Népszava, 1965. március (93. évfolyam, 51–76. szám)

1965-03-02 / 51. szám

Tisztek két diplomával Március 17-én zárul a jelentkezés az Egyesített Tiszti Iskolára Tájékoztató a felvételi vizsgákról Hétfőn az Egyesített Tiszti Iskolán Pesti Endre vezérőrnagy, az iskola pa­rancsnoka tájékoztatta a sajtó képviselőit a tiszti­­iskolára jelentkezés körül­ményeiről, a felvételi­­ fel­tételekről és az iskola bel­ső életéről. Bevezetőben elmondot­ta, mennyire megváltoz­tak azok a követelmények, amelye­ket a tiszti pályára lépőkkel szemben állít az élet. Egyre műveltebb fia­,­tagok kerülnek sorkatonai állományba. A katona­tisztnek, aki két éven ke­resztül tanítja, neveli őket, ma már magasszin­­tű pedagógiai képzettség­gel kell rendelkeznie. Ha­sonlóan magas szinten kell elsajátítania azokat a mű­szaki ismereteket, amelyek a modern haditechnika kezeléséhez, megtanításá­hoz szükségesek. Az iskola e kettős fel­adatának úgy igyekszik megfelelni, hogy a hallga­tók felsőtechniku­mi szin­ten gépjárműi m­ű­szak­i, ra­diológusi, impulzus és mikrohullámú, vezetékes híradástechnikai, gép­gyártás-technológiai, épí­tőipari és útépítő szak­technikusi, illetve szám­viteli képesítést kapnak. Emellett földrajz, mate­matika, kémia, orosz vagy német nyelvtanári diplo­mát is szereznek. Az újságíróknak bemu­tatták a korszerűen felsze­relt vegyvédelmi, híradás­technikai és más laborató­riumokat, ismertették a gazdag kulturális és sport­lehetőségeket, amelyek együttesen azt a célt szol­gálják, hogy ne csak szak­mailag jól képzett hallga­tók végezzenek az iskolán, hanem fizikailag erős és művelt fiatal tisztek. A felvételi jelentkezés március 17-én zárul. Nőt­len, legfeljebb 21 éves fiatalok jelentkezhetnek iskolájukban, vagy' ha már egy-két éve érettségiztek, .'akkor a kiegészítő­ pa­rancsnokságokon. A felvé­­■ételi vizsga keretében orvo­si vizsgálatra, matemati­ka, fizika elméleti vizsgá­ra és képességvizsgálatra kerül sor. Azt, hogy ki milyen fegyvernemhez kerül, egy­részt rátermettsége, képes­ségei, másrészt egészségi alkalmassága dönti el. A hallgatók négy éven át ta­nulmányi eredményüktől függően ösztöndíjat kap­nak a teljes ellátás mel­lett. A végzett tisztek át­lagosan 2200 forintos illet­ménnyel kezdik a szolgá­latot. (D. L.) ----------------------------­ Eszperantó világkongresszus 1966-ban Budapesten A Magyar Eszperantó Szövetség idei küldött­­közgyűlésén bejelentették, hogy a szövetség taglét­száma 1964 végére elérte a 2500-at, 1963 óta az eszperantót a középisko­lákban is oktatják rend­kívüli tárgyként, az álta­lános iskolák felsőtago­zatosai részére pedig tan­folyamokat szerveztek. Az 51. eszperantó világkong­resszust — a Tokióban tartott 50. után — Buda­pesten rendezik meg 1966 nyarán. (MTI) A „Szerencse-sorsjáték húzása A "Szer­encse”-sors­já­ték húzását vasárnap tar­tották a Magyar Sajtó Házában. A húzáson 1 499 900 sorsjegy vett részt. Ezek között 12 fő­nyereményt és 5685 érté­kes ajándéktárgyat sor­soltak ki. A húzásról ké­szült gyorslistát a Nép­­szabadság szerdai száma közli, a hivatalos nyere­ményjegyzék pedig már­­cius 1 ,10-től a postahivata­lokban tekinthető meg. Tú­ll m­­t mi is Telek határán álló fa SZABÓ GYULA tolcsvai ol­­vasónak azt kérdi, hogy a két telek határvonalán álló fa és gyümölcse melyik