Népszava, 1966. május (94. évfolyam, 102–127. szám)
1966-05-01 / 102. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPSZAVA • A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA • 94. ÉVFOLYAM, 102. SZÁM ÁRA 1 FORINT 1S€6. MÁJUS 1. VASÁRNAP MÁJUS ZÁSZLÓI ALATT 1 NAGYON TÁVOLI dátum 1890 De ra vannak dátumok, amelyek történelmi mi távolságból is áthatják a késői nemzedékek életét. Különben is: nagyon relativ az a kifejezés, hogy távoli. A mai húszéveseknek 1890 valóban maga a történelem, a különös, soha meg nem ismerhető, mert csak könyvekben élő XIX. század. De például Rádi bácsi — aki hetvenharmadik éve halad a munkásmozgalom soraiban —, a pécsi vasúti asztalos, akit újságból, képernyőről az egész ország megismert, csak 24 éves volt, amikor a párizsi határozattal a II. Internacionálé nemzetközi munkásünneppé nyilvánította május elsejét. Ez is történelemkönyv, megint. Hiszen a javaslat elfogadói, megszavazói közt ott ült Engels. Az az Engels, aki kortársa volt Kossuthnak... TÁVOL IDŐBEN és mégis, egészen a jelenben: ez a májusi ünnep kettős fényének titka. A mi kis hazánk határai között is ezer, tízezer számra élnek idős munkások, asszonyaikkal, akiknek május a reménység és a forradalmi hit kettős ünnepét hozta. »Kiálltak érte, mint a kémény« — ahogy József Attila írta. Vállaltak kardlapozást, rendőri felügyeletet, szidalmat, és a►bújtak érte, mint az üldözött", mert az a társadalom félelmetesnek, veszti ősinak, üldözendőnek érezte a vörös lobogók és munkásdalok szemléjét Még akkor is, ha keretei inkább a bajtársias majális hangulatát idézték. Még akkor is, ha csak néhány szál vörös virág díszlett a gomblyukakban és a fiatal munkások piros nyakkendői tüntettek lángolásukkal. Rendhagyó nap volt a régi világrend számára , és a megkövesedett világrend minden rendhagyótól retteg. 1890 óta szaporodnak az olyan dátumok, amelyek hallatán tőzsdei körökben és tőkésországok rendőri központjaiban idegesség tapasztalható. Május elsejét, a fenyegető jóslatot követte november 7, a beteljesülő valóság. Nem véletlen, hogy ezeket a fénylő dátumokat könyörtelenül el akarta sötétíteni Horthy is, Hitler is, és mindenki az ő festékes vödrüket lóbálja ma is, aki május 1 és november 7 fényét el akarja tüntetni. Mert a kettő ma már együtt ragyog az emberiség tudatában, ■ KI OLVASTA Julius Fucik börtön- naplóját, emlékezik benne a Gestasi pofogház udvarán reggeli tornát végző häftlingek néma tüntetésére, az összefogott ököllel lesújtó kalapács és a kaszává növesztett jelképes sarló tornász-szimbólumára. A foglyok így törtek egy parányi borsot rabtartóik orra alá , és így melegítették át szívüket, ezzel a testükkel formált sarló-kalapáccsal, amely világosan utalt a szocializmus országára, a szovjet címerre. Minden májusi menet, akármelyik utcán vonul is, tartalmában és jelképében — mindenképpen az elsőben először — a szocializmus eszméjéhez és szükségszerűen a szocializmus első megvalósítójához is kapcsolódik. Ám ez nem mondja azt, hogy ez a kapcsolódás nem áll fenn olyan országokban is, ahol a társadalmi viszonyok mai fejlettségi foka, a burzsoázia drasztikus intézkedésekben is jelentkező túlereje, még leparancsolja az utcákról a májusi lobogókat. Még. Mert hiszen 22 esztendeje se Budapest, se Belgrád, se Varsó, se Bukarest, se Prága, se Berlin, se Szófia, se a