Népszava, 1965. október (93. évfolyam, 231–257. szám)
1965-10-01 / 231. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 93. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR 1965. OKTÓBER 1. PÉNTEK Párt- és kormányküldöttségünk látogatása a „Mongol—magyar barátság“ Termelőszövetkezetben A magyar párt- és kormányküldöttség Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának a vezetésével csütörtökön, mongóliai tartózkodásának negyedik napján, gépkocsin az Ulánbátortól mintegy 90 kilométerre fekvő Erden faluba látogatott és megtekintette a »Mongol—magyar barát- Kádár János pohárh. A vendégeket megérkezésükkor a szövetkezet elnöke üdvözölte; ősi mongol szokás szerint kumisszal és juhsajttal kínálta. Az elnök a szövetkezetről adott tájékoztatójában a többi között elmondotta, hogy a gazdaság zöldterülete 547 000 hektár, amelynek 60 százaléka erdő. A szövetkezetnek 3500 hektár kaszálója és 7000 hektár szántóföldje van, a többi terület legelő. Taglétszámuk 800 fő, amelynek 60 százaléka munkaképes. A háztáji gazdaságokban levő állatokkal együtt 55 600 jószága van a szövetkezetnek. — 1959 tavaszán Münnich Ferenc elvtárs vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség látogatott el hozzánk — mondotta a gazdaság elnöke —, akkor vettük fel a »Mongol—magyar barátság« nevet. Büszkék vagyunk arra, hogy szövetkezetünk, népeink barátságának jelképeként, ezt a nevet viseli. A vendégek megtekintették a szövetkezet jószágállományának egy részét, majd a magyar szaksági Termelőszövetkezetet. A magyar küldöttséget vidéki útjára elkísérte J. Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkára, miniszterelnök; D. Molomdzsamc, a Népi Forradalmi Párt KB Politikai Bizottságának tagja, első miniszterelnökhelyettes és több más vezető személyiség, és Cedenbal szöntője emberek által épített artézi kutat. Később huzamosabb időt töltöttek egy mongol pásztor jurtájában. A házigazda juhsajttal és aludttejjel kedveskedett a vendégeknek.A jurta mintegy 20—25 négyzetméter alapterületű nemezsátor, szőnyegek díszítik, berendezése három ágy, két kisebb szekrény, néhány ülőhely, egy vaskályha, egy telepes rádió és néhány könyv.) A házigazda búcsúzóul egy ezüst kumiszos csészét adott emlékül Kádár Jánosnak. A küldöttség ezután egy több kilométer hosszú, nehéz terepen lebonyolított lóversenyt nézett végig. A verseny győztese egy hatéves kisfiú, második és harmadik helyezettje pedig egy hét-, illetve nyolcéves kislány volt, sok felnőtt előtt. J. Cedenbal a versenyen részt vett kis, kerek hasú lovacskákról elmondotta, hogy a mongol lovak nem olyan gyorsak, mint az arab és az angol telivérek, de háromszor olyan szívósak a kitartóak.Ezeken a bozontos szőrű lovakon — mondotta — jó lovas 100 kilométert is lefut egyhuzamban, az időjárás viszontagságait is bírják.« A verseny után a vendéglátók néhány vad ló nyeregbe törését mutatták be küldöttségünk tagjainak. Ezt követően a szövetkezet kultúrtermében ünnepi ebédet adtak Kádár János és a delegáció tiszteletére. D. Sadgar szövetkezeti elnök megköszönte a gazdaságnak nyújtott magyar segítséget, hangoztatva, hogy az elmúlt években kapott magyar áramfejlesztő telep, öntözőberendezés, valamint az artézi kút üzembe helyezésével érezhetően emelkedett a szövetkezeti tagok életszínvonala. A szövetkezet elnökének felkérésére Kádár János, a régi mongol szokásnak engedve, a legkedvesebb vendég jogán felszelte a frissen sütött és feltálalt bárányt, majd pohárköszöntőt mondott. A