Népszava, 1965. május (93. évfolyam, 102–126. szám)

1965-05-13 / 111. szám

Békegyűlés Oroszlányon és Győrött Szerdán békenapot ren­deztek Oroszlányon. Az üzemekben, bányákban, röpgyűléseken, a­­ lakóte­rületen csoportos be­szélgetéseken vitatták meg a nemzetközi kérdé­seket. Délután az Ady Moziban békegyűlést tar­tottak. Ezen részt vett Do­rothea Meinke és Manfred Flegel, a Demokratikus Németország Nemzeti Frontja Országos Tanácsa elnökségének tagjai. A békemozgalom jelentősé­gét Erdei Ferenc, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mél­tatta. A Hazafias Népfront Győr-Sopron megyei és Győr városi bizottsága, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, valamint a tár­sadalmi és tömegszerveze­tek rendezésében szerdán este békegyűlést tartottak Győrött a szakszervezetek Jókai Mór Művelődési Házában. A békegyűlés előadója Bugái Jánosné, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtit­kárhelyettese volt. A nagygyűlésen jelen voltak­­az olasz békemoz­galom képviselői is, Gia­como Clandrone, az Olasz Béketanács titkára, vala­mint Giulio Vetto, a ve­lencei békebizottság elnö­ke. (MTI) Hazaérkezett az NDK-ból a magyar párt- és kormányküldöttség Szerdán visszaérkezett Budapestre a magyar párt- és kormányküldött­ség, amely Gáspár Sán­dornak, az MSZMP Poli­tikai Bizottsága tagjának, az Elnöki Tanács helyettes elnökének vezetésével Berlinben részt vett a né­met nép fasizmus alóli felszabadulása 20. év­fordulójának ünnepségein. A delegációt , a Ferihe­gyi repülőtéren Komócsin Zoltán, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, Nagy József­né könnyűipa­ri miniszter, G­yenes An­drás, az MSZMP KB külügyi osztályának he­lyettes vezetője, Böjti Já­nos külügyminiszter-he­lyettes, és Soós Gábor földművelésügyi minisz­terhelyettes fogadta. Jelen volt a fogadtatás­nál Wilhelm Meissner, az NDK budapesti nagyköve­te is. (MTI) November: a nemzetközi barátság hónapja A közelmúltban Accrá­ban tartotta ülését a DIVSZ, amelyen magyar delegáció is részt vett, Nádasdi­ Józsefnek, a KISZ központi bizottsága titkárának vezetésével. Nádasdi József a többi között elmondotta, hogy a tanácskozás elemezte az afrikai ifjúság helyzetét, elítélte az imperialisták kongói és vietnami ag­resszióját Határozatot hoztak, hogy a DIVSZ az afrikai fiatalok képzésére iskolát létesít Accrában. A világszövetség fennállá­sának 20. évfordulóját ez év novemberében nem­zetközi barátság hónappal ünnepük világszerte a fia­talok­. (MTI) A Magyarok V­i­lágszö­ve­tsége pályázatának eredményei " A Magyarok Világszö­vetsége a múlt év őszén pályázatot hirdetett kül­földi honfitársaink szá­mára: hogyan lehetne még szorosabbá tenni a­­szülőföld és a külföldi , magyarok közötti kap­csolatokat. A bíráló bi­zottság a legjobbnak ta­lált 59 munka között­— a témák hasonlósága miatt — sorsolással dön­tötte el a helyezéseket. Eszerint az első díjat­­— két személyre szó­ló kéthetes magyaror­szági meghívást és vendéglátást — Tasnády T. Álmos belgiumi hon­fitársunk nyerte. A má­sodik díjat — kéthetes magyarországi látogatás egy személynek — ang­liai, az öt harmadik díjat — egyhetes magyarorszá­gi látogatás egy személy­nek — két amerikai, egy­­egy nyugat-németországi,­­ brazíliai és ausztráliai magyar nyerte. (MTI) A közélet eseményei Albert M. Marget, Sier­ra Leone miniszterelnö­ke táviratban köszönte meg Kádár János mi­niszterelnöknek az ország függetlenné válása negye­dik évfordulója alkalmá­ból küldött jókívánságait. Érdem Olavi Raustila, Finnország budapesti rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete