Népszava, 1965. november (93. évfolyam, 258-282. sz.)
1965-11-21 / 275. szám
áz Tizenkét hónappal Erzsébet-híd avatásamán Ma egyéves az Erzsébet-híd 1964. november 21-én avattuk. Most, amikor már egy éve áll a híd, osztatlan a vélemény: a régi Erzsébethíd szép volt, a mostani korszerű megoldás, mégis méltóságteljes, 12 hónap alatt világhírűvé vált. A régi s az új híd összehasonlító műszaki adatai azoknak is sokat Ami Az elmúlt egy év a híd vizsgája volt, Erzsébetnek bizonyítania kellett. A forgalom alakulásáról, a kábelszerkezet viselkedéséről csak számított adatok álltak rendelkezésre. Mérnökök, közlekedési szakemberek bizonyították hosszú éveken át, szükség van az új hídra. Hogy valóban mit jelent a város vérkeringésében, Pest és Buda kapcsolatában az új híd, arra csak a gyakorlat adhatott választ. Az első napok forgalmi adatai »hamisnak« Naponta kétsi A kép legtöbbször csalóka. A csúcsforgalmi időszakban is úgy tűnik, mintha üres lenne a híd. A kétszer kétsoros közlekedés, a széles útfelület, a nagy méretek teszik ezt. Ami a Szabadság-hídon »dugót» idéz elő, az az Erzsébeten gyér forgalomnak látszik. Villamosokkal, autóbuszokkal és gyalogosan naponta kétszázezer ember halad át a hídon. Azt is vizsgálták, milyen hatással volt a többi híd és a csomópontok forgalmának alakulására az Erzsébet Érdekes, hogy az Árpád-híd forgalma jelentősen növekedett, elsősorban a tehergépjárművek veszik fokozottabban igénybe, a Margit-hídon is nagyobb aforgalom. Ugyanakkor a Lánchídé jelentősen visszaesett: az Erzsébethíd átadása előtt az öszszes budapesti hidak forgalmának 27,6, jelenleg 20,1 százaléka bonyolódik itt le. A Szabadság- és a Petőfi-hídon érezhetően javult a helyzet. A Szabadság-hídon most már csak egy autóbuszjárat halad keresztül, a többi az Erzsébeten át közle g.Az idén 390 h A híd tervezője, Sávoly Pál, az UVATERV hídirodájának vezetője így nyilatkozik: »Az elmúlt egy év valamennyi számításunkat igazolta. A kábelek, a pályaszerkezet mond, akik nem jártasak a műszaki tudományokban. A régi híd acélszerkezetének súlya 11 700 tonna volt, a mostani építésénél 6300 tonna acélt használtak fel. A régi híd 18 méter széles volt, az új 27,5 méter. S formája, kábelszerkezete méltó névjegye a magyar hídépítésnek. zsga bizonyultak. November 21-én még éjszaka is »telt ház« volt a hídon. Az első órákban, az első napokban, aki csak tehette, az Erzsébet-hídon átutazott. A fővárosi tanács a ■tervezőintézetek és az egyetemek segítségével több forgalomszámlálást, áramlási vizsgálatot tartott az elmúlt télen, az idén tavasszal és most nyáron. A budapesti hidakon a csúcsforgalmi órákban 60 perc alatt 8800 jármű halad keresztül. Az Erzsébet-hídon 1600 s zázezer ember kodik. Ami a csomópontokat illeti, aKálvin-tér csak átmenetileg tehermentesült — 12 százalékkal csökkent a forgalom —, de most ismét szinte azonos a helyzet, mint a híd átadása előtt. Az Erzsébet-híd a jelenlegi forgalom többszörösének lebonyolítására képes. A gépkocsivezetők szerint a pesti oldalról nehéz a hidat megközelíteni. A jelenlegi forgalmi rend inkább a többi hídnak kedvez, könnyebben jutnak el például a Lánchídhoz, mint az Erzsébethez. A híd feljárójánál a