többi között hangoztatta, hogy küldöttségünk eddigi mongóliai tartózkodása gazdag tapasztalatokkal szolgált, elősegítette, hogy jobban megértsük a népi Mongólia problémáit. »Igen szigorú természeti feltételek között, valóban hősies erőfeszítésekre van szükség a szocializmus építéséhez« — mondotta. Kádár János végül a mongol—magyar barátság jelentőségét méltatta, majd átnyújtotta a szövetkezet vezetőségének küldöttségünk ajándékát: egy keskenyfilmvetítő berendezést, három filmet és egy vetőmagkollekciót. Ezután J. Cedenbal mondott pohárköszöntőt. Bensőséges szavakkal méltatta a mongol—ma(Folytatás az 5. oldalon) Megnyílt a múzeumi hónap Új létesítménnyel bővült Budapest szállítási intézményeinek hálózata: csütörtökön délután megnyílt a Műszaki Múzeum, amelynek egyelőre az első épületegységét adták át rendeltetésének. Itt tartották az idei országos múzeumi hónap központi megnyitó ünnepségét. Szilágyi Istvánnak, az új múzeum igazgatójának üdvözlő szavai után dr. Liptai Ervin, a Művelődésügyi Minisztérium múzeumi főosztályának vezetője beszélt a népművelésnek 1962 óta évenként ismétlődő országos akcióiról, a múzeumi hónapok jelentőségéről. Dr. Varga József professzor, a műszaki múzeumok tudományos tanácsának elnöksége nevében nyitotta meg a lágymányosi, Kaposvári utca 13 —15 szám alatti Műszaki Múzeumot s annak első kiállítását — amelyet »Húsz év magyar találmányaiból« címmel válogattak össze. A kiállítást október végéig hétfő kivételével, naponta 10-től este 8 óráig tartják nyitva. OKTÓBER A SZÜRET HÓNAPJA. De október címerébe négy esztendő óta a szőlőfürt mellé odakívánkozik a múzeum jelképes rajza is, mert e hónap első napja immár negyedszer jelenti múzeumaink nagyszabású seregszemléjének kezdetét. Az idei eseménysorozat azonban jelentőségében megelőzi a korábbiakat, hiszen két évtized határkövének tekinthetjük a felszabadult, új alapokra helyezett múzeumi ismeretterjesztés és kutatómunka tükrét vetíti elénk, szinte harminc napba sűrítve mutatja meg 20 éV eredményeit. A múzeumi látogató a vitrinek előtt megállva, természetesen, aligha gondol majd arra, hogy a múzeum, amelyben jár, milyen utat tett meg 20 év alatt. Elmerül történelmünk és kultúránk gazdag kincsű hagyatékának csodálatában — neki ennyi elég. Legfeljebb azon tűnődik el néha, hogy egyre többen állunk a vitrinek előtt De hisz a múzeumok bizonyítványába a népművelés tantárgy mellé a kétévtizedes iskolaév végeztével éppen ez a tény íratja be a jelest. Az addig arisztokratikus elzárkózottságban élő múzeumok kapunyitását, a széles érdeklődésnek szánt kiállítások sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 20 esztendő alatt évi 700 ezerről ötmillió fölé emelkedett a múzeumlátogatók száma. Tavaly csupán a múzeumi hónap kiállításait annyian tekintették meg, mint ahányan azelőtt egy egész ősz- ötmillió látogató etendőben keresték fel kultúránk e csendes-meghitt hajlékait. MÚZEUMAINK jubileumi számvetésében mindenképpen a tömegérdeklődés felkeltése a legbecsesebb tétel. De mi vonzza a látogatók millióit? Ennek a kérdésnek tulajdonképpen elsőbbségi joga van a tömegérdeklődéssel szemben, hiszen alapjában véve múzeumaink tartalmi tevékenységének nagy fordulatával kell magyaráznunk azt, hogy ma már beszélhetünk hatásos múzeumi ismeretterjesztésről. Új értelmet nyert a kutatómunka, s ennek megfelelőenmást és másképpen mutatnak múzeumaink, kilépve az elavult keretek közül, alapvető feladatuknak vallják a tudományos eredmények népszerűsítését, az