Népszava, 1966. május (94. évfolyam, 102–127. szám)

1966-05-05 / 105. szám

Ma: Tallózás levelek között (A 4. oldalon) Miág proletárja, egyesüljelek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 94. ÉVFOLYAM, 105. SZÁMÁRA 60 FILLÉR 1966. MÁJUS 5. CSÜTÖRTÖK Egy haza, sok otthon AZ ÜVEGFÚVÓVAL — mármint az egykori üvegfúvóval, mert jelenleg gyárigazgató — Nagykanizsán ismerkedtem meg, közel a déli határhoz, ahol langyos volt az április és a búzában már el tudott bújni a nyúl. Az első mondatoknál feltűnt az a nógrádi »a« hang, amely fél úton van az »á«-hoz, és mindjárt elárulja a palóc eredetét.. Néhány órával korábban a városi tanács titkárát kerestem fel — rögtönzött beszámolója az olajváros fejlődéséről tele volt a helyi születésű lokálpatrióta lelkesedésével. Ám arra a kérdésre, kanizsai-e, nevetve rázta a fejét: Ferencvárosból került le Zalába, több mint egy évtizede. Amint hogy az Egyesült Izzó kanizsai gyáregységének igazgatója ugyancsak fővárosi ember — más kérdés, hogy teljesenkanizsaizálódott-e. Még néhány évtizede az országban szinte pontosan elhatárolt köröket jelentett egy-egy vidék lakossága. Dunántúli ember ritkán került az Alföldre, némelyik városban még le is becsülték a »jött-mentet«, aki máshonnan vándorolt, került közéjük — ennek az elhatárolódásnak olyan nyelvi jelei vannak, mint a pécsi »tüke« kifejezés, amely a tősgyökeres odavalósi embert becsüli meg, emeli ki a többi közül. Mindez ma már inkább játékos ugratás, semmint értékmérés. EGY TÍZMILLIÓS ORSZÁG, amelyet korunk utasszállító repülőgépei háromnegyed óra alatt átrepülnek, az iparosítás és az új társadalom felépítésének kohójában szükségszerűen halad az összeolvadás felé. Ezen az általános közeledésen belül különleges helyzetet foglal el az országnak történelmileg igen rövid idő alatt gazdájává vált munkásosztály. Nemcsak arra kell gondolni, hogy az elmúlt 21 esztendő százezrekkel erősítette meg ezt az osztályt, amikor a nagyipari központok köré tömörítette. Elvégre ilyenfajta vándorlás a világnak jóformán minden országában észlelhető, a kapitalista országokban éppúgy, mint a szocialista világban, vagy akár a gyarmati sorból nemrég felszabadult országokban. De nem egyszerűen urbanizálódunk, noha az iparosítás is, a mezőgazdaság nagyüzemivé válása is elsősorban ezeket a tüneteket mutatja a felszínen. Nálunk ezzel egyidőben végbement és még egyáltalán nem fejeződött be egy másfajta átrétegeződés. MUNKÁSOK, akik korábban alkalmilag, néhány hétre vagy hónapra ismerkedtek az ország szülőföldjüktől távolabbi vidékeivel, most évekre, sőt véglegesen változtatnak otthont. Elmentek Komlóra, Kazincbarcikára, felépítették Dunaújvárost, Tiszaszederkényt, Oroszlányt. Rengeteg küszködés, viszontagság és kényelmetlenség vállalásával, új otthont teremtettek maguknak. Azután közülük nem is kevesen innen is tovább kerültek, a legkülönbözőbb funkciókban értve ez alatt, hogy esetleg kőművesek, vagy vasbetonszerelők maradtak, de lehetett belőlük párttitkár, tábornok vagy főmérnök is. A sokszor emlegetett hatalom bástyái számukra nemcsak rangban, felelősségben, tennivalókban jelentettek új területet, de földrajzi értelemben is. Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy sok tízezren váltak ebben az eléggé meg nem becsülhető vonatkozásban is »országos emberekké«. Mit jelent ez a sokfelé otthonosság? A Dunántúl és Borsodban, a Tisza táján és a Rábánál egyaránt hazára lelt ember oldaláról mindenekelőtt Magyarország jobb ismeretét. SOKKAL TÖBB EZ a tájékozottság, mint amennyit a legszínvonalasabb kirándulásokkal is meg lehet szerezni. Váci Mihály írt szép verset erről a mindenütt otthonosságról , de örvendetes dolog, hogy az új érzés a költő érzelmein túl vasbetonszerelők, technikusok, bányászok, ácsok pedagógusok és politikai munkások érzésvilágát is kifejezi. De jelenti az emberek jobb ismeretét is, akik a városokat lakják akik a falvakból, néha elsietve, a városok felé tódulnak. Ezernyi munkás, meg munkásból lett vezető példája igazolja, hogy az osztály otthonossága már a falvakban sem gyenge. Hiszen vezettek gépállomást, építettek újjá iskolát, vitatkoztak győztek és alul maradtak, ünnepeltek