tulajdono­sé és melyik vághatja ki. A kérdést a Polgári Törvénykönyv­ rendezi. E­­szerint a föld határvona­lán álló fa, vagy bokor és annak gyümölcse egyenlő arányban a szomszédokat illeti. A szomszédoknak ugyanilyen arányban kell viselniük a fenntartással járó költségeket is. Ha a határvonalon álló fa, vagy bokor valamelyik föld ren­deltetésszerű használatát gátolja, e föld tulajdonosa követelheti, hogy azt kö­zös költségen távolítsák el. Szülési segély CSATÓ GYŐZŐ NÉ békés­csabai olvasónk aziránt ér­deklődik, jogosan tagadták-e meg férjétől az SZTK­-ala­pon járó szülési segély kifizetését. Ő maga megkapta. A társadalombiztosítás alapján járó szülési se­gély csak az egyik szülő jogán jár. Ha tehát az anya dolgozó és a saját jogán megkapja e segélyt, akkor az apának az már nem jár. A szakszervezeti tagság alapján járó köte­lező segélyre azonban mind a két szülő jogosult, ha a szülést megelőző 12 hónap alatt tagsági díjuk be van fizetve. Különváltan­ élő asszony társadalombiztosítása baráth Péter budapesti ol­vasónk arra kér választ, hogy a különváltan­ élő asz­­szony jogosult-e társadalom­­biztosítási szolgáltatásokra férje után. A dolgozó férfi külön élő házastársa a társada­lombiztosítási szolgáltatá­sokra akkor jogosult, ha a dolgozó őt eltartja, és az egyéb biztosítási felté­telek is fennállnak. Prémium a táppénznél SALAMON KÁROLY szom­bat­helyi olvasónk azt kérdi, hogy táppénz számításánál a prémiumot figyelembe kell e venni. A táppénz megállapítá­sánál a kereset kiszámítá­sához irányadó időszak­ban megkeresett munka­béren kívül az ebben az időszakban megkeresett prémiumot is figyelembe kell venni. Nem lehet szá­mításba venni azt a pré­miumot, amelyet ugyan az irányadó bérfizetési idő­szakban fizetnek ki, de az előző időszakban kereste meg a dolgozó. Ha pedig az irányadó időszakra já­ró prémiumot később számfejtik, az­ annak meg­felelő táppénzsegélyt ké­sőbb kell kiszámítani és folyósítani. Jogsza­bály- magyaráza­t Több olvasónk kérdésé­re ismertetjük, hogyan veszik figyelembe az újítási díjat . A NYUGDÍJ MEG­ÁLLAPÍTÁSÁNÁL ÉS FOLYÓSÍTÁSÁNAK KORLÁTOZÁSÁNÁL. Az érvényes jogszabá­lyok rendelkezései szerint a nyugdíj összegének ki­számításánál általában azok a juttatások vehetők munkabérként figyelembe, amely­eket a munkáltató a dolgozónak főfoglalkozá­saként fennálló munkavi­szonya keretében munka­köri kötelezettségéhez tar­tozó munkájáért a mun­kabéralapból fizetett ki. Az újítási és feltalálói díj nem ilyen munkabér jelle­gű juttatás, ezért a nyug­díj összegének kiszámítá­sánál nem lehet figyelem­be venni. A nyugdíj folyósításá­nak korlátozása szem­pontjából általában mind­azt a pénzben és termé­szetben járó juttatást fi­gyelembe kell venni, ame­lyet a nyugdíjas munka­­viszonya keretében kapott, az újítási és feltalálói díj azonban kivétel. Az újí­tási díj tehát a nyugdíja­sok által felvehető havi 500 forint keresetbe nem számít be. A havi 500 forintba nemcsak a szoros értelem­ben vett újítási díjat nem számítják be, hanem az újítással kapcsolatban ki­fizetett egyéb díjazást sem, így nem befolyásol­ja a nyugdíj folyósítását az újítónak javaslata ki­dolgozásával kapcsolatban az újítási rendelet (29/ 1959. (V. 10.) Korm. szá­mú rendelet) 16. §-a alap­ján kifizetett költségtérí­tés és