esztétikai nevelést, a természettudományos ismeretek széles körű terjesztését, történelmi múltunk marxista szemléletű bemutatását, hagyományaink, népi kultúránk értékeinek megmentését. Mindezt a mai igényeknek megfelelő, korszerű eszközökkel, dicséretes frisseséggel, és a kiállítások rendkívül gazdag választékával. Ehhez í két beszédes számadat: múzeumainknak tavaly több mint ezer kiállítása várta a látogatókat, ebből 724 új kiállítás volt. Feltétlenül szólni kell a múzeumi munka rendkívül nagyértékű és valamikor szinte teljesen ismeretlen erőforrásáról, az egyre szorosabbra fűződő tömegkapcsolatról. A honismereti és szakköri mozgalom, az önkéntes gyűjtők és a szakirányítás mellett dolgozó önkéntes régészek, valamit amatőr muzeológusok tevékenységét már eddig is jól kamatoztatták a múzeumok, e kapcsolatra azonban a múzeumi ismeretterjesztés további népszerűsítéséért, az eddigieknél is nagyobb szükség van. MA KEZDŐDŐ MÚZEUMI HÓNAP különösen ebből a szempontból ígér sokat. A vetélkedők, az érdekes előadások, a tárlatvezetések, szakköri összejövetelek százai szerepelnek a programban, s ezek mind-mind a tömegkapcsolat, a múzeumi propaganda nagyszerű lehetőségeit kínálják. Mert — csakúgy, mint a művelődés egyéb területén — itt sem a már múzeumbaráttá lett ezrekkel kell törődni elsősorban — természetesen velük is! —, hanem azokkal a százezrekkel, akik még nem ismerik a múzeumok kincseit, s így nem is tartanak igényt azokra. A múzeumi hónap sikere minden esztendőben egyben a múzeumi propaganda sikere is, de hol van az előírva, hogy ennek a propagandának csak október klímája kedvezhet? Ami októberben bevált, azt honosítsuk meg az esztendő más hónapjaiban is, ami most jó, miért ne lenne jó máskor is? Múzeumaink hagyományos seregszemléje akkor éri el nemes célját igazán, ha az eseménydús október jó hatása kisugárzik az esztendő többi 11 hónapjára, s az alkalmi múzeumlátogatóból minél többet tesz hűséges múzeumbaráttá. Kiss Gy. János . 1966. március 29-re összehívták az SZKP XXIII. kongresszusát A Központi Bizottság határozatai Az SZKP Központi Bizottságának plénuma szeptember 29-i határozatában elfogadta azokat a javaslatokat, amelyeket a Központi Bizottság elnöksége dolgozott ki, s Alekszej Koszigin ismertetett az iparigazgatás megjavítására, a tervezés tökéletesítésére és az ipari termelés gazdasági ösztönzésének fokozására. A plénum megbízza az SZKP Központi Bizottságának elnökségét és a Minisztertanácsot, hogy hozzanak döntést ezekben a kérdésekben, továbbá terjesszék a Legfelső Tanács ülésszaka elé az iparigazgatási szervekről szóló javaslatokat. A plénum megbízza a pártszerveket és a Minisztertanácsot, hogy rö_______________________ vid határidőn belül döntsék el az iparági minisztériumok megalakításával, valamint a helyi gazdasági irányító szervek létrehozásával összefüggő összes szervezeti kérdéseket. Az irányítás szervezésének megjavítására és az iparigazgatás gazdasági módszereinek tökéletesítésére javasolt intézkedések fő jelentősége abban áll, hogy egyesítik az egységes állami tervezést a vállalatok teljes önálló gazdasági elszámolásával, a központosított iparági irányítást a köztársasági és a helyi gazdasági kezdeményezésekkel, az egyéni kezdeményezés elvét a termelési kollektívák szerepének növelésével — hangzik a határozat. A gazdasági irányítóinak ez a rendszere teljesebben megfelel a korszerű követelményeknek és lehetővé teszi, hogy jobban ki lehessen használni a szocialista rendszer