és mérgelődtek sikereik és kudarcaik voltak mint mindenkinek az életben. Az osztály új tapasztalatai közé így vonul be az egész ország élete. Amit József Attila 1930 táján úgy fogalmazott meg: »A földre sütöttük szemünk, kinyílt a földbe zárt titok« — az manapság új viszonyok közt, új formában igaz. A megaláztatás társadalmában lesütött szemek ma a valóság megismerésének tudatos szándékával néznek körül a tágabb haza minden darabján. A földbe zárt titok ma már nem titok: alkotókészség, tudásvágy, építő akarat akkor is kinyit minden ilyen zárat, ha a kulcsot tapasztalatlanság, bürokrácia, néhol ostobaság rozsdája lepi is. Korábban megszoktuk a panaszkodást az emberek »össze-vissza dobálásáról«, mintha csak arra születtünk volna, hogy soha el ne hagyjuk a falunk határát. Néhány éve Dél-Baranyában meghalt egy öreg pásztorember, aki soha életében nem járt még Pécsett sem, de a járási székhelyen, Sellyén is csak ritkán. A régi, begyepesedett életforma nosztalgiájával búslakodók esetleg megkérdezik: no, és nem volt boldogabb, mint aki már a hatodik városban lakik? Ha az ismeretek hiánya boldogság, akkor talán igen — de az ember éppen attól igazán ember, hogy mindig új ismeretekre, érzésekre és tapasztalatokra vágyik. MAI VILÁGboldogság-normái is változnak. Nem azt akarom mondani ezzel, hogy a sokat hányódott, az új hazát megteremtő emberek valamenynyien megtalálták azt a bizonyos kék madarat. De bizonyos, hogy mindenütt, ahol jártak, fűtetlen barakkokban aludtak, fagyos földet csákányoztak és éjszakába nyúló értekezleteken próbálták formálni az újat — ennek a kék madárnak építettek új és új fészkeket. Baktai Ferenc A A Dél-vietnami szabadságharcosok tőrbe csaltak egy amerikai katonai alakulatot Da Nang város közelében dél-vietnami szabadságharcosok tőrbe csaltak egy katonai alakulatot a szerdára virradó éjjel. Az amerikaiak a Georgiahadművelet keretében úgynevezett tisztogató hadműveletet folytattak, és Da Nangtól 40 kilométernyire délnyugatra átkeltek egy folyón, amikor a »bokrok és fák« egyszerre megelevenedtek, s a nagyszerűen álcázott partizánok a közvetlen közelből lecsaptak az ellenségre. Egy sebesült amerikai őrmester, akit később sikerült kimenteni a front mögé, újságíróknak elmondotta, hogy teljesen gyanútlanul vonult előre, amikor közvetlenül az orra előtt »felállt egy bokor és rápuskázott«. A »tisztogató akcióban« részt vevő másik amerikai alakulatra aknavetővel tüzeltek a partizánok, és súlyos veszteségeket okoztak az ellenségnek. Közelharcba keveredtek az amerikaiak a felszabadító erőkkel egy másik összecsapásban is, amely Saigontól néhány kilométernyire nyugatra zajlott le, itt egy amerikai szárazföldi egység szintén súlyos veszteségeket szenvedett. Az amerikai hadügyminisztérium kedd este bejelentette, hogy az elmúlt két év alatt 11 amerikai pilóta Laosz területén lezuhant, másik 20 pedig eltűnt, illetve a laoszi baloldal hadseregének fogságába esett. Bár a Pentagon ezt a közlését egy újságíró kérdésére tette, az AP hírügynökség jelentése szerint feltűnő annyiban, hogy az amerikai kormány két évig rejtelmes hallgatásba burkolózott a laoszi hadműveleteket illetően. Amerikai gépek — ez eddig is nyílt titok volt — évek óta rendszeresen bombázzák és lövik a Laoszi Hazafias Front fegyveres erői által ellenőrzött területeket, azzal, hogy »akadályozzák a dél-vietnami partizánok utánpótlását«. Az elmúlt 24 óra alatt az amerikai haditengerészet vadászbombázói ismét támadták a Vietnami Demokratikus Köztársaságot, de az alacsony felhőzet, a továbbra is rossz látási viszonyok miatt kisebb mértékben, mint szokták. A támadó gépek Hanoitól délre egy partmenti sávot bombáztak. A partizánok feltételezett dzsungelállásai ellen azonban lényegesen nagyobb szabású légi akciókat hajtottak végre. A VDK elleni amerikai légi agresszióval egyidejűleg az Egyesült Államok lélektani háborút is visel a demokratikus Vietnam ellen — jelentette ki a vietnami nemzetgyűlés legutóbbi ülésén Hoang Quoc Viet, a VDK főügyésze. A főügyész elmondotta, hogy az amerikai imperialisták diverzánsokat, kémeket dobnak át a delgiokratikus Vietnamba azzal a feladattal, hogy dezorganizálják a hátországot