pesti oldalon zavar a gyalogátkelőhely. A szakemberek szerint aluljáróval kellett volna megoldani a gyalogos közlekedést. A két Váci utcai rész között nincs kapcsolat. Eredetileg itt bújtatott utat akartak építeni, de ez rendkívül sokba került volna. Egy év tapasztalatai alapján felül kellene vizsgálni, forgalomszervezéssel mit lehetne tenni: az Erzsébet-híd nagyobb feladatot kapjon, még jobban tehermentesítse a többi »kollégáját«, időt tervezünk, kitűnően viselkedik. Rendkívül érdekes — különösen nyáron — megfigyelni a kábelek játékát. A kánikulában 40 centimétert is ereszkedett a híd, természetesen ezt csak műszerekkel lehet észlelni. Számomra a legnagyobb öröm: a fővárosiak megszerették az Erzsébet-hidat. Gyakran lehet látni a híd oldalához kötött virágcsokrokat. Sokan kérdezik: kap-e még új hidat Budapest, jut-e munka a fővárosban a tervezőnek. Szakemberek több elképzeléssel foglalkoznak, szóba kerülhet a Szabadság-híd korszerűsítése, sőt a későbbiekben ezen a hídon a villamosforgalmat is megszüntetnék. Az Árpád-híd szélesítésére a műszaki feltételek megvannak. Egy Csepel—Budafok közötti híd építését is javasolják. Sávoly Pál szerint a jelenlegi fővárosi hidak még hosszú ideig képesek a feladatok ellátására, a forgalom lebonyolítására. Sávoly Pál életművének tekinti az Erzsébethidat. De egy pillanatra sem pihen, fáradhatatlanul dolgozik, mindig az újat keresve. Az UVATERV hídirodája, amelynek munkáját irányítja, az idén 390 hidat tervez. Moldován Tamás Tavasszal külföldi rendszámú Mercedes gépkocsiján érkezett látogatóba Nyugatról Budapestre Barna Péter 43 éves kereskedő, az egykori Erzsébet körúti Sugár és Barna divatárucég volt tulajdonosának fia, aki 1949-ben disszidált Magyarországról. Az elmúlt években Barna Svájcban, Franciaországban és Ausztriában élt, hontalan útlevéllel. Eredetileg rokonai és ismerősei meglátogatására jött haza, ám visszautazása előtt egy nappal a sors összehozta Puhony Nándorral, az ismert motorversenyzővel, akinek jól menő autójavító műhelye volt a fővárosban. Ez a találkozás nagy szerepet játszott Barna Péter további terveiben, mert Puhony olyan üzleti lehetőségeket tárt fel rövid, de velős beszélgetésük alkalmával Barna előtt, amit ő úgy vélt, vétek lenne kihagyni. Erre a beszélgetésre, s ami utána következett, a most befejezett rendőrségi vizsgálat derített fényt. A volt motorversenyző és autójavító kisiparos eszerint felajánlotta Barnának: hozzon és külföldi ismerőseivel hozasson be Magyarországra vadonatúj nyugati gépkocsikat, ő vállalkozik, hogy korlátlan mennyiségben értékesíti azokat, sőt, a legszebbet közülük saját maga részére meg is vásárolja, nem árt, ha két személygépkocsi is van a háznál... Barna Péter a beszélgetés után elutazott Magyarországról, de szeptember 29-ig — amíg a rendőrség Puhonnyal együtt őrizetbe nem vette — öt alkalommal járt itthon. Mindig más és más vadonatúj Opel gépkocsi érkezett, amelyek itt hamarosan gazdára találtak. De nemcsak ő, külföldi ismerősei is egymás után hozták be Opel gépkocsin érkezett, szesen néhány hónap alatt 13 darabot. Közülük 11 kocsit értékesítettek is, kettőnek csupán azért nem akadt már gazdája, mert a rendőrség felfigyelt