munkadíj, valamint a kísérletezésben és a megvalósításban részt ve­vő újító részére — az újí­tási rendelet 8. §-a (2) be­kezdésének c), illetve (4) bekezdésének d) pontja alapján — adott ellenszol­gáltatás sem. Az újítás kidolgozásá­nál és kivitelezésénél köz­reműködő személy nyug­díjának a folyósítását nem érinti — az újítási rendelet 17. §-a alapján — kifizetett közreműködői díj. Nem befolyásolja to­vábbá a nyugdíj folyósí­tását az újítás kivitelezé­séhez szükséges rajzok, tervek elkészítéséért — az újítási rendelet 8. §-ának (8) bekezdése alapján — az újítónak, vagy más közreműködőnek kifizetett díjazás. Nem vonja végül maga után a nyugdíj kor­látozását — az újítási ren­delet 9. §-ának (4)—(5) be­kezdése alapján — kapott tapasztalatcsere-díj sem. A közélet eseményei Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, táviratban üdvözölte H. Hasszán marokkói királyt, Marok­kó nemzeti ünnepe alkal­mából. Kádár János, a forra­dalmi munkás-paraszt kormány elnöke fogadta Vince Józsefet, hazánk új bukaresti rendkívüli és meghatalmazott nagykö­vetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. Heinz Beutel alezredes, az NDK budapesti nagy­­követségének katonai at­taséja — a demokratikus Németország nemzeti nép­hadserege megalakulásá­nak 9. évfordulója alkal­mából — hétfőn este a nagykövetségen fogadást adott, amelyen megjelent Czinege Lajos vezérezre­des, honvédelmi minisz­ter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, Wilhelm Meissner, az NDK nagy­követe, a dip­lomáciai testület több vezetője, s a szovjet had­sereg ideiglenesen Ma­gyarországon állomásozó csapatai parancsnokságá­gának több magasrangú képviselője is. Hazaérkezett Szófiából a magyar vegyipari kül­döttség, amely dr. Sze­kér Gyulának, a nehéz­ipari miniszter első he­lyettesének vezetésével, a két ország vegyipari együttműködésének to­vábbfejlesztéséről tanács­kozott. Kitüntetés A Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa dr. Gömöri Pál Kossuth-díjas egyetemi tanárnak, a II. számú Bel­gyógyászati Klinika igaz­gatójának az orvostudo­mány terén kifejtett­­ei­vá­ló munkássága elismeré­séül, 60. születésnapja al­kalmából a Munka Ér­demrend aranyfokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át. Jelen volt Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára és dr. Sza­bó Zoltán egészségügyi miniszter. (MTI) Egy alvó város szunnyadó kultúrája Délutánba hajlik az idő. Gyári kürtök hangja felesel egymással. Műszak végét jelzik. A téli nap lemenőben, bágyadtan szórja sugarait. A Kelen­földi pályaudvar csakha­mar népes vásárhoz ha­sonlít. Csörömpölő villa­mosokról, szusszanó bu­szokról áradnak az embe­rek. A recsegve szóló hang­szóró egymásután jelzi a vonatokat. — Bul­afok-Albertfalva, Budafok-Belváros, Nagy­­tétény­, Érdliget, Érd-al­só... Székesfehérvár fe­lé vonat érkezik a Déli pályaudvarról. Beáll a negyedik vágányra. Táskás férfiak, háló­­szaty­ros asszonyok lepik el a peront. A döccenve megálló szerelvény min­den ajtajára több tucat­nyian jutnak. Magam is felkapaszko­dom az egyik lépcsőn. Bent a kupéban mérsé­kelt zsúfoltság, ülőhely nem akad. Kíváncsian nézelődöm, majd amikor elindulunk, végigjárok három-négy kocsit Az érdekel, hogy ezek az emberek, akik oda-vissza naponta két-három órát töltenek el