és akadályokat gördítsenek a szocialista építés útjába. A Sydney nevű ausztráliai csapatszállító hajó szerdán horgonyt vetett a dél-vietnami Vang Tau kikötőjében és partra szállított egy 4500 főnyi ausztráliai harci különítményt. A katonákat a dél-vietnami háborúban vetik be. A bangkoki rádió szerdán közleményt ismertetett, amely szerint a thaiföldi kormány katonai segítséget nyújt a délvietnami kormánynak a partizánok ellen viselt háborúban. Thaiföld egy katonai szállítóhajót, egy őrhajót és két C—123-as típusú csapatszállító repülőgépet küld, eleget téve a saigoni kormány kérésének. Nixon volt amerikai alelnök kedden, a Texas állambeli Houstonban sajtóértekezletet tartott. Ezen követelte, hogy az amerikai légi haderő terjessze ki a VDK bombázását és Haiphong térségét is vonja be támadásainak körzetébe. Mindamellett Nixon beismerte, hogy az Egyesült Államokban erős elégedetlenség mutatkozik a vietnami háború miatt. Ez a háború, valamint az (Folytatás a 5. oldalon) Lengyel—magyar gyógyszeripari együttműködés A KGST-tagországok kereskedelmi, műszakitudományos és gazdasági kapcsolatainak továbbfejlesztésében a Gyógyszeripari Tröszt is részt vesz. Az együttműködés keretében a szocialista országok kölcsönösen kicserélik a gyógyszerkutatás és a gyógyszergyártás területén elért eredményeiket és tapasztalataikat. A társországok szívesen működnek együtt a magyar gyógyszeriparral, és növekvő mértékben igénylik a korábban kapitalista országokból importált gyógyszerek helyett, a bevált magyar készítményeket. A lengyel és a magyar gyógyszeripar által előállított termékek listáját az elmúlt öt év folyamán kétoldalú tárgyalásokon felmérték és értékelték. A szakértők javaslatokat dolgoztak ki a gazdaságtalan és párhuzamos gyártás megszüntetésére és a termékek szakosítására. A szakosításnál figyelembe vették a nyersanyagbázist, az energiaellátást és a gazdaságosság más tényezőit. Ennek alapján a két ország számára közegészségügyi szempontból döntő fontosságú termékek közül Magyarország 64, Lengyelország 48 termék gyártására szakosodott, vállalva a társország gyógyszerigényeinek kielégítését. Az államközi tárgyalások során aláírták az 1966—70-es időszakra szóló, hosszú lejáratú megállapodásokat, 1966-ra és a következő évekre rögzítették a kölcsönös szállítások többmilliós nagyságrendjét. A szerződés mindkét ország részére lehetőséget nyújt a gazdaságos, nagyvolumenű és a KGST tagországok teljes szükségletét kielégítő gyártás kifejlesztésére. A Chloramphenicol, PAS—Na, Bl2-vitamin, Amprólium gyártására például Magyarország rendezkedik be, a salicilsav, acetilszalicilsav, K3- vitamin és a Capanthotenat gyártására Lengyelország épít kapacitást. A két ország szakértői megállapodtak a gyógyszeripari trösztök közvetlen műszaki-tudományos együttműködésében, mely a gyógyszeripari létesítmények tervezésétől a gyógyszertechnológiák továbbfejlesztését célzó munkálatokig terjed. (szentiványi) speciális bányamentő-gépkocsik készülnek az IKARUS székesfehérvári gyáregységében. A kocsi az igen nehezen megközelíthető bányákhoz is könnyen eljuthat (MTI Fotó : Percze Lajos felvézető) Jugo katonai érkezett . A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban járt magyar katonai küldöttség látogatásának viszonzásaként Ivan Gosnjak hadseregtábornok, a jugoszláv fegyveres erők főparancsnokának helyettese, nemzetvédelmi miniszter vezetésével szerda délelőtt jugoszláv katonai küldöttség érkezett Budapestre, baráti látogatásra. A vendégeket a zászlókkal, üdvözlő feliratokkal feldíszített Ferihegyi repülőtéren katonai tiszteletadással, ünnepélyesen fogadták. A küldöttség fogadására megjelent Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, Erdélyi Károly külügyminiszterhelyettes, Gábor István, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára, a magyar néphadsereg tábornoki és parancsnoki karának sok tagja, a Honvédelmi Minisztérium és a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa. Jelen volt a repülőtéren dr. Dusán Csalics, budapesti jugoszláv nagykövet, és a nagykövetség több beosztottja. Ugyancsak ott voltak a Budapesten akkreditált katonai és légügyi attasék. Amikor a