Népszava, 1965. október (93. évfolyam, 231–257. szám)

1965-10-01 / 231. szám

­ Világ proletárjai, egyesüljetek ! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 93. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR 1965. OKTÓBER 1. PÉNTEK Párt- és kormányküldöttségünk látogatása a „Mongol—magyar barátság“ Termelőszövetkezetben A magyar párt- és kor­mányküldöttség Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának a vezeté­sével csütörtökön, mon­góliai tartózkodásának negyedik napján, gépko­csin az Ulánbátortól mintegy 90 kilométerre fekvő Erden faluba láto­gatott és megtekintette a »Mongol—magyar barát- Kádár János pohárh. A vendégeket megérke­zésükkor a szövetkezet elnöke üdvözölte; ősi mongol szokás szerint kumisszal és juhsajttal kínálta. Az elnök a szö­vetkezetről adott tájékoz­tatójában a többi között elmondotta, hogy a gaz­daság zöldterülete 547 000 hektár, amelynek 60 szá­zaléka erdő. A szövetke­zetnek 3500 hektár kaszá­lója és 7000 hektár szán­tóföldje van, a többi te­rület legelő. Taglétszá­muk 800 fő, amelynek 60 százaléka munkaképes. A háztáji gazdaságokban le­vő állatokkal együtt 55 600 jószága van a szövetke­zetnek. — 1959 tavaszán Mün­­nich Ferenc elvtárs veze­tésével magyar párt- és kormányküldöttség láto­gatott el hozzánk — mon­dotta a gazdaság elnöke —, akkor vettük fel a »Mongol—magyar barát­ság« nevet. Büszkék va­gyunk arra, hogy szövet­kezetünk, népeink barát­ságának jelképeként, ezt a nevet viseli. A vendégek megtekin­tették a szövetkezet jó­szágállományának egy ré­szét, majd a magyar szak­­sági Termelőszövetkeze­tet. A magyar küldöttséget vidéki útjára elkísérte J. Cedenbal, a Mongol Né­pi Forradalmi Párt KB első titkára, miniszterel­nök; D. Molomdzsamc, a Népi Forradalmi Párt KB Politikai Bizottságának tagja, első miniszterel­nökhelyettes és több más vezető személyiség, és Cedenbal szöntője emberek által épített ar­tézi kutat. Később huza­mosabb időt töltöttek egy mongol pásztor jurtájá­ban. A házigazda juh­sajttal és aludttejjel ked­veskedett a vendégeknek.­­A jurta mintegy 20—25 négyzetméter alapterüle­tű nemezsátor, szőnyegek díszítik, berendezése há­rom ágy, két kisebb szekrény, néhány ülőhely, egy vaskályha, egy tele­pes rádió és néhány könyv.) A házigazda búcsúzóul egy ezüst kumiszos csé­szét adott emlékül Kádár Jánosnak. A küldöttség ezután egy több kilométer hosszú, ne­héz terepen lebonyolított lóversenyt nézett végig. A verseny győztese egy hatéves kisfiú, második és harmadik helyezettje pe­dig egy hét-, illetve nyolc­éves kislány volt, sok fel­nőtt előtt. J. Cedenbal a verse­nyen részt vett kis, kerek hasú lovacskákról elmon­dotta, hogy a mongol lo­vak nem olyan gyorsak, mint az arab és az angol telivérek, de háromszor olyan szívósak a kitar­tóak.­­Ezeken a bozontos szőrű lovakon — mondot­ta — jó lovas 100 kilo­métert is lefut egyhuzam­ban, az időjárás viszon­tagságait is bírják.« A verseny után a vendég­látók néhány vad ló nye­regbe törését mutatták be küldöttségünk tagjainak. Ezt követően a szövet­kezet kultúrtermében ün­nepi ebédet adtak Kádár János és a delegáció tisz­teletére. D. Sadgar szö­vetkezeti elnök megkö­szönte a gazdaságnak nyújtott magyar segítsé­get, hangoztatva, hogy az elmúlt években kapott magyar áramfejlesztő te­lep, öntözőberendezés, va­lamint az artézi kút üzem­be helyezésével érezhe­tően emelkedett a szövet­kezeti tagok életszínvo­nala. A szövetkezet elnöké­nek felkérésére Kádár János, a régi mongol szokásnak engedve, a leg­kedvesebb vendég jogán felszelte a frissen sütött és feltálalt bárányt, majd pohárköszöntőt mondott. A többi