utazással, va­jon hogyan hasznosítják ezt az időt. Az általános benyomás, hogy sehogyan sem. Ig­az, akadnak elvétve, akik újságot böngésznek, egy­­egy kézben levő könyv is szembetűnik. De több­nyire mint ismerősök be­szélgetnek, vagy pedig az ablakon kinézve kísérik az únosuntig ismert tá­jat. — Nézze, az a helyzet — mondja egy alkalmi ismerősöm —, az ember alig várja, hogy hazaér­jen. Tíz esztendeje járok be, de ezalatt egy köny­vet nem olvastam végig. Az állomáson a vonatot várom, a vonaton pedig az út végét. — És otthon? Mivel tölti a szabad idejét? — Teszek-veszek a ház körül, van egy kis kert, néhány gyümölcsfa, ta­vasztól őszig mindig ad valamit, ami leköt. — És ezen kívül? Szó­rakozás, művelődés, a szellem foglalatosságai? Erre már késik a vá­lasz, amikor megszületik, akkor is bizonytalan. — Nemigen jut másra idő, meg mód sincsen. Nálunk, Érden, nincsen semmi. Még mozi sem. Legfeljebb néhány ven­déglő, de oda gusztus kell, hogy valaki betegye a lábát. Amit mond, szöget üt a fejembe. Lehetséges, hogy a fővárostól húsz kilométerre emberek tíz­ezreinek ne legy­enek biz­tosítva a szórakozás, a kulturálódás elemi felté­telei? Érd-alsón szállok le, utam egyenesen a tanács­házára vezet. Menet köz­ben, amerre nézek, kis kertes házak mindenütt. A vasútról özönlő nép most a körút forgalmát idézi, legalábbis gyalog­járókban. Szerencsém van, az elnököt helyén találom. — Sajnos, kérem, igaz. Nincs egy tisztességes mozink sem — mondja Máthé Dezső. — Ami volt, bedőléssel fenyegetett, életveszély miatt be kel­lett zárni. Négy kis »ka­kas« mozi, vagyis kes­­keny­ filmes vetítő műkö­dik, ezek közül is egyik­másik kocsmahelyiség­ben. A beszélgetés nyomán, amelybe később Eskulics Ferenc, a titkár is be­kapcsolódik, bizony, le­verő kép bontakozik ki. Nemcsak alkalmi vonat­ismerősöm szavai igazo­lódnak, hanem még az is kiderül, hogy belátható időn belül nem is remél­hető változás. —­ Illetékesek mintha úgy tekintenék Érd ügyét, hogy az »alvó város« le­gyen. Minek ide kultúr­­ház, mozi, színielőadás, vagy éppen másfajta nép­művelési lehetőség. Egy ugrás Pest, ott ki-ki meg­találhatja a szája ízének megfelelőt. Azzal az ugrással azon­ban mindenképpen baj van. Erről beszél az el­nök. — Igaz, község va­gyunk, nagyközség. De harmincezer lélek lakik itt. Ez pedig felér egy ki­sebbfajta város lakossá­gával. Ebből a 80 száza­lék minden kora reggel vonatra ül, s délután, este tér meg. Vajon ki­nek van kedve ezután mégegyszer vasútra kel­ni, fölös időt, energiát pocsékolva keresni a szó­rakozást a városban? Ha valaki végül is elszánja magát egy-egy színházi estre, az azzal jár, hogy jó esetben éjfél után ke­rül az ágyba, s három­négy órai alvás után is­mét kelhet, ha pontos akar lenni a munkahe­lyén. A helyi tanács pedig tehetetlen. Az­ évi fél­milliónál alig több köz­ségfejlesztési alapból ál­modni sem lehet több millió forintos beruházás­ról. Kultúrházigazgató egyébként van. Erre van státusz. Ahogy a község vezetői mondják: tábor­nok — hadsereg nélkül. A szerény lehetőségekkel gazdálkodva, meg érdek­lődésének megfelelően, jobbára táncos összejöve­teleket szervez. Ezenkívül legfeljebb néhány isme­retterjesztő előadás akad. Hatókörük csekély, néhá­nyat, mindig ugyanazokat érinti. Nem is a panasz, ha­nem már a kényszerű