az autókkal való üzérkedésre és lefoglalta azokat. A vizsgálat szerint Pahony Nándoron kívül Pankucsi Ernő, a Borsod megyei kiskereskedelmi vállalat 35 éves anyagbeszerzője és Bunder Todorov Ivan bolgár kertész is részt vettek a kocsik értékesítésében, néhány autót pedig közvetlenül maga Barna Péter adott el. A vevők — szám szerint tizenegyen — mindnyájan tudták, hogy a gépkocsik Barnától származnak, ennek ellenére a főként fiktív ajándékozási papírok alapján, szemrebbenés nélkül fizették ki a súlyos százezreket a közvetítőknek, illetve Barnának. Puhony egy nyolchengeres Opel Kapitán gépkocsit választott, Pankucsi, a másik közvetítő, 80 ezer forintért egy Opel Rekordot vett magának. S kik voltak a többi vásárlók? Pulai Istián, egy bőrdíszműves kisiparos 58 éves férje 80 ezerért, Messinger Gábor 41 éves kendőfestő kisiparos 95 ezerért, Gombás Márton 48 éves tsz-italboltvezető 90 ezerért, Letanovszky Lajos 34 éves feszitalboltvezető, alsózsolca lakos százezerért, Kovács György 31 éves kazincbarcikai italboltvezető százezerért, Lakatos Vince 58 éves filmrendező 67 ezer forintért, Paculák István 43 éves kisiparos 77 ezerért, dr. Várnai Zoltán 35 éves orvos százezerért és Bundev Petkov Alekszander 58 éves bolgár kertész, szigetszentmiklósi lakos 90 ezer forintért vásárolt kocsit. Az utóbbinak egyébként már van egy személygépkocsija Persze, ezekhez az összegekhez még hozzá kell adni a gépkocsik vámdíját is amit a vásárlóknak ki kellett fizetniük. Barna Péter a rendőrségen tett vallomása szerint összesen 770 ezer forintot vett föl, ebből több mint százezer forintot — ez volt a haszna — itt-tartózkodása alatt költött el, főleg a különböző éjszakai szórakozóhelyeken, amelyeknek gyakori vendége volt. Hatszázötvenezer forintot átadott külföldi ismerőseinek, akik ezt a pénzt kicsempészték Nyugatra. A főkapitányság Barna Pétert előzetes letartóztatásba helyezte, a devizagazdálkodás érdekeit súlyosan sértő bűntett és üzérkedés miatt tett ellene vádemelési javaslatot az ügyészségen. Ugyancsak előzetes letartóztatásba került Puhony Nándor, Pulai István, Pankucsi Ernő, Messinger Gábor, és Gombás Márton, ellenük, valamint a többi gépkocsivásárló ellen a devizagazdálkodást sértő bűncselekmény miatt indult eljárás, miután forintot a Nemzeti Bank megkerülésével külföldi személynek fizettek ki. A 13 külföldről behozott és lefoglalt Opel gépkocsi elkobzására a rendőrség javaslatot tett. Balis Ödön Nyugatról behozott kocsikkal üzérkedtek . .............. MI Külkereski »A kölni sportszervásáron egy nyugatnémet cég 70 000 pár sportcipőt rendelt jövő évi szállításra« — »Londonba 300 000 csomag játékkártyát küldjenek«— »A francia vevő újabb petitpoint táskákat kér« — »Egy belgiumi cég rövidesen feladja jövő évi stílbútor megrendelését«. Naponta érkeznek a külföldön tartózkodó üzletkötőktől ilyen és ehhez hasonló jelentések az ARTEX Külkereskedelmi Vállalat központjába. A megrendeléseket nyomban továbbítják az iparhoz. Érdemes megnézni, hogy egy-egy nagyobb megrendelés mögött mennyi és milyen munka rejtőzik. Hogyan kötik üzleteiket távoli országokban a magyar kereskedelem »cím nélküli diplomatái«, az üzletkötők? ...................... — Régen — úgy tudjuk — az utazók bőrönddel a kezükben felkeresték a külföldi vevőt és megkezdődtek a tárgyalások. Ma már nyilván korszerűbb módszerekkel dolgoznak. — Próbálkoztunk filmmel, fényképekkel, prospektusokkal, de az igazság az, hogy a külföldi vásárló szereti saját szemével látni a portékát, s így maradt a régi módszer: üzletkötőink ma is maguk edelmi óvá dai viszik az árukínálatot, gyakran több bőröndben is. Nemegyszer előfordul, hogy az általános üzletkötők 12 bőrönddel utaznak. Benne van az egész profil, a népművészeti tárgyaktól a sportcipőig, a szőnyegektől a porcelánokig és talán csak a bútor az egyedüli, ami a bőröndből kimarad. A tájékoztatást az ARTEX egyik főosztályvezetője adta, aki 15 éven keresztül maga is bőröndökkel járta a nagyvilágot. — Tehát a magyar üzletkötő ma is bőrönddel állít be a külföldi vevőhöz? — Nem egészen, mert ma már az üzletkötés is diplomácia. Bőrönd nélkül keressük fel a külföldi céget és meghívjuk a helyi képviselőnkhöz — ma már a világ minden részén több SZáz helyi képviselője van a magyar külkereskedelmi vállalatoknak—, ahol rögtönzött kiállítás keretében és fehér asztal mellett mutatjuk be a »portékát«. — Milyen országokba jutnak el üzletkötőik? — Zömmel , Nyugat- Európa országait járják, de eljutnak Afrikába, Ázsiába és Ausztráliába is. A dél-amerikai országokkal behozatali és devizanehézség illatat“ - gek miatt, sajnos, kevés a kapcsolatunk. Egy-egy üzletkötésnél természetesen az a döntő, hogy a magyar megbízott menynyire ismeri az általa képviselt árukat, az előállítás technológiáját, a gyártó vállalatot, milyen szállítási határidőt tud vállalni. Mert a külföldi vevőt az ár mellett elsősorban ezek a kérdések érdeklik. — Néhány érdekesebb üzletkötésről szeretnénk hallani. — Egyik üzletkötőnk Londonban azt olvasta az újságban, hogy felszabadították a játékkártyára kivetett magas illetéket. Nyomban megkereste a helyi képviselőt és rábeszélte, sok más cikk mellett foglalkozzon a magyar játékkártyák importjával is. Az eredmény: néhány hét múlva 25 000 tucat játékkártyát rendelt a londoni partner. Ausztráliában, Sydneyben ötletes módon járt el egyik üzletkötőnk. A város egyik legforgalmasabb helyén néhány napra kibérelt egy bemutatótermet, kiállította a magával hozott termékeinket és egyszerre ötven kereskedő részére tartott termékbemutatót. — Talán van valamilyen személyes élmény is tizenöt év utazásaiból? bőröndben — Rengeteg, de ezeket most nem tudnám hirtelen felsorolni. Csupán egyet ragadok ki. Párizsban történt. Az ottani helyi képviselőnk munkájával elégedetlenek voltunk, más céggel kezdtünk tárgyalást. Délután 4-kor volt a megbeszélés, este 7 órakor már méltatlankodva telefonált a régi partner, mi történt, miért akarjuk leváltani? Ekkor megtudtam, hogy a sajtónál, a távirati irodáknál és a rádiónál is gyorsabban dolgozik a nyugati kereskedők saját hírszerző szolgálata. Az üzletkötők azonban nemcsak üzleteket kötnek, hanem barátokat is szereznek Magyarországnak. A jó üzletkötések egyik előfeltétele a széles ismeretség, sok irányú kapcsolat. Ez érezhető is, a magyar üzletkötők jó munkáját dicséri, hogy külkereskedelmi forgalmunk évről évre növekszik. Vándor