szer­dán este fogadást adott abból az alkalomból, hogy a közeljövőben Vass Ist­vánoknak, az országgyűlés elnökének vezetésével ma­gyar parlamenti küldött­ség utazik Finnországba. A fogadáson megjelent Vass Istvánná, az ország­­gyűlés elnöke, dr. Beresz­­tóczy Miklós, az ország­­gyűlés alelnöke, Szilágyi Béla külügyminiszterhe­lyettes, Ortutay Gyula, a magyar—finn kulturális albizottság elnöke, az El­nöki Tanács tagja. Figyelem! Áruházak, cipőböltok, KISKERESKEDELMI VÁLLALATOK, FÖLDMŰ­VESS­ZÖ­VETKEZETEK! Az üres, összehajtható vándor cipődobozokat sürgősen küldjék be a Göngyöleg Felújító Vállalathoz Budapest, XIII. kerület, Dévai utca 26. Telefon: 201—650 SOLOHOV a Magyar Írók Szövetségében Mihail Solohov, a Ma­gyarországon tartózkodó Lenin-díjas szovjet író, szerdán délután ellátoga­tott a Magyar Írók Szö­vetségébe, baráti han­gú beszélgetésre irodalmi életünk neves képviselői­vel, magyar írókkal, köl­tőkkel. Dobozy Imre, az írószövetség titkára üd­vözlő beszédében a többi között hangsúlyozta: — Solohov — régen várt, kedves vendégünk — nagyszerű munkássága jól példázza az irodalom tár­sadalmi hivatását, azt, hogy akár a forradalom­ban, akár a háborúban, akár a békében élő ember alapos megismerése, szen­vedélyes és igényes »kö­rüljárása« nélkül igazi művész nem nyúl korának kérdéseihez. Ilyen igé­nyesség nélkül valóban értékeset alkotni nem is lehet. Dobozy Imre az egész ma­gyar­ írótársadalom nevé­ben jókívánságait fejezte ki Solohovnak, közelgő születésnapja alkalmából, ugyanis a kiváló szovjet író május 24-én lesz hat­vanéves. A szívélyes fogadtatásra Solohov válaszolt: — Első alkalommal és örömmel jöttem Magyar­­országra, hiszen sok min­dent hallottam már hazá­jukról, régóta szerettem volna megismerkedni a magyar nép életével, hét­köznapjaival. Magánem­berként — Kádár János elvtárs meghívására — ér­keztem, így hivatalos program nem akadályoz­za, hogy valóban oda menjek, ahova éppen aka­rok. Célom kettős: szemé­lyes közelségbe kerülni a magyar írókollégákkal és tanulmányozni a magyar agrárkultúrát. Az utóbbi azért érdekes számomra, mert magam is falusi em­ber vagyok, vesenszkajai »őslakos«. Biztos vagyok benne, hogy a magyar mezőgazdaság hasznos ta­pasztalatokkal szolgál majd nekem s a velem együtt érkezett több föl­­dimnek. A jelenlevők kérdéseire Solohov elmondotta, hogy „A házért harcoltak« cí­mű, 1959-ben megjelent könyve első fejezete egy nagyobb lélegzetű triló­giának. A folytatás, a má­sodik kötet, valószínűleg ez év végére elkészül. A műveiből készített filmek közül az »Emberi sors«-ot mondotta a legsikerül­tebbnek. Solohov a mai magyar irodalmi alkotásokról is érdeklődött, majd elisme­rően szólt a »Húsz óra« című filmről. Sajnálkozva említette, hogy a könyvet nem olvasta, az pedig ter­mészetes, hogy a moziban a tolmács nem tudta nyomban irodalmi nyelvre fordítani a film szövegét. * Szerdán egyébként So­lohov, felesége társaságá­ban, valamint P. I. Majac­­kijjal, a vesenszkajai já­rási pártbizottság első tit­kárával és a magyarorszá­gi útjára vele jött több földijével Martonvásárra, a Magyar Tudományos Akadémia mezőgazdasági kutatóintézetébe látoga­tott. A vendégeket Gyen­ge Károly, az MSZMP fe­jér megyei bizottságának titkára és dr. Rajki Sán­dor, az intézet igazgatója fogadta. (MTI) Nem Új magyar filmszatíra A film alcíme: Vidám játék egy komoly gondo­lattal. A film alapvető hi­bája: a játék nem elég vidám, és a gondolat ko­molysága nem érvényesül eléggé. Miről szól tulajdonkép­pen Kállai István és Ré­gész György új alkotása? A történet hőse egy