között hangoz­tatta, hogy küldöttségünk eddigi mongóliai tartóz­kodása gazdag tapaszta­latokkal szolgált, elősegí­tette, hogy jobban megért­sük a népi Mongólia prob­lémáit. »Igen szigorú ter­mészeti feltételek között, valóban hősies erőfeszíté­sekre van szükség a szo­cializmus építéséhez« — mondotta. Kádár János végül a mongol—magyar barátság jelentőségét méltatta, majd átnyújtotta a szö­vetkezet vezetőségének küldöttségünk ajándékát: egy keskenyfilmvetítő be­rendezést, három filmet és egy vetőmagkollekciót. Ezután J. Cedenbal mondott pohárköszöntőt. Bensőséges szavakkal méltatta a mongol—ma­(Folytatás az 5. oldalon) Megnyílt a múzeumi hónap Új létesítménnyel bő­vült Budapest szállítási intézményeinek hálózata: csütörtökön délután meg­nyílt a Műszaki Múzeum, amelynek egyelőre az első épület­egységét adták át rendeltetésének. Itt tar­tották az idei országos múzeumi hónap központi megnyitó ünnepségét. Szilágyi Istvánnak, az új múzeum igazgatójának üdvözlő szavai után dr. Liptai Ervin, a Művelő­désügyi Minisztérium mú­zeumi főosztályának veze­tője beszélt a népműve­lésnek 1962 óta évenként ismétlődő országos akciói­ról, a múzeumi hónapok jelentőségéről. Dr. Varga József pro­fesszor, a műszaki mú­zeumok tudományos taná­csának elnöksége nevében nyitotta meg a lágymá­nyosi, Kaposvári utca 13 —15 szám alatti Műszaki Múzeumot s annak első kiállítását — amelyet »Húsz év magyar találmá­nyaiból« címmel válogat­tak össze. A kiállítást ok­tóber végéig hétfő kivéte­lével, naponta 10-től este 8 óráig tartják nyitva. O­KTÓBER A SZÜRET HÓNAP­JA. De október címerébe négy esztendő óta a szőlőfürt mellé odakívánkozik a múzeum jelképes rajza is, mert e hónap első napja immár negyedszer jelenti múzeu­maink nagyszabású seregszemléjé­nek kezdetét. Az idei eseményso­rozat azonban jelentőségében meg­előzi a korábbiakat, hiszen két év­tized határkövének tekinthetjük a felszabadult, új alapokra helyezett múzeumi ismeretterjesztés és ku­tatómunka tükrét vetíti elénk, szinte harminc napba sűrítve mu­tatja meg 20 éV eredményeit. A múzeumi látogató a vitrinek előtt megállva, természetesen, aligha gondol majd arra, hogy a múzeum, amelyben jár, milyen utat tett meg 20 év alatt. Elmerül történelmünk és kultúránk gazdag kincsű hagyatékának csodálatában — neki ennyi elég. Legfeljebb azon tűnődik el néha, hogy egyre többen állunk a vitrinek előtt De hisz a múzeumok bizonyítványába a népművelés tantárgy mellé a kétévtizedes iskolaév végeztével éppen ez a tény íratja be a jelest. Az addig arisztokratikus elzár­­kózottságban élő múzeumok kapu­nyitását, a széles érdeklődésnek szánt kiállítások sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 20 esztendő alatt évi 700 ezerről ötmillió fölé emelkedett a mú­zeumlátogatók száma. Tavaly csu­pán a múzeumi hónap kiállításait annyian tekintették meg, mint ahányan azelőtt egy egész ősz- ötmillió látogató e­­­tendőben keresték fel kultúránk e csendes-meghitt hajlékait. MÚZEUMAINK jubileumi szám­vetésében mindenképpen a tömegérdeklődés felkeltése a legbecsesebb tétel. De mi vonzza a látogatók millióit? Ennek a kér­désnek tulajdonképpen elsőbbségi joga van a tömegérdeklődéssel szemben, hiszen alapjában véve múzeumaink tartalmi tevékeny­ségének nagy fordulatával kell magyaráznunk azt, hogy ma már beszélhetünk hatásos múzeumi is­meretterjesztésről. Új értelmet nyert a kutatómunka, s ennek megfelelően­­mást és másképpen mutatnak múzeumaink, kilépve az elavult keretek közül, alapvető feladatuknak vallják a tudomá­nyos eredmények népszerűsítését, az esztétikai nevelést, a természet­­tudományos ismeretek