Pál Ellenőri ! Az Észmunkás téri piacon a pirosló almahegyek, a dér csípte sütőtök halmok között játékot, divatárut, rövidárut is kínálnak az eladók. Nézegetjük a standokat, a tarka portékát, majd megszólítjuk az egyik kiskereskedőt. • — Ebből a zsebkendőből kérünk hármat. — Tessék mindjárt hatot venni, olcsó és kiváló Ahol többe A piacokon és a piacok környékén működő rövidáru-, divatáru- és játékkereskedők tevékenységét ellenőrizte az elmúlt héten a Budapesti Állami Kereskedelmi Felügyelőség. Legutóbb éppen három esztendeje folytattak hasonló vizsgálatot ezeknél a magánkereskedőknél; a jelenlegi ellenőrzés célja az, hogy felmérjék az előző ellenőrzés hatását. A felügyelőket elkísértük körútjukra. . A főváros piacain általában a szabályoknak megfelelően végzik dolgukat a maszek iparcikkárusok. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a tikkel a ji minőségű. Csehszlovákiából hoztam. Kifizetjük a három zsebkendőt, de mielőtt eltennénk, igazolványt veszünk elő. — A Budapesti Állami Kereskedelmi Felügyelőségtől jöttünk. Meg tudná mutatni a csehszlovák zsebkendők vámcéduláját? Az árus zavarba jön: vámcédula nincs, számoltak piacfelügyelők szemmel tartják tevékenységüket. Rosszabb a helyzet a piacok környékén, az önálló üzlethelyiségben működő magánkiskereskedőknél, akiket ritkán keresnek fel ellenőrök. Négynapos ellenőrző körútunk során csupán három esetben találkoztunk több számolással, az egyik rövidárukereskedő például 2,30 forinttal többet számolt a férfizoknikért.. A figyelők mérlegelték a helyzetet: a kiskereskedő idős, rokkant ember, aki éppen súlyos családi gondokkal küzdött. Az áruk bizonylatai rendben voltak, a kirakatban minden cik ó városi p ken ott volt a szabályos árcédula, nem szabtak ki büntetést. A legtöbb szabálytalanságot a bizonylatok dolgában tapasztaltuk. A magánkiskereskedőnek minden árujáról bizonylattal kell rendelkeznie: a kisiparos vagy a nagy Zűrzavar a lesz A vizsgálat során kiderült, hogy belföldi árunál a bizonylatok hiánya gyakran annak a magánkisiparosnak a bűnét jelzi, akitől a kereskedő az árut kapta. A külföldről hozott cikkeknél más a helyzet. Most, hogy mind többen utaznak, sok apró iparcikk kerül Csehszlovákiából, Ausztriából és más országokból a maszek üzletekbe. Ezek nagy részét turisták hozták be, akik — mivel a behozott cikkek értéke vámkedvezményt biztosított nekik — a határon nem kértek vámcédulát. Ezt tapasztaltuk az újpesti piacon is, ahol egy 65 éves asszony tizenkét pár osztrák nylonharisnyát árult -1— vámcédula nélkül. Elmondta, sőt, igazolta, hogy a közelmúltban maga járt Becs iacokon kereskedő számláját, illetve, ha külföldi áruról van szó, a vámcédulát fel kell mutatnia. Így szól a rendelkezés, ám a kiskereskedők gyakran nem rendelkeznek a szükséges bizonylatokkal, s ilyenkor vitára kerül sor onylatok körei ben, s ott vásárolta a harisnyákat. A felügyelőket ez nehéz döntés elé állította, végül is az aszszonyt — korára való tekintettel — csak figyelmeztetésben részesítették. A sorozatosan tapasztalt esetek kapcsán azonban felmerült, hogy a megélénkült turistaforgalomra, s az, ezzel járó külföldi vásárlásokra, a vámkedvezményre való tekintettel, újból