beletörődés hangján be­szélnek itt a kulturális élet áldatlan állapotáról. Pedig lelkesedésben nem volna hiány. Bizonyság erre a községi könyvtár és fiókjainak kezelése. A fiatalok, a kiszesek és az úttörőmozgalomban részt vevők égnek a tettvágy­tól, de nincs egy talpa­latnyi helyiség számukra. S ilyen körülmények között a szellem nemes izgalmai helyett másfajta szenvedélyek kapnak tá­pot. A kis házakba visz­­szavonuló, magába zár­kózó önzés még csak hagyján, de a kocsmák­ban nevelődő elrugaszko­dott magatartások bi­zony sok bajt okoznak. — Nemsokára — nézi az óráját a titkár —, a tanácsteremben nyilvános tárgyalás kezdődik. A vádlott tizenkilenc éves. A vád: rablás és munka­kerülés. Pedig rendes szülők gyermeke. A kö­rülmények azonban elka­­pattak. Már volt elvonó­kúrán is. Oda durvult, hogy anyját bántalmazta rendszeresen, s pénzt ra­bolt el tőle. Mert itt, sajnos, tisz­tességesen tisztességes asztalhoz sem igen lehet leülni. Most ugyan az egyik hírhedt »csehót« átalakították kisvendéglő­vé. De a többi helyen, a rossz levegőjű, szutykos helyiségű italmérőkben leginkább csak durva szó és illetlen magatartás ta­nyázik. Este hazafelé üres a vonat, bőven akad ülő­hely. Szokott utasai meg­tértek már házaikba, al­váshoz készülődnek. Az ablakokban sorba huny­nak ki a fények. Reggel korán ébrednek, de csak a testek, a szellem kény­szerűen tovább szunnyad bennük. Szombathelyi Érrin glépünk, hazánk újjá­születésének tavaszi ün­nepét köszöntötte a Ma­gyar Állami Hangverseny­­zenekar .Jubileumi soro­zatának az első estje a Ze­neakadémián. Az első koncerten élő magyar szerzők művei hangzottak el, a művek közül kettő bemutató. Az egész koncert méltó volt az ügyhöz, amelynek szol­gálatát vállalta. Indításul Vass Lajos új művét hallottuk »Requiem a hősök emlékére«. A mű csak gondolati rokonságot tart korábbi zenei requie­­mekkel, amennyiben ha­lottak emlékére íródott. Nevezetesen a második világháború áldozatainak emlékére, Rozsgyesztven­­szkij szövegére (Rab Zsu­zsa fordítása). A Britten nálunk is bemutatott »Há­borús Requiem«-jével va­ló egybevetés nemcsak a téma azonossága, hanem a zenei építkezés sok rokon vonása alapján is kézen­fekvő. A szerző kitűnő komponensi adottsága nem újság, szerkesztése ará­nyos, s nem ítélet, ha azt írom: tudatos. Ez szüksé­ges minden művészi alko­tásban. De valami elenge­­dettség, az őszinte szenve­délyből fak­adó »túlzás« is szükséges — amelyről gyakran utólag igazolódik, hogy nem túlzás, hanem maga a lényeg. Üyesvala­­mit hiányolunk ebben a kompozícióban. Farkas Ferenc Cantus Pannonicusát hallottuk ez­után. A jeles szerző leg­kiválóbb műveinek egyi­ke, amely rangját min­denben igazolja. Utóbbi évtizedeink muzsikájában kevés mű büszké­lkedhet ennyi harmónia- és rit­­mus-bravú­rral. Dávid Gyula »Felhőtlen ég« című, szünet után hallott új kantátája meg­ragadó, őszinte zenealko­tás. Témája örök és idő­szerű egyszerre Az örök­ké repülni kívánó, s a föl­det immár lassan valóban elhagyó ember: jelkép. Nemcsak róla szól Raics Istvánnak a zene lelkéből képzett szövege; nemcsak a földet, hanem a földhöz tapodtat, a kisszerűt elha­gyó, föléje kerekedő em­berről. Egyszerű, komoly gondolatiság, finom líra jellemzi a művet. Világszerte nagyra be­csült remekmű, Kodály Zoltán »Budavári Te- Deum«-a