fia­talember, írói ambíciókat, tápláló műszaki rajzoló, aki szerelmi bánatában, no meg, erősen italos fő­vel ír egy erotikus és ér­telmetlen »modern« ver­set. A vers váratlanul napvilágot lát egy folyó­irat hasábjain, és nagy vi­hart kavar. Az ifjú mű­szaki rajzoló — aki nem is emlékszik rá, mit »kö­vetett el« részegségében — egycsapásra divatos költő lesz, és a körülmé­nyek szinte rákényszerí­tik, hogy vállalja az ifjú titán pózát. A botcsinálta költőt szenvelgő »írózse­­nik«, álmodern művész­­lelkek veszik körül, és ő egyre mélyebbre csúszik, környezetét is magával rántja a hazug pózok vi­lágába. Hogyan szabadul meg, hogyan tér vissza az értelmes embernek va­ló életbe — erről szól a fil­k, nem éppen érdekte­lenül, de elég hosszadal­­masan és a műfajhoz ké­pest kevés ötlettel, hu­morral. A témaválasztást — no­ha egy szerencsére szűk réteget érint —, nem ki­fogásolnánk, ha a film va­lóban csípős szatíra volna. Ha kacagtatóan találó bí­rálata volna mindenfajta pózolásnak, szenvelgés­nek, ha nemcsak egy na­gyon szűk kör fedezhetne fel benne ismerősöket. Kállai István, a forgató­­könyvíró ezúttal bizo­­nyosfajta atelier-humor­­ral pótolta az általáno­sabb érvényű szatírát. Az utalások, bemondások je­lentős része olyan élet­formát, filozófiát, olyan típusokat pellengérez ki, amelyeket a nézők nagy többsége nem ismer. Révész Györgyöt tehet­séges, jóízlésű, egyéni lá­tásmódú rendezőnek is­mertük meg, ezúttal azon­ban nem remekelt. Sok a filmben a közhely, kevés az eredeti filmszerű öt­let, szegényes a képi hu­mor , s ezt néhány jó bemondás nem pótolhat­ja. A rendező és az író filmbeli szerepeltetése, vi­tája a mondanivalóról, végeredményben csak egy­két tréfás jelenetre ad al­kalmat, de sem az igazi mondanivaló kibontako­zását, sem a játékosságot nem szolgálja igazán. Ré­vész Györgynek egyéb­ként elég nehéz dolga volt, mert egy másfélórás filmhez bizony soványka ötletből kellett vígjátékot kerekítenie. Az igényes rendezőnek ezt nem is lett volna szabad vállal­nia. A film alapvető gyen­géin a jó szereplőgárda sem tudott segíteni. A fő­szereplők, Törőcsik Mari és Bodrogi Gyulti, egyéni kedvességükkel igyekez­tek szerepük vázlatossá­gát ellensúlyozni, helyen­ként sikerrel. Pécsi Sán­dor, Garas Dezső ugyan­csak jobb szerepet érde­mel: komédiázó kedvük, tehetségük így kiaknázat­lan maradt. Tetszett Ma­jor Tamás villanásnyi sze­repében, és elismerést ér­demel Vujicsics Tihamér kitűnő kísérőzenéje. Szé­­csényi Ferenc operatőri munkája korrekt, de ötle­tekben nem bővelkedik. Ettől az alkotógárdától joggal vártunk volna szel­lemesebb, jobb filmet, igazi szatírát. A mi világunk vége Wanda Jakubowska len­gyel rendezőnő, Az utolsó állomás című, világhírű film alkotója, Tadeusz Holus Auschwitzban ját­szódó regényét vitte film­re. Egy volt fogoly emlé­kezései nyomán elevened­nek meg a haláltábor szörnyűségei. Jakubows­ka, aki maga is a tábor foglya volt, megrázó erő­vel, sokszor kínzó reali­tással idézi a névtelen százezrek tragédiáját, em­bertelen szenvedését, az intézményesített tömeg­­gyilkosságot. Kiáltó vád­irat ez a film, és főhajtás a tábor ellenállási moz­galmának hősei, mártírjai előtt. A hiteles történelmi do­kumentáció és az igényes művészi megvalósítás el­lenére, a film nem éri el a hasonló témáról ké­szült emlékezetes alkotá­sok — Az utolsó állomás, A kapu — magas színvo­nalát. Nem olyan balla­dás tömörségű, mint ama­zok, és keretjátéka sem a legsikerültebb. Mégis ér­demes megnézni, és kívá­natos lenne, hogy minél többen lássák és megért­sék a benne rejlő szenve­délyes