többi, ma szocialista főváros nem ünnepelhetett. Az utcákon léggömbös kisfiúk helyett a Gestapo, homoksárga autói futkostak. De soroljuk fel valamennyi új világot a szocializmus terebélyesedő fáján? Havannát is? Hanoit is? IGEN, HANOIT, annak az országnak a fővárosát, amely ellen most háború folyik és nem tudni: miközben ezek a sorok az ünneplő pesti utcán az olvasóhoz kerülnek, nem bőgnek-e riasztó hangjukon a vietnami főváros légvédelmi szirénái. Számunkra a szirénák hangja nyomasztó emlék, egy-egy próba vagy műszaki hiba kellemetlen, hátborzongató félperce. Hanoiban és a többi vietnami városban megszokott jelenség. Miért? Mert Vietnamban a társadalom építésének szocialista útját választották az emberek és ez a tény útjában van az amerikai hadsereg, a Pentagon mögött álló legnagyobb imperialista cápáknak. A májusi menet, a munkásosztály, a dolgozók világméretű menetének ellenségei itt a gumibotról és a könnygázról, a rendőrpofonról és a kardlapról áttértek a jövedelmezőbb B—52-es sugárhajtású bombázótípusra. Lehetetlen nem gondolni Hanoira ezen a napon. Vagy Dsakartára, ahol az utcákon a munkásmozgalom helyett a szélsőjobboldali diákszövetségek felheccelt suhancai az urak. Május elseje mindig a munkásszolidaritás napja volt A Dózsa György úton végigmenetelő tízezrek, százezrek fölött lengő zászlók és dallamok erről az együttérzésről, erről a legyőzhetetlen testvéri gondolatról szólnak, énekelnek, kiáltanak. A béke és az emberi alkotómunka szenvedélyes szeretetéről és arról a személyes tapasztalaton szerzett tiszta meggyőződésről, hogy a mi korunkban a béke és a haladás erői átmeneti gondok, sőt, csapások és vereségek után is mindig felül tudtak és tudnak kerekedni. SZÁMUNKRA ITTHON, Zalától Szabolcsig ezt a reménységet és biztonságérzetet hordozzák a májusi zászlók. Azt a tudatot, hogy életünk, békénk elszakíthatatlanul összefonódott a szocializmust építő világ alkotni tudásával és erejével. Azt a tudatot, hogy 1966. május elsején, a hetvenhatodikon, világrendszerré vált néhány tucatnyi munkásember és kimagasló tudású gondolkodó közös elképzelése, a mozgalom, amely az Internacionálét tette himnuszává. Azt az érzést, hogy a kibontakozó — és korántsem ellentmondások és vívódások nélküli — új világrend ereje a föld óriás területeit hódította meg 49 esztendő alatt, és tudománya, technikája eljuttatta a forradalom dallamát, a Hold körül keringő ember alkotta égitesttel a világűrbe is. BÜSZKE ÉRZÉS ez, amelyhez fel sem ér az emberiség jövőjét és haladását kizárólag piaci árakkal máricsikélők »összehasonlító filozófiája“. Büszke érzés , amelyet nem szabad sem dagályossá tenni üres szavakkal, sem lejáratni a tettek hiányával. A májusi zászlók, ünnepi lobogók. De az ünnepek mindig hétköznapokat kapcsolnak össze, munkás hétköznapokat és mi szívesen nevezzük május elsejét a munka ünnepének. Azt hiszem, ez az elnevezés önmagában is meghökkenti azokat, akik mindent, ami építés, alkotás, tevékenység, szükségszerűen szürkének és sivárnak tekintenek. Hát, természetesen, az igaz, hogy kényelmesebb, vagy kedvesebb árnyékos ligetben sétálni, vagy az alkonyat fényeinek örülni a vízparton, mint műhelyben ülni vagy irodában. És még hosszú ideig lesznek olyan emberek is, mint egyik napilapunk tudósításának furcsa »hőse«, aki kijelentette, azért csalt, szélhámoskodott, mert »nem szeretett dolgozni, idegesítette a munka." De mindannyian száz, sőt, ezerszámra ismerünk embereket minden foglalkozási ágban, akiket 1930 táján nem a munka idegesített, hanem a munkanélküliség; és mai kortársaink között százezer és millió él, akit éppen a munka éltet, nemcsak a bérezés, hanem az életcél vonatkozásában is.