban üdvözölte Gustavo Diaz Ordazt, a Mexikói Egyesült Államok új elnökét hivatalba lépése alkalmából.* Dobi István táviratban "fejezte ki jókívánságait Darád Dackónak, a Közép-Afrikai Köztársaság elnökének, az ország nemzeti ünnepe alkalmából. * Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese hétfőn bemutatkozó látogatáson fogadta Ghulam Yahya Tarzit, az Afgán Királyság első magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben adja át megbízólevelét.* Dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter vezetésével visszaérkezett Budapestre az a magyar építésügyi küldöttség, amely Berlinben részt vett a KGST építésügyi állandó bizottságának ülésszakán. * Marcelo Fernandez Font, a Kubai Köztársaság külkereskedelmi minisztere, aki vasárnap érkezett Budapestre, hétfőn a két ország közötti kereskedelmet érintő kérdésekről hivatalos megbeszélést folytatott Bíró József külkereskedelmi miniszterrel. A közélet eseményei Lugossy Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes — aki a Szovjetunióban a közoktatás egyes kérdéseit tanulmányozta — vasárnap hazaérkezett. Vasárnap délután A. Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes vezetésével magyar kulturális küldöttség érkezett Prágába, a magyar—csehszlovák kulturális bizottság ülésére. Ülést tartott a KGST statisztikai állandó bizottsága A KGST statisztikai állandó bizottsága Moszkvában befejezte ötödik ülésszakát, a tagországok képviselőin kívül Jugoszlávia és Kuba megfigyelői is részt vettek. A bizottság megvizsgálta a végzett munka eredményeit, tárgyalt a tagországok együttműködésének további fejlesztéséről a statisztikai szolgálat módszereinek egységesítése terén, az új technika alkalmazásáról a gazdaságban, valamint népszámlálási és más statisztikai adatok elektronikus gépekkel történő feldolgozásáról és egyéb közös érdekű kérdésekről. (MTI) Tanácskozás a szocialista országok agrárkutatásainak összehangolásáról Hétfőn megnyílt a Magyar Tudományos Akadémián a szocialista országok mező- és erdőgazdasági tudományos kutatómunkáját koordináló hatodik konferencia. Az első ilyen tanácskozást tíz évvel ezelőtt tartották Prágában, s most első ízben rendezik hazánkban. Az ezt követő két évben a fő koordinátori feladatokat Magyarország látja el. A tanácskozáson az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Népköztársaság és a Szovjetunió küldöttsége, valamint a Vietnami Demokratikus Köztársaság megfigyelője — mintegy 40 tudós és tudományos kutató — vesz részt. (MTI) ,-cdkalmu ! ÁRUK HÁZA ! alkalmi téli ajánlata! Kordbársony divatszínekben 36,— I't-tól Flanell-barhend nagy választékban 23,— Kabátszövetek nagy választékban 120,— „ Nylonharisnya, varrás nélküli 28,— „ Női köntös több színben 1to,— „ Férfi tréningruha 190,— „ Férfi meleg alsóing 21,— „ Férfi ing, selyempuplinból 120,— „ ALKALMI ÁRUK HÁZA BUDAPEST MINDEN PONTJÁN! 1964. december 1