figyelmeztetést. Néhány kitűnő színészi alakítás mellett a film egyik érdekessége, hogy a táborbeli ellenállók veze­tőjének szerepét az író, Tadeusz Holuj játssza, méghozzá igen jól. A Moldoványi József ren­dezte magyar szinkron jól sikerült. A játszma véget ér Egy húsz év óta álné­ven rejtőző háborús bű­nöst keresnek a szovjet állambiztonsági szervek nyomozói. Kevés tám­pontjuk van, és a várat­lan fordulatok még inkább összekuszálják a bonyo­lult ügy szálait. A gyanú sokszor ártatlanokra tere­lődik, a bűnös már-már egérutat nyer, de lassan minden tisztázódik és kezdjük érteni a logikát­lannak látszó összefüggé­seket. Végül is fény de­rül az igazságra, s a bű­nös körül összeszorul a hurok. Nyikolaj Rozancev ren­dező és Alekszandr Ga­­lics, a forgatókönyv író­ja felhasználta a szov­jet háborús bűnösök pe­rének dokumentumait. Filmjük azonban mégsem eléggé hiteles. A történet túlbonyolított, gyakran él a mesterséges izgalom­keltés eszközeivel, ugyan­akkor hiányzik belőle a jó bűnügyi filmek nélkü­lözhetetlen kelléke, a lo­gikai játék, az izgalmas agytorna a nézők számá­ra. A szereplők közül Alekszandr Gyemjanyen­­ko , és Szergej Lukjanov nyújtott meg győz­ő alakí­tást, a női főszereplő vi- t­áncoló játékstílusát leg­alább a szinkronszínész­nek kellett volna mérsé­kelnie.­­ Vajk Vera Szirmai István fogadta Pablo Nerudát Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára, szerdán fogadta Pablo Nerudát. A szívélyes, elvtársi be­szélgetésen részt vett Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. Louis Armstrong és I ico Torriani Budapestre jön Az évad legjelentősebb könnyűzenei eseményé­nek ígérkezik a világhírű amerikai néger dzsessz­­művész Louis Armstrong hangversenye — mondot­ta szerdai sajtótájékozta­tójában az Országos Ren­dező Iroda igazgatóságá­nak képviselője. A nagy művész — észak-európai koncertkörútját megsza­kítva — június 9-én, egyetlen estére érkezik hazánkba, s másnap reg­gel már vissza is utazik Svédországba. A várható érdeklődésre való tekin­tettel, a hangversenyt a Népstadionban rendezik meg, este 8 órai kezdettel. Louis Armstrong 12 tagú együttesén, az All Stars együttesen kívül fellép a hangversenyen Jewell Brown, az ismert néger énekesnő is. Az együttes műsora még nem ismere­tes, a dixieland-zene és Armstrong rajongói azon­ban remélik, hogy »ti­pikus Armstrong-műsor«­­ra számíthatnak. Vica Torriani is ha­zánkba látogat a nyáron. Szabadságát tölti a Bala­ton mellett, de két alka­lommal, augusztus 7-én és 8-án hangversenyt ad a Kisstadionban. Műsorá­ban közreműködik a híres énekesnő, Ines Taddici is. 4h.) NÉPSZAVA­ zat Holnap este hirdet eredményt a zsűri Miskolcon Sikerrel folyik a II. miskolci filmfesztivál. Eredmény természetesen még nincs, de a közönség, amely alkalmanként tel­jesen megtölti az SZMT gyönyörű színháztermét, érett ítéletet alkot rövid­­film-gyártásunk különbö­ző műfajú alkotásairól. Joggal lehet számítani arra, hogy a díjak odaíté­lése találkozik majd Mis­kolc, s remélhetően az or­szág közönségének tetszé­sével. A bemutatott nagy kis­­film- és tv-film anyag színvonala egyenetlen. Egyes kategóriákban azon­ban­­ kivált a rajzfil­mek, a népszerű tudomá­nyos filmek és a tv-ri­­portfilmek területén — a színvonal örvendetesen magasabb, mint a koráb­bi esztendőkben. Délelőttönként, miköz­ben a zsűri különvetítései folynak, megkezdődtek az ankétok az SZMT-szék­­házban. Kedden a rajz- és bábfilm-művészetről, szer­dán a népszerű tudomá­nyos filmek problemati­kájáról alakult ki élénk vita. Az első napon nagy érdeklődés kísérte Gopó­­nak, a