Népszava, 1966. március (94. évfolyam, 50–76. szám)

1966-03-01 / 50. szám

v­ilág proletárjai, egyesü­ljetett. NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 94. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM ARA 60 FILLÉR 1966. MÁRCIUS 1. KEDD Megkezdődtek a ntttifger - cipniai tárgyalások­ Sugár András, az MTI külön tudósí­tója jelenti: Kállai Gyula minisz­terelnök és a magyar kormányküldöttség hét­főn reggel magyar idő szerint fél négy óra után néhány perccel befejez­te indiai látogatását és az afrikai-ázsiai­­ körút utolsó állomására, Ciprus szigetére utazott. Bombay Santa Cruz repülőterén Maharashtra állam és a város vezetői, valamint, a konzuli tes­tület és a magyar koló­nia tagjai búcsúztatták Kállai Gyulát. Hétfőn délután Kállai Gyula miniszterelnök, fe­lesége és a magyar kor­mányküldöttség tagjai útban hazafelé, Maka­­riosz elnök meghívásá­ra Ciprus szigetére ér­keztek, ahol megszakít­ják útjukat és rövid ba­ráti látogatást tesznek. A repülőtéren Kállai Gyulát Szpirosz Kip­­rianu külügyminiszter és Kleridesz, a nemzetgyű­lés elnöke, valamint a kormány tagjai köszön­tötték. A himnuszok el­hangzása és a díszala­­kulat megszemlélése után Kállai Gyula a re­pülőtéren összesereglett ciprusi és külföldi új­ságírók előtt rövid nyi­latkozatot tett. Kijelen­tette : — Örömmel fogadtuk el Makariosz elnök meg­hívását. Ciprus földjére lépve szeretném a kül­döttség minden tagja ne­vében kifejezni kö­szöne­­tünket a meghívásért és a szívélyes fogadtatás­ért, szeretnénk átadni kormányunk és népüünk üdvözletét és jókívánsá­gait a Ciprusi Köztársa­ság vezetőinek és népé­nek. Remélem, rövid lá­­togatásunk­ sikeres lesz, eredményesen járul hoz­zá országaink kapcsola­tainak fejlesztéséhez — fejezte be Kállai Gyula. A küldöttség gépkocsi­oszlopa motoros rendőri díszkísérettel az elnöki palotába indult. Maka­riosz érsek, a köztársa­ság elnöke szívélyes, ba­ráti beszélgetést folyta­tott Kállai Gyulával. A koraesti órákban meg­kezdődtek a magyar— ciprusi kormányközi megbeszélések. A küldöttség kedden délután hazaindul Bu­dapestre. f? WléZs­l­y"Vf. Magyar-indiai közös közlemény A Kállai Gyula vezette magyar kormányküldöttség Ciprusra érkezett Kállai Gyula és a ma­gyar kormányküldöttség indiai látogatásáról az alábbi közös, közleményt adták ki: Kállai Gyula, a Magyar Népköztársaság minisz­tertanácsának elnöke In­dira Gandhi asszonynak, India miniszterelnökének meghívására 1966. febru­ár 20—28-a között hivata­los látogatást tett az In­diai Köztársaságban. Kállai Gyula miniszter­­elnök és a magyar kor­mányküldöttség indiai tartózkodása során meg­látogatta Delhi, Chandi­garh Agra, Bangalore és Bombay városokat, felke­resett létesítményeket, tu­dományos intézményeket és történel­mi műemléke­ket Ezek a látogatások bepillantást engedtek az indiai nép életébe, alkotó munkájába és ősi kultú­rájába. A magyar miniszterel­nököt fogadta dr. Sz. Radhakrisnan, az Indiai Köztársaság elnöke. Ki­cserélték nézeteiket a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésektől. Kállai Gyula miniszter­elnök és a magyar kül­döttség tagjai a barátság és a kölcsönös bizalom légkörében megbeszélése­ket folytattak Indira Gandhi miniszterelökkel és az indiai kormány több miniszterével a két ország kapcsolatai fejlesztésének kérdéseiről, valamint idő­szerű, nemzetközi problé­mákról. A Magyar Népköztársa­ság részéről