széles körű terjesztését, történelmi múltunk marxista szemléletű bemutatását, hagyományaink, népi kultúránk értékeinek megmentését. Mindezt a mai igényeknek megfelelő, kor­szerű eszközökkel, dicséretes fris­­seséggel, és a kiállítások rendkí­vül gazdag választékával. Ehhez í két beszédes számadat: múzeu­mainknak tavaly több mint ezer kiállítása várta a látogatókat, eb­ből 724 új kiállítás volt. Feltétlenül szólni kell a múzeu­mi munka rendkívül nagyértékű és valamikor szinte teljesen isme­retlen erőforrásáról, az egyre szo­rosabbra fűződő tömegkapcsolat­ról. A honismereti és szakköri mozgalom, az önkéntes gyűjtők és a szakirányítás mellett dolgozó ön­kéntes régészek, valamit amatőr muzeológusok tevékenységét már eddig is jól kamatoztatták a mú­zeumok, e kapcsolatra azonban a múzeumi ismeretterjesztés továb­bi népszerűsítéséért, az eddigiek­nél is nagyobb szükség van. MA KEZDŐDŐ MÚZEUMI HÓNAP különösen ebből a szempontból ígér sokat. A ve­télkedők, az érdekes előadások, a tárlatvezetések, szakköri összejö­vetelek százai szerepelnek a prog­ramban, s ezek mind-mind a tö­megkapcsolat, a múzeumi propa­ganda nagyszerű lehetőségeit kí­nálják. Mert — csakúgy, mint a művelődés egyéb területén — itt sem a már múzeumbaráttá lett ezrekkel kell törődni elsősorban — természetesen velük is! —, ha­nem azokkal a százezrekkel, akik még nem ismerik a múzeumok kincseit, s így nem is tartanak igényt azokra. A múzeumi hónap sikere minden esztendőben egy­ben a múzeumi propaganda sike­re is, de hol van az előírva, hogy ennek a propagandának csak ok­tóber klímája kedvezhet? Ami ok­tóberben bevált, azt honosítsuk meg az esztendő más hónapjaiban is, ami most jó, miért ne lenne jó máskor is? Múzeumaink hagyományos se­regszemléje akkor éri el nemes célját igazán, ha az eseménydús október jó hatása kisugárzik az esztendő többi 11 hónapjára, s az alkalmi múzeumlátogatóból minél többet tesz hűséges múzeumba­ráttá. Kiss Gy. János . 1966. március 29-re összehívták az SZKP XXIII. kongresszusát A Központi Bizottság határozatai Az SZKP Központi Bi­zottságának plénuma szeptember 29-i határoza­tában elfogadta azokat a javaslatokat, amelyeket a Központi Bizottság elnök­sége dolgozott ki, s Alek­­szej Koszigin ismertetett az iparigazgatás megjaví­tására, a tervezés tökéle­tesítésére és az ipari ter­melés gazdasági ösztön­zésének fokozására. A plénum megbízza az SZKP Központi Bizottsá­gának elnökségét és a Mi­nisztertanácsot, hogy hoz­zanak döntést ezekben a kérdésekben, továbbá ter­jesszék a Legfelső Tanács ülésszaka elé az iparigaz­gatási szervekről szóló javaslatokat. A plénum megbízza a pártszerveket és a Mi­nisztertanácsot, hogy rö­­_______________________ vid határidőn belül dönt­sék el az iparági minisz­tériumok megalakításá­val, valamint a helyi gaz­dasági irányító szervek létrehozásával összefüggő összes szervezeti kérdé­seket. Az irányítás szervezé­sének megjavítására és az iparigazgatás gazdasági módszereinek tökéletesíté­sére javasolt intézkedé­sek fő jelentősége abban áll, hogy egyesítik az egy­séges állami tervezést a vállalatok teljes önálló gazdasági elszámolásával, a központosított iparági irányítást a köztársasági és a helyi gazdasági kez­deményezésekkel, az egyé­ni kezdeményezés elvét a termelési kollektívák sze­repének növelésével — hangzik a határozat. A gazdasági irányítói­nak ez a rendszere telje­sebben megfelel a kor­szerű követelményeknek és lehetővé teszi, hogy jobban ki lehessen hasz­nálni a szocialista rend­szer fölényét. Az iparigazgatás ipar­ági elvére­ való áttérés, továbbá a gazdasági ösz­tönzők fokozása a terme­lés