világhírű román rajzfilm­rendezőnek a fej­tegetését. Szerdán a refe­rátum és a magyar hozzá­szólók mellett a külföldi Vendégek közül Alekszan­­der Zgurigyij szovjet, Vir­gil to Tosi olasz, Theodor Christensen dán rendező és Hermann Herlinghans, az NDK-ból érkezett film­esztéta szóltak hozzá az élénk vitához. A vendégek és a zsűri tagjai szerdán délután vi­dám pisztrángsütésen pi­henték ki a vita és a sok filmnézés fáradalmait a garadnai pisztrángtelepen, majd este folytatódott a kisfilmek vetítése. Ma egész nap tovább tartottak a vetítések és az ankétok. A zsűri holnap, pénteken este hirdeti ki döntését és adja át a dí­jakat a legkiválóbbnak bi­zonyuló filmek alkotói­nak. (R. A.) Tetszett fo Férpropil Nem tetszett a IV 11011 A televízió Heves me­gyei műsorsorozatának nyitányaként a »csillagok városába«,­ Egerbe láto­gattak el a kamerák. A Palota Múzeumból adott helyszíni közvetítés érde­kesen idézte a város múlt­ját. Kedves ifjúkori olvas­mányunk, Gárdonyi regé­nye elevenedett meg a várásatások leletei, a vi­téz várvédők fegyverei, harci eszközei láttán. A múzeum vezetőinek szak­értő kalauzolása mellett megismerkedhettünk­­ a középkori Eger tárgyi és írásos emlékeivel, láttuk a mesteremberek szerszá­mait és készítményeit, pénzeket, ékszereket, edé­nyeket, egyházi számadás­­könyveket. Mennyi ritka, becses emlék, és mennyi kincsét öfszítik főleg­’a‘ fő-* városi és vidéki múzeu­mok! Vajon, miért nem keresik fel gyakrabban a múzeumokat a tv kame­rái? Egy-egy helyszíni közvetítés milliónyi em­ber előtt nyitná meg a múzeumok kapuit és sze­rezne élvezetes, tanulsá­gos, nemes szórakozást. A múltbéli kalandozás után a jelenről és a jövő­ről beszélgetett a televízió riportere a, megye és a város vezetőivel. Ez a műsor nem tetszett. Első­sorban nem a technikai hibákra gondolunk, bár erősen zavart, hogy a sza­badtéri beszélgetésnél a mikrofonba beledudált a szék (Utóbb aztán rájöt­tek, hogy a viharos szél ellen nem lehet beszélget­ni és az interjú színhelyét némi kényszerszünet után áthelyezték.) Ez is kínos volt, de a műsor alapvető hibája más..Az interjú il­lusztráció nélkül nem te­levíziós műfaj. Mennyivel érdekesebb, hatásosabb lett volna az adás, ha a város és a megye eredmé­nyeinek, gondjainak, ter­veinek sorolásakor nem­csak az interjúalanyok némi érthető lámpalázat tükröző arcát látjuk, ha­nem a képekben megele­venedő valóságot is. Film, fénykép, grafikon, rajz, híradórészlet, térkép — tucatnyi módja van az il­lusztrálásnak. Miért nem élnek vele, miért nem száműzik végre a »képte­len« műsorokat a képer­nyőről? (v.) Elhunyt Roger Vailland Dél-franciaországi ott­honában, 57 éves korában elhunyt Roger Vailland francia író. Vailland első sikerét 1945-ben érte el »Különös játék« című re­gényével. A regény a francia ellenállási mozga­lomról szól, amelyben az író a német megszállás alatt maga is részt vett Vailland számos sikeres színdarab, regény és film­forgatókönyv szerzője. 1957-ben A törvény című regényével elnyerte a Goncourt-díjat. — Szerdán délután Prá­gában, a Karolinumban, ünnepélyes keretek között nyílt meg a Prágai tavasz 1965. nagy zenei fesztivál, amelynek fő jelszava: »ze­nével a békéért és a né­pek barátságáért.« Az ün­nepi megnyitón a beszé­det dr. Cesimir Cisar is­kola- és művelődésügyi miniszter mondotta.­­ Az ifjú zenebarátok évadzáró összejövetelét május 16-án tartják a Zeneakadémián. A mint­egy 1200 zenekedvelő gyermek seregszemléjé­nek programjában 16 bu­dapesti klub, valamint a központi általános és kö­zépiskolás klub tagjai vesznek részt. 1965. május 13

Next