a tárgyaláso­kon részt vett: Biró Jó­zsef külkereskedelmi mi­niszter, Kiss Árpád, mi­niszter, a műszála fej­lesztési bizottság elnöke, Szarka Károly külügymi­niszterhelyettes, Rónai Rudolf közlekedés­ü­­gyi miniszterhelyettes, dr. Sághy Vilmos, az Orszá­gos Rendh­ivatal elnökhe­lyettese, dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének ügyvezető el­nöke, Nagy János, a Ma­gyar Népköztársaság in­diai nagykövete, dr Kós Péter, a külügyminiszté­rium főosztályvezetője. Indiai részről a tárgyalá­sokon részt vett: S­zár­dar Szvaran Szingh külügy­miniszter, Dines Szingh államminiszter, C. S. Dzsha külügyi államtit­kár, S. V. Patel India ma­gyarországi nagykövete, Rukmini Menen asszony, a külügyminisztérium eu­rópai főosztályának veze­tője. A Magyar Népköztársa­ság minisztertanácsának elnöke nagyra értékelte az indiai kormány és nép állhatatos erőfeszítéseit a társadalmi és gazdasági haladásért­, a béke fenn­tartásáért és a nemzetkö­zi problémák békés meg­oldásáért. India miniszterelnöke ugyancsak nagy elisme­réssel szólt azokról a si­kerekről, amelyeket a Magyar Népköztársaság a szocialista építés során elért, valamint a magyar külpolitikáról, mely a vi­lágbékét szolgálja, mint­hogy a különböző társa­dalmi berendezkedésű or­szágok békés egymás mellett élésén alapul. Mindkét miniszterelnök megelégedéssel állapította meg, hogy a Magyar Nép­­köztársaság és India kap­csolatai eredményesen fejlődnek. Egyetértettek abban hogy a két ország vezető személyiségeinek találkozásai sikerrel já­rulnak hozzá a kölcsönös megértésen alapuló bará­ti kapcsolatok erősödésé­hez. A látogatás során a két fél megvitatta a két or­szág közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésé­nek kérdéseit. Mindkét miniszterelnök annak a nézetének adott kifeje­zést, hogy a Magyar Nép­­köztársaság és az Indiai Köztársaság együttműkö­dése jól szolgálja a két ország gazdaságfejlesztési céljai­n­ak sikeres megva­lósítását. A két miniszterelnök kifejezte hő óhaját, hogy a két ország közötti kap­csolatokat különböző te­rületeken tovább fejlesz­­szék. A látogatás alkal­mával aláírt új hosszúle­járatú kereskedelmi meg­állapodás, légügyi és tu­dományos-műszaki együttműködési egyez­mény értékesen járul hoz­zá ehhez a célhoz. A tárgyaló felek meg­elégedéssel állapították meg, hogy a magyar-in­diai kulturális kapcsola­tok az 1962. március 30- án aláírt kulturális egyez­mény keretében az éves kulturális munkatervek alapján kedvezően fejlőd­nek. A két miniszterelnök véleményt cserélt a nem­zetközi helyzetről és meg­állapította, hogy álláspont­juk a legfontosabb kérdé­sekben azonos vagy ha­sonló. Egyetértettek ab­ban, hogy az államok kö­zötti viszonyt az egyenjo­gúság és a kölcsönös elő­nyök elveire kell alapozni. Megerősítették a békés egymás mellett élesbe ve­tett hitüket, elítélték a fe­nyegetések és ultimátu­mok alkalmazását, a bel­­ügyekbe történő beavat­kozást. Hangsúlyozták, hogy az államok között felmerülő vitás kérdése­ket — így a határvitákat is — erőszak alk­almazása nélkül, békés tárgyalások útján kell rendezni. A felek egyetértettek abban, hogy a fejlődő or­szágok és a szocialista or­szágok közötti sokoldalú politikai, társadalmi és gazdasági kapcsolatok fon­tos tényezői a nemzetközi békének és biztonságnak, ezek a kapcsolatok kölcsö­nös érdekeket szolgálnak. Az indiai miniszterel­nök tájékoztatta a magyar