ÁROSI ÉS FALUSI embereket munkapadnál, katedrán, íróasztalnál és laboratóriumban, akiknek a tettvágy, az alkotó szándék az első számú, a különös ismertetőjelük, akik valósággal felmérik társadalmuk szükségleteit és nemcsak a maguk "háztáji" igényeire, de az őket körülvevő szűkebb és tágabb hazára is tudnak és akarnak gondolni. Nem imamalomszerű jelszóismételgetéssel hanem okos gondolattal és józan cselekedettel. Akik tudnak ünnepelni és politikai célokért lángolni és lelkesedni — okosan szervezett, jól irányított munkával. Akik megkeresik és megtalálják a formáját, hogy a szocializmus számunkra soron következő nagy dátumát, pártunk IX. kongresszusát a tettek, az alkotás, a gondolat versenyével köszöntsék. Ők is ott lesznek a menetben a májusi zászlók alatt ZÁSZLÓK... Vitték őket régen a sírban porladó öregek. Olyan munkások is, akiknek sírjuk sincs, hiszen valahol egy büntetőszázad aknamezőin porladtak el. És most az unokák és dédunokák viszik őket A zászlóvivők közül sok hullott el. De május zászlók mindig magasabban lobognak. Bakiad Ferenc : 1Gonda György felvételei.......- ---------------------------- Ünnepi számunk tartalmából: A szocialista munka vállalata (Riport a 2. oldalon) Harcos májusok -OQOViharos esztendő Gazdagabb folytatás (Riportok a 3. oldalon) Testvérvárosok (Riport a 4. oldalon) ~ OQQ — Bemutatjuk az új SZOT-díjasokat (A 7. oldalon) Május 1. tiszteletére a Lima 10. ma ismét sugározza az Internacionálé dallamát A Pravda cikke a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységéről — A Francia KP felhívása A Lima 10. önműködő űrállomás — a Hold első mesterséges holdja —folytatja keringését a Hold körüli pályán. Április 30-án, magyar idő szerint 19.40 órakor fejezte be a Hold körüli 218. fordulatát, több mint hárommillió kilométeres utat hagyva maga mögött. A Luna 10-nel 120 esetben létesítettek rádiókapcsolatot, amelyek során pályaméréseket végeztek, tudományos adatokat vettek. A távmérési adatok bizonysága szerint a Luna 10. egész rendszere szabályszerűen működik. A műszerkamrában a légnyomás és a hőmérséklet a megadott keretek között mozog: 850—860 higanymilliméter és 29 Celsius fok. Szilárd az összeköttetés a Hold műholdjával. Nagy mennyiségben veszik a szputnyik által továbbított tudományos anyagokat, amelyeket feldolgoznak és elemeznek. Május 1-én a világ munkásai egysége és testvérisége, a nemzetközi szolidaritás napján a szputnyik fedélzetéről ismét felhangzik majd a párthimnusz, az Internacionálé dallama. Száz fölé emelkedett a május elsejei ünnepségekre Moszkvába érkezett külföldi szakszervezeti, frontharcos és egyéb küldöttségek száma. Az idén Japánból, Olaszországból, Görögországból, Kongóból (Brazzaville), Nepálból és sok más országból érkeztek ismert társadalmi személyiségek. A Pravda május elsejének szentelt vezércikkében írja: »Minél szilárdabb a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomnak, a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus elvein alapuló egysége, annál sikeresebb korunk minden forradalmi erejének előretörése.