tisztázni kellene az idevonatkozó rendszabályokat. Fel kellene világosítani akereskedőket, hogy külföldi árut csak a vám lefizetését igazoló vámcédula birtokában hozhatnak forgalomba. Vámmentesen behozott cikket árusítani tilos. Hiányoznak az orvosi leletek A legtöbb szabálytalanságot Fahidy József Ráday utcai rövidáru üzletében észleltük. Mivel ezt a kereskedőt már a három évvel ezelőtti ellenőrzés során is meg kellett büntetni, a felügyelők most az előzőnél súlyosabb pénzbírságot róttak ki. A játékkereskedők ellenőrzése során azt tapasztaltuk, hogy — bár többségük rendelkezik egészségügyi könyvvel — az előírt rendszeres orvosi vizsgálatokra nem mennek el, nem tudják felmutatni a szükséges leleteket. A Budapesti Állami Kereskedelmi Felügyelőség véleménye szerint az ellenőrzött magánkereskedők kevesebb szabálytalanságot követnek el, mint három évvel ezelőtt. A vizsgálat tapasztalatait megtárgyalják a Kiskereskedők Országos Szervezetének vezetőségével. Gál Zsuzsa NÉPSZAVA . Előttük még nem járt ember Az ország legmélyebb, rendkívül bonyolult barlangrendszerét fedezték fel Lillafüred fölött a diósgyőri barlangkutatók. Fokozott óvatossággal másztak le a meredek, éles sziklákkal tűzdelt hasadékon. Itt zúdult alá évezredeken át a környék csapadéka és formálta a mészkőbe ezt az üreget, amely a Bükk-fennsík mélyének titkaiba vezet. Röviddel az indulás után kötélhágcsót kellett segítségül hívni, egyes szakaszokon pedig, a bizarr sziklaalakzatok és cseppkövek között, csak mászni tudtak. Százötven méter mélységben következett a »feketeleves«. A járat valószínűtlenül elkeskenyedett. Keservesen küzdöttek minden méterért. Ez az alig százméteres szakasz két gyötrelmes órába került. Az azt követő látvány azonban minden nehézségért kárpótolta a kutatókat. A barlang hirtelen kitágult, folyosóba értek, amely keletre és nyugatra kígyózott az ismeretlen felé. Bizonyossá vált, hogy az eddig feltárt rész egy nagy barlangrendszernek csak kis töredéke. A kutatók csoportokra oszlottak, és nekivágtak a hatalmas csarnokok és föld alatti vízfolyások kutatásának. Szerencsére a száraz időjárás miatt a patak vize elapadt és megszűntek a szifonok, azok a helyek, ahol a mennyezet a víz alá hajlik. Innen küzdötték magukat előre egy kilométer hosszúságban Gyenge Lajos és kutatótársai. Kétszáznegyven méter mélységben bukdácsoltak az ismeretlen folyómederben. A víz alig-alig szivárgott, de a fehér mészkőmedencékben kristálytiszta vizű kis tavak csillogtak. Az egyik teremben felfelé vezető folyosóra bukkantak — előttük itt még nem járt ember —, amely egymásba nyíló cseppköves termekbe vezetett. Lenyűgöző látvány volt a több méteres, narancsszínű cseppkőlefolyás. Később meredek cseppkőfalat kellett megmászni, és az út folytatásához már kötelekre volt szükség. Ez az új szakasz több száz méter hosszú, eddig még Magyarországon nem látott szépségű »cseppkőmúzeum«. Ennyi volt az első feladat, hiszen a 240 méter mélységből még vissza is kellett jutni a föld felszínére. Az eredmény tudományos szenzációnak számít, de a további szívós és következetes kutatások nyomán még sok érdekességre számítanak a barlangkutatók. Szentiványi György 1965. november 11