kormányfőt, hogyan halad annak a nyilatkozatnak a végrehajtása, amelyet In­dia miniszterelnöke és Pa­kisztán elnöke a szovjet kormány jószolgálatainak igénybevételével folytatott taskenti találkozójuk, al­kalmával írtak alá. A ma­gyar miniszterelnök mél­tatta a taskenti nyilatko­zat jelentőségét, valamint az indiai kormány és sze­mély szerint a tragikus hirtelenséggel elhunyt Dal Bahadur Sasztri minisz­terelnöknek a nyilatkozat létrehozásában betöltött pozitív szerepét. A tárgyaló felek kifejez­ték reményüket, hogy a két szomszédos ország kormányainak sikerül a közöttük fennálló problé­mákat a taskenti nyilatko­zat szellemében, az egy­más belügyeibe való be nem avatkozás alapján, erőszak alkalmazása nél­kül megoldaniuk. A felek mélységes aggo­dalommal szóltak a nem­zetközi helyzet súlyosbo­dásáról, egyetértettek ab­ban, hogy a béke összes erőinek együttes fellépésé­re van szükség ahhoz, hogy a nemzetközi életet a békés egymás mellett élés szellemében normalizál­­ják. Mindkét miniszterelnök hangsúlyozta, hogy foly­tatni kell az erőfeszítése­ket a hatékony, nemzetkö­zileg ellenőrzött általános és teljes leszerelés meg­va­lósításáért. üdvözlik a vi­lág valamennyi államának részvételével összehívandó leszerelési világértekezlet­ről szóló ENSZ-határoza­­tot. Támogatják az atom­­mentes övezetek létreho­zására irányuló javaslato­kat, sürgetik a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó nemzetközi egyezmény megkötését. A két fél kifejezte mély­séges aggodalmát a Viet­namban kialakult súlyos helyzet és ama veszély miatt, hogy az nagyarányú nemzetközi konfliktussá fajulhat Áttekintették a békés rendezés érdekében tett erőfeszítéseket és hangsúlyozták, hogy a vietnami problémát az 1954. évi genfi egyezmény­nyel összhangban kell megoldani. A nemzetközi helyzet áttekintése során a két miniszterelnök megtár­gyalta az európai béke és biztonság kérdését is, hangsúlyozta a német kér­dés békés rendezésének szükségességét. Mindkét­ fél elítélte az imperializmust, a gyarma­ti rendszert és a neokolo­­nializmust. Megbélyegez­ték a dél-afrikai kormány apartheid politikáját és a rhodesiai fehér kisebbsé­gi rezsim törvénytelen függetlenségi nyilatkoza­tát, mivel veszélyeztetik a világbékét és biztonsá­got, s egyszersmind alap­vető emberi jogokat sér­tenek meg. Ismét teljes szolidaritásukról és támo­gatásukról biztosították az afrikai népeket és kifejez­ték reményüket, hogy Anglia mielőbb megteszi a szükséges lépéseket avé­gett, hogy helyreállítsák Rhodesia népének a sza­badságra, egyenjogúságra és függetlenségre való el­idegeníthetetlen jogát A két miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az ENSZ-re igen fontos sze­rep hárul a nemzetközi béke és biztonság fenntar­tásában, valamint az or­szágok közötti együttmű­ködés fejlesztésében. Egyetértettek továbbá an­nak szükségességében, hogy a nemzetközi kap­csolatokat az ENSZ alap­okmányával összhangban kell irányítani. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének indiai látogatá­sa fontos állomás a két or­szág szoros baráti kapcso­latainak fejlesztésében, értékes hozzájárulás a nemzetközi megértés és a népek barátságánál, erősí­téséhez.