vendégek kiszálltak a különrepülőgépből, a zenekar eljátszotta a jugoszláv és a magyar himnuszt, majd Ivan Gosnjak Czinege Lajossal együtt ellépett a küldöttség tiszteletére fél szláv delegáció hazánkba sorakozott díszszázad előtt, s üdvözölte a katonákat. Úttörők virágcsokrokat nyújtottak át a küldöttség vezetőjének és tagjainak, akik ezt követően üdvözölték a fogadásukra megjelenteket. Az ünnepélyes repülőtéri fogadtatás a díszszázad díszmenetével ért véget. A jugoszláv katonai delegáció szerda délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Czinege Lajos, továbbá a magyar néphadsereg tábornoki és tisztikarának több tagja, dr. Dusán Csalics és a jugoszláv nagykövetség több beosztottja. ..Délben Czinege Lajos aHonvédelmi Minisztériumban fogadta a jugoszláv katonai küldöttséget. A szívélyes, baráti légkörben lezajlott találkozón jelen voltak a magyar néphadsereg vezető tábornokai és parancsnokai is. Az eszmecsere befejezésekor Ivan Gosnjak átadta a jugoszláv néphadsereg ajándékait: egy csapatzászlót és egy fegyveres partizánt ábrázoló bronzszobrot. A honvédelmi miniszter fogadása Czinege Lajos szerda este a Magyar Néphadsereg Központi Klubjának nyári helyiségében fogadást adott a jugoszláv katonai delegáció tiszteletére. A fogadáson megjelent Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, dr. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára s több más közéleti személyiség. Ott voltak a magyar néphadsereg vezetői. Részt vett a fogadáson dr. Dusán Csalics és a jugoszláv nagykövetség több munkatársa, a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője, katonai és légügyi attaséi, továbbá I. V. Tutarinov vezérezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői parancsnokságának képviselője, valamint K. I. Provatov vezérezredessel az élen a szovjet hadsereg ideiglenesen hazánkban állomásozó csapatai parancsnokságának magas rangú képviselői. A szívélyes, baráti hangulatú fogadáson Czinege Lajos vezérezredes és Ivan Gosnjak hadseregtábornok pohárköszöntőt mondott. (MTI) Társasház-lakótelepek a fővárosban Előközművesítés tanácsi beruházásból Az országban évente 30—35 ezer lakás épül magánerőből, állami támogatással, OTP-kölcsönnel. Az Építésügyi Minisztérium, a tanácsok az elmúlt időszakban több intézkedést tettek annak érdekében, hogy megkönnyítsék a magánépítők helyzetét. A fővárosi tanács végrehajtó bizottsága az elmúlt év végén napirendre tűzte ezt a kérdést. A szakemberek a vb-ülésen hangsúlyozták, hogy a fővárosban, a világvárosi jellegnek megfelelően, az elszórt, falusias családi házak helyett, a társasházak építését kell szorgalmazni. Jelenleg a munkálatok egyik legfőbb akadálya: kevés a közművesített telek. A vb határozata alapján a Fővárosi Beruházó Vállalat, az OTP javaslatait figyelembe véve, felmérte, hol építhetők lakótelepek formájában társasházak. A tanácsok, az eddigi gyakorlattól eltérően, biztosítani akarják ezeknél a kapcsolódó beruházásokat is. A múltban ugyanis a társasházak mellett nem épült iskola, bölcsőde, megfelelő üzlethálózat sem. A fővárosi tanács a jövőben évi 20 millió forintot akar biztosítani az ilyen társasház-lakótelepek előközművezetésére és több intézkedést tett a kommunális, kereskedelmi és kulturális feladatok megoldására is. A programok szerint a legnagyobb ilyen társasház-lakótelep — 900 lakással — a Kacsóh Pongrác úton, Zuglóban épül fel. E célokra jelöltek ki a XX. Mártírok útján egy kedvező területet, a XL Soproni úton 300 család kap társasházakban új lakást, a XVI. Epersor utcában most készítik majd el a közműtanulmányt, a beépítési terv már rendelkezésre áll, a társasházépítés egyik központja lesz a XXII. Bartók Béla út is. A XVIII. kerületben — a »fiatalok városában«, a KISZ-lakótelepen — 1800 ilyen lakást akarnak létesíteni. A fővárosi tanács szakigazgatási szervei most vizsgálják, hogy milyen intézkedéseikkel segíthetnék a továbbiakban a magánerőkből építkezőket. Szeretnének megfelelő választékban rendelkezésre bocsátani modern típusterveket, tájékoztatást kívánnak kiadni a hivatalos eljárásokról, az építési lehetőségekről. Vizsgálják, hogyan rövidíthetnék az eljárási időjket. (moldován) .