fejlesztésében még magasabbra emeli a párt­­szervezetek szerepét, fo­kozza a vállalatok és a gazdasági szervek mun­kájáért rájuk háruló fele­lősséget. A rendelkezésre álló ipari tartalékok teljes ki­használását, a nemzeti jövedelem­­ növekedését főleg a termelékenység (Folytatás az 5. oldalon) A Minisztertanács ülése A kormány Tájékozta­tási Hivatala közli: A Minisztertanács csü­törtökön ülés tartott A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést tett a faanyaggal folyta­tott gazdálkodás ellenőr­zésének tapasztalatairól. A kormány a jelentést megvitatta, elfogadta és a fakitermelés, feldolgozás, felhasználás, a fával való takarékosság, valamint a fahelyettesítő anyagok termelésének anyagi ösz­tönzésére határozatot ho­zott. Az Országos Idegenfor­galmi Hivatal vezetőjé­nek előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott az idegenforgalom további fejlesztésének irányelveiről s felhívta az illetékes minisztereket, hogy tegyék meg a meg­valósításukhoz szükséges intézkedéseket. A kormány tudomásul vette az egészségügyi mi­niszternek az orvoskép­zés helyzetéről, a földmű­velésügyi miniszternek a mezőgazdasági munkák menetéről, majd a közle­kedés- és posta­ügyi mi­niszternek az őszi csúcs­­forgalom szállítási kérdé­seiről szóló tájékoztatóját. A Minisztertanács ez­után napi ügyeket tár­gyalt.* A faanyaggal folytatott gaz­dálkodás ellenőrzésének ta­pasztalatairól szóló jelentés — a többi között — megálla­pítja: a fakitermelés az el­múlt öt év alatt mintegy 17 százalékkal, ezen belül az ipari fa mennyisége 36 száza­lékkal emelkedett. Új erdők telepítésével, illetve a meg­levők felújításának eredmé­nyeként az ország erdőterü­letének aránya tíz év alatt 13,5 százalékról 15,3 száza­lékra emelkedett. A második ötéves terv so­rán megteremtettük az ala­pokat a korszerű fafeldolgo­záshoz és fejlődés tapasztal­ható a fát helyettesítő anya­gok alkalmazásában is. Ez utóbbiak elsősorban a bútor­ét az építőiparban, továbbá a szénbányászatban és bizo­nyos fokig a göngyöleggyár­tásban kezdenek elterjedni. A népgazdaság fejlődésével együtt jár, hogy több faanya­got használnak fel. A faim­port mennyisége és értéke azonban a tervezettet is túl­haladta, a növekedés — a vizsgálatok szerint — az in­dokoltnál aránytalanul na­gyobb volt. A kormány megál­lapította: szükséges, hogy a fával való gazdálkodásban tapasztalható hibákat és mulasztásokat megszüntessék, a takarékos­sági lehetőségeket hasznosít­sák, ily módon a faimport a továbbiakban kisebb arány­ban növekedjék. Még nem kevés helyen előfordul, hogy faanyagokat gondatlanul ke­zelnek, tárolnak, vagy fel­­használásuk során annyira megrongálnak, hogy idő előtt elhasználódnak, veszendőbe mennek. A faterítés és egyéb hasonló módszerek nem meg­felelő alkalmazása miatt a szuvasodás és a farontó gom­bák­­ évente több száz millió forint kárt okoznak. Az erdőgazdálkodásban meg kell szilárdítani az üzemtervek alapján történő gazdálkodást, gátat kell vetni annak, hogy értékes faanya­gokat idő előtt kitermelje­nek, s meg kell teremteni a feltételeket a vágásra érett faállomány megfelel­ő időben történő kitermeléséhez és minél nagyobb mértékű ipari feldolgozásához Az eddiginél több fahelyet­tesítő anyagot kell gyártani és felhasználásukat szélesebb körben kell elterjeszteni. Az importált fenyőfűrészáru fel­használásának csökkentésére elsősorban az építőiparban és a ládaiparban vannak na­gyobb lehetőségeink. A bá­nyászatban is kevesebb fe­nyőfára van szükség, ha — természetesen a biztonsági követelmények figyelembe vételével — egyrészt több fa­­helyettesítő anyagot, más­részt