­ Kállai Gyula miniszter­­elnök a szünetét fejezte ki Indira Gandhi minisz­terelnöknek, India korr­mányának és népének a meleg és szívélyes fogad­tatásért és meghívta Ma­gyarországra az indiai mi­niszterelnököt. A meghí­vást az indiai,miniszterel­nök köszönettel elfogadta. Sá8Si3S£§s13B­S5 VIETNAMI MŰSZAKOT rendeztek a Dunai Vasmű lemezfeldolgozó gyáregy­­ségében. Sok más üzemben is szép számban dolgoztak vasárnap és keresetüket felajánlották a vietnami nép megsegítésére. Erről számol be tudósításunk a lap 3. oldalán. A képen: a dunaújvárosi lányok a Békéscsabai Konzervgyárnak készülő kereteket festik (MTI Fotó : Szilágyi Pál felvétele) Indonézia forradalma n­amarosat­ visszatér eredeti, baloldali irányvonalához — mondotta Sukarno egy djakartai tömeggyűlésen A djakartai rádió jelen­ése szerint vasárnap Ban­­tungban milliós tömeg előtt beszédet mondott Sukarno elnök. Sukarno­­ hangoztatta, hogy az indonéz nép tá­mogatja őt.­ »­Amíg az in­donéz nép egységes, sen­ki sem dönthet meg«­­— jelentette ki az AP-nek a djakartai rádióra hivatko­zó jelentése szerint Su­karno. Az elnök kijelentette, hogy Indonézia a szocia­lizmus felé tart, s e cél el­éréséért meg kell őrizni a nép egységét.­­ »Indonézia forradalma hamarosan visszatér ere­deti, baloldali irányvona­lához­ — jelentette ki hétfő délelőtt Sukarno az indonéz diákoknak a dja­kartai stadionban tartott tömeggyűlésén — közli a djakartai rádió Singapore felé sugárzott adása.­­ Sukarno figyelmeztet­te­ hallgatóit, lesújtanak mindazokra, akik szembe­fordulnak az elnöki hata­lommal, majd megállapí­totta, kudarcra vannak ítélve a közelmúltnak azok a törekvései, amelyek jobboldali fordulatot kí­vántak adni az indonéz nép forradalmának. Bochkor Jenő, az MTI Djakartába kiküldött tu­dósítója jelenti. Hétfőn délelőtt a dja­­kartai sportcsarnokban az indonéz nemzeti párt ifjú­sági szervezete nagygyű­lést tartott és ezen fel­szólalt az ország számos vezetője, közöttük Sukar­no elnök. Ez a gyűlés igen jelentős esemény Indoné­zia belpolitikájában, jel­adásnak tekinthető a ha­ladó erők összefogására a jobboldali reakció egyre dühödtebb támadásai el­len. Sastroamidjojo, az in­donéze nemzeti párt veze­­tője rövid felszólalásában kiemelte, hogy az utóbbi időben mind erősebben érződött a jobboldalnak az a­­törekvése, hogy In­donéziát letérítse a forra­dalom útjáról és végül is megsemmisítse az indonéz forradalmat. Határozottan kell fellépni az ilyen tö­rekvésekkel szemben és ehhez szilárd szervezeti egységre van szükség — hangoztatta. — Az ország valamennyi forradalmi ere­jének a Suitor­no-front­ban kell tömörülnie. Chaerul Saleh minisz­terelnök-helyettes beszé­dében rámutatott: Az utóbbi hónapokban igen sokan léptek fel Sukarno támogatásának jelszavával az elnök közvetlen mun­katársai ellen, de végső céljuk az elnöki politika, a jelenlegi irányvonal megbuktatása volt. Sabandrio miniszterel­nök-helyettes és külügy­miniszter igen heves sza­vakkal ítélte el az utóbbi btilfcstpokban megnyilvá­nult ellenforradalmi já­­rert. — Az ellenforradalmat. (Folytatás az 5. oldalon) Vasárnapi munka a­ földeken Országszerte jól kihasználták az ajándék tavaszt Szolnok megyében va­sárnap a napon 20 fok kö­rül volt a hőmérő higany­szála. Az ajándék tavaszt megyeszerte igyekeztek kihasználni a gazdák. Azokon a területeken, ahol nem volt belvíz, vagy árvíz, fejtrágyáztak, vetették a kora tavaszi növényeket. A tiszaföld­­vári Lenin Termelőszövet­kezetben megkezdték a szőlő nyitását és vetették a kora tavaszi borsót és a mákot. Kengyel, Karcag, Kunhegyes környékén több mint ezren