+■ A Pravda hangsúlyozza: a forradalmi mozgalom tapasztalatai tanúsítják, hogy az imperializmus és a gyarmati rendszer ellen, a szabadságért és függetlenségért, a népek társadalmi haladásáért vívott harcbanazok a pártok érnek el sikert, amelyeket a marxizmus—leninizmus kipróbált elmélete, a lenini stratégia és taktikai elvek vezérelnek. Ezektől az elvektől akár jobbra, akár balra való eltérés, a nacionalizmus, a sovinizmus és a hegemonizmus megnyilvánulásai ártanak a munkásosztály ügyének". A nemzetközi porondon az erőviszonyok — mutat rá a Pravda — mindinkább a szocializmus, a munkásmozgalom és a nemzeti felszabadító mozgalom javára változnak. Ugyanakkor az imperialisták számos ponton igyekeznek ellentámadásba átmenni, feladatul tűzik maguk elé a szocializmus és a nemzeti felszabadító forradalmak további győzelmes előnyomulásának megakadályozását, az elvesztett állások visszaszerzését. Az amerikai imperializmus — amely magára vállalta a világ csendőrének szerepét — kiterjeszti Vietnamban a fegyveres intervenciót. A vietnami nép azonban a Szovjetunió és más szocialista országok, a forradalmi és antiimperialista erők támogatásával hősi harcot vív szabadságáért és függetlenségéért. A vietnami népnek ez az igazságos háborúja a rettenthetetlen bátorság, a kitartás és a győzni akarás ragyogó példájaként kerül be a történelembe. A vietnami nép igazságos ügye diadalnaskodni fog. A Pravda hangsúlyozza: »A Szovjetunió elsőrendű jelentőséget tulajdonít a földünkön levő minden forradalmi, antiimperialista erő frontja megszilárdításának. Kommunista pártunk és a szovjet nép szentül teljesíti internacionalista kötelességét. A kommunista társadalmat építő Szovjetunió példája, történelmi sikerei csakúgy, mint az egész szocialista világközösség sikerei, bebizonyítva a szocialista rendszernek a kapitalizmussal szembeni alapvető fölényét, forradalmasító hatást gyakorol az egész világra. A Szovjetunió te-, (Folytatás a 3. oldalon) -------------------------------------Szakszervezeti küldöttségek a május 1-i ünnepségeken A munkásosztály nemzetközi ünnepén ebben az évben is számos szakszervezeti küldöttségcserére került sor. Magyar szakszervezeti küldöttségek utaztak a Szovjetunióba, Bulgáriába, Csehszlovákiába, Kínába, Kubába, Lengyelországba, Mongóliába, az NDK-ba, Romániába, az Egyesült Arab Köztársaságba, Guineába, Maliba, Marokkóba és Szíriába. Május 1-e megünneplésére Magyarországra érkeztek a Szakszervezeti Világszövetség, valamint a szovjet, bolgár, csehszlovák, jugoszláv, kínai, koreai, kubai, lengyel, mongol, német, román, vietnami szakszervezetek képviselői. Szakszervezeti delegációk érkeztek ezenkívül Algériából, Chiléből, az Egyesült Arab Köztársaságból, Guineából, Maliból, Marokkóból, Nagy- Britanniából, Olaszországból, Svájcból, Szíriából, Szomáliából. A külföldi szakszervezeti küldöttségek a Szaktanács vendégei, megtekintik a magyar dolgozók május 1-i felvonulását, majd több napos program során megismerkednek a magyar dolgozók életével, a szakszervezetek tevékenységével. Szombat este a Szaktanács elnöksége fogadást adott a külföldi vendégek tiszteletére. Gáspár Sándor, a Szaktanács főtitkára mondott pohárköszöntőt, a vendégek nevében V. Porkkala, a Szakszervezeti Világszövetség kép- viselője válaszolt.