hazai lombos fákból ké­szült bányafát használnak. Jóval nagyobb gondot kell fordítani a faanyagok védel­mére, helyes kezelésére, ezen belül a faanyagok tartósítá­sát biztosító eljárásokra. Felesleges hulladékok ke­letkezésének elkerülése vé­gett fokozottabban kell gon­doskodni arról, hogy a vál­lalatok az igényelt méretek­nek megfelelő anyagot kap­janak, és arról, hogy a hul­ladék fa — amennyire csak lehetséges — további ipari feldolgozásra kerüljön. A faanyagokkal való helyes gazdálkodást célzó intézke­déseket szervezettebbé kell tenni és a népgazdasági ér­dekeket jobban összhangba kell hozni a vállalati érde­kekkel. A különböző ösztön­zési rendszereket ennek meg­felelően kell módosítani, film Magyar kator Jugoszlá Ivan Cosnjak hadsereg­tábornoknak, a jugoszláv fegyveres erők helyettes főparancsnokának, nem­zetvédelmi miniszternek a meghívására — Czinege Lajos Vezérezredes, hon­védelmi miniszter vezeté­sével — csütörtökön reg­gel hivatalos baráti láto­gatásra magyar katonai küldöttség utazott Jugov­ iai küldöttség­áviában szláviéba. A delegáció bú­csúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fe­hér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhe­lyettese, dr. Korom Mi­hály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Köteles Jenő altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese, továbbá a néphadsereg tábornoki és parancsnoki karának több tagja, valamint Böjti János külügyminiszterhe­lyettes. Jelen volt a búcsúzta­tásnál dr. Dusán Csalics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete, G. V. Szregyin vezérőrnag­­­gyal az élen ott voltak az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapa­tok parancsnokságának magas rangú képviselői. A küldöttséget, amely­nek tagjaiként Czinege Lajossal együtt Belgrád­­ba érkezett Csémi Károly vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, a ma­gyar néphadsereg vezér­kari főnöke, Borbándi Já­nos vezérőrnagy, honvé­delmi miniszterhelyettes, a néphadsereg politikai főcsoportfőnöke és a néphadsereg több más magas rangú tisztje, a re­pülőtéren Ziim Gosnjak nemzetvédelmi miniszter, Rade Hamovics vezérez­redes, a jugoszláv nép­hadsereg vezérkari főnö­ke, Koszta Nagy nemzet­­védelmi miniszterhelyet­tes és a jugoszláv nép­hadsereg több más ma­gasrangú katonatisztje köszöntötte. Jelen volt a repülőtéri fogadtatáson Zágor György, hazánk belgrádi nagykövete, és Fodor Gyula ezredes, a nagykövetség katonai at­taséja is. Kambodzsai kü­ldöttség érkezett Budapestre Csütörtökön este Son Sam­ miniszterelnök-he­lyettes vezetésével kam­bodzsai küldöttség érke­zett Budapestre. A küldöttség fogadásá­ra a Ferihegyi repülőté­ren megjelent Fehér La­jos, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Szarka Ká­roly külügyminiszter-he­lyettes, Baczoni Jenő kül­kereskedelmi miniszterhe­­lyettes, Lugossy Jenő mű­,­velődésügyi miniszterhe­lyettes és dr. Pesta László, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének alelnöke. Ott volt Koun Wick, a Kam­bodzsai Királyság ma­gyarországi nagykövete is. (MTI) Gépjávírda­­ r , érkezett Összedőlt egy iskolaépület BOGOTA: Kolumbiá-­­ban, Manizales városától 174 kilométerre összedőlt egy kiöregedett iskola­­épület. Egy halott és 80 sebesült került ki a ro­mok alól. Bauxitkitermelés — szénbányászati módszerekkel H­ALIMBA: A csere­­bereki bánya az első ha­zai lelőhely, ahol szén­­bányászati módszerrel, frontfejtéssel termelik ki a bauxitot. Tető alatt a hőerőmű munkásszállása GYÖNGYÖS: A hőerő­mű építési területén tető alá került a dolgozók első, százszemélyes munkás­­szállása.

Next