dolgoztak a kertészetekben, a borsó­­vetésen és a fejtrágyázá­son. A mezőhéki Táncsics Tsz tagjai hozzáfogtak a tavaszi árpa vetéséhez. A Jászság több közös gazda­ságában, valamint Ken­gyelen, Tiszaföldváron, Újszászon már földben van a borsó és a mák. Békésben a mélyfekvé­­sű részeken még csaknem ötvenezer hold földet bo­rít a belvíz. Vasárnap ez­rek segítették kézi mun­kával az árkok átvágását, lefolyócsatornák nyitását, hogy — főleg az őszi kalá­szosokról — mielőbb elve­zessék a vizet. A megye dombosabb tájain, főleg az orosházi és a m­ezőko­­vácsházi járásban, vala­mint Békéscsaba­­ környé­kén szánthattak, vethet­tek. Több mint 200 trak­tor dolgozott. A hét végén újra meg­indulhattak a gépek Győr- Sopron megyében: hat­ezer holdon az árpa, két­ezer holdon a borsó mag­ját vetették el. Húszezer hold ő­szi vetésre és 12 060 hold legelőre szórták ki a serkentő fejtrágyát. Va­sárnap újabb kétezer hol­don került földbe a vető­mag. A rendkívül meleg idő­járás gyorsítja a növé­nyek fejlődését, így a szo­ktatnál jóval korábban várható a szőlősökben, a gyümölcsösökben a rügy­­fakadás. Ezért a Bács me­gyei kertészetekben va­sárnap is szorgos munka volt. A kecskeméti és a kiskőrösi járás ültetvé­nyeiben több mint négy­ezren dolgoztak. Háromezer pár lefogat. l­ill. traktor dolgozott va­sárnap a Vas megyei me­zőkön. A megye homokos, melegebb részein* vásáros , tíz termelőszövetkezet be­fejezte a borsó, a kalászo­sok és a zöm*- - ._ rr.- — -nt zz . .■ vetését. 35 000 lakás épül magánerőből az idén tájékoztató szolgálat • Magánlakásépítő bizottságok Az idén 35 000 lakás épül az országban ma­gánerőből. Az érdekelt minisztériumok és a ta­nácsok az elmúlt hóna­pokban különböző tár­sadalmi szervek bevoná­sával arra kerestek vá­laszt: miképpen segít­hetnék leginkább az épí­tőket, hogyan lehetne a munkát meggyorsítani. Az építésügyi Minisz­térium a múlt év végén kidolgozta a magánla­­kásépítő bizottságok megalakításának irány­elveit és előzetes prog­ramjai. Az elhatározás szerint Budapesten, Deb­recenben, Miskolcon, Pécsett és Szegeden, va­lamint a megyei szék­helyeken a tanácsok mel­lett hívják életre ezt a bizottságot. A bizottság­ban nemcsak a tanácsok építési szakemberei kap­nak helyet, hanem be­vonják a munkába az OTP, az építési vállala­tok és más érdekelt szer­vek képviselőit is. Márciusban az Építés­ügyi Minisztérium vala­mennyi megyében fel­méri a magánlakásépí­­tés jelenlegi helyzeté. Ez a vizsgálat nemcsak a jelenlegi gondokról ad számot, hanem a meg­oldást is keresi! A ma­­gánlakásépítő bizottsá­gok egyik feladata lesz a telekproblémák tisztázá­sa, elsősorban a társas­­házépítkezéseknél a meg­fel­elő telkek biztosítása. Az Építésügyi Minisz­tériumban elmondották, hogy a bizottság mellett tájékoztató szolgálat életrehívására­­ gondol­nak. Az építtetők több­sége ugyanis nem ismeri az előírásokat, jogszabá­lyokat, járatlan az enge­délyezési ügyek intézé­sében. A tájékoztatási szolgálat feladata lenne, ■hogy felvilágosítást ad­jon az adott város, illet­ve megye építési lehető­ségeiről, sőt megismer­tesse a leginkább bevált terveket is. Ma még rendkívül sok az egyedi tervezés, előfordul, hogy a mérnökök olyan meg­oldásokat választanak, amelyekhez nincs Ma­gyarországon, meg a szükséges anyag vagy szerelvény, s ez is hát­ráltatja a munkát. A fővárosban építési tájékvzatók kiadását tervezik, (m. t.)

Next