zárta a szép hangversenyt. A mű érté­kelése nem ennek az írás­nak a feladata. Az előadás — akárcsak az említett műveké — megragadó és lelkesült volt A sorozat egészét vállaló zenekar legjobb színvonalán szó­laltatta meg a műveket — ahogy zeneművészetünk meg is kívánja és meg is Szép „felszabadulási koncert” a Zene­akadémián érdemli. Elismeréssel szó­lunk a valamennyi műben helytálló Budapesti Kórus­ról, a Requiem-ben közre­működő Andor Ilona leánykórusról, s a szólis­tákról, Barlay Zsuzsáról, László Margitról, Sándor Juditról, Faragó András­ról és Udvardy Tiborról. Forrai Miklós karnagy jelesül irányította az ösz­­szetett apparátust, nagy­szabású, szép koncerthez segítette a hallgatóságot Rajk András fi 80 éves Vadász Elemér ünneplése közölték Vadász Elemér kétszeres Kossuth-díjas akadémikus egyetemi ta­nárt, 80. életévének betöl­tése alkalmából. Az ünne­pi ülésen, amelyet a Ma­gyar Tudományos Aka­démia, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, a Központi Földtani Hiva­tal és a Magyarhoni Föld­tani Társulat rendezett, megjelent Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára és Ligeti Lajos professzor, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke is. Az Akadémia elnöksége hétfő délután fogadást adott a 80 éves Vadász Elemér akadémikus tisz­teletére. A fogadáson Ligeti Laj­­os, az Akadémia alelnöke meleg szavakkal köszön­tötte a jubilánst, majd Erdey-Grúz Tibor, az Akadémia főtitkára át­nyújtotta a forradalmi munkás-paraszt kormány üdvözlő levelét. Vadász Elemér meghatottan mon­dott köszönetet az üdvöz­lésért. (MTI) A magyar tudományos élet képviselői hétfő dél­előtt az Eötvös Loránd Tudományegyetem aulá­jában ünnepi ülésen ül­ w­ni HT/ij/r L =%! ==«= w M ------------------: mi .. . iiiiiiifi —I # Népszerűek a »guruló művelődési házak« Bara­nyában. A megye három népművelési autója rend­szeresen járja a kisebb te­lepüléseket, tanyákat, fil­met, vándorkiállítást visz, utasai sokféle ismeretter­jesztő előadást tartanak. Ezeket az előadásokat fél év alatt hatvanezren hall­gatták meg. Tíz kiteségben rendezik meg a 20 évesek találkozó­ját Somogy megyében. Ezek a találkozók a felszabadu­lási ünnepségsorozatok ki­emelkedő megyei eseményei lesznek.­­ Az ifjúsági kamara­­termekarok országos feszti­válját — április 7—9 — Pécsett rendezik meg. A nagyszabású találkozóra 68 zeneiskola 45 kiváló együttese érkezik a város­ba. Rekordot ért el a könyv­­terjesztés 1964-ben. A most elkészült statisztikai adatok szerint az ország lakossága tavaly 755 mil­lió forintért vásárolt könyvet. Az idén is megrendelik a hagyományos soproni ünne­pi heteket. A kulturális programból kiemelkedik a Haydn-kerti barokk muzsika elnevezésű hangversenysoro­zat, a nyári szabadegyetem, valamint a soproni szimfo­nikusok és az összesített énekkarok előadásában el­hangzó Beethoven IX. szim­fóniája. • Saját televíziójukon sugározzák majd április 4-én ünnepi műsorukat a szombathelyi úttörők. A házi televízióban a felvé­telek máris megkezdőd­tek. A felszabadulás se­regszemléjére egyébként a megye 19 000 úttörője és kisdobosa készül. • Ligeti Lajost, a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia alelnökét a lipcsei szász akadémia levelező tagjává választotta.­­ A NÉPSZAVA TELEFONSZÁMA: 224—819*

Next