fölényét. Az iparigazgatás iparági elvére való áttérés, továbbá a gazdasági ösztönzők fokozása a termelés fejlesztésében még magasabbra emeli a pártszervezetek szerepét, fokozza a vállalatok és a gazdasági szervek munkájáért rájuk háruló felelősséget. A rendelkezésre álló ipari tartalékok teljes kihasználását, a nemzeti jövedelem növekedését főleg a termelékenység (Folytatás az 5. oldalon) A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülés tartott A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést tett a faanyaggal folytatott gazdálkodás ellenőrzésének tapasztalatairól. A kormány a jelentést megvitatta, elfogadta és a fakitermelés, feldolgozás, felhasználás, a fával való takarékosság, valamint a fahelyettesítő anyagok termelésének anyagi ösztönzésére határozatot hozott. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetőjének előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott az idegenforgalom további fejlesztésének irányelveiről s felhívta az illetékes minisztereket, hogy tegyék meg a megvalósításukhoz szükséges intézkedéseket. A kormány tudomásul vette az egészségügyi miniszternek az orvosképzés helyzetéről, a földművelésügyi miniszternek a mezőgazdasági munkák menetéről, majd a közlekedés- és postaügyi miniszternek az őszi csúcsforgalom szállítási kérdéseiről szóló tájékoztatóját. A Minisztertanács ezután napi ügyeket tárgyalt.* A faanyaggal folytatott gazdálkodás ellenőrzésének tapasztalatairól szóló jelentés — a többi között — megállapítja: a fakitermelés az elmúlt öt év alatt mintegy 17 százalékkal, ezen belül az ipari fa mennyisége 36 százalékkal emelkedett. Új erdők telepítésével, illetve a meglevők felújításának eredményeként az ország erdőterületének aránya tíz év alatt 13,5 százalékról 15,3 százalékra emelkedett. A második ötéves terv során megteremtettük az alapokat a korszerű fafeldolgozáshoz és fejlődés tapasztalható a fát helyettesítő anyagok alkalmazásában is. Ez utóbbiak elsősorban a bútorét az építőiparban, továbbá a szénbányászatban és bizonyos fokig a göngyöleggyártásban kezdenek elterjedni. A népgazdaság fejlődésével együtt jár, hogy több faanyagot használnak fel. A faimport mennyisége és értéke azonban a tervezettet is túlhaladta, a növekedés — a vizsgálatok szerint — az indokoltnál aránytalanul nagyobb volt. A kormány megállapította: szükséges, hogy a fával való gazdálkodásban tapasztalható hibákat és mulasztásokat megszüntessék, a takarékossági lehetőségeket hasznosítsák, ily módon a faimport a továbbiakban kisebb arányban növekedjék. Még nem kevés helyen előfordul, hogy faanyagokat gondatlanul kezelnek, tárolnak, vagy felhasználásuk során annyira megrongálnak, hogy idő előtt elhasználódnak, veszendőbe mennek. A faterítés és egyéb hasonló módszerek nem megfelelő alkalmazása miatt a szuvasodás és a farontó gombák évente több száz millió forint kárt okoznak. Az erdőgazdálkodásban meg kell szilárdítani az üzemtervek alapján történő gazdálkodást, gátat kell vetni annak, hogy értékes faanyagokat idő előtt kitermeljenek, s meg kell teremteni a feltételeket a vágásra érett faállomány megfelelő időben történő kitermeléséhez és minél nagyobb mértékű ipari feldolgozásához Az eddiginél több fahelyettesítő anyagot kell gyártani és felhasználásukat szélesebb körben kell elterjeszteni. Az importált fenyőfűrészáru felhasználásának csökkentésére elsősorban az építőiparban és a ládaiparban vannak nagyobb lehetőségeink. A bányászatban is kevesebb fenyőfára van szükség, ha — természetesen a biztonsági követelmények figyelembe vételével — egyrészt több fahelyettesítő anyagot, másrészt hazai lombos fákból készült bányafát használnak. Jóval nagyobb gondot kell fordítani a faanyagok védelmére, helyes kezelésére, ezen belül a faanyagok tartósítását biztosító eljárásokra. Felesleges hulladékok keletkezésének elkerülése végett fokozottabban kell gondoskodni arról, hogy a vállalatok az igényelt méreteknek megfelelő anyagot kapjanak, és arról, hogy a hulladék fa — amennyire csak lehetséges — további ipari feldolgozásra kerüljön. A faanyagokkal való helyes gazdálkodást célzó intézkedéseket szervezettebbé kell tenni és a népgazdasági érdekeket jobban összhangba kell hozni a vállalati érdekekkel. A különböző ösztönzési rendszereket ennek megfelelően kell módosítani, film Magyar kator Jugoszlá Ivan Cosnjak hadseregtábornoknak, a jugoszláv fegyveres erők helyettes főparancsnokának, nemzetvédelmi miniszternek a meghívására — Czinege Lajos Vezérezredes, honvédelmi miniszter vezetésével — csütörtökön reggel hivatalos baráti látogatásra magyar katonai küldöttség utazott Jugov iai küldöttségáviában szláviéba. A delegáció búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, dr. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Köteles Jenő altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese, továbbá a néphadsereg tábornoki és parancsnoki karának több tagja, valamint Böjti János külügyminiszterhelyettes. Jelen volt a búcsúztatásnál dr. Dusán Csalics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete, G. V. Szregyin vezérőrnaggyal az élen ott voltak az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok parancsnokságának magas rangú képviselői. A küldöttséget, amelynek tagjaiként Czinege Lajossal együtt Belgrádba érkezett Csémi Károly vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, a magyar néphadsereg vezérkari főnöke, Borbándi János vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, a néphadsereg politikai főcsoportfőnöke és a néphadsereg több más magas rangú tisztje, a repülőtéren Ziim Gosnjak nemzetvédelmi miniszter, Rade Hamovics vezérezredes, a jugoszláv néphadsereg vezérkari főnöke, Koszta Nagy nemzetvédelmi miniszterhelyettes és a jugoszláv néphadsereg több más magasrangú katonatisztje köszöntötte. Jelen volt a repülőtéri fogadtatáson Zágor György, hazánk belgrádi nagykövete, és Fodor Gyula ezredes, a nagykövetség katonai attaséja is. Kambodzsai küldöttség érkezett Budapestre Csütörtökön este Son Sam miniszterelnök-helyettes vezetésével kambodzsai küldöttség érkezett Budapestre. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Szarka Károly külügyminiszter-helyettes, Baczoni Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, Lugossy Jenő mű,velődésügyi miniszterhelyettes és dr. Pesta László, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének alelnöke. Ott volt Koun Wick, a Kambodzsai Királyság magyarországi nagykövete is. (MTI) Gépjávírda r , érkezett Összedőlt egy iskolaépület BOGOTA: Kolumbiá-ban, Manizales városától 174 kilométerre összedőlt egy kiöregedett iskolaépület. Egy halott és 80 sebesült került ki a romok alól. Bauxitkitermelés — szénbányászati módszerekkel HALIMBA: A cserebereki bánya az első hazai lelőhely, ahol szénbányászati módszerrel, frontfejtéssel termelik ki a bauxitot. Tető alatt a hőerőmű munkásszállása GYÖNGYÖS: A hőerőmű